1. § A rendelet célja, hogy a Gyvt. által megállapított, a gyermekek védelmét szolgáló ellátási formák alkalmazásához – a helyi sajátosságokat figyelem bevéve – a feltételrendszert és eljárásokat szabályozza.

2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Farmos község közigazgatási területén lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárságú, a letelepedési vagy bevándorlási engedéllyel rendelkező, valamint a magyar hatóságok által menekültként elismert gyerekekre és fiatal felnőttekre, valamint szüleikre. Továbbá a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik.

(2) A rendelet hatálya a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országok állampolgárainak a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó gyermekekre is.

(3) E rendeletet kell alkalmazni az (1) bekezdésben meghatározott személyeken kívül a község területén tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyerekek esetében is, ha az ideiglenes hatályú elhelyezés vagy más ideiglenes intézkedés elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan kárral járna.

3. § A gyermekek védelmét az önkormányzat pénzbeli, természetbeni, illetve személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokkal biztosítja az alábbiak szerint:

4. § (1) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás adható annak a gyermeknek, fiatal felnőttnek, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének másfélszeresét, és a család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került (pl. a gyermek tartósan beteg, elemi kár, beiskolázás, szülők munkanélkülivé válása).

(2) Fiatal felnőtt részére az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően csak abban az esetben állapítható meg rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, ha közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul.

(3) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás összege egyszeri alkalommal nem haladhatja meg a(z) 5.000.- forintot.

(4) Egy naptári éven belül ugyanaz a gyermek legfeljebb 10.000.- forint erejéig részesíthető rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban.

(5) Az a gyermek, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt állapítottak meg, egy naptári éven belül csak legfeljebb 5.000.- forint erejéig részesíthető rendkívüli gyermekvédelmi kedvezményben.

(6) Sürgős szükség esetén, ha a késedelem a gyermek életét, testi épségét veszélyezteti, jövedelemigazolástól, illetve az (4)–(5) bekezdésben foglaltaktól függetlenül is nyújtható rendkívüli gyermekvédelmi támogatás.

(7) A (4)-(5) bekezdésben meghatározott kedvezmény megállapítását a képviselő-testület a Szociális Bizottság hatáskörébe utalja.

(8) A (6) bekezdésben meghatározott támogatás megállapítását a képviselő-testület a polgármester hatáskörébe utalja.

5. § (1) Az önkormányzat – hivatalból, jövedelemre tekintet nélkül - a tanévkezdés megkönnyítése érdekében a település közigazgatási területén lakóhellyel rendelkező általános iskolai tanulók részére, akik rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben nem részesülnek, a tanulmányok folytatásával járó anyagi terhek enyhítése érdekében tankönyvtámogatást biztosít, melynek mértéke a költségvetés helyzetétől függő, minimum 2.000.- forint.

(2) Az önkormányzat által fenntartott általános iskolába járó tanulók részére a támogatást az önkormányzat természetben nyújtja.

6. § (1) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás pénzbeli és természetbeni ellátás formájában is nyújtható.

(2) Természetbeni ellátások különösen: gyermekintézményi étkezési térítési díj átvállalása.

(3) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás pénzbeli vagy természetbeni formájáról a döntéshozó az összes körülményt figyelembe véve határoz.

(4) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás elsősorban akkor állapítható meg természetbeni ellátás formájában, ha

7. § (1) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni ellátások megállapítása iránti kérelmet szóban vagy írásban a Polgármesteri Hivatalnál terjesztheti elő a szülő vagy más törvényes képviselő. A szóban előterjesztett kérelemről jegyzőkönyvet kell felvenni.

(2) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra való jogosultság elbírálásához a 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 3. számú mellékletében foglalt nyilatkozatot és jövedelemigazolásokat, illetve fiatal felnőtt kérelme esetén a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló esetében – ha nagykorúság után is folyósítják, vagy akkor állapítják meg a támogatást – az oktatási intézmény igazolását a tanulói, illetve hallgatói jogviszony fennállásáról is be kell csatolni.

(3) Az egy főre jutó jövedelem megállapításánál a Gyvt. 19. § (4) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

8. § (1) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás kifizetésének időpontjáról és módjáról, valamint a természetbeni ellátás formájában nyújtott támogatás biztosításának időpontjáról és módjáról az azt megállapító határozatban kell rendelkezni.

(2) Amennyiben a támogatás összege nem fedezi az étkezésért fizetendő díjat, a különbözetet a kötelezettnek kell megfizetnie. Ha a megállapított támogatás összege nagyobb, mint a fizetendő díj, a különbözet pénzben kerül kifizetésre az (1) bekezdésben foglaltak szerint. Ugyanígy kell eljárni akkor is, ha természetbeni támogatást valamilyen okból nem lehet biztosítani (pl. az étkeztetést biztosító gyermekintézmény zárva tartása, betegség stb.).

(3) Amennyiben az ellátást megállapító hatáskörrel rendelkező polgármester, vagy bizottság a gyermekvédelmi ellátás igénylésére vonatkozó kérelemben foglaltaknak helyt ad, az ügyben egyszerűsített határozat hozható.

9. § Az önkormányzat a következő gyermekjóléti alapellátásokat biztosítja:

10. § (1) A gyermekjóléti szolgáltatást az önkormányzat Tápiószele, Tápiógyörgye, Újszilvás, Tápióbicske település önkormányzatával kötött társulási megállapodás alapján közösen foglalkoztatott családgondozóval biztosítja.

(2) A gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentes. A szolgáltatást a szülő, más törvényes képviselő kérelmére, illetve a Gyvt. 17. § (1) bekezdésében felsoroltak, valamint a Gyvt. 107. §-a alapján jegyző, a Gyvt. 108. §-a alapján a gyámhivatal vagy bármely állampolgár – gyermek veszélyeztetettségére utaló – jelzése alapján végzi. A kérelmet előterjeszteni, illetve jelzést megtenni közvetlenül a családgondozónál lehet.

(3) Az ellátás biztosítását a családgondozó intézkedése alapozza meg.

(4) A gyermekjóléti szolgálat feladatait a Gyvt. 39–40. §‑ai határozzák meg.

11. § Az óvodai ellátás, iskolai napközis foglalkozás igénybevételére a közoktatásról szóló – többszörösen módosított – 1993. évi LXXIX. tv. rendelkezései alapján történik.

12. § (1) Az óvodai ellátás, illetve az iskolai napközis foglalkozás keretében biztosított ellátások közül az étkeztetésért kell térítési díjat fizetni.

(2) A gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított étkeztetések intézményi térítési díjának mértékét külön rendelet tartalmazza.

(3) A megállapított intézményi térítési díj alapján a személyi térítési díjat az intézmény vezetője állapítja meg, s erről az ellátás megkezdésekor, de legkésőbb az ellátás igénybevételétől számított 30 napon belül értesíti a kötelezettet.

(4) A képviselő-testület egyéni rászorultság alapján, az intézményvezető által megállapított személyi térítési díjat legfeljebb 50%-kal csökkentheti, ha térítési díj fizetésére kötelezett családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének másfélszeresét, és a teljes összegű személyi térítési díj megfizetése a család létfenntartását veszélyeztetné.

(5) A képviselő-testület a személyi térítési díj megfizetése alól mentesítheti a kötelezettet (elengedheti a díjat), amennyiben a gyermekek napközbeni ellátásának igénybevételére védelembe vételi eljárás során kötelezték a szülőt vagy más törvényes képviselőt, s a (4) bekezdésben foglalt feltételek fennállnak.

(6) A (4) bekezdésben foglalt esetben a jövedelem számításánál irányadó időszak a havonta mérhető jövedelmeknél 3 hónap, egyéb jövedelmeknél 1 év. Az egy főre jutó jövedelem megállapításánál a Gyvt. 19. § (4) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(7) A (4)-(5) bekezdésben meghatározott kedvezmény, mentesség megállapítását a képviselő-testület a polgármester hatáskörébe utalja.

13. § E rendelet kihirdetése napján lép hatályba, mellyel egyidőben a 8/2003.(IX.23.) számú Önkormányzati rendelet hatályát veszti.