Dunavecse Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló többször módosított 1993. évi LXXVIII. törvény / továbbiakban : lakástörvény/ 3.§. /1/ és /2/; 4.§. /3/; 5.§. /3/; 9.§./1/; 10.§. /2 és /3/; 12.§. /5/; 13.§. /1/ és /2/; 15.§. /1/ és /2/; 17.§. /2/; 18.§. /1/; 19.§. /1/ és /2/; 20.§. /3/; 21.§. /6/; 23.§. /3/; 31.§. /2/; 33.§. /3/; 34.§. /1/ bekezdés a. pontja és a /2/ /3/ és /6/; 35.§. /2/; 36.§. /2/; 42.§. /1/ és /2/; 49.§. /1/; 50.§.; 52.§.; 53.§.; 54.§.; 58.§.; 62/B.§./2/ és a 84.§.-ában kapott felhatalmazás alapján az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérletéről és elidegenítéséről az alábbi rendeletet alkotja:

ELSŐ RÉSZ

A rendelet hatálya

1.§.

/1/ A rendelet hatálya kiterjed az önkormányzat tulajdonában lévő lakásokra és nem lakás céljára szolgáló  helyiségekre.

/2/ Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv, továbbá a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

A lakások és helyiségek kezelése

2.§.

/1/ A rendelet 1.§.-ában meghatározott lakások és helyiségek kezelője a Polgármesteri Hivatal / továbbiakban : vagyonkezelő/ .

/2/ A Polgármesteri Hivatal a kezelői feladatok tekintetében:

1. nyilvántartást vezet a lakásokról és helyiségekről
2. elvégzi a bérleti szerződések megkötésével, a bérleti jogviszonnyal kapcsolatos egyéb előkészítési ügyviteli teendőket
3. gondoskodik az ingatlanok működtetéséről, karbantartásáról, tervszerű felújításáról
4. elvégzi az ingatlanok elidegenítésével kapcsolatos ügyviteli teendőket
5. ellátja a lakás és helyiséggazdálkodással összefüggő pénzügyi, gazdálkodási és ügyviteli feladatokat
6. ellenőrzi a rendeltetésszerű használatot, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését.

A LAKÁSBÉRLET SZABÁLYAI

I. Fejezet

Az önkormányzati lakások bérbeadásának általános szabályai

3.§.

/1/ Az önkormányzat képviselő-testülete az önkormányzati lakásokra vonatkozó bérbeadói jogok és kötelezettségek gyakorlásával a polgármestert bízza meg.

/2/ Ahol a lakástörvény a felek megállapodására utal, ott a megállapodás tartalmát bérbeadói részről – a lakástörvény és e rendelet keretei között -  a polgármester határozza meg.

/3/ Az önkormányzati lakás bérbeadása iránti kérelmet az 1. számú melléklet szerinti formanyomtatványon, az ott meghatározott mellékletekkel a Polgármesteri Hivatalhoz kell benyújtani.

/4/ Házastársak, élettársak közös kérelmére bérlőtársi szerződést kell kötni.

/5/ Egy háztartásban életvitelszerűen együtt lakó hozzátartózok csak egy önkormányzati lakásra kötetnek bérleti szerződést.

/6/ Lakásbérleti szerződés határozott időre vagy valamely feltétel bekövetkezéséig köthető.

Az önkormányzati lakások bérbeadásának jogcímei

4.§. ^[1]

/1/ A lakásbérleti jogviszony pályázat elnyerése útján vagy kérelem alapján jöhet létre.

/2/ Az önkormányzati lakásokat

1. szolgálati jelleggel pályázati rendszeren kívül kérelemre
2. lakáspályázat elnyerésének jogcímén (szociális helyzet alapján szociális alapú bérleti   díjjal vagy nem szociális helyzet alapján költségelvű bérleti díjjal)
3. bérleti jogviszony folytatása jogcímén
4. lakáscsere jogcímén és
5. elhelyezési kötelezettség jogcímén lehet bérbe adni.

/3/ Önkormányzati lakás nem lakás céljára kizárólag elemi csapás, vagy katasztrófa esetén, határozott időre – maximum 12 hónapra - adható bérbe.

Önkormányzati lakások bérbeadása szolgálati jelleggel

5.§.

/1/^[2]Önkormányzati lakás szolgálati jelleggel annak adható bérbe, aki az önkormányzat Polgármesteri Hivatalával vagy az önkormányzat intézményeivel köztisztviselői, közalkalmazotti jogviszonyban, illetve munkaviszonyban áll és a városban sem neki, sem házastársának, élettársának, illetve a vele együtt költöző közeli hozzátartozójának nincs a tulajdonában, haszonélvezetében lakás vagy családi ház.

/2/ Önkormányzati lakás szolgálati jelleggel csak határozott időre, de legfeljebb a közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszony, illetve munkaviszony fennállásának időtartamára adható bérbe.

/3/ A benyújtott kérelmek elbírálásánál a munkáltató véleményét ki kell kérni.

/4/ A kérelem teljesítésénél előnyt jelent, ha

     a.)  a munkavállaló városban való letelepedése a település érdekeit szolgálja

     b.)  a munkavállaló hosszabb ideje áll közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban,   

           illetve munkaviszonyban

     c.) a munkavállaló felújításra szoruló önkormányzati lakást is elfogad és vállalja annak    

          saját költségen történő helyrehozatalát, a bérbeadóval e tárgyban kötött megállapodás

          keretei között.

/5/ Szolgálati jellegű lakást elcserélni, albérletbe adni, a bérleti jogviszonyát folytatni, a lakásra bérlőtársi jogviszonyt létesíteni, a lakást nem lakás céljára hasznosítani nem lehet.

/6/ A szolgálati jellegű lakásba a bérlő – házastársán, élettársát, kiskorú gyermekén, szülőjén kívül – más személyt nem fogadhat be. Ha bérlő a lakásba más személyt befogad, úgy a bérbeadó a bérleti szerződést jogosult felmondani.

/7/ Az /1/ bekezdésben rögzített feltétel megszűnését, illetve a határozott idő elteltét követő 30 napon belül a bérlő köteles az önkormányzati lakást üresen, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadó rendelkezésére bocsátani.

Önkormányzati lakások bérbeadása pályázat alapján

6.§.^[3]

/1/ Önkormányzati lakás bérleti jogának megszerzésére az a nagykorú személy jogosult

1. akinek (vagy házastársának, élettársának, illetve vele jogszerűen együtt költöző közeli hozzátartozójának) tulajdonában, haszonélvezetében nincs másik beköltözhető lakás, vagy családi ház
2. életvitelszerűen a településen lakik
3. rendelkezik olyan nagyságú, állandó jövedelemmel, mely a megpályázott lakás, valamint a megélhetés együttes költségeire fedezetül szolgál. (a család havi összjövedelme a lakás bérleti díjának, valamint  a víz és csatornadíj 400 %-át, egyedül élő esetén annak 250 %-át eléri).

/2/ Önkormányzati lakás bérleti jogát - szociális helyzet alapján szociális alapú bérleti díjjal, vagy nem szociális helyzet alapján költségelvű bérleti díjjal  - pályázat útján lehet elnyerni.

/3/ A pályázatot önkormányzati lakás megüresedése esetén a bérbeadó írja ki. A pályázat kiírásánál biztosítani kell a nyilvánosságot, ennek érdekében a pályázatot a település honlapján és hirdetőtábláján közzé kell tenni.

/4/ A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

• a meghirdetett üres, vagy a jövőben megüresedő önkormányzati lakás pontos címét, komfortfokozatát, alapterületét, műszaki jellemzőit, szobaszámát
• a lakbér mértékét
• a bérleti jogviszony időtartamát
• a lakás megtekintésének lehetőségére vonatkozó tájékoztatást
• a pályázat kötelező tartalmi elemeit
• egyéb feltételeket
• a pályázat benyújtásának és elbírálásának határidejét

/5/ A pályázatnak tartalmaznia kell:

• a pályázó(k) személyazonosító adatait, lakó- illetve tartózkodási helyét
• a pályázat benyújtásának időpontjában fennálló lakhatásának jogcímét
• a pályázóval együtt lakó és jogszerűen együtt költöző személyek személyazonosító adatait, hozzátartozói minőségét
  
• az együtt költözők jövedelemigazolását
• a pályázó e rendeletben meghatározott szociális, jövedelmi és vagyoni helyzetére vonatkozó igazolásokat

/6/A pályázatokat írásban kell benyújtani a Polgármesteri Hivatalnál.

/7/ A pályázatok elbírálása e rendelet 2. számú mellékletében felsorolt körülmények értékelésével szerzett pontszámokkal történik. Több pályázó esetén a legtöbb pályázati ponttal rendelkező pályázó jogosult az önkormányzati lakás bérlésére.

/8/ A pályázat nyertesével a lakásbérleti szerződést határozott időre, maximum 3 évre kell megkötni.

/9/ Szociális helyzet alapján szociális alapú bérleti díjjal annak adható bérbe önkormányzati bérlakás, akinek

1. családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetén annak 200 %-át
2. a pályázó és családja nem rendelkezik olyan vagyonnal, amelynek együttes forgalmi értéke a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 50-szeresét meghaladja

7.§.^[4]

8.§.^[5]

Önkormányzati lakások bérbeadása bérleti jogviszony folytatása jogcímén

9.§.

/1/ Önkormányzati lakás bérlőjének halála esetén az a személy, akit a lakástörvény alapján a bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül fogadhat be a lakásba, a lakásbérleti jog folytatására jogosult, ha a bérlő a lakásba befogadta és a bérlő halálakor életvitelszerűen a lakásban lakott.

/2/ Az önkormányzati lakás bérlőjének halála esetén a lakásban visszamaradt eltartó a lakásbérleti jogot akkor folytathatja, ha

1. a tartási szerződéshez a bérbeadó írásban hozzájárult és
2. az eltartó a szerződésben vállalt tartási – vagy ha a bíróság a tartási szerződést életjáradéki szerződéssé átalakítja, e szerződés szerinti – kötelezettségét teljesítette,

továbbá a bérbeadói hozzájárulásból a bérlő haláláig legalább egy év

Önkormányzati lakások cseréje

10.§

/1/ Önkormányzati lakás csak másik lakásbérleti vagy tulajdonjogára cserélhető.

/2/ A bérbeadói hozzájárulás megadását és a csereszerződés érvényes megkötését megelőzően a bérbeadó legalább 30 napos határidő megjelölésével – köteles az önkormányzati lakásra bérleti jogot szerző  cserélő féltől kérni:

1. a lakásbérleti szerződésének, illetőleg a lakásbérleti jogviszonya fennállását tanúsító bérbeadó írásbeli nyilatkozatának
2. lakástulajdonra történő csere esetén a tulajdonában álló ingatlanra vonatkozó tulajdoni lap 30 napnál nem régebbi hiteles másolatának az iratokhoz történő benyújtását.

/3/ Az /1/ -/2/ bekezdésben foglalt feltételek teljesülése esetén is megtagadhatja a bérbeadó a hozzájárulást, ha a cserébe bevont lakás, lakóépület bérleti vagy tulajdonjogát bármelyik fél a joggal való visszaélés tilalmába ütköző módon kívánja megszerezni, vagy a cserelakás helyszínen történő megtekintése alapján kétség merül fel a cserepartner lakásbérleti vagy tulajdonjogának fennállása kérdésében.

Bérlőtársi szerződés

11.§.

/1/ Bérlőtársi szerződés megkötését a bérlő és a leendő bérlőtárs együttesen, írásban kérhetik a bérbeadótól.

/2/ Bérlőtársi szerződés köthető azzal a személlyel, aki

1. a bérlő gyermeke /örökbefogadott, mostoha -, nevelt gyermeke/, jogszerűen befogadott gyermekének gyermeke, valamint szülője /örökbefogadó, mostoha-, nevelőszülője/ és
2. a bérlővel legalább egy éve életvitelszerűen együtt lakik.

/3/ Bérlőtársi szerződést kell kötni – a házastárs /élettárs/ önkormányzati lakásba történt beköltözésének időpontjától függetlenül – a bérlő és a vele együttlakó házastársa / élettársa/ közös kérelmére.

Hozzájárulás a lakásba történő befogadáshoz

12.§.

/1/ A bérlő a lakásba más személyt – a kiskorú gyermeke /az örökbefogadott, a mostoha-, és nevelt gyermeke/ valamint a befogadott gyermekének az együttlakás ideje alatt született gyermeke kivételével – a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.

/2/ A befogadáshoz történő hozzájárulás iránti kérelmet a Polgármesteri Hivatalnál kell benyújtani.

/3/ A kérelemhez csatolni kell:

1. a bérlő nyilatkozatát , hogy a befogadott személyt az önkormányzati lakásba 3 napon belül bejelenti és ezt a bérbeadó felé igazolja, továbbá
2. a befogadott személy nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a bérleti szerződés megszűnésekor az önkormányzati lakást 3 napon belül elhagyja.

/4/ A bérlő a bérbeadó írásbeli hozzájárulása  nélkül is befogadhatja házastársát, gyermekét / örökbefogadott, mostoha-, nevelt gyermekét/, jogszerűen befogadott gyermekének gyermekét, valamint szülőjét / örökbefogadó, mostoha-, nevelőszülőjét/.

/5/ A bérlőtárs a lakásba más személyt – a kiskorú gyermeke / az örökbefogadott, mostoha-, nevelt gyermeke/ , valamint a befogadott gyermekének az együttlakás ideje alatt született gyermeke kivételével – a másik bérlőtárs írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.

II. Fejezet

A lakbér mértéke, a külön szolgáltatás díja

13.§.

/1/ A lakásbérleti jogviszony fennállása alatt az önkormányzati lakás használatáért a bérlő bérleti díjat köteles fizetni.

/2/ ^{[6], [7]} Az önkormányzati lakások havi bérleti díja:

Az önkormányzati lakások havi bérleti díját a rendelet 1. számú melléklet, 1. számú táblázatának A B C D oszlopa  tartalmazza.

/3/ Ha a lakás műszaki állapota különösen kedvezőtlen / pl. a lakás nedves, egészségre ártalmas / a fizetendő lakbér legfeljebb 20 % - kal mérsékelhető.  

/4/ A lakbér mértékét a képviselő-testület évente felülvizsgálja és meghatározza a következő évi lakbérek összegét.

/5/ A lakás bérlője a lakbért havonta előre, egy összegben, minden hónap 10. napjáig  köteles megfizetni.

/6/ A bérlő köteles megtéríteni a bérbeadó által nyújtott és a szerződésben vagy más megállapodásban meghatározott külön szolgáltatás díját.

/7/ A bérbeadó által nyújtott külön szolgáltatások:

• vízellátás
• szennyvízszállítás
•  villamos energia ellátás

/8/ A külön szolgáltatások díját a bérlő havi egyenlő részletben számított érték alapján köteles megfizetni. A tényleges érték és a számított érték közötti különbözetről bérbeadó minden év március 30-ig végelszámolást készít és a különbözetet leszámlázza vagy a bérleti díjba beszámítja.

Lakbértámogatás

14.§.

/1/ A szociális helyzet alapján történő bérbeadással érintett bérlőket kérelmükre a bérbeadó lakbértámogatásban részesíti,  ha a bérlő és családja, valamint a vele életvitelszerűen együttlakó közeli hozzátartozók

1. az önkormányzat szociális rendeletében elismert nagyságú lakásban laknak
2. ^[8]a háztartásban az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, feltéve ha
3. ^[9]a fizetendő havi lakbér összege a háztartás havi összjövedelmének 25 %-át meghaladja.

/2/ A lakbértámogatás összege a fizetendő havi lakbér összege, de maximum havi 2.500,-ft.

/3/ A lakbértámogatás iránti kérelmet évente két alkalommal, januárban és július hónapban lehet a Polgármesteri Hivatalban benyújtani, a tárgyhónap 30. napjáig.

/4/ A támogatásra való jogosultság megszűnik az /1/ bekezdésben meghatározott feltételek vagy a bérleti jogviszony megszűnése esetén.

/5/ A bérlő köteles a jogosultsági feltételekben bekövetkezett változásokat a Polgármesteri Hivatalnak 15 napon belül bejelenteni. A Szociális és Egészségügyi Bizottság a bejelentés alapján, illetve évente – bejelentés hiányában is –a jogosultságot felülvizsgálja.

/6/ A megállapított lakbértámogatást közvetlenül a bérbeadónak kell folyósítani, aki annak figyelembe vételével számlázza ki a fizetendő lakbért.

III. Fejezet

A lakásbérlet megszűnése

15.§.

/1/ A bérbeadó a szerződést írásban felmondhatja, ha

1. a bérlő a lakbért a fizetésre megállapított időpontig nem fizeti meg
2. a bérlő a szerződésben vállalt vagy jogszabályban előírt egyéb lényeges    kötelezettségét nem teljesíti.
3. a bérlő vagy a vele együttlakó személyek a bérbeadóval vagy a lakókkal szemben az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartást tanúsítanak
4. a bérlő vagy a vele együttlakó személyek a lakást, a közös használatra szolgáló helyiséget, illetőleg területet rongálják vagy a rendeltetésükkel ellentétesen használják
5. a bérlő részére megfelelő és beköltözhető lakást ajánl fel.

/2/ A szerződés megszűnik, ha

1.  a bérbeadó és a bérlő a szerződést közös megegyezéssel megszüntetik
2.  a lakás megsemmisül
3.  az arra jogosult felmond
4.  a bérlő meghal és nincs a lakásbérleti jog folytatására jogosult személy
5.  a bérlő a lakást elcseréli
6.  a bérlőt a Magyar Köztársaság területéről kiutasították
7.  a bérlő lakásbérleti jogviszonyát a bíróság megszünteti
8.  a bérlő lakásbérleti jogviszonya hatósági határozat folytán megszűnik.

/3/ A határozott időre szóló, illetőleg valamely feltétel bekövetkezéséig tartó lakásbérleti jog a szerződésben meghatározott idő elteltével, illetőleg a feltétel bekövetkezésékor megszűnik.

Az önkormányzati lakásban jogcím nélkül tartózkodó személyek elhelyezése

16.§.

/1/ Ha az önkormányzati lakásban olyan személy marad vissza, aki sem a lakástörvény, sem a jelen rendelet előírásai alapján nem tarthat igényt elhelyezésre, a lakást köteles 15 napon belül elhagyni.

/2/ Ha a lakást jogcím nélkül használó lakáselhagyási kötelezettségének nem tesz eleget lakáshasználati díjat köteles fizetni.

/3/ A lakáshasználati díj mértéke

• a jogcím nélküli használat kezdetétől számított első két hónapban a lakásra megállapított lakbérrel azonos
• a 3-12 hónap között a lakbér összegének kétszerese
• ezt követően pedig a lakbér háromszoros összege

IV. Fejezet

A felek jogai és kötelezettsége

17.§.

/1/ A bérbeadó köteles a lakást komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel együtt a bérleti szerződésben megjelölt időpontban tisztán és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, leltár szerint a bérlő használatába adni. A helyszínen készült leltárban fel kell tüntetni a lakás, illetőleg lakásberendezések tényleges állapotát, az esetleges hibákat, hiányosságokat. A bérlő az átvételt – észrevételeinek írásbeli rögzítésével – a leltár aláírásával ismeri el. A lakás rendeltetésszerű használatra akkor alkalmas, ha tiszta és az épület központi berendezéseinek a lakásban lévő részei és a lakásberendezések üzemképesek.

/2/ A lakás átadásakor az észlelt hibák, hiányosságok megszüntetéséről a bérbeadó köteles gondoskodni. A szerződéskötéskor a felek megállapodhatnak abban, hogy a bérlő a szükséges munkát a bérbeadó helyett elvégzi. Ez esetben a bérbeadó a megállapodásban szereplő munkák és berendezések igazolt költségeit egy összegben 30 napon belül a bérlő részére megtéríteni köteles.  A bérlő kérelmére a bérleti szerződést az esetben is meg kell kötni, ha a beköltözés egy későbbi időpontban – a lakás rendbehozatala után – történik. A lakbérfizetési kötelezettség a lakás tényleges átadásától áll fenn.

/3/ A bérbeadó köteles gondoskodni az épület karbantartásáról, a központi berendezések állandó üzemképes állapotáról, a közös használatra szolgáló helyiségek állagában, továbbá e helyiségek berendezéseiben keletkezett hibák, hiányosságok megszüntetéséről, a lakásban lévő elektromos vezetéknek és érintésvédelmi rendszernek a felújításáról, vagy a hatósági előírásoknak megfelelő kialakításáról.

/4/ A bérlő az azonnali beavatkozást igénylő munkát a bérbeadó írásbeli felszólítása nélkül is elvégezheti a bérbeadó egyidejű értesítési kötelezettségével. A bérbeadó a felmerült és igazolt költségeket egy összegben téríti meg a bérlő részére.

/5/ A bérbeadó és a bérlő írásban megállapodhatnak abban, hogy a bérlő a lakást átalakítja, korszerűsíti.

/6/ A megállapodásnak tartalmaznia kell az elvégzendő munkák:

• konkrét megjelölését
• befejezésének határidejét
• költségeit és azok megfizetésének feltételeit, módját
• valamint azt, hogy a munkálatok megkezdéséhez szükséges hatósági engedélyeket a bérlő köteles megkérni.

/7/ A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak abban, hogy a lakás átalakításának, korszerűsítésének költségeit bérbeadó a lakbérbe való beszámítással egyenlíti ki.

/8/ Amennyiben a /5/ bekezdésben említett munka elvégzése következtében a lakás komfortfokozata is megváltozik a bérleti szerződést – az e rendelet szabályai szerint megállapítható lakbér összegére is kiterjedően- módosítani kell, ha a felmerülő költségeket a bérbeadó viseli.

/9/ A bérbeadó évente két alkalommal köteles ellenőrizni – előzetes értesítés mellett - a lakás rendeltetésszerű használatát és a bérlőt terhelő kötelezettségek teljesítését. Az ellenőrzés munkanapokon 8-16 óra között végezhető. A bérlő a lakásba történő bejutást biztosítani, a helyszíni ellenőrzéseket tűrni köteles.

18.§.

/1/ A bérlő a bérlet ideje alatt köteles gondoskodni a lakás belső festéséről és mázolásáról, burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek karbantartásáról, felújításáról, cseréjéről.

/2/ A bérlő a szerződésben vállalt és e rendeletben meghatározott kötelezettségeit olyan időpontban és módon köteles teljesíteni, ahogy azt a lakás berendezések állapota szükségessé teszi.

/3/ Ha az épületben, az épület központi berendezéseiben, a közös használatra szolgáló helyiségekben és ezek berendezéseiben, továbbá a lakásban a bérlő vagy a vele együttlakó személyek magatartása folytán kár keletkezik, a hibák kijavításáról, az eredeti állapot helyreállításáról, illetőleg a kár megtérítéséről – függetlenül a bérlet időtartamától – a bérlő köteles gondoskodni.

/4/ A lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni. Amennyiben a bérlő e kötelezettségének nem tesz eleget- az /5/ bekezdésben meghatározott indokolt távollét eseteit kivéve – lakásbérleti jogviszonya megszűnik.

/5/ A bérlő két hónapot meghaladó távolléte az alábbi esetekben indokolt:

1. iskolai tanulmányok folytatása
2. gyógykezelés, egészségügyi ok
3. munkavállalás, munkahely változtatás

/6/ Nem lehet felmondani a lakásbérleti szerződést abban az esetben sem, ha a bérlő a bejelentést menthető okból mulasztotta el, és erről a bérbeadót – felhívására – írásban tájékoztatta.

/7/ A lakásbérleti szerződés megszűnésekor a bérlő köteles a lakás ugyanolyan rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban visszaadni a bérbeadónak, mint ahogy azt a beköltözéskor kapta. 

II. RÉSZ

A HELYISÉGBÉRLET SZABÁLYAI

V. Fejezet

19.§.

/1/ A nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásával kapcsolatos jogokat a képviselő-testület gyakorolja. A bérbeadás útján hasznosítható helyiségekről nyilvántartást kell vezetni.

/2/ Az önkormányzati tulajdonú helyiségek bérbeadása pályázat alapján történik. A pályázati felhívás közzétételéről a polgármester gondoskodik.

/3/ A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

1. a bérbeadásra meghirdetett helyiség fekvési helyét
2. alapterületét
3. rendeltetését,
4. felszereltségét
5. a bérleti díj alsó határát
6. a pályázat benyújtásának módját, helyét, határidejét

/4/ A pályázatot írásban kell benyújtani, melynek tartalmaznia kell:

1. a pályázó nevét és címét
2. az általa végezni kívánt tevékenység hatósági engedélyét
3. a pályázó nyilatkozatát, hogy a pályázati feltételeket elfogadja.

/5/ A bérbeadás útján történő hasznosítás során a pályázatok elbírálásánál elsőbbséget élveznek azok a pályázók, akiknek célja a helyi lakosok ellátása, a lakossági szolgáltatások bővítése.

/6/ A szerződést a legmagasabb összegű bérleti díj megfizetését vállaló pályázóval határozott, vagy határozatlan időtartamra az önkormányzat nevében a polgármester köti meg.

20.§.

/1/ A nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti díját a képviselő-testület minden év január 1.-től a KSH által megállapított infláció mértékével növeli. Az ettől eltérő növekedést a bérlővel történő egyeztetés előzi meg. A bérleti díj mértékét a bérlővel minden év január 15.-ig közölni kell.

/2/ A bérleti szerződés megkötését követően a helyiségnek a bérlő részére történő átadásáról jegyzőkönyvet kell készíteni, mely tartalmazza a helyiség állapotára, tartozékaira, mérőóra állásra és a kapcsolódó megállapításokra vonatkozó adatokat.

/3/ A felek megállapodhatnak abban, hogy a helyiséget a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá. Ebben az esetben a helyiségre fordított szükséges és igazolt költségeket a bérleti díjba be kell számítani.

/4/ A felek megállapodhatnak abban is, hogy a bérlő a helyiséget a pályázatban megjelölt tevékenységnek megfelelően átalakítja. Az átalakítás költségei a bérlőt terhelik.

/5/ A bérlő a helyiség bérleti jogát a bérbeadó hozzájárulásával másra átruházhatja, elcserélheti vagy albérletbe adhatja.

/6/ A hozzájárulás megadása megtagadható, ha a másik személy:

     a.)   a gyakorolni kívánt tevékenységhez szükséges engedéllyel nem rendelkezik 

     b.)   a pályázati feltételeket nem vállalja

     c.)   a gyakorolni kívánt tevékenység ellentétes a helyiség rendeltetésével

/7/ A helyiség karbantartása a bérlő, felújítása – eltérő megállapodás hiányában – a bérbeadó kötelessége.

/8/ A szerződés megszűnésekor a bérlő a helyiséget – külön megállapodás szerint – rendeltetésszerű használatra alkalmas vagy átalakított állapotban köteles átadni a bérbeadónak.

/9/ A bérleti jogviszony megszűnésekor jegyzőkönyvet kell készíteni  a /2/ bekezdés szerinti módon és tartalommal. A jegyzőkönyv tartalmazza továbbá a helyiség bérbe adáskori állapotától való eltéréseket is. 

III.RÉSZ

LAKÁSOK ÉS HELYISÉGEK ELIDEGENÍTÉSÉNEK SZABÁLYAI

VI. Fejezet

21.§.

/1/ Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek értékesítésre történő kijelöléséről- a bérlő kérelmére vagy a vagyonkezelő kezdeményezésére-  a képviselő-testület dönt.

/2/ Az értékesítésre kijelölt lakások, illetve nem lakás céljára szolgáló helyiségek helyi forgalmi értékét ingatlanforgalmi szakértői szakvéleménnyel  kell megállapítani.

/3/ Az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába került önkormányzati lakások esetén  a lakástörvény 49.§. /1/ bekezdésének a.)-d.) pontjaiban felsorolt személyeket más személyt megelőző elővásárlási jog illeti meg.

/4/ A lakástörvény 50.§. /2/ bekezdése értelmében annak a bérlőnek a lakását, aki nyugellátásban részesül és az elővásárlási jogával nem él, a szerződésének fennállásáig harmadik személy részére csak a bérlő írásbeli hozzájárulásával lehet elidegeníteni.

22.§.

/1/ Ha a lakást az elővásárlásra jogosult vásárolja meg, kérelmére 15 évi részletfizetési kedvezmény adható. Az első részlet a megállapított vételár 20%-a, melyet egy összegben a szerződés megkötésekor kell megfizetni. A fennmaradó részt kamattal terhelten egyenlő részletekben köteles a vevő megfizetni. A kamat mértéke a szerződéskötéskor érvényes jegybanki alapkamattal megegyező

/2/ ^[10],[11]Ha az elővásárlásra jogosult vevő a vételárat a szerződés megkötésekor egy összegben fizeti meg, a vételárból 20 %  kedvezmény illeti meg.

/3/ Ha a vevő részletfizetési kedvezményt kapott, s a vételárat a megállapított határidő előtt legalább 10 évvel korábban egy összegben megfizeti, a vételárból 20 % kedvezmény illeti meg.

/4/ Ha a vevő törlesztési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a részletfizetési kedvezmény megszűnik és a teljes vételárhátralék – a Ptk. szerinti mindenkori késedelmi kamat mellett – esedékessé válik.

/5/ Ha a vevő a vételárat a szerződés aláírásakor egy összegben nem fizeti meg, az ingatlan nyilvántartásba az önkormányzat javára a vételár hátralék és járuléka erejéig jelzálogjogot,  valamint a vételár teljes megfizetésének időtartamára elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni.

/6/ Amennyiben az elővásárlásra jogosult személynek bérleti, vagy a bérleti jogviszonyból származó egyéb tartozása van, vele az adásvételi szerződés csak akkor köthető meg, ha tartozását rendezte

23.§.

/1/ Az elővásárlásra jogosult részére a lakás eladásra történő kijelölését követő 15 napon belül, írásban ajánlatot kell tenni.

/2/ Az ajánlatnak tartalmaznia kell a rendeletben meghatározott értékesítési és fizetési feltételeket.

/3/ Az ajánlati kötöttség időtartama az ajánlat kézhezvételétől számított 30 nap.

/4/ Ha a lakást nem az elővásárlásra jogosult személy vásárolja meg, a lakást pályázat útján kell meghirdetni és a legmagasabb vételi ajánlatot tevőnek értékesíteni.

/5/ Az induló vételár a helyi forgalmi értékkel megegyező.

/6/ A vételárat – ha a képviselő-testület másként nem rendelkezik – egy összegben a szerződés megkötésekor kell megfizetni.

24.§.

/1/ A lakástörvény 58.§. /1/ bekezdése értelmében az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába került helyiségekre a bérlőt /bérlőtársat/ elővásárlási jog illeti meg.

/2/ Az elővásárlási joggal érintett helyiség vételára a helyi forgalmi érték.

/3/ A vevő a vételárat a szerződés megkötésekor egy összegben köteles megfizetni.

25.§.

/1/ Az önkormányzati lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérlete, illetőleg elidegenítése esetén a szerződés megkötéséhez a bérlő / vevő/ köteles az alábbi adatait a bérbeadóval / eladóval / közölni: név, születési hely és idő, anyja neve, lakcíme / tartózkodási helye/, vele együtt lakó gyermekek, egyéb eltartottak száma, munkahelye, jövedelmi, vagyoni viszonyokra vonatkozó adatok, igazolás, nyilatkozat.

/2/ Az /1/ bekezdés szerinti adatszolgáltatás a bérlővel /vevővel/ közös háztartásban élő valamennyi személyre vonatkozik.

/3/ Az önkormányzati lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésére irányuló kérelmeket / pályázatot/ a Polgármesteri Hivatalhoz kell benyújtani.

/4/ A kérelmekről / pályázatokról / a képviselő-testölet dönt.,

/5/ Az adásvételi szerződéseket az önkormányzat nevében a polgármester írja alá.

ELIDEGENÍTÉSBŐL SZÁRMAZÓ BEVÉTELEK FELHASZNÁLÁSA

26.§.

/1/ Az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába került lakóépületek / a bennük levő lakások/ elidegenítéséből származó teljes bevételét az önkormányzat a számláját vezető pénzintézetnél elkülönített számlán köteles elhelyezni.

/2/ Az önkormányzat az /1/ bekezdésből származó bevételét a tulajdonában lévő lakóépületek felújítására, korszerűsítésére, új lakás építésére, használt lakás vásárlására használhatja fel.

IV. RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

27.§.

/1/ A rendelet 2006. március 31. napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről szóló 7/1994.( VI.07)  rendelet, az azt módosító 1/1999.(II.12.) rendelet 11.§. /1/ és /2/ bekezdése, a 14/2004.(VI.30) rendelet, a 37/2004. (XI.25.) rendelet és a 14/2005. (XI.30)rendelet, valamint az önkormányzati lakások és helyiségek elidegenítéséről szóló 9/1994.(IX.01) rendelet és az azt módosító 12/2004.(VI. 30) rendelet.

          Kovács Péter                                                                         Kovács Éva

          polgármester                                                                              jegyző

A rendelet kihirdetve:2006. március 30.

                                                           Kovács Éva

                                                                jegyző