1. § (1) E rendelet célja azon szabályok meghatározása, melyek elősegítik az állattartók, valamint az állattartással érintettek érdekeinek érvényesülését, s biztosítják, hogy az állattartás mások nyugalmát, biztonságát és testi épségét ne veszélyeztesse.

(2) E rendelet hatálya kiterjed – a (3) bekezdésben megállapított kivétellel – Mesztegnyő Községi Önkormányzat közigazgatási területén:

(3) A rendelet hatálya nem terjed ki a rendészeti szerveknél folytatott állattartásra, cirkuszra, állatkiállításra, lósport telephelyre, nagy lészámú állattenyésztő és állattartó telepre.

2. § E rendelet alkalmazásába

(1) Állattartó: az állat tulajdonjogával rendelkező, vagy az állat felügyeletét illetve gondozását ellátó személy, aki a tulajdonában, használatában lévő ingatlanon vagy épületben állatot tart.

(2) Állattartás: olyan tevékenység, amelynél az állat tartása állati eredetű termék előállítására (pl hús, tej, tojás, gyapjú), munkavégzésre, sportcélok elérésére, kedvtelésre irányul. Nem minősül állattartásnak a családi szükségletek kielégítése vagy feldolgozása céljából vásárolt vagy beszállított állatok legfeljebb egy hétig történő, átmeneti tartása.

(3) Kis létszámú (kisüzemi) állattartás: az állattartás, amely az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V.28.) FM rendelet 1. sz. függelékének 4. pontjában meghatározott állatlétszámot nem éri el. (Lásd: e rendelet 1. sz. melléklete)

(4) Nagyüzemi jellegű állattartás: ahol az állatok száma meghaladja a jelen rendelet 1. sz. mellékletében meghatározott maximálisan tartható darabszámot.

(5) Sport célú állattartási tevékenység: az állat versenyeztetési célú tartása és felkészítése, az állat szabadidős, szórakoztató jellegű tevékenységben való részvételre történő felkészítése és foglalkoztatása.

(6) Haszonállatok azok az állatok, amelyek tartása – céljánál fogva – a jövedelemszerzést szolgálja. Ezen belül:

(7) Kedvtelésből tartott állat: eb, macska, díszmadár és minden egyéb állatfaj kivéve, ha azok – a tartás céljánál fogva – a jövedelemszerzést szolgálják.

(8) Veszélyes állatok: mindazok az állatok, melyet jogszabály veszélyesnek minősíti vagy jogszabályifelhatalmazás alapján a hatóság annak minősíttet.

(9) Méhek tartása – a méhészetről szóló 15/1969.(XI.06.)MÉM rendelet – külön jogszabály szerint történhet.

(10) Zárt trágyatároló: olyan építészetileg zárt építmény, amely biztosítja a tárgya és a trágyalé előírásoknak megfelelő tárolását illetve a környezetre zavaró hatást keltő tényezők (bűz, rovarok, rágcsálók) kiküszöbölését.

(11) Zárt udvar: olyan kerítéssel körbe vett udvar, mely kerítés megakadályozza az állat tartási helyéről történő kijutását.

(12) Őrző-védő eb: az, amelyet magán- vagy társas vállalkozásban folytatott őrző-védő szolgálat során alkalmaznak, illetve amelynek ilyen funkcióját az alkalmazó intézmény vezetője igazolja.

(13) Vakvezető: az eb, amelyet erre a célra speciálisan kiképeztek és a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (1146 Budapest, Hermina út 47.) igazolvánnyal látott el.

(14) Jelző eb: az, amely a halláskárosultak segítségét szolgálja, aminek szükségességét szakorvosi igazolással kell bizonyítani.

3. § (1) A község közigazgatási területén állatot – a közegészségügyi, állategészségügyi, állatvédelmi valamint építésügyi és környezetvédelmi szabályok betartása mellett is – csak e rendeletben foglalt szabályok szerint lehet tartani.

(2) Az állatok tartására szolgáló építmények és az ezekhez tartozó kiszolgáló létesítmények kialakítása építési engedély alapán történhet a közegészségügyi, állategészségügyi és környezetvédelmi jogszabályok betartásával. Az építmények megvalósítása során alkalmazandó védőtávolságokat e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

(3) Zárt technológiával történő korszerű állattartásnál – a szakhatóágok egyetértése esetén – az előírt védőtávolságok legfeljebb 30%-kal csökkenthetők.

4. § (1) Az állattartó köteles gondoskodni az állatok kedvező életfeltételeinek biztosításáról, a létesítmények tisztaságáról és folyamatos fertőtlenítéséről, a káros rovarok és rágcsálók rendszeres irtásáról.

(2) Az állattartó köteles gondoskodni álltatainak megfelelő tartásáról, takarmányozásáról és gondozásáról. Állatai védelem és egészségnek megóvása érdekében köteles az állategészségügyi rendelkezéseket megtartani és az állatok megbetegedése esetén állatorvos igénybevételéről gondoskodni.

(3) Ha az állattartó nem kívánja az állatot tovább tartani, köteles annak megfelelő elhelyezéséről gondoskodni.

(4) Tilos az állattartó által megunt vagy egyéb ok miatt nem tartható állatot szabadon engedni. elhagyni.

(5) Az állattartónak biztosítani kell, hogy az állattartással senkinek kárt ne okozhasson. Bármilyen állat csak oly módon tartható, hogy a közterületet, a lakóépületek közös használatú helyiségét, a lakások erkélyét, teraszát, ablakpárkányát ne szennyezze. Az esetleges szennyeződést a tulajdonos illetőleg az állat felügyeletével megbízott személy köteles haladéktalanul eltávolítani.

5. § (1) Az állattartás szabályozása szempontjából a település az alábbi állattartási övezetekre tagolódik (3.sz. melléklet):

(2) A nevelési-, oktatási-, egészségügyi létesítmény, egyéb közintézmény, gyógyszertár, temető, élelmiszerbolt, élelmiszeripari üzem s vendéglátó egység területén és annak 50 méteres körzetén belül és azok telkén – függetlenül attól, hogy az intézmény a 5. § (1)bekezdés értelmében melyik állattartási övezetbe tartozik – tilos haszonállatot tartani.

6. § (1) Belterületi övezetben

7. § A tulajdonosnak illetve az állatok felügyeletével megbízott személynek feladata a következőkben leírtakról történő gondoskodás:

(1) Az állatok elhelyezésére szolgáló helyiséget könnyen tisztítható, hézag-és szivárgásmentes, megfelelő lejtésű, csúszásmentes szilárd padozattal valamint hézagmentesen fedett és zárt trágyagyűjtővel kell ellátni.

(2) Az állattartásra szolgáló helyet el kell keríteni, s amennyiben 20 kisállatnál vagy 5 nagy állatnál több haszonállatot tart a tulajdonos, gazdasági udvart kell kialakítani. Az állattartás céljára lekerített udvar nem csatlakozhat közvetlenül a szomszédos ingatlanhoz. A kerítéstől számítva legalább egy méteres sávot szabadon kell hagyni, amit sövénnyel kell beültetni.

(3) Az istállót, ólat, ketrecet rendszeresen takarítani kell, s szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal fertőtlenítő meszelést kell végezni. Az állatok elhelyezésére szolgáló épületekben és építményekben esetlegesen fellelhető rágcsálók, rovarrok, férgek irtásáról gondoskodni kell.

(4) Az alkalmazott tartási rendszernek biztosítani kell az állatok megfigyelhetőségének lehetőségét, valamint az etető- és itató berendezésekhez való akadálytalan hozzáférhetőséget.

(5) A beteg vagy sérült állat szükség sezrinti elkülönítése, gyógykezelése céljára helyet kell biztosítani.

(6) Az állattartásra szolgáló építmények szellőzőnyílásait a saját udvar felé kell kiképezni. A keletkező bűzös gázok áramlását természetes vagy mesterséges szellőzéssel a magasba kell terelni.

(7) A gazdasági udvart a lakóháztól illetve annak kertjétől kerítéssel kell elválasztani.

(8) Belterületen a trágya-és trágyalétárolót résmentes födéllel kell ellátni. oldalát és aljzatát pedig vízzáró módon kell kiképezni. Az ólakban és a trágyatárolókban az ammóniaképződés csökkentésére szagtalanító anyagokat kell használni.

(9) A híg trágyát zárt csöveken kell az aknába elvezetni. A szilárd trágyát szalmával keverve kell tárolni.

(10) Külterületen a tárgya tárolása lakóépülettől, ideiglenes tartózkodásra használt gazdasági épülettől legalább 30 méter távolságra történhet. A trágyát földdel, szalmával, fóliával lefedve kell tárolni.

(11) A trágya-és trágyalégyűjtő kiürítéséről szükség szerint kell gondoskodni. A tárolóból a trágyalé kifolyását illetőleg a csapadékvíz oda való befolyását meg kell akadályozni.

(12) A haszonállatok alom nélküli, hígtrágyás tartása tilos.

8. § (1) Minden állattartó köteles a tulajdonában lévő illetve a gondjaira bízott kis és nagy állat fertőző betegségben vagy annak gyanújában történő elhullást a körzeti állatorvosnak bejelenteni és annak ezzel kapcsolatos további utasítását betartani.

(2) Az állat hullájának ártalmatlanítására -az állategészségügyi szabályok betartásával – a Mesztegnyő – Gadány – Hosszúvíz Községi Önkormányzatok Körjegyzőségénél történő bejelentés alapján kerül sor. Az állat tulajdonosa által az állathullát a kijelölt-erre a célra fenntartott- konténerbe helyezés után az ATEV szállítja el.

(3) Az önkormányzat területén lévő állati hulla gyűjtésére szolgáló konténerből (kukából) hullát kiszállítani tilos.

9. § (1) Az eb tartó köteles az állatot úgy tartani, hogy mások nyugalmát tartósan vagy rendszeresen ne zavarja, szabad mozgásukat ne gátolja, mások testi épségét és egészségét ne veszélyeztesse, anyagi kárt ne okozzon.

(2) Az érintett lakók az (1) bekezdésben foglaltak be nem tartása eseté az eb tartás korlátozását vagy megszüntetését kérhetik. Az érdekeltek nyilatkozatai és a szakhatóságok véleménye alapján a polgármester az eb tartást korlátozhatja vagy megtilthatja.

(3) Az ebet közterületen illetve a lakóház közös használatú helyiségeiben s annak udvarán biztonságos – vezetésre alkalmas – pórázon kell tartani. Harapós vagy támadó természetű ebet a harapás ellen szájkosárral kell ellátni.

(4) A lakóházak közös használatú területein, ahol a hely hiánya miatt a kikerülés és a biztonságos távolságtartás nem lehetséges, az ebre szájkosarat kell tenni vagy nyakörvénél fogva kell vezetni.

(5) Az ebet a nap minden szakában a kiszabadulását illetve elszabadulását biztonságosan megakadályozó módon köteles a tulajdonosa tartani. Bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani tilos. Az eb tulajdonosa köteles gondoskodni arról, hogy az eb tartási helyét ne hagyhassa el.

(6) Amennyiben az állattartó az ebet kennelben tartja, annak minimális nagysága 2×2 méter. A kennel közvetlenül a szomszéd kerítésére nem építhető, minimum a kerítéstől számított 1 méter távolságot be kell tartani, s a kerítés mentén a telepítési távolságok betartásával növényzetet kell telepíteni.

(7) Amennyiben a kertben kennel nem létesíthető, a mozgástér biztosítása érdekében minimum 4m huzalhoz csatlakozó legalább 2 méteres lánccal lehet az ebet kikötni.

(8) Bekerített ingatlanon eb szabadon tartható, azonban a kerítést úgy kell kialakítani, hogy az eb közterületre való kijutását, szomszédos ingatlanokra történő bejutását valamint a kerítés résein történő kiharapást megakadályozza.

(9) Harapós, támadó vagy kiszámíthatatlan természetű eb tartása esetén az ingatlan vagy a ház bejáratán szembetűnő módon erre utaló figyelmeztető táblát kell elhelyezni.

(10) A szabadon tartott eb számára minden esetben a méretének megfelelő ólat kell építeni.

(11) Veszélyes állat külön jogszabályokban meghatározott feltételek teljesülése mellett, kizárólag hatósági engedéllyel tartható ( Az állam és közbiztonságról szóló 1974. évi 17. törvényerejű rendelet 4. §- A veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól szóló 8/1999. KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendelet)

10. § (1) Tilos ebet beengedni, bevinni illetve tartani a vakvezető kutya valamint az intézmény őrzését szolgáló eb kivételével:

(2) Élelmiszer szállítására szolgáló járművön ebet szállítani tilos.

(3) Az álltattartó köteles az ebet évenként-a három hónapos kort elért ebet harminc napon belül, majd 6 hónapon belül ismételten-a saját költségére hatósági állatorvossal veszettség ellen beoltatni, valamint az eb féregtelenítését elvégeztetni. A veszettség elleni oltás illetve féregtelenítés megszervezéséről a Polgármesteri Hivatal gondoskodik.

(4) Az állattartó köteles:

(5) A védőoltásban nem részesült ebet- mint az emberre egészségügyi szempontból veszélyes, valamint az állatok egészségét veszélyeztető beteg vagy betegségre ganyús ebet – az önkormányzat állami kártalanítás nélkül kiírtja. A kiirtásra akkor kerülhet sor, ha az önkormányzat jegyzője az előző évi oltást elmulasztó állattartót – szabálysértési eljárás megindítása mellet- január 31-ig felszólította a 15 napon belüli pótlásra valamint annak igazolására, de a felszólításnak az eb tulajdonosa nem tett eleget.

(6) Ebharapás esetén az állattartó köteles az ebet hatósági állatorvoshoz vinni, megvizsgáltatni és az arról szóló igazolást a sérelmet szenvedett személynek illetve képviselőjének átadni.

(7) Aki veszett vagy veszettségre gyanús kóbor ebet észlel, köteles azt az állatorvosnak illetőleg a jegyzőnek bejelenteni.

11. § (1) E rendelet szabályainak megsértése esetén – amennyiben az intézkedésre jogszabály nem a körjegyzőt vagy más szervet jogosítja fel – a polgármester az állattartót megfelelő tartásra kötelezi, illetve az állattartást korlátozza vagy megtiltja.

(2) Szabálysértést követ el, és harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható az, aki e rendelet

12. § (1) E rendelet a kihírdetés napján lép életbe. Hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az állattartás helyi szabályairól szóló 7/2004.(V.28.)sz. rendelet.

(2) Az állattartó az állattartást – ha azt e rendelet szerinti tiltott helyen vagy meg nem engedett mértékben folytatja- köteles e rendelet hatályba lépésétől számított két éven belül megszüntetni illetve az előírt mértékre csökkenteni.

(3) Jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben az 1995. évi XCI. tv. az 1998. évi XXVIII. tv. a 2000. évi tv. valamint a 35/1997. (II.26.) Korm. rendelet a 245/1998. (XII.31.) Korm. rendelet valamint a vonatkozó jogszabályok előírásait kell alkalmazni.

(4) A rendelet kihirdetéséről az SZMSZ szerinti, helyben szokásos módon a körjegyző gondoskodik.