1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed minden önkormányzati tulajdonú lakásra, továbbá nem lakás céljára szolgáló helyiségre.

(2) A Szvetnik Joachim Általános Iskola igazgatója önállóan határozza meg a feladatai ellátásához az intézmény területén biztosított lakások bérbeadásának feltételeit.

(3) A rendelet rendelkezéseit alkalmazni kell az önkormányzat vagyongyarapodásával önkormányzati vagyonba kerülő teljes egészében önkormányzati tulajdoni illetőségű lakásra és helyiségre is. A vagyongyarapodás a Ptk.-ban foglalt bármilyen tulajdonszerzési móddal történhet.

(4) A rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Lt., illetve más vonatkozó jogszabályok rendelkezései irányadóak.

(5) A jelen rendelet hatálybalépésekor érvényes határozott vagy határozatlan tartamú szerződésekre a rendelet szabályait a fennálló bérleti jogviszony közös megegyezéssel történő módosításával lehet alkalmazni, illetve a hatályba lépést követően benyújtott a jogviszonnyal összefüggő kérdésekben értelemszerűen.

(6) A képviselő-testület lakásigénylési névjegyzéket nem készít.

2. § (1) A lakás bérbeadásáról a 3. § a.) pontjában meghatározott esetben Mélykút Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének Szociális Bizottsága (továbbiakban: Szociális Bizottság), a 3. § b.) pontjában meghatározott esetben Mélykút Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének Ipari, Mezőgazdasági és Vállalkozási Bizottsága, (továbbiakban: Ipari, Mezőgazdasági és Vállalkozási Bizottság), a 3. § c.) pontjában meghatározott esetben a polgármester dönt.

(2) A bérlő a lakásbérleti szerződés fennállása alatt köteles életvitelszerűen a lakásban lakni. E feltételt a szerződésnek tartalmaznia kell, azzal a kikötéssel, hogy a bérkő a lakásból történő két hónapot meghaladó – egészségügyi ok miatti, munkahely megváltozása miatti, tanulmányok folytatása miatt történő - távollétét és annak időtartamát köteles írásban a bérbeadó részére bejelenteni. A bérlő által bejelentett távolléte alatt, erre hivatkozással felmondani nem lehet. Nem lehet a szerződést abban az esetben sem, ha a bérlő a bejelentést menthető okból mulasztotta el, és erről a bérbeadót – felhívására – írásban tájékoztatja.

(3) A bérbeadó a rendeltetésszerű és gondos használatot, továbbá a bérlői kötelezettségek teljesítését évente két alkalommal a bérlő nyugalmának és foglalkozásának zavarása nélkül a lakásban munkanapokon, előzetes értesítés alapján 8-20 óra közötti időben ellenőrizheti. A bérlő az ellenőrzést tűrni köteles.

(4) Az önkormányzat a bérlakásban a bérleti jog folytatására jogosult személyek kivételével a lakásban maradók részére elhelyezési kötelezettséget nem vállal. Ha a bérleti jogviszony a bérlő halála miatt szűnik meg, a jogviszony folytatására a Lt.-ben meghatározott természetes személlyel kell megkötni a szerződést, legfeljebb az eredeti jogviszony lejártáig, és – a felek eltérő megállapodása hiányában – a megszűnt jogviszonnyal azonos feltételek mellett.

(5) Önkormányzati lakás albérletbe nem adható.

(6) A lakások jogi helyzetének figyelemmel kisérésére a jegyző köteles naprakész nyilvántartást vezetni a lakásokra kötött bérleti szerződésekről, különös tekintettel időbeli hatályára, a bérlő és a lakásba befogadott személyek nevére, a bérleti jogviszony folytatására és jogcímére, lakás üresen állására és annak indokára.

3. § Az önkormányzati lakásokat:

4. § (1) Üres, vagy meghatározott időben megüresedő lakások bérbeadására pályázatot kell kiírni. A pályázatot a Polgármesteri Hivatal (továbbiakban: Hivatal) írja ki a megüresedésről való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül, lejáró szerződés esetében a lejárat előtt 60 nappal. A pályázati kiírást a Hivatal hirdető tábláján kell közzétenni.

(2) A pályázat benyújtására a közzététel napját követően számított 15 nap áll rendelkezésre.

(3) A pályázatokat a pályázati határidő lejártát követő naptól számított 15 napon belül el kell bírálni. Az elbírálás eredményéről minden pályázót tértivevényes levéllel értesíteni kell.

(4) A meghatározott időben (vagy feltétel bekövetkezte miatt) lejáró szerződés bérlőjét a pályázati kiírás megküldésével a közzététel napján tértivevényes levélben tájékoztatni kell, és fel kell hívni a figyelmét arra, hogy amennyiben ismételt pályázattal nem él (vagy nem élhet), illetve azon nem nyerne, köteles a lakás kiürítéséről és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban való visszaadásáról legkésőbb a lejárat napján gondoskodni, ennek elmulasztása esetén a bérbeadó a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvényben foglaltak szerint a bírósághoz fordulhat, továbbá az okozott kár megtérítéséért a bérlő a Ptk. szabályai szerint felel.

(5) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell

5. § (1) Szociális pályázatot azok nyújthatnak be:

6. § (1) Költségelvű pályázatot bármely természetes személy benyújthat, akinek a településen beköltözhető ingatlantulajdona vagy haszonélvezeti joga nincsen.

(2) Költségelvű pályázatnál az összességében legkedvezőbb ajánlatot kell elfogadni; a bizottság a javaslatát indokolni köteles.

(3) A pályázat nyertesével a szerződés legfeljebb 3 évre köthető.

(4) Azonos pályázati feltételek vállalása esetén - az alábbi sorrend betartásával - előnyben kell részesíteni a lakásnak azt a bent lakó bérlőjét, akinek szociális jellegű bérleti jogviszonya lejár, vagy a feltételek hiányában megszűnik, vagy szolgálati jellegű jogviszonya nyugdíjazás miatt szűnik meg, a fiatal házasokat, két vagy többgyermekes családot, gyermekét egyedül nevelő szülőt.

(5) A költségelvű pályázat esetében a pályázati ajánlatban foglalt anyagi vonatkozású kötelezettségvállalás teljesíthetőségét a pályázó jövedelemigazolással vagy a fedezet rendelkezésre állásával köteles valószínűsíteni.

7. § (1) Önkormányzati lakások szolgálati jelleggel az önkormányzattal, intézményeivel közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban, vagy a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkaviszonyban, vagy egészségügyi szolgáltatást szerződés alapján ellátó szervezettel jogviszonyban állók részére adhatók bérbe.

(2) Önkormányzati lakás szolgálati jelleggel határozott időre, az alapjogviszony fennállása tartamára, de legfeljebb 5 évre adható bérbe.

(3) A (2) bekezdésben rögzített feltétel bekövetkezése napján a bérlő köteles az önkormányzati lakást üres, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadó rendelkezésére bocsátani.

(4) A szolgálati jelleggel történő bérbeadás (hosszabbítás) iránti kérelmet az 1. számú melléklet szerinti formanyomtatványon, az ott meghatározott mellékletekkel a polgármesterhez kell benyújtani. A szerződés megszűnése előtt 60 nappal a bérlő kérelmet nyújthat be a szerződés időbeli hatályának meghosszabbítása iránt. A hosszabbítás legfeljebb 2 évre szólhat.

(5) Ugyanazon lakásra benyújtott több kérelem elbírálásánál előnyt jelent:

(6) A bérlő kiválasztásáról a polgármester dönt. A döntés előtt a foglalkoztató szerv vezetőjének írásos véleményét ki kell kérni.

(7) Szolgálati jelleggel bérbe adott önkormányzati lakásba a bérlő csak a Lt-ben írásbeli hozzájárulás nélkül befogadható személyeket fogadhatja be, bérlőtársi szerződés házastárssal csak akkor köthető, ha saját jogán is bérlői igényt nyújthatna be. A szolgálati jelleggel bérbe adott önkormányzati lakás albérletbe nem adható. A szerződésben ki kell kötni, hogy a településen ingatlan beköltözhető tulajdonjogának vagy haszonélvezeti jogának bérlő általi megszerzése esetén a felek a szerzéstől számított 60 napon belül a szerződést közös megegyezéssel megszüntetik. Bérlőt bejelentési kötelezettség terheli, ennek elmulasztását szerződésszegésként és felmondási okként értelmezik. A szerződésben a cserelakás biztosítására kötelezettség nem vállalható, kivéve a bérbeadó által végzett felújítás miatti ideiglenes kiköltöztetést.

8. § (1) Az önkormányzati bérlakás bérleti jogának cseréjével kapcsolatos jogokat a polgármester gyakorolja.

(2) A bérbeadó az önkormányzati lakás cseréjéhez hozzájáruló nyilatkozatához 60 napig kötve marad. E határidő elteltével – ha a csereszerződés nem jött létre – a bérbeadó hozzájáruló nyilatkozata hatályát veszti.

(3) Ha a bérlő bérleti jog cseréje iránti kérelmét bármely okból elutasítják, az elutasítás kelte napjától számított egy éven át minden pályázatról közvetlenül értesíteni kell.

9. § (1) Önkormányzati lakás bérlőjének halála esetén a bérbeadó az eredeti lakásbérleti szerződést módosítja, ha van olyan személy, aki az Lt. 32. §-a alapján jogosult a lakásbérleti jog folytatására. Ennek hiányában a lakásban maradók az ingatlant 60 napon belül kötelesek kiüríteni, velük szemben elhelyezési kötelezettség nem vállalható.

10. § (1) Bérlőtársi szerződés megkötését a bérlő és a leendő bérlőtárs együttesen, írásban kérhetik a bérbeadótól.

(2) Önkormányzati lakásra – ha a bérlőkijelölésre jogosult eltérően nem rendelkezik – a házastársak közös kérelmére, bérlőtársi szerződést kell kötni.

(3) Bérlőtársi szerződés köthető a bérlő élettársával, ha közjegyző által hitelesített nyilatkozatban az élettársi jogviszony létesítését kijelentik.

(4) Bérlőtársi szerződés csak az eredeti bérlettel azonos tartalommal és külön csereigény érvényesítése nélkül köthető.

11. § (1) Az önkormányzati lakásba a bérlő a házastársán, gyermekén, befogadott gyermekének a gyermekén, valamint szülőjén kívül más személyt csak a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.

(2) A befogadáshoz történő hozzájárulás iránti kérelmet írásban kell a polgármesterhez benyújtani, és azt 15 napon belül kell megadni vagy elutasítani.

(3) A befogadásról a polgármester dönt. Hozzájáruló nyilatkozat csak a bérlő élettársának befogadására adható.

(4) A kérelemben fel kell tüntetni az élettárs nevét és e rendeletben a bérlőre irányadó személyi adatokat, valamint csatolni kell az élettársi jogviszony létesítésére vonatkozó közjegyző előtt tett nyilatkozatot.

(5) A befogadott élettárs a kapcsolat megszűnésekor elhelyezési igényt nem támaszthat, a lakást elhagyni köteles. Bérlő az élettársi kapcsolat megszűnését 15 napon belül köteles bejelenteni. Ennek elmaradása a szerződés felmondását vonja maga után.

(6) Az önkormányzati lakásba történő befogadást meg kell tagadni, ha a bérlőnek díjtartozása van, kivéve ha azt az élettárs kiegyenlíti.

(7) Az önkormányzati lakásba történő befogadás megtagadható, ha a lakás szobaszámára és a benne lakó személyekre tekintettel a befogadással a lakhatás feltételei lényegesen romlanak.

12. § (1) A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak, hogy a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá és látja el a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel.

(2) A szerződést a polgármester köti, az eljárás menete:

13. § (1) A bérlő és a bérbeadó megállapodhatnak abban, hogy a lakást a bérlő átalakítja. Az átalakítás a szobaszám csökkenésével nem járhat. A szerződést a polgármester köti meg, az eljárás menete:

14. § (1) A bérlő és a bérbeadó megállapodhatnak abban, hogy a lakást a bérlő korszerűsíti.

(2) A 13. § a)-e) pontjaiban foglalt eljárás értelemszerűen irányadó.

(3) Amennyiben a bérlő a lakást átalakítja, korszerűsíti, és ennek következtében a lakás komfortfokozata is megváltozik, az eredeti szerződés módosítására akkor kerülhet sor, ha a felmerülő költségeket a bérbeadó viseli. Ha az átalakítás, korszerűsítés a komfortfokozat megváltozásával jár és a költségeket részben a bérlő viseli, a megállapodásban rendelkezni kell arról, hogy a bérleti díj e miatt mennyi ideig nem emelhető.

15. § A lakás visszaadásakor a bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak abban, hogy a lakást és a lakásberendezéseket a bérbeadó teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá. A bérbeadó a következő feltételek megléte esetén tehet ilyen vállalást:

16. § (1) A lakást jogcím nélkül használó, a jogosult részére lakáshasználati díjat (a továbbiakban: használati díj) köteles fizetni. A használati díj a lakásra megállapított lakbérrel azonos összeg. [Lt. 20. § (1) bekezdés.] A szociális lakásra jogosult bérlők esetén a használati díj a (3) bekezdésben említett idő elteltével sem emelhető.

(2) A használati díj megállapításával egyidejűleg a bérlőt írásban tájékoztatni kell a jogcím nélküli használat e rendeletben foglalt jogkövetkezményeiről.

(3) A jogcím nélküli használat kezdetétől számított két hónap elteltével a használati díjat 1,5-szeresére kell emelni az (1) bekezdésben nem említett bérlők esetében. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a jogcím nélküli használó másik lakásra tarthat igényt. [Lt. 20. § (2) mondata]

17. § A lakásbérlet megszűnik, ha

18. § (1) Csereingatlan biztosítására – az Lt. kötelező esetei kivételével - lakásbérleti szerződésben a bérbeadó szerv nem vállalhat kötelezettséget.

(2) A cserelakás megfelelőségénél figyelembe kell venni mindkét önkormányzati lakás

(3) Ha a bérlő csere lakásként kisebb alapterületű, kevesebb szobaszámú, alacsonyabb komfortfokozatú önkormányzati lakás bérletét is elfogadja, és más adottságok a hátrányokat nem, vagy nem teljesen egyenlítik ki, úgy az „értékkülönbség” pénzbeli elszámolásában is meg kell állapodni. Szociális alapú lakások érték-különbségeként a két lakbér közti eltérés legfeljebb tízszerese adható annyiszor, ahány év az eredeti határozott tartamú szerződésből hátra van, határozatlan tartam esetén maximum 5 év vehető figyelembe. Költségelvű bérlakások esetében összehasonlítási tényezőként kell az eltérést legalább százalékos mértékben kimutatni és az eredeti lakás bérleti díjához képest a különbséget meghatározni. Az eltérés legfeljebb tízszerese adható annyiszor, ahány év az eredeti határozott tartamú szerződésből hátra van.

19. § (1a) A szociális helyzet alapján bérbe adott önkormányzati lakás esetén az Lt. 26. § (1) bekezdés szerinti felmondásra csak az épület (a benne lévő lakás) átalakítása, korszerűsítése, lebontása vagy társbérlet megszüntetése céljából kerülhet sor.

(2) Az (1) bekezdés szerinti felmondás esetén a bérbeadó megállapodhat a bérlővel, hogy részére cserelakás biztosítása helyett pénzbeli térítést fizet.

(3) A felajánlásról, összegéről, fizetés módjáról a Szociális Bizottság dönt.

(4) A pénzbeli térítés összege legfeljebb a felmondáskor érvényes havi bérleti díj 12-szerese lehet.

20. § (1) Az önkormányzat a nem lakáscélú helyiségekre vonatkozó, a Lt.-ben meghatározott bérbeadói jogok és kötelezettségek gyakorlásával- az e rendeletbe foglalt kivételektől eltekintve - a polgármestert bízza meg.

(2) Ahol a Lt. a felek megállapodására utal, ott a megállapodás tartalmát bérbeadói részről a polgármester határozza meg az e rendeletben foglaltak figyelembevételével.

21. § (1) Az önkormányzati helyiségek bérbeadására pályázatot kell kiírni.

(2) Mellőzhető a pályáztatás, ha az ingatlan bérbe adása hosszabb ideje azért nem lehetséges, mert a tulajdonos a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapot kialakítását nem tudja biztosítani, és a leendő bérlő - bérbeszámítás mellett - e költségeket megelőlegezné. Mellőzhető az ismételt pályáztatás, ha az eredménytelen pályáztatást követő 6 hónapon belül az eredeti pályázati feltételek elfogadásával jelentenek be bérleti szándékot. A szerződést – az Ipari, Mezőgazdasági és Vállalkozási Bizottság javaslata alapján - a polgármester köti meg.

(3) A rendelet 4. §. (1)-(2)-(3)-(5) bekezdéseiben a lakások pályáztatására előírt közös szabályokat értelemszerűen alkalmazni kell. A pályázatokról az Ipari, Mezőgazdasági és Vállalkozási Bizottság indoklással ellátott javaslatára a polgármester dönt.

(4) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

(5) A pályázatot írásban kell benyújtani. Hiánypótlás a benyújtásra nyitva álló tartamon belül fogadható el.

22. § (1) Bérlőtársi szerződés a bérlő és a bérlőtárs és a bérbeadó együttesen megállapodása alapján köthető. A szerződést az Ipari, Mezőgazdasági és Vállalkozási Bizottság javaslatára a polgármester köti meg.

(2) Bérlőtársi szerződés csak akkor köthető, ha a bérlőtárs által folytatni kívánt tevékenység végzésére a helyiség alkalmas és jogszabályi korlátozás vagy tilalom nem áll fenn.

(3) A bérbeadó a helyiségbe történő befogadáshoz hozzájáruló nyilatkozatot nem adhat.

23. § A helyiség rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételét a bérlő is elvégezheti az e rendelet 12. §-ában foglaltak megfelelő alkalmazásával.

24. § (1) A bérlő a helyiséget átalakíthatja, a megállapodás megkötésénél az e rendelet 13. § -ában foglaltak megfelelően irányadóak. A bérbeadó a megállapodásban kikötheti, hogy a bérleti jogviszony megszűnésekor a bérlő az eredeti állapotot köteles helyreállítani.

(2) A bérlő és a bérbeadó megállapodhatnak abban, hogy a helyiséget a bérlő korszerűsíti. A költségek viseléséről előzetesen - a 12-13. §-ban foglaltak értelemszerű alkalmazásával - kell megállapodni.

25. § (1) A helyiség visszaadásakor a bérbeadó vállalhatja a helyiség rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételét az e rendelet 15. §-ában foglalt szabályok megfelelő alkalmazásával.

(2) A helyiségbérlet megszűnésére a Lt 39. §-át is alkalmazni kell.

(3) A bérlet megszűnésekor a bérlő cserehelyiségre nem tarthat igényt, erre irányuló szerződéses kötelezettség nem vállalható.

(4) Bérleti jog folytatására csak a Lt. 40. §-a alapján kerülhet sor.

26. § (1) A bérlő határozatlan tartamú bérleti jogának átruházásához vagy cseréjéhez a következő feltételekkel adható írásbeli hozzájárulás:

(2) A határozott időre szóló helyiségbérleti jogviszony esetén a bérleti jog átruházása vagy cseréje az (1) bekezdés teljesülése esetén is csak a jogviszony időtartamára történhet.

27. § (1) Az önkormányzat a lakbér mértékét

(2) A szociális helyzet alapján bérbe adott lakás lakbér-mértékét a lakás és az épület alapvető jellemzőin [Lt. 34. § (2) bekezdés] kívül, az épület karbantartásával [Lt. 10. § (1) bekezdés a) pontja], az épület központi berendezéseinek állandó üzemképes állapotának biztosításával [Lt. 10. § (1) bekezdés b) pontja], a közös használatra szolgáló helyiségek állagában és e helyiségek berendezéseiben keletkezett hibák megszüntetésével [Lt. 10. § (1) bekezdés c) pontja] kapcsolatban felmerülő kiadások, továbbá a külön szolgáltatások díja (Lt. 35. §, 91/A. § 18. pontja) és az Lt. 10. § (1) bekezdésében nem említett egyéb kötelezettségekkel összefüggésben keletkező kiadások figyelembevételével kell megállapítani.

(3) A költségelven bérbe adott lakás lakbér mértékét az Lt. 19. § (1) bekezdésében biztosított lehetőség alapján szabályozza a képviselő-testület. A lakbér mértékét a (2) bekezdésben meghatározott szempontok alapján kell megállapítani azzal a különbséggel, hogy a bérbeadót terhelik a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és a lakás berendezéseinek felújításával, illetőleg azok pótlásával, cseréjével kapcsolatos költségek viselése.

(3a) A költségelven bérbe adott lakás lakbérének mértékét úgy kell megállapítani, hogy a bérbeadónak az épülettel, az épület központi berendezéseivel és a lakással, lakásberendezésekkel kapcsolatos ráfordításai megtérüljenek. A szolgálati jelleggel bérbe adott lakás bérlője költségelvű lakbért tartozik fizetni.

(5) A lakbérek kategóriáit és mértékeit a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. A lakbér-mértékeket a képviselő-testület évente, a tárgyév végén a következő naptári évre módosíthatja.

(6) A fizetendő havi lakbér összegére licitálási eljárást lefolytatni – ideértve azt az esetet is, amikor az e rendeletben meghatározott lakbért induló lakbérnek tekintik, és az ennél magasabb havi lakbér megfizetését ajánló személy válhat a lakás bérlőjévé – nem lehet.

(7) A lakások karbantartásával kapcsolatos bérlői kötelezettségek folyamatos bérlői jogviszony esetében különösen: szükség szerinti, de legalább három évenként a lakás teljes meszelése, nyílászárók legalább öt évenkénti mázolása, gázkészülékek és kémények évenkénti ellenőriztetése, bojlerek évenkénti vízkő-mentesítése.

(8) Az Lt. e törvény 14. §-ával módosított 34. §-ának rendelkezéseit az önkormányzati lakásra 1994. január 1-jén fennálló határozatlan időre szóló szerződés esetén – ha a bérlő e törvény hatálybalépésekor nyugdíjas vagy nyugdíjszerű ellátásban részesül – úgy kell alkalmazni, hogy a lakbér összege a szerződés megszűnéséig, de legfeljebb a bérlő haláláig csak a költségelven bérbe adott lakás lakbérének mértékéig emelhető. [2005. évi CXXXII. tv. 45. § (5) bekezdése.]

28. § (1) Önkormányzati lakás bérlőjét – kérelmére - lakbértámogatás illeti meg, ha

(2) Nem illeti meg lakbértámogatás azt a bérlőt, aki

(3) A támogatás mértéke havonta: a lakásra megállapított mindenkori havi bérleti díj 10 %-a (100 Ft-ra kerekítve ), de legfeljebb 2.000,- Ft.

(4) A támogatás iránti kérelmet a Polgármesteri Hivatalhoz kell benyújtani, az arra rendszeresített formanyomtatványon.

(5) A kérelemhez mellékelni kell:

(6) A kérelmező jogosultságát a hivatalban rendelkezésre álló adatok figyelembe vételével kell elbírálni, szükség esetén helyszíni környezettanulmány végezhető.

(7) A kérelem elbírálása során, vagy utólagos tudomásszerzés esetén a támogatás tartama alatt, a hivatal a jogosultság feltételeinek fennállását ellenőrizheti. A benyújtott igazolások valóságtartalmának megállapítása céljából a hivatal további - a vagyoni és jövedelmi helyzetre és az életvitel kiadásaira vonatkozó - igazolások benyújtását kérheti.

(8) Ha az elbírálás vagy felülvizsgálat során a hivatal megállapítja, hogy a kérelmezőnek a vagyoni és jövedelemi helyzetére vonatkozó igazolása, nyilatkozata és az életvitel között ellentmondás mutatkozik, a kérelmező köteles saját és a vele együtt lakó személyek használatában álló vagyon fenntartásával kapcsolatos költségeit igazolni. Amennyiben a közölt fenntartási költségek meghaladják a jövedelem-nyilatkozatban szereplő jövedelem 50 %-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető, és a kérelem valótlan adatok közlése miatt elutasítható, vagy a támogatás megszüntethető.

(9) A lakbértámogatás 1 éves időtartamra nyújtható, 1 év eltelte után a kérelem újból beterjeszthető.

(10) A támogatásra való jogosultság a kérelem benyújtását követő hónap első napjától állapítható meg.

(11) A lakbértámogatás iránti kérelmet a Szociális Bizottság bírálja el.

(12) A támogatást a hivatal havonta utólag írja jóvá, a támogatott díjfizetési kötelezettsége a támogatás mértékével csökken, jóváírás csak akkor rendelhető el, ha a bérlő a ráeső, teljesítendő lakbért megfizette.

(13) A támogatás jogosultja a hivatalnak köteles bejelenteni minden olyan változást, amely a támogatásra vonatkozó jogosultságát befolyásolja.

(14) Meg kell szüntetni a bérlő támogatásra szóló jogosultságát, ha a bérlő:

(15) A bérlőnek felróható okból jogalap nélkülinek minősített támogatás visszakövetelhető.

29. § (1) Az önkormányzati lakásokra vételi jog nem áll fenn. A hivatal által a lakásokról és helyiségekről vezetett nyilvántartásban fel kell tüntetni, hogy a lakásra milyen jogcímen és milyen kör számára áll fenn elővásárlási jog. A jogszabályi eseteken kívül (szerződéses) elővásárlási jog nem köthető ki.

(2) A lakások értékesítésével kapcsolatos döntés meghozatalánál a következő elveket kell szem előtt tartani: az ingatlan műszaki állapota, gazdaságosan felújítható-e, vegyes tulajdonú ingatlanban van-e, lakott-e, az értékesítés biztosítja-e a forgalmi érték bevételezését, más lakásgazdálkodási cél megvalósításához a bevételre szükség van-e.

(3) Az elővásárlási joggal érintett önkormányzati, illetőleg állami lakás és helyiség tulajdonjoga nem pénzbeli hozzájárulásként nem bocsátható gazdasági társaság vagy más, a cégnyilvántartás hatálya alá tartozó jogalany rendelkezésére. (Lt. 61. §)

(4) Annak a bérlőnek a lakását, aki nyugdíjas vagy a külön jogszabályokban meghatározott nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásban részesül, és az elővásárlási jogával nem él, a szerződésének fennállásáig harmadik személy részére csak a bérlő írásbeli hozzájárulásával lehet elidegeníteni. (Lt. 50. §)

(5) Ingatlan tulajdonjoga - ellenérték nélkül - nem ruházható át.

(6) A lakások és helyiségek értékesítése során a vagyonrendelet vonatkozó rendelkezéseit is alkalmazni kell.

30. § (1) Az önkormányzati lakások értékesítéséről a képviselő-testület dönt.

(2) Az elidegenítést kezdeményezheti a tulajdonos (képviseletében a polgármester) vagy a leendő vevő.

(3) Üres ingatlan csak pályázati eljárás keretében értékesíthető.

(4) Az értékesítésre vonatkozó döntést hasznosítási javaslattal lehet megalapozni. A hasznosítási javaslat kidolgozását megelőzően a képviselő-testület szándéknyilatkozatot ad, szükség esetén a javaslat elkészítéséhez forrást teremt.

31. § Az önkormányzat a tulajdonában álló lakásokat

32. § (1) Az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába került lakásra más személyt megelőző elővásárlási jog illeti meg a bérlőt, bérlőtársakat egyenlő arányban, és hozzájárulásukkal egyenes ági rokonukat és örökbefogadott gyermeküket.

(2) Ha a tulajdonos az elővásárlási joggal érintett lakást eladásra kijelöli, az (1) bekezdésben meghatározott jogosultnak kell felajánlania.

(3) A felajánlásnak tartalmaznia kell: az értékesítési szándékot, a lakás vételárát, az egyösszegű teljesítésre adandó kedvezmény mértékét, és az ajánlati kötöttség idejét.

(4) A lakás vételárát - a Lt. 52. §–ában foglalt mérlegelési szempontok alkalmazásával - a vagyonrendelet alapján a képviselő-testület állapítja meg. A megállapított árból további kedvezmény nem nyújtható.

(5) Az ügylet során a tulajdonos a törvényi kötelezettséget meghaladó kedvezményt nem biztosít, de az egyösszegű teljesítésre (illetve hátralékteljesítésre) legfeljebb 10 %-ot állapíthat meg.

(6) A részletfizetés esetére a szerződéskötés napját megelőző három naptári hónap tartamában, pénzintézeteknél alkalmazott, nem támogatott, hosszú lejáratú hitelekre megállapított kamatmérték átlagát kell előírni. Ehhez legalább kettő pénzintézet adatait kell bekérni. Kamatmentesség nem engedélyezhető.

(7) Az ajánlati kötöttség 30 napnál hosszabb nem lehet.

(8) Ha a jogosult az ajánlati feltételeket elfogadja, a szerződést további 30 napon belül kell megkötni, aláírására a polgármester jogosult. A költségek viseléséről a felek szabadon állapodnak meg.

(9) Kívülálló személy részére elővásárlási joggal érintett lakás csak kivételes esetben, és csak a jogosult számára tett ajánlattal azonos vagy annál a jogosultra kedvezőtlenebb - feltételek mellett értékesíthető. A szerződés aláírására a polgármester jogosult.

33. § (1) Ha a lakásra az elővásárlásra jogosult jelent be vásárlási szándékot, nyilatkoztatni kell arról, hogy kíván-e kérelemmel élni az Lt. 53 §-a, illetve az e rendelet szerint őt megillető jogosultságok biztosítására.

(2) A válasz ismeretében – a képviselő-testület dönt az értékesítés kérdésében – és a rendelet 32. §. (3) bekezdése szerinti ajánlat megküldéséről.

(3) Az ajánlat tartalmának meghatározásakor a 32. § rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.

(4) Ha a jogosult az ajánlati feltételeket elfogadja, a szerződés aláírására a polgármester jogosult.

(5) Ha a vételi ajánlat elővásárlási joggal nem rendelkező (kívülálló) személytől érkezik, az ajánlat tartalmát az elővásárlási joggal érintettekkel ismertetni kell, az ismertetésről jegyzőkönyvet kell készíteni és legalább 15 napos gondolkodási időt biztosítva kell előzetes írásos nyilatkozatukat beszerezni arról, hogy kívánnak-e vételi ajánlatot tenni a tulajdonosnak és milyen feltételekkel.

(6) Vételi ajánlat hiányában kívülállónak a lakás csak akkor adható el, ha a jogosult a 32. § szerint megtett felajánlás alapján sem élt az elővásárlási jogával. Ez esetben a képviselő-testület a kívülálló ajánlatát egyedileg bírálja el.

34. § (1) A képviselő-testület szándéknyilatkozata alapján a hivatal a hasznosítási javaslatot elkészíti. A javaslat kidolgozásánál az ingatlan értékét értékbecslővel kell megállapítani. A javaslathoz csatolni kell a pályázati hirdetmény tervezetét.

(2) A pályázatot a helyben szokásos módon kell közzétenni, a négymillió forint becsült értéket meghaladó ingatlanra szóló pályázatot legalább egy napilapban is meg kell jelentetni.

(3) A pályázatokat az Ipari, Mezőgazdasági és Vállalkozási Bizottság bontja fel, értékeli és indoklással ellátott javaslatot tesz a nyertes személyére. A szerződést az összességében legkedvezőbb ajánlattevővel a polgármester köti meg. Ha az ajánlatok egyezőek, az ajánlattevőket meghívásos tárgyalásra kell felkérni.

(4) A pályázatnak tartalmaznia kell:

35. § (1) A nem lakás célú helyiségek hasznosítása elsődlegesen bérbeadással, és csak indokolt esetben elidegenítéssel történik.

(2) Az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába került helyiségre a bérlőt elővásárlási jog illeti meg.

(3) A forgalmi értéket ingatlan-értékbecslővel kell megállapíttatni. Az értékbecslésnek a helyi forgalmi érték meghatározására is ki kell terjednie.

(4) Ha a helyiséget a jogosult veszi meg, a vételár a helyi forgalmi értéket nem haladhatja meg. A vételár a helyi forgalmi érték legalább 85 %-a kell legyen, egyebekben a felek konszenzusán alapul. További kedvezmény, részletfizetés, mentesség nem adható. Az eladó elállási jogot köthet ki arra az esetre, ha a vevő az önkormányzattal szemben más jogcímen fennálló tartozásai megfizetését - kivéve ha arra engedélyezett és még le nem járt halasztást kapott - az adásvétellel egy időben nem teljesíti.

(5) A rendelet 32-33-34. §-t értelemszerűen alkalmazni kell.

36. § (1) A lakások elidegenítéséből befolyó – az Lt. 62. § (5) bekezdése szerint csökkentett – bevételét az önkormányzat a tulajdonában lévő lakások felújítására és az azzal együtt végzett korszerűsítésre , új lakás építésére, szociális célra használt lakás vásárlására, lakóövezetbe sorolt területek közművesítésére, építési telkek kialakítására, lakásépítési és lakásvásárlási támogatás nyújtására, cserelakás biztosítására irányuló kötelezettség teljesítésére használja fel.

(2) A felújítására (korszerűsítésre) a polgármester tesz javaslatot az önkormányzati költségvetés készítéséhez kapcsolódóan a lakások felújítási szükségleteiről végzett felmérés figyelembevételével.

37. § Az önkormányzati lakások bérletével, illetőleg elidegenítésével kapcsolatban az érintett állampolgároknak a személyes adataira vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség a következőkre terjed ki:

38. § (1) Ez a rendelet 2006. május 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a rendelet hatálybalépését követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletéről és elidegenítéséről szóló 12/2001. (VIII. 1.) rendelet, az azt módosító 28/2003. (XII.15.) rendelet, valamint a lakások elidegenítéséből származó bevételek felhasználásáról szóló 14/2004. (IV.20.) rendelet.