1. § (1) A rendelet területi hatálya a Budapest X. kerület, Jászberényi út - Téglavető utca - Maglódi út - Gitár utca által határolt területre terjed ki.

(2) Jelen előírások a mellékelt szabályozási tervvel együtt érvényesek.

(3) A rendelet hatálya alá tartozó területen (továbbiakban: terv területe) területet felhasználni, építési telket, építési területet kialakítani, meglévő épület rendeltetését megváltoztatni, építési tevékenységet folytatni, valamint ilyen célra hatósági engedélyt kiadni csak az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK), a Fővárosi Szabályozási Kerettervről szóló 46/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet (továbbiakban: FSZKT), a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról szóló 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet (továbbiakban: BVKSZ), a Fővárosi településrendezési eszközök összhangjához szükséges követelményekről szóló 48/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet és az általános érvényű rendelkezéseknek, hatósági előírásoknak és szabványoknak, illetve jelen rendelet előírásaiban és a szabályozási tervlapon foglaltaknak megfelelően szabad.

2. § (1) A szabályozási terv kötelező elemei az alábbiak:

3. § (1) Az 1. § (1) bekezdésében lehatárolt terület beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területekre tagozódik.

(2) A beépítésre szánt területek az FSZKT szerint az alábbi keretövezetbe tartoznak:

(3) A beépítésre nem szánt területek az FSZKT szerint célzott területfelhasználási módú területekbe és keretövezetbe nem sorolt közterületekbe tartoznak:

4. § (1) Legalább elvi telekalakítási tervet kell készíteni a 40995/2 hrsz.-ú telekre, mely alapja az építési engedély elbírálásának. Komplex beépítési terv alapján az építési engedélyhez a Főépítész hozzájárulása szükséges.

(2) A telekalakítást követően az esetleg az építési helyen kívül eső, illetve a maximális építménymagasságot meghaladó meglévő épületen, illetve épületrészen építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenység kizárólag a tűzoltósági szakhatóság állásfoglalása alapján engedélyezhető.

(3) Az 1. § (1) bekezdésben lehatárolt területen lévő iparvágányok abban az esetben bonthatók el, ha az iparvágánnyal érintett ingatlan tulajdonosai lemondó nyilatkozatban kijelentik, hogy lemondanak az iparvágányról és annak használatáról. Ezt követően a MÁV tulajdonosi hozzájárulásával vágánybontási tervet szükséges készíttetniük, a terv engedélyeztetése után lehet a vágánybontást megkezdeni a Központi .Közlekedési Főfelügyelet Vasúti Felügyelet előírásai betartásával.

(4) Amennyiben a (3) bekezdésben meghatározott módon az iparvágányok bontása megtörténik, úgy a vágányoktól felszabadult terület beépíthetővé válik, amennyiben ez nem történik meg, épület elhelyezése esetén továbbra is szükséges a meglévő vágányoktól való minimális védőtávolság megtartása, konkrét építésügyi esetben a MÁV Rt.-vel egyeztetett módon.

5. § (1) Az M keretövezetbe tartozó területre meghatározott építési övezetek:

6. § (1) A szabályozási tervlapon alkalmazott jelölés:

7. § (1) A szabályozási tervlapon alkalmazott jelölés:

8. § (1) A BVKSZ 51. §-a szerint a KL-KT közlekedési célú közterületek nyomvonal jellegű jelentős közlekedési építmények elhelyezésére szolgálnak.

(2) A KL-KT-X övezetbe sorolt közutak és azok szabályozási szélessége:

9. § (1) A keretövezetbe nem sorolt közutak és azok szabályozási szélessége:

10. § (1) Az ingatlanokon elhelyezett funkciókhoz szükséges parkolókat telken belül kell elhelyezni, térszín alatti garázsokban és/vagy térszín feletti parkolókban.

(2) Az M-X/SZ jelű építési övezetben saját tulajdonú tehergépjárművek esetén azok telken belüli elhelyezéséről gondoskodni kell.

(3) A tervezett létesítmények megközelítési lehetőségeit a forgalombiztonsági követelmények figyelembevételével kell megtervezni.

(4) A szabályozási tervlapon jelölt, a munkahelyi területet kiszolgáló magánút és iparvasút terület lehatárolását célzó javasolt telekhatár irányadó elem.

(5) A magánutat ütemezetten is ki lehet alakítani.

11. § (1) A közterületeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.

(2) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos önkormányzat hozzájárulása szükséges.

(3) Amennyiben a rendeltetéstől eltérő használat építési tevékenységgel összefügg, a tulajdonosi hozzájáruláson túl az építési hatóság engedélyét is be kell szerezni.

(4) A közterületeken az önálló reklámhordozó közül max. 1,0 m átmérőjű hirdetőoszlop, valamint 1,0 m2 felületű reklám-, cég-, vagy címtábla elhelyezése megengedett.

(5) Közterületen az alábbi építmények helyezhetők el:

12. § (1) A rendelet 1. § (1) bekezdésében lehatárolt területen új épület(ek)et, építményrészt elhelyezni, vagy meglévő épületet átalakítani, bővíteni, korszerűsíteni, illetve rendeltetési módját megváltoztatni csak teljesen közművesített telken lehet.

(2) A közművek elhelyezésére vonatkozóan a mindenkori hatályos előírások szerint kell eljárni.

(3) A Téglavető utcában az utca kiépítésével egyidőben ivóvízvezeték építendő ki, a tűzcsapok elhelyezhetősége érdekében.

(4) A Téglavető utcában az utca kiépítésével egyidőben csapadékvíz elvezető csatorna kiépítése szükséges.

(5) A rendelet hatálya alá tartozó területen szennyvízülepítő, szennyvízszikkasztó nem létesíthető.

(6) A közcsatornába vezetett kommunális szennyvizeknek meg kell felelni a mindenkor hatályos jogszabályoknak, jelenleg a csatornabírságról szóló 204/2001. (X. 26.) Korm. rendeletben előírt minőségi követelményeknek.

(7) A 274/2002. (XII. 21.) Korm. rendelettel módosított a felszíni vizek minősége védelmének egyes szabályairól szóló 203/2001.(XII. 26.) Korm. rendelet értelmében az elvezetett, tisztított csapadékvizekre a használt és szennyvizek kibocsátási határértékeiről és alkalmazásuk szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendeletben előírt minőségi követelmények a mértékadóak.

(8) Az ingatlanok csapadékvizének elvezetéséről, a telek teljes területének víztelenítéséről a telkek tulajdonosai kötelesek gondoskodni.

(9) Az ivóvízellátást biztosító létesítményeknél be kell tartani az ivóvízellátást szolgáló vízlétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet előírásait.

(10) A közterületen építendő vízi közművekre valamint az esetlegesen beépítésre kerülő előtisztító berendezésekre a területileg illetékes vízügyi hatóságtól vízjogi létesítési engedélyt kell kémi.

(11) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény és az egyes építésügyi jogszabályok módosításáról szóló 12/2003. (IV. 27.) BM rendeletben foglalt közműfeltételek biztosítása kötelező.

13. § (1) A telekalakítás során keletkező ingatlanok számára a szükséges oltóvíz mennyiséget biztosítani kell.

(2) Új építmény elhelyezésénél az OTÉK 36. § szerint meghatározott építmények közötti legkisebb távolság betartandó.

(3) Meglévő illetve új építményre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyköteles munkálatok esetén a tűzvédelmi hatósággal szükséges egyeztetni.

(4) A szükséges oltóvíz mennyiséget az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról szóló 35/1996. (XII. 29.) BM rendelet előírása értelmében föld feletti tűzcsapokról kell biztosítani.

(5) A tűzvédelem és a polgári védelem műszaki követelményeinek megállapításáról szóló 2/2002. (I. 23.) BM rendelet szerint a területen valamennyi közterületen lévő tűzcsap helyét „D” jelű tűzcsapot jelző táblával kell megjelölni.

(6) A tűzcsapok telepítési helyét a hivatásos önkormányzati tűzoltósággal egyeztetni kell.

(7) A tűzoltóság vonulása és működése céljára - ha arról jogszabály ill. nemzeti szabvány másként nem rendelkezik - az építményhez olyan utat, illetőleg területet kell biztosítani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működtetésére.

14. § (1) Az életvédelmi létesítmények létesítéséről, fenntartásáról és békeidőszaki hasznosításáról szóló 22/1992. (XII. 29.) KTM rendelet előírásait kell figyelembe venni és alkalmazni.

(2) A polgári védelmi létesítmények (óvóhely) megszüntetéséhez, átalakításához és új létesítéséhez a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság konkrét eseti hozzájárulása szükséges.

(3) A védelmi létesítményt is érintő építési-, bontási engedély csak a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság jóváhagyásával adható ki.

15. § (1) Ha a földmunkák során váratlan régészeti lelet vagy emlék kerül elő, A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 24. §-ában foglaltak szerint a munkákat azonnal abba kell hagyni, az emléket vagy leletet az illetékes települési önkormányzat jegyzőjének haladéktalanul be kell jelenteni, és a helyszín, illetve a lelet őrzéséről gondoskodni kell. Mindamellett értesíteni kell a területileg illetékes Budapesti Történeti Múzeumot.

16. § (1) Az 1. § (1) bekezdésben lehatárolt területen lévő fát kivágni csak a Polgármesteri Hivatalnál beszerzett fakivágási engedéllyel lehet.

(2) Az építés miatt engedély alapján kivágott fa pótlásáról helyi rendelet szerint kell gondoskodni.

(3) Minden 10 gépjárműnél nagyobb befogadóképességű felszíni várakozó- (parkoló) helyet fásítani kell. A fásítást minden megkezdett 4 db várakozó- (parkoló-) hely után egy darab, nagy lombkoronát növelő, környezettűrő, túlkoros fa telepítésével kell megoldani.

(4) Az építési telkek be nem épített és közlekedésre igénybe nem vett részét aktív zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani, az építési övezetekben meghatározott zöldfelületi minimumértékek betartása mellett.

(5) A zöldfelületek kialakítása során nagyobbrészt honos fajokat kell használni, a zöldfelületeket többszintűen, intenzíven kell kialakítani.

(6) Amennyiben 10 000 m2 feletti telekméret kerül kialakításra, az építési övezetben meghatározott minimális zöldfelület egy részét a telekhatár mentén - az előkert kivételével - kétszintes növényállománnyal, min 10,0 m szélességben egybefüggően kell kialakítani és fenntartani. ·

17. § (1) A felszín alatti vizeket érintő építési tevékenység esetén az építési engedélyezési eljárásba a területileg illetékes vízügyi hatóságot szakhatóságként be kell vonni.

(2) A felszín alatti vizek védelme érdekében a területen potenciálisan szennyezési veszélyt jelentő tevékenység nem folytatható. A telepítendő tevékenységek vonatkozásában a 367/2004. (XII. 26.) Korm. rendelettel módosított, a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően kell eljárni.

(3) A terület szennyeződés érzékenysége - felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerint „B” érzékeny terület.

(4) A konkrét vízjogi engedélyezési tervek készítése során a területileg illetékes környezetvédelmi hatósággal szükséges egyeztetni.

(5) Térburkolatról elvezetendő szennyezett csapadékvíz csak előtisztítást (olajfogó) követően vezethető csatornába, illetve (egyéb lehetséges megoldás híján) szikkasztó övárokba. A be- és kivezetések helyén mintavételre alkalmas helye(ke)t kell kialakítani.

(6) Elválasztott rendszerű szennyvízcsatornába csapadékvíz nem vezethető.

18. § (1) Telket alakítani csak úgy lehet, hogy az a terület rendeltetésének megfelelő, használatára alkalmas legyen, továbbá annak alakja, terjedelme, beépítettsége a szabályozási tervnek és a telekalakításról szóló 85/2000. (XI. 8.) FVM rendeletnek megfeleljen.

(2) Telekfelosztás:

19. § (1) Jelen önkormányzati rendelet a kihirdetés napját követő hónap első napján lép hatályba.

(2) A hatálybalépést követően az R-28579 tervtári számú rendezési terv hatályát veszti.