Kulcs Község Önkormányzatának Közgyűlése az épített Környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Törvény 7.§(3) bekezdés c./ pontjában és a 13. §(1) bekezdésében, valamint a helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990. évi LXV. törvény 16.§ (1) bekezdésében biztosított feladat-és hatáskörében eljárva, továbbá az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről (továbbiakban: OTÉK) szóló 253/1997.(XII.20.) Kormányrendelet 4.§(3) bekezdésében megfogalmazott keretek között a Község településszerkezeti tervében foglaltak megvalósítása érdekében az alábbi rendeletet alkotja:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

A rendelet hatálya

1.§

(1)      A rendelet hatálya Kulcs település közigazgatási területére terjed ki.

(2)      Az 1.§-ban meghatározott közigazgatási területen területet felhasználni, továbbá építési telket alakítani, építményt elhelyezni, építményt-, építményrészt-, épületegyüttest átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni (továbbiakban együtt: építési munkát folytatni) és ezekre hatósági engedélyt adni

a)   az OTÉK előírásai, és

b)   az egyéb vonatkozó országos érvényű jogszabályok rendelkezései szerint, továbbá

c)   a jelen helyi építési szabályzat (HÉSZ) és a vele együtt alkalmazandó szabályozási terv

szerint szabad.

(3)      Jelen rendelet elválaszthatatlan része a kül- és belterületi szabályozási tervlap, mellyel együtt érvényes és alkalmazható.

A szabályozás elemei

2.§

(1)      A jelen rendelet, valamint a szabályozási terv kötelező és irányadó elemeket egyaránt tartalmaznak.

(2)      Kötelező szabályozási elemek:

-   a szabályozási vonalak és szabályozási szélességek;

-   az övezeti határok;

-   az övezeti előírások (HÉSZ II. fejezete);

-   a (4) bekezdésben részletezett övezeti jellemzők;

-   védőterületek, védőtávolságok;

-   készítendő szabályozási terv határa

-   készítendő telekalakítási terv határa

-   építési telek kötelezően zölden tartandó része

-   beépítésre szánt terület és belterület határa

-   védett területek határa

-   az egyes építményekre, természeti és egyéb objektumokra vonatkozó védettség illetve védelmi előírások

(3)      Irányadó szabályozási elemek az eddig fel nem soroltak, illetve a tömbön belül javasolt telekhatárok.

(4)      Az egyes területfelhasználási elemekre, illetve az építési övezetekre vonatkozó, szabályozási tervlapon szereplő övezeti jellemzők az alábbiak:

Telekalakítás

3.§

(1)      Az egyes építmények csak a szabályozási tervnek és az övezeti előírásoknak megfelelően kialakított építési telken, telken, építési területen (nyomvonal jellegű építmény esetén területen) helyezhetők el.

(2)    Telekalakításra engedély csak abban az esetben adható ki, ha az eljárás eredményeként nem jön létre:

• nyúlványos (nyeles) telek
• olyan telek, amely nem rendelkezik közterületi, vagy önálló helyrajzi számmal lejegyzett magánút kapcsolattal,

és a létrejövő telek egyszerű kontúrú, a környezete telekszerkezetéhez igazodó, alakja az övezetnek megfelelő beépíthetőséget nem korlátozza. Egyebekben a 85/2000 (XI. 8.) FVM rendelet szerint kell a telekalakítási engedélyezési folyamatban eljárni.

Közterület-kialakítás

4.§

(1) A tervezési területen a szabályozási tervnek megfelelően kell a közterületeket kialakítani.

(2) Közterületen építmény – közlekedési és közmű jellegű építményt kivéve – nem helyezhető el. Az ideiglenes használatra létesítendő építmények is engedélykötelesek.

(3) Közterületen új pavilon, árusítóhely nem helyezhető el, meglévők nem bővíthetők, de felújíthatók. A felújítás építési engedély alapján, esztétikai rendezéssel egyidejűleg történhet.

(4) Közterületen önálló építmények, köztárgyak- óra, zászlórúd, kút, szobor és egyéb képzőművészeti alkotás – csak építési engedély alapján helyezhető el, környezetének rendezésére is kiterjedő kertészeti tervvel együtt.

(5) Közterülete fölé nyúló épületkiugrás csak a legalább 14m szabályozási szélességgel rendelkező közterület esetében megengedett.

Kerítés létesítése

5.§

(1) Az 1.§-ban rögzített területen belül a belterületen telekhatáron kerítés általában létesíthető, kivéve ahol hagyományosan eddig sem volt, illetve közcélú, vagy településképi érdek ezt indokolja.

(2) Engedélyhez kötött kerítés építési engedélyezési eljárását az épület(ek) építési engedélyezési eljárásával egyidejűleg kell lefolytatni. A kerítés - utcai telekhatáron - a kialakult állapothoz illeszkedő, de max. 40 cm szilárd lábazattal, felül áttört, lehetőleg természetes anyagokból kivitelezhető módon engedélyezhető;

(3) A nem engedélyhez kötött kerítések növényzet telepítésével (sövény) helyettesíthetők, vagy egyéb (drótfonat, léckerítés, stb.) anyagúak, de minden esetben növényzettel takartak lehetnek, max. 150 cm-es magasságig terjedhetnek.

(4)      Beépítésre nem szánt területen kerítésként

a) a b) és c) bekezdésben meghatározottakat kivéve csak élő sövény alkalmazható,

b) lakóépület körüli telekhatáron, vagy azon belül legfeljebb 1,5 m magas, lábazat nélküli, nem tömör kerítés (főleg természetes anyagokból) építhető,

c) birtokközpont körüli telekhatáron, vagy azon belül legfeljebb 1,5 m magas, lábazat nélküli, nem tömör kerítés (főleg természetes anyagokból) építhető.

(5)      Közterületi telekhatáron elhelyezett kapu a közterületbe nem nyílhat bele.

Reklámok elhelyezése, kialakítása

6. §

(1) A közterületeken, építmények közterületről látható homlokzatán, kerítésén, támfalán reklámhordozó felület elhelyezéséhez, kialakításához építési engedély szükséges.

(2) Tornyokon, kéményeken és egyéb tetőszerkezetből kinyúló építményrészeken reklámfelület elhelyezése, kialakítása bármilyen formában tilos.

(3) Irányítótáblák az egyes létesítmények telkén belül kizárólag a bejáratok és kijáratok jelzésére alkalmazhatók. További információkat jelző irányító jelzések táblaszerűen nem telepíthetők – a több épületből álló beépítésű telek kivételével.

(4) A funkciójukat vesztett reklámok eltávolításáról a tulajdonos köteles gondoskodni a funkcióvesztés időpontjától számított max. 1 hónapon belül – ill. amennyiben ezen időtartamon belül nem tesz eleget kötelességének, az önkormányzat a tulajdonos költségére elvégezheti a feladatot.

(5)      Óriásplakát elhelyezése a rendelet hatályával érintett közterületeken nem javasolt, nem közterületeken tilos.

Általános építészeti előírások

7.§

(1) A beépítésre szánt területeken az épületek a domborzathoz alkalmazkodó, a hagyományos környezethez, a kialakult települési karakterhez illeszkedő építészeti kialakítással, azaz tömegformálással, építészeti részletképzéssel, anyag- és színhasználattal engedélyezhetők. Javasolt anyagok: kő, vagy tégla lábazat, vakolt homlokzat. A tetőfedés anyagát tekintve cserép, műemléki pala, ajánlott, hullámpala, lemezfedés nem engedélyezett.

(2) Az épületek a kialakult építészeti karakternek megfelelően 30-45°-os hajlásszögű, kontyolt, vagy nyereg tetővel létesíthetők, az adott utcára jellemző tetőgerinc-irányhoz alkalmazkodva – a tetőtér beépíthető a legnagyobb építménymagasságra vonatkozó előírások betartása mellett. Tetőtér-beépítés esetén kerülni kell a tetősíkból kiálló tetőablakok használatát. Lakóterületeken és hétvégi házas üdülőterületeken utcára merőleges tetőgerinc esetén az épület maximális szélessége 8m lehet. Közösségi építmények és minden 1000m² szintterületet meghaladó építmény esetén a tervet a területi tervtanácson be kell mutatni.

(3) Közösségi épületek csak az épület környezetére is kiterjedő, elrendezési tervet tartalmazó építési engedélyezési tervdokumentáció alapján engedélyezhetőek. Az engedélyezési tervdokumentációnak a burkolt felületek, parkolók és a kertészeti kialakítás terveit is tartalmazniuk kell az utcabútorok, térvilágítás dokumentációival együtt.

(4) Az egyes építési övezetekben új épület elhelyezése, vagy emeletráépítés során a tervezett építménymagasság és a magastető gerincmagassága a szomszédos meglévő épület(ek) építménymagasságától, gerincmagasságától az adott övezetre vonatkozó építési feltételek betartásával legfeljebb ±1,0 m-rel térhet el.

(5) Az egyes építési övezetekre vonatkozóan az előkert legkisebb méretét – az utcakép védelme érdekében – a már kialakult adottságok alapján kell megállapítani úgy, hogy – a domborzat morfológiájától és a szomszédos épületek elhelyezésétől függően – az utcavonaltól számított 3,0 – 5,0 m lehet.

(6)      Az övezetre előírt legnagyobb építménymagasságot településkép-védelmi okokból homlokzatonként kötelező betartani.

II. FEJEZET

AZ ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI

A tervezési terület tagozódása

8.§

(1) A rendelet hatályával érintett terület építési szempontból

-   beépítésre szánt és

-   beépítésre nem szánt

területre tagozódik.

(2)      A tervezett beépítésre szánt területeken – az OTÉK 32.§-ában felsorolt építményeket kivéve – építési munkára engedélyt adni

1. csak az ÉTV. 12.§ (2) a) bekezdésének megfelelően készített szabályozási terv szerint,
2. csak a teljes közmű kiépítése esetén szabad. A felszíni vizek elvezetésére a nyíltárkos megoldás is elfogadható.
3. Az a) és b) pontban előírt kötelezettségek teljesüléséig
   1. a kertes mezőgazdasági területeken – volt zártkertek területén – csak a jelen rendelet 34.§(2) bekezdéseknek
   2. az egyéb 1. pontban nem említett területen csak a jelen rendelet34.§(1) bekezdésének

előírásai szerint szabad.

(3)      Beépítésre szánt terület kül- és belterületen egyaránt elhelyezkedik.

(4)      A beépítésre szánt terület az alábbi építési övezetekre tagolódik:

• Lke jelű kertvárosias lakóterületi;
  
• Lf jelű falusias lakóterületi;
  
• Vt jelű településközpont vegyes;
  
• Vk jelű központi vegyes;
  
• Gksz jelű kereskedelmi, szolgáltató gazdasági;
• Gmg jelű mezőgazdasági üzemi gazdasági;
• Üü jelű üdülőházas üdülő;
• Üh jelű hétvégi házas üdülő;
  
• Ke jelű különleges terület egészségügyi funkcióval;
• Ksz jelű különleges terület szabadidőközpont funkcióval;
• Kki jelű különleges terület kikötő funkcióval;
• Kme jelű különleges terület, mely megújítható energiaforrás építményeinek elhelyezésére szolgál;
• Ksp jelű különleges terület sport, rekreációs funkcióval;
• Kt jelű különleges temető terület;
  
• ^[1]Kid jeglű különleges terület idegenforgalmi, rekreációs funkcióval
  

(5)      A beépítésre nem szánt terület az alábbi övezetekre tagolódik:

• Z_kp jelű zöldterület közpark funkcióval;
  
• E_et jelű erdőterület egészségügyi, turisztikai funkcióval;
• E_v jelű erdőterület védelmi funkcióval;
• Má jelű általános mezőgazdasági;
• Mk jelű kertes funkciójú mezőgazdasági;
  
• V jelű vízgazdálkodási.
  

(6)^[2] Új fejlesztési ütem akkor vonható belterületbe, ha az előzőleg bevont ütem területén a telkeket kialakították, értékesítették és a telkekre vonatkozó építési engedélyt kiadták.

A beépítésre szánt területek előírásai

LAKÓTERÜLETEK

L_ke kertvárosias építési övezet

9. §

(1) Az L_ke jellel ellátott, kertvárosias lakóövezet hagyományőrző beépítéshez illeszkedő, 4,5 illetve 6,0 m-es legnagyobb építménymagasságot megengedő, legfeljebb kétlakásos lakóépületek elhelyezésére szolgál. Az övezetben az OTÉK 13.§ (2) bekezdésében meghatározott épületek jelen rendelet 8. § (2) bekezdésben részletezett beépítési feltételek betartásával helyezhetőek el. Kivételesen sem helyezhető el üzemanyagtöltő és gazdasági építmény

(2) Az övezetben az alábbi, 1.sz táblázat szerinti határértékeket kell alkalmazni:

1. számú táblázat

(3) Melléképítményként kerti építmények – hinta, homokozó, víz- és fürdőmedence, tűzrakóhely, lugas, lábonálló kerti tető 20 m²-ig, hulladéktartály tároló, közműcsatlakozási és közműpótló műtárgy építménye helyezhető el.

L_f falusias építési övezet

10.§

(1)      Az L_f jellel ellátott, falusias lakóövezet hagyományőrző beépítéshez illeszkedő, 4,5 m-es legnagyobb építménymagasságot meg nem haladó, legfeljebb kétlakásos lakóépületek elhelyezésére szolgál. E területeken üzemanyagtöltő kivételével az OTÉK 14.§ (2) bekezdésében meghatározott épületek helyezhetőek el.

(2)      Az övezetben az alábbi, 2.sz táblázat szerinti határértékeket kell alkalmazni:

2. számú táblázat

L_f1: * a tetőgerinc magassága a Rózsahegyi út tengelyvonalának a magasságától számított 1,5m lehet

L_f2: * a meglévő gazdasági épület kivételt képez, megengedett legnagyobb építménymagassága 6,0m

VEGYES TERÜLET

V_t településközpont vegyes építési övezet

11.§

(1)      A V_t jelű, településközpont vegyes építési övezetben üzemanyagtöltő kivételével az OTÉK 16.§ (1), (2) bekezdésében meghatározott épületek helyezhetőek el.

(2)      Az övezetben az alábbi, 3.sz táblázat szerinti határértékeket kell alkalmazni:

3. számú táblázat

*          az adott helyzet és az előírt minimális teleknagyság függvénye

(3)     Az övezetben az OTÉK 42.§-a szerint szükséges parkoló számot telken belül kell biztosítani, illetve önkormányzati parkoló rendelet ettől eltérően is rendelkezhet.

.

V_k központi vegyes építési övezet

12.§

(1)      A V_k jelű, központi vegyes építési övezetben többszintes parkolóház és üzemanyagtöltő kivételével az OTÉK 17.§ (2) bekezdésében meghatározott épületek helyezhetőek el.

(2)      Az övezetben az alábbi, 4.sz táblázat szerinti határértékeket kell alkalmazni:

4. számú táblázat

GAZDASÁGI TERÜLET

Gksz Kereskedelmi, szolgáltató terület

13.§

Az övezet elsősorban az OTÉK 19 §. (1) bekezdése szerint nem jelentős zavaró hatású, gazdasági tevékenységeket, célokat szolgáló épületek elhelyezésére kijelölt terület.

Területén az OTÉK 19 §. (2) és (3) bekezdésén túl az alábbi építmények helyezhetők el:

Mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, valamint,

zöldfelületi építmények,

közmű építmények,

önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

A területen az alábbi építmények nem helyezhetők el:

• árnyékszék
• állatkifutó
• trágyatároló
• komposztáló

(3)      Az övezetben az alábbi, 5.sz táblázat szerinti határértékeket kell alkalmazni:

5. számú táblázat

A tevékenységhez szükséges személygépkocsi elhelyezésére szolgáló területet, parkolót telken belül kell biztosítani.(3)

Gmg Mezőgazdasági üzemek ipari gazdasági területe

14.§

(1) Elsősorban zavaró hatású mezőgazdasági üzemi célú gazdasági építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Területén egyéb gazdasági célú épületek és a mezőgazdasági tevékenységi célú telken belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások csak kivételesen helyezhetőek el, akkor, ha az építmény az adott területre vonatkozó övezeti előírásoknak, továbbá a rendeltetése szerinti külön hatósági előírásoknak megfelel, valamint a más rendeltetési használatból eredő sajátos hatások nem korlátozzák a szomszédos telkeknek az övezeti előírásoknak megfelelő beépítését és használatát.

(3) Ipari gazdasági terület, mezőgazdasági üzem területén az alábbi, 6.sz táblázat szerinti határértékeket kell alkalmazni:

6. számú táblázat

ÜDÜLŐTERÜLET

Ü_ü üdülőházas építési övezet

15.§

(1)      Az övezetben az OTÉK 22.§ (1) bekezdésében meghatározott funkciók közül üdülőház, üdülőtábor, illetve tematikus oktató tábor helyezhető el.

(2)      Az övezetben az alábbi, 7.sz táblázat szerinti határértékeket kell alkalmazni:

7. számú táblázat

(3)      Az előkertek mérete a domborzat tagoltságától függően kialakult esetben az utcakép sajátosságának megőrzése érdekében eltérhet jelen rendelet 7. § (5) bekezdésében megfogalmazott előírástól.

Ü_h jelű hétvégi házas építési övezet

16.§

(1)      Az övezetben üdülő, ill. a tervlapon feltüntetett szabályozási jellemzőknél az Ü_h*-gal jelzett területeken a legalább 800 m² nagyságot elérő építési telkeken lakóépület is létesíthető a tulajdonos szándékától függően.

(2)      Az övezetben az alábbi, 8.sz táblázat szerinti határértékeket kell alkalmazni:

8. számú táblázat

(3) Az övezetben elhelyezésre kerülő épületek anyaghasználatát tekintve a jelen rendelet 7. § (2) bekezdésében részletezett előírásokon túlmenően tetőfedés anyagának a nád használata is javasolt.

(4)      Az előkertek mérete a domborzat tagoltságától függően kialakult esetben az utcakép sajátosságának megőrzése érdekében eltérhet jelen rendelet 7. § (5) bekezdésében megfogalmazott előírástól.

(5) ^[3]Az Üh* jelű alövezetben az üdülőterületi előírásoknak megfelelő  beépítéssel legfeljebb két lakóegységet tartalmazó lakóépület elhelyezhető, ha legalább 6m-es útkapcsolattal rendelkezik, vagy 6m széles magánútról megközelíthető.

KÜLÖNLEGES TERÜLET

K_e jelű egészségügyi

célú különleges építési övezet

17.§

(1) Az övezetben egészségügyi funkcióval rendelkező építmények és kiszolgáló létesítményeik tarthatók fenn, illetve telepíthetőek.

(2)      Az övezetben az alábbi, 9.sz táblázat szerinti határértékeket kell alkalmazni:

9. számú táblázat

K_id jelű idegenforgalmi, rekreációs

célú különleges  építési övezet^[4]

17/A.§

1. Az övezetben idegenforgalmi, rekreációs célú építmények helyezhetők el teljes körű szállás, szolgáltatás vendéglátás funkcióval.
2. Az övezetben az alábbi, 9/A .sz. táblázat szerinti határértékeket kell alkalmazni:

9/A. számú táblázat

K_ki kikötő célú különleges építési övezet

18.§

(1) Az övezetben kikötő létesítéséhez és rendeltetésszerű használatához szükséges építmények és kiszolgáló létesítményeik tarthatók fenn, illetve telepíthetőek.

(2) Az övezetben az alábbi, 10.sz táblázat szerinti határértékeket kell alkalmazni:

10. számú táblázat

(3)      Az övezetben elhelyezésre kerülő épületek anyaghasználatát tekintve a jelen rendelet 7. § (2) bekezdésében részletezett előírásokon túlmenően tetőfedés anyagának a nád használata javasolt

K_sz szabadidőközpont célú különleges építési övezet

19.§

(1)      Az övezetben elsősorban szabadidős-rekreációs tevékenységek folytatására alkalmas funkciójú létesítmények, valamint a hozzájuk kapcsolódó kereskedelmi, vendéglátó és kulturális szolgáltató funkciójú építmények létesíthetők.

(2) Az övezetben az alábbi, 11.sz táblázat szerinti határértékeket kell alkalmazni:

11. számú táblázat

K_sp sport, rekreációs

célú különleges építési övezet

20.§

(1) Az övezetben sport, rekreációs célú intézmény, elsősorban fedett, illetve nyitott pályák és azok kiszolgálásához kapcsolódó funkciók (pl. öltöző, mosdó stb.), rekreációs szolgáltatások, fitness igényelte helyiségcsoportok (pl. szauna, kondicionálóterem) telepíthetők.

(2) Az övezetben az alábbi, 12.sz táblázat szerinti határértékeket kell alkalmazni:

12. számú táblázat

*         a gyepes pályák területe beszámítható

K_t különleges

temető építési övezet

21.§

(1)      A különleges temető területen csak temetkezési célú építmények és az azokhoz kapcsolódó, a temető funkció rendeltetésszerű működéséhez tartozó egyéb építmények (pl.: ravatalozó, sírház, templom, s a temető adminisztrációs helyiségcsoportjait befogadó iroda funkciók) telepíthetők.

(2)       Az övezetben az alábbi, 13.sz táblázat szerinti határértékeket kell alkalmazni:

13. számú táblázat

*           sírok területe beszámítható

**         kápolna-, templomtorony kivételével, mely lehet magasabb

Épület elhelyezéséhez, a temető rendezéséhez, új temetőrész kialakításához kertépítészeti terv készítése kötelező.

Kme Különleges – megújítható energiaforrás

építményeinek elhelyezésére szolgáló – terület

22.§

(1) Az övezetben kizárólag a szélerőmű és a hozzá tartozó oktató, kutató központ funkciót szolgáló építmény helyezhető el.

(2)      Az övezetben az alábbi, 14.sz táblázat szerinti határértékeket kell alkalmazni:

14. számú táblázat

* kivétel a szélerőmű építménye, mely elérheti a max. 70m-t

Kvü különleges városüzemeltetési terület

23.§

(1)      Területén a város üzemeltetéséhez szükséges épületek és építmények helyezhetők el a rájuk vonatkozó egyéb előírások szerint. A védőterület-igényes építmények védőövezetét telken belül kell kialakítani.

(2)      Lakás, szolgálati lakás még kivételesen sem helyezhető el.

(3)      Az övezetben az alábbi, 15.sz táblázat szerinti határértékeket kell alkalmazni:

15. számú táblázat:

A beépítésre nem szánt területek előírásai

Közlekedési és közműterületek

24.§

(1)      Az általános közlekedési és közműterületek a közlekedés, közmű és hírközlés létesítményeinek elhelyezésére kijelölt területek. Az övezetben az OTÉK 26.§-a szerinti építmények helyezhetők el.

Közlekedési előírások

25. §

(1)      A település területén közlekedési célra területet felhasználni, közlekedési létesítményt elhelyezni csak az OTÉK, a hatályos jogszabályok, a szakági előírások, valamint a jelenlegi rendelet előírásai szerint szabad.

(2) A közutak (és közterületek) számára a szabályozási tervben meghatározott építési területet biztosítani kell.

(3) A közutak szabályozási szélességén belül csak a közút létesítményei, berendezései és közművek létesíthetők, illetve növényzet telepíthető. Egyéb létesítmény csak a község mindenkor hatályos közterület-használati rendelete, illetve az illetékes útügyi hatóság állásfoglalása alapján engedélyezhető.

(4) A szabályozási szélesség csak akkor csökkenthető, ha az illetékes hatóság a keresztmetszeti elemek helyszükségletének méretezése alapján ehhez hozzájárul

(5)      A közúthálózat elemei számára az alábbi szélességű építési területeket kell biztosítani:

1. A tervezett M6-os autópálya számára: 60m
2. A 6.sz. országos főút számára a kialakult állapot szerint.
3. Az országos mellékutak számára a kialakult állapot szerint.
   
4. Gyűjtőutak és az autópályával párhuzamos szervízút számára: 22m
5. Kiszolgáló utak számára:

• a tervezett utcákon: 16m
• az Arany János utca tervezett folytatásán: 16m
• egyébként: a kialakult állapot és a szabályozási terv szerint.
  

(6) Az országos közutak külterületi szakaszai mentén a tengelytől számítottan:

• a tervezett M6-os autópálya és a 6.sz. országos főút esetén: 100-100m

védőtávolságon belül létesítményt elhelyezni csak a közút kezelőjének hozzájárulásával és a közúti hatóság engedélyével szabad.

(7)      Parkolás:

1. Új beruházásoknál az OTÉK 42.§ (2) bek. szerint meghatározott parkolási igényt saját telken belül vagy helyhiány esetében az OTÉK 42.§ (10) és (11) bekezdése alapján parkolási rendelettel megalapozottan 500m-en belül kell kielégíteni.
2. Szegély menti párhuzamos parkolókat kell kialakítani közterület rendezés során a Rákóczi Ferenc és a Kossuth Lajos utcán.
3. Turisztikai célú parkolóhelyeket kell kialakítani a szabályozási tervben jelölt helyeken.

(8)      A gyalogos közlekedés számára, a közlekedési területen belül legalább egyoldali járdát min, 1,5m szélességgel biztosítani kell, ahol a szélességi méretek lehetővé teszik kétoldali járda ill. fasor vagy zöldsáv létesítése indokolt.

(9) A település tömegközlekedését biztosító autóbuszjáratok megállóhelyeit – az adottságok függvényében – öbölben kell kijelölni.

(10)  A tervezett buszforduló területigényét a szabályozási terv rögzíti.

Közműellátás, hálózatok és építmények

A beépítés külső közmű feltételei

26.§

(1)      A beépített és a beépítésre szánt területeken az építés engedélyezésének a feltétele új épület számára az övezeti előírás szerinti besorolásnak megfelelő közművesítettségi szintet kell biztosítani.

(2)      Az építés engedélyezésének a feltétele a beépítésre kerülő területen a terep rendezésének a megtervezése és a felszíni vizek zavarmentes levezetésének a megoldása.

(3)      A föld alatti és a föld feletti közművezeték és építmény csak összehangolt, egységes közmű, közlekedési és kertészeti tervek szerint engedélyezhető, melyeknek elő kell segíteni az igényes környezet kialakítást.

(4)      Az ingatlanok közműellátásának biztosítására a közterületi hálózathoz közvetlen önálló bekötésekkel és mérési helyekkel kell csatlakozni. Közterületen történő vezetés megoldásának a hiányában a közműhiányos ingatlan ellátására, más magántelkén átvezető bekötővezeték számára szolgalmi jogot kell biztosítani.

A közművek általános előírásai

27.§

(1)      A közműhálózatok elrendezésénél és a közműépítmények elhelyezésénél az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat kell betartani, melyek előírások szerinti védőtávolságát biztosítani kell.

(2)      A meglévő és a tervezett közüzemi vízellátás, szenny- és csapadékvíz elvezetés, energiaellátás (villamosenergia-, földgázellátás), valamint a hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezeteik számára közterületen vagy közműterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben -ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja- a közművek és biztonsági övezetük helyigényét szolgalmi jogi bejegyzéssel kell fenntartani. Már szolgalmi joggal terhelt telekrészen mindennemű (építési és egyéb) tevékenység csak a szolgalmi joggal rendelkező érintett hozzájárulásával engedélyezhető. A szolgalmi jogot a Földhivatalnál be kell jegyeztetni a szolgáltató javára.

(3)      Az utak szabályozási szélességében a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell biztosítani. A középtávon történő közműfejlesztéseket mindig előrelátóan, a közterületrendezés hosszú távú igényeit figyelembe véve kell megvalósítani. A közművek elrendezését úgy kell megtervezni, hogy ahol mód van rá, fasor illetve zöldsáv részére biztosítani lehessen a helyet.

(4)      Utak és egyéb közterületek építésekor, valamint a felújításakor a közművek egyidejű megépítéséről vagy egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.

(5)      A kiváltandó, feleslegessé vált közművezetékeket el kell bontani, indokoltan a földben maradó vezetéknek a lezárását, az eltömedékelését szakszerűen el kell végezni.

(6)      A tervezett lakóépületek és intézmények homlokzatára szerelt kapcsolószekrények és a dobozok helyét és a színét, az épület stílusához, a homlokzat színéhez igazodva kell kiválasztani. A berendezéseket az épületek alárendelt homlokzatára kell szerelni.

Ágazatonkénti közmű előírások

28.§

Vízellátás

(1)      A mértékadó tüzivíz szükségletet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSz) szerint kell biztosítani. Építési engedély csak a szükséges tüzivíz ellátás biztosításával adható.

(2)      A tervezett és a rekonstrukcióra kerülő vezeték hálózatról az oltóvíz kivételét földfeletti tűzcsapokkal kell biztosítani. A tűzcsapokat a védendő épülettől mérten 100 méternél közelebb kell elhelyezni. A tűzcsapok helyének meghatározásához a területileg illetékes Önkormányzati Tűzoltósággal, a Katasztrófavédelmi Igazgatósággal és a szolgáltatóval egyeztetni kell. Új építmények környezetének tervezésekor a tűzoltógépjárművek nem rendszeres közlekedésére és üzemeltetésére a területet illetve az utat biztosítani kell.

(3)      Új hálózat építésénél, illetve rekonstrukciójánál 100 mm-nél kisebb  átmérőjű vezeték építését engedélyezni nem szabad a biztonságos vízellátás érdekében.

(4)      A közterületi hálózatot a két ldali biztonságos vízellátás érdekében -lehetőség szerint- körvezetékes hálózattal kell megépíteni.

(5)      Azokban az építményekben, ahol az oltóvíz mennyisége meghaladja a hálózatból kivehető vízmennyiséget, az építmények oltóvíz ellátását a meglevő vezeték keresztmetszetének bővítésével, a mértékadó tűzszakasz nagyságának a csökkentésével illetve helyi megoldással kiegészítve, oltóvíztároló építésével kell megoldani.

(6)      A szükséges oltóvizet az egyes létesítmények használatba vételével egyidejűleg kell biztosítani.

(7)      Új utak tervezése esetén a vízkivételi helyek mellett a tűzoltó gépjárművek számára a felállást úgy kell biztosítani, hogy mellette legalább egy forgalmi sáv megmaradjon.

(8)      A település közigazgatási területén átvezető gerincvezeték 5-5 m-es védőtávolságán belül nem folytatható:

mély gyökérzetű növények ültetése,

bármilyen építmény építése,

szerves trágyázás, hígtrágya elhelyezés,

ipari és kommunális hulladék lerakása,

szennyvízszikkasztás,

vegyszerezés

Szennyvízelvezetés

(9)      A szennyvizekkel a környezetet, a vízbázist szennyezni nem szabad, ezért az esetleg előforduló nyílt árkokba, egyéb időszakos vagy állandó vízfolyásba és a csapadékvíz elvezető hálózatba történő szennyvíz bekötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvíz bevezetéseket meg kell szüntetni.

(10)  A szennyvízcsatorna hálózat megépítéséig, átmeneti megoldásként szigorúan vízzáró, szennyvízgyűjtő tároló építhető. A csatornahálózat megépítésekor az ingatlant be kell kötni a szennyvízcsatorna hálózatba.

(11)    A szennyvízcsatornázásra kerülő utcákban, a csatorna megépítése után az érintett telkeket a közcsatornába bekötésre – a közcsatorna megépítését követő egy éven belül – kötelezni kell.

(12)    Az ingatlanok területéről kibocsátott szennyvíz minőségének meg kell felelnie a közcsatornára rákötés rendeletben meghatározott feltételeinek, az ettől eltérő szennyezettségű vizet a telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel - a megengedett szennyezettség mértékéig - elő kell tisztítani.

(13)    A Duna, a talaj- és a talajvíz védelme érdekében, továbbá a domboldalakon a csúszásveszély miatt a szennyvizek szikkasztása nem engedhető meg.

(14)    A tervezett szennyvízcsatorna hálózatra telepített körzeti szennyvízátemelők a meglevő és a tervezett lakó- és üdülőépületektől csak 20 m védőtávolságon kívül építhetők.

Felszíni vízelvezetés

(15)    A beépítésre szánt területeken az építésnek a feltétele a beruházás előkészítési fázisában az érintett térség tereprendezésének és a felszíni vízelvezetésnek a megvalósítása vízrendezési terv alapján a hosszú távú területfejlesztés figyelembe vételével.

(16)    A Daja-pusztai árok partéleitől számított 6,0-6,0 m széles sávot a vízgazdálkodási célokra kell fenntartani, ezen a területen csak gyepgazdálkodás folytatható .

(17)    Az önkormányzati kezelésben lévő árkok és a vízmosások partéleitől 2-2 m, a már elépített helyeken a nyílt árkok karbantartására az egyik oldalon legalább 2 m, a másik oldalon legalább 1m szélességű sávot fenn kell tartani.  A karbantartási sáv nem építhető be, legfeljebb olyan tevékenység végezhető rajta, amely a szakfeladatok ellátását nem akadályozza.

(18)    A csapadékvíz elvezető hálózattal szállított csapadékvíz élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező.

(19)    Az urbanizációs igény és a kedvezőbb területgazdálkodás biztosításához a csapadékvíz elvezetést a településközpontjában és az igényesebben kialakított kertvárosi lakóterületek kiemelt szegéllyel kialakított útjain zárt szelvényben, csapadékvízcsatorna építésével kell vízteleníteni.

(20)    A beépített területen, a meglevő nyílt árkos felszíni vízelvezetés az útburkolat kiépítéséig, illetve a már burkolt utak soron következő rekonstrukciójáig fennmaradhat. A szilárd burkolat építésével egyidejűleg kell a zárt csapadékvíz-csatornát megépíteni.

(21)    A már kialakult meglevő és új beépítésre szánt üdülőterületeken keletkező csapadékvizek nem vezethetők ki közterületre. Az ingatlanokon belül felfogott és összegyűjtött csapadékvizeket a telken belül kell hasznosítani. Az üdülőterületeken a tervezett utak szabályozási szélességéhez illeszkedő felszíni vízelvezető hálózatot kell építeni.

(22)    A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét a befogadóig ellenőrizni kell minden nagyobb (fél ha-t meghaladó telekterületű) beruházás engedélyezése esetén. A beruházásra építési engedély csak akkor adható, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig.

(23)    Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (árok, vízfolyás, horhos stb.) egyéb célra hasznosítani csak vízjogi létesítési engedély alapján a VIZIG engedélyével szabad.

(24)    A 20, illetve annál több gépkocsit befogadó, kiemelt szegéllyel építendő parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól az összegyűlő csapadékvíz csak olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a befogadó csatornába.

Folyószabályozás, árvízvédelem

(25)    A Duna folyó partélétől számított 10 m szélességű sávot, valamint az egyéb vízfolyások partélétől számított 6 m szélességű sávot mindenkor szabadon kell hagyni a meder megközelítésére és az elvégzendő vízgazdálkodási -árvízvédelmi és karbantartási- szakfeladatok ellátására

(26)    A hullámteret csak a vonatkozó jogszabályban meghatározott módon szabad használni (hasznosítani).

Villamosenergia-ellátás

(27)    A Dunamenti Hőerőmű - Dunaújváros 220 kV-os nagyfeszültségű villamos távvezeték biztonsági övezeték belül bárminemű építési tevékenység csak az MVM Rt. hozzájárulásával történhet.

(28)    A területen áthaladó 20 kV-os villamos vezetékek biztonsági övezetének a terjedelme a beépített területen belül tengelytől mérten 4,0 - 4,0 m, a beépítésre nem szánt területeken 6,0 - 6,0 m. A védőövezeten belül bármilyen építési tevékenység végzéséhez a szolgáltató hozzájárulását meg kell kérni

(29)    Az igényes kialakítású új beépítésre szánt lakó- és településközpont vegyes területeken, továbbá a gazdasági területeken a villamosenergia ellátási (közép-, kisfeszültségű és közvilágítási) hálózatot csak földkábeles elhelyezéssel szabad építeni. A már beépített területeken a meglevő hálózat rekonstrukciójakor ill. a hálózat építéssel járó felújítás során is törekedni kell a hálózat földalatti vezetésre történő átépítésére.

(30)    A meglevő és a tervezett beépítés területén, a földfeletti vezetésű kisfeszültségű- és közvilágítási hálózatoknál, az  egyes épületeknél jelentkező a saját környezetet és az utcaképet  is szépítő igény kielégítésére a tartóoszlopokról a földfeletti átfeszítések helyett az épületek ellátására a földkábelben történő csatlakozást kell megépíteni illetve átépíteni.

(31)    A transzformátorok helyét a beépítéssel összehangoltan kell kijelölni.

(32)    A beépítésre nem szánt területeken a villamosenergia-ellátás hálózatainak földfeletti vezetése fennmaradhat területgazdálkodási okokból. A villamos kisfeszültségű és közvilágítási, továbbá a távközlési szabadvezetékeket közös, egyoldali oszlopsoron kell vezetni.

(33)    Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglevő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos fényforrású lámpatestek elhelyezése engedélyezhető.

(34)    A lámpákkal és reklámfényekkel káprázást, vakítást, ártó fényhatást okozni nem szabad, ingatlan használatát korlátozni tilos.

Földgázellátás

(35)    Az Adony-Dunaújváros nagynyomású gázvezeték védőtávolságán belül bárminemű építési tevékenység csak a gázüzemi létesítmény üzemben tartójának a hozzájárulása szükséges.

   A gázvezetékek biztonsági övezetében tilos:  

-    mindennemű építési tevékenység,

-    tűzrakás, illetve anyagok égetése (Pl. tarlóégetés),

-    bányaművelés,

-    a vezeték állagát veszélyeztető maró és tűzveszélyes anyagok

     kiöntése, kiszórása,

-    anyagok ideiglenes illetve állandó tárolása,

-    zagytér létesítése,

-    a robbantás,

-    15-15 m távolságon belül árasztásos öntözés,

-    rizstelep, halastó, víztároló létesítése,

-    5-5 m távolságon belül fák ültetése,

-    szőlő és egyéb kordonok elhelyezése,

-    3-3 m-en belül bokrok és cserjék( egres, ribizke, szőlő stb.) ültetése,

-    50 cm-nél mélyebb talajművelés.

(36)    A középnyomású hálózatról ellátott tervezett fejlesztési területeken a földgáz nyomását csökkentő szabályozó berendezéseknek a telepítését a környezetbe illeszkedve kell megoldani. A tervezett egyedi szabályozókat -lehetőség szerint- földalatti elhelyezéssel kell építeni. Ettől eltérően telepített berendezések a telkek udvarán növényzet takarásában helyezhetők el, illetve az épületek alárendelt homlokzatára szerelhetők.

(37)    Közterületen a földgázvezetéket és telken belül a bekötővezetékeket is csak föld alatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.

Elektronikus hírközlés

(38)    Településesztétikai és területgazdálkodási szempontból beépített és beépítésre szánt területen, a burkolt utakkal rendelkező területen, illetve utak szilárd burkolatának kiépítésekor új vezetékes hírközlési hálózatot létesíteni ill. meglevő  rekonstrukcióját engedélyezni csak föld alatti (földkábel, alépítmény) elhelyezéssel szabad. A földfeletti vezetés a szilárd burkolattal nem rendelkező utcákban egyelõre fennmarad, ezért területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utca-bútorozási lehetõségének a biztosítására a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni.

(39)    A földfeletti vezetésű, meglevő távközlési hálózatoknál, az egyes épületeknél jelentkező, a saját környezetet és az utcaképet is szépítő igény kielégítésére a tartóoszlopokról a földfeletti átfeszítések helyett az épületek ellátására a földkábelben történő csatlakozást kell megépíteni illetve átépíteni.

(40)    Beépítésre nem szánt területeken a vezetékes hírközlési hálózatok földfeletti vezetése fennmaradhat, területgazdálkodási okokból a hírközlési, továbbá a villamosenergia elosztási és a közvilágítási szabadvezetékeket, légkábelokat közös egyoldali oszlopsorra kell szerelni.

(41)    Ha a településen a meglevő rádiótelefon hírközlési bázisállomásokból és az önálló antennatornyokból a lefedettség nem biztosítható:

a./      Hírközlési bázisállomások, antennatornyok telepítéséhez az engedély kiadásának feltétele, hogy előzetesen az önkormányzattal egyeztetett helykijelölési eljárás lefolytatásra kerüljön.

b./      Újabb bázisállomás telepítése esetén törekedni kell arra, hogy a szolgáltató a meglevő állomásra helyezze fel a berendezését, még abban az esetben is, ha az, a tartószerkezet cseréjét igényli.

Zöldterület

29. §

(1)      Zöldterület a szabályozási terven Zkp jellel jelölt közpark, jellemzően állandóan növényzettel fedett közterület. A terület min. 80%-át zöldfelülettel (jellemzően fákkal és cserjékkel), illetve vízfelülettel fedetten kell kialakítani. A vízfelület nem haladhatja meg a zöldterület 10%-át. A zöldfelületek min. 50%-án az OTÉK 25.§-a alapján számított háromszintes növényállományt kell biztosítani.

(2)      Közpark övezet területén csak a játék, sport, pihenés, ismeretterjesztés, vendéglátás és a terület fenntartási célját szolgáló építmények helyezhetők el. Az építmények elhelyezéséhez építési engedély csak kertépítészeti szakvélemény alapján adható ki.

(3)      Közpark övezet területén csak az azokat használók számára létesíthető gépkocsiparkoló. A parkolókat terepszinten, fásítva (illetve a meglévő fák megtartásával) kell kialakítani, max. az adott közpark területének 2%-át véve igénybe.

(4)      A szabályozási terv készítésére kötelezett területeken, a tervezés során, 10%-os zöldterületet kell biztosítani, lehetőleg egybefüggő területként.

(5)      Közpark területén a funkciónak megfelelő épületek is építhetők, de a beépítettség max. 2% lehet, max. 4,5 m építménymagassággal. Közpark közhasználat elől elzárt területe az összterület max. 5%-a lehet. A közparkban 300 m² alapterületnél nagyobb épület nem építhető.

(6)      Közparkban építmény-elhelyezés, gépkocsi parkoló építés érdekében fakivágás nem, csak fa átültetés engedhető meg. 

(7)      Közpark létesítése, részleges, vagy teljes átalakítása, átépítése csak kertépítészeti terv alapján engedélyezhető.

(8)      Közpark területét érintő kertészeti tevékenység, beavatkozás (parkfenntartást kivéve) végzéséhez kertészeti szakvélemény, építéshez kertépítészeti terv is szükséges.

Erdőterület

30. §

(1)      Erdőterület, a földhivatali nyilvántartás szerint erdő művelési ágban nyilvántartott, az erdőtörvény alapján erdőnek minősülő, valamint a szabályozási tervben erdőként megjelölt, e célra szolgáló terület.

Ev  Védelmi rendeltetésű erdőterület

31. §

(1) A terület elsődlegesen védelmi (védő, környezet- illetve természetvédelmi) célokat szolgál.

(2) A szabályozási terven védelmi rendeltetésű erdőövezetként (Ev) szabályozott területen épület nem építhető.

(3) Védelmi rendeltetésű erdőövezetben az OTÉK 32.§-a szerinti építmények csak akkor létesíthetők, ha az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem zavarják.

MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET

Általános előírások

32. §

(1) A mezőgazdasági terület a település mezőgazdasági termelés (növénytermesztés, állattenyésztés és az ezekkel közvetlenül kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás) és annak építményei elhelyezése céljára szolgáló része, ahol a termőföldvédelem mellett a hagyományos és egyedi tájhasználati és természeti értékek megőrzését is figyelembe kell venni.

(2) Mezőgazdasági területen csak tájba illő, a helyi építési hagyományoknak megfelelő jellegű, magastetős (dominánsan nyeregtetős), minimum 30°, maximum 45° tetőhajlásszögű épület létesíthető. Épületcsoportnál azonos dőlésszögű, héjalású tetőkialakítást kell alkalmazni.

(3) A mezőgazdasági terület övezeteiben a terv jóváhagyása előtt már meglévő lakó és gazdasági épületek (tanyák) a kialakult beépítettségtől függetlenül megtarthatók és felújíthatók (amennyiben egyéb hatósági előírásoknak megfelelnek), illetve - ha jelen előírásokban foglaltak és a megengedett beépítési százalék azt lehetővé teszi - az érintett telken a beépítettség növelhető és új épület is létesíthető.

(4) A mezőgazdasági területek a tájjelleg, tájhasználat, tájképi és környezetvédelmi érzékenység, valamint a beépítettség intenzitása, és építési lehetőségek szerint a következő mezőgazdasági övezetekbe tartoznak:

• általános mezőgazdasági terület övezete (Má)
• korlátozott használatú általános mezőgazdasági terület övezetei (Mko)
• kertes mezőgazdasági terület övezetei (Mk)

Részletes előírások

33. §

(1)      Az általános mezőgazdasági területen (Má) a növénytermesztés és az állattenyésztés, az ezekkel közvetlenül kapcsolatos termékfeldolgozás, -tárolás és -szolgáltatás építményei, továbbá lakóépület helyezhető el. A terület egy övezetként kerül szabályozásra.

a, Az általános mezőgazdasági területen ((jelenleg jellemzően szántó művelési ágú területek) az építmények elhelyezésének és kialakításának feltételei a következők:

Beépíthető telek területe szántó művelési ág esetén:

     lakó-, és gazdasági , épülettel:    min. 20 ha (200 000 m²)

     gazdasági épülettel:          min. 5 ha (50 000 m²)

Beépíthető telek területe szőlő, gyümölcsös és kert művelési ág esetén:

     Lakó-, és gazdasági épülettel:     min. 8 ha (80 000 m²)

     gazdasági épülettel:          min. 2 ha (20 000 m²)

Beépítettség: max. 3%, de gazdasági épület(ek) össz-alapterülete telkenként max. 1000 m², a lakóépület alapterülete max. 300 m² lehet.

Építménymagasság: lakóépületnél max. 4,5 m, gazdasági épültnél max. 5,5 m (ha a gazdasági épület sajátos funkciója miatt – pl. technológiai torony a műszaki szükségességnek megfelelően – ennél nagyobb építménymagasságot igényel, akkor elvi építési engedélykérelmet kell benyújtani).

     A gazdasági épületen belül a tulajdonos, használó és a személyzet számára, állandó tartózkodásra szolgáló helyiségek kialakíthatók.

Beépítési mód:   szabadonálló

     előkert: min. 10 m.

     oldalkert: min. 10 m.

b, Az övezetben nagy létszámú állattartó telep (Állategészségügyi Szabályzat - 41/1997. (V. 28.) FM rendelet meghatározása szerinti értelmezésben) belterülethez, lakóterülethez, üdülőterülethez, különleges szabadidős, sport területhez 300 m-nél, vízfolyásokhoz, vízfelületekhez 100 m-nél közelebb nem létesíthető. Hígtrágyás rendszerű állattartás csak úgy folytatható, hogy az nem járhat együtt szabadtéri (fedetlen) trágyalégyüjtő létesítésével, illetve talaj, vagy felszíni és felszín alatti vizek szennyezésével és zavaró bűzhatással.

(2)      A kertes mezőgazdasági területbe (Mk) a jellemzően kistelkes, hagyományosan kertgazdálkodású területrészek (zömmel volt zártkerti területek) tartoznak.

a, Az kertes mezőgazdasági területen az építmények elhelyezésének és kialakításának feltételei a következők:

Lakóépület, üdülőépület az övezetben nem építhető.

Gazdasági épülettel (és földdel borított pincével) beépíthető telek:

     Telekszélesség az építési helyen min. 10 m.

Telekterület:

kert, szőlő és gyümölcsös művelési ág esetén: min. 720 m²

egyéb művelési ágú telkek (gyep, szántó, erdő) nem építhető be.

720 m2-t el nem érő nagyságú telken építmény (az OTÉK 32§ 1., 2. pont alattiakat kivéve) nem építhető.

Bépítettség: max. 3%, de a gazdasági épület nagyobb telek esetén is csak max. 90 m²-es lehet.

Építménymagasság: max. 4,5 m.

Beépítési mód: szabadonbálló, az épületek között tartandó távolságra vonatkozóan az OTÉK 36.§-ában foglaltakat kell betartani.

     A telken újonnan létesülő épületek homlokvonala és a homlokvonal elötti út tengelye között min. 12 m-es távolságot kell tartani.

     Az övezet területén meglevő épületek, melyek a fentebb meghatározottaknál kisebb telkeken állnak megtarthatók, felújíthatók, de alapterületük nem bővíthető.

b, Az övezetek telkein telkenként általában egy (ideiglenes tartózkodásra is alkalmas) gazdasági épület (présház, szerszám-, vegyszer-, kisgép-, terménytároló), illetve egy földdel borított pince helyezhető el.

c, Állattartó épület, nagy létszámú állattartó telep (kivéve: méhészet, illetve az övezetben már meglévő, vagy létesülő lakóépület telkén saját szükségletű állattartást is szolgáló építmény) az övezetekben nem létesíthető.

d, Az övezetekben a beépíthetőség szempontjából említett művelési ágak (szőlő, gyümölcsös, szántó, kert) az esetben vehetők figyelembe, ha a telek területének legalább 75%-a az említett művelési ágban nyilvántartott (földhivatali nyilvántartás) és ténylegesen is úgy művelt.

(3)      Korlátozott használatú mezőgazdasági területbe (Mko) a jellemzően a természetes és természetközeli állapotú, a felszíni és felszín alatti vizek védelmét, valamint a természet- és a tájvédelmet is szolgáló – részben természeti védettség alá eső területrészek tartoznak. A terület egy övezetként kerül szabályozásra.

a, Az övezetben a gyep (rét, legelő), nádas, mocsár, vízállásos földhivatali besorolású telkek művelési ága nem változtatható meg.

b, A korlátozott használatú mezőgazdasági területen épületet, építményt elhelyezni nem lehet.

c, Nagy létszámú állattartó telep nem létesíthető, hígtrágyás rendszerű állattartás nem folytatható.

(4)      Mezőgazdasági birtoktest és birtokközpont kialakításának előírásai

a,.      Kulcs község közigazgatási területén az OTÉK 29.§ (5)-(8) bekezdései, ill. az OTÉK 1. sz Melléklet 55/A pontja figyelembe vételével mezőgazdasági birtoktest és birtokközpont kialakítható.

b,  A birtoktest minimális területi kiterjedése 20ha.

c, Az OTÉK 29. § (7) bek. szerinti kiegészítő központból birtoktestenként 1 db létesíthető Kulcs területén.

d,  A birtokközpont telkén lakóépület is elhelyezhető, de annak alapterülete max. 300 m2, építménymagasága max. 4,5 m lehet.

e,  A birtokközpont telke legalább 1 ha (10000 m²) legyen, beépítettsége max. 30 % lehet és a telek min. 45 %-át zöldfelületként, túlnyomórészt fákkal, cserjékkel fedetten kell kialakítani.

f,   A birtokközpont telkén a gazdasági épületek építménymagassága max. 4,5 m, kivételesen – technológia, funkció által indokoltan – max. 7,5 m lehet.

g,  Birtokközpont, kiegészítő központ korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület övezetében nem alakítható ki.

h,  Kiegészítő központ kialakítására is a fenti előírások vonatkoznak, azzal az eltéréssel, hogy kiegészítő központ már legalább 3000 m² kiterjedésű telken is létesíthető, de kiegészítő központ területén lakóépület nem építhető.

i,   Birtokközpont, illetve kiegészítő központ kialakítás céljára a gazdasági rendeltetésű erdőövezetbe sorolt területen meglévő tanyák, tanyaudvarok, mezőgazdasági művelésű ágú telkek is felhasználhatók, ha területnagyságuk megfelelő méretű.

j,   A birtokközpont, kiegészítő központ telkén nagy létszámú állattartó telep (Állategészségügyi Szabályzat - 41/1997. (V. 28.) FM rendelet meghatározása szerinti értelmezésben – lásd Függelék) belterülethez, lakóterülethez, üdülőterülethez, különleges szabadidős, sport, strand területhez 300 m-nél, vízfolyásokhoz, vízfelületekhez 100 m-nél közelebb, illetve hidrogeológiai védőterületen nem létesíthető. Hígtrágyás rendszerű állattartás csak úgy folytatható, hogy az nem járhat együtt szabadtéri (fedetlen) trágyalégyűjtő létesítésével, illetve talaj, vagy felszíni és felszín alatti vizek szennyezésével és a fentebb jelzett területfelhasználású területeken zavaró bűzhatással.

.

V jelű Vízgazdálkodási terület

34. §

(1)           A vízgazdálkodással kapcsolatos szabályozási terven V-vel jelölt terület, az OTÉK 30.§ (1) bekezdése szerint egy övezetként került szabályozásra:

a)  vízmű területe a belterületen,

b)  Duna és egyéb vízfolyások,

c)  a csapadékvízelvezető csatornák

területe.

(2)           Az övezetben a vízgazdálkodással, vízkárelhárítással kapcsolatos épületek, valamint a vízi közlekedés, a vízi sport és sporthorgászat, a strandolás célját szolgáló közösségi építmények helyezhetők el, figyelembe véve a vízügyi jogszabályok rendelkezéseit is. Épület építési szándéka esetén elvi építési engedélykérelem benyújtása kötelező.

III. FEJEZET

EGYÉB ELŐÍRÁSOK

Helyi településszerkezeti, utcaképi,

illetve népi építészeti értékvédelem

35.§

(1)      A szabályozási terven jelölt és az 1. számú mellékletben helyrajzi szám szerint felsorolt helyen, illetve helyeken településszerkezeti, hagyományőrző, utcaképi, illetve népi építészeti értékek megőrzése céljából helyi védelmet kell biztosítani.

(2) E területen bármilyen építési tevékenység csak a telek, a beépítés és lehetőleg az eredeti épület megtartása és megőrző revitalizálása, esetén engedélyezhető. Helyi védett épület, vagy épületrész a csak gazdaságossági indokokon túl műszaki indokokkal is megalapozott esetben és csak a védettségből való törlés után bontható el.

a)       Védett épületek bontása esetén az épületet fel kell mérni, és e terveket fotódokumentációval együtt archiválni kell, és a dokumentációt át kell adni a Megyei Múzeumnak.

b)       Ezen épületek homlokzatának felújítása, átalakítása, portál ki-, vagy átalakítása csak a teljes épülethomlokzat figyelembevételével, a homlokzati rajzon való ábrázolásával történhet.

c)       Védett épület utcai homlokzatának karakterét (tömegarány, szimmetria) nem szabad megváltoztatni.

(3) Felújítás, átalakítás esetén az építési engedélyezési terv mellékletét képező műszaki leírásban az épület és a környezet kölcsönhatása keretében vizsgálni kell az építmény értékeit elemző, állapotrögzítő adatait.

a)       Ezen épületek szerkezeti, homlokzati részletei, tartozékai megőrzendők, hiány esetén pótlandók.

b)       Ezen épületek felújítása, átalakítása csak az eredeti állapot megőrzésével egyidejűleg történhet, illetve annak visszaállítását jelentheti mind építészeti arculatában, mind anyaghasználatában, fragmentumaiban

c)       Ezen épületek környezetében, a helyi értékvédelmi területen lévő védelem alatt nem álló épületeknek, építményeknek – az országos védelem alatt álló épületek mellett – a helyi védelem alatt álló épületekhez is igazodniuk kell.

(4) A helyi védelemre javasolt épületek telkein és a szabályozási terv alapján meghatározott helyi értékvédelmi területen kötelező az elvi építési engedélyezési eljárás lefolytatása.

Országos régészeti védelem

36.§

(1)         A régészeti lelőhelyek védelmét, az ismeretlen régészeti lelőhelyek esetére vonatkozó feltárási feladatokat a 2001. évi LXIV. Kulturális Örökségről szóló törvény szerint kell biztosítani.

(2)      Az ismert régészeti lelőhelyek esetében a tervezett építkezések előtt, az engedélyeztetés során értesíteni kell a Szakhatóságot (Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Székesfehérvári Regionális Iroda), aki a hatályos 2001. évi LXIV. Kulturális Örökségről szóló törvény szerint próba, illetve megelőző feltárást rendelhet el a beruházási területen. Szükség esetén további megelőző feltárás is elrendelhető.

(3)      A régészeti érdekű területen (a 6-os főúttól K.-re eső terület) a telkeken belüli részletes régészeti terepbejárást, illetve, ha szükséges próbafeltárást biztosítani kell, melyek tisztázhatják egy esetleges megelőző feltárás igényét.

(4)      A beruházások során a régészeti helyszínelés lehetőségét biztosítani kell a régészeti jelenségek megfigyelése és megóvása céljából.

(5) Minden egyéb, nem ismert régészeti jelenség, vagy lelőhely előkerülése esetében a hatályos 2001. évi LXIV. Kulturális Örökségről szóló törvény alapján kell eljárni, azaz a régészeti emlék illetve lelet felfedezőjének kötelessége a végzett tevékenység azonnali felfüggesztése, a helyszín és a lelet felelős őrzése, illetékes jegyző haladéktalan értesítése.

Zöldfelületi előírások, zöldfelületi értékvédelem

37.§

(1) A közterületi zöldfelületek (közparkok, közkertek, fasorok, közlekedési területek zöldfelületei) növényállománya védendő. Ültetés, növénycsere, áttelepítés, fa csonkolása, esetleg kivágása csak kertészeti szakvélemény, kertépítészeti terv alapján végzett munkálatok során, illetve kertészeti fenntartás, felújítás esetén történhet. Fakivágás, csonkolás engedélyezhető még közvetlen baleset- (vagy élet-) veszély elhárítása érdekében és a fa biológiai pusztulása esetén.

(2) Közparkokat, közkerteket, utcai fasorokat, továbbá közintézmények kertjeit, valamint a temetőket és kegyeleti parkokat érintő beavatkozások (létesítés, felújítás, rekonstrukció, átépítés stb.) csak kertépítészeti terv (kisebb jelentőségű esetekben kertészeti szakvélemény) alapján végezhetők.

(3) A településen a közterületeken, közterületi zöldfelületeken, továbbá országos műemléki védelem, vagy helyi értékvédelem alatt álló épületek telkein, műemléki környezethez tartozó telkeken lévő fás növényzet, fa károsodásával, pusztulásával járó tevékenység esetén a fakivágásra vonatkozó még hatályos jogszabályok alapján kell eljárni akkor is, ha a tevékenység egyébként engedéllyel végzett.

(4) Közterületen és közintézményekben csak fásított parkolók létesíthetők és tarthatók fenn (OTÉK 42.§ (7)). Túlkoros fának a többször iskolázott, min. 6 éves fa számít.

(5) A közlekedési felületeken kívüli közterületeket – egységes kertészeti terv alapján – intenzív zöldfelületté kell alakítani és fenntartani.

(6) A 12 méter szélességű meglevő utcák esetén egy oldali, 14 méternél szélesebb meglevő utcák esetén kétoldali fásítás szükséges.

(7) Újonnan nyitott utcákban legalább egyoldali utcafásítást kell telepíteni.

(8) Természeti, műemléki védelem, helyi értékvédelem alapján védettnek minősülő telek esetében az építési engedélyezési terv kötelező részét képezi az érintett telekre készített olyan kertépítészeti és tereprendezési terv is, amely feltünteti a meglévő növényállományt, az esetlegesen kivágásra javasolt fákat és cserjéket (faj-, kor- és értékmeghatározással), továbbá a tervezett állapotot, tereprendezés esetén pedig az összes érintett telekkel és a közterülettel kapcsolatban a vízelvezetési megoldási javaslatot.

(9) Közlekedési zöldfelület: a gyalogos, valamint a közlekedési területen létesülő növényzettel fedett terelő- és parkoló szigetek, járdaszigetek.

(10) A közlekedési zöldfelületen közlekedési táblán kívül csak kertépítészeti tárgyak, illetve kertépítészeti architektúra elemei helyezhetők el.

(11) A közlekedési zöldfelületen minimum 2 szintes növényállományt kell megvalósítani.

(12) A parkolókba és a közlekedési utak mentén ültetendő fafajok légszennyezéssel szemben nagy tűrőképességűek, nagy lombkoronát nevelő fajták legyenek. A javasolt fajok: Acer platanoides ’Globosum’, Fraxinus ornus ’Mecsek’, Koelreuteria paniculata, Pyrus nivalis ’Kartalia’, Tilia tomentosa ’Teri’, Tilia tomentosa ’Zentai Ezüst’. A telepítendő fák legalább 2-szer iskolázottak legyenek, 15 cm törzs körmérettel  és legalább 2,2 m törzsmagassággal kell hogy rendelkezzenek.

(13) Az utak kiépítése során a legalább 12 m szélességű út esetén mindkét oldalon, egyéb esetben az egyik oldalon fasort kell telepíteni és fenntartani; kivéve, ahol az a közlekedés biztonságát veszélyeztetné, illetőleg ha a növényzet kihelyezését műszaki adottságok nem teszik lehetővé.

(14) Újonnan kialakított közterületek mentén az egyes utca, vagy útszakaszok mentén azonos fafajú fasorokat kell létesíteni az egységes utcaképi megjelenés érdekében.

(15) A telken belüli védőfásításra kijelölt zöldfelületi elemek növénytelepítését 80 %-ban a kistáj őshonos fafajaiból kell kialakítani.

(16) A telken belüli védőfásításra kijelölt zöldfelületi elemek funkcióját sűrű ültetéssel kell biztosítani, melynek ajánlott módja a következő:

A közterület felé eső oldalon, illetve a telek szélén 1 sor előnevelt, legalább 2-szer iskolázott, 15 cm törzskörmérettel és legalább 2,2 m törzsmagassággal rendelkező egyedek telepítését kell elvégezni minimum 5 m-es közönként.

Az előnevelt fasor mögött 10 m-es sávban nem szükséges előnevelt egyedek telepítése, de azok telepítési sűrűsége minimum 2,5 m legyen.

Az előnevelt fasor mögötti 10 m-től azonban ligetes fásítás szükséges előnevelt egyedekből.

(17)    A közterülethez kapcsolódó telken belüli védőfásítás területén a bejárat mindenkor biztosítható.

(18)    A telken belül kijelölt kötelezően zöldfelületként tartandó területet (szabályozási terven ábrázolt) növényzettel fedetten kell kialakítani, épületet, építményt elhelyezni nem lehet. A terv jóváhagyása előtt kötelezően zöldfelületként tartandó területen elhelyezkedő már meglévő lakó és üdülő épületek kialakult beépítettségtől függetlenül megtarthatók, felújíthatók és egy alkalommal 25 m² –rel bővíthetők, de lebontás esetén csak a zöldfelületként megjelölt területen kívül lehetséges épület illetve építmény elhelyezés.

(19) ^[5]   A szabályozási terven jelölt ligetes park közhasználat elől elzárt, ligetes növényállománnyal ( fák időskorára várható korona vetülete legalább 30 %-os fedettséget biztosít) kialakított, extenzíven fenntartható terület, amelyen tisztás is kialakítható a terület maximum 5 %-án. A területen jelenleg meglévő honos, fás növényállomány a gyümölcsfák kivételével megőrzendő, a kialakítandó ligetes növényzetbe illesztendő. A területen az OTÉK-ban a zöldterületre megengedett épített elemek helyezhetők.

A növényzet védelme

38.§

(1)      Tíz cm-nél nagyobb törzsátmérőjű fát – a gyümölcsfák kivételével – kivágni telken belül csak favédelmi és fakivágási terv szerint lehet, melyet az I. fokú építésügyi hatóság bírál el. A törzsátmérőt a föld felszínétől 1,0 m magasságban kell mérni.

(2)      A fák vázágait eltávolítani, valamint a fák törzsét az ágrendszerük alatt átvágni – a szakszerű ifjító visszametszés és a szabályszerű fakivágás kivételével – nem szabad.

(3)      A kivágott fa pótlásáról a terület tulajdonosának kell gondoskodnia. A pótlás során annyi előnevelt, kertészeti faiskolából származó fát kell ültetni, hogy azok törzsátmérőjének összege lombhullató fajok esetében megegyezzen a kivágott fák törzsátmérőjének összegével, örökzöldek esetében legalább 50 %-kal meghaladja azt.

(4)      Az építkezés miatt kivágott fa (3) bekezdés szerinti pótlásáról legkésőbb a használatbavétel időpontját követő fél éven belül gondoskodni kell. A fapótlás megtörténtét írásban be kell jelenteni és igazolni kell az I. fokú építésügyi hatóság felé. Nem építkezés miatt kivágott fa pótlásáról 3 hónapon belül kell gondoskodni.

(5)      A kivágott fa pótlását saját területen kell biztosítani. Amennyiben a fák pótlását a saját ingatlanon nem lehet elvégezni, úgy közterületen kell elültetni a pótlandó fákat kertépítészeti terv alapján, az építésügyi hatósággal egyeztetve, vagy az elültetendő fa(k) bekerülési árát – az Önkormányzatnál külön erre a célra elkülönített alapba kell fizetni.

(6)      A település területén épülő támfalakat zöld homlokzattal – kúszó növényekkel befuttatva, illetve a támfalelemekbe ültethető növényekkel kell oldani. A támfal építéséhez a helyileg jellemző kőanyag felhasználása ajánlatos.

(7)      A település területén allergén hatású növényfajok nem telepíthetők.

Táj- és természetvédelem

39.§

(1) Kulcs közigazgatási területét érintő országos ökológiai hálózati elemek: a Duna ártere, és a Keleti-völgyi-patak, a Natura 2000 besorolású terület és az érzékeny természeti területek esetén a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága az elsőfokú természetvédelmi hatóság.

(2) A Dajapusztai árok helyi jelentőségű ökológiai folyosónak minősül.

(3) Az ökológiai folyosók területén beépítésre szánt területek kijelölése illetve a folyamatosságot megbontó létesítmény elhelyezése nem engedélyezhető.

(4) Természetes és természetközeli állapotú vízfolyások partvonalától számított 50 méteren belül új építmény elhelyezése nem engedhető meg.

(5)   ^[6]     A kivágott fa pótlását saját területen kell biztosítani. Amennyiben a fák pótlását a saját ingatlanon nem lehet elvégezni, úgy közterületen kell elültetni a pótlandó fákat kertépítészeti terv alapján, az építésügyi hatósággal egyeztetve, vagy az elültetendő fa(k) bekerülési árát – az Önkormányzatnál külön erre a célra elkülönített alapba kell fizetni.

Tájképvédelem

40.§

(1) A szabályozási terven jelölt tájképvédelmi szempontból érzékeny területen a jelen rendeletben meghatározott övezeti jellemzőinek betartásával és a 7. §-ban megfogalmazottakon túl, kizárólag minden oldalról lekontyolt tetőidommal, nem feltűnő, terrakotta színű tetőhéjazattal ellátva, max. 4m építménymagassággal, max. 7 m gerincmagassággal építhető épület.

(2) Lejtős terepen épülő épület legnagyobb homlokzatmagassága nem lehet nagyobb mint az építménymagasság + 1 m.

(3) Az épület körül kialakított feltöltött terepszint egy méterrel lehet magasabb az eredeti terepszintnél.

(4) A Duna-part mentén a partvonaltól számított 15-20 méteres sávban kötelezően zöldfelületként tartandó területen épületet, építményt elhelyezni nem lehet a 38.§ (15) bekezdése szerint.

(5) A temetőn belül, a szabályozási tervlapon megjelölt szélességben a vizuális lehatárolás miatt három oldali védőfásítást kell kialakítani.

(6)^[7] A tájképvédelmi övezetbe tartozó 2106 hrsz-ú területen épületet elhelyezni csak látványtervvel kiegészített, terv alapján lehetséges. A látványterv tartalmazzon terepmetszetet és a 6. sz. főútról, valamint az M6-os autópályáról bemutatott megjelenést

Környezetvédelem

41.§

(1)      Általános előírások

1. Az építmények és használatuk külön-külön és együttesen sem eredményezhetnek a jogszabályokban és más hatósági előírásokban megállapított terhelési határértékeket meghaladó mértékű káros hatást a környezetükre.
2. A környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységekre, beruházásokra előzetes vagy részletes környezeti hatásvizsgálatot kell készíteni a 20/2001. (II. 14.) sz. Korm. rendelet szerint.
3. Az építési telken, építési területen a szabályozási előírásoknak megfelelő építmény akkor helyezhető el, ha

• a rendeltetésszerű használathoz szükséges villamosenergia-, ivóvízellátás biztosított,
• a keletkező szennyvíz és csapadékvíz elvezetése megoldott,
• a használat során keletkező hulladék elszállítása, ártalmatlanítása biztosított,
• az építmény és a tervezett tevékenység nem befolyásolja károsan a felszín alatti és felszíni vizek mozgását és tisztaságát.

4. A község területén állattartás céljára szolgáló építmény elhelyezése csak az állatok tartásáról szóló helyi önkormányzati és jelen rendelet előírásai, valamint a vonatkozó egyéb jogszabályok, hatósági előírások együttes figyelembevételével engedélyezhető.
   

(2)      Levegőtisztaság-védelem

1. Levegőtisztaság-védelmi szempontból a kibocsátási (emisszió) illetve a légszennyezettségi (immisszió) határértékek a 14/2001 (V. 9) KöM-EüM-FVM rend. szerint veendők figyelembe. Egyéb kérdésekben (pl. mozgó és vonalszerű légszennyező forrásokkal kapcsolatos előírások, védelmi övezetek kiterjedése, bűzzel járó tevékenységek) a 21/2001. (II. 14.) Korm. rendeletben (A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról) foglaltak alapján kell eljárni, illetve figyelembe kell venni a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendeletet is.
2. A község területén hulladék nyílt téri, vagy háztartási tüzelőberendezésben történő égetése (kis mennyiségű háztartási, papír és fahulladék kivételével), továbbá veszélyes hulladék égetése (vagy más formában történő ártalmatlanítása) nem engedhető meg.
3. Nagy létszámú állattartó telep és egyéb kellemetlen szaghatást, bűzt okozó létesítmény lakóterülethez 300 m-nél közelebb nem létesíthető.
4. Gázenergia felhasználása esetén utcafronton parapet konvektorok alkalmazása egészségügyi szempontból nem engedélyezhető.
5. A község területén zajos, bűzös, a környezetet károsító üzemi, szolgáltatási tevékenység nem folytatható.
   

(3)      Zaj és rezgés elleni védelem

1. Zaj és rezgés elleni védelem szempontjából a figyelembe veendő zaj és rezgésterhelési határértékeket a 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet tartalmazza. Épületekben, helyiségeken belül a rendelet 4. és 5. sz-ú mellékleteiben közölt terhelési határértékek (zaj ill. rezgés) érvényesítendők.
2. Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy környezeti zajkibocsátása nem haladhatja meg a jogszabályban előírt zajterhelési határértéket.
3. A közlekedésből származó zaj esetén a 8/2002. KöM-EüM együttes rendelet 3. mellékletében meghatározott határértékeket kell betartani.
4. Az új óvodát érő zaj és rezgésterhelés csökkentését passzív zajvédelmi technikákkal és a jelen rendelet 38.§-ában meghatározott módon min. 10 m széles a védőfásítást kell létrehozni.
5. A szélerőműtől nyugatra fekvő lakóterület fejlesztési területen, amelynek beépítéséhez szabályozási terv készítendő, a tervezés során meg kell határozni a szélerőmű határérték feletti zajterhelésének hatásterületét.
6. A szélerőmű 400 m sugarú távolságán belüli lakó és intézményi funkciót ellátó épületek esetén a fenti rendeletnek megfelelő passzív zajvédelmi technikák alkalmazása és védő növényállomány kialakítása szükséges. Lakó, dolgozószoba, irodahelyiség ablaka csak a szélerőművel átellenes homlokzatra nyílhat. ^[8]
   
7. A gazdasági (ipari) és szolgáltató tevékenységet gyakorló létesítmények létesítése esetében a zajkibocsátási határértékeket az I. fokú környezetvédelmi hatóság írja elő.

(4)      Föld védelme

1. Talajvédelmi érdekből a létesítmények építése során a talaj felső humuszos rétegét (min. 20 cm) el kell különíteni (deponálás) és újrahasznosításáról (pl a terület zöldfelületeinek létesítésénél) gondoskodni kell.
2. A be nem épített telkeknek, illetve a telkek zöldfelületeinek allergiakeltő gyomnövényektől (különösen a parlagfűtől) való megóvása a tulajdonosok kötelessége.
3. Nem burkolt felületeken hulladék, illetve útsózási és egyéb a talajra, felszín alatti vizekre potenciálisan káros hatású anyag ideiglenesen sem helyezhető el.
4. Területek feltöltése csak engedély alapján, szennyeződésmentes anyaggal (kőzet, föld, homok, esetleg építési törmelék) történhet.
5. A fentiekben nem említett, a talaj védelmét szolgáló kérdésekben a vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint kell eljárni.
6. ^[9]A potenciális mozgásveszélyes területeken és a 17% nál nagyobb lejtésszögű területeken meg kell akadályozni, hogy a szennyvíz a talajtestbe szivárogjon és a csapadékvíz elvezetést úgy kell megoldani, hogy ne veszélyeztesse a talaj állékonyságát. Új építési tevékenység a vonatkozó jogszabályok értelmében  csúszásveszélyes területen az építési engedélyezési tervdokumentációnak geotechnikai dokumentációt kell tartalmaznia. Új épület csak könnyűszerkezetes technológiával alakítható ki.
   
7. Az aktív mozgásos területekre vonatkozó tilalmakat és korlátozásokat a 44§. (1) bekezdése tartalmazza.
8. Az aktív mozgásos és potenciális mozgásveszélyes területeken valamint a 17%-nál meredekebb lejtésű területeken szennyvízszikkasztás, jelenős tereprendezés nem engedélyezhető. A zártrendszerű, üzemelő szennyvízelvezetés és működő felszíni vízelvezetés, tervszerű biológiai védelem biztosítása szükséges.
9. Földmunka esetén az erózió által veszélyeztetett illetve a mozgásveszélyes területen a lehető legrövidebb idő alatt a talajt növényzettel fedetten kell kialakítani. 

(5)      Vizek védelme

1. A keletkező kommunális illetve veszélyesnek nem minősülő szennyvizet az erre kiépített csatornahálózatba (azon keresztül szennyvíztisztító létesítménybe) kell vezetni, ameddig erre nincs lehetőség, csak zárt rendszerű szennyvíztárolók létesítése engedélyezhető.
2. A meglévő és távlati vízbázisok védelmére a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet előírásait kell figyelembe venni.
3. Élővízbe, illetve közcsatorna hálózatba bocsátható szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékek tekintetében a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII.25.) KvVM rendeletben előírtak az irányadók.
4. Az utak szilárd burkolattal történő ellátásával egy időben a csapadékvíz-elvezetést is meg kell oldani.
5. Szennyeződés érzékenységi szempontból (219/2004. (VII. 21.) a felszín alatti vizek védelméről kormány rendelet területérzékenységi besorolása szerint a Duna, mint ökológiai folyosó „A” fokozottan érzékeny, a többi terület „B” érzékeny területnek minősül.
6. A vizek és a talaj védelme érdekében a 49/2001. (IV.3.) kormány rendelet I. számú melléklete szerint a művelés során a jó mezőgazdasági gyakorlat alapelveit kell figyelembe venni.
   

(6)      Hulladékgazdálkodás

1. A kommunális hulladékok gyűjtését, szállítását, ártalmatlanítását a hulladékgazdálkodási törvény és a mindenkori érvényben levő önkormányzati köztisztasági rendeletben előírtak szerint kell tervezni és végrehajtani. A területen keletkező hulladékokat úgy kell gyűjteni, hogy elkülönítve kerüljön kezelésre és elszállításra a kommunális, az ipari (nem veszélyes), valamint a veszélyes hulladék. Folyékony fázisú veszélyes hulladék közcsatornába nem engedhető.
2. A települési hulladékkezelés során be kell tartani a 213/2001. (XI. 14.) kormányrendelet e települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló előírásait. A település szilárd és folyékony hulladékokkal kapcsolatos közegészségügyi követelmények a 16/2002. (IV.10.) EüM rendelet alapján veendők figyelembe.
3. A veszélyes hulladékok gyűjtését, tárolását, szállítását, ártalmatlanítását, hasznosítását a mindenkor érvényben levő magasabb szintű jogszabályban előírtak szerint kell tervezni és végrehajtani.
4. A nem csatornázott területeken a szennyvizet zárt tárolóba kell gyűjteni. A szippantott szennyvizek ártalmatlanítása, leürítése csak a hatóságilag engedélyezett fogadóállomásokon, helyeken lehetséges.
5. A szennyvíztisztító telepre szállított szennyvíz minőségi paraméterei nem léphetik túl a 204/2001, (X.26.) kormányrendeletben foglalt küszöbértékeket.
   

Építési övezetekben érvényes környezetterhelési határértékek

42.§

(1)         A lakóterületen érvényes környezetterhelési határértékek:

Zaj és rezgés elleni védelem

(a)   A község lakóterületének övezeteit érintően a zajkibocsátási (emissziós) határértékeket (üzemi létesítményekben folytatott tevékenységtől, építési munkától, illetve a közlekedéstől származó zajra vonatkoztatva) úgy kell megállapítani, hogy azok a lakóövezetekre érvényes zajterhelési (immissziós) határértékek túllépését ne okozzák.

(b)   A lakóterületek övezeteiben a zajtól védendő területre érvényes zajterhelési (immissziós) zajhatárértékeket a 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM sz. együttes rendelet 1-3. sz. mellékletei szerint a 2. és 3. sorszámmal jelzett lakóterületi funkcióknak megfelelően kell figyelembe venni.

(c)   Az épületek zajtól védendő helyiségeiben a fenti rendelet 4. számú mellékletében foglalt immissziós zajhatárértékek érvényesek.

(d)   Rezgés-immisszió tekintetében a fenti rendelet 5. számú mellékletében foglalt határértékek érvényesek.

Levegőtisztaság-védelem

(a)   A lakóterületek övezeteiben a légszennyező források kibocsátási (emisszió) határértékeit a 21/2001. (II. 14) Korm. rendeletben foglaltak alapján állapítja meg a környezetvédelmi hatóság.

(b)   Légszennyezettségi (immissziós) határértékek vonatkozásában a

        14/ 2001.(V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendeletben foglalt határértékeket kell figyelembe venni.

 (2)         Az üdülőterületen érvényes környezetterhelési határértékek:

Zaj és rezgés elleni védelem

(a)       A zajkibocsátási (emissziós) határértékeket (üzemi létesítményekben folytatott tevékenységtől, építési munkától, illetve a közlekedéstől származó zajra vonatkoztatva) úgy kell megállapítani, hogy azok az üdülőterületi övezetekre érvényes zajterhelési (immissziós) határértékek túllépését ne okozzák.

(b)   A üdülőterületek övezeteiben a zajtól védendő területre érvényes zajterhelési (immissziós) zajhatárértékeket a 8/2002. (III 22.) KöM-EüM sz. együttes rendelet 1-3. sz. mellékletei szerint az 1. sorszámmal jelzett funkcióknak megfelelően kell figyelembe venni.

(a)   Az épületek zajtól védendő helyiségeiben a fenti rendelet 4. számú mellékletében foglalt immissziós zajhatárértékek érvényesek.

(b)   Rezgés-immisszió tekintetében a fenti rendelet 5. számú mellékletében
 foglalt határértékek érvényesek.

Levegőtisztaság-védelem

(a)       Üdülőterületek övezeteiben a légszennyező források kibocsátási (emisszió) határértékeit a 21/2001. (II. 14) Korm. rendeletben foglaltak alapján állapítja meg a környezetvédelmi hatóság.

(b)       Légszennyezettségi (immissziós) határértékek vonatkozásában a

14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendeletben foglalt határértékeket kell figyelembe venni.

(3)        A gazdasági területen érvényes környezetterhelési határértékek:

Zaj és rezgés elleni védelem

(a)    A gazdasági terület övezeteit érintően a zajkibocsátási (emissziós) határértékeket (üzemi létesítményekben folytatott tevékenységtől, építési munkától, illetve a közlekedéstől származó zajra vonatkoztatva) úgy kell megállapítani, hogy azok az övezetekre érvényes zajterhelési (immissziós) határértékek túllépését ne okozzák.

(b)    A gazdasági területek övezeteiben a zajtól védendő területre érvényes zajterhelési (immissziós) zajhatárértékeket a 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM sz. együttes rendelet 1-3. sz. mellékletei szerint a 4. sorszámmal jelzett ("Gazdasági terület …") területi funkciónak megfelelően kell figyelembe venni.

(c)    Az épületek zajtól védendő helyiségeiben a fenti rendelet 4. számú mellékletében, illetve a munkahelyi helyiségekre vonatkozóan az MSZ 18151/2-1983 sz. szabványban foglalt immissziós zajhatárértékek érvényesek.

(d)    Rezgés-immisszió tekintetében a fenti rendelet 5. számú mellékletében foglalt határértékek érvényesek.

Levegőtisztaság-védelem

(a)    A gazdasági területek övezeteiben a légszennyező források kibocsátási (emisszió) határértékeit a 21/2001. (II. 14.) Korm. rendeletben foglaltak alapján állapítja meg a környezetvédelmi hatóság.

(b)    Légszennyezettségi (immissziós) határértékek vonatkozásában a

        14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendeletben foglalt határértékeket kell figyelembe venni.

(4)        A vegyes területeken érvényes környezetterhelési határértékek:

Zaj és rezgés elleni védelem

(a)        A vegyes területek övezeteit érintően a zajkibocsátási (emissziós) határértékeket (üzemi létesítményekben folytatott tevékenységtől, építési munkától, illetve a közlekedéstől származó zajra vonatkoztatva) úgy kell megállapítani, hogy azok az övezetekre érvényes zajterhelési (immissziós) határértékek túllépését ne okozzák.

(b)    A vegyes területek övezeteiben a zajtól védendő területre érvényes zajterhelési (immissziós) zajhatárértékeket a 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM sz. együttes rendelet 1-3. sz. mellékletei szerint a 3. sorszámmal jelzett ("…vegyes terület...") területi funkciónak megfelelően kell figyelembe venni.

(c)    Az épületek zajtól védendő helyiségeiben a fenti rendelet 4. számú mellékletében foglalt immissziós zajhatárértékek érvényesek.

(d)    Rezgés-immisszió tekintetében a fenti rendelet 5. számú mellékletében foglalt határértékek érvényesek.

Levegőtisztaság-védelem

(a)        A vegyes területek övezeteiben a légszennyező források kibocsátási (emisszió) határértékeit a 21/2001. (II. 14.) Korm. rendeletben foglaltak alapján állapítja meg a környezetvédelmi hatóság.

(b)    Légszennyezettségi (immissziós) határértékek vonatkozásában a

        14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendeletben foglalt határértékeket kell figyelembe venni.

(5)      Vizek védelme

1. A keletkező kommunális illetve veszélyesnek nem minősülő szennyvizet az erre kiépített csatornahálózatba (azon keresztül szennyvíztisztító létesítménybe) kell vezetni, ameddig erre nincs lehetőség, csak zárt rendszerű szennyvíztárolók létesítése engedélyezhető.
2. A meglévő és távlati vízbázisok védelmére a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet előírásait kell figyelembe venni.
3. Élővízbe, illetve közcsatorna hálózatba bocsátható szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékek tekintetében a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII.25.) KvVM rendeletben előírtak az irányadók.
4. Az utak szilárd burkolattal történő ellátásával egy időben a csapadékvíz-elvezetést is meg kell oldani.
5. Szennyeződés érzékenységi szempontból (219/2004. (VII. 21.) a felszín alatti vizek védelméről kormány rendelet területérzékenységi besorolása szerint a Duna, mint ökológiai folyosó „A” fokozottan érzékeny, a többi terület „B” érzékeny területnek minősül.
6. A vizek és a talaj védelme érdekében a 49/2001. (IV.3.) kormány rendelet I. számú melléklete szerint a művelés során a jó mezőgazdasági gyakorlat alapelveit kell figyelembe venni.
   

(6)      Hulladékgazdálkodás

1. A kommunális hulladékok gyűjtését, szállítását, ártalmatlanítását a hulladékgazdálkodási törvény és a mindenkori érvényben levő önkormányzati köztisztasági rendeletben előírtak szerint kell tervezni és végrehajtani. A területen keletkező hulladékokat úgy kell gyűjteni, hogy elkülönítve kerüljön kezelésre és elszállításra a kommunális, az ipari (nem veszélyes), valamint a veszélyes hulladék. Folyékony fázisú veszélyes hulladék közcsatornába nem engedhető.
2. A települési hulladékkezelés során be kell tartani a 213/2001. (XI. 14.) kormányrendelet e települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló előírásait. A település szilárd és folyékony hulladékokkal kapcsolatos közegészségügyi követelmények a 16/2002. (IV.10.) EüM rendelet alapján veendők figyelembe.
3. A veszélyes hulladékok gyűjtését, tárolását, szállítását, ártalmatlanítását, hasznosítását a mindenkor érvényben levő magasabb szintű jogszabályban előírtak szerint kell tervezni és végrehajtani.
4. A nem csatornázott területeken a szennyvizet zárt tárolóba kell gyűjteni. A szippantott szennyvizek ártalmatlanítása, leürítése csak a hatóságilag engedélyezett fogadóállomásokon, helyeken lehetséges.
5. A szennyvíztisztító telepre szállított szennyvíz minőségi paraméterei nem léphetik túl a 204/2001, (X.26.) kormányrendeletben foglalt küszöbértékeket.

Építési övezetekben érvényes környezetterhelési határértékek

42.§

(1)         A lakóterületen érvényes környezetterhelési határértékek:

Zaj és rezgés elleni védelem

(a)   A község lakóterületének övezeteit érintően a zajkibocsátási (emissziós) határértékeket (üzemi létesítményekben folytatott tevékenységtől, építési munkától, illetve a közlekedéstől származó zajra vonatkoztatva) úgy kell megállapítani, hogy azok a lakóövezetekre érvényes zajterhelési (immissziós) határértékek túllépését ne okozzák.

(b)   A lakóterületek övezeteiben a zajtól védendő területre érvényes zajterhelési (immissziós) zajhatárértékeket a 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM sz. együttes rendelet 1-3. sz. mellékletei szerint a 2. és 3. sorszámmal jelzett lakóterületi funkcióknak megfelelően kell figyelembe venni.

(c)   Az épületek zajtól védendő helyiségeiben a fenti rendelet 4. számú mellékletében foglalt immissziós zajhatárértékek érvényesek.

(d)   Rezgés-immisszió tekintetében a fenti rendelet 5. számú mellékletében foglalt határértékek érvényesek.

Levegőtisztaság-védelem

(a)   A lakóterületek övezeteiben a légszennyező források kibocsátási (emisszió) határértékeit a 21/2001. (II. 14) Korm. rendeletben foglaltak alapján állapítja meg a környezetvédelmi hatóság.

(b)   Légszennyezettségi (immissziós) határértékek vonatkozásában a

        14/ 2001.(V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendeletben foglalt határértékeket kell figyelembe venni.

 (2)         Az üdülőterületen érvényes környezetterhelési határértékek:

Zaj és rezgés elleni védelem

(a)       A zajkibocsátási (emissziós) határértékeket (üzemi létesítményekben folytatott tevékenységtől, építési munkától, illetve a közlekedéstől származó zajra vonatkoztatva) úgy kell megállapítani, hogy azok az üdülőterületi övezetekre érvényes zajterhelési (immissziós) határértékek túllépését ne okozzák.

(b)   A üdülőterületek övezeteiben a zajtól védendő területre érvényes zajterhelési (immissziós) zajhatárértékeket a 8/2002. (III 22.) KöM-EüM sz. együttes rendelet 1-3. sz. mellékletei szerint az 1. sorszámmal jelzett funkcióknak megfelelően kell figyelembe venni.

(a)   Az épületek zajtól védendő helyiségeiben a fenti rendelet 4. számú mellékletében foglalt immissziós zajhatárértékek érvényesek.

(b)   Rezgés-immisszió tekintetében a fenti rendelet 5. számú mellékletében
 foglalt határértékek érvényesek.

Levegőtisztaság-védelem

(a)       Üdülőterületek övezeteiben a légszennyező források kibocsátási (emisszió) határértékeit a 21/2001. (II. 14) Korm. rendeletben foglaltak alapján állapítja meg a környezetvédelmi hatóság.

(b)       Légszennyezettségi (immissziós) határértékek vonatkozásában a

14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendeletben foglalt határértékeket kell figyelembe venni.

(3)        A gazdasági területen érvényes környezetterhelési határértékek:

Zaj és rezgés elleni védelem

(a)    A gazdasági terület övezeteit érintően a zajkibocsátási (emissziós) határértékeket (üzemi létesítményekben folytatott tevékenységtől, építési munkától, illetve a közlekedéstől származó zajra vonatkoztatva) úgy kell megállapítani, hogy azok az övezetekre érvényes zajterhelési (immissziós) határértékek túllépését ne okozzák.

(b)    A gazdasági területek övezeteiben a zajtól védendő területre érvényes zajterhelési (immissziós) zajhatárértékeket a 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM sz. együttes rendelet 1-3. sz. mellékletei szerint a 4. sorszámmal jelzett ("Gazdasági terület …") területi funkciónak megfelelően kell figyelembe venni.

(c)    Az épületek zajtól védendő helyiségeiben a fenti rendelet 4. számú mellékletében, illetve a munkahelyi helyiségekre vonatkozóan az MSZ 18151/2-1983 sz. szabványban foglalt immissziós zajhatárértékek érvényesek.

(d)    Rezgés-immisszió tekintetében a fenti rendelet 5. számú mellékletében foglalt határértékek érvényesek.

Levegőtisztaság-védelem

(a)    A gazdasági területek övezeteiben a légszennyező források kibocsátási (emisszió) határértékeit a 21/2001. (II. 14.) Korm. rendeletben foglaltak alapján állapítja meg a környezetvédelmi hatóság.

(b)    Légszennyezettségi (immissziós) határértékek vonatkozásában a

        14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendeletben foglalt határértékeket kell figyelembe venni.

(4)        A vegyes területeken érvényes környezetterhelési határértékek:

Zaj és rezgés elleni védelem

(a)        A vegyes területek övezeteit érintően a zajkibocsátási (emissziós) határértékeket (üzemi létesítményekben folytatott tevékenységtől, építési munkától, illetve a közlekedéstől származó zajra vonatkoztatva) úgy kell megállapítani, hogy azok az övezetekre érvényes zajterhelési (immissziós) határértékek túllépését ne okozzák.

(b)    A vegyes területek övezeteiben a zajtól védendő területre érvényes zajterhelési (immissziós) zajhatárértékeket a 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM sz. együttes rendelet 1-3. sz. mellékletei szerint a 3. sorszámmal jelzett ("…vegyes terület...") területi funkciónak megfelelően kell figyelembe venni.

(c)    Az épületek zajtól védendő helyiségeiben a fenti rendelet 4. számú mellékletében foglalt immissziós zajhatárértékek érvényesek.

(d)    Rezgés-immisszió tekintetében a fenti rendelet 5. számú mellékletében foglalt határértékek érvényesek.

Levegőtisztaság-védelem

(a)        A vegyes területek övezeteiben a légszennyező források kibocsátási (emisszió) határértékeit a 21/2001. (II. 14.) Korm. rendeletben foglaltak alapján állapítja meg a környezetvédelmi hatóság.

(b)    Légszennyezettségi (immissziós) határértékek vonatkozásában a

        14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendeletben foglalt határértékeket kell figyelembe venni.

(5)        A vegyes területeken érvényes környezetterhelési határértékek:

Zaj és rezgés elleni védelem

(a)    A különleges területek övezeteit érintően a zajkibocsátási (emissziós) határértékeket (üzemi létesítményekben folytatott tevékenységtől, építési munkától, illetve a közlekedéstől származó zajra vonatkoztatva) úgy kell megállapítani, hogy azok az övezetekre érvényes zajterhelési (immissziós) határértékek túllépését ne okozzák.

(b)    A zajtól védendő területre érvényes zajterhelési (immissziós) zajhatárértékeket a 8/2002. (III 22.) KöM-EüM sz. együttes rendelet 1-3. sz. mellékletei szerinti területi funkciónak megfelelően az alábbiak szerint kell megállapítani:

-                 Temető: 2. sorszámú területi funkció,

-                 Egyéb különleges területi övezetek: 4. sorszámú területi funkció

(c)    Az épületek zajtól védendő helyiségeiben a fenti rendelet 4. számú mellékletében foglalt immissziós zajhatárértékek érvényesek.

(d)    Rezgés-immisszió tekintetében a fenti rendelet 5. számú mellékletében foglalt határértékek érvényesek.

Levegőtisztaság-védelem

(a)    A vegyes területek övezeteiben a légszennyező források kibocsátási (emisszió) határértékeit a 21/2001. (II. 14) Korm. rendeletben foglaltak alapján állapítja meg a környezetvédelmi hatóság.

(b)    Légszennyezettségi (immissziós) határértékek vonatkozásában a

        14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendeletben foglalt határértékeket kell figyelembe venni.

Korlátozások és tilalmak

43.§

Védőtávolságokból adódó építési korlátozások külterületen ill. beépítésre nem szánt területen

(1) Az aktív mozgásos területeken új épület nem helyezhető el. A meglevő épület, építmény helyreállítása, felújítása, bővítése esetén csak arra jogosult társaság vagy szakértő által készített mérnökgeológiai szakvélemény, az építési tevékenység alapozási munkáihoz részletes talajmechanikai szakvélemény beszerzése szükséges.

(2) Az országos főútvonal (6. sz. főút, tervezett M6-os autópálya) mentén az út tengelytávolságától számított 100-100 méter védőtávolság érvényes, melyen belül lakóépület nem helyezhető el, építmény elhelyezéséhez a közút kezelőjének hozzájárulása szükséges.

(3) Egyéb országos közutak és a vasút mentén 50-50 méter védőtávolság érvényes. Ezen belül lakóépület nem helyezhető el.

(4) Nagy létszámú állattartó telepek (41/1997. (V.28.) FM rendelet meghatározása szerinti értelmezésben) telekhatárától 300 m-en belül lakóépület, üdülőépület nem létesíthető.

(5) Nagynyomású gázvezeték védősávjában építési korlátozás érvényes, létesítmény kialakítási igénye esetén az üzemeltetővel egyeztetni szükséges.

(6) Szélerőmű 100 m-es dőlési védőtávolságon belül építményt elhelyezni nem lehet, kivéve a szélerőműhöz kapcsolódó oktatási, kutatási, bemutatási célt szolgáló épületeket.

Szabályozási terv és telekalakítási terv készítési kötelezés

 (7)     Telekalakítási terv készítési kötelezettséggel érintett területen a telekalakítási terv elkészültéig építési engedély nem adható ki, kivéve a szabályozási tervlap szerinti építési előírásoknak megfelelő méretű és arányú, tömb határán elhelyezkedő, már kialakult telek esetében. Ekkor főépítészi vagy telekalakítási terv készítésére jogosult szakember szakvéleménye, nyilatkozata alapján építési engedély kivételesen kiadható, amennyiben a tömb racionális telekalakítási lehetőségét az épület nem korlátozza.

 (8)     Az Étv. 12.§ (2) a) és b) pontja értelmében szabályozási terv készítési kötelezettségű területeken a szabályozási terv elkészültéig építési engedély nem adható ki.

Záró rendelkezések

44.§

(1) Ezen rendelet, Kulcs Helyi építési Szabályzata és a hozzá kapcsolódó Szabályozási terv 2006. március 1-jén lép hatályba.

(2) A hatálybalépéssel egyidejűleg az egyes területekre vonatkozó szabályozási tervek hatályukat vesztik:  a Kulcs Község Általános Rendezési terv módosításának szabályozási előírásairól szóló 6/1996.(X. 20.) ÖR. számú rendelet, a  Kulcs Község Általános Rendezési terv módosításának szabályozási előírásaink módosításáról  szóló 17/1997.(XII. 31.) ÖR. számú rendelet, a Kulcs 3101-3102 hrsz-ú lakóterület helyi építési szabályzatáról szóló 6/1998.(VII. 23.) ÖR. számú rendelet, a Kulcs Rózsahegyi utca  nyugati oldalán lévő Arany János utcai telekvégek építési szabályzatáról szóló 3/2000.(III. 20.) ÖR. számú rendelet, a Kulcs Kis-Debella Kossuth Lajos- Fecske-Arany János utcák és a településhatár által körbezárt területre vonatkozó szabályozási tervről szóló 14/2001.(X. 10.) ÖR. számú rendelet,  a  Kulcs Rózsahegyi utca  nyugati oldalán lévő Arany János utcai telekvégek építési szabályzatának módosításról  szóló 19/2001.(XI. 21.) ÖR. számú rendelet, a  Kulcs Kis-Debella Kossuth Lajos- Fecske-Arany János utcák és a településhatár által körbezárt területre vonatkozó szabályozási terv módosításáról szóló 3/2002.(II. 13.) ÖR. számú rendelet, a  Kulcs Község Általános Rendezési terv módosításának szabályozási előírásaink módosításáról  szóló 4/2002.(II. 13.) ÖR. számú rendelet

(3)      A belterületbe vonással és a művelés alóli kivonással ütemezetten igénybe vehető fejlesztési területeket, valamint a beépítetlen belterületeket, a  tényleges igénybevételt megelőző átmeneti időszakban, a földtörvény vonatkozó előírásai szerint, a jelenlegi használati módjuknak megfelelően kell művelni, hasznosítani.

Kulcs, 2006. február 1.

                   Lénárd Béla                                                                    Dr. Török Zoltán

                   polgármester                                                                                   jegyző

Mellékletek:  1. sz. melléklet:      Út-mintakeresztszelvények

                    2. sz. melléklet:      Helyi védelemre javasolt épületek listája

                    3.sz. melléklet:       Építési tilalommal érintett telkek helyrajzi szám szerinti listája az

aktív mozgásos területeken

Függelék:                                   Régészeti területek listája

A közművesítés és a közműelrendezés megvalósítására vonatkozó kormányrendeletek és szabványok

Kihirdetési záradék:

A rendeletet kihirdettem 2006. február 3-án.

Dr. Török Zoltán

       jegyző