Tolcsva Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2005. (IX. 30.) önkormányzati rendelete

Tolcsva község kül- és belterületének Szabályozási Tervéről

Hatályos: 2023. 05. 25

Tolcsva Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2005. (IX. 30.) önkormányzati rendelete

Tolcsva község kül- és belterületének Szabályozási Tervéről

2023.05.25.

és Helyi Építési Szabályzatáról

TOLCSVA Község Önkormányzatának Képviselő testülete Magyarország Alaptörvényének A helyi önkormányzatokról szóló 32. cikk (2) bekezdése alapján, továbbá -a 314/2012. XI.8. Kormányrendelet szerint eljárva az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló többször módosított 253/1997.(XII.20.) Kormányrendelet (továbbiakban OTÉK) alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket az alábbi rendelet módosításban állapítja meg, TOLCSVA Helyi Építési Szabályzata (továbbiakban: HÉSZ) és Szabályozási Terv (továbbiakban: SZT) melynek elfogadásával elrendeli annak alkalmazását az 314/2012. XI.8. Kormányrendeletben biztosított véleményezési jogkörben eljárva

	Egyeztetési eljárásban résztvevő államigazgatási és egyéb szervek	Egyeztetési szakterület
1.	kérelmező város/község útján a Partnerek
2.	Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Építésügyi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleti Főosztály	településfejlesztés, területrendezés, településrendezés
3.	Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály	környezetvédelem, természet- és tájvédelem
4.	Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság	természet- és tájvédelem
5.	Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság	vízvédelem, vízgazdálkodás
6.	Országos Vízügyi Főigazgatóság	vizek védelme
7.	Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság	tűzvédelem, polgári védelem
8.	Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály	közegészségügy
9.	Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasútügyi és Hajózási Hivatala	közlekedés
10.	Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala	közlekedés
11.	Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály	közlekedés
12.	Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ	örökségvédelem
13.	Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Miskolci Járási Hivatal	örökségvédelem
14.	Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztály	földvédelem
15.	Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály	erdőrendezés, erdővédelem
16.	Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatala	honvédelem
17.	Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság	határrendészet
18.	Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály	bányászat, geológia, morfológia, csúszásveszély
19.	Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala	hírközlés
20.	Érintett területi, települési önkormányzat	településszerkezeti terv esetén

szervek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet területi hatálya kiterjed Tolcsva község közigazgatási területére.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide értve) tervezni, kivitelezni, építeni,felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet és a hozzá tartozó Szabályozási Terv együttes alkalmazásával szabad.

(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintő minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz. A rendeletben foglalt kötelező előírásoktól eltérni csak a Helyi Építési Szabályzat (továbbiakban HÉSZ.) és a Szabályozási Terv módosításával lehet.

2. § (1) A beépítésre szánt területre (belterületre) – a vonatkozó tervlapokon (SZ-1,SZ-2) jelölt – kötelező szabályozási elemnek kell tekinteni az alábbiakat:

- a közterület és egyéb terület-felhasználási egységek határvonala,

- építési határvonal,

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt kötelező szabályozási elemek a település egésze szempontjából a legfontosabb elemek, ezért azok módosítása megváltoztatása csak a Szabályozási Terv módosításával történhet.

3. § (1) A beépítésre nem szánt területre (külterületre) – a vonatkozó tervlapon jelölt - kötelező szabályozási elemnek kell tekinteni az alábbiakat:

- a szabályozási vonalakat,

- a terület-felhasználási egységek határát,

- a terület-felhasználási egységeken belüli övezetek határát,

- a terület-felhasználási egység, illetve övezet jelét,

- a terület-felhasználási egységekben, illetve övezetekben előírt beépíthető

legkisebb földrészlet nagyságát,

- a terület-felhasználási egységekben, illetve övezetekben kialakítható legkisebb

földrészlet területét,

- a belterület bővítés határát.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt szabályozási elemek csak a Szabályozási Terv módosításával változtathatók, illetve szüntethetők meg.

4. § A kötelező erejű elemek módosítására vonatkozóan irányadó a területrendezési tervek készítéséről, egyeztetéséről, módosításáról és karbantartásáról az épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. sz. törvény.

4/A. §¹ E rendelet alkalmazásában: Köztárgynak nem minősülő közérdekű műtárgy: magánterületen álló, közterületről látható, ezáltal közérdekű vizuális hatások kiváltására alkalmas műtárgy ide értve szobrok, látvány elemek, installációk, művészeti vagy egyéb más alkotások.

I. Fejezet

Az építési engedélyezés általános szabályai

5. § (1) Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása, vagy az építés minősége (övezete) a szabályozási terven jelöltek szerint megváltozik, építés (és telekalakítás is) csak a változásnak megfelelően engedélyezhető.

(2)

(3)

(4)

(5) A helyi védelem alatt álló területen és a helyi egyedi védelemben részesülő épületek esetében - a vonatkozó országos érvényű és e rendelet által megszabott előírásokon túlmenően – a kiemelt elsőfokú építésügyi hatóság engedélye szükséges:

a) az épület homlokzati felületképzését és tetőhéjazatát érintő bármely felújítási, homlokzatszínezési, helyreállítási, bővítési, korszerűsítési, bontási vagy az épület jellegét és megjelenését bármilyen módon érintő egyéb munkálatok végzéséhez is építési engedélyezési terv keretében kell engedélyeztetni a változtatást.

b) az épület homlokzatán bármilyen hírdető/reklámberendezés, képzőművészeti alkotás, cég- és címtábla elhelyezéséhez.

(6.)Az (5) bekezdés a) pontja szerinti munkálatok engedélyezési dokumentációjának tartalmaznia kell:

- a változtatás előtti állapot homlokzatrajzát (M=1:100)

- a változtatással érintett egész homlokzat tervét - színváltoztatás esetén színezett homlokzati tervet (M=1:100)

- a változtatás előtti állapot és a változtatás műszaki leírását

Az (5) bekezdés b) pontjában foglaltak engedélyezési beadványának tartalmaznia kell:

- az épület érintett homlokzati tervét (a rajtalévő már engedélyezett reklámok/feliratok feltüntetésével);

- a reklám/felirat színezett rajzát, vagy fotóját;

- a reklámhordozó szerkezetét bemutató tervet.

(7)

(8)

6. § (1) Az egyes építési övezetekben előírt közműellátottság megléte az építés feltétele.

(2) Az egyes építési övezetekben építési engedélyt kiadni – a gáz és a zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetés kivételével - csak a teljes közműhálózat kiépítése, vagy az azokat pótló berendezések megléte esetén lehet.

(3) Szennyvízelvezetés szolgáltatásának igénybevétele a használatbavételi engedély kiadásának időpontjától kötelező. Amennyiben a szennyvízkezelés zárt rendszerű egyedi szennyvíztározóban történik, ennek üzembehelyezését szintén a használatbavétel feltételeként kell kezelni.

(4) A felszínmozgásos területeken biztosítani kell, hogy a csapadékon kívül más víz ne jusson a területre, illetőleg az rendezetten kerüljön elvezetésre. Növényzet telepítésével is elő kell segíteni a stabilizálódást. A területen építési korlátozás áll fenn, e területeken más egyedi épületeket, szakhatóság által engedélyezett feloldásáig- elhelyezni nem lehet. A tilalom kizárólag a terület egészére kiható mozgásmérés-sorozat alapján készített, részletes területi – környezetföldtani elemzést is tartalmazó - geotechnikai és állékonysági szakvélemény alapján oldható fel.

(5) Egyéb előírások a felszínmozgásos területekre

3 m szintkülönbséget meghaladó földtömegmozgatás nem engedélyezhető, és nem végezhető,

rendezett felszíni vízelvezetést kell létesíteni a koncentrált vízbeszivárgások megakadályozására,

amennyiben a közhálózati csapadékvíz-elvezetés nincs megoldva, akkor a csapadékvizet is ciszternába kell gyűjteni, és azt a terület egyenletes locsolására kell használni,

víznyomócsöveket védőcsőbe kell helyezni, és ellenőrző aknákat kell építeni, valamint a csőcsatlakozásokat flexibilisen kell megoldani,

nem alkalmazható süllyedésre, süllyedéskülönbségre érzékeny épületszerkezet.

(7) Az alápincézett területeken a jelenlegi terepszint 40 cm-t meghaladó megváltoztatása építési engedélyköteles tevékenység.

A közigazgatási terület-felhasználási egységeinek tagozódása

7. § (1) A település közigazgatási területe beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területből áll.

(2) A beépítésre szánt területek a település központi és egyéb belterületéhez, a beépítésre nem szánt területek pedig a település külterületéhez tartoznak.

(3) A beépítésre szánt terület az alábbi terület-felhasználási egységekre (övezetekre) tagozódnak:

a.)lakó övezetek

kisvárosi lakóterület övezete

- Lk Hagyományos kisvárosi lakóövezet

falusias lakóterületek övezetei

- Lf-1 Falusias aprótelkes lakóövezet

- Lf-2 Falusias szalagtelkes lakóövezet

- Lf-3 Falusias kertes lakóövezet

b.)településközpont vegyes terület övezetei

- Vt₁ Településközpont vegyes terület, jellemzően lakóépületek elhelyezé-sére szolgáló kis telkes alövezet

- Vt₂ Településközpont vegyes terület, jellemzően alapfokú intézmények elhelyezésére szolgáló nagytelkes alövezet

- Vt₃ Településközpont vegyes terület, jellemzően műemléki védettségű épület , védendő nagytelkes alövezet

c.) gazdasági területek övezetei:

c) gazdasági területek övezetei

- Gksz-1 kereskedelmi szolgáltatói gazdasági terület övezete

- Gksz-2 kereskedelmi szolgáltatói gazdasági terület övezete

- Gip ipari gazdasági terület övezete

d.)különleges területek övezetei

- Ksp sportpálya

- Ksz szennyvíztisztító

- Kc kemping

- Kpi-1 pincesorok övezete

- Kpi-2 jelentős tárolási funkciójú pincés területek övezete

- Kpi-V Világörökségi pincék övezete

- Kpa panzió borászati funkcióval

- Ktsz kiránduló terület övezete (Tilalmas fürdő)

- Kvsz Kincsem dűlő, vadász panzió övezete

- Kbo borturizmust szolgáló terület övezete

- Kmg mezőgazdasági üzemi területek övezete

(4) A beépítésre nem szánt terület a következő terület-felhasználási egységekre tagozódik:

a.) közlekedési és közműterület

- KÖu közúti közlekedési terület

b.) zöldterület

- Z zöldterület

c.) erdőterület

- Evk környezetvédelmi célú erdő

- Eg gazdasági célú erdő

- Evt természetvédelmi célú erdő

d.) mezőgazdasági rendeltetésű terület

- Má-I szántó művelésű terület intenzív használattal

- Má-Ix szántó művelésű terület intenzív használattal – major-létesítési

tilalommal

- Má-E gyep, legelő területek – extenzív használattal

- Má-Ex gyep, legelő területek majorlétesítési tilalommal

- Mk kertgazdálkodásra szolgáló terület és szőlőültetvények területek

e.) vízgazdálkodási területek

- V-1 patakok, tavak (Tolcsva-patak)

- V-2 a közcélú nyílt csatornák medre és partja, a vízbeszerzési területe védőterületei, illetve a tározók.

- V-3 vízbeszerzési, vízmű területek

f) A beépítésre nem szánt terület a következő terület-felhasználási egységekre tagozódik:

Különleges beépítésre nem szánt területek övezete

- Kkt temető

- Kket emléktemető

- Kkre rekultiválandó szeméttep

- Kkpi lyukpincés területek övezete

8. § (1) A belterületi határ módosításáról és kitűzéséről a belterületi szabályozási terv alapján kell gondoskodni, a vonatkozó és érvényben lévő rendeletekben és utasításokban foglaltak figyelembe vételével.

(2) A belterületbe kerülő területek rendeltetését, övezeti besorolását a belterületi szabályozási terv határozza meg. A belterületbe vonandó területek bevonása a konkrét építési igények szerint, szakaszosan is végrehajtható. A belterületbe vonásról az ingatlan tulajdonosának kell gondoskodnia.

(3) Belterületbe vonandó területeket a külterületi településszerkezeti terv tartalmazza.

II. Fejezet

Beépítésre szánt területek

Az egyes terület-felhasználási egységekre vonatkozó előírások

Telekalakítás

9. § (1) Azon övezetek területén, ahol a Szabályozási Terv telekalakítási terv készítését írja elő, a telekalakítás és az építési engedély kiadásának feltétele a telekalakítási terv elkészítése.

(2) Ha a telekalakítási terv készítése során a kialakítandó telkek bármelyike nem közelíthető meg a Szabályozási terv szerint kialakított közterületről, akkor

-amennyiben magánút kialakítható, azt a telekalakítási tervben kell megoldani,

-amennyiben közterület kialakítása vagy módosítása (bővítés, megszüntetés, -szűkítés) válik szükségessé, a Szabályozási Tervet módosítani kell.

(3) Övezet, építési övezet határa csak telek, építési telek határa mentén lehet, ezért telekalakítás (telekegyesítés) nem engedélyezhető úgy, hogy egy telekre két övezet előírásai legyenek érvényesek.

(4) A település belterületén új nyúlványos telek nem alakítható ki.

Általános előírások

10. § (1) A település közigazgatási területén a már meglévő, kialakult beépítés fenntartható (állagmegóvás, felújítás engedélyezhető), de új építési munka csak a HÉSZ előírásainak betartásával végezhető.

(2) Építési engedély kiadásánál figyelembe kell venni a szabályozási terven feltüntetett, valamint egyéb jogszabályok által megalapozott, a szakhatóságok által megszabott védőterületet, védőtávolságot, védősávot.

(3) Az előkertek mélységét a környezetben kialakult beépítésnek megfelelően kell meghatározni. Az új építési övezetté váló területeken, vagy ha az adott telek környezetében nincs kialakult beépítés, az előkert mélysége legalább 5 m.

(4)

(5) A jelenlegi terület-felhasználásában megváltozó, beépítésre szánt területeken építési engedély csak a teljes közmű (gáz kivételével), burkolt út és a terület vízrendezésének meglétekor adható.

(6)

(7)

(8) A település területén állattartó építmény építési engedélyezési eljárásánál az állattartást szabályozó védőtávol ságokat a melléklet szerint kell metartani.

(9) A település közigazgatási területén a vezeték nélküli hírközlési és mikrohullámú létesítmények engedélykötelesek.

(11) Lakótelkeken csak magáncélú és–tulajdonú vezeték nélküli hírközlési létesítmények (antennaoszlopok) helyezhetők el.

(12) Hírközlési és mikrohullámú létesítmények a településközpont vegyes területeken nem helyezhetők el.

Pinceszinti szabályozás

11. § (1) A pinceszinti területeken új építési és működési engedély, rendeltetésváltozási engedély, fennmaradási engedély nem adható mindazon tevékenységek számára, amely tevékenységek a felszíni lévő építési övezeti előírások szerinti használat biztosításához a környezetterhelési feltételeknek nem felelnek meg.

(2) A pincehasználatban tiltott tevékenységek:

a.) KHV (Környezeti hatásvizsgálat) köteles tevékenységek

C Bányászat , továbbiá az alábbi kód alatti tevékenységek:

17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37.40. 41. 45. 50.20. 50.50 50.12.50.18 .51.4.51.4. 51.6. 52.22.52.23 52.31.52.32. 60. 90.93.01.93.03

A raktározás, tárolás - a vegyi és robbanó, tűzveszélyes és környezetszennyező hulladék anyagok kivételével – megengedhető.

Kialakult állapot

12. § (1) A telekalakítás szempontjából kialakult állapot esetén új telket alakítani:

kialakult tömbben: akkor szabad, ha az újabb telkek területe eléri az övezetben előírt legkisebb telekméretet

tömbbelső feltárás esetén: akkor szabad, ha az újabb telkek területe eléri a telek előírt legkisebb területét. Ebben az esetben a visszamaradó (illetve beépített) telek területe el kell, hogy érje az övezeti előírásoknak megfelelően beépíthető legkisebb telekterületet.

kialakult telekméret: a ténylegesen meglévő telekméret. A telek megosztására csak a tömbben kialakult átlagos telekterületnek megfelelően kerülhet sor. A visszamaradó (illetve beépített) telek területe el kell, hogy érje az övezeti előírásoknak megfelelően beépíthető legkisebb telekterületet.

(2) kialakult telektömbben az épületek elhelyezésének módját az épület építési helyén belüli elhelyezésének módját a vonatkozó előírások és a kialakult állapot védelmének szabályai szerint kell meghatározni:

Az övezetben előírt, vagy az övezetben kialakult legkisebb telekmélységet kétszeresen meghaladó mélységű telek esetében az építési hely mélysége nem haladhatja meg:

- sem az 50 m-t,

- sem az övezetre előírt telekmélységet,

- sem az övezetben kialakult telekmélységnek a megengedett építménymagasság mértékével csökkentett értékét.

Az kialakult utcakép védelmének szabályai

a)Kialakult telektömbben az építési vonal:

-foghíj és saroktelek esetében illeszkedjék a csatlakozó szomszédos telek beépítésének utcai (közterület) beépítési vonalaihoz, kivéve, ha egyéb előírás ettől eltérő beépítést ír elő.

-ha a közbenső telek egyik csatlakozó szomszédos telke beépítetlen, illeszkedjék legalább két szomszédos beépített telek, illetve az érintett utcaszakasz beépítésének utcai (közterületi) építési vonalaihoz - kivéve, ha egyéb előírás ettől eltérő beépítést ír elő.

b)Kialakult telektömbben a legnagyobb építmény, illetve építménymagasság:

foghíj esetében max. 50 cm eltérés lehet

saroktelek esetében (vagy ha a közbenső telek egyik szomszédos telke beépítetlen) max. 50 cm eltérés lehet

c)Új magas-tető 35 foknál kisebb hajlásszögű nem lehet.

Lakóterületek általános előírásai

13. § (1) A területen fő funkcióként elsősorban lakóépületek helyezhetők el, valamint

-termelő kertgazdasági építmény,

-a terület ellátását szolgáló üzleti, kereskedelmi, vendéglátó épület, 500 m² beépített szintterületig

-kézműipari építmény,

-igazgatási, egyházi, művelődési és nevelési-oktatási, egészségügyi, szociális épület,

-szolgáltató és szállás épületek

-sportlétesítmény

-üzemanyagtöltő kivételesen sem helyezhető el

-nem zavaró hatású egyéb üzleti építmény

(2) Kiegészítő mellékfunkcióknál az alábbi előírásokat kell figyelembe venni:

-Ha a főfunkcióval egybeépülve egy tömeget képez, az építmény és tetőgerinc magasságra vonatkozó előírásokat kell betartani, de a főfunkció építmény magasságát nem lépheti túl.

-Különálló kiegészítő mellékfunkció építménymagassága 3,5 m lehet.

(3) A beépítési mód oldalhatáron álló, de amennyiben a telekméret megengedi, illetve szükségessé teszi, szabadon álló beépítési mód is engedélyezhető a sarkok beépítésénél, vagy szórványosan, ha a telek szélessége meghaladja a 20 m-t.

(4) Egy lakótelken több főfunkció építménye (főépület) nem építhető.

(Legfeljebb két lakás helyezhető el egy épületben)

(5) Különálló kiszolgáló melléképítmény elhelyezésének szabályai:

-Az épületek közötti védő távolság betartandó,

-Oldalhatáron álló beépítés esetén állattartó melléképítményt feltétlenül, egyéb építményt a hátsó kertben a főfunkció építménye mögött kell elhelyezni arra a telekhatárra, ahol a főfunkció építménye áll. Ettől eltérni csak abban az esetben lehet, ha a főfunkció építménye nem közvetlenül a telekhatárra került.

-Szabadon álló beépítésnél az építmény mögött a hátsó kertben, a szomszédos telken lévő épületek közt előírt legkisebb távolság betartásával lehetséges.

(6) Állattartó építmény utcafrontra, előkertbe nem épülhet. Állattartó kiegészítő funkciójú melléklétesítmények esetén mellékletben szereplő védőtávolságokat is be kell tartani.

Kisüzemi állattartás létesítményei csak környezetvédelmi és közegészségügyi

előírások alapján a falusias lakóövezet telkein helyezhető el.

(7) Nagyüzemi állattartás létesítményei belterületen nem helyezhetők el.

(8) A helyi értékvédelemre kijelölt területen a lakóépület tetőfedése kerámia anyagú cserép lehet. A harsány színű, településképbe nem illő tetőfedő anyag alkalmazása nem engedhető meg.

(9) Az övezetekre vonatkozó általános követelményeket az egyes övezetekhez csatolt táblázatok tartalmazzák.

(10) A „kismélységű” telkek beépítése:

A 25,0 m mélységet el nem érő kisméretű telkek esetében, a telek beépítésére vonatkozó általános és egyedi övezeti előírásoktól eltérő szabályokat is be kell tartani.

Kisméretű teleknek az a építési telek minősül, melynek építési oldalon mért mélysége (feltéve, hogy a szemközti telekhatártól max. 5 m-el rövidebb) a 25,0 métert nem éri el. Amennyiben a szemközti telekoldal hosszától való eltérés 5 m -nél nagyobb, a két oldal átlagának értékét kell figyelembe venni. A „kisméretű” telkekre vonatkozó speciális előírásokat kell a fenti értéknél valamivel nagyobb mélységű azon telkekre is alkalmazni, melyeket a szabályozási terv, az egységes szabályozásra törekvés érdekében, külön ebbe a kategóriába sorol.

A „kisméretű” telkekre vonatkozó külön előírások.

ca) Ha a kisméretű telek vége nem a szomszédos telek építési oldalához csatlakozik, hátsó kertet nem kell tartani, azaz az építési hely a hátsó telekhatárhoz csatlakozik. Az épületet a hátsó telekhatárig ki lehet építeni, vagy ha a szomszédos telken már épület található, minimum 3 m távolságot kell tartani.

cb) Ha a kisméretű telek vége a szomszédos telek építési oldalához csatlakozik, az övezetben előírt tűztávolság jelenti a betartandó hátsó kert méretét.

Amennyiben a hátsó telekhatárhoz csatlakozó telek is jelen előírások szerinti „kisméretű” teleknek minősül, a hátsó telekhatárra kerülő épületet tűzfallal kell a szomszédos telekhatárhoz csatlakoztatni.

14. § A lakóterület övezetei

Lk-1 ÉPÍTÉSI ÖVEZET

KISVÁROSI LAKÓÖVEZET

(1) Lk-1 építési övezet max. négylakásos épületek számára. Az övezetbe azok a lakótömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel a I. sz. táblázatban előírtaknak.

(2) A kisvárosi lakóterületen a lakóépületeken kívül elhelyezhető:

- A helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület

- Egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

- Sportépítmény

- A terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület.

(3) A kisvárosi lakóterületen kivételesen elhelyezhető:

- Szálláshely szolgáltató épület

- Igazgatási épület

- A terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró egyéb gazdasági építmény

(4) A kisvárosias lakóterületen belül kivételesen sem helyezhető el

- termelő kertészeti építmény

- üzemanyagtöltő

- önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek, és az ezeket szállító járművek számára

OTÉK 12. §. /2/3/-ban megnevezett funkciók közül továbbá nem létesíthető:

- sportépítmény,

- termelő kertészeti építmény főrendeltetésű önálló egységként”,

- semmilyen feltétellel állattartó épület

(5) Egyéb funkció csak akkor létesíthető, ha területigénye nem haladja meg normatív telekméret kétszeresét.

(6) A rendeltetési egységek csak egytömegű épületben helyezhetők el.

a telek és építmény normatív előírásait az I. sz. táblázat tartalmazza, azonban az eseti helyzetek kezelhetősége érdekében:

- megengedett szabadon álló, vagy zártsorú beépítés is, de ezek a szomszédos tel(k)ek beépíthetőségét nem érinthetik hátrányosan, ezért elbírálásuk elvi engedélyezési eljáráshoz kötött.

I .SZ. TÁBLÁZAT

Az építési telek
Övezeti Jele	Beépítésének Mód	Legkisebb területe* m²	Legnagyobb beépítettsége** %	Építményének- legnagyobb magassága m	Legkisebb zöldfelület mértéke %
Lk-1	K	400	35	4,5	30

Minimális telek szélesség 14 m

Maximáli telek szélesség 40 m

**A minimális teleknagyság kétszeresét meghaladó telekhányad a beépítési %- nál nem vehető számításba.

-Zártsorú beépítési mód esetén a teljes zártsorúsítás nem kötelező , helyette az ún.hajlított ház- az oldalhatáron álló beépítés sajátos formája (hézagosan zártsorú beépítés) is megengedhető , teljes zártsorúsítás esetén a kapuáthajtókat biztosítani kell.

(7) Kisvárosias övezetben a zártsorú beépítési mód szerinti építési helyen belül az -épület oldalkerti építési vonala lehet:

-kétoldali tűzfalas kialakítás esetén mindkét oldalhatáron,

-csak az egyik oldalhatáron tűzfalas kialakítással, a másik oldalhatárnál

épülethézag kialakítással.

(8) A hézagosan zártsorú épület esetében az egyik tűzfal meghosszabbításával a telekbelső felé oldalszárny kialakítható

a.)Az épület hézagosan már beépült zártsorú vagy zártsorú jellegű területeken az előkert mélysége a kialakult állapotnak megfelelően – ha SZT másként nem rendelkezik – a már beépült szomszédos telek előkertjének figyelembevételével határozandó meg, mely kialakult állapot esetén nullára csökkenthető.

b.)Az épülethézagra néző oldalhomlokzaton nyílászáró nem létesíthető, azt tűzfalasan kell kialakítani. Amennyiben az épülethézag szélességi mérete nagyobb, mint az övezetben meghatározott építménymagasság legnagyobb értéke, az oldalhomlokzaton nyílászárók elhelyezése nem korlátozott.

Az épülethézagra néző homlokzat hossza nem lehet nagyobb 12 m-nél.

c.)Ha a kialakult állapot indokolja, az épülethézagos épületelhelyezés kivételesen ikres jelleggel is megvalósítható, ha a szabályozási terv vagy az övezet előírásai nem határozzák meg, hogy a tűzfalas csatlakozás a telekhatárok közül melyik oldalon kötelező.

d.)Zártsorú oldalhatáros az épületelhelyezés, ha az utcafronton zártsorúan, vagy épülethézagosan beépített épülethez az oldalhatáron vagy attól 1,0 m-es távolságban az oldalsó telekhatárral párhuzamos oldalszárny csatlakozik.

Az ily módon kialakított épületszárny oldalkertje nem lehet kisebb, mint az építési övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság értéke az utcafronti épület telekbelső felé eső homlokzati vonalától számítva.

e.)Oldalhatáron nyeregtetős épület csak nem éghető anyagú külső térelhatárolásra szolgáló anyagból építhető, éghető anyagú külső térelhatárolású szerkezetű tetőzet csak tűzfalasan létesíthető.

f.)A zártsorú beépítési módú övezetek területén a meglévő oldalhatárosan elhelyezett épület az utcafront felől zártsorú beépítésű épületszárnnyal bővíthető, ha a szomszédos épület zártsorúan és tűzfalasan csatlakozik. Amennyiben tűzfalas csatlakozás - a szomszédos tető átnyúlása miatt - nem valósítható meg, legalább 1,0 m-es épülethézag kialakítása kötelező.

g.)Amennyiben a két szomszédos épület közterület felőli homlokzati síkja azonos, és az átfedésben lévő homlokzataik közötti távolság 2,0-m-nél kisebb, akkor a két tűzfal közötti épülethézagot legfeljebb az alacsonyabb épület párkánymagasságának megfelelő magasságú, de legalább 2,0 m magas falazattal kell összekötni az épületek homlokzati falsíkjában, kivéve, ha az a szomszéd telekre való bejutást akadályozná.. A falazat építése – megegyezés hiányában - annak a tulajdonosnak a kötelezettsége, aki az épületszárny zártsorú bővítését kezdeményezi, melyet a szomszéd tulajdonos tűrni köteles.

Ld.!Zártsorú beépítés esetén eltérő szabályok

(9) A kisvárosi lakóövezetben az alábbi kereskedelmi-szolgáltató, vendéglátó- és egyéb üzemi tevékenységi csoportok és azok építményei nem engedélyezhetők

-A városképi szempontból zavaró látványú tevékenységek és épületek,

-A 3 jármű/nap kiszolgáló forgalomnál nagyobb 3.5 t önsúlyú tehergépjármű, vagy a 3.5 t önsúlyú gépjárműnél nagyobb önsúlyú kiszolgáló tehergépjárművet igénylő tevékenység,

-A tevékenység jellegéből eredően nagy kiszolgáló és vendégforgalmat gerjesztő, illetve a környezetében a forgalomnövekedéssel, vagy a szükséges forgalomtechnikai beavatkozásokkal a környezet minőségét kedvezőtlenül befolyásoló, zavaró hatást keltő tevékenységek,

-A területen újonnan nem engedélyezhető:

Áruszállítás, fuvarozás, gép- és autókölcsönzés telephely,

Autófényező műhely (telephely terület),

Autóbontó műhely (telephely terület),

Autókarosszéria- lakatos (telephely terület),

Autókereskedelem (telephely terület),

Autómosó (telephely terület),

mezőgazdasági gépjavító műhely (telephely terület),

akkumlátor töltő, javító, újrafeldolgozó műhely (telephely terület),

gumiszerelő, javító műhely (telephely terület),

tüzelő- és építőanyag telep,

kisgépkölcsönző iroda,

járműőrző telep,

közúti járműjavító, karbantartó, szervizelő műhely 8telephely terület,

asztalos műhely (telephely terület),

fafeldolgozó, megmunkáló műhely (telephely terület),

fémmegmunkálás, fémfeldolgozás és felületkezelés műhely (telephely terület),

öntő (telephely terület),

lakatos műhely (telephely terület),

könnyűipari termék feldolgozó, raktározó műhely (telephely terület),

vegyipari termék készítő, feldolgozó (telephely terület),

mészégető (telephely terület),

kelmefestő, vegytisztító (telephely terület),

bognár, kádár (telephely terület),

élelmiszer feldolgozó műhely (telephely terület),

raktárak, nagykereskedések, árulerakatok telepei,

galvánüzem telep,

szennyvíz- és hulladékkezelés, köztisztasági szolgáltató műhely ( telephely terület),

kőfaragó, műkőgyártó és betonelem előgyártó műhely ( telephely terület),

pék üzem.

(10) Környezetvédelmi besorolások

levegőminőség: általános levegőtisztaság védelmi övezet

zajvédelmi és rezgésvédelmi besorolás kertvárosi lakóterület

Közművesítés: teljeskörű

A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése miatt a hálózatra való rákötés kötelező.

Falusias lakóövezetek

15. § (1) Az övezetbe azok a lakótömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel a III. sz. táblázatban előírtaknak.

Az alábbi funkcionális övezetek kerültek kijelölésre

Lf-1 APRÓ(SZABÁLYTALAN) TELKES FALUSIAS LAKÓÖVEZET

Lf-2 SZALAGTELKES FALUSIAS LAKÓÖVEZET

Lf-3 FALUSIAS KERTES LAKÓÖVEZET

II. TÁBLÁZAT

Az építési telek
Övezeti Jele	Beépítésének Módja	Legkisebb területe* m²	Legnagyobb beépítettsége** %	Építményének- legnagyobb magassága m	Legkisebb zöldfelület mértéke %
Lf-1	K	550	30	4,5	40
Lf-2	K	800	30	4,5	40
Lf-3	K	700	30	4,5	40
Lf-3 1	O	700	30	4,5	40

Minimális utcai telekszélesség:

Lf-1 esetében 16 m, Lf-2 esetében 14 m, Lf-3 esetében 16 m

Maximális utcai telekszélesség 40 m

Megjegyzés:

Tetőtér beépítés megengedhető, de önálló lakrész kialakítása tetőtérben nem alakítható ki.

*Saroktelken a beépítési mód az építési helyre vonatkozóan oldalhatáron álló, de az építési helyen az építmény szabadonállóan is elhelyezhető

(2) Egy épületben legfeljebb kétlakásos lehet, de legfeljebb két rendeltetési egység helyezhető el.

(4) Az övezetben hézagosan zártsorú beépítés Lf-1 és Lf-2 övezetben megengedhető megengedhető.

(5) A főfunkció építménye nem lehet alacsonyabb a mellékfunkció építménynél.

(6) Lakóépületek utcára néző földszintjén magánkereskedelem és szolgáltatások részére üzlethelyiség ott alakítható ki, ahol a max. bepítési %-ot, max. építménymagasságot nem növeli ill. ahol ezt a gyalogos és gépkocsi forgalom zavarása nélkül, megfelelő esztétikai és településképi kialakítással elhelyezhető. Zajos, bűzös, környezetet károsító tevékenységek kertvárosias lakóterületen nem engedélyezhetők. Üzlet helyiség kialakításánál az OTÉK előírásai szerinti parkoló elhelyezéséről a saját telken kell gondoskodni a tulajdonosnak.

(8) A telekhasználat belső határvonalai

Lakó- és gazdasági udvar határvonala

- Az utcai telekhatártól számított 10,0 méteren belül nem lakó funkciójú önálló épület nem helyezhető el.

- Az utcai telekhatártól számított 10,0 méteren belül épület csak a főépülettel egybeépítve létesíthető.

- Az állattartó funkciójú épület esetében az állattartó épületre vonatkozó védőtávolságok betartandók.

Gazdasági és kert határvonala

- Az utcai telekhatártól számított 10,0 métertől 40,0 méterig terjedő terület a gazdasági tevékenységek számára kijelölt zóna.

- A nem lakó funkciójú épületek a kötelező oldalkerti méretek betartása mellett az építési területen belül szabadon elhelyezhetők. Oldalhatárra épület csak a főépülettel megegyező telekhatárra épülhet.

Az utcai telekhatártól számított 40,0 méteren túl a telekrészen legfeljebb csűr építhető.

(9) A falusias lakóterületek építési telkein a telek beépített területébe beszámított módon az alábbi épületek helyezhetőek el az övezeti szabályoknak megfelelően:

- jármű- (gépkocsi, motorkerékpár, munkagép stb.) tároló

- nyári konyha, mosókonyha, szárító

- egyéb tárolóépítmények (tüzelőanyag- és egyéb tároló, szerszámoskamra, szín, fészer, magtár, góré, csűr, pajta stb.),

- az állattartás céljára szolgáló épületek és építmények, ahol ezt az övezeti szabályozás és az állattartási rendelet lehetővé teszi,

- kisipari vagy barkácsműhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet,

- a falusi turizmushoz kapcsolódó funkciók (idegenforgalmi, kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely-szolgáltató funkciók),

- hőtermelést szolgáló épület (kazánház).

(11) Környezetvédelmi besorolások

-levegőminőség: általános levegőtisztaság védelmi övezet

-zajvédelmi és rezgésvédelmi besorolás falusias lakóterület

-Közművesítés: részleges

A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése esetén a hálózatra való rákötés kötelező.

Vegyes terület övezetei

16. § (1) A vegyes terület lakó, kereskedelmi, szolgáltató és a települési infrastruktúra alapfokú ellátást biztosító intézményrendszerének elhelyezésére szolgál.

(2) A vegyes terület funkcionális övezetei a követezők:

-Vt-1 Településközpont vegyes terület, jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgáló kis telkes alövezet

-Vt-2 településközpont vegyes terület, jellemzően alapfokú és középfokú intézményi épület elhelyezésére szolgáló nagy telkes alövezet

-Vt-3 Településközpont vegyes terület övezete, különleges nagytelkes övezet műemléki védettségű épületben elhelyezendő intézményi funkciók számára

Településközpont vegyes terület övezeteinek

általános előírásai

17. § (1) A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

(2) A településközpont vegyes területen elhelyezhető:

-lakóépület

-igazgatási épület

-kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület

-egyéb közösségi szórakoztató épület

-egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

-sportépítmény

-parkolóház, üzemanyagtöltő; max. 3 kútállásig

(3) A településközpont vegyes területen az OTÉK 31. § (2) bekezdésben előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető:

-nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény

-termelő kertészeti építmény

(4) A településközpont vegyes területen nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

(5)

18. § Vt-1 TELEPÜLÉSKÖZPONT VEGYES TERÜLET JELLEMZŐEN LAKÓÉPÜLETEK ELHELYEZÉSÉRE SZOLGÁLÓ KIS TELKES ALÖVEZET FEJLESZTENDŐ KISVÁROSIAS ARCULATTAL

(1) Az övezetbe azok a telektömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az IV. sz. táblázatban előírtaknak. A terület építési övezeteinek legfontosabb előírásai:

-A kialakult beépítésű területeken az új és az átépülő házak esetében az utcaképbe illesztést az engedélyezési terv készítésekor a szomszédos 3-3 épületet feltüntető, legalább M=1:200 utcakép készítésével , vagy fotókkal kell bemutatni. Hézagosan zártsorú beépítés a műemlékileg védett környezeten kívül megengedhető.

-A minimális teleknagyságot intézmények elhelyezésénél az ágazati szabványok és a technológiai tervek szabják meg. (pl. oktatási intézmények minimális telke)

-Az intézményekhez az OTÉK szerinti, előírt gépjármű várakozóhelyeket telken belül kell biztosítani, amennyiben a Helyi Parkolási Rendelet az ettől való eltérési lehetőséget nem biztosítja. A teljes településközpont vegyes területre vonatkozó parkolómérleg számításba a közterületen létesíthető parkolóhelyeket is be kell számítani.

-Az övezetben sportlétesítmény legfeljebb 1ha terület nagyságig helyezhető el.

(2) Egyéb előírások:

-levegőminőség: általános levegőtisztaság védelmi övezet

-zaj- és rezgésvédelmi besorolás: kisvárosi lakóterület

-közművesítés: teljes körű

(3) A településközpont vegyes terület övezeti lehetnek
- Vt-1 településközpont vegyes terület, jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgáló kistelkes alövezet fejlesztendő kisvárosias arculattal
- Vt-2 településközpont vegyes terület, jellemzően alap vagy középfokú intézményi épület elhelyezésére szolgáló nagy telkes alövezet
- Vt-3 településközpont vegyes terület övezete, nagytelkes övezet műemléki védettségű épületben elhelyezendő intézményi funkciók számára
IV. SZ. TÁBLÁZAT

		Az építési telek
Övezeti Jele	Beépítésének Módja	Legkisebb területe* m²	Legnagyobb beépítettsége** %	Építményének- legnagyobb magassága m	Legkisebb zöldfelület mértéke %
Vt-1	O	550	35	4,5	40
Vt-1 a.) 1	SZ	1000	35	6,5	40
Vt-2	SZ	800 (T)	40	8,0	15
Vt-3	K	K	K+5	K	K

(4) Zártsorú beépítési mód esetén a teljes zártsorúsítás nem kötelező, helyette az ún. hajlított ház – az oldalhatáron álló beépítés sajátos formája ( hézagosan zártsorú beépítés) is megengedhető, teljes zártsorúsítás esetén a kapuáthajtókat biztosítani kell.

(5) Zártsorú beépítési mód eltérő szabályai a településközpont vegyes övezetben:

Zártsorú beépítési mód esetén a teljes zártsorúsítás nem kötelező, helyette az ún. hajlított ház – az oldalhatáron álló beépítés sajátos formája (hézagosan zártsorú beépítés) is megengedhető, teljes zártsorúsítás esetén a kapuáthajtókat biztosítani kell.

(6) A településmag környezetében a helyi értékvédelmi területen belül külön előírások:

a.)Lábazatképzésnél

Kő, műkő, vagy egyéb igényes természetes anyag használható fel.

b.)Falfelület képzésnél

Vakolt, fehér, vagy pasztell színek, (ríkító, erős színek nem alkalmazhatók)

c.)Falburkolat kialakításánál

Kő, műkő, tégla, illetve mészhomok tégla tagolt, plasztikus homlokzatképzés a helyi hagyományos díszítő motívumok felhasználásával, a helyi kultúra formakincseinek felhasználásával történhet.

d.)Homlokzat arány rendszer kialakításánál

A hagyományos lakókörnyezeti kultúra hagyományai szerinti nyílás és falfelület arány, valamint a homlokzat és a tető felépítmény arány kerüljön kialakításra.

Oromfal falazottan jeleníthető meg. Oromfalon loggia nem építhető.

e.)Tetőszerkezet kialakításánál

A tető anyaga elsősorban pikkely szerű égetett kerámia

Színe piros, barna, vagy szürke.

A tetőidom utcára merőleges, hajlított ház esetén utcával párhuzamos összetett.

A tetőfelületen önálló tetőablak nem építhető sem egyedi, sem összefogott formában, sem oldalfalakkal, sem tetőhéjalással fedett formában.

Csak a homlokzat részeként jelenhet meg a homlokzati hangsúlyt adó tető-felépítmény (a homlokzat 1/3 részét meg nem haladó mértékben) megszakított, vagy végigfutó tetőpárkánnyal.

Tető hajlásszög 35-45fok

Lapostető nem építhető.

Tetőfedésre hullámpala, műanyag hullámlemez, műanyag síklemez nem alkalmazható.

Műanyag előtető nem építhető

Gazdasági területek övezetei

19. § (1) A gazdasági terület kereskedelmi, szolgáltató és egyéb ipari tevékenységet biztosító intézményrendszerének elhelyezésére szolgál.

(2) A gazdasági terület lehet:

-Gksz-1 Kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület övezete, elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

-Gksz-2 Kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület övezete, elsősorban szőlő felvásárlás és feldolgozás céljára szolgáló terület övezete

-Gip Egyéb ipari terület övezete, dominánsan ipari épület elhelyezésére szolgáló alövezet védőterületet nem igénylő építmények elhelyezésére

20. § Gksz KERESKEDELMI SZOLGÁLTATÓ TERÜLETEK ÖVEZETEI

(1) Gksz ÉPÍTÉSI ÖVEZET KERESKEDELMI, SZOLGÁLTATÓ CÉLRA a., a.)funkciók: a.)az OTÉK 19. §. /2/3/-ban megnevezettek helyezhetők el a következő

megkötésekkel:

-lakások szálláshely jelleggel is kialakíthatók

-sport, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület csak „főrendeltetésű tevékenységhez kapcsolt funkcióként” létesíthető.

b.) A településképi megjelenítés feltételei:

az építési vonalra (előkertbe) építészetileg nem kialakított építmények (nyitott vasvázas szín, hevenyészve bekerített rakatok, stb.) nem kerülhetnek. Takarásukról gondoskodni kell (egyéb épület, reklámfelület, örökzöld növényzet.)

a tevékenységhez szükséges toronyszerű építmények utcaképi elemet ne képezzenek.

A beépítés mértéke az egyéb ágazati előírásoknak megfelelő (közlekedés, rakodás, parkolás, zöld, tűztávolságok, stb.) de max. 50 % lehet. Az építmény magasság a technológiai, építészetileg rendezett burkolata által meghatározott.

c.)Az övezeten belül önálló rendeltetési egység szolgalmi jog igénybevételével nem létesíthető.

V. táblázat (Gksz)

Az építési telek
Övezeti Jele	Beépítésének Módja	Legkisebb területe m²	Leg- kisebb szélessége m	Leg- kisebb zöldfe- lület mértéke m	Legnagyobb beépítettsége %	Építményének legnagyobb magassága m
Gksz	SZ	1000	25	25	40	7,5 (T)

* T –vel jelölt értékek technológia függő értékek(tartály, darupálya)

2 A kereskedelmi, szolgáltató területen [Gksz] elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

3 A TEAOR 1998. ÉU megfeleltetés alapján a III. számú tevékenységi körök. (KERESKEDELEM ÉS SZOLGÁLTATÁSOK „G” kód alatt felsoroltak),kivéve az alábbi tevékenységeket:

51.12 Alapanyag,üzemanyag ügynöki nagykereskedelem

51.23 Élőállat nagykereskedelem

51.24 Nyers-félkész bőr nagykereskedelem

51.51 Energiahordozó nagykereskedelem

51.52 Fém-, érc, nagykereskedelem

51.54 Vasárú szerelvény nagykereskedelem

51.55 Vegyi árú nagykereskedelem

51.56 Egyéb termelési célú termék nagykereskedelem

51.57 Hulladék nagykereskedelem

4 Az övezetbe elhelyezhető gazdasági építmények (fő funkciók):

- átrakó építmény, mérlegház

- üzletház

- raktár

- szociális helység építménye

- üzemi jellegű kutató és szolgáltató építmény

- szolgálati lakó és szállásépületek

- terület ellátó alapfokú intézmény

- termék vezeték

- üzemanyagtöltő

melléképítmények:

- garázs

- kirakat szekrény

- tüzelőanyag tároló

- kazánház

terepszint alatti építmények

(talajmechanikai szakvélemény alapján)

- süllyesztett rakodó

- mérlegház

- technológiai és üzemelés-közbiztonsági célú pince helyiség

5 A kereskedelmi szolgáltató területen a (2), (3) pontban felsorolt építményeken túlmenően elhelyezhetők olyan ipari jellegű létesítmények, melyek a lakóterülettől védőtávolság betartását nem igénylik, és a szomszédos üzem funkcióját nem zavarják. (tárolás, raktározás, településgazdálkodás)

6 A teljes közművesítettség a technológiához tartozó ellátó és biztonsági rendszerek kialakítása kötelező.

7 A technológiai tervnek igazolnia kell az övezetre vonatkozó környezetvédelmi előírások betarthatóságát, miszerint a környezetterhelés a szomszédos telkekre és a közterületekre nem terjed át.

20/A. § [(1/A) -Gksz-2 - KERESKEDELMI SZOLGÁLTATÓ TERÜLET GAZDASÁGI, ELSŐSORBAN SZŐLŐ-FELVÁSÁRLÁS ÉS FELDOLGOZÁS CÉLJÁRA SZOLGÁLÓ TERÜLET ÖVEZETE

1.Az övezetben egyházi épület kivételesen sem helyezhető el

2.V/A. táblázat (Gksz-2)

Az építési telek

Övezeti

Jele Beépítésének

módja A kialakítható legkisebb telekterület méret

m² A beépítettség legnagyobb mértéke

% A megengedett legnagyobb építmény

magasság

m A zöldfelület legkisebb mértéke

Gksz-2 SZ 2000 50 12(T)* 20

* T –technológiailag indokolt építmények esetén ennél több is lehet.

3.A közművesítés mértéke: részleges

Az egészséges, ivóvíz és iparivíz hálózat kiépítése után a rákötés kötelező.

A saját szennyvíztisztítóra történő rákötés kötelező.

4.A megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékeket (a továbbiakban: környezetterhelési határértékeket) a földvédelem, földtani közeg, vízvédelem, levegőtisztaság-védelem, zajvédelem, hulladék-gazdálkodás előírásait a hatályos jogszabályok szerint kell betartani.

4.1.A befogadó Tolcsva-patakba történő bevezetés során a „ vizek hasznosítását , védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról” szóló 147/2010.(IV.29.) Korm. rendelet, valamint a „ felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004.(VII.21.) Korm. rendelet előírásait be kell tartani.

4.2.A szolgáltatott ivóvíz minőségének ki kell elégítenie „az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló” módosított 201/2001.(X.25.) Kormányrendelet előírásait.

4.3. a tervezett új létesítmények képződött szennyvizének befogadásával kapcsolatban egyeztetni szükséges Tolcsva község 037/2 hrsz-ú ingatlanon lévő szennyvíztisztítót jelenleg üzemeltetővel a telep fogadó képességéről.

5.Településképi megjelenítés

a)Az épületek anyaghasználata és színezése illeszkedjen a tájhoz. Fényben csillogó felületek alkalmazása kerülendő.

b)Az építészetileg nem megfogalmazható rakodó terek, reklámfelületek takarásáról lehetőleg növényzet telepítésével gondoskodni kell.

c) Kötelező fásítás az SZT alapján szükséges.

6.Tájbaillesztés előírásai:

a) Atájbaillesztést látványtervvel kell igazolni, ahol a rálátás szempontjait kell elsősorban vizsgálni.

b) Törekedni kell a légvezetékek földkábelbe helyezésére.

c) A természetes terepalakulatokat lehetőség szerint meg kell őrizni.

d) Tereprendezésnél 6/4 rézsűnél meredekebb hajlásszög nem alkalmazható.

e) A terület fásításánál őshonos fákat, cserjéket kell alkalmazni.

f) Tájidegen, invázív növények nem telepíthetők.]

-Gksz-2 - KERESKEDELMI SZOLGÁLTATÓ TERÜLET GAZDASÁGI, ELSŐSORBAN SZŐLŐ-FELVÁSÁRLÁS ÉS FELDOLGOZÁS CÉLJÁRA SZOLGÁLÓ TERÜLET ÖVEZETE

1.Az övezetben egyházi épület kivételesen sem helyezhető el

2.V/A. táblázat (Gksz-2)

Az építési telek

Övezeti

Jele Beépítésének

módja A kialakítható legkisebb telekterület méret

m² A beépítettség legnagyobb mértéke

% A megengedett legnagyobb építmény

magasság

m A zöldfelület legkisebb mértéke

Gksz-2 SZ 2000 50 12(T)* 20

* T –technológiailag indokolt építmények esetén ennél több is lehet.

3.A közművesítés mértéke: részleges

Az egészséges, ivóvíz és iparivíz hálózat kiépítése után a rákötés kötelező.

A saját szennyvíztisztítóra történő rákötés kötelező.

5.Településképi megjelenítés

a)Az épületek anyaghasználata és színezése illeszkedjen a tájhoz. Fényben csillogó felületek alkalmazása kerülendő.

b)Az építészetileg nem megfogalmazható rakodó terek, reklámfelületek takarásáról lehetőleg növényzet telepítésével gondoskodni kell.

c) Kötelező fásítás az SZT alapján szükséges.

6.Tájbaillesztés előírásai:

a) Atájbaillesztést látványtervvel kell igazolni, ahol a rálátás szempontjait kell elsősorban vizsgálni.

b) Törekedni kell a légvezetékek földkábelbe helyezésére.

c) A természetes terepalakulatokat lehetőség szerint meg kell őrizni.

d) Tereprendezésnél 6/4 rézsűnél meredekebb hajlásszög nem alkalmazható.

e) A terület fásításánál őshonos fákat, cserjéket kell alkalmazni.

f) Tájidegen, invázív növények nem telepíthetők.

* T –technológiailag indokolt építmények (víztorony, darupálya esetén ennél több is lehet)

3.A közművesítés mértéke: részleges

Az egészséges, (arzénmentes) ivóvíz és iparivíz hálózat kiépítése után a rákötés kötelező.

A saját szennyvíztisztítóra történő rákötés kötelező.

4.A megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékeket (a továbbiakban környezetterhelési határértékeket (emisszió, imisszió) a földvédelem, földtani közeg, vízvédelem, levegőtisztaság-védelem, zajvédelem, hulladék-gazdálkodás előírásait a hatályos jogszabályok szerint kell betartani.

5.Településképi megjelenítés

a)Az épületek anyaghasználata és színezése illeszkedjen a tájhoz. Fényben csillogó felületek alkalmazása kerülendő.

b)Az építészetileg nem megfogalmazható rakodó terek, reklámfelületek takarásáról lehetőleg növényzet telepítésével gondoskodni kell.

c) Kötelező fásítás az SZT alapján szükséges.

6.Tájbaillesztés előírásai:

a) Atájbaillesztést látványtervvel kell igazolni, ahol a rálátás szempontjait kell elsősorban vizsgálni.

b) Törekedni kell a légvezetékek földkábelbe helyezésére.

c) A természetes terepalakulatokat lehetőség szerint meg kell őrizni.

d) Tereprendezésnél 6/4 rézsűnél meredekebb hajlásszög nem alkalmazható.

e) A terület fásításánál őshonos fákat, cserjéket kell alkalmazni.

f) Tájidegen, invázív növények nem telepíthetők.

(2) Gip-1 ÉPÍTÉSI ÖVEZET EGYÉB IPARI TEVÉKENYSÉG CÉLJÁRA

A funkciók: az övezetben az OTÉK 20 §. /3/ szerinti tevékenység nem létesíthető. („Védőterületet” igénylő igen, „védőtávolságot” igénylő nem.)

a.)funkciók: az OTÉK 19. §. /2/3/-ban megnevezettek helyezhetők el a következő

megkötésekkel:

lakások szálláshely jelleggel is kialakíthatók

sport, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület csak „főrendeltetésű tevékenységhez kapcsolt funkcióként” létesíthető.

b.)A településképi megjelenítés feltételei:

a tevékenységhez esetleg szükséges toronyszerű építmények utcaképi elemet ne képezzenek.

c.)Az övezeten belül önálló rendeltetési egység szolgalmi jog igénybevételével nem létesíthető.

d.)A telken belül a parkolás fásított felszíni parkolóban, vagy az épületen belül oldandó meg.

e.)Lakóterülettel közvetlenül határos vagy attól 100 m-re lévő új üzemi létesítményben, telephelyen

-tűz-, robbanás- vagy fertőzésveszéllyel járó ipari vagy szolgáltató jellegű tevékenység,

-mérgező gázok keletkezésével és kibocsátásával járó ipari vagy szolgáltató jellegű tevékenység,

-veszélyes sugárzással, vegyi- és korróziós hatással járó ipari vagy szolgáltató jellegű tevékenység nem folytatható,

-50 MWatt –nál nagyobb hőteljesítményű tüzelőberendezés nem telepíthető, illetőleg

-ipari és szolgáltató jellegű intézményekben keletkezett veszélyes hulladékok vonatkozó hatályos jogszabályban előírt átmeneti gyűjtőhely, vagy nyílt vagy szabadtéri hulladékkezelő, -lerakó terület (települési szilárd és folyékony, radioaktív stb.) nem alakítható ki.

f.)A 3,5 tonnánál nagyobb súlyú gépjárművek számára a lakóterületek övezeti határától számított 150 m‑en belül új önálló parkolóterület, garázs és telephely, illetve ezek be- és kijárata nem alakítható ki.

g.)Lakóterület telekhatárától, illetőleg lakóterülethez kapcsolódó közkert, közpark, fásított köztér határától számított 50 m-en belül nem szabad létesíteni:

-önálló vagy más rendeltetésű épületben létesülő üzemanyagtöltő állomás be- és kihajtóját,

-nem zárt anyagtároló deponiát,

-telephely be- és kijáratát,

-veszélyes hulladék tárolására szolgáló építményt.

VI. táblázat

Az építési telek
Övezeti Jele	Beépítésének Módja	Legkisebb területe m²	Leg- kisebb szélessége m	Leg- kisebb zöldfe- lület mértéke m	Legnagyobb beépítettsége %	Építményének legnagyobb magassága m
Gip-1	SZ	1000	25	25	40	7,5(T)

* T –vel jelölt értékek technológia függő értékek (tartály, siló, darupálya)

h.)Levegőminőségi besorolás: általános levegőtisztaság-védelmi övezet

Zaj- és rezgésvédelmi besorolás: gazdasági és különleges területi kategória

Közművesítés: teljeskörű

VII. táblázat

az övezetben védőtávolságot igénylő funkciók is telepíthetők

Az építési telek
Övezeti Jele	Beépítésének Módja	Legkisebb területe m²	Leg- kisebb szélessége m	Leg- kisebb zöldfe- lület mértéke m	Legnagyobb beépítettsége %	Építményének legnagyobb magassága m
Gip-2***	SZ	1000	25	25	40	7,5(T)

* T –vel jelölt értékek technológia függő értékek

A vedőterületet környezeti hatástanulmány alapján az illetékes szakhatóságok állapítják meg.

i.)Levegőminőségi besorolás: általános levegőtisztaság-védelmi övezet

Zaj- és rezgésvédelmi besorolás. Gazdasági és különleges területi kategória:

Közművesítés: teljeskörű

j.)Az ipari gazdasági területre betelepülésre engedélyezhető tevékenységi köröket a TEÁOR szerint kell meghatározni, de a betelepülésre nem engedhető tevékenységi körök a következők:

- akkumulátorgyártás

- ércdúsító

- bányaüzem

- lőporgyártás

- lakk és festékgyártás

- műtrágyagyártás

- atomenergiai létesítmény

- izotóp labor

- veszélyeshulladék égető és feldolgozó üzem

- fehérje-feldolgozó üzem

- zsírfeldolgozó üzem

- azbesztgyártás

- cellulózgyártás

- kőolaj és földgáz feldolgozó

- grafitgyártás

- foszgéngyártás

- gyógyszergyártás

- növényvédőszer gyár

- klórgyártás

- kokszoló mű

k.)Nem kerülhet az ipari területre jelen esetben:

- vörösiszap tároló

- zagytér

- veszélyes hulladéklerakó

l.)Eseti döntés alapján kerülhet az ipari területre jelen esetben

- téglagyár

- műanyag feldolgozó

- nyomtatott áramkör előállító üzem

- üveggyártó

- nehéz gépjárműjavító

m.)Csak a környezeti határértékeket teljesíteni tudó technológiák fogadhatók

(2) Gmg -MEZŐGAZDASÁGI, AGROIPARI TERÜLET ÖVEZETE

1. Az övezet a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó ipari jellegű tevékenység számára, amennyiben ahhoz saját termőterület nem tartozik

Az övezetbe a meglévő és újonnan létesülő mezőgazdasági üzemek (majorok) tartoznak, ahol a mezőgazdasági termékek feldolgozása, tárolása, a mezőgazdasági gépek, és szállítóeszközök javítása folyik, nagyüzemi állattartás vagy mezőgazdasági illetve mezőgazdasági termeléshez szorosan kapcsolódó ipari tevékenység befogadására alkalmas. Elsősorban 1000 m2-nél nagyobb telekigényű üzemek fogadására kijelölt terület.

A TEAOR 1998. ÉU megfeleltetés alapján a I. számú tevékenységi körök helyezhetők el elsősorban. (MEZŐGAZDASÁG, VADGAZDÁLKODÁS, ERDŐ-GAZDÁLKODÁS „A+B” kód, továbbá a II Ipar- feldolgozó ipar / A feldolgozói tevékenység DA- DB- DC, DD kód alatt felsoroltak), kivéve az alábbi tevékenységeket:

17.5. konfekcionált textiláru gyártása (kivéve: ruházat)

a., funkciók:

„védőtávolságot” igénylő tevékenységek – szakhatósági közreműködéssel – csak olyan helyre telepíthető, ahol az arra előírt védőtávolság biztosítható.

„védőterület” minden esetben kötelező, mert a környezetterhelés sem a talajra, sem a vizekre, sem a szomszédos ingatlanokra nem terhelhető, tehát létesítéskor az OTÉK 38. §. /2/-/7/ és 50 § /1/-ban előírtak szerint kell eljárni. Az eljárás függvényében az övezetben vagy lakás, vagy csak az őrzés céljára szolgáló szálláshely létesíthető.

b., A telekhatáron – látványtakarás céljából is – min. 3,0 m széles sávban három szintes növényzetet kell telepíteni.

VIII. táblázat Gmg

Az építési telek
Övezeti Jele	Beépítésének Módja	Legkisebb területe m²	Leg- kisebb szélessége m	Leg- kisebb zöldfe lület mértéke m	Legnagyobb beépítettsége %	Építményének legnagyobb magassága m
Gmg	SZ	1000	25	20	40	7,5

* Kivéve siló, víztorony, gabonatároló

Levegőminőségi besorolás: általános levegőtisztaság-védelmi övezet

Zaj- és rezgésvédelmi besorolás: gazdasági kategória

Közművesítés: részleges

Különleges területek

21. § (1) Az övezetbe azok a területek tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az XI. sz. táblázatban előírtaknak. A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek), a települési infrastruktúra jelentős intézményei.

(2) A különleges területnek minősülnek az alábbi létesítmények elhelyezésére kijelölt területek övezetei:

- Ksp sportpálya

- Ksz szennyvíztisztító

- Kc kemping

- Kpi-1 pincesorok övezete

- Kpi-2 jelentős tárolási funkciójú pincés területek övezete

- Kpi-V Világörökségi pincék övezete

- Kpa panzió borászati funkcióval

- Ktsz kiránduló terület övezete(Tilalmas fürdő)

- Kvsz Kincsem dűlő, vadász panzió övezete

- Kbo borturizmust szolgáló terület övezete

- Kmg mezőgazdasági üzemi területek övezete

A különleges területnek minősülnek az alábbi létesítmények elhelyezésére kijelölt területek övezetei:
- Ksp sportpálya
- Ksz szennyvíztisztító
- Kc kemping
- Kpi-1 pincesorok övezete
- Kpi-2 jelentős tárolási funkciójú pincés területek övezete
- Kpi-V Világörökségi pincék övezete
- Kpa panzió borászati funkcióval
- Ktsz kiránduló terület övezete(Tilalmas fürdő)
- Kvsz Kincsem dűlő, vadász panzió övezete
- Kbo borturizmust szolgáló terület övezete
- Kmg mezőgazdasági üzemi területek övezete

T (technológia függő érték)

(3) IX. SZ. TÁBLÁZAT

Az építési telek
Övezet jele	Funkcionális besorolása	Beépítésének módja	Legkisebb telekterülete * m²	Legnagyobb beépítettsége %	Építményének legnagyobb magassága m
Ksp	Sportpálya	SZ	K*	10	6,5
Ksz	Szennyvíztisztító	SZ	K	K	K
Kc	Kemping	SZ	1000	20	4,5
Kpi-1	Pincesorok övezete	K	K	K	3,5
Kpi-2	Jelentős tárolási funciójú pincés területek övezete	K	K	K	K
Kpi-V	Világörökségi pincék övezete	K	K	40	6,5*
Kpa	Panzió borászati funkcióval	O	1000	35	5,5
Ktsz	Kiránduló terület (Tilalmas fürdő)	SZ	1000	20	4,5
Kvsz	Kincsem dűlő vadász panzió	K	K	K	K
Kbo**	Borturizmus területének övezete	O	500	K	4,5
Kmg	mezőgazdasági üzemi terület	SZ	1000	40	7,5

*A legnagyobb homlokzat magasság sem lehet több 8 m-nél

T (technológiafüggő érték)

K* kialakult telekállapot, illetve Szabályozási terven jelölt területi határok

A kialakult telekméretektől kisebb telek nem alakítható ki, kivéve ha a szabályozási terv ezt lehetővé teszi.

Kbo** Parkolás 50 m-en belül biztosítandó

(4) Egyes különleges övezetekre vonatkozó sajátos előírások:

1.Kt Meglévő temető átalakításához, átépítéséhez, bővítéséhez beépítési terv készítendő

A temetők területén elhelyezhető

-egyházi és kegyeleti épületek,

-a temetkezés egyéb építményei,

-virág- és egyéb temetkezési, kegyeleti kellékek árusításához szükséges építmények,

-a fő rendeltetést és a fenntartást kiszolgáló egyéb építmények,

kivételesen - ha azt SZT részletesen szabályozza - a sírfelállításhoz szükséges --műhelyépületek, kőfaragó műhelyek helyezhetők el.

A temető területén belül parkolót csak fásítottan szabad kialakítani.

Egyes különleges övezetekre vonatkozó sajátos előírások:

Ksp-jelú sportpálya övezete

A kerület területén az övezetbe tartozó területeken további telket kialakítani csak SZT alapján lehet.

Az övezet területén közhasználat elől elzárt területet kialakítani nem lehet, a területek az éjszakai időszakra zárható módon kerítéssel lekeríthetők, illetve a zöldfelület védelmét szolgáló gyepvédő rácsok és korlátok elhelyezhetők.

Az övezet területén az elhelyezhető építmény bruttó beépített alapterülete nem lehet nagyobb az SZT-ben meghatározott mértéknél.

Az övezet területén épületként elhelyezhető:

-a vendéglátás építményei, illetőleg a közterületi pavilonok közül - fagylaltozó, -újságos pavilon,

-nyilvános illemhely,

-a testedzést szolgáló építmény, épület,

Ksz - Különleges övezet – szennyvíztisztító övezete

Az övezet kizárólag a szennyvízkezelés mérnöki létesítményeinek és műtárgyainak elhelyezésére szolgál.

Az övezet területén csak SZT alapján szabad telket alakítani, új épületet elhelyezni, a szabályozási határértékeket az SZT-ben kell meghatározni.

Új szennyvízkezelő létesítmény esetén környezeti hatástanulmány készítése kötelező.

A főtevékenység létesítményein kívül csak a fő tevékenységhez szorosan kötődő, illetve azt kiszolgáló:

- iroda,

- raktár,

- járműtároló helyezhető el.

A védőtávolságot a szakhatóság eseti előírása alapján kell meghatározni.

Az előírt zöldfelület legalább 1/3-át egybefüggően kell kialakítani. A telekhatár mentén háromszintes növényállomány telepítéséről kell gondoskodni legalább 10 m-es sávban.

Kpi- Különleges pincés területek övezete

- Kpi-1 pincesoros területek övezete

Új pince létesítése csak geológiai szakvélemény alapján engedélyezhető.

A kialakítható legkisebb telekterület méret – K – 60 m2

A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete- K -7,0 m

A beépítési mód – K –

A megengedett legkisebb/ legnagyobb építménymagasság – 2,8 – 3,5 m

A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 40-80 %

A zöldfelület legkisebb mértéke 40 %

Az építési övezet a pincesorainak területeit foglalja magában.

A pincesorok területén belül a borturizmushoz kapcsolódó ellátási (közösségi) létesítmény építése engedélyezett.

A pince-borozók és közösségi épületek részére telket kell kialakítani.

- Kpi-2 jelentős, tárolási funkciójú pincészetek övezete:

Talajmechanikai szakvéleménnyel kell alátámasztani a földfelszín terhelhetőségét.

Az épület alapozás módja olyan legyen, hogy az a terhelést egyenletesen oszlassa el.

Üreg kutatás és üregvédelem mérnök geológiai szakvélemény alapján szükséges.

A meglévő, megmaradó pinceüregek védelmét biztosítani kell különös tekintettel a szivárgó vizektől, esetleges csőtörések esetén a víz és szennyvíz betörésekkel szemben.

A pinceszinti területen új építési engedély, rendeltetésváltozási engedély és fennmaradási engedély csak olyan tevékenységre adható, amely tevékenység a pince bejáratánál lévő övezet, építési övezetre, továbbá a pinceszellőző helyére vonatkozó építési övezet szerinti előírások alapján meghatározott környezeti feltételeknek megfelel.

A pincehasználat tevékenységi körben az állattartás nem engedélyezhető.

A raktározás, tárolás – a vegyi és robbanó, tűzveszélyes és környezetszennyező hulladék anyagok – nem engedhetők.

- Kpi-V jelű övezet a Világörökségi pincék övezete.

Az övezetben a bortárolás, kezelés, feldolgozás és turisztikai célú hasznosítás valamint az azokhoz kapcsolódó építmények helyezhetők el. A Kpi-1 övezetnél megadott értékkel, amely 3,5 méter. Az övezetben azon az épületeket el kell bontani, melyek a pincerendszerek állagát veszélyeztetik, illetve nem illeszkednek a világörökségi pincesor építményei közé.

- Kpa jelű övezetben borászati komplex üzem, múzeum, bemutató a tetőtérben vendégház, valamint az övezetben lakófunkció is elhelyezhető.

(5) Kmg

21/A. § (1) A különleges területnek minősülnek az alábbi létesítmények elhelyezésére kijelölt területek:

- Kkt temető

- Kket emléktemető

- Kkre rekultiválandó szeméttep

- Kkpi lyukpincés területek övezete

(2) IX/A. SZ. TÁBLÁZAT

Az építési telek
Övezet jellege	Funkcionális besorolása	Beépítésének módja	Legkisebb telekterülete * m2	Legnagyobb beépítettsége %	Építményének legnagyobb magassága m
Kkt	Működő temető	SZ	1000	2+3 **	3,5
Kket	Emléktemető	SZ	K*	2+3**	3,5
Kkre	Rekultiválandó szeméttelep	SZ	K*	2+3**	3,5
Kkpi	Lyukpincés területek övezete	SZ	300	2+3**	3,5

T ( technológiafüggő érték)

K* kialakult telekállapot, illetve Szabályozási terven jelölt területi határok

A kialakult telekmérettől kisebb telek nem alakítható ki, kivéve ha a szabályozási terv ezt lehetővé teszi.

** 2 % épület és 3 % építmény beépítési lehetőség”

8. § A R. 24. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,24. § (9) Villamosenergia ellátás

A 20 kV-os vezeték védőtávolsága külterületen 5-5 m, belterületen 2,5-2,5 m a szélső szálaktól. A szélső szálak távolsága 3 m.

A villamos energia elosztó hálózatok föld feletti elhelyezése egyelőre területgazdálkodási szempontból fennmarad, az utcabútorozási és utcafásítási lehetőség biztosítása érdekében a hálózatokat közös oszlopsorra kell elhelyezni, lehetőleg a közvilágítási lámpatesteket tartó oszlopokra. Hosszabb távon a villamos energia közép- és kisfeszültségű, valamint a közvilágítási hálózatokat lehetőleg földkábelbe fektetve kell építeni.

IV. Fejezet

Beépítésre nem szánt területek

A közlekedési területek általános előírásai

22. § (1) Az övezet az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozó helyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telken megvalósulók kivételével -, a járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál. A közutak elhelyezése céljából a településszerkezeti terven ábrázoltaknak megfelelően útkategóriáktól függően, legalább a következő szélességű építési területet kell biztosítani:

Országos főút esetén 40 m

Országos mellékutak esetén 22 m

Helyi gyűjtőutak esetén 16-22 m

Külterületi fő dűlőutak esetén 12 m

Kiszolgáló utak esetén 10 m

Kerékpárút esetén 3 m

(2) A közlekedési területen elhelyezhető a közlekedés kiszolgálói:

Közlekedési létesítmények

Közművek és hírközlési létesítmények

(3) Az országos közutakat érintő új csomópontok vagy útcsatlakozások tervezésekor figyelembe kell venni az UT-2-1. 115-1994. számú útcsatlakozások ideiglenes műszaki előírásaiban foglaltakat.

(4) Figyelembe kell venni továbbá:

- az érvényes útügyi szabályokat.

Gépjárművek elhelyezése

23. § (1) Az építmények által keltett gépkocsi elhelyezési igényt az OTÉK szerint kell kiszámolni és a (4), (5) és (13) bekezdésben meghatározott eset kivételével kielégítésüket az építmény telkén kell biztosítani.

(2) Amennyiben a telken már meglévő épület OTÉK szerinti gépkocsi elhelyezési igénye nincs kielégítve, épületbővítés, rendeltetésmódosítás, vagy új épület építés csak akkor engedélyezhető, ha a meglévő ellátatlanság feloldása jelen szabályozásban megengedett telekhasználat mellett terepszinten biztosítható.

(3) A parkolóhelyek nem válthatók meg az Lk-1, Vt-1 , K övezetekben, illetve lakás tekintetében sehol sem.

(4) A telken lévő létesítmények parkolási igényének kielégítésére - a lakás és szállásférőhely által keltett kivételével – a magánutak területe is figyelembe vehető.

(5)

(6)

(7)

(8) A lakás és szállásférőhely igényeinek kielégítésére létesített gépkocsiférőhely 10 %-a a telken létrehozott más funkció által keltett igény kielégítésére is figyelembe vehető.

(9) Amennyiben a számított gépjármű tárolási igény az építmény telkén nem elégíthető ki, számításba vehető olyan 200 m-nél nem távolabbi telek is, amelyen a saját igény kielégített és terepszinten elhelyezhető többlet parkoló is. Az építési engedélyezési eljárás során a többlet elhelyezésre vonatkozó bejegyzett szolgalmi jogot bizonyítani kell.

Közműlétesítmények, közműellátás

24. § (1)

(2) A közműlétesítmények ágazati előírások szerinti védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén engedhető meg.

(3) Új közművezeték létesítésekor és egyéb építési tevékenység (útépítés, építmény, épület-, műtárgyépítés, stb.) esetén, a kivitelezés során, a meglévő közművezetékek nyomvonalával, vagy közműlétesítmény telepítési helyével ütköző meglévő közművezetékek, vagy közműlétesítmények kiváltását, vagy szabványos keresztezési ágazati előírások szerint kell kivitelezni.

(4) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásokat, vagy szabványos keresztezés kiépítésekor azoknak – szükség esetén – egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell..

(5) Épületek építésére engedély csak az övezeti előírásoknak megfelelő közművesítés biztosítása esetén adható.

(6) A közlekedésfejlesztést, a területfejlesztést a célszerű kivitelezés érdekében a közmű ágazati fejlesztési tervekkel egyeztetni kell.

(7) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni, nem szabad eléépíteni.

a.)Közművezeték, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.

b.)Mindennemű építési tevékenységnél a meglévő és megmaradó közművezetékek, vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.

c.)Útépítésnél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről illetve a meglévő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.

(8) Szennyvízkezelés, csapadékvíz elvezetés

-A talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása még átmenetileg sem engedélyezhető.

-A csatornázatlan területeken a szennyvízcsatorna hálózat megépítéséig átmeneti közműpótló berendezésként – szigorúan ellenőrzötten kivitelezett – zárt szennyvíztározó medencék létesítése engedélyezhető. A zárt szennyvíztározó medencékből az összegyűjtött szennyvizet a kijelölt szennyvízleürítő helyre kell szállítani.

-A nyílt árkokra való esetleges szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvízbekötéseket meg kell szüntetni.

-A gazdasági területen keletkező ipari szennyvizeket a telken belül kell előtisztítani (olaj-, zsír-, hordalékfogó, stb.). A szennyvizet csak a hatóságok által előírt mértékű előtisztítás után szabad a közcsatornákba bevezetni.

-Az ÉKÖVIZIG kezelésében lévő vízfolyások, vízfelületek partéleitől 6-6 m, a társulati kezelésű vízfolyások partéleitől 6-6, az önkormányzati kezelésben lévő vízfolyások, vízfelületek partéleitől 2-2 m, a nyílt árkok mentén legalább az egyik oldalán min. 2 m, a másik oldalán min. 1 m szélességű sáv karbantartás számára szabadon hagyandó.

-A magasabban fekvő területekről lefolyó csapadékvizek ellen a beépített területeket övárkok létesítésével kell megvédeni. Az övárkok belterületi nyílt árkokba csatlakozása előtt hordalékfogók telepítése szükséges.

(9) Villamosenergia ellátás

A középfeszültségű 20 kV-os oszlopra fektetve épített villamoshálózatok előírások, az MSZ 151. sz. szabvány szerinti rögzített biztonsági övezetét szabadon kell hagyni. A 20 kV-os vezeték védőtávolsága külterületen 5-5 m, belterületen 2,5-2,5 m a szélső szálaktól. A szélső szálak távolsága 3 m.

(10) Gázellátás

Az érvényes előírások szerint a földgázvezeték biztonsági övezete a földgázvezeték falsíkjától nagyközépnyomású vezeték esetén 9-9 m. A középnyomású vezeték biztonsági övezete az átmérőtől függően jobbra-balra 3-5 m közötti, a kisnyomású vezetéké 3-3 m.

Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezés a telkek előkertjeiben, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetők.

(11) Távközlés

A távközlési hálózatot létesítésekor illetve rekonstrukciójakor szükséges földkábelbe illetve alépítménybe helyezve föld alatt vezetve építeni.

A föld feletti vezetés fennmaradásáig, területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utcabútorozási lehetőségének a biztosítására a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni.

A mobiltelefon-szolgáltatók antenna tornyait belterületen nem lehet elhelyezni. Külterületen történő elhelyezés esetén az ANPI és a műemléki hatóság egyetértő véleménye szükséges.

Közterületek kialakítása, nyilvántartása és használata

25. § (1) A település igazgatási területén közterületként a szabályozási terveken ekként jelölt és az ingatlan-nyilvántartásban így bejegyzett területeket kell számon tartani.

(2) A közterületeket rendeltetésének megfelelően bárki szabadon használhatja, de a használat mások hasonló jogait nem korlátozhatja.

(3) A közterület rendeltetésétől eltérő használathoz a tulajdonos, az Önkormányzat hozzájárulása szükséges. Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is jár, a tulajdonosi hozzájárulásokon túl, az építési hatóság engedélye is szükséges.

(4) A település közterületein az alábbi használatok engedélyezhetők:

-Hirdető, reklám berendezés elhelyezése,

-Közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (pl. tömegközlekedési váróhely, parkoló, információs tábla) elhelyezése

-Köztisztasággal kapcsolatos építmények, tárgyak elhelyezése

-Utcai bútorok, műtárgyak (szobor, kút, óra, stb.) elhelyezése

-Távbeszélőfülke elhelyezése

-Építési munkával kapcsolatos létesítmények, építőanyagok időleges elhelyezése.

(5) Töltőállomást csak a szabályozási terv szerint lehet elhelyezni.

(6) Tömegközlekedési várakozóhelyeket az utcaképbe illeszkedő módon lehet építeni.

(7) A közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatát, annak időtartamát, a használat egyéb feltételeit, pl. a használati díjat, és egyéb elvárásokat, valamint az engedély nélküli szankciókat külön önkormányzati rendeletben kell szabályozni.

(8) Új parkoló csak fásítottan alakítható ki.

Egyes mérnöki létesítmények elhelyezési szabályai

26. § (1) Ha műszakilag nincs más megoldás, minden építési övezet és övezet területén elhelyezhetők a (2)-(3) bekezdés figyelembevételével:

a) a forrásfoglalás,

b) a vízmű-gépházak,

c) víz- és záportározók,

d) a szennyvízátemelők,

e) a transzformátorállomások,

f) az energia-átalakítók,

g) a gáznyomás-szabályozók,

h) az önálló épületként tervezett kazánházak,

i) a köztisztasági szolgáltató telepek közül a hintőanyag-tárolók,

j) a közművezetékek nyomvonalai,

k) kilátó elhelyezése a világörökségi kezelési tervvel összhangban engedélyezhető.

műtárgyai és építményei, amelyek elhelyezésének módját az eljáró hatóságnak elvi engedélyben kell meghatározni.

(2) A felsorolt mérnöki létesítmények számára az övezeti, építési övezeti előírásoktól eltérő, műszakilag szükséges méretű telek alakítható ki.

(3) A Gksz, övezetek területein hulladékudvar is elhelyezhető.

(4) A lakóépületekben csak az épület ellátására szolgáló új áramátalakító-berendezés helyezhető el, a meglévő berendezések különálló elhelyezéséről gondoskodni kell.

26/A. § Kilátók elhelyezése, tájbaillesztése

(1) Kilátó elhelyezése a világörökségi kezelési tervvel összhangban engedélyezhető.

(2) A kilátó nem lehet magasabb, mint az övezetben megengedett legnagyobb építmény magasság

(3) Anyaga fából, vagy egyéb természetes anyagból készülhet

(4) Szinezése illeszkedjen a környezethez.

(5) Tájbaillesztés előírásai:

a)A tájbaillesztést látványtervet kell igazolni, ahol a rálátás és a kilátás szempontjait is figyelembe kell venni

b)Az építmény elhelyezésénél a meglévő növényzetet óvni kell és lehetőleg úgy kell elhelyezni, hogy a kilátást ne zavarja

c)A természetes terepalakulatokat lehetőség szerint meg kell őrizni.

d)Tereprendezésnél 6/4 rézsűnél meredekebb hajlásszög nem alkalmazható (a lábazat kialakításánál).

Zöldterületek

Általános előírások

27. § (1) település területén a belterületen:

Beépítésre nem szánt övezet került bevezetésre, melyek területét a szabályozási terv tünteti fel.

Zöld területek kertépítészeti terv alapján létesíthetők.

(2) Favédelmi, illetőleg fakivágási tervet kell készíteni a kertépítészeti tervhez - a diófát, gesztenyefát nem érintő csak gyümölcsfákkal betelepített területek kivételével - a telkeken és közterületeken egyaránt: övezetek területén minden esetben, illetve

-ha a növényzettel (díszfákkal, cserjékkel) borított felület meghaladja az érintett terület, vagy telek zöldfelületének 50 %-át, vagy ha a telken különösen értékes vagy idős, értékes faállomány található.

-A fák kivágása esetében a szükséges fakivágásokat kertészeti szakvéleménnyel kell alátámasztani.

Közparkok területe

28. § (1) Az övezetbe a közparkok, díszparkok, pihenő- és játszóparkok tartoznak.

(2) Területüknek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.

(3) Az övezetbe elhelyezhető:

-Vendéglátó, elárusító épület, nyilvános illemhely.

-A terület fenntartásához szükséges épület.

pihenést és testedzést szolgáló építmények (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér, stb).

Erdőterületek

Általános előírások

29. § (1) A legmagasabb szintű vonatkozó jogszabály „Az erdőről és az erdő védelméről” szóló 1996. évi XIV. törvény.

(2) A településigazgatási területén az erdőterületek övezetekre való bontása a településszerkezeti terv terület-felhasználásra vonatkozó meghatározásai alapján:

-Ev védelmi célú erdő

-Eg gazdasági célú erdő

Védelmi rendeltetésű erdők

30. § (1) Telepítésük szükség szerint a környezetre ártalmas bűzös üzemek védőtávolságának csökkentése, a lakóterületek védelme érdekében történik.

(2) Területükön építmények nem helyezhetők el.

Gazdasági erdők

31. § (1) Az erdő területén rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el, maximum 0,5 %-os beépítettséggel.

(2) A 0,5 %-os beépítettséget telekalakítás, telekmegosztás során is biztosítani kell.

(3) A maximális építménymagasság 3,5 m lehet. Az épületeket szabadonállóan kell elhelyezni.

Mezőgazdasági területek

Általános előírások

32. § (1) A település külterületének, mezőgazdasági termelést (növénytermelést, szőlő és gyümölcstermelést, állattenyésztést továbbá termékfeldolgozást és tárolást) szolgáló része.

(2) A mezőgazdasági területek övezetei a következők:

-Má-I (döntően) szántó művelésű terület – extenzív terület

-Má-E (döntően) gyep, legelő, vagy kisparcellás szántó művelésű terület – extenzív terület

-Mk kertgazdálkodásra szolgáló terület, ültetvények

X – kóddal jelölt területeken a távlati területfelhasználás tartalék területe , ahol építményt elhelyezni nem lehet.

A területen elhelyezhető építményeket jelen szabályzat és az adott terület építési hagyományainak megfelelően kell kialakítani.

33. § (1) Az övezetbe azok a területek tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az X. sz. táblázatban előírtaknak. Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon – viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a szántó művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért főként a legeltetés, állattartás jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra.

X. SZ. TÁBLÁZAT

Az építési telek
Övezet jele	Beépítési mód	legkisebb telekterülete m²(ha)	Legnagyobb beépítettsége %	Építményének legnagyobb magassága m
Má-I	SZ Szabadonálló	6000 m²+10 ha	3	4,5

Min. telek szélesség 25 m

Má-E

Jellemzően gyep, legelő művelésű terület

34. § (1) Az övezetbe azok a területek tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az XI. sz. táblázatban előírtaknak. Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon – viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a gyep, legelő művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért főként a legeltetés, állattartás jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra.

(2) Tanya és farmgazdaság 6000 m² építési telek kialakítására legalább 10 ha nagyságot elérő terület fenntartás, birtoklás esetén lehetséges, vagy igazolni szükséges a mezőgazdálkodásból való megélhetést. Szabadonálló beépítési móddal, maximum 4,5 m építménymagasságú épületekkel, a telekterület maximum 3- %-ának beépítésével.

XI. SZ. TÁBLÁZAT

Az építési telek
Övezet jele	Beépítési mód	legkisebb telekterülete m2(ha)	Legnagyobb beépítettsége %	Építményének legnagyobb magassága m
Má-E	SZ Szabadonálló	6000 m²+10 ha	3	4,5

Min. telek szélesség 25 m

Kertgazdálkodásra szolgáló terület, szőlő és gyümölcsös terület

35. § (1) Az övezetbe azok a területek tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az XII. sz. táblázatban előírtaknak. Az övezetbe azok a mezőgazdasági területek tartoznak, ahol kertgazdálkodást, túlnyomórészt szőlő, gyümölcstermesztést folytatnak, illetve azok a földrészletek, melyeket korábban zártkertnek parcelláztak.

(2) Az I. kategóriájú szőlőkataszterbe tartozó területek építési feltétele:

Az övezetben állattartó épületek nem helyezhetők el.

Növénytermesztés célját szolgáló fóliasátor I. termőhelyi kategóriájú szőlőültetvényeken nem létesíthető.

Az Mkx Belterületen lévő kertségben építményt elhelyezni nem lehet.

(3) A Tokaj-Hegyaljai zárt borvidék sajátos előírásai

a.)A világhírű Tokaj-Hegyaljai zárt borvidék, (melynek TOLCSVA község is tagja) borvidék szőlőkataszter szerinti I. és II. besorolású területein kizárólag csak támfal építése és minimális tereprendezés engedélyezhető.

b.)A borvidék területén lévő bányasebekre tájrendezési tervek készítendők.

c.)A szőlőkataszterbe tartozó területeken új bánya nyitása nem engedélyezhető.

d.)A Tokaj-Hegyaljai borvidéken épületeket elhelyezni, a volt zártkerti-kertes mezőgazdasági területeken csak 3.000 m²-nél nagyobb területre lehet, ahol a beépítettség mértéke maximum 3 %. A volt nagyüzemi szőlőterületeken maximum 2 % beépítettséggel csak 5.000 m²-nél nagyobb területre lehet hasonló rendeltetésű épületet elhelyezni.

e.)A Tokaj-Hegyaljai borvidék szőlőterletein építési engedély ( támfal építésre )csak a hegyközség által igazolt minimum 80 % művelt szőlő esetében adható ki.

f.)A „történeti térségnek” minősített műemléki borvidéki területeken a történelmileg kialakult művelési mód, beépítés, építészeti jelleg, illetve a szőlőművelés fennmaradásának szempontjai érvényesítendők.

g) Kilátó elhelyezése a világörökségi kezelési tervvel összhangban engedélyezhető.

Mk övezetben a kilátás és látványvédelmi pontokon kilátók építhetők (de legalább, a 8 és 27-es szőlőtömb közötti 258,9 m-es magaslaton) melyeknek megengedett max. építmény magassága 10 m.

V-1, V-2, V-3

Egyéb terület

Vízgazdálkodási terület

36. § (1) V-1 jelű övezetbe tartozik a Tolcsva-patak, partja és közvetlen környezete.

(2) V-2 jelű övezetbe tartoznak az általános vízgazdálkodási területek: a közcélú nyílt csatornák medre és partja, a vízbeszerzési területe védőterületei, illetve a tározók.

(3) Területükön építmények nem helyezhetők el.

(4) V-3 jelű övezetbe tartoznak az általános vízbeszerzési területek

Védelmi célú területek

Természeti területek és az ökológiai hálózat

(5) ² A Rány - patak esetében, a 3,0 m széles parti sávot szabadon kell hagyni a karbantartási és fenntartási munkálatok elvégzésére. Ezen területeken állandó épület, építmény, kerítés nem helyezhető el, továbbá fás szárú növények telepítése is tilos.

(6) ³ Vízfolyások menti területeken új lakó, vagy egyéb célú beépítésének előfeltétele a felszíni vízfolyások, patakok mértékadó vízhozamra történő kiépítése, mederrendezése.

(7) ⁴ Új egyéb célú ingatlanok kiosztásának, valamint beépítésének előfeltétele a terület vízrendezése és a csapadékvizek elvezetésének a megoldása.

37. § Ezen kataszterezett területekre a Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóságának kezelési terve vonatkozik.

Az épített környezet védelme

38. § (1) Az épített környezet védelme (kiterjed a településre, az egyedi építményekre és műszaki létesítményekre) célja, hogy az ember egészségét védje, a jövő nemzedékek életfeltételeit javítsa és ennek érdekében alapvető szabályokat állapítson meg

(2) Biztosítani kell az épített környezetben élők (tartózkodók) egészségének védelmét, életfeltételeik folyamatos javítását, törekedni kell (el kell érni) a különböző tevékenységek káros hatásainak megszüntetésére vagy a hatályos előírások szerinti visszavonására.

(3) Fejlesztéseknél, beavatkozásoknál meg kell követelni a funkciókból adódó védőtávolságokat és a szükséges védőterület-kialakításokat.

(4) A szabályozási terven meghatározott zöldterületek, védőerdők kialakításáról és fenntartásáról folyamatosan gondoskodni kell. Védő zöldsávok, véderdősávok telepítésénél többszintű növényállományt kell kialakítani. A telepítéshez csak a tájra jellemző őshonos fa- és cserjefajok használhatók.

Építészeti értékvédelem

39. § (1) A műemlékek és a helyi értékvédelmi rendelet megalkotásáig és jóváhagyásáig – átmenetileg – helyi védelem alá vonandó épületek felsorolását a a függelék tartalmazza.

(2) A műemlékek telkét érintő építési munkák ill. telekalakítási eljárások esetében hatályos jogszabályok szerint kell eljárni.

(3)

(4) A védett közterületek rendezési terveinek készítésekor az alábbi szempontokat is figyelembe kell venni:

(5) A műemlékvédelmi környezetben az egyes épületek kialakításánál (védett és

nem védett épületek esetében is) az alábbi szempontokat szükséges kötelező jelleggel figyelembe venni, és az építtető tudomására hozni:

a) Építési anyaghasználat

1. Lábazatképzés

- Kő, műkő, vagy egyéb igényes anyag, fém kivételével.

2. Falfelületek

- Vakolt, vagy falburkolattal ellátott (tégla, mészhomok tégla, kőburkolat, vagy ezek kombinációja, plasztikus, igényes, tagolt homlokzatképzéssel, a helyi építési hagyományok szerint.

- Nem alkalmazható fém homlokzatburkolat, eternit jellegű homlokzat-burkolat, mázas kerámiaburkolat (csempe), függönyfalszerűen alkalmazott üveg és fémszerkezet.

3. Tető

- A tetőfedés anyaga cserép, (amennyiben a meglévő környezethez illeszkedik) legyen.

- Csak kivételesen alkalmazható fém tetőhéjalás, (kivételt képez a nem teljes felületen alkalmazott rézlemez, horgany, cink az egyes tetőrészletek kiegészítő fedéseként). Nem alkalmazható hullámpala, műanyag hullámlemez, műanyag síklemez, TEGOLA.

b) Homlokzati arányrendszer és építészeti térarányok, utcaképek védelme

- A műemléki környezetben és műemléki jelentőségű területeken az egyes épületek homlokzatain nagy, összefüggő nyílásfelületek nem jelenhetnek meg pl. szalagablak, erkélysor

- A nyílás és falfelületek aránya a műemléki épületekhez és védett értékekhez hasonló arányrendszerrel és tagozati gazdagsággal jelenjen meg, a földszinten is a portálok esetében.

- A meglévő kortörténeti dokumentumok alapján az egyes épületek eredeti homlokzat kialakítása rekonstruálandó legalább jellegében, anyaghasználatában, tetőformájában.

(6.) Az építészeti örökségnek azok az elemei, amelyek értékük alapján nem részesülnek országos védelemben, de a sajátos megjelenésüknél, jellegzetességüknél, településképi vagy településszerkezeti értéküknél fogva a térség, illetőleg a település szempontjából kiemelkedőek, hagyományt őriznek, az ott élt emberek és közösségek munkáját és kultúráját híven tükrözik, a helyi építészeti örökség részét képezik.

(7) A helyi építészeti örökség értékeinek feltárása, számbavétele, védetté nyilvánítása, fenntartása, fejlesztése, őrzése, védelmének biztosítása a települési önkormányzat feladata.

(8) A helyi védetté nyilvánításról vagy annak megszüntetéséről, továbbá a védettséggel összefüggő korlátozásokról és kötelezettségekről a települési önkormányzat dönt.

(9) A helyi védelem alá tartozó épületek sajátos építési szabályai:

- A helyi védelem alá tartozó épületek esetében elhelyezkedésétől függően - műemléki jelentőségű terület vagy sem - kell eljárni. Az építési engedélyezési eljárás során ki kell kötni, hogy ha az Önkormányzati Testület másként nem rendelékezik- az épület nem bontható el (csak életveszély esetén). A bontáshoz egyébként önkormányzati testületi hozzájárulás szükséges

- A helyi védelem alatt álló épületek esetében bármilyen külső változtatást érintő építési tevékenység, bővítés, átépítés pl. homlokzatvakolás, színezés, nyílászáró csere, tető felújítás, tetőtér beépítés – csak részletes értékvizsgálaton alapuló engedélyezési terv alapján lehetséges. Az átalakítás során az épület tömegét, homlokzatát, anyaghasználatát, jellegzetes formai kialakítását a falfelületek és nyílászárók arányát megváltoztatni nem lehet. A homlokzati díszítőelemeket (gipszek, tagozatok, mozaikok, festett díszítések, szobrok, egyéb értékek) meg kell őrizni. Meg kell őrizni az eredeti épületkiegészítőket, korlátok, belső nyílászárók, kapuk, stb.

- A műszaki okokból szükségessé váló bontás esetén az épületről felmérési dokumentációt és fotókat kell készíteni, ennek archiválásáról gondoskodni kell

A régészeti értékek védelme

40. § (1) A régészeti lelőhelyek védelméről a hatályos jogszabályok szerint kell gondoskodni. A még beépítetlen területeken el kell készíteni a régészeti lelőhelyek topográfiáját, a veszélyeztetett régészeti lelőhelyek feltárását, és biztosítani azok anyagának megfelelő elhelyezését.

(2) A védetté nyilvánított régészeti lelőhelyen nem lehet olyan tevékenységet folytatni, amely a lelőhelynek akár részleges állapotromlását eredményezheti.

A földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket el kell kerülni, ha ez nem lehetséges, előzetes feltárást kell végezni a hatályos jogszabályok alapján.

(3) A régészeti feltárás költségeit – a mentő feltárások kivételével – annak kell fedeznie, akinek érdekében a feltárás szükségessé vált.

40/A. §⁵ [Köztárgyak és Köztárgynak nem minősülő közérdekű műtárgy elhelyezésére vonatkozó szabályok.]

(1) A településen köztárgy, vagy köztárgynak nem minősülő közérdekű műtárgy a Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj világörökségi kezelési tervéről szóló 485/2016. (XII. 28.) Korm. rendeletben meghatározott világörökségi terület kiemelkedő egyetemes érték, és az azt hordozó attribútumok fizikai állapotának és hitelességének sérelme, valamint a tájra való rálátás és a feltáruló táj látványának korlátozása nélkül helyezhető el.

(2) Az elhelyezésre kerülő köztárgynak vagy köztárgynak nem minősülő közérdekű műtárgy a helyi jellegzetességeket kell hangsúlyoznia, szervesen kell kapcsolódnia Tokaj-hegyaljához.

(3) Köztárgyak vagy köztárgynak nem minősülő közérdekű műtárgy kizárólag forgalomtechnikai, és közlekedésbiztonsági érdekeket nem sértő módon helyezhetők el.

(4) Köztárgy vagy köztárgynak nem minősülő közérdekű műtárgy kizárólag Képzőművészeti zsűri, vagy a világörökségi tervtanács jóváhagyásával helyezhető el.

(5) Köztárgynak nem minősülő közérdekű műtárgy legfeljebb 1,5m magassággal helyezhető el.

(6) Köztárgy világörökségi tervtanács által jóváhagyott közterület-alakítási terv alapján helyezhető el.

IV. Fejezet

Egyes sajátos jogintézmények

Tilalmakkal, korlátozásokkal érintett területek

41. § Településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények

(1) Jelen rendelethez tartozó szabályozási tervben foglaltak megvalósítása érdekében a rendezési terv módosítása nélkül a település Képviselő-testülete az alábbi sajátos jogintézményekkel él: tilalmak, kisajátítások, elővásárlási jogok, helyi közút céljára történ lejegyzések, útépítési és közművesítési hozzájárulások, településrendezési kötelezések, amely lehet: beépítési kötelezettség, helyrehozatali kötelezettség, beültetési kötelezettség.

(2) a) Tilalmak a településrendezései feladatok megvalósítására és a természeti, környezeti veszélyezettség megelőzésére határozhatók meg.

aa) Változtatási tilalom rendelhető el a szabályozási terv által megváltoztatott felhasználású területeken az új felhasználásra vonatkozó részletes szabályozási terv elkészültéig vagy egyéb a beépítés szempontjából fontos feltétel (pl. infrastruktúrafejlesztés) teljesítéséig.

ab) Telekalakítási és építési tilalom rendelhető el azokon a jelenleg beépített vagy beépíthető területeken, amelyek beépítését a szabályozási terv nem teszi lehetővé.

b) Kisajátításra a közérdekű településrendezési feladatok megvalósításához szükséges a ingatlanok kerülhetnek.

c) Elővásárlási jog a nem önkormányzati tulajdonú telkekre az alábbi településrendezési célok megvalósítására írható elő:

ca) infrastruktúrafejlesztés,

cb) művi (települési, építészeti) és természeti értékvédelem,

cc) beépítésre szánt területek fejlesztése.

d) Közút céljára történő lejegyzés a helyi közutak létesítése illetve az utak szabályozási szélességének biztosítása és a szabályozási vonal által lehatárolt telekrészre írható elő.

e)Útépítési és közművesítési hozzájárulás az önkormányzati infrastruktúrafejlesztésekkel és a nem önkormányzati telekalakítással összefüggésben határozható meg.

f) Beépítési kötelezettségek telekgazdálkodási és városképi szempontból határozhatók meg.

g) Beültetési kötelezettségek a szabályozási terv szerint városképi, környezeti minőség javítása érdekében határozhatók meg.

(3) E rendelet elfogadásával egyidejűleg Tolcsva Község Képviselő-testülete a rendelet melléklete szerinti sajátos jogintézményekkel él és rendelkezik azokról.

42. § (1) Településrendezési intézkedések következtében okozott károk esetében a tulajdonost, haszonélvezőt korlátozási kártalanítás illeti meg, melynek eljárási rendjét, mértékét és rendszerességét a többször módosított 1997. évi LXXVIII. tv. 30. §-a szabályozza.

(2) A korlátozási kártalanítást az köteles megfizetni, akinek az érdekében a településrendezési intézkedés történt. Az önkormányzati célok megvalósításához a települési önkormányzatnak a kártalanítási igények aktualitását és azok mértékét napirenden kell tartani és kérelemre indult igény teljesítésére a forrást is meg kell teremteni.

Záró rendelkezések

43. § (1) Ez a rendelet 2005. november 1-én lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Tolcsva Községi Tanács 2/1987.(II.26.) számú rendeletete.

(3) Jelen rendelet részét képezi a belterületre (1:4000) és a külterületre (1:10.000) vonatkozó szabályozási terv, továbbá a Helyi Építési Szabályzat 10 melléklete és két függeléke.

Mellékletek:

1.A HÉSZ-ben használt sajátos fogalmak magyarázata:

2.Legfontosabb csatlakozó jogszabályok

3.Közegészségügyi érdekek miatt betartandó védőtávolságok méterben

4.Allergizáló növényfajtáktól származó pollen koncentráció

megengedhető legmagasabb értékei

5.Állattartására szolgáló épületek védőtávolságai

6.Sajátos jogintézmények

7.Pinceszinten tiltott tevékenységek kódjai

8.Közlekedési területek besorolása

9.Szőlő területek termőhelyi besorolása

10.Világörökségi területek,műemléki védettségű épületek,műemléki környezet,helyi védelemben részesülő épületek.

Függyelékek:

1. Védendő terület

2.Közlekedési mintakeresztszelvények

1. SZÁMÚ MELLÉKLET

A HÉSZ-ben használt sajátos fogalmak magyarázata:

„fő funkció”

az övezetre jellemző építmény használat

„hajlított ház”

az oldalhatáron álló beépítésnek az a formája, ahol az utcai homlokzat nem véghomlokzatként jelenik meg, hanem utcára fordított fedélsíkkal.

„kiegészítő mellék funkció”:

a megnevezett funkciók számára önálló építési telek nem alakítható, de a telephelyen belül (vegyes rendeltetésű épületben is) elhelyezhetők.

„szabályozási szélesség”

belterületen a közterületet és a közterületeket elválasztó határvonal

„tömb”

szabályozási vonalakkal, területegység határral, illetve egyéb egységhatárral körbehatárolt terület , melyen belül „sarok telek" az építési övezet telekre vonatkozó előírásait kell értelmezni.

„sarok telek"

az a telek, amely a közterülettel egynél több szöget bezáró határvonallal érintkezik.

„védőterület, védőtávolság”

védőterület: a környezeti hatást okozó birtokában lévő olyan terület, amelynek határán a környezetterhelési határértékek megfelelnek a település egészére vonatkozó előírásoknak.

védőtávolság: nem saját terület – tulajdonhoz kötött olyan távolság, amelyen belül bizonyos funkciók nem telepíthetők. (Etikai, egészségügyi, élet-és vagyonvédelmi, szubjektív érzékelési. pld. bűz, látvány stb., szempontok miatt.)

(Védőtávolság beléptetése előzetes eljárás alapján történhet, az érdekelteket terhelő jogi következmények feltárásával.)

2.SZÁMÚ MELLÉKLET:

Legfontosabb csatlakozó jogszabályok

Törvények

1976. évi 24. tvr. a kisajátításról

1988. évi I. tv. a közúti közlekedésről

1994. évi LV. tv. a termőföldről

1995. évi LIII. tv. a környezet védelmének általános szabályairól

1995. évi LVII tv. a vízgazdálkodásról

1996. évi LIII. tv. a természet védelméről

1996. évi LIV. tv. az erdőről és az erdő védelméről

2000. évi XXXV. tv. a növényvédelemről

2001. évi XL tv. a hírközlésről

2001. évi XCVII. tv. a kulturális örökség védelméről

A környezet védelmére vonatkozó rendelkezések

1. § (1) A környezet védelmének általános szabályairól szóló többször módosított 1995. évi LIII. törvény alapján helyi környezetvédelmi programot kell készíteni.

(2) A környezetvédelem részletes előírásait az Önkormányzat környezetvédelmi rendelete tartalmazza, melynek előírásai be kell tartani.

(3) A környezetvédelem vonatkozásában az érvényes környezetvédelmi jogszabályban előírtakat kell figyelembe venni.

(4) Új funkció létesítése esetén, ha az a létesítmény az érvényes jogszabályok szerint hatásvizsgálat köteles, akkor a hatásvizsgálatot el kell végezni, legkésőbb az építési engedély iránti kérelem beadásáig.

(5) Új területhasználat, beruházás esetén az engedélyezés feltétele a környezeti adottságok, továbbá a változással várható környezeti hatások vizsgálatának elvégzése és e vizsgálatok és értékelésük csatolása az engedély kérelemhez.

a.)Levegőtisztaság védelem

1.A település belterülete az általános levegőminőségi övezetbe tartozik.

2.A levegő tisztaságának védelme érdekében semmilyen, a hatályos határértéket meghaladó szennyezéssel járó tevékenységet folytatni új építményt elhelyezni, illetve meglévő rendeltetési módot megváltoztatni nem szabad.

3.A területen zavaró környezeti hatású bűzzel járó területhasználat nem folytatható. Meglévő létesítmény tevékenysége korlátozható, vagy betiltható, amennyiben a közegészségügyi hatóság az onnan származó bűzt a lakosság számára zavarónak minősíti.

4.A területen olyan anyagot, amely légmozgás révén levegőbe kerülhet, diffúz légszennyezést okozhat, csak takartan (megfelelően lefedve, elzárva) szabad tárolni, illetve szállítani (mozgatni).

5.A levegő tisztaságának védelme érdekében semmilyen, a hatályos határértéket meghaladó szennyezéssel járó tevékenységet folytatni új építményt elhelyezni, illetve meglévő rendeltetési módot megváltoztatni nem szabad.

6.A zavaró mértékű légszennyező környezeti emisszióval járó, szagos-bűzös létesítmények körül a közegészségügyi-, a környezetvédelmi- és az építési hatóság előírásai szerint a szennyező építménytől meghatározott védőtávolságot kell kijelölni. A védőtávolságon belüli védőterületen huzamosabb emberi tartózkodásra alkalmas, vagy élelmiszer- gyártással, tárolással összefüggő új létesítmény nem helyezhető el. A zavaró környezeti hatások mérséklését eredményező technológiai változtatások esetén, vagy környezeti hatáselemzést tartalmazó szakértői anyagokra alapozva a védőtávolságok mértéke a szakhatóságok és az építéshatóság hozzájárulásával módosulhat.

7.A védőtávolságon belüli védőterületen huzamosabb emberi tartózkodásra alkalmas, vagy élelmiszer- és gyógyszergyártással, tárolással összefüggő új létesítmény nem helyezhető el. A zavaró környezeti hatások mérséklését eredményező technológiai változtatások esetén, vagy környezeti hatáselemzést tartalmazó szakértői anyagokra alapozva a védőtávolságok mértéke a szakhatóságok és az építéshatóság hozzájárulásával módosulhat.

8.A levegő tisztaság védelme érdekében a lakó és intézményterületen csak olyan szolgáltató-, ipari-, és kereskedelmi kisvállalkozás kaphat működési engedélyt, amely az érintett hatóságok véleményével is alá van támasztva.

9.A környezeti hatástanulmányok alapján további részletes hatásvizsgálatok készítése rendelhető el, amennyiben a környezetállapot veszélyeztetettsége és a megelőzés, vagy kárelhárítás lehetséges módozatai nem kellően tisztázottak. A képviselő-testületnek - a szakbizottság javaslatára - az önkormányzat közigazgatási területén megvalósuló, vagy az önkormányzat közigazgatási területére hatást gyakorló nagyobb beruházás esetén a beruházótól környezeti hatástanulmány készítését kell igényelnie. Az erre vonatkozó határozatban meg kell nevezni, hogy a tanulmánynak milyen hatások vizsgálatára kell kiterjednie. Az önkormányzat közigazgatási területén megvalósuló, vagy az önkormányzat területére hatást gyakorló nagyobb beruházásnak kell tekinteni azt a beruházást, amelynek a megvalósulása esetén annak hatásai előreláthatólag az önkormányzat közigazgatási területén élő állampolgárok legalább 3 %-át érintik, illetve a környezet minőségét előreláthatólag negatív módon befolyásolják.

10.A környezeti levegő kondicionálása és egyben a közterületek kedvező településképi képi kialakítása érdekében új utat – a megfelelő szabályozási szélesség rendelkezése esetén –mindkét oldali, fásított zöldsáv helyét biztosítva szükséges kialakítani.

11.Az utak mentén a fák lombkoronáját csak abban az esetben szabad visszavágni, ha a fák egészségi állapota, illetve a közművek biztonsága ezt feltétlenül megkívánja.

12.A települési levegő kondicionálásában jelentős szerepet betöltő közterületi zöldfelületeket más területfelhasználás számára megszűntetni nem lehet.

13.A környezeti zavaró hatással, így légszennyezéssel járó közúti közlekedéshez biztosított közúthálózatot a Településszerkezeti Tervnek megfelelően úgy kell fejleszteni, hogy a közúti forgalom a védendő lakóterületek környezetében a lehetséges legkisebb mértékű, csillapított jellegű legyen.

14.Jelentős légszennyező anyag keletkezésével járó új gazdasági tevékenység számára gazdasági terület a település más területén belül nem biztosítható.

15.A zavaró környezeti hatásokat a tervezett szennyvíztisztító kisberendezés körül,

illetve a hatásterületet a szennyvíztisztító környezetvédelmi célú korszerűsítésével

csökkenteni kell. A létesítmény üzemeltetőjét ösztönözni kell a védőtávolság csökkentéséhez szükséges technológiai korszerűsítésre.

16.Az avar és kerti hulladék égetését külön önkormányzat által szabályozott módon lehet elvégezni.

17.Olyan esetben, amikor az új beépítés a település átszellőzése, levegőminősége szempontjából meghatározó levegőmozgásokat, a jellemző mikroklimatikus adottságokat megváltoztatja (pl. akadályozza vagy kedvezőtlen légáramlatokat kelt) az építés csak akkor engedélyezhető, ha kedvezőtlen változás feltételezése esetén, az építési engedélyezésre beadott dokumentációban igazolják, hogy az építés, a funkcióváltozás ilyen kedvezőtlen hatással nem jár.

b.)A felszíni vizek védelme

1.A felszíni vizek minőségének védelmét a 220/2004. (VII21.)rendelet szabályozza.

A terület a felszíni szennyeződésekkel szembeni érzékenység szerinti besorolást tartalmazó jogszabály alapján az „B” érzékeny. A felszíni szennyeződésekkel szembeni érzékenység figyelembe vételével, a földtani közeg védelme érdekében a település teljes területén, a kijelölt és a tartalék vízbázisok hidrogeológiai védőövezetén belül kiemelt figyelemmel kell eljárni a területhasználat és az építés engedélyezése, ellenőrzése során. A vízbázisok védőövezetén belül a szennyvízcsatorna-hálózat teljes körű kiépítése és a létesítmények rákötése kötelező.

2.A felszíni vizek minőségének tartós és hatékony megóvása és javítása az emberi egészség és környezeti állapot megőrzése érdekében, valamint a szennyezések , a veszélyes anyagok kibocsátásának megelőzése és csökkentése, a szennyező anyag kibocsátással járó tevékenységek, létesítmények korszerűsítésének elősegítése érdekében a vízminőség-védelmi előírásoknak megfelelően kell eljárni.

3.A területen a vízfolyások, a felszíni, illetve felszín alatti vizek védelme érdekében, a vizek szennyeződését, illetve a vízmedrek nem kívánatos feltöltődését, vagy lefedését eredményező építési munka a területen nem folytatható.

4.A felszíni vízelvezető rendszert a beépítésre szánt területeken a közhasználatú terület kialakításának részeként, a beépítésre nem szánt területeken az azokat feltáró úthálózat részeként, a talajvédelmi előírásoknak megfelelően kell megvalósítani.

5.A vonatkozó jogszabályi előírások értelmében a befogadóba a csapadékvíz csak tisztán vagy a vízjogi engedélyben előírt minőségben kerülhet. A szennyeződésmentes csapadékvíz a létesítmények zöldfelületein elszivárogtatható, vagy közvetlenül a befogadóba vezethető.

6.A szennyvízközművek által nem ellátott területeken a közműhálózat kiépítéséig a közműpótló használata megengedett és kötelező.

7.A területen közműpótló berendezés – kivéve a vízbázisok védőövezeteit, ahol a közműpótló nem megengedett -csak az illetékes szakhatóságok által meghatározott időre, a csatornahálózat kiépítéséig, illetve a hálózatra rákötés megvalósíthatóságáig alakítható ki.

8.Szennyvíz a közcsatorna hálózatba csak az országos jogszabályokban előírt minőségben vezethető. Az előírt minőségtől eltérő szennyvizeket a közcsatornába vezetés előtt a keletkezés helyén (a létesítmény telkén) elő kell tisztítani. Szennyvíz az előírásos tisztítás nélkül a természetes vizekbe nem vezethető. Tisztítatlan szennyvíz szabadtérben csak a tisztítómű területén az egyéb előírások betartásával tározható.

9.A területen a tisztított és a tisztítatlan szennyvíz szikkasztása egyaránt tilos.

10.A természetes vizek védelme érdekében folyamatosan biztosítani kell az ökológiai egyensúly környezeti feltételeit.

11.A felszíni vizek elvezetésének módját - legalább az együttesen kezelendő területekre kiterjedően - a terep rendezésére, a felszíni és szivárgó rendszer kialakítására, valamint a növénytelepítésre vonatkozó tervek alapján kell meghatározni.

12.Terepszint alatti építmények, építményrészek elhelyezésével a felszín alatti vizek mozgása nem akadályozható, illetve a kialakult természetes viszonyok károsan nem befolyásolhatók. A felszín alatti vizekkel érintkező térszín alatti építés környezetvédelmi érdekből kerülendő.

13.A felszíni vízfolyások mentén, illetve a tavak környezetében meghatározott vízgazdálkodási területen belül a területhasználatot és az építést a vízvédelem érdekeinek kell alárendelni.

14.A tisztítatlan szennyvizek élővízfolyásba kötését záros időn belül meg kell szüntetni.

15.A felszíni vízfolyások, patakok rendezéséről gondoskodni kell, a medrek mentén a fenntartás érdekében a vízmeder szerepétől függő szélességű sávot szabadon kell hagyni. A mederrendezést olyan mérnökbiológiai módszerekkel kell megoldani, hogy a jelentős környezeti értéknek tekinthető felszíni vízfolyások a település zöldfelületi rendszerének és a település „ökológiai hálózatának” jól hasznosítható részévé váljanak

16.Az ÉKÖVIZIG társulati és önkormányzati kezelésben lévő vízfolyások, vízfelületek partéleitől, illetve ezek depóniáinak mentett oldali rézsű rézsűlábtól 6-6 m, az önkormányzati kezelésben lévő árkok partélétől 2-2 m szélességű fenntartási sávot kell szabadon hagyni a fenntartási munkálatok elvégzésére, ezen területeken állandó épület, építmény nem helyezhető el.

17.A felszíni vízelvezetés rendszerét mind a beépített mind a beépítésre nem szánt területeken teljes körűen kell kialakítani. A mélyfekvésű területek nem beépíthetők.

A csapadékvíz-elvezető árkoknak, csatornáknak közterületen kell helyet biztosítani.

18.Az árvízvédelmi töltések védősávja mindkét oldalon a töltés lábától mért 10,0-10,0 m. A védőtávolságon belül épület, építmény, közműlétesítmény nem helyezhető el. Mindennemű tevékenység csak az ÉKÖVÍZIG engedélyével végezhető.

19. A vizek természetes befolyását, ill. áramlását csak a vízügyi hatóság engedélyével, az általa meghatározott előírások megtartása mellett szabad megváltoztatni.

20. A vízgyüjtő gazdálkodás egyes szabályait a 221/2004. (VII.21.) Kormányrendelet tartalmazza.

21.A települést érintő folyók, patakok, vízfolyások vonatkozásában a hullámterek, a parti sávok, a vízjárta, valamint fakadóvizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról szóló 4/1999. (III. 18.) kormányrendelet előírsi betartandók.

c.)Felszín alatti vizek, vízbázisok védelme, talajvédelem

1. A felszín alatti vizek védelmét a 219/2004. (VII.21.)Kormányrendelet szabályozza.

A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelmét biztosítani kell.

2.Új beépítésre szánt területeken az építés csak a szükséges tisztítókapacitásnak a rendelkezésre állása esetén, a csapadék- és szennyvíz-csatornahálózat gerincvezetékeinek kiépülése után, a rákötés biztosításával engedélyezhető. Meglévő beépítésre szánt területen belül építés csak a szennyvíz-csatornahálózatra történő rákötés mellett, vagy annak kiépüléséig, kizárólag zárt szennyvízgyűjtő közműpótló alkalmazásával lehetséges.

3.Tisztítatlan és a tisztított szennyvíz szikkasztása is a település egész területén tilos. A szennyvízcsatorna hálózat továbbépítése, fejlesztése kiemelt fontosságú. Közcsatorna hálózat hiányában közműpótló berendezésként csak szigorúan ellenőrzött, zárt rendszerű szennyvíztározók fogadhatók el. A településrendezés során a településszerkezet minden nemű átalakítását terület-felhasználását úgy kell megtervezni és végrehajtani, hogy annak során a talaj, a felszíni-, felszín alatti vizek elszennyeződése kizárható legyen.

4.A szennyvízcsatorna hálózat továbbépítése, fejlesztése kiemelt fontosságú. Közcsatorna hálózat hiányában közműpótló berendezésként csak szigorúan ellenőrzött, zárt rendszerű szennyvíztározók fogadhatók el. A településrendezés során a településszerkezet minden nemű átalakítását terület-felhasználását úgy kell megtervezni és végrehajtani, hogy annak során a talaj, a felszíni-, felszín alatti vizek elszennyeződése kizárható legyen.

d.)Földvédelem

1.A földmozgatással járó építési-, rendezési tevékenység (tereprendezés, alapozás, előkészítés) végzése során:

-a kitermelt humuszt és az altalajt egymástól elkülönített területen kell tárolni újrahasznosításig,

-a földmozgatás, majd a végleges elhelyezés során biztosítani kell a kiporzás elleni védelmet (nedvesítéssel, takarással),

-az építési tevékenység befejeztével a deponált humuszos talaj hasznosítását helyben kell megoldani, vagy a szakhatóságok által előírt helyen és módon kell kezelni.

2.A defláció elleni védelem érdekében azon 5 hektárt meghaladó szántó művelési ágú mezőgazdasági területen, amelynek az uralkodó szél irányába eső határától 50 m-en belül erdőművelési ágú terület, vagy védőfásítás nem található, a terület minimum 2%-án többszintes védőfásítást (fák és cserjék együttes telepítését) kell kialakítani, a teleknek az uralkodó szél irányába eső határa mentén.

3.Fertőzött, szennyezett talajú területet felhasználni csak a jogszabályban előírt mentesítést követően szabad.

4.Építési munkát csak úgy lehet végezni, építményt csak úgy lehet használni, hogy a keletkező szennyező anyagok ne kerülhessenek a talajba. A talaj szennyezésével járó környezetkárosítás egyéb jogszabályban meghatározott büntetőeljárást von maga után.

5.Termőföldet érintő célú tereprendezéshez a talajvédelmi hatóság engedélye szükséges. A mezőgazdasági területek területfeltöltéssel járó tereprendezéséhez csak bevizsgált, nem talajidegen anyag használható. Az 1,0 m-t meghaladó (a telekhatártól számított 3 m-ig bármilyen terepszint-változással járó tereprendezéshez, földmunkához az építéshatóság engedélye is szükséges. A talajvédelem érdekében a Talajvédelmi Szakhatóság állásfoglalásával összhangban az építésügyi hatóság talajvédő növényzet (védőzöld, erdő, fásított zöldsáv, beültetési kötelezettség) létesítésére és fenntartására kötelezheti a telkek tulajdonosait.

6.A telkek terepfelszíne kizárólag oly módon alakítható, hogy a területen lévő talaj erózióvédelme, a rézsűk állékonysága és a felszíni vizek elvezetése a telek területén belül rendezetten biztosítható legyen.

7. A telekhatártól számított 3 m-en túl pedig az 1,0 m-nél magasabb támfal csak a látványvédelem biztosítása (a kedvezőtlen látvány takarása) esetén létesíthető, kivéve ott, ahol azt a terepadottságok, vagy védelmi szempontok ettől eltérő megoldást tesznek szükségessé.

8.A területen közvetlen talajszennyezést okozó ipari-üzemi–szolgáltató tevékenység nem végezhető.

9.A vízmedrek feliszapolódását, kedvezőtlen változását okozó, a vízmedrek természetes állapotát vagy funkcionális működését befolyásoló területhasználat, építési tevékenység nem folytatható.

10.Területfeltöltéseket megelőzően meg kell vizsgálni a feltöltésre szánt anyagok talajmechanikai tulajdonságait, valamint esetleges szennyezettségét. Feltöltésre csak olyan anyag használható fel, amely a talajt és a talajvizeket nem károsítja.

11. A felhagyott bányaterületek rekultivációjáról gondoskodni kell

d.)Környezeti zajállapot, zajvédelem

1.Új építésű utak mentén, illetve meglévő közutak melletti új épület építése esetén a

zajvédelemről a rendelet előírásai szerinti zajterhelési határértékeknek megfelelően kell gondoskodni.

2.A jelentős környezeti zavaró hatással, így zaj- és rezgésterheléssel járó közúthálózatot úgy kell fejleszteni, hogy a közúti forgalom a védendő területek környezetében a lehetséges legkisebb mértékű, csillapított jellegű forgalom legyen. A telephelyek működtetése csak úgy engedélyezhető, amennyiben az üzemi tevékenységéből eredő zaj nem haladja meg a helyi rendeletben előírt paramétereket, a zavaró mértékű terhelésétől a védendő lakó- és intézményterületek mentesíthetők.

3.A hangosító berendezéseket zajvédelmi szempontból, illetve valamennyi szolgáltatói tevékenységgel összefüggő zajkibocsátó forrást a helyi önkormányzattal is engedélyeztetni kell.

e.)Hulladékgazdálkodás

1.Az illegális hulladéklerakókat meg kell szüntetni

2. Tilos a hulladékok illegális lerakása és égetése.

Tilos a veszélyes hulladékot a kommunális, vagy egyéb nem veszélyes hulladék közé juttatni.

A település területén végzett tevékenységek során képződő veszélyes hulladékokat – melyek körét a mód 16/2001. (VII.18) KöM rendelet 1. sz melléklete határozza meg – elkülönítve, a környezet károsítását kízáró módon, az e célra kijelölt gyüjtőhelyeken kell összegyüjteni.

A keltkezett veszélyes hulladékok kezeléséről (gyűjtés, előkezelés,szállítás, hasznosítás, ártalmatlanítás) a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló mód. 98/2001. (VI.15.) Kormányrendelet előírásai szerint kell gondoskodni.

A veszélyes hulldékok kezelésére való átadása esetén meg kell győződnie az átvevő kezelésére vonatkozó jogosutságáról.

A rendezési terv által érintet területen kiemelt figyelmet kell forítani a lakosság , az intézmények és közterületek települési szilárd hulladékainak magas színvonalú gyüjtésére és rendszeres elszállítására, mint kötelezően ellátandó közszolgáltatás végzésére.

A településen keletkező építési és bontási huladék kezelését, tervezését és elszámolását a 45/200. (VII.26.) BM-KvVM gyüttes rendelet előírsai szerint kell végezni.

A hulladékok kezelése-beleértve az építési hulladékok körét is- kizáróleg a környezetvédelmi hatóság engedélyével végezhető. Ennek érdekében megfelelő számú és színvonalú gyüjtő edényzetet kell rendszeresíteni, az edényzet ürítését és a hulladék elszállítását kellő gyakorisággal kell végezni.

A köz és park területek tisztántartását, akarítását, hulladékmentesítését kellő gyakoriságal kell végezni.

3.A település területén, a gazdasági övezetek jó megközelítési lehetőségű részén a különleges bánásmódot igénylő lakossági hulladékok szelektív gyűjtésére és szervezett elszállítására alkalmas „lakossági hulladékszigeteket” kell létesíteni.

4.A területen keletkező kommunális hulladékot és azzal együtt kezelhető termelési hulladékot a szervezett hulladékgyűjtés és szállítás keretei között kell ártalmatlanítani.

5.Ahol a szelektív hulladékgyűjtés feltételei biztosítottak, a háztartásokban és intézményekben keletkező hulladék szelektív gyűjtéséről, illetve tároló edényzetbe helyezéséről a helyi rendelkezéseknek megfelelően kell gondoskodni.

6.Az ellenőrzött összetételű és minőségű építési törmelék - a talajvédelmi hatóság engedélyével - az építéshatóság által kijelölt területek feltöltéses tereprendezéséhez, rekultivációjához hasznosítható.

7.A veszélyes hulladékok gyűjtéséről, biztonságos átmeneti tárolásáról, elszállíttatásáról, illetőleg ártalmatlanításáról a hulladéktermelőnek a vonatkozó jogszabályok szerint kell gondoskodni.

8.A különleges kezelést igénylő lakossági hulladékok gyűjtése a szükséges hatósági engedélyek megléte esetén, a gazdasági- és különleges övezetekben kialakítható lakossági hulladékudvar területén történhet.

9.A zöldfelületeken keletkező zöldhulladékot külön jogszabályban foglaltak szerint kell ártalmatlanítani. A zöldhulladékot a komposztálhatóság érdekében az egyéb hulladéktól elkülönítetten kell gyűjteni és tárolni, a hulladékot az újrahasznosíthatóságnak megfelelően kell kezelni. Zöldhulladékot elégetni csak abban az esetben lehet, ha olyan kártevők támadták meg, melyeket csak így lehet megsemmisíteni.

f.)A természeti értékek védelme, tájvédelem

1.Az országos és helyi védelemmel védett és védelemre tervezett területeken csak olyan – a területfelhasználási terv szerinti - területfelhasználási mód, illetve tényleges területhasználat engedélyezhető, ami a természeti értékek megőrzését, védelmét lehetővé teszi.

2.Az országos védelemmel védett „ex lege” védett területeken, valamint az Ökölógiai Hálózat, az Érzékeny Természeti Területek, Natura 2000 stb. tartozó területein, valamint minden helyi védett és helyi védelemre tervezett területen a területhasználatot és az építést az értékvédelem érdekeinek alá kell rendelni

3.Természetvédelmi Szakhatóság jogkörgyakorlásának segítésével lehet gondoskodni.

A természetközeli állapotú területeken (természeti terület) - az ember által csekély mértékben befolyásolt élőhelyek, tájrészletek – a területhasználat módosítása, építéssel összefüggő tevékenységek csak a természet védelméről szóló törvény előírásai szerint, a Természetvédelmi Szakhatóság hozzájárulásával végezhető.

A természeti értékeket kataszterizáló szakértői tanulmányok, szakhatósági adatbázis helyi adati, valamint a kiegészítő helyszíni vizsgálatok és további szakértői egyeztetések alapján a terv távlatában védelemre javasolt területek használatát a természetvédelem érdekeinek megfelelően kell meghatározni.

4.A település mindennemű terület-felhasználása során biztosítani kell a védett növények és állatok értékes élőhelyeit, az élőhelyek kapcsolatát, az ökológiai folyosók megmaradását. A táji-környezeti adottságokban nagyléptékű, maradandó változást okozó közúthálózat-fejlesztés és a felszíni vízlevezető-rendszer átalakítása, valamint egyéb műszaki beavatkozás esetén a természeti értékek védelmét hangsúlyozó komplex környezeti hatástanulmányt (vonatkozó rendelet szerint), illetve környezeti hatáselemzést (a vonatkozó rendelet hatálya alá nem tartozó esetekben) kell készíttetni.

5.A tájfásítás mezőgazdasági területeket tagoló, valamint a meglévő vonalas létesítményeket kísérő fasorjait, erdősávjait védeni és a karbantartásukról gondoskodni kell. Építéshatósági engedélykérelem (pl. területhasználat módosítás, építés, telekalakítás, stb.) esetén - a tájfásítás meglévő elemeinek fenntartása mellett - a szabályozási terven jelölt helyeken az engedélykérőt, a terület(ek) tulajdonos(ait), illetve kezelő(it) kötelezni kell a védelmi célú fásítás elvégzésére.

g.)A Zempléni Tájvédelmi Körzet vonatkozó előírásai

-Kiemelt oltalomban részesül védett természeti területek övezete:

-Országos jelentőségű védett természeti területek és értékek övezete:

Zempléni Tájvédelmi Körzet /továbbiakban ZTK/, az (1/1984. (XII. 13.) OKTH sz. rendelkezés szerint, TOLCSVA távlati bővítéssel közigazgatási területe érintett.

-Források – Az 1996. évi LIII. törvény 23. § értelmében valamennyi forrás, amelynek vízhozama tartósan meghaladja az 5 liter/percet országos jelentőségű természeti értékként kiemelt oltalomban részül. (A tervezési területen forráskataszter készítendő

-Ökológiai hálózat övezete

-A ZTK és térsége ökológiai hálózata a védett természeti területek, védőövezeteik, a tőlük elkülönülő természeti területek és megóvandó természetközeli élőhelyek, valamint ezek között kapcsolatokat biztosító ökológiai folyosók rendszere. Országos jelentőségű elemei az országos területrendezési tervben kerülnek meghatározásra Térségi jelentőségű elemeit az országos hálózat kijelölését elemeit a települések követően, ahhoz kapcsolódóan kell megállapítani. A hálózat helyi jelentőségű eleme a TOLCSVA -patak.

-Érzékeny természeti területek övezet

-Az 1996. évi LIII. törvény 53. § (3) bek. c) pontban foglaltak alapján érzékeny természeti területeket lehet kijelölni. A térségben érzékeny természeti területként kell kezelni a ZTK területén belül fekvő valamennyi mezőgazdasági termesztő felületet, művelési ágtól független /országos viszonylatban jelentős, fontos kategóriában/, valamint a ZTK-n kívül fekvő valamennyi gyepgazdálkodási területet és a hagyományos, kisparcellás, extenzív művelésű gyümölcsös ültetvényeket. A természetvédelmi támogatások rendszerében támogatni kell ezen területeken a természetkímélő gazdálkodást.

-Védett természeti területek védőövezetének övezete

-Az 1996. évi LIII. törvény 30. §-ban foglaltak alapján a vonatkozó országos jogszabály megszületéséig ideiglenes védőövezetként kell kezelni a Zempléni Tájvédelmi Körzet határától mért 500 méteres területsávot, az egyéb országos jelentőségű természetvédelmi területek határától mért 300 méteres területsávot, valamint a helyi jelentőségű természetvédelmi területek határától mért 100 méteres sávot.

-A védőövezetekben a természetvédelmi hatóság engedélyezéséhez vagy hozzájárulásához kötött tevékenységek körét az országos jelentőségű védett természeti területek esetében miniszteri, helyi jelentőségű védett természeti területek estében települési önkormányzati rendelet szabályozza.

-Az ideiglenes védőövezet kijelölése a mezőgazdasági és az erdő területfelhasználási egységekben nem jelenti a területhasználat korlátozását.

-Tájkép- és hagyományos tájszerkezet védelem övezete

-Különleges tájképi értéke továbbá kultúrtörténeti és idegenforgalmi jelentőségű, hagyományőrző tájszerkezete miatt védendő tájrészletek övezetébe tartozik:

A ZTK-n belül, azaz kiemelt oltalom alatt álló védett természeti területen.

Ezekben a tájrészletekben a beépítésre szánt területet növelni nem szabad. A településrendezési tervekben meg kell határozni az adott település építészeti karakterétől függően az engedélyezhető épületek jellemző paramétereit.

-A kiemelt oltalom alatt álló területeken kívül:

Az övezetben a jelenlegi tájkaraktert meg kell őrizni, azt jelentősen megváltoztatni vagy a településképet és a település sziluettet zavaró létesítményeket elhelyezni tilos.

-Egyedi tájérték védelme

-Az 1996. évi LIII. törvény 6. § 3-5. bekezdések értelmében védelemben kell részesíteni az „egyedi tájértékeket”. (Az egyedi tájértékeket megállapítása és nyilvántartásba vétele az illetékes természetvédelmi hatóság feladata. A terv lezárásáig a ZTK térsége az egyedi tájértékek nyilvántartásba vétele nem történt meg). Az egyedi tájértékek jegyzékét az illetékes természetvédelmi hatóság nyilvántartása alapján a településrendezési tervben kell szerepeltetni. A védelmükre vonatkozó előírásokat a helyi értékvédelmi rendeletekben kell magadni.

h. Egyéb általános természetvédelmi- tájvédelmi előírások

-A védelmi rendeltetésű erdő területeken épületet elhelyezni nem lehet (OTÉK, 28. § (3) bek.)

-A vadon élővilág védelmében az 1996. évi LIII. törvény 8-14 §-ok előírásait kell alkalmazni.

-Az élőhelyek általános védelmében az 1996. évi LIII. törvény 16-18. §-ok előírásait kell alkalmazni.

-A természeti területek védelmével kapcsolatos eljárási szabályokat az 1996. évi LIII. törvény 21. §-ának előírásai szerint kell alkalmazni.

-A kiemelt oltalomban részesülő – fentebb felsorolt természeti területekre vonatkozó egyéb szabályokat az 1996. évi LIII. törvény 31-52. §-ban foglaltak szerint kell alkalmazni.

-A védett természeti területekre a 1996. évi LIII. törvény előírásai értelmében kezelési (fenntartási) tervet kell készíteni. A védett területeken megengedett tevékenységeket, területhasználatokat, azok korlátozását illetve szabályozást a kezelési (fenntartási) tervek tartalmazzák. Az országos jelentőségű védett területek kezelési tervét az illetékes természetvédelmi hatóság, helyi jelentőségű védett területek fenntartási tervét a települési önkormányzat készíti és hagyja jóvá.

2. § (1) A táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és az esztétikai adottságok megóvása érdekében a 166/1999. (XI. 19.) Korm. rendeletben meghatározott tevékenységek esetében a fent említett Korm. rendelet szerint kell eljárni. A tájvédelem érdekeit az Bükki Nemzeti Park Igazgatósága szakhatósági állásfoglalása alapján kell elbírálni.

(2) A természeti értékek védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény és Az erdők védelméről szóló 1996. évi LIV. Törvény előírásai betartandók.

(3) Az általános tájvédelem érdekében a külterületi utak menti fasorok, mezsgyék, vízfolyások, csatornák menti galérianövényzet védelméről gondoskodni kell.

(4) Külterületi közutak és jelentősebb külterületi dűlőutak mentén a hiányzó fasorokat pótolni kell.

(5) A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 37. §-a alapján az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett, mezőgazdasági termelés számára kedvezőtlen termőhelyi adottságú területeken a természetes növényállományt (mocsár, láp, rét, legelő) meg kell őrizni.

(6) Védett természeti területen, adótorony, távközlési magasépítmény, magasfeszültségű villamos távvezeték nem létesíthető.

(7) Új közutak, utcák kialakításánál legalább egyoldali fasor telepítéséhez területet kell biztosítani.

(8) Ahol a szabályozási szélességek és a közműadottságok lehetővé teszik, a meglévő utcákban is fasorokat kell telepíteni.

(9) Fasor telepítésénél a gyorsan öregedő, szemetelő vagy allergiakeltő pollenű és termésű fafajok (pl. nyárfák) telepítését kerülni kell. A fafajok kiválasztásánál előnyben kell részesíteni a levegőszennyezést tűrő fafajokat.

(10) Gyümölcsfák utcai fasorként csak a kis forgalmú lakóutcákban ültethetők.

Légvezeték alatt csak olyan kis növésű fák, cserjék ültethetők, amelyek rendszeres csonkolása nem szükséges.

3. SZÁMÚ MELLÉKLET

Közegészségügyi érdekek miatt betartandó védőtávolságok méterben

1.	2.	3.	4.	5.	6.	7.	8.	9.	10.	11.	12.	13.	14.
1.	100	100	200	500	200	500	500	500	1000^x	1000^x	500	500	200
2. 100	-	-	100	200	100	300	500	50	1000^x	1000^x	100	100	100
3. 100	-	-	200	100	100	200	200	100	1000^x	1000^x	100	100	100
4. 200	100	200	-	50	100	100	100	200	1000^x	1000^x	200	100	100
5. 500	200	100	50	-	100	50	100	50	1000^x	1000^x	200	100	100
6. 200	100	100	100	100	-	50	50	100	1000^x	1000^x	50	50	50
7. 500	100	200	100	50	50	-	-	50	1000^x	1000^x	50	50	100
8. 500	500	200	100	100	50	-	-	100	1000^x	1000^x	50	50	100
9. 500	50	100	200	50	100	50	100	-	1000^x	1000^x	100	100	200
10. 1000	1000^x	1000^x	1000^x	1000^x	1000^x	1000^x	1000^x	1000^x	-	-	50	500	100
11. 1000	1000^x	1000^x	1000^x	1000^x	1000^x	1000^x	1000^x	1000^x	-	-	50	500	500
12. 500	100	100	200	200	50	50	50	100	50	50	-	-	300
13. 500	100	100	100	100	50	50	50	100	500	500	-	-	200
14. 200	100	100	100	100	50	100	100	200	100	500	300	200	-

^x Környezeti hatástanulmány támogató véleménye esetén legfeljebb

500 méterre csökkenthető

Jelmagyarázat:

1.Kóház, szanatórium 8.Járműtelep és javítóműhely

2. Lakó és szállás épület 9.Vendéglátó lét./italbolt,diszkó

3. Üdülő 10.Fertőzésveszélyes kockázatot jelentő létesítmény

4.Oktatási és nevelési létesítmény 11.Bűz és porkibocsátókockázatot jelentő létesítmény

5.Sportlétesítmények 12.Elsőrendű főközlekedési út

6.Menőállomás, tűzoltóság 13.Üzemanyag töltő állomás

7.Tömegközl.eszköz pályaudvara 14.Temető

4. SZÁMÚ MELLÉKLET

Allergizáló növényfajtáktól származó pollen koncentráció

megengedhető legmagasabb értékei

Növényfajta	Pollenszám/m³
Fák, bokrok	100
Fűfélék (parlagfű és egyéb fűfélék)	30

5. SZÁMÚ MELLÉKLET

Állattartására szolgáló épületek védőtávolságai

Védőtávolság
Állattartásra szolgáló épületek	A telek utcai telekhatárá-tól	lakóépülettől	ásott	fúrott		csatlakozó vízvezeték töl		vezetéki csaptól
			kúttól
Nagy haszonállat esetén
1-2 állatig 3-5 állatig 6-10 állatig 10 fölött	15	5	15		5	2		3
	20	10	20		10	5		5
	25	10	20		15	5		5
	30	15	30		20	10		10
Haszonállat esetén
1-5 állatig 6-10 állatig 11-15 állatig 15 fölött	15	5	15		5	2		3
	20	10	15		5	2		3
	25	20	15		10	3		5
	30	15	20		15	10		10
Kis haszonállat esetén
prémes állat 10 állatig 11-30 állatig 30 fölött
	15	5	10		5	1	-
	20	10	15		10	2	-
	25	15	20		15	10	10
Baromfi félék
20 állatig 21-50 állatig 50-200 állatig 200 fölött	15	0	10		5	1	-
	15	10	10		5	1	-
	25	15	15		10	5	-
	30	20	20		15	10	10

6. SZÁMÚ melléklet

(Sajátos jogintézmények )

HRSZ	Ingatlan felhasználás célja	Bejegyzés jogcíme
	Önkormányzati	Elővásárlási jog

7.SZÁMÚ MELLÉKLET

Pinceszinten tiltott tevékenységeg kódjai

17 Textilia gyártása

18 Ruházati termékek gyártása, szőrmekészítés, konfekcionálás, kivéve a 18.2 Textilruházat gyártása

19 Bőrkészítés, táskafélék, szíjazat, lábbeli gyártása

20 Fafeldolgozás, fonottárugyártás, kivéve a 20.3 Épületasztalos-ipari termék, 20.40 Tároló fatermék gyártása 20.5 Egyéb fa, fonottáru, de a nyers parafa feldolgozása tilos

21 Papír, papírtermék gyártása

22. Nyomdai tevékenység

23 Kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás, nukleáris fűtőanyaggyártása

24 Vegyi anyag termék gyártása

25 Gumi, műanyag termék gyártása

26 Egyéb nemfém ásványi termék gyártása

27 Fém alapanyag gyártása

28 Fémfeldolgozási termék gyártása, kivéve összeszerelést és a 28. 52 Fémmegmunkálás

29 Gép, berendezés gyártása, kivéve összeszerelés

30 Iroda-, számítógépgyártás, kivéve összeszerelés

31 Máshova nem sorolt villamos gép, készülék gyártása, kivéve összeszerelés

32 híradástechnikai termék, készülék gyártása, kivéve összeszerelés

33 Műszergyártás, kivéve összeszerelés

34. Közúti járműgyártás, kivéve összeszerelés

35 Egyéb jármű gyártása, kivéve összeszerelés

36 Bútorgyártás, máshova nem sorolt feldolgozóipari termék gyártása, kivéve összeszerelés

37 Nyersanyag visszanyerése hulladékból

40 Villamosenergia-, gáz-, gőz, melegvízellátás

41 Víztermelés, kezelés, -elosztás

45 Építőipar

50.20 Gépjárműjavítás

50.50 Üzemanyag-kiskereskedelem

51.12. Alapanyag, üzemanyag ügynöki nagykereskedelem

51.18 Máshova nem sorolt termék ügynöki nagykereskedelme tevékenységek közül a hulladékkal való kereskedés, kivéve papír

51.4 Fogyasztási cikk nagykereskedelme

51.5 Nem mezőgazdasági eredetű anyag, hulladék nagykereskedelme

51.6 Gép-, berendezés-nagykereskedelem

52.22. Hús-, húskészítmény kiskereskedelem

52.23. Hal-, rák-kiskereskedelem

52.31. Gyógyszer-kiskereskedelem

52.32. Gyógyászati termék-kiskereskedelme

60 Szárazföldi, csővezetékes szállítás

90 Szennyvíz-, hulladékkezelés, településtisztasági szolgáltatás

93.01. Mosás, tisztítás

93.03. Temetkezés

8. SZÁMÚ MELLÉKLET

Közlekedési területek besorolása

1.)Köu-1- gyors forgalmi út

A települést nem érinti

2.)Köu-2-országos főt (I. és I. rendű ) főforgalmi út

37-es sz számú út

3.)Köu-3 –országos mellékút , települési főút, forgalmi út

3716 -es számú összekötő út települési átkelési szakasza

3717-es számú összekötő út települési átkelési szakasza

Petőfi u. Szabadság u. Kissor u.

4.)Köu-4 települési mellékút , gyüjtő út

Belterületi szabályozási terv szerint

5.)Köu-5 kiszolgáló út

Belterületi szabályozási terv szerint

6.)Köu-6 önálló gyalogút, kerékpár út

Belterületi szabályozási terv szerint

7.)Köu-7 kiemelt külterületi kiszolgáló út

külterületi szabályozási terv szerint

Fogalom meghatározások:

Külterületen

- Az út szabályozási szélessége: az út szabályozási területén belül csak az út és az út vízelvezető műtárgyai helyezhetők el.

- Az út építési területe: Az út építési területén belül csak a közlekedésit kiszolgáló

Közlekedési építmények

Kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület

Igazgatási épület

A gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás helyezhető el.

- Az út védőtávolsága: Az út védőtávolságán belül funkció korlátozás nélkül bármilyen épület és építmény elhelyezhető, de csak a közút kezelőjének hozzájárulása feltételeinek, előírásainak betartása mellett.

Belterületen

- Szabályozási szélesség:

A közterületeket és a nem közterületeket elválasztó vonal

9 . SZÁMÚ MELLÉKLET

Szőlő területek termőhelyi besorolása

TOLCSVA

Helység kódja 28051	Felvételi egység	Terület /ha/	Pontérték	Fő	Al	Kataszteri osztály
Helység kódja 28051	Felvételi egység	Terület /ha/	Pontérték	cluster		Kataszteri osztály
	1	51	367	5	0	I.
	2	74	367	5	0	I.
	3	23	367	5	0	I.
	4	13	336	4	0	I.
	5	18	312	4	0	I.
	6	33	350	4	0	I.
	7	10	326	3	0	I.
	8	29	300	5	0	I.
	9	17	346	5	0	I.
	10	2	318	2	0	II/1.
	11	32	300	5	0	I.
	12	22	307	5	0	I.
	13	34	316	5	0	I.
	14	7	270	2	0	II/1.
	15	69	371	4	0	I.
	16	27	368	4	0	I.
	17	76	317	3	0	I.
	18	29	310	4	0	I.
	19	30	310	4	0	I.
	20	34	367	5	0	I.
	21	25	365	5	0	I.
	22	20	362	4	0	I.
	23	38	256	1	4	II/1.
	24	50	310	5	0	I.
	25	10	307	5	0	I.
	26	41	293	2	0	II/1.
	27	18	329	2	0	II/1.
Összterület: 832 ha Átlag terület: 31 ha Átlag pontérték: 330

Megjegyzés: - a 2000. évi CXI. Törvény 6. § alapján a II. osztály II/1. a III. osztály

II/2. módosult és a térkép jelüléseket is ennek megfelelően kell

értelmezni.

10.SZÁMÚ MELLÉKLET

Világörökségi terület

OREMUS PINCE RENDSZER

Műemléki védelem alatt áll

Király udvar- Rákóczi kastély

Tolcsva, Kossuth u. 55. – Műemlék

Dessewffy kastély:

Tolcsva, Szent Imre u. 4. – Műemlék

Szirmay kastély:

Tolcsva Kossuth u. 37. – Műemlék

Római Katolikus Templom

Tolcsva, Bajcsy-Zsilinszky u. 49. - Műemlék

Kurucz Kastély:

Tolcsva, Bajcsy -Zsilinszky u. 45. – Műemlék jellegű

Waldbott – borház

Tolcsva, Kincsem – dűlő – Műemlék jellegű

Műemléki környezet

Hrsz:

534, 535/1, 536, 540, 541, 542, 544, 545, 547, 549, 555, 556, 557, 558, 559, 563/1, 564, 568, 571, 572, 575,

367, 366,

368, 369, 370, 48, 46, 47, 45, 41, 38, 25, 23/2

397, 405, 406.

Faluképi, helyi védelemre javasolt épületek

Utcanév Házszám Helyrajziszám

Bajcsy – Zsilinszky u. 5 133 (Pásztor Albertné)

Bem J.u. 8 115(Páhi Mihályné)

Dózsa Gy.u. 2 901(Halász György)

Dózsa Gy.u. 78 824(Menyhért Sándorné)

Jókai M.u. 52 855(Kassai Tivadarné)

Klapka Gy.u. 33 905(Longa Gábor)

Kossuth L.út 10 676(Pálfi Józsefné)

Kossuth L.út 14 673(Leeman Pascal)

Kossuth L.út 34 576(Szabó István)

KossuthL.út 59 393 (Király panzió)

Szent I.u. 18 595(Kovács György)

Szent I. u. 34 586(Hegedűs Sándor)

1. számú függelék

1./ Országos védelem alatt álló terület

Tolcsva község határában ilyen terület nem található, viszont egyéb terület országos jelentőségűnek minősül és védettséget élvez (lsd. a 6. pontot). A község külterületi földrészleteit érinti még a Zempléni tájvédelmi körzet bővítése. Az érintett helyrajzi számokat a mellékelt listákon (adatlapokon) tüntettük fel.

2./ Természeti területek

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei az 1996. évi LIII. tv. 15. §-ában foglaltak alapján felmérték a község határában lévő, un. természeti területeket. Ezek természet közeli állapotokkal jellemezhető, erdő, gyep, nádas művelési ágú földrészletek, melyeket a mellékelt terepvázlaton feltüntettünk. Kataszterük elkészült, feldolgozásuk és kihirdetésük folyamatban van. Ezeken a területeken nem kívánatos semmi olyan tevékenység, ami a tájképben, a természetes életközösségekben (növénytársulásokban) és élőhelyekben maradandó károsodást, vagy átalakulást eredményezne. Kérjük ezen területek beillesztését a készülő rendezési tervbe, és figyelembevételét a külterületi fejlesztések tervezésénél.

3./ Érzékeny természeti területek (ESA/ÉTT)

A 262002. (I.23.) Köm-FVM együttes rendelet 2. számú mellékletében foglaltak alapján Tolcsva község határa a Zempléni-hegység fontos ÉTT térsége által érintett terület. Leírását a mellékletek mutatják be, D-i határa a 37. számú főút, vagyis a település teljes közigazgatási területét lefedi.

4./ Különleges madárvédelmi területek (SPA)

A Zempléni-hegység SPA-területének D-i határa a 37. sz. főút, vagyis a település teljes közigazgatási területét lefedi.

5./ Ökológiai hálózat területei

Tolcsva külterületének DK-i részén ökológiai magterület helyezkedik el, középső részén kisebb-nagyobb megszakított ökológiai folyosóként funkcionáló földrészletek találhatók, míg a Hernád-völgy ökológiai folyosónak minősül (térképvázlat).

6./ Egyéb védettségi kategóriák és területek

Az 1996. évi LIII. tv. 23. § (1)bekezdésében foglaltak alapján e törvény erejénél fogva (ex-lege) többek között védelem alatt áll valamennyi földvár. A Tolcsva közigazgatási területén emelkedő vár-hegy erődítmény-nyomai, ezen bekezdés hatálya alá esnek. Az e bekezdés alapján védett természeti területek országos jelentőségűnek minősülnek, bárminemű károsításuk tilos.

A Rendezési Tervhez a fentieken kívül az alábbi kiegészítő információkat és javaslatokat adjuk:

A különféle védettségi kategóriákba eső, egymást jobbára átfedő területeken (a Természeti Területeken, valamint az ESA/ÉTT és SPA-területeken) nem tartunk kívánatosnak jelentős fejlesztéseket, kiváltképp nem un. zöldmezős beruházásokat.

Javasoljuk a település közigazgatási területén található, jelentős számú természeti érték felmérését, azokról egy un. természeti értékleltár készítését.

A BNPI kijelenti, hogy a védendő területek és környezetük, a természetes életközösségek, a tájkép, valamint az élővízfolyások és az azokat kísérő ökológiai (zöld) folyósok állapotát az idevágó jogszabályokban (a fent említett 1996.évi LIII. törvény és a 166/1999. (XI. 19.) Kormányrendeletben) biztosított jogköreink alapján minden körülmények között fenn kívánjuk tartani. Javaslatainkat és kikötéseinket a magyar táj- és természetvédelem érdekei sértetlenségeinek biztosítására tettük.

Zempléni TK bővítés Tolcsva 011 / A

Zempléni TK bővítés Tolcsva 011 / B

Zempléni TK bővítés Tolcsva 012

Zempléni TK bővítés Tolcsva 013 /1A

Zempléni TK bővítés Tolcsva 013 /1B

Zempléni TK bővítés Tolcsva 013 /2

Zempléni TK bővítés Tolcsva 014

Zempléni TK bővítés Tolcsva 017

Zempléni TK bővítés Tolcsva 018

Zempléni TK bővítés Tolcsva 019 / A

Zempléni TK bővítés Tolcsva 019 / B

Zempléni TK bővítés Tolcsva 019 / C

Zempléni TK bővítés Tolcsva 019 / D

Zempléni TK bővítés Tolcsva 020 /10

Zempléni TK bővítés Tolcsva 020 /11

Zempléni TK bővítés Tolcsva 020 /2

Zempléni TK bővítés Tolcsva 020 /3

Zempléni TK bővítés Tolcsva 020 /4

Zempléni TK bővítés Tolcsva 020 /5

Zempléni TK bővítés Tolcsva 020 /6

Zempléni TK bővítés Tolcsva 020 /7

Zempléni TK bővítés Tolcsva 020 /8

Zempléni TK bővítés Tolcsva 020 /9

Zempléni TK bővítés Tolcsva 060

Zempléni TK bővítés Tolcsva 061

Zempléni TK bővítés Tolcsva 062 /1A

Zempléni TK bővítés Tolcsva 062 /1B

Zempléni TK bővítés Tolcsva 062 /1C

Zempléni TK bővítés Tolcsva 062 /1D

Zempléni TK bővítés Tolcsva 062 /1F

Zempléni TK bővítés Tolcsva 062 /1G

Zempléni TK bővítés Tolcsva 062 /1H

Zempléni TK bővítés Tolcsva 062 /1J

Zempléni TK bővítés Tolcsva 062 /1K

Zempléni TK bővítés Tolcsva 062 /1L

Zempléni TK bővítés Tolcsva 062 /1M

Zempléni TK bővítés Tolcsva 062 /1N

Zempléni TK bővítés Tolcsva 062 /1P

Zempléni TK bővítés Tolcsva 062 /1R

Zempléni TK bővítés Tolcsva 062 /2A

Zempléni TK bővítés Tolcsva 062 /2B

Zempléni TK bővítés Tolcsva 062 /2C

Zempléni TK bővítés Tolcsva 062 /2D

Zempléni TK bővítés Tolcsva 062 /2F

Zempléni TK bővítés Tolcsva 062 /2G

Zempléni TK bővítés Tolcsva 062 /2H

Zempléni TK bővítés Tolcsva 062 /2J

Zempléni TK bővítés Tolcsva 062 /2K

Zempléni TK bővítés Tolcsva 062 /2L

Zempléni TK bővítés Tolcsva 062 /2M

Zempléni TK bővítés Tolcsva 062 /2N

Zempléni TK bővítés Tolcsva 062 /2P

Zempléni TK bővítés Tolcsva 062 /2R

Zempléni TK bővítés Tolcsva 062 /2S

Zempléni TK bővítés Tolcsva 062 /2T

Zempléni TK bővítés Tolcsva 062 /2V

Zempléni TK bővítés Tolcsva 063

Zempléni TK bővítés Tolcsva 064 /B

Zempléni TK bővítés Tolcsva 065

Zempléni TK bővítés Tolcsva 066 / A

Zempléni TK bővítés Tolcsva 066 / B

Zempléni TK bővítés Tolcsva 066 / C

Zempléni TK bővítés Tolcsva 066 / D

Zempléni TK bővítés Tolcsva 066 / F

Zempléni TK bővítés Tolcsva 066 / G

Zempléni TK bővítés Tolcsva 066 / H

Zempléni TK bővítés Tolcsva 066 / J

Zempléni TK bővítés Tolcsva 066 / K

Zempléni TK bővítés Tolcsva 066 / L

Zempléni TK bővítés Tolcsva 066 / M

Zempléni TK bővítés Tolcsva 066 / N

Zempléni TK bővítés Tolcsva 075 /11

Zempléni TK bővítés Tolcsva 075 /15

Zempléni TK bővítés Tolcsva 075 /2B

Zempléni TK bővítés Tolcsva 075 /5

Zempléni TK bővítés Tolcsva 075 /68

Zempléni TK bővítés Tolcsva 075 /69

Zempléni TK bővítés Tolcsva 075 /70

Zempléni TK bővítés Tolcsva 076 /20

Zempléni TK bővítés Tolcsva 076 /22

Zempléni TK bővítés Tolcsva 076 /4

Zempléni TK bővítés Tolcsva 076 /5

Zempléni TK bővítés Tolcsva 083 /2

Zempléni TK bővítés Tolcsva 083 /3A

Zempléni TK bővítés Tolcsva 083 /3B

Zempléni TK bővítés Tolcsva 083 /3C

Zempléni TK bővítés Tolcsva 083 /3D

Zempléni TK bővítés Tolcsva 083 /3F

Zempléni TK bővítés Tolcsva 083 /3G

Zempléni TK bővítés Tolcsva 083 /3H

Zempléni TK bővítés Tolcsva 083 /3J

Zempléni TK bővítés Tolcsva 083 /3K

Zempléni TK bővítés Tolcsva 083 /4

Zempléni TK bővítés Tolcsva 083 /5

Zempléni TK bővítés Tolcsva 083 /6

Zempléni TK bővítés Tolcsva 083 /7

Zempléni TK bővítés Tolcsva 084

Zempléni TK bővítés Tolcsva 085

Pótlap a „TERMÉSZETI TERÜLETEK ADATFELVÉTELI LAPJÁ”-hoz

A térképlap és a terület azonosítója						0		0

Művelési ág kódja: gyep – 2 (legelő – 2 1, rét – 2 2), nádas – 6, erdő – 8, kivett - 9

Település	Hrsz/alrészlet					Művelési ág kódja			Láp	Szik	Erdőtag/részlet

Tolcsva	0	2				9		országos közút
Tolcsva	0	4	/	1		9		saját használatú út
Tolcsva	0	4	/	4		2	2
Tolcsva	0	5	/	18		2	2
Tolcsva	0	5	/	21		2	2
Tolcsva	0	5	/	22		2	2
Tolcsva	0	5	/	23	B	2	2
Tolcsva	0	5	/	24	A	9		lakóház udvar
Tolcsva	0	6	/	1		9		közút
Tolcsva	0	6	/	2		9		közút
Tolcsva	0	8	/	30		2	1
Tolcsva	0	8	/	31		9		saját használatú út
Tolcsva	0	10	/	2		9		saját használatú út
Tolcsva	0	10	/	9		9		saját használatú út
Tolcsva	0	10	/	10		2	2
Tolcsva	0	10	/	15		9		saját használatú út
Tolcsva	0	10	/	36		9		saját használatú út
Tolcsva	0	10	/	37		2	1
Tolcsva	0	10	/	39		2	1
Tolcsva	0	10	/	40		2	2
Tolcsva	0	10	/	41		2	2
Tolcsva	0	10	/	63		9		saját használatú út
Tolcsva	0	10	/	84		9		saját használatú út
Tolcsva	0	10	/	88		9		saját használatú út
Tolcsva	0	10	/	115		9		saját használatú út
Tolcsva	0	10	/	135		2	2	és út
Tolcsva	0	10	/	149		2	2	és út
Tolcsva	0	10	/	150		2	2
Tolcsva	0	10	/	151		9		telephely
Tolcsva	0	11	/		A	2	1
Tolcsva	0	11	/		B	8
Tolcsva	0	12				9		közút
Tolcsva	0	13	/	1	A	2	2
Tolcsva	0	13	/	1	B	9		árok
Tolcsva	0	13	/	2		2	1
Tolcsva	0	14				2	2
Tolcsva	0	17				2	1
Tolcsva	0	18				2	1
Tolcsva	0	19	/		A	2	1	és gazdasági épület
Tolcsva	0	19	/		D	2	1	és gazdasági épület
Tolcsva	0	19	/		B	9		saját használatú út
Tolcsva	0	19	/		C	9		vízmosás
Tolcsva	0	20	/	2		2	1
Tolcsva	0	20	/	3		2	1
Tolcsva	0	20	/	4		9		patak
Tolcsva	0	20	/	5		2	1
Tolcsva	0	20	/	6		9		saját használatú út
Tolcsva	0	20	/	7		2	1

Tolcsva	20	/	8		2	1
Tolcsva	20	/	9		2	1
Tolcsva	20	/	10		9		saját használatú út
Tolcsva	20	/	11		2	1
Tolcsva	21	/	1	A	9		saját használatú út
Tolcsva	21	/	57		2	1
Tolcsva	22	/	16	B	9		vízmosás
Tolcsva	22	/	16	A	9		saját használatú út
Tolcsva	23	/	8		9		közút
Tolcsva	24	/	10		9		saját használatú út
Tolcsva	25	/	1	C	2	1
Tolcsva	25	/	1	B	8
Tolcsva	25	/	1	A	9		saját használatú út
Tolcsva	25	/	2		9		saját használatú út
Tolcsva	25	/	3	B	2	1
Tolcsva	25	/	3	A	8
Tolcsva	25	/	4		8
Tolcsva	25	/	5		9		saját használatú út
Tolcsva	25	/	6	C	8
Tolcsva	25	/	6	A	8
Tolcsva	25	/	6	B	9		saját használatú út
Tolcsva	25	/	7		9		saját használatú út
Tolcsva	25	/	8		9		egyéb épület és udvar 2
Tolcsva	25	/	13	B	2	1
Tolcsva	25	/	13	A	3
Tolcsva	25	/	13	A	3
Tolcsva	25	/	62		2	1
Tolcsva	25	/	63		9		saját használatú út
Tolcsva	25	/	64		9		saját használatú út
Tolcsva	26	/	5		9		saját használatú út
Tolcsva	28	/	2	C	2	1
Tolcsva	28	/	2	A	9		vízmosás
Tolcsva	28	/	2	B	9		saját használatú út
Tolcsva	28	/	3		9		árok
Tolcsva	28	/	21		9		saját használatú út
Tolcsva	28	/	22		9		árok
Tolcsva	28	/	40		9		saját használatú út
Tolcsva	28	/	41		9		árok
Tolcsva	28	/	51		9		saját használatú út
Tolcsva	30				9		saját használatú út
Tolcsva	31	/	2		2	2
Tolcsva	31	/	6		9		árok
Tolcsva	31	/	8		9		saját használatú út
Tolcsva	31	/	16		9		saját használatú út
Tolcsva	31	/	24		9		épület és udvar
Tolcsva	31	/	25		9		saját használatú út
Tolcsva	31	/	34		9		saját használatú út
Tolcsva	31	/	41		2	1
Tolcsva	31	/	42		9		saját használatú út
Tolcsva	31	/	48		2	1
Tolcsva	31	/	49		9		saját használatú út
Tolcsva	31	/	50		9		saját használatú út
Tolcsva	31	/	55		9		épület és udvar
Tolcsva	31	/	56		2	1
Tolcsva	31	/	67		9		saját használatú út
Tolcsva	31	/	68		2	1
Tolcsva	31	/	69		2	1
Tolcsva	31	/	70		9		saját használatú út
Tolcsva	31	/	76		9		saját használatú út
Tolcsva	31	/	91		9		saját használatú út
Tolcsva	31	/	96		2	1
Tolcsva	33				9		patak Tolcsva
Tolcsva	35				9		árok
Tolcsva	37	/	2		9		üzem
Tolcsva	37	/	4	C	2	2
Tolcsva	37	/	4	D	2	2
Tolcsva	37	/	4	F	9		árok
Tolcsva	37	/	4	A	9		árok
Tolcsva	37	/	6		9		vízmű
Tolcsva	37	/	7	A	9		árok
Tolcsva	38				9		saját használatú út
Tolcsva	39	/	1	D	9		árok
Tolcsva	39	/	1	B	9		árok
Tolcsva	39	/	4		9		árok
Tolcsva	39	/	6		9		árok
Tolcsva	40				9		vízmű
Tolcsva	41				9		árok
Tolcsva	43				9		árok
Tolcsva	45	/	1	A	9		árok
Tolcsva	45	/	1	B	9		vízállás
Tolcsva	45	/	2		2	1
Tolcsva	46				9		országos közút
Tolcsva	48				9		országos közút
Tolcsva	49				9		benzinkút
Tolcsva	50	/	1	B	2	1
Tolcsva	51				9		árok
Tolcsva	52				9		saját használatú út
Tolcsva	53	/	2		9		lakóház udvar
Tolcsva	53	/	3		9		épület és udvar
Tolcsva	53	/	4		9		épület és udvar
Tolcsva	53	/	5		9		épület és udvar
Tolcsva	53	/	6		9		tanya
Tolcsva	53	/	7		9		tanya
Tolcsva	53	/	8		9		épület és udvar
Tolcsva	54				9		saját használatú út
Tolcsva	55				9		vízmosás
Tolcsva	56	/	8		9		saját használatú út
Tolcsva	56	/	9		9		saját használatú út
Tolcsva	56	/	27		9		saját használatú út
Tolcsva	56	/	28		9		saját használatú út
Tolcsva	56	/	40		9		saját használatú út
Tolcsva	56	/	53		9		saját használatú út
Tolcsva	56	/	66		9		saját használatú út
Tolcsva	56	/	76		9		saját használatú út
Tolcsva	56	/	93		2	2
Tolcsva	56	/	94		9		saját használatú út
Tolcsva	56	/	113	A	2	2
Tolcsva	56	/	113	B	8
Tolcsva	56	/	114		9		saját használatú út
Tolcsva	56	/	133		9		saját használatú út
Tolcsva	56	/	151		9		saját használatú út
Tolcsva	58				9		közút
Tolcsva	59	/	4		9		saját használatú út
Tolcsva	60				9		vízmosás
Tolcsva	61				9		közút
Tolcsva	62	/	1	N	2	2
Tolcsva	62	/	1	L	2	2
Tolcsva	62	/	1	R	2	2
Tolcsva	62	/	1	J	2	2
Tolcsva	62	/	1	B	2	2
Tolcsva	62	/	1	D	2	2
Tolcsva	62	/	1	G	2	2
Tolcsva	62	/	1	H	5
Tolcsva	62	/	1	P	5
Tolcsva	62	/	1	M	5
Tolcsva	62	/	1	K	5
Tolcsva	62	/	1	A	5
Tolcsva	62	/	1	C	5
Tolcsva	62	/	1	F	5
Tolcsva	62	/	2	P	2	2
Tolcsva	62	/	2	V	2	2
Tolcsva	62	/	2	C	2	2
Tolcsva	62	/	2	B	2	2
Tolcsva	62	/	2	F	2	2
Tolcsva	62	/	2	H	2	2
Tolcsva	62	/	2	K	2	2
Tolcsva	62	/	2	M	2	2
Tolcsva	62	/	2	D	5
Tolcsva	62	/	2	A	5
Tolcsva	62	/	2	G	5
Tolcsva	62	/	2	R	5
Tolcsva	62	/	2	J	5
Tolcsva	62	/	2	S	5
Tolcsva	62	/	2	L	5
Tolcsva	62	/	2	T	5
Tolcsva	62	/	2	N	5
Tolcsva	63				9		árok
Tolcsva	64	/		B	2	2
Tolcsva	65				9		közút
Tolcsva	66	/		L	2	2
Tolcsva	66	/		J	2	2
Tolcsva	66	/		G	2	2
Tolcsva	66	/		D	2	2
Tolcsva	66	/		A	5
Tolcsva	66	/		M	5
Tolcsva	66	/		B	5
Tolcsva	66	/		K	5
Tolcsva	66	/		H	5
Tolcsva	66	/		F	5
Tolcsva	66	/		C	5
Tolcsva	68				9		országos közút
Tolcsva	70	/	1		9		ipartelep
Tolcsva	70	/	2		9		telephely
Tolcsva	70	/	3		9		telephely
Tolcsva	71				2	1
Tolcsva	72				9		közút
Tolcsva	73	/	1	D	2	1
Tolcsva	73	/	1	B	2	1
Tolcsva	73	/	1	D	2	1
Tolcsva	73	/	1	B	2	1
Tolcsva	73	/	1	A	8
Tolcsva	73	/	1	C	9		saját használatú út
Tolcsva	73	/	2		9		rakodó
Tolcsva	73	/	3		9		rakodó

Tolcsva	75	/	2	A	5
Tolcsva	75	/	2	C	5
Tolcsva	75	/	2	B	9		vízmosás
Tolcsva	75	/	5		8
Tolcsva	75	/	11		8
Tolcsva	75	/	15		2	2
Tolcsva	75	/	30	A	3
Tolcsva	75	/	30	B	9		saját használatú út
Tolcsva	75	/	37		2	2
Tolcsva	75	/	46	A	3
Tolcsva	75	/	46	B	9		saját használatú út
Tolcsva	75	/	48	A	3
Tolcsva	75	/	48	B	9		saját használatú út
Tolcsva	75	/	52		2	2
Tolcsva	75	/	56	B	2	1
Tolcsva	75	/	56	A	3
Tolcsva	75	/	66		9		épület és udvar 4
Tolcsva	75	/	67		9		saját használatú út
Tolcsva	75	/	68		9		vízmosás
Tolcsva	75	/	69		8
Tolcsva	75	/	70		8
Tolcsva	76	/	4		2	2
Tolcsva	76	/	5		2	2
Tolcsva	76	/	20		8
Tolcsva	76	/	22		2	2
Tolcsva	76	/	24	C	9		gazdasági épület és udvar
Tolcsva	76	/	24	D	9		vízmosás
Tolcsva	76	/	24	B	9		saját használatú út
Tolcsva	76	/	25		9		gazdasági épület és udvar
Tolcsva	76	/	28		9		telephely
Tolcsva	76	/	29		9		vízmosás
Tolcsva	76	/	30		9		saját használatú út
Tolcsva	76	/	31		9		gazdasági épület és udvar
Tolcsva	76	/	35	A	3
Tolcsva	76	/	35	B	9		saját használatú út
Tolcsva	76	/	36	B	9		saját használatú út
Tolcsva	76	/	38	B	9		saját használatú út
Tolcsva	76	/	39	B	9		saját használatú út
Tolcsva	76	/	40	B	9		saját használatú út
Tolcsva	76	/	41	A	3
Tolcsva	76	/	41	B	9		saját használatú út
Tolcsva	76	/	42	A	3
Tolcsva	76	/	42	B	9		saját használatú út
Tolcsva	76	/	44		2	2
Tolcsva	76	/	48	B	9		saját használatú út
Tolcsva	76	/	58	B	9		saját használatú út
Tolcsva	76	/	76		2	2
Tolcsva	76	/	77	A	2	2
Tolcsva	76	/	77	B	9		saját használatú út
Tolcsva	76	/	78	A	3
Tolcsva	76	/	78	B	9		saját használatú út
Tolcsva	81	/		B	3
Tolcsva	81	/		D	3
Tolcsva	81	/		C	9		saját használatú út
Tolcsva	83	/	2		9		vízmosás
Tolcsva	83	/	3	D	2	1
Tolcsva	83	/	3	A	2	1
Tolcsva	83	/	3	F	2	1

Tolcsva	83	/	3	G	2	1
Tolcsva	83	/	3	H	2	1
Tolcsva	83	/	3	C	2	1
Tolcsva	83	/	3	J	2	1
Tolcsva	83	/	3	K	9		árok
Tolcsva	83	/	3	B	9		saját használatú út
Tolcsva	83	/	4		2	1
Tolcsva	83	/	5		9		árok
Tolcsva	83	/	6		2	1
Tolcsva	83	/	7		9		saját használatú út
Tolcsva	84				8
Tolcsva	85				9		árok
Tolcsva	2000				9		saját használatú út

ESA területek leírása

Üisz:100/4/99

ESA terület megnevezése és elhelyezkedése

Zempléni – hegység

A terület Borsod-Abaúj-Zemplén megye észak-keleti részén helyezkedik el. Földrajzilag a Központi Zemplén, Abaúj-hegyalja, Szerencsi-dombság, Hegyalja, Hegyközi-dombság és a Vitányi rögök, kistájak alkotják.

A terület határai ÉK-en Sátoraljaújhelytől a 37-es főközlekedési útvonal a Legyesbénye községig. Innen folytatólagosan a Legyesbényét Megyaszóval összekötő út a Kaptár-tanya leágazásáig. A Kaptár, Ingvár, Nagy-répás dombok határai, ahol a mezőgazdasági területekkel találkozik, a mesterségesen kialakított halastóig. A további határt a tó természetes szegélye adja az ún. Borjú-völgyi útig, majd be Monokig.

A Monokot Goloppal összekötő úttal folytatódik a Szerencs Hidasnémetit összekötő vasútvonalig. A továbbiakban egészen Zsujta vasútállomásig a vasútvonal tekinthető határnak a nyugati oldalon. Zsujta vasútállomástól a Gönc Felsőkéked útvonal, a határig pedig a faluból kivezető földút. A terület északi határát az országhatár képezi.

Földhasználat

A terület jelentős része erdővel borított, ahol a fahasználati és állomány nevelési módok minden típusával találkozhatunk. Sajnos a korosztályi viszonyok alakulása nem a legkedvezőbb képet mutatja. Hegyalján és a hegység nyugati peremén intenzív és extenzív szőlő- és gyümölcsültetvények találhatók, valamint a szántóföldi növénytermesztés a meghatározó. Ezen területek vetésszerkezete hasonló az országos átlaghoz. A hegyek közé ékelődő völgyekben is hasonló a gazdálkodás jellege, de nagyobb a legelőterületek aránya. A hegyvidéken, a nagyobb medencékben, valamint a hegylábakon található legelők nem hasznosítottak, vagy az a néhány, amit legeltetnek alulhasznosított. A kaszálók jelentős részét nem használják. Az így felszabadult területeken jelentős erdősítéseket hajtanak végre a tulajdonosok. Ezek a folyamatok nem kedveznek az itt található növénytársulásoknak.

Természeti értékei

Növényzetének változatosságát a Pannóniai és a Kárpáti flóratartományok találkozása eredményezi sok védett és fokozottan védett fajjal. E társulásokhoz kapcsolódik sok ritka gerinctelen faj is.

A hegyvidéken az alpesi göte és foltos szalamandra jelentős populációval képviselteti magát. A hűllök közül a keresztes viperát érdemes kiemelni.

Madarak tekintetében kiemelkedő terület a Zemplén, hisz a fokozottan védett, és védett fajok száma és egyed száma hegyvidéki területek közül egyedüli az országban. Jelentős költőállomány található parlagi sasból, uhuból, kígyászölyvből, kövirigóból, harisból. Csak itt költ a szirti sas, uráli bagoly, gatyáskuvik. Említést érdemel erdős területen a vadmacska, hiúz és a farkas.

Célkitűzések és támogatandó tevékenységek az ESA keretében

Erdős területen

A fahasználatok térben, időben, valamint technikailag történő korlátozása

korosztályi viszonyok kedvező alakítása hosszú távon

odvas, harkályodvas fák kímélete, véghasznált területeken hagyásfák visszahagyása

egyes fajok esetében (pl. parlagi sas) a száz m. sugarú kör nagyobbítása

erdészeti feltáró utak nyomvonalainak felülvizsgálata, továbbiak építésének a megakadályozása

Gyepterületek

a természetes és természet közeli élőhelyek fenntartása, megőrzése

a hagyományos extenzív legeltetésen alapuló állattenyésztés újraindításának támogatása és piaci lehetőségek feltárása

a kaszálórétek jelenlegi állapotának javítása, és a hosszú távú kezelés megoldása

égetések megakadályozása

nedves rétek állapotának fenntartása, állatvilágot, kiemelten a harist kímélő gazdálkodási módok engedélyezése

további erdősítések és gyepfeltörések megakadályozása

Gyümölcsösök, szántók

az intenzív gyümölcsösök mellett az extenzív, vagy fél intenzív kisterületű gyümölcsösök kialakításának támogatása a meglévő öreg gyümölcsösök, ilyen szisztéma szerinti kezelésének, felújításának támogatása (célfajok pl. füles kuvik, fülemüle)

a hegyvidék peremterületein a közepes és kisparcellás, változatos növénykultúrájú, alacsony vegyszer felhasználású agrokultúrás rendszerek támogatása

a felhagyott teraszos szőlőterületek állapotának szinten tartása, újraművelésük megakadályozása (cél: a társulások megőrzése, visszatelepülési folyamatok vizsgálata, fajok: erdei pacsirta, kövirigó)

2. számú függelék

Közlekedési mintakeresztszelvények

2x1 nyomú út = 16,00 méter
0,5 m biztonsági sáv +1,5 m járda +3,0 m zöldsáv +6,0 m útburkolat +3,0 m zöldsáv +1,5 m járda +0,5 m biztonsági sáv

2x1 nyomú út vízelvezető árokkal = 16,00 méter
0,5 m biztonsági sáv +1,5 m járda +3,0 m zöldsáv +6,0 m útburkolat +3,0 m zöldsáv +1,5 m járda +0,5 m biztonsági sáv

2x1 nyomú út merőleges parkolóval = 16,00 méter
0,5 m biztonsági sáv +1,5 m járda +5,5 m parkoló +6,5 m útburkolat +1,5 m járda +0,5 m biztonsági sáv

2x1 nyomú út kerékpárúttal = 16,00 méter
0,5 m biztonsági sáv +1,5 m járda +1.5 m zöldsáv +7,0 m útburkolat +1,5 m zöldsáv +2,0 m kerékpárút +1,5 m járda +0,5 m biztonsági sáv

2x1 nyomú út lejtős terepen = 12,00 méter
0,5 m biztonsági sáv +1,5 m rézsű +6,0 m útburkolat +1,5 m járda +0,5 m biztonsági sáv +2,0 m rézsű

2x1 nyomú út lejtős terepen = 8,00 méter
0,5 m biztonsági sáv +1,0 m rézsű +5,0 m útburkolat +1,5 m járda

2x1 nyomú út, kétoldali parkolókkal és kerékpárúttal = 20,00 méter 37-as főút visszacsatlakozása
0,5 m biztonsági sáv +2 m kerékpárút +1,5 m járda +2,5 m parkoló +7 m útburkolat +2,5 m parkoló +1,5 m járda +2 m kerékpárút +0,5 m biztonsági sáv

2x1 nyomú út, merőleges parkolóval és kerékpárúttal = 20,00 méter 3-as főútvonal belterületi átkelési szakasza
0,5 m biztonsági sáv +1,5 m járda +2,5 m parkoló +7 m útburkolat +2 m kerékpárút +1,5 m járda +0,5 m biztonsági sáv

A 4/A. §-t a Tolcsva Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2023. (V. 24.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.

A 36. § (5) bekezdését a Tolcsva Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2023. (V. 24.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.

A 36. § (6) bekezdését a Tolcsva Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2023. (V. 24.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.

⁴

A 36. § (7) bekezdését a Tolcsva Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2023. (V. 24.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.

⁵

A 40/A. §-t a Tolcsva Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2023. (V. 24.) önkormányzati rendelete 4. §-a iktatta be.