Monorierdő Község Önkormányzat

Képviselő-testületének

11/2006. (X.01.) Kt.

RENDELETE

A gyermekvédelmi támogatásokról

(Egységes szerkezetben a 11/2007.(VII.02.) Kt., 14/2007.(X.01.) Kt.,

2/2009.(II.02.) Kt., 6/2009. (III.02) Kt., 19/2009.(XI.02.) Kt., rendeletekkel és a

16/2010.(X.01) önkormányzati rendelettel)

Monorierdő Község Önkormányzatának (a továbbiakban: Önkormányzat) Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) –a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.)18.§ (1) b) pontjában, 20/C (4) bekezdésében, 21. § (1) és (3) bekezdésében, 29.§ (1)–(2) bekezdésében, 131.§ (1) bekezdésében, és a 137. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

Általános rendelkezések

1. §¹ (1) A rendelet hatálya kiterjed

a) a község közigazgatási területén tartózkodó magyar állampolgárságú, a letelepedett, bevándorolt, befogadott jogállású, valamint a magyar hatóságok által menekültként, oltalmazottként, illetve hontalanként elismert gyerekekre és fiatal felnőttekre, valamint szüleikre.

b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik.

(2) A rendelet hatálya a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országok állampolgárainak jogszerűen a községben tartózkodó gyermekeire is.

(3) E rendeletet kell alkalmazni az (1) bekezdésben meghatározott személyeken kívül a község közigazgatási területén tartózkodó, nem magyar állampolgárságú gyerekek esetében is, ha az ideiglenes hatályú elhelyezésnek, a nevelési felügyelet elrendelésének vagy az eseti gondnok kirendelésének az elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan kárral járna. A Magyar Köztársaság területén a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező és szokásos tartózkodási helyet létesítő gyermek védelmét szolgáló eljárás során e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, feltéve, hogy a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2201/2003/EK tanácsi rendelet vagy nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik.

(4) Az önkormányzat – figyelemmel a Gyvt. 125. § (1) bekezdésére – lakóhelytől függetlenül rendkívüli gyermekvédelmi támogatást biztosít a község közigazgatási területén tartózkodó, arra rászorult gyermek részére, feltéve, ha ennek hiányában a késedelem a gyermek életét, testi épségét veszélyeztetné.

2. § (1)² E rendelet alkalmazásában a Gyvt. és a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gyer.) fogalom meghatározásait kell megfelelően alkalmazni.

(2) Az Önkormányzat eljárására a Gyvt., a Gyer. és e rendelet mellett a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004.évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3)³

(4)⁴

Gyermekvédelmi ellátások

3. § (1)⁵ Monorierdő Község Önkormányzat Képviselő-testületének Szociális Bizottsága (a továbbiakban: Szociális Bizottság)– átruházott hatáskörben – a Gyvt.-ben, illetve e rendeletben meghatározott feltételek szerint rendkívüli gyermekvédelmi támogatást állapít meg.

(2)⁶

(3) E rendelet 8. §-a alapján Monorierdő Község Önkormányzatának jegyzője óvodáztatási támogatást nyújt.

(4)⁷ E rendelet 5. § (5) bekezdése alapján, rendkívül sürgős esetben a Polgármester is jogosult egyszeri rendkívüli gyermekvédelmi támogatásról dönteni.

Általános eljárási szabályok

4. § (1) A gyermekvédelmi ellátások iránti kérelmet személyesen, postai úton, meghatalmazott útján és ügygondnok útján a Monorierdő Községi Polgármesteri Hivatalban (a továbbiakban: Hivatal) lehet előterjeszteni. A Gyvt. 18. § (4) bekezdés szerinti személyek a gyermekvédelmi ellátások megállapítását a Hivatalnál kezdeményezhetik.

(2) A kérelmet kizárólag a Hivatal által megszerkesztett kérőlapon lehet előterjeszteni. Ettől eltérő esetben a kérelmezőt – a Ket. vonatkozó szabályai szerint, a postai úton beérkezett kérelem esetében a megfelelő kérőlap egyidejű megküldésével – hiánypótlásra kell felszólítani. A kérőlapoknak olyan adattartalmúnak kell lenniük, amelyek alapján biztosítható a Gyvt. 138. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartás teljes körű vezetése.

(3) A Hivatal köteles gondoskodni arról, hogy a kérőlapok folyamatosan rendelkezésre álljanak.

(4) A kérelmező köteles együttműködni az Önkormányzattal a szociális helyzetének feltárásában.

(5) A Gyvt. 129. § (2) bekezdése alapján az ellátást igénylő kérelmező az ellátásra való jogosultsága elbírálásához kötelezhető arra, hogy családja vagyoni és jövedelmi viszonyairól nyilatkozzon, illetve azokat igazolja.

(6) Egyéb jövedelmek igazolása csak okirattal, két tanú aláírásával ellátott magánokirattal vagy az Önkormányzat nyilvántartásában fellelhető adat alapján fogadható el. Magánszemélyek vállalkozási tevékenységéből (egyéni és társas vállalkozás) származó jövedelemként az APEH által igazolt jövedelmet kell irányadónak tekinteni.

(7) A jövedelem számításánál a havonta rendszeresen mérhető jövedelem esetében három hónapot, egyéb jövedelmeknél pedig egy évet kell figyelembe venni.

(8) A gyermekvédelmi ellátást igénylő kérelmező vagyoni helyzete az eljárás során a Gyvt. 130. § és a Gyer. 9. §-a alapján környezettanulmány felvételével is vizsgálható, a Ket. szemlére vonatkozó szabályai szerint. A kérelmező a környezettanulmány felvételében köteles együttműködni. Nem kell környezettanulmányt készíteni (kivéve ha a hatáskör gyakorlója azt indokoltnak tartja), ha az a Hivatalban az igénylő vagy családtagja egyéb ellátás iránt benyújtott kérelme kapcsán – 1/2 éven belül – a rendelkezésre áll.

(9) Ha az elvégzett környezettanulmány megállapítása vagy az Önkormányzat hivatalos tudomása szerint a gyermeket gondozó család életkörülményei nem felelnek meg a kérelmező által szolgáltatott adatoknak, a kérelmező kötelezhető arra, hogy a Gyvt. 129. § (2) bekezdése alapján az általa lakott lakás, illetve a saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumokat benyújtsa. Ha ez alapján a fenntartási költségek meghaladják a nyilatkozott jövedelmet, a kérelem elutasítható.

(10) Amennyiben a kérelmező nem csatolja a (6) bekezdés szerinti nyilatkozatokat és igazolásokat a kérelméhez, vagy a környezettanulmány felvételét indokolatlanul akadályozza (pl. az ügyintézőt nem engedi be az ingatlanára, a feltett kérdésre nem vagy nem megfelelő teljességgel válaszol, vagy a környezettanulmány időpontjáról szóló előzetes értesítés átvétele ellenére nem tartózkodik otthon és nem menti ki magát), vagy a szociális helyzetére vonatkozóan a tényállás tisztázását más módon akadályozza, úgy a kérelmét a Ket. 51. § (2) bekezdése alapján kell elbírálni.

(11) Hiánypótlási kötelezettség elmulasztása esetén a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.

(12) A gyermekvédelmi ellátások kifizetése a jogerős vagy előzetesen végrehajthatóvá nyilvánított határozat alapján a Hivatal feladata, amely az ellátások kifizetéséről pénzügyi nyilvántartást vezet.

(13)⁸

(14)⁹ A jogosulatlanul igénybe vett gyermekvédelmi támogatások vonatkozásában a határozatok meghozatalára a Szociális Bizottság jogosult.

(15) A támogatási kérelemhez mellékelni kell a nevelési-oktatási intézmény által kiadott 30 napnál nem régebbi jogviszony igazolást vagy a védőnő javaslatát.

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

5. § (1) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítására a Gyvt. 21. §-a szerinti szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a támogatásban az a gyermek vagy – a gyermek védelmére tekintettel – a gyermeket gondozó család részesíthető, ahol a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 150 százalékát.

(2) A jövedelemszámításnál család alatt az egy lakásban élő hozzátartozókat kell érteni.

(3) A kérelemből – mint a támogatás indoka - egyértelműen ki kell tűnjön, hogy a család (időszakosan vagy tartósan) létfenntartási gondokkal küzd vagy létfenntartást veszélyeztető konkrét élethelyzetbe került. A létfenntartást veszélyeztető helyzetnek valósnak és a család létfenntartásával közvetlenül kapcsolatosnak kell lennie. Ezt a kérelemben pontosan meg kell jelölni és csatolni kell az ezt alátámasztó iratokat és bizonyítékokat.

(4)¹⁰ A támogatásról a Szociális Bizottság dönt.

(5) Rendkívül sürgős esetben a Polgármester is jogosult a támogatásról dönteni. Ilyen esetben – ha a körülmények súlyossága a szociális helyzet jogszabály szerinti vizsgálatára nem ad időt vagy lehetőséget – a Polgármester vélelmezheti a szociális rászorultság feltételeinek fennállását azzal, hogy a megállapító határozatban rendelkezni kell arról, hogy a kérelmező a határozat átvételétől számított legfeljebb 22 munkanapon belül – utólagosan – a szükséges iratokkal köteles bizonyítani a kapott támogatást megalapozó rászorultságát, azzal hogy ennek elmulasztása esetén a jogosulatlanul felvett ellátás esetére szóló jogkövetkezmények (e rendelet 4. § (14) bekezdése) alkalmazandók. A Polgármester időszaki támogatást nem nyújthat.

(6) A támogatás alkalmanként adható maximális összege családonként legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50 százalékának megfelelő összeg lehet.

(7)¹¹

(8) Iskoláztatási célból nem állapítható meg támogatás azon tanulói, vagy hallgatói jogviszonnyal rendelkező gyermeknek, aki a tárgyévben a Gyvt. 20/A. §-a szerinti központi támogatásban részesül.

(9)A gyermek gyógyszerére vonatkozó kérelem esetén csak 30 napnál nem régebbi, névre szóló gyógyszerszámla fogadható el.

(10)¹² A támogatás – legfeljebb 6 hónapos időtartamra - időszaki támogatásként is adható. Összege havonta nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50 százalékát és nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 10 százalékánál. A Szociális Bizottság dönthet úgy is, hogy – a kérelmező valós igényeinek megfelelően – havonta más-más összegű támogatást állapít meg. Az időszaki támogatás egy összegben nem fizethető ki. Folyósítása havonként történik.

(11)¹³

(12)¹⁴

6. § (1)¹⁵ A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás a Gyvt. 18. § (5) bekezdése alapján természetben is nyújtható. A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás elsősorban akkor állapítható meg természetbeni ellátás formájában, ha

a) a kérelem természetbeni támogatásra irányul;

b) a kérelem a gyermekek étkeztetési térítési díjának (díjhátralékának) támogatására irányul vagy

c) amennyiben az ügy összes körülményére tekintettel feltételezhető, hogy a gyermek nevelése, gondozása érdekében a természetben nyújtott támogatás célra vezetőbb.

(2)¹⁶ A kérelmező igénye e vonatkozásban a Szociális Bizottságot nem köti.

(3) A természetben nyújtott rendkívüli gyermekvédelmi támogatást az Önkormányzat az iskolai gyermekvédelmi felelős, a védőnő illetve a gyermekjóléti szolgálat családgondozója közreműködésével biztosítja.

7. §¹⁷

Óvodáztatási támogatás

8. § (1) A támogatást a települési önkormányzat jegyzője a Gyvt. 20/C. § és a Gyer. 68/F. – 68/L. § alapján állapítja meg.

(2) Első alkalommal folyósításra kerülő pénzbeli támogatás helyett a szülőnek gyermeke részére természetbeni támogatás nyújtható, az óvodavezető javaslata, vagy a szülő kérelme alapján. A természetbeni támogatást a gyermek beíratását követő hét munkanapon belül kell a szülő rendelkezésére bocsátani.

(3) A természetben nyújtott óvodáztatási támogatást a jegyző az iskolai gyermekvédelmi felelős, a védőnő, illetve a gyermekjóléti szolgálat családgondozója közreműködésével biztosítja.

(4) A természetben nyújtott óvodáztatási támogatás célja a gyermek rendszeres óvodába járásának segítése, formája különösen utcai ruha, utcai cipő, váltóruha, váltócipő, tisztasági csomag biztosítása.

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

9. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások:

a) gyermekjóléti alapellátás,

b) gyermekek napközbeni ellátása (óvodai ellátás, általános iskola napközi ellátás)

Általános eljárási szabályok

10. § (1) A személyes gondoskodás igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő törvényes képviselője (a továbbiakban: kérelmező) kérelmére történik.

(2) A rendeletben szabályozott ellátások igénybevételére irányuló kérelmet, az adott intézmény vezetőjénél lehet benyújtani.

(3) A személyes gondoskodást nyújtó ellátás igénybevételét, a tényállás tisztázása mellett:

a) a helyi önkormányzat képviselő-testületének határozata, vagy

b) az önkormányzat rendeletében meghatározott körben az intézményvezető intézkedése, vagy

c) a Polgármesteri Hivatal jegyzőjének, vagy

d) a gyámhivatalnak a határozata alapozza meg.

(4) A személyes gondoskodást feltételeiről, a kérelem benyújtásakor, a kérelmezőt tájékoztatni kell.

(5) A személyes gondoskodást nyújtó ellátás megkezdése előtt az ellátásra jogosult gyermeket és törvényes képviselőjét tájékoztatni kell:

a) az ellátás tartalmáról és feltételeiről,

b) az intézmény által vezetett és reá vonatkozó nyilvántartásokról,

c) az intézmény házirendjéről,

d) a fizetendő térítési díjról.

(6) Az ellátásra jogosult köteles a (5) bekezdésben foglalt tájékoztatás tudomásul vételéről írásban nyilatkozni, és egyúttal

a) az intézmény nyilvántartásához adatokat szolgáltatni,

b) a jogosultsági feltételekben, ill. nyilvántartott adataiban bekövetkezett változásokról írásban nyilatkozni.

A gyermekjóléti alapellátások

11. § (1) A gyermekjóléti alapellátások nyújtásának célja a gyermek családban történő nevelésének elősegítése, a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, valamint a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése. Az alapellátásnak hozzá kell járulnia a gyermek testi, értelmi és erkölcsi fejlődéséhez, életkörülményeinek javításához.

(2) Monorierdő Község Önkormányzata – a település közigazgatási területére kiterjedően, a rendelet hatályba lépésétől kezdődően az alábbi gyermekjóléti alapellátásokat biztosítja:

a) Monor és Térsége Többcélú Kistérségi Önkormányzati Társulás intézménye: Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat (2200 Monor, Dobó István u. 6.) monorierdői kirendeltsége (a továbbiakban: kirendeltség) (2213 Monorierdő, Béke köz 13.)

b) gyermekek napközbeni ellátása keretében:

ba) óvoda,

bb) iskolai napközis foglalkozás.

Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Kirendeltsége

12. § (1) A kirendeltség szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat lát el, védőnői szolgálattal, óvodával, valamint az általános iskolával együttműködve.

(2) A kirendeltség gyermekjóléti szolgálata részletes feladatait a Gyvt. 39. §-a és 40. §-a határozza meg.

(3) A Gyermekjóléti Szolgálat által nyújtott szolgáltatások térítésmentesek.

A gyermekek napközbeni ellátása

13. § (1) Az Önkormányzat a gyermekek napközbeni ellátását óvoda, általános iskolai napközi keretében szervezi meg.

Térítési díjak

14. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások közül az étkezésért a Képviselő-testület által megalkotott külön önkormányzati rendeletében megállapított térítési díjat kell fizetni.

Záró rendelkezések

15. § (1) E rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

(2) E rendelet kihirdetéséről a jegyző a Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel gondoskodik.