1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Sásd Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő, illetve a jövőben tulajdonába kerülő

(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére, elidegenítésére.

(3) Ezen rendelet szabályait csak akkor kell alkalmazni,ha az Önkormányzat éves költségvetéséről szóló rendelete a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok megszerzéséről és elidegenítéséről, valamint a pénzeszközökkel való gazdálkodásról, továbbá az önkormányzatot illető követelések elengedéséről és mérsékléséről eltérően nem rendelkezik.

2. § (1) Vagyoni értékű jog: polgári jogi értelemben minden olyan jog, ami pénzben kifejezhető vagyoni értékkel bír és önálló forgalom tárgya lehet.

(2) Vagyonelem: a vagyon meghatározott fizikai, természeti, forgalmazási ismérvek alapján elkülönült, és ezen ismérvek alapján közös tulajdonságokkal rendelkező viszonylag homogén csoportja. Ilyenek az ingó, ingatlan, portfolió, vagyoni értékű jogok, mint vagyonelemek.

(3) Vagyontárgy: a vagyonelem térben, időben forgalmazásban elkülöníthető, önálló értékkel és megjelenési formával bíró egyede.

(4) Törzsvagyon: az a vagyon, amely közvetlenül a kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását, a közhatalom gyakorlását szolgálja.

(5) Forgalomképesség: vagyonnak, vagyontárgynak az a képessége, hogy polgári jogi jogügylet szabad tárgya lehet.

(6) Korlátozott forgalomképesség: a törzsvagyon törvényben vagy e rendeletben meghatározott vagyontárgyainak azon tulajdonsága, mely szerint polgári jogi jogügylet tárgyai csak törvényben vagy önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek betartásával lehetnek.

(7) Forgalomképtelenség: törvény vagy e rendeletben meghatározott vagyontárgyak azon tulajdonsága, hogy az ilyen vagyontárgy tulajdonjoga jogügylet útján nem ruházható át, nem terhelhető meg, nem köthető le, nem lehet tartozás fedezete és végrehajtás sem vezethető rá.

(8) Portfolió: a pénztulajdonra, a tagsági jogot megtestesítő értékpapírokra, a kárpótlási jegyekre, illetve közhasznú társaságban és gazdasági társaságban az Önkormányzatot megillető egyéb társasági részesedésekre.

(9) Kedvezményes átruházás: a vagyon olyan értéken történő átruházása, amely egyébként a polgári jogi szabályok szerint a szerződés feltűnő értékaránytalanság címén történő megtámadását tenné lehetővé.

(10) Vagyonleltár: az önkormányzat tulajdonában a költségvetési év zárónapján meglévő vagyon állapota szerinti kimutatása. Célja az önkormányzati vagyon számbavétele értékben és mennyiségben.

(11) Közfeladat: jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladat, amit az arra kötelezett közérdekből, jogszabályban meghatározott követelményeknek és feltételeknek megfelelve végez, ideértve a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátását, valamint e feladatok ellátásához szükséges infrastruktúra biztosítását is.²

3. §³ (1) Az önkormányzat vagyona a tulajdonából és az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati feladatok és célok ellátását szolgálják.

(2) Az önkormányzat vagyona nemzeti vagyon, amely törzsvagyonból és a törzsvagyon körébe nem tartozó üzleti vagyonból áll.

(3) A törzsvagyon tárgyai forgalomképtelenek vagy korlátozottan forgalomképesek.

(4) A törzsvagyon közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja. A gazdasági (vállalkozói) tevékenységbe az így nem hasznosítható vagyonrészek vonhatók be a vagyon alapvető rendeltetésének szem előtt tartásával.

4. § (1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló és nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyontárgyakból tevődik össze:

(2) Kizárólagos önkormányzati tulajdonban állnak

(3) Az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyon - az Nvtv-ben foglalt kivétellel - nem idegeníthető el, vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló használati jog vagy szolgalmi jog kivételével nem terhelhető meg, azon osztott tulajdon nem létesíthető.

(4) Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyontárgyak köre:

(5) Az önkormányzati rendelettel nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek minősített nemzeti vagyonként meghatározott vagyonelem az erről rendelkező jogszabály erejénél fogva elidegenítési és – vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló használati jog vagy szolgalom kivételével – terhelési tilalom, valamint osztott tulajdon létesítésének tilalma alatt áll.

(6) A Képviselő-testület a (4) bekezdés szerinti vagyontárgyak körét nem határozza meg.

(7) A forgalomképtelen vagyontárgyak elidegenítésére kötött szerződés semmis.

5. § (1) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona a 4. § hatálya alá nem tartozó és törvény vagy önkormányzati rendelet által ekként meghatározott vagyonelem.

(2) Korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak:

(3) A (2) bekezdés szerinti vagyontárgyak az Önkormányzat vagyonnyilvántartásában és az ingatlanvagyon-kataszterében kerülnek felsorolásra.

6. § (1) Az Önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonát képezik mindazok a vagyonelemek, amelyek nem tartoznak a törzsvagyonba.

(2) Az üzleti vagyon az Nvtv. törvény rendelkezéseinek megfelelően hasznosítható, elidegeníthető, bérbe,- használatba, koncesszióba adható, gazdasági társaságba bevihető, megterhelhető, biztosítékul adható.

(3) A (2) bekezdés vagyontárgyak az Önkormányzat vagyonnyilvántartásában és az ingatlanvagyon-kataszterében kerülnek felsorolásra.

7. § (1)⁷ A Képviselő-testület a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: Új Ötv.) és az Nvtv. törvény keretei között rendeletben dönt

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak szerinti döntéshez a Képviselő-testület minősített szavazattöbbséget igénylő döntése szükséges.

(3) Az ingatlan forgalomképtelensége megszűnik, amennyiben

(4) Az ingatlan forgalomképtelensége vagy korlátozottan forgalomképessége megszűnhet – külön jogszabályban foglalt eljárással végrehajtott – funkcióváltás esetén, továbbá az önkormányzati költségvetési szerv megszüntetésével is.

(5)⁸ A képviselő-testület minősített szavazattöbbséget igénylő döntésével - az Új Ötv. és az Nvtv. törvényekben foglaltak szem előtt tartásával - az egyes vagyontárgyak hasznosításáról hozandó önkormányzati döntéssel egyidejűleg a vagyontárgy forgalomképességét is érintő besorolását megváltoztathatja.

8. § (1)⁹ Az Önkormányzatot – törvényben meghatározott eltérésekkel – megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, terhelik.

(2) A tulajdonosi jogok gyakorlása – eltérő törvényi rendelkezés hiányában – magában foglalja a vagyontárgy bérletével, használatával, hasznainak szedésével, elidegenítésével, megterhelésével és más módon történő hasznosításával kapcsolatban a tulajdonost megillető jogosítványok gyakorlását, jognyilatkozatok tételét és kötelezettségek vállalását, ideértve a vagyontárgyat érintő hatósági eljárásban a tulajdonost illető nyilatkozattételi jogot (tulajdonosi hozzájárulás kiadását), továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél (peres fél) jogát.

(3) A tulajdonosi jogokat a képviselőtestület, illetve átruházott hatáskörben a képviselőtestület bizottságai és a polgármester gyakorolják. A tulajdonosi jogokat hatáskör-átruházás alapján gyakorló szerv e hatáskörét nem ruházhatja tovább más szervre.

(4) A tulajdonosi jogok gyakorlója az önkormányzat vagyontárgyainak kezelését vagyonkezelési szerződéssel e rendelet keretei között bízhatja másra.

9. § (1) A tulajdonos képviseletében eljáró szervek jogaikat önállóan gyakorolják az alábbiak szerint:

(2) A tulajdonosi jogokat gyakorló szerv vagy személy gyakorolja az osztatlan közös tulajdon esetében a tulajdonostársat, társasház és a lakásszövetkezet esetében a külön tulajdoni illetőség tulajdonosát illető jogokat, teljesíti a tulajdonos kötelezettségeit.

(3) A tulajdonosi jogokat gyakorló szerv vagy személy az ingatlan és ingó vagyon használatával (bérletével) összefüggésben gyakorolja a használatba adó vagy a használatba vevő jogait és kötelezettségeit.

(4) A képviselőtestületet a polgármester képviseli, aki e jogát a polgári jog szabályainak megfelelően bízhatja másra. A települési képviselő megbízás alapján képviselheti a képviselőtestületet.

10. § (1) Az önkormányzat vagyonát a polgármesteri hivatal tartja nyilván a számviteli törvény előírásainak megfelelően.

(2) Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan vagyon és annak változásai a 147/1992. (XI. 6.) Korm. rendelet szerinti ingatlan vagyon kataszterben kerül nyilvántartásra.

(3) A kataszter elkészítéséről, folyamatos vezetéséről, továbbá az önkormányzat tulajdonába kerülő ingatlanok tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről, a kataszterben való átvezetéséről a jegyző gondoskodik.

11. § (1) A vagyonleltárban szerepeltetni kell az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket is.

(2) A vagyonleltár az önkormányzati vagyont:

(3) A vagyonleltár az egyes vagyoncsoportokon belül:

(4) A vagyonleltárt az éves költségvetési beszámolóhoz kell mellékelni.

12. § (1) Az önkormányzat a vagyon tárgyának értékesítése, megterhelése esetén a vagyontárgy értékét:

(2) Az önkormányzati vagyonnak nem pénzbeli hozzájárulásként gazdasági társaság, egyesülés, illetve közhasznú társaság részére történő szolgáltatásakor csak a könyvvizsgáló által megállapított értéken vehető figyelembe.

(3) Vagyontárgynak az (1) bekezdésben meghatározottakon túli egyéb hasznosítása esetén a vagyontárgy értékén a tizenkét havi, ennél rövidebb idejű hasznosítása esetén a tizenkét hónapra számított bérleti, használati díjat kell érteni.

(4) A vagyontárgy feletti tulajdonosi jog gyakorlóját az adott vagyontárgy értékétől függően kell megállapítani. Ha a hasznosítás csak a vagyontárgy egy részére vonatkozik, a vagyonrész értéke alapján hatáskörrel rendelkező szerv köteles a vagyontárgy teljes értéke alapján hatáskörrel rendelkező szerv hozzájárulását kérni a tervezett hasznosításhoz.

(5) Semmis az a szerződés, mely – a rendeltetésszerű joggyakorlás elvével és e rendelet szabályaival ellentétesen – a vagyontárgy több részletben történő elidegenítése útján vonja el a vagyontárgy értéke alapján döntésre jogosult szervtől e rendelet szerinti hatáskörét.

(6) Forgalomképes vagyon esetén, ha a szerződés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg), az értékhatár – és erre tekintettel a tulajdonosi jog gyakorlójának – meghatározására a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó. Együttes értékesítésnek, illetve hasznosításnak az tekintendő, ha a vagyontömeg elidegenítése, illetve hasznosítása csak egyetlen természetes, illetve jogi személy vagy ezek konzorciuma részére történik.

13. §¹⁰ (1) Az önkormányzati közfeladatok hatékonyabb ellátása érdekében az Önkormányzat a tulajdonában levő nemzeti vagyonra az Új Ötv. 109. §-ában és az Nvtv. 11. §-ában meghatározott szabályok szerint, az Nvtv. 3. § 19. pont b) alpontjában meghatározott szervezetek (vagyonkezelők) részére – a közfeladat egyidejű átadása mellett – vagyonkezelői jogot létesíthet. Ingatlanvagyon esetében a vagyonkezelői jog létrejöttéhez annak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése szükséges.

(2) A Képviselő-testület a vagyonkezelői jog ellenértékének megállapítási szabályairól, az ingyenes átengedés, a vagyonkezelői jog gyakorlásának, valamint a vagyonkezelés ellenőrzésének részletes szabályairól külön rendeletet alkot.

14. §¹¹ Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni csak törvényben meghatározott esetekben és módon lehet.

15. § (1) Vagyon tulajdonjogának ingyenes vagy kedvezményes megszerzéséről, felajánlás elfogadásáról a képviselő-testület határoz.

(2) Ha a vagyon ingyenes vagy kedvezményes felajánlása az e rendelet szerinti vagyonhasználó, kezelő használati, kezelői jogát érinti, a felajánlás elfogadásához szükséges a vagyonhasználó, kezelő nyilatkozata, hogy képes a felajánlott vagyonhoz esetlegesen kapcsolódó kötelezettségek teljesítésére.

(3) Ajándékként, örökségként nem fogadható el olyan hagyaték, melynek ismert terhei elérik, vagy meghaladják a hagyaték értékét.

16. § Az önkormányzat a következő esetekben mondhat le részben, vagy egészben követeléséről:

17. § (1) Eltérő törvényi rendelkezés hiányában az önkormányzati vagyontárgy elidegenítése, használatba- vagy bérbeadása, illetve más módon történő hasznosítása 20.000.000,-forint értéket meghaladóan kizárólag nyilvános versenytárgyalás útján, a legjobb ajánlatot tevő részére történhet.

(2)¹² A versenyeztetés módjáról és annak eljárásrendjéről – a vagyontárgy értékéhez igazodóan – a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv dönt.

(3) A vagyontárgy nyilvános értékesítése és hasznosítása esetén a tulajdonosi jogok gyakorlójának jóváhagyása – a vagyontárgy jellegétől függően – a hasznosításra való kijelöléshez vagy a végső döntés meghozatalához szükséges. A hasznosításra kijelölő döntés más szervet vagy személyt is felhatalmazhat a hasznosítás módjának, részletes feltételeinek meghatározására.

18. § (1) A vagyongazdálkodást érintő önkormányzati döntések előkészítésére a képviselőtestület Szervezeti és Működési Szabályzatának (a továbbiakban: SZMSZ) az előterjesztések rendjére vonatkozó szabályait, továbbá az adott kérdés eldöntésére hatáskörrel rendelkező önkormányzati bizottság ügyrendjének rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Ha e rendelet másként nem rendelkezik, a vagyongazdálkodással kapcsolatos tulajdonosi döntéseket a jegyző útján a Polgármesteri Hivatal készíti elő és terjeszti a Pénzügyi Bizottság (továbbiakban: Bizottság) elé és gondoskodik szükség szerint az előterjesztés szakmai koordinációjáról.

19. § (1) A forgalomképtelen vagyontárgyak elidegenítésére kötött szerződés semmis. Az ilyen vagyontárgy nem terhelhető meg, nem köthető le, s nem lehet követelés biztosítéka, tartozás fedezete sem.

(2) A forgalomképtelen vagyon hasznosításáról a /3./ bekezdésben foglalt kivétellel a képviselőtestület – jogszabály és alapító okirat szerint – hivatala, intézménye és közcélú gazdasági társasága útján gondoskodik, illetve a hasznosításra jogszabály külön szervet jelöl meg.

(3) A koncessziós formában történő hasznosítás esetén a koncessziós pályázat kiírásáról és elbírálásáról a képviselőtestület dönt.

20. § (1) A korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyon szerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről, alapítványba és gazdasági társaságba történő beviteléről – a /3/ - /4/ bekezdésben foglalt kivételekkel – a képviselőtestület rendelkezik.

(2) A 5. § (2) bekezdés a)-c) pontjában foglalt önkormányzati vagyon elidegenítéséhez, megterheléséhez, használati vagy bérleti jogának gazdasági társaságba való beviteléhez az a./ és b./ pont esetében a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter, a c) pont esetében a művelődési és közoktatási miniszter hozzájárulása szükséges.

(3) A 5. § (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt ingó vagyon szerzéséről

(4) A 5. § (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt ingó vagyon értékesítésére, ingyenes átadására, selejtezésére 200 ezer forint egyedi nettó értékben nyilvántartott értékhatár felett az adott intézmény, költségvetési szerv vezetője, a polgármester előzetes írásbeli egyetértését köteles kikérni. Abban az esetben, ha a polgármester a szerv vezetője, akkor a Pénzügyi Bizottság előzetes egyetértésére van szükség.

(5) A (4) bekezdés szerinti szerveknél feleslegessé vált ingóságok körének meghatározásához a polgármester, illetve a Pénzügyi Bizottság egyetértése kell abban az esetben, ha ezen ingóságok együttes értéke meghaladja a nettó 600 ezer forintot.

(6) A (4) bekezdés szerinti szervek az (5) bekezdésben irt vagyontárgyakra azok elidegenítése, ingyenes átadása esetén más szervekkel és személyekkel szemben köteles elsőbbséget biztosítani az önkormányzat többi intézményének.

21. § (1) A képviselőtestület az önkormányzati közcélú gazdasági társaság, intézmény, hivatal használatában lévő korlátozottan forgalomképes vagyonnak tulajdonjog változással és megterheléssel nem járó hasznosítását az alapító okirat szerinti tevékenység keretében intézményére, közcélú gazdasági társaságára, hivatalára bízza (továbbiakban: vagyonhasználók).

(2) A vagyonhasználók jogosultak, illetve kötelesek e rendelet szabályainak keretein belül a működés feltételeként rájuk bízott vagyontárgyak:

(3) A hivatal és az intézmény a használatában lévő önkormányzati vagyont, a részére nyújtott támogatást és saját bevételét – az alapító okirat szerinti tevékenység keretében – önállóan használhatja fel működtetése érdekében.

(4) A vagyonhasználók kötelesek a használatukban lévő vagyontárgyak fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával, felújításával kapcsolatos feladatok ellátására.

(5) A vagyonhasználók beruházást, felújítást csak a költségvetési rendeletben szabályozott módon és keretek között végezhetnek.

(6) Az önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő egyszemélyes gazdasági társaságnak illetve közhasznú társaságnak (továbbiakban: közcélú gazdasági társaság) a gazdasági társaságokról szóló törvényben meghatározott legfőbb szerve kizárólagos hatáskörébe tartozó jogait a képviselőtestület gyakorolja. Az önkormányzatot többszemélyes gazdasági társaságban és közhasznú társaságban meglévő tagsági jogai és részesedései vonatkozásában a társaság tagját megillető jogokat a képviselőtestület gyakorolja.

(7) Gazdasági társaságban az önkormányzatot a polgármester, akadályoztatása esetén a képviselőtestület által megbízott személy képviseli. A képviselőtestület meghatározhatja a képviselet tartalmát, a kötelezettségvállalás terjedelmét.

(8) A közcélú gazdasági társaság a használatában lévő önkormányzati vagyonnal – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – önállóan gazdálkodik.

(9) A közcélú gazdasági társaság használatában lévő vagyont – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – a képviselőtestület csak a közcélú gazdasági társaság megszüntetése és átszervezése esetén – az átszervezéssel arányosan – vonhatja el a közcélú gazdasági társaságtól.

(10) /Az intézmény, a közcélú gazdasági társaság és a hivatal – az alapító okirat szerinti tevékenysége keretében – a használatában lévő ingatlan bérbeadására egy évre szerződést köthet, melyről az aláírást követő 15 napon belül a szerződéssel együtt köteles a Pénzügyi Bizottságot tájékoztatni, az egy éven túli, de öt évet meg nem haladó szerződéskötéshez, vagy bármilyen tulajdonjogi korlátozáshoz a Pénzügyi Bizottság előzetes hozzájárulása szükséges.

(11) Az intézmény, a közcélú gazdasági társaság és a hivatal a használatában lévő önkormányzati vagyont, az alapító okirat szerint tevékenysége keretén túl, tulajdonjog változásával nem járó – egyéb módon hasznosíthatja, melyhez a Pénzügyi Bizottság előzetes hozzájárulása szükséges.

(12) A képviselőtestület a korlátozottan forgalomképes ingatlan vagyonnal tulajdonjog változással és megterheléssel nem járó hasznosítását a lakások kivételével – amennyiben ez a vagyon nincs az önkormányzat intézménye, hivatala, közcélú gazdasági társasága használatában, valamint ha alapító okirat másként nem rendelkezik- a polgármesterre bízza. A bérbeadás idejére és feltételére a /6./ bekezdésben foglaltak, a bérbeadás módjára pedig az önkormányzat lakásrendeletének rendelkezései az irányadók.

(13) A korlátozottan forgalomképes ingatlanhoz tartozó lakások bérbeadására az önkormányzat lakásrendeletének rendelkezései az irányadók.

22. § Képviselőtestület a korlátozottan forgalomképes vagyon feletti, a 20. §. és a 21. §-ban nem szabályozott egyéb rendelkezési jog gyakorlását /például: szolgalmi jog, felépítményes ingatlanok funkcióváltásához tulajdonosi hozzájárulás, telekalakítással járó feladatok, ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett kötelezettség, önkormányzatot megillető véleményezés, stb./ a polgármesterre, kivéve a felépítményes ingatlanok funkcióváltásához tulajdonosi hozzájárulást, amelyet a Pénzügyi Bizottságra ruház át.

23. § (1) A nem törzsvagyon körébe tartozó vagyon szerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről 600 ezer forint nettó értékben nyilvántartott értékhatárig a polgármester, e fölött pedig a Képviselőtestület rendelkezik.

(2) Az (1) bekezdés szerinti vagyon bérbeadásáról, használatba adásáról és az (1) bekezdés szerinti értékhatáron belüli szerzésről, elidegenítésről, megterhelésről az (5)-(6) bekezdésben foglalt kivételekkel polgármester rendelkezik.

(3) A beépítetlen belterületi földterületek továbbá a mezőgazdasági művelésű ingatlanok esetében a használatra, bérbeadásra az alábbiakat kell alkalmazni: - a használaton kívüli földterületeket használatra évente egyszer nyilvánosan meg kell hirdetni, - a beépítetlen belterületi földet és a mezőgazdasági művelésű földeket legfeljebb 5 évre lehet használatba, bérbe adni. - ha az adott földterületre több jelentkező is van, és az egyeztetés eredménytelen, akkor sorsolással kell eldönteni a használati jogot, - a használatért díjat kell meghatározni, melyhez irányadó a helyben szokásos használati díj mértéke, de ettől polgármester a hasznosítási igény és földterület jellemzőinek mérlegelésével eltérhet. A polgármester az (1)-(2) bekezdésben meghatározott rendelkezési jog gyakorlásáról köteles tájékoztatni a képviselőtestületet az SZMSZ-ben foglaltak szerint.

(5) A vagyon gazdasági társaságba, alapítványba történő bevitelével kapcsolatos döntés – értékhatártól függetlenül – a Képviselőtestület hatáskörébe tartozik.

(6) A lakásokkal és nem lakás céljára szolgáló helyiségekkel kapcsolatos rendelkezési jog szabályait az önkormányzat lakásrendelete tartalmazza.

(7) A forgalomképes vagyon feletti és az (1)-(5) bekezdésben nem szabályozott egyéb rendelkezési jog gyakorlására a 22. §-ban foglaltak értelemszerűen irányadók.

(8) Az önkormányzat intézménye használatában gazdasági társasági tulajdonrész, üzletrész nem lehet, gazdasági társaságban tulajdonrészt, üzletrészt csak az önkormányzat szerezhet.

24. § (1) Az önkormányzati vagyont az éves zárszámadáshoz csatolt vagyonleltárban kell kimutatni.

(2) A törzsvagyont a többi vagyontól elkülönítve kell nyilvántartani.

(3) A polgármester köteles az önkormányzati vagyon hasznosításáról az /1./ bekezdés szerint évente egyszer a Képviselőtestületnek számot adni.

(4) A jegyző – jogszabályi előírások szerint – köteles a vagyonleltár folyamatos karbantartásáról gondoskodni és az (1) bekezdés szerinti képviselőtestületi beszámolót előkészíteni.

(5) Az intézmény, közcélú gazdasági társaság a használatában lévő önkormányzati vagyon nyilvántartásában, leltározásában köteles közreműködni.

(6) A nem intézmény és közcélú gazdasági társaság használatában lévő vagyon nyilvántartásában, leltározásában a hivatal (Polgármesteri Hivatal) köteles közreműködni.

25. § Az intézmény, hivatal által – a jelen önkormányzati rendelet hatályának fennállása alatt – megszerzett vagyontárgyak az önkormányzat tulajdonába kerülnek. E vagyontárgyak általában az azokat megszerző intézmény, hivatal használatába kerülnek. Kivételes esetben a képviselőtestület ettől eltérően rendelkezhet.

26. § (1) A jelen rendelet 2007. január 1. napjával lép hatályba, egyúttal az önkormányzat vagyonával való rendelkezésről szóló egységes szerkezetbe foglalt 11/1994. (XI.29.) számú rendelete, valamint az 5/1998. (VI.08.) Ökr. számú rendelet hatályát veszti.

(2)¹³ Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.