Sátoraljaújhely Város Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13.§.(1) bekezdése, az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) Korm. rendelet 2.§.(1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8.§ (1) bekezdésében biztosított feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

i. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A szabályzat hatálya

1.§

A rendelet hatálya Sátoraljaújhely közigazgatási területére terjed ki (a továbbiakban: a terület)

2.§

(1) A rendelet hatálya alá tartozó területen építési munkát végezni, illetve arra építési, hatósági engedélyt adni, az általános érvényű hatósági előírásoknak e rendelet, valamint a vonatkozó településrendezési tervek együttes alkalmazásával lehet.

(2) A területek felhasználásának, a telkek alakításának, továbbá az építésnek a feltételeit és módját meghatározó településrendezési terv:

• az M=1:20000 méretarányú külterületi településszerkezeti terv,
• az M=1:8000 méretarányú belterületi településszerkezeti terv,
• az M=1:10000 méretarányú külterületi szabályozási terv,
• az M=1:2000 méretarányú belterületi szabályozási terv.

Szabályozási elemek

3.§

(1) A szabályozás elemei az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) számú kormányrendeletben (a továbbiakban: OTÉK) és e rendelet 1. mellékletében meghatározott szabályozási eszközök területi alkalmazásával jönnek létre.

(2) A szabályozási terv kötelező és irányadó elemeket tartalmaz.

(3) Kötelező szabályozási elemek:

- a közterületek és egyéb terület-felhasználási egységek határvonalai (szabályozási vonal)

- az eltérő terület-felhasználási egységek határvonalai,

- a szabályozási tervben meghatározott terület-felhasználási kategória, terület-felhasználási besorolás, valamint övezeti besorolás,

- a legnagyobb beépítettség mértéke,

- a megengedett építménymagasság felső határa,

- a minimális telekméret,

- a kötelező beépítési mód,

- kötelező építési vonalak,

- építési hely határa és területe.

(4) Irányadó szabályozási elemek: az azonos övezeten belüli telekosztás, telekhatárok.

(5) A szabályozás elemei módosíthatók, a kötelező szabályozási elemek módosításához a településszerkezeti terv, szabályozási terv és a helyi építési szabályzat egyidejű módosítása szükséges.

(7) A szabályozási elemek csak a településrendezési tervek módosítása során valósíthatók meg.

(8)A szabályozási terven jelölt meglévő telekhatár és irányadó telekhatár terület-felhasználási egységen belül a telekre és a beépítésre vonatkozó szabályzás figyelembevételével akkor változtatható meg a településrendezési tervek módosítása nélkül, ha a környezet beépítéséhez való illeszkedés a telekegyesítés vagy telekosztás során megvalósul.

II. FEJEZET

A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI KÖVETELMÉNYEK

Közigazgatási határ, bel- és külterület

4.§

(1) A terület közigazgatási határvonalát a településszerkezeti terv rögzíti.

(2) A terület bel- és külterületre tagolódik.

(3) A belterület határvonalát a Képviselő-testület a településszerkezeti tervben foglaltak szerint határozza meg.

(4) Területet belterületbe vonni kizárólag a meglévő belterülethez csatlakozóan, ütemezetten, az igényeknek megfelelően, a jogszabályokban előírt ingatlan-nyilvántartási eljárásoknak megfelelően lehet.

5.§

(1) A területegységen elhelyezhető létesítmények meghatározását ezen rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(2) A belterületi és egyéb belterületi bépítésre szánt terület-felhasználások (2. melléklet)

a) Lakóterület

1. nagyvárosias lakóterület                                                                      jele: Ln
2. kisvárosias lakóterület                                                                         jele: Lk
   

4. falusias lakóterület                                                                              jele: Lf

b) vegyes terület

1. településközpont vegyes terület                                                           jele: Vt
2. központi vegyes terület                                                                       jele: Vk

c) gazdasági területek

2. ipari-gazdasági terület jele: Gip

d) üdülő terület                  

1. hétvégi házas terület                                                                           jele: Üh

e) különleges terület jele: K

1. jelentős zöldfelületű intézményterület

• sportolási célú                                                                                   jele: KÜ-Ksp
• temetkezési célú (temető, kegyeleti park)                                          jele: KÜ-Kke

2. büntetésvégrehajtási terület                                                             jele: KÜ-Kbv
3. idegenforgalmi                                                                                  jele: KÜ-Ki
4. bányák telkei és építményeinek területe                                           jele: KÜ-Kb
5. hulladékkezelő létesítmények területe                                               jele: KÜ-Kszt
6. közműlétesítmények területe                                                             jele: KÜ-Kkö
   

(3) A terület beépítésre nem szánt területei az építési használat szerint lehetnek:

a) Közlekedési terület

1. közúti közlekedési terület jele: KÖú,

2. parkoló terület jele: Köp

3. üzemanyagtöltő-állomás terület jele: KÖt

4. autóbuszvégállomás terület jele: KÖa

5. különszintű közúti csomópont terület jele: KÖcs

6. kötöttpályás (vasúti) közlekedési terület jele: KÖk

7. kötöttpályás közlekedési védelmi célú zöldfelület terüle jele: KÖkv

8. légi közlekedési (helikopter) terület jele: KÖl

b) Zöldterület

1. közpark, közkert jele: Zkp

2. fásított köztér jele: Zfk

3. átmeneti hasznosítású közpark jele: Zkp-k

4. védelmi célú zöldterület  jele: Zv

c) Erdőterület

1. erdő terület jele: E

2. védelmi (védett és védő) erdő terület jele: Ev

d) Mezőgazdasági terület

1. általános mezőgazdasági terület jele: Má

2. belterületi kertövezet jele: Mkbk

3. ültetvényes mezőgazdasági terület jele: Máü

4. természeti területek mezőgazdasági területe jele: Mátt

5. nagytelkes kertterület korlátozott jele: Mk-1

6. nagytelkes kertterület jele: Mk-2

7. kiskertes terület jele: Mk-3

8. tanyás kertövezet jele: Mk-4

e) Vízgazdálkodási terület  

1. vízmeder övezet            jele: V

2. felszíni vízelvezetésben szerepet játszó vízmosás övezete jele: Vvm

III. FEJEZET

ÉPÍTÉSI KÖVETELMÉNYEK

A területegységek építési használatának általános szabályai

6.§

(1) Az övezetek és övezeten belüli jelölések (az OTÉK szabályozását kiegészítő) leírását a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(2) A különböző célú közterületek, továbbá a területegységek közhasználatra kijelölt egyéb területei, a területegységek, valamint a területegységek övezeti lehatárolását, azok sajátos felhasználását, építési használatuk módját a szabályozási terv jelöli.

(3) Az övezetekben meghatározott, az építménymagasságra, a telekterületre, beépítési százalékra és a zöldterületi fedettségre vonatkozó alsó és felső határértékek csak a településrendezési terv módosításával változtathatók meg.

(5) Új épület, építmény létesítése csak akkor engedélyezhető, ha a zöldterületi fedettség előírt mértéke a területen biztosítható.

(6) Az élő vízfolyással érintett új telekosztás és beépítési előfeltétele a szabályozási terv szerinti mederrendezési és tereprendezési munkálatok elvégzése.

(9) Kialakult beépítésű lakótelepen épületszerkezeti okból az épület magastetős átalakítása során új lakásegység vagy új funkció létesítése a padlástérben, akkor engedélyezhető, ha az új funkciót kiszolgáló létesítmények (parkoló terület, gépjárműtároló, stb.) a meglévő létesítmények szükségletén kívül a területegységen belül biztosítottak.

(10) Az építési helyen kívül eső, már meglévő önálló épületeken – azok megtartásáig – csak állagmegóvási munkálatok végezhetők. Ezen épületek tömegének növekedését eredményező, építési tevékenység nem végezhető, és funkcióváltásukra építésügyi hatósági engedély nem adható.

A területegységek építési használatának különleges szabályai

7.§

(1) A beépítési feltételeket a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(2) A beépítésre szánt területek beépítési feltétele a teljes közművesítettség.

(3) A helyi értékvédelmi területen belül az ingatlanok egyedi beépítési, településképi és építészeti követelményeinek tisztázása – azok kiemelt városképi jelentősége miatt – csak a városi főépítész véleményezése alapján történhet.

b) A terület-felhasználáshoz, építmények rendeltetésszerű használatához szükséges gépjármű várakozókat elsősorban a terület-felhasználáshoz, építményhez tartozó építési telken belül kell biztosítani.

c) Ha az előírt számú várakozóhely saját építési telken belüli kialakítása nem biztosítható, úgy az építési hatóság a terület-felhasználást, építést akkor is engedélyezheti, ha az építtető a tervezett terület-felhasználástól, épülettől

• lakásfunkció esetén legfeljebb 200 m-es
• nem lakáscélú funkció esetén legfeljebb 500 m-es

távolságon belül a szükséges várakozóhely szám más építési telken belüli kiépítését – az arra az ingatlanra a rendezési tervben szabályozott maximális beépítés és funkció szerint előírt parkolási szükséglet csökkentése nélkül – egyidejűleg megoldja. Az építéshatósági engedély megadására vonatkozó kérelemben a kérelmezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a funkcióhoz kapcsolódó várakozóhelyek hol kerülnek kialakításra és mik azoknak a tervezett üzemeltetési rendszere.

d) Amennyiben a terület-felhasználáshoz, építményhez kapcsolódó szükséges számú várakozóhely

• a terület hiánya miatt,
• műemléki, városképi szempontból,
• városrendezési érdekből,
• gazdaságtalanság miatt

az a b) és c) pontokban foglaltak szerint megvalósíthatatlan, vagy csak részben valósítható meg, az építési hatóság a tervezett terület-felhasználást, építést csak akkor engedélyezheti, ha az építtető a hiányzó számú gépjármű elhelyezési lehetőség biztosításával a várost bízza meg oly módon, hogy a parkoló-alapba a hiányzó számú várakozóhelyek arányában befizet a vonatkozó önkormányzati szabályozás szerint.

e) Új épület építése esetén befizetéssel legfeljebb az előírt várakozóhelyek 50%-a vehető figyelembe, a várakozóhelyek további 50%-a a b) és c) pontok szerint biztosítandó.

f) A gépjármű várakozó igény megállapítása az érvényes országos előírások szerint történik.

g) A gépjármű elhelyezés h) (g) pont szerint megoldása esetén az építési engedélyezési eljárás során kell megállapítani a befizetendő összeget.

i) Amennyiben az építésügyi hatóság engedélye fellebbezés vagy felügyeleti intézkedés miatt nem emelkedik jogerőre, a jogorvoslati eljárás befejezése után az önkormányzat a befizetett összeget 15 napon belül visszafizeti.

j) Ha az építési engedély érvényét veszti, és az építtető kéri az engedély meghosszabbítását, vagy változatlan tartalommal ismételten beterjeszti kérelmét, az építési engedély kiadásának nem feltétele a parkoló-alapba történő ismételt befizetés.

k) Amennyiben az új eljárás során a beterjesztett kérelem alapján a korábbinál nagyobb számú gépjármű elhelyezési igényt állapít meg az eljáró hatóság, akkor csak a különbözetként jelentkező többletigény után szükséges a parkoló-alapba a kérelem benyújtása időpontjában érvényes megváltási összeget befizetni.

l) A parkoló-alapba történő befizetéseket az önkormányzat számvitelileg elkülönített alapként kezeli.

n) A parkoló-alap a rendelet hatálya alá tartozó területen gépjárművek elhelyezésére szolgáló felszíni parkolók, parkolóházak és mélygarázsok építésére, csak az ilyen céljára szolgáló területek megszerzésére, közművesítésére illetve ezen beruházások előkészítésére használható fel.

IV. FEJEZET

A KÖZTERÜLETI ÉPÍTÉS FELTÉTELEI ÉS SZABÁLYAI

9.§

(1) A közúti közlekedési hálózat elemeit és a számukra biztosítandó szabályozási szélességet a szabályozási terv tartalmazza.

(3) A városi közlekedési hálózathoz tartozó közterületek keresztmetszetét a településrendezési tervben megjelölt forgalmi besorolás, a közművek helyszükséglete és védőtávolsága, továbbá a jelölt szakaszokon a védőfásítás helyszükséglete figyelembevételével kell méretezni.

(5) Az 5 m² felületet meghaladó reklámhordozók egymástól való távolsága nem lehet kevesebb a közlekedési terület szabályozási szélességétől.

V. FEJEZET

AZ ÉPÍTETT ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELME

Védett és védőterületekkel összefüggő általános szabályok

10.§

(1) Azokon a területeken, ahol a meglévő létesítmény üzemeléséhez előírt védőtávolság a területegységen belül nem biztosítható, ott további szennyezést okozó, a meglévő szennyezettséget növelő tevékenység nem engedélyezhető.

(2) Az engedélyezési tervben fel kell tüntetni a tervezett építmény környezetében lévő, védőtávolság biztosítását igénylő létesítményeket.

(3) A védőterületek beépítésének vagy egyéb módon történő felhasználásának feltételeit, a káros hatás mértéke, a helyi adottságok és az illetékes szakhatóságok véleménye alapján az építésügyi hatóság állapítja meg.

A föld védelme

11.§

(1) A bármely építési munka során a termőföld védelméről, a talaj felső, humuszos termőrétegének összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és a jogszabályban előírt újrahasznosításáról az építtető köteles gondoskodni.

(2) Fertőzött, szennyezett talajú területet felhasználni csak a jogszabályban előírt mentesítést követően szabad.

(3) Építési munkát csak úgy lehet végezni, építményt csak úgy lehet használni, hogy a keletkező szennyező anyagok ne kerülhessenek a talajba. A talaj szennyezésével járó környezetkárosítás egyéb jogszabályban meghatározott büntetőeljárást von maga után.

(4) Termőföldet érintő célú tereprendezéshez a talajvédelmi hatóság engedélye szükséges. A mezőgazdasági területek területfeltöltéssel járó tereprendezéséhez, a feltöltés mértékétől függetlenül, csak bevizsgált, nem talajidegen anyag használható. A talajvédelem érdekében a Talajvédelmi Szakhatóság állásfoglalásával összhangban az építésügyi hatóság talajvédő növényzet (védőzöld, erdő, fásított zöldsáv, beültetési kötelezettség) létesítésére és fenntartására kötelezheti a telkek tulajdonosait.

(7) A területen közvetlen talajszennyezést okozó gazdasági tevékenység nem végezhető.

(8) A vízmedrek feliszapolódását, kedvezőtlen változását okozó, a vízmedrek természetes állapotát vagy funkcionális működését befolyásoló területhasználat, építési tevékenység nem folytatható.

12.§

(1) A levegő tisztaságának védelme érdekében semmilyen, a hatályos határértéket meghaladó szennyezéssel járó

a) tevékenységet folytatni

b) új építményt elhelyezni, illetve meglévő rendeltetési módot megváltoztatni nem szabad.

(2) A területen zavaró környezeti hatású bűzzel járó területhasználat nem folytatható. Meglévő létesítmény tevékenysége korlátozható, vagy betiltható, amennyiben a közegészségügyi hatóság az onnan származó bűzt a lakosság számára zavarónak minősíti.

(3) A területen olyan anyagot, amely légmozgás révén levegőbe kerülhet, diffúz légszennyezést okozhat, csak takartan (megfelelően lefedve, elzárva) szabad tárolni, illetve szállítani (mozgatni).

(5) Olyan esetben, amikor a település átszellőzése, levegőminősége szempontjából meghatározó levegőmozgásokat, a jellemző mikro-klimatikus adottságokat az új beépítés megváltoztathatja (pl. akadályozza vagy kedvezőtlen légáramlatokat kelt), az építés csak akkor engedélyezhető, ha kedvezőtlen változás feltételezése esetén, az építési engedélyezésre beadott dokumentációban igazolják, hogy az építés, a funkcióváltozás ilyen kedvezőtlen hatással nem jár.

A felszíni- és a felszín alatti vizek védelme

13.§

(1) A terület a felszíni szennyeződésekkel szembeni érzékenység szerinti besorolást tartalmazó jogszabály alapján „Fokozottan érzékeny terület”. A felszíni szennyeződésekkel szembeni fokozott érzékenység figyelembe vételével, a földtani közeg védelme érdekében a település teljes területén, az Északi és a Déli vízbázis hidrogeológiai védőövezetén belül kiemelt figyelemmel kell eljárni a területhasználat és az építés engedélyezése, ellenőrzése során. A vízbázisok védőövezetén belül a csatorna-hálózat teljes körű kiépítése és a létesítmények rákötése kötelező.

(2) A területen a vízfolyások, a felszíni, illetve felszín alatti vizek védelme érdekében, a vizek szennyeződését, illetve a vízmedrek nem kívánatos feltöltődését, vagy lefedését eredményező építési munka a területen nem folytatható.

(3) A felszíni vízelvezető rendszert a beépítésre szánt területeken a közhasználatú terület kialakításának részeként, a beépítésre nem szánt területeken az azokat feltáró úthálózat részeként, a talajvédelmi előírásoknak megfelelően kell megvalósítani.

(4) A vonatkozó jogszabályi előírások értelmében a befogadóba a csapadékvíz csak tisztán vagy a vízjogi engedélyben előírt minőségben kerülhet. A szennyeződésmentes csapadékvíz a létesítmények zöldfelületein elszivárogtatható, vagy közvetlenül a befogadóba vezethető.

(5) A külterület szennyvízközművek által nem ellátott területein a közműhálózat kiépítéséig a közműpótló használata megengedett és kötelező. 

(6) A területen közműpótló berendezés – kivéve a vízbázisok védőövezeteit, ahol a közműpótló nem megengedett – csak az illetékes szakhatóságok által meghatározott időre, a csatornahálózat kiépítéséig, illetve a hálózatra rákötés megvalósíthatóságáig alakítható ki, illetve használható.

(7) Szennyvíz a közcsatorna hálózatba csak az országos jogszabályokban előírt minőségben vezethető. Az előírt minőségtől eltérő szennyvizeket a közcsatornába vezetés előtt a keletkezés helyén (a létesítmény telkén) elő kell tisztítani. Szennyvíz az előírásos tisztítás nélkül a természetes vizekbe nem vezethető. Tisztítatlan szennyvíz szabadtérben csak a tisztítómű területén az egyéb előírások betartásával tárolható.

(8) A területen a tisztított és a tisztítatlan szennyvíz szikkasztása egyaránt tilos.

(9) A természetes vizek védelme érdekében folyamatosan biztosítani kell az ökológiai egyensúly környezeti feltételeit.

(10) A felszíni vizek elvezetésének módját - legalább az együttesen kezelendő területekre kiterjedően - a terep rendezésére, a felszíni és szivárgó rendszer kialakítására, valamint a növénytelepítésre vonatkozó tervek alapján kell meghatározni.

(11) Terepszint alatti építmények, építményrészek elhelyezésével a felszín alatti vizek mozgása nem akadályozható, illetve a kialakult természetes viszonyok károsan nem befolyásolhatók. A felszín alatti vizekkel érintkező térszín alatti építés környezetvédelmi érdekből kerülendő.

A területek zaj- és rezgésvédelme

14.§

(1) A saját hatósági jogkörbe tartozó új tevékenységek engedélyezése során zajvédelmi szakvélemény készítendő.

(2) A városi főforgalmi és forgalmi utak mentén új lakószoba létesítése csak zajszigetelő nyílászáró beépítésével engedélyezhető.

(3) Zajvédelmi szempontból a módosított 12/1983. (V.12.) MT rendelet 4.§ (1) bekezdésben foglaltak az irányadók. E szerint „a zaj- és rezgésvédelemi követelményeket a területrendezési tervekben érvényre kell juttatni. A környezetbe zajt illetve rezgést kibocsátó, és a zajtól illetve rezgéstől védendő létesítményeket úgy kell tervezni, egymáshoz viszonyítva elhelyezni, hogy a zaj és rezgés ne haladja a megengedett zaj illetve rezgésterhelési határértéket.” Ezen értékeket a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM számú rendelet 1-5. mellékletei tartalmazzák.

Kommunális hulladék elhelyezése

15.§

(1) Hulladékártalmatlanítás

a)A területen keletkező kommunális hulladékot és azzal együtt kezelhető termelési hulladékot a szervezett hulladékgyűjtés és szállítás keretei között kell ártalmatlanítani. A szervezett szemétszállításhoz nem kapcsolódó területeken a hulladék környezetkímélő ártalmatlanításáról a tulajdonos köteles gondoskodni.

b)Ahol a szelektív hulladékgyűjtés feltételei biztosítottak, a háztartásokban és intézményekben keletkező hulladék szelektív gyűjtéséről, illetve tároló edényzetbe helyezéséről a helyi rendelkezéseknek megfelelően kell gondoskodni.

c)Az ellenőrzött összetételű és minőségű építési törmelék – a talajvédelmi, környezet- és természetvédelmi hatóság engedélyével – a jegyző által kijelölt bányagödrök, mélyfekvésű területek feltöltéses tereprendezéséhez, rekultivációjához hasznosítható.

d) A veszélyes hulladékok gyűjtéséről, biztonságos átmeneti tárolásáról, elszállíttatásáról, illetőleg ártalmatlanításáról a hulladéktermelőnek a vonatkozó jogszabályok szerint kell gondoskodni.

e) A különleges kezelést igénylő lakossági hulladékok gyűjtése a szükséges hatósági engedélyek megléte esetén, a gazdasági- és különleges övezetekben kialakítható lakossági hulladékudvar területén történhet.

f) A zöldfelületeken keletkező zöldhulladékot külön jogszabályban foglaltak szerint kell ártalmatlanítani. A zöldhulladékot a komposztálhatóság érdekében az egyéb hulladéktól elkülönítetten kell gyűjteni és tárolni, a hulladékot az újrahasznosíthatóságnak megfelelően kell kezelni. Elégetni csak abban az esetben lehet, ha olyan kártevők támadták meg, melyeket csak így lehet megsemmisíteni. A zöldhulladék, illetve avar égetéséről helyi rendelet rendelkezik.

g) Az utak szabályozási szélességén belül szabadtéren növényanyag, étel, ital árusítása tilos.

(2) A hulladék elhelyezésével kapcsolatban az alábbiakat kell figyelembe venni:

• tilos a hulladékok illegális lerakása és égetése,
• tilos a veszélyes hulladékot a kommunális hulladék közé juttatni,
• a veszélyes hulladékok – melyek körét a módosított 102/1996. (VII.12.) Kormányrendelet 2. melléklete határozza meg – környezetszennyezést kizáró módon, és szelektíven történő gyűjtéséről és ártalmatlanításáról a hulladék tulajdonosának (beleértve a lakosságot is) kell gondoskodni.
  

(3) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvényben foglaltakat, illetve ezen törvénnyel összhangban a nemzeti, környezetvédelmi célállapotokat és előírásokat figyelembe kell venni.

Táj- és természetvédelem, az élő környezet védelme

16.§

(1) Nemzeti Parkhoz tartozónak jelölt területeken, a Tájvédelmi Körzet tervezett területein, valamint helyi védett és helyi védelemre tervezett területeken a védettséggel összefüggő rendelkezéseknek, illetve követelményeknek a területek használatakor és az építéssel összefüggő tevékenységek során érvényt kell szerezni.

(2) A természetközeli állapotú területeken (természeti terület) - az ember által csekély mértékben befolyásolt élőhelyek, tájrészletek – a területhasználat módosítása, építéssel összefüggő tevékenységek csak a természet védelméről szóló törvény előírásai szerint, a Természetvédelmi Szakhatóság hozzájárulásával végezhető.

(3) Területet felhasználni csak úgy szabad, hogy az életközösségek természetes folyamatai és viszonyai, a biológiai sokféleség ne károsodjanak, illetve a természeti értékek ne legyenek veszélyeztetve.

(4) A terület felhasználás során biztosítani kell a védett növények és állatok élőhelyeit, az élőhelyek kapcsolatát, az ökológiai folyosók megmaradását.

(5) A felszíni vizek mederrendezésénél a természetes vízparti vegetációt, a természetes élőhelyek védelmét a kivitelezés és a végleges terület felhasználás során egyaránt biztosítani kell.

(6) A területen különös gonddal kell óvni a természetet. Meglevő fát (növényzetet) kivágni csak rendkívül indokolt esetben, a jegyző előzetes engedélyével szabad.

(7) A kivitelezések során a meglévő növényzet megóvásáról gondoskodni kell.

(8) A területen a megsemmisített, (kivágott) vagy elpusztult fa visszapótlásáról jelen rendelet előírásainak figyelembevételével annak kell gondoskodni, aki a növényzetet megsemmisítette, illetve ha annak személye nem ismert, akkor a visszapótlás az ingatlan tulajdonosának feladata.

(9) A visszapótlásra szánt növényállomány fajtáját, a telepítés helyét és idejét a hatályos jogszabályok alapján az építésügyi hatóság határozza meg.

(10) A visszapótlásra szánt növényzetet lehetőség szerint az eredeti helyen vagy annak közvetlen környezetében kell telepíteni.

(11) A pótlandó növényzetállomány nagysága engedély alapján kivágott, vagy természetes módon elpusztult fapótlás esetén annak törzsátmérőjének egyenértéke, engedély nélkül kivágott, elpusztított növényzet esetén a törzsátmérő egyenérték kétszerese.

(12) A SZT-n környezetvédelmi-, értékvédelmi és látványvédelmi szempontból érzékenynek jelölt terület telkein fás növényzet ültetése esetén a tájban honos, a helyi alkalmazási hagyományokhoz illeszkedő, a termőhelyi adottságoknak megfelelő díszfák és díszcserjék fajtáiból lehet választani.

(13) Az építésügyi hatóság a meglevő növényzet védelme érdekében az elvi építési, illetve építési engedélyben az építmény helyét az építési helyen belül meghatározhatja.

(14) A közterületek terepszint alatti felhasználásánál, így a közművezetékek elhelyezésénél, átalakításánál elsőbbséget kell biztosítani a fasorok, közcélú növényzetek elhelyezhetőségének.

(15) A országos közutak külterületi szakasza mentén, a közút telkén, az utak építése, felújítása esetén – ökológiai és tájképi érdekek érvényesítése céljából – a főépítész által meghatározott módon fasor, illetve többszintű kialakítású zöldsáv telepítendő.

(16) A zavaró mértékű légszennyező-, zajterhelő környezeti hatások elleni védekezésre, zavaró látványok takarására, illetve értékes élőhelyek összekapcsolására – megfelelő hely rendelkezésre állása esetén – többszintes telepítésű védő zöldsávot, „biofalat” kell létesíteni.

Az épített környezet értékeinek védelme

17.§

(1) A város teljes közigazgatási területe a „Tokaj–Hegyalja Borvidék” világörökség „puffer zónájához” tartozik.

(2) A SZT – ben lehatárolt „Ungvári pincék” megnevezésű terület a „Tokaj – Hegyalja Borvidék” világörökség „magterületéhez” tartozik.

(3) A SZT- ben lehatárolt területeket, az ott meghatározott telkeket országos műemléki védettség érinti. A védettséggel összefüggő rendelkezéseket, illetve követelményeket külön jogszabály tartalmazza.

(4) A világörökségi védelem a jelentős helyi védelmet igénylő területek és településképi jelentőségű épületek és épületcsoportok jegyzékét a 3. melléklet tartalmazza. 

(5) A Szabályzatban helyi védettségű területeken, építményeken az alábbi előírásokat kell alkalmazni:

a)A meglévő épület akár részleges felújítása esetén az épület eredeti állapotáról a helyreállítás gyakorlati kivitelezéséhez szükséges mélységű felmérést kell készíteni, beleértve a részletes homlokzatfelmérést, a tetőzet, a nyílászárók, a tagozatok részletterveit is.

b)Az eredeti állapotot felmérési terven és fotókon dokumentálni kell.

c)Az épületek utcai homlokzatai eredeti állapotukban állítandók helyre.

d)Utcavonalra nyíló garázsbejárat a hagyományos kocsiáthajtót kivéve nem létesíthető.

e)Új épületszárny létesítése esetén azt a meglevő épülettel összhangban kell kialakítani.

(6) A Szabályzatban lehatárolt területeket, az ott meghatározott telkeket régészeti védettség érinti. A régészeti védettséggel összefüggő rendelkezéseket, illetve követelményeket külön jogszabály tartalmazza.

Városvédelem, látványvédelem

18.§

(1) Fokozottan kell védeni a természeti és épített környezet kialakult együttesét, annak jellegzetes látványát a Szabályzatban meghatározott pontokról, irányokból.

(2) A területhasználat során biztosítani kell a táj jellegzetességeinek, a tájra jellemző természeti rendszereknek és egyedi tájértékeknek megóvását.

(3) A terület, illetve területrészek helyi karakterének megőrzése érdekében a környezettől idegen formai, szerkezeti, anyaghasználati megoldások nem alkalmazhatók.

(4) A zártsorú beépítésű lakó- és vegyes területeken, kivéve a helyi védettségű területeket, építési telkenként, utcafronton legfeljebb két, max. 4m széles, 3m magas bejárat (kapuáthajtó, garázs be- és kijárata) létesíthető a tárolóhelyiségek (személygépkocsi) megközelítésére.

(6) A tetők tömegének (idomának) kialakításakor egyszerű formákat kell alkalmazni.

(7) A tetőterek beépítése esetén a tetőfelépítmény nem haladhatja meg a tetőzet hosszirányú méretének egyharmadát.

(9) A területen bármilyen, a meglevő épületek külső megjelenését érintő beavatkozás csak az eredeti tervek felhasználásával végezhető - amennyiben azok rendelkezésre állnak. A beavatkozás keretében biztosítani kell korábbi átalakítási hibák, eltérések korrekcióját.

(10) Színezési munka csak az építmény teljes homlokzatfelületén végezhető. A színezésnek meg kell felelni a városképi, környezeti, építészeti hagyományokkal kapcsolatos követelményeknek. Azokban az esetekben ahol az előírásokat nem érvényesítik, ott az építésügyi hatóság az építmény teljes homlokzati átszínezésére kötelezi a kivitelezőt, illetve az ingatlantulajdonost.

(13) Azokban az esetekben, amelyeknél bármely utcaképi elem (útszegély, utca-berendezési tárgyak, világító testek, zászlótartók, utca és házszám táblák, bármely hirdető-berendezés, kirakat, portál, nyílászáró, stb.) elhelyezése, kicserélése, módosítása, pótlása, felújítása, korszerűsítése, megváltoztatása nincs építési engedélyhez kötve, a tervezett építési munkákat az Építéshatósági és Kommunális Osztállyal egyeztetni kell. Ennek elmaradása esetén, ha az elvégzett építési munka nem felel meg a városképi-, környezeti-, építészeti hagyományokkal kapcsolatos követelményeknek, az elsőfokú építésügyi hatóság a munka kijavítására (helyreállítására) kötelezi az építtetőt, illetve a tulajdonost.

19.§

(1) A kialakult városkép védelme érdekében az építésügyi hatóság valamennyi építési övezetben és egyéb övezetben az elvi építési engedélyezési, építési, fennmaradási engedélyezési eljárásban meghatározhatja a tömör és áttört homlokzati felületek arányát.

(2) Meglévő épület külső megjelenését érintő beavatkozás során az építésügyi hatóság az engedély megadását a meglevő városképbe, vagy környezetbe nem illő épületrészek, berendezések, vezetékek eltávolításához kötheti.

(6) A terület belterületein átfeszítés, illetve az épületekre kihelyezett transzparens csak idegenforgalmi, tudományos, vallási, továbbá kulturális, illetve nemzeti és városi események alkalmából, ideiglenesen és meghatározott időre helyezhető ki. A kihelyezéshez az érintett szakhatóság, illetve a főépítész szakmai véleményt ad.

(7) Kivitelezéssel érintett építmény ideiglenes lehatárolása, védőponyvával ellátása esetén azon csak az alábbiak szerint lehet bármiféle feliratot, (M=1:1 méretarányú) ábrát elhelyezni:

a)Védelem alatt álló épület esetén a felületen csak az épület architektúrája, illetve képzőművészeti alkotás (reprodukció) ábrázolása megengedett.

b)Főútvonal menti építési övezetek, illetve onnan feltárulkozó épületek homlokzatain a felületen az a.) pontban jelöltek mellett a felület 20 %-ban jelenhet meg reklámfelület.

c)Egyéb területeken a felületre kihelyezhető feliratokat, ábrákat a városképi illeszkedés, a környezettel történő harmonizálás figyelembevételével a főépítész szakmai véleménye alapján lehet megjeleníteni. E védőfelületek csak a kivitelezés időtartamára, de legfeljebb 2 évre helyezhetők ki.

a) A kötelező építési vonal általában a belvárosi beépítésekre jellemző, utcavonalon történő (előkert nélküli) beépítési vonal, ettől eltérő, előkertes beépítés csak a kialakult állapothoz történő igazodás (illeszkedés) esetén engedélyezhető.

b) Az utcavonalon történő beépítések esetén a járdára elő lépcső nem nyúlhat.

c) Az új kapuáthajtókat az utcai növényállomány figyelembevételével kell kialakítani a növényállomány védelme érdekében.

d) Az oldalhatáron álló beépítés zártsorúvá alakítása esetén a két épület közötti csatlakozás megoldhatóságát műszaki tervvel kell igazolni.

h) A hagyományos beépítési mód megőrzése érdekében az eredeti beépítési formát őrző „L” alakú épületek megközelítését a belső udvar felől kell megoldani,

i) Az utcavonalra nyílóan telkenként csak egy garázsbejárat létesíthető.

A KÖZMŰVEK

Általános előírások

22.§

(1) A területen közmű, távközlési és adatátvételi hálózatokat és létesítményeket a legkorszerűbb technológiák felhasználásával úgy kell kialakítani, hogy azok fenntartása, illetve javítása a lehető legkisebb közterületi munkával, forgalomkorlátozással járjon.

(2) A közüzemi közművek, a termékvezetékek, az adatátvitel-hálózatok építményeit közterületen, vagy a közmű-üzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Ettől csak értékvédelmi okból lehet eltérni.

(4) A meglévő közműlétesítmények biztonsági védőtávolságait a létesítésnél, vagy átalakításnál, felújításnál figyelembe kell venni.

(5) A közműhálózatok és létesítmények ágazati előírások szerinti biztonsági övezetének is közterületre kell esni, ettől eltérő esetben szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a területi igényt biztosítani. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén engedélyezhető. 

(6) Az új beépítésekhez önálló közműbekötések létesítendők.

(7) A meglévő közművek szükségessé váló kiváltásakor egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell. A kiváltandó, feleslegessé vált közművet fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat a földben.

(9) A beépítésre nem szánt külterületen lakás céljára szolgáló, vagy kereskedelmi, vendéglátási célú, vagy szállásférőhelyet nyújtó, vagy gazdasági célú tevékenységre szolgáló  új épület elhelyezése, illetve meglévő épület felsorolt célra történő funkcióváltása csak akkor engedélyezhető, ha egészséges ivóvízellátás és a villamos energia ellátás, valamint a szennyvízelvezetés a Szabályzatban előírtaknak megfelelően biztosítható.

(10) Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a városképi megjelenítésre, esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.

(11) Közműmunkálatok a veszély, illetve hibaelhárítás kivételével csak ütemezetten, egységes koncepció alapján végezhetők.

(12) A földalatti közműhálózatok burkolatfelbontás nélküli továbbépíthetősége érdekében a közművezetékeket a burkolat végétől mérten legalább 50 cm-rel hosszabbra kell építeni.

Vízellátás

23.§

(1) A beépítésre nem szánt külterületen új épület elhelyezése vagy funkcióváltása csak akkor engedélyezhető, ha az ÁNTSZ által is elfogadott egészséges ivóvízellátás biztosítható.

(2) A magas talajvízállásos, mélyfekvésű területre építkezni csak talajmechanikai szakvélemény alapján szabad és az abban előírtakat kötelező betartani.

Vízelvezetés

24.§

(1) A szennyvizek szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos.

A külterület beépítésre nem szánt területén keletkező szennyvizek ártalmatlanítása - az előírt feltételek érvényesülése esetén – az alábbiak szerint történhet:

- a szennyvíz csatornahálózaton történő elvezetése

- a szennyvíz ellenőrzötten vízzáróan kiképzett zárt szennyvízgyűjtő medencébe történő összegyűjtése és szippantó kocsival a kijelölt lerakóhelyre szállítása, vagy

- helyben létesíthető teljes biológiai, vagy totáloxidációs technológiát biztosító szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazása.

(2) A városi szennyvíztisztító telep érvényes védőtávolsága 500 m, amely csak a tisztítási technológia korszerűsítését követően csökkenthető. A szennyvíztisztító telep védőtávolságán belül csak az ágazati előírás szerinti területhasznosítások, tevékenységek engedélyezhetőek. A szennyvíztisztító-telep kapacitásának egyenletesebb kihasználása érdekében elválasztott rendszerű csatornahálózatot kell kialakítani.

(3) A gazdasági területről, valamint lakóterületen működő gazdasági létesítményből kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak meg kell felelnie, az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel - a megengedett szennyezettség mértékéig - elő kell tisztítani.

(4)Közvetlen az élőfolyásba a gazdasági területekről ipari eredetű szennyvíz csak a hatóságok által előírt megfelelő kezelés után és vízjogi létesítési engedéllyel vezethető be.

(5) Az Észak-Magyarországi Környezet- és Vízügyi Igazgatóság kezelésében lévő és az önkormányzati kezelésben lévő vízfolyások mentén az előírások szerinti sáv karbantartás, illetve árvízi védekezés számára szabadon hagyandó.

(6) A csapadékvíz elvezetését a burkolt utakkal feltárt területen, új, valamennyi beépítésre javasolt területen csak zárt csapadékcsatornával szabad engedélyezni. Hosszabb távon nyílt árkos csapadékvíz-elvezetési rendszer csak beépítésre nem szánt területen maradhat fenn. A csapadékvíz élőfolyásba történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező.

Villamos energia ellátás

25.§

(1) Beépítésre szánt területen - kivéve a külterületi lakott helyeken -, valamint városesztétikai-, tájképvédelmi szempontból érzékeny, illetve védett területeken új (nagy-, közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási) villamos energia ellátási hálózatot építeni, meglévő hálózat rekonstrukcióját engedélyezni csak földkábeles elhelyezéssel szabad.

(2) A beépítésre szánt terület burkolat nélküli utakkal feltárt területrészein a burkolt út kialakításáig, valamint beépítésre nem szánt területeken a villamos energia ellátás hálózatainak földfeletti vezetése fennmaradhat.

(3)Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglévő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése engedélyezhető.

Földgázellátás

26.§

Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni.

Távhőellátás

27.§

A meglévő föld feletti távhővezetéket a szükséges rekonstrukciója során föld alá kell áthelyezni.

Távközlés

28.§

(1) A beépítésre szánt területen burkolt utak építésekor, illetve rekonstrukciójakor a távközlési hálózatot földkábelbe, illetve alépítménybe helyezve, föld alatt vezetve kell építeni. A beépítésre szánt területeken burkolatlan utak mentén a burkolt út kialakításáig, valamint a beépítésre nem szánt területen a távközlési vezeték földfeletti vezetése egyelőre fennmaradhat, de a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni.

(2) Közszolgálati táv- és hírközlési antennák csak építési engedéllyel, lakóépülettől legalább 200 m távolságban helyezhetők el.

VI. FEJEZET

ALKALMAZÁSI ÉS ZÁRÓRENDELKEZÉSEK

Alkalmazási rendelkezések

29.§

Ahol a telek területe több övezetre esik, a megengedett beépítések értékei az adott övezetnek megfelelő területre számítandók.

30.§

(1) A Szabályzatban jelölt telekalakítások pontos helyét a kialakult állapot, a tereptárgyak, és az értékes növényzet figyelembevételével telekalakítási térrajzban kell megállapítani.

(2)Az épület homlokzatához csatlakozó 5 méter széles teleksávon belül legfeljebb 3 méter mélységig a terepszint süllyesztésével (bevágás, angolakna) kialakuló építménymagasság értéke az előírások alkalmazása szempontjából figyelmen kívül hagyható.

31.§

(1) A kötelező zöldfelület (zöldfelületi minimum) számításánál teljes területi értékkel csak a növényzet telepítésére alkalmas, legalább 100 cm termőtalaj vastagságú, burkolatlan felületeket lehet figyelembe venni.

A számításnál a nem szilárd burkolatú felületek (kőzúzalék, kavics) sem vehetők figyelembe.

A falra futtatott összefüggő zöldfelület 15 %-a a kötelező zöldfelület számításánál figyelembe vehető.

A vízfelületek 70 %-a a kötelező zöldfelület számításánál figyelembe vehető.

(2) A kötelező zöldfelületi fedettség biztosításánál az építmény felett kialakított zöldfelületet (tetőkert) a tetőkerten lévő termőréteg vastagságától függően - a kötelező zöldfelületi fedettség részeként - az alábbiak szerint lehet számításba venni:

a) legalább 20 cm termőréteg esetén a tetőkert területének 20 %-a vehető számításba,

b) minden további 10 cm vastag termőréteg biztosítása esetén, a kötelező zöldfelületi fedettség biztosításánál figyelembe vehető tetőkerti területrész további 10-10 %-kal növelhető

34.§

A régészeti lelőhelyek jegyzékét az 5. melléklet tartalmazza. A régészeti lelőhelyeket földmunkával járó beruházásokkal el kell kerülni!

36.§

(1) Sátoraljaújhely Építési Szabályzata és a mellékletét képező Szabályozási Terv 2005. május 17. napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) A szabályzat hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Sátoraljaújhely Város Általános Rendezési Tervének szabályozási előírásairól szóló 11/1995. (V.18.) számú, 20/1995. (VII.13.) számú, 25/1995. (IX.28.) számú, 3/1996. (II.18.) számú, 22/1996. (VIII.14.) számú, 12/1997. (V.13.) számú, 25/1997. (XII.04.) számú, 6/1998. (III.16.) számú, 13/1999. (IV.15.) számú, 14/1999. (IV.15.) számú, 35/1999. (X.22.) számú, valamint 18/2002. (VI.21.) számú rendeletekkel módosított 6/1988. számú Tanácsrendelet, valamint a II/1982. számú VIII/1987. számú Tanácsrendeletek.

(3) Ezen rendelet az állampolgárok szélesebb körét érinti, ezért annak egységes szerkezetbe foglalt szövegét az Önkormányzat hivatalos lapjában és Internetes honlapján közzé kell tenni.