I.FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A szabályzat hatálya és alkalmazása

1. §

/1/     E rendelet hatálya Zomba közigazgatási területére terjed ki.

/2/^[1]     A Rendelet csak a mellékelt M=1:2000 méretarányú  SZT-1 /belterületi/  és az

 1:10 000

         méretarányú SZT-2 /külterületi/ Szabályozási Tervvel /a továbbiakban: Szabályozási

         terv/ valamint az SZT-3,4 jelű szabályozási terv módosításokkal /továbbiakban:   

         Szabályozási   Terv módosítások/ együtt alkalmazható.”

/2/B./ A Szabályozási Terv módosításokkal érintett területeken az eredeti Szabályozási Terv 

          szabályozási elemei hatályukat vesztik.

/3/   Építmények elhelyezése, ha jelen szabályzat terület-felhasználási egységekre és azokon belül az építési övezetekre, övezetekre vonatkozó előírásai szigorúbb szabályokat nem állapít meg, az OTÉK vonatkozó előírásai szerint történhet.

/4/   Jelen építési szabályzat mellékletei:

1. sz. melléklet: Fogalom-meghatározások
2. sz. melléklet: Művi értékvédelem - országos védelem
3. sz. melléklet: Művi értékvédelem - helyi védelem
4. sz. melléklet: Régészeti területek
5. sz. melléklet: Természeti védelem alatt álló, illetve védelemre kijelölt területek
6. sz. melléklet: Szabályozási Terv

7. sz. melléklet: Szabályozási Terv módosítások

A szabályozás elemei

2. §

/1/   Kötelező erejű szabályozási elemek, melyek módosítása csak a Szabályozási terv módosítása esetén lehetséges:

1. szabályozási vonal,
2. terület-felhasználási egység határa,
3.     terület-felhasználási egység besorolása,
4. belterület határa,
5. építési övezet, övezet határa és paraméterei,
6.      a kötelező erejű megszüntető jel,
7. tömbönként kialakítható maximális telekszám,

         h./     védett területek

          i./     védőtávolságok

          j./     védett országos, helyi értékek

Igazgatási határ, belterülethatár módosítás

3.§

/1/   Zomba igazgatási határa nem változik.

/2/   A belterület határa csak az érvényes szabályozási terv alapján módosítható.

/3/   Területet csak a meglévő belterülethez csatlakozóan lehet belterületbe vonni. A jelenlegi külterületi besorolású ingatlanok belterületbe vonásáról oly módon kell gondoskodni, hogy ne keletkezzenek belterülettel körbezárt külterületi földrészletek.

/4/^[2] 

Telekalakítás engedélyezési eljárás

4.§

/1/   Telekalakításra engedély kiadható, ha:

1. a telekalakítás / telekosztás a szabályozási terven jelölésre került és a kialakítandó telekszám szabályozási terven jelölteknek megfelel,
2. a szabályozási terven nem került kijelölésre, de az övezet paraméterei alapján a telekalakítás végrehajtható.

/2/   Telekalakításra engedély csak abban az esetben adható ki, ha az eljárás eredményeként - kialakult beépítés esetén, jelen szabályozás idején már meglévő zárványtelkek kivételével - nem jön létre:

3. nyúlványos (nyeles) telek (lásd: fogalommagyarázat),
4. olyan telek, amely közútról, vagy jelen jogszabály jóváhagyását megelőzően kialakított magánútról gépjárművel nem közelíthető meg,
5. s a létrejövő telek egyszerű kontúrú, alakja az övezetnek megfelelő beépíthetőséget nem korlátozza.

/3/   A telekalakítás akkor is engedélyezhető, ha az előírtnál kisebb telekméretek alakulnak ki, de a telekalakítás következtében kedvezőbb állapot keletkezik és a kialakuló telek a /3/ bekezdésben foglaltakat kielégíti.

/4/   A beépítésre szánt területeken az építési telkek legkisebb területei esetében a “K”-val jelölt övezetekben (lásd: fogalommagyarázat) a kialakult telkek tovább nem oszthatók, telekhatár-korrekció során egy telek területe az övezeti minimális telekterületig (a zárójelben jelölt mértékig) csökkenthető.

/5/   A település területén közműterület céljára telek az övezet előírásaitól eltérő nagyságban is kialakítható.

/6/   Amennyiben a telekalakításra kizárólag a közterület szélesítése céljából  kerül sor, a telekalakítás akkor is engedélyezhető, ha a telek mérete alapján a telekalakítást megelőzően beépíthető lett volna, de a telekalakítást követően a telek méretei már nem érik el az övezetben előírtakat, de alapterülete meghaladja az 360 m2-t, s a telek beépítése az szomszédos telkek beépíthetőségét nem korlátozza.

Építési és használatbavételi engedélyezési eljárás

5.§

/1/   A település beépített részén,

1. -      oldalhatáron álló beépítés esetén: 12 m

b.-        szabadon álló beépítés esetén:      14 m

        szélességű telek is beépíthető.

/2/   Belterületen amennyiben egy meglévő telek nagysága nem elégíti ki az övezet teleknagyság méretére vonatkozó előírásokat, de nagyobb mint 550 m2, és a /2/ bekezdésében foglalt minimális szélességi méreteket eléri, úgy beépíthető.

/3/   Ha egy építési telek területe és szélességi mérete a /2/ /3/ bekezdésben foglalt minimális méreteket nem elégíti ki, úgy:

a./ a meglévő épület a szomszédos épülettől való távolságtól függetlenül felújítható, tetőtere beépíthető és ha az övezet egyéb előírásait kielégíti /beépítettség, építménymagasság/ úgy alapterülete bővíthető az építési helyen belül.

b./ új épület nem építhető.

/4/   Amennyiben két épület közötti távolság nem éri el az OTÉK – 36.§. /3/ bekezdése - alapján számított tűztávolságot a meglévő épület felújítható, bővíthető, tetőtere beépíthető, újjáépíthető, de az építési engedély kiadásának feltétele a tűzvédelmi hatóság hozzájárulása.

/5/   Ha egy meglévő épület beépítési módja eltér az övezeti előírásoktól, a meglévő épület – ha az övezet egyéb előírásait kielégíti (beépítettség, építménymagasság) bővíthető, felújítható, tetőtere beépíthető, de új épület csak az övezet előírásai szerinti építési helyre építhető.

/6/^[3]

/7/^[4] 

/8/   A település területén építési engedély csak akkor adható ki, ha a létesítményhez az OTÉK vagy a helyi parkolás rendelet szerint szükséges parkoló, rakodó helyek megléte biztosított.

/9/   A település területén használatba vételi engedély csak akkor adható ki, ha a létesítményhez az OTÉK és a helyi parkolás rendelet szerint szükséges parkoló, rakodó helyek megépültek.

/10/ A település beépítésre szánt területén a kötelezően előírt zöldfelületi aránynak megfelelő nagyságú zöldfelületbe nem számítható be a kerti medence, vízfelület, gyephézagos térburkolat, valamint a terepszint alatti létesítmény feletti beültetett kertrész 50 %-a.

/11/ Az építési övezetek telkein használatbavételi engedély akkor adható ki, ha az építési övezetekre kötelezően előírt zöldfelületi aránynak megfelelő nagyságú területen a növényzet telepítése megtörtént.

/12/      A beépítésre szánt területen a csatornahálózat kiépítést követően – új épület csak

         teljesen közművesített ,  építési telken engedélyezhető, a következő területek

         kivételével:

1. külterületi kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület
2. belterülettel nem érintkező ipari gazdasági terület – agráripari terület
3. ipari gazdasági terület – ipari terület
4. különleges terület – temető
5. különleges terület – kastély – iskola és diákotthon
6. különleges terület – borászati központ, ahol új épület részleges közművesítettség esetén is építhető.

/13/ A csatornahálózat kiépítéséig zárt engedélyezett szennyvíztároló vagy egyedi szennyvíztisztító kisberendezés (lásd: fogalommagyarázat) építése esetén is kiadható építési engedély.

/14/ A csatornahálózat kiépítését követően a teljes közművesztettség alól azok az építési telkek képeznek kivételt, ahol olyan alternatív, egyedi, zárt szennyvízkezelési technológiát, vagy szennyvíztisztító kisberendezést alkalmaznak, amely a hatályos környezetvédelmi előírásoknak megfelel.

Építmények lehelyezése

Általános előírások

6. §

/1/   A település területén távközlési magasépítmény, adótorony, 6 m-nél magasabb antenna, zászlótartó oszlop csak okleveles tájépítészmérnök által készített tájképvédelmi, tájesztétikai szakvélemény alapján helyezhető el, 10 méternél magasabb antenna nem építhető. Belterületen, védett természeti területen, keretterületen kivételes esetben sem helyezhető el.

- kerítéssel egybeépített, vagy azzal összekapcsolt hulladéktartály tároló helyezhető el.

/2/   Föld feletti tartályos PB-gáz nyitott színben helyezhető el, közterület felől növényzettel takarva.

Beépítési mód, építési hely

7. §

/1/   A település területén az egyes építési övezetekben a telkek beépítési módja az alábbi:

a./   O       oldalhatáron álló,

b./   SZ      szabadon álló,

c./   Z       zártsorú

/2/   Oldalhatáron álló beépítés esetén az építési hely egyik határvonala:

a./   az északi telekhatár;

b./   észak-nyugati telekhatár, vagy az észak-keleti telekhatár;

c./   a már túlnyomó részben beépített telektömbben kialakult telekhatár.

/3/   Zártsorú beépítés esetén az építési helyek mindkét telekhatára közös.

/4/   Egyes beépítési módok esetében alkalmazható épület elhelyezés az 1 számú függelékben foglaltak szerint lehetséges.

/5/   Saroktelek beépítési módja:

        a./   szabadon álló beépítési mód esetén: szabadon álló,

        b./   zártsorú, oldalhatáron álló beépítés esetén– az utcakép egységessége, a településszerkezet megőrzése érdekében – a telket szabadon állóként is be lehet építeni,

        úgy, hogy a csatlakozó utcák építési vonalához igazodjon.

/7/   Az előkert ,mely egyben építési vonal:

a./   túlnyomórészt beépített telektömb esetén: a tömb érintett utcaszakaszán kialakult állapothoz igazodó kell legyen.

b./   Új beépítés esetén:

- lakóterület esetében: 5 m;

- gazdasági terület esetében: legalább 10 m;

- egyéb esetben: legalább 5 m.

/8/   Amennyiben az utcában jellemző előkert méret nem állapítható meg, úgy az előkert mérete 5,0 m,

/9/   Az oldalkert és hátsókert:

a./       az OTÉK szerinti.

II.fejezet

Különleges rendelkezések a településkép alakítására, az épített és a természeti környezet védelmére, Kultárils Örökségvédelem

Épített környezet védelme

Országos védelem

8.§

/1/   Zomba országos művi értékvédelem alatt álló épületét, és annak környezetét a HÉSZ a 2.sz. melléklet tartalmazza.

/2/   Az országos védelem alatt álló művi értékek kezelésére, megőrzésére vonatkozóan a hatályos országos rendelkezéseket, valamint ezen rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

/3/   Az országosan védett (műemlék) épületen és teleken az építési hatósági jogkört a KÖH gyakorolja, a műemléki környezetben az építési engedélyezési eljárásba az építési hatóság a KÖH-t köteles szakhatóságként bevonni.

/4/   A műemlékre és a műemléki környezetben elhelyezkedő épületekre, telkekre vonatkozó törvény a Kulturális Örökség Védelméről szóló 2001. LXIV. Tv. előírásait kell betartani.

/5/ A nagyberuházások során a régészeti szakfeladatokat a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat látja el.

Helyi művi értékvédelem

9.§

/1/   Zomba területén a 3. számú melléklet (2) pontja szerinti épületek és építmények helyi védelemben részesülnek.

/2/   A helyi védett épületek felújítása, átépítése az általános előírásokon túl csak a 14 - 16 §. –ban foglaltak egyedi építészeti előírások figyelembevételével történhet.

/3/   A Helyi értékvédelmi területeket a 3. számú melléklet (2) pontja rögzíti. Védendő a település úthálózata, szerkezete, beépítési módja, valamint a telkek alakja és mérete.

/4/   Helyi értékvédelmi területen telekalakítás, kizárólag telekegyesítés, illetve telekhatár-rendezés lehet.

/5/   Az engedélyköteles munkák köre kibővül a helyi védett épületek esetében azokkal, melyek az épület külső megjelenésében változást eredményeznek.

/6/   Helyi védett épület bontása csak indokolt esetben – életveszélyelhárítás – lehetséges.

Régészeti területek

10.§

/1/   Zomba régészeti területeit a 4. sz. melléklet tartalmazza, az egyes területek SZT1 jelű, belterületi illetve az SZT2 jelű külterületei szabályozási terven pontosan lehatároltak.

/2/   A régészeti érdekeltségű területen, a szabályozási terven jelölt kiterjedésben a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni.

/3/   Régészeti lelőhelyeken csak megelőző régészeti feltárást követően lehet bármilyen földmunkát – építkezést, közműépítést, 30 cm-t meghaladó mezőgazdasági tevékenységet – végezni.

/4/   Régészeti érintettség esetén a 2001. évi LXIV. törvény és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek alapján kell elrendelni.

/5/   A fokozottan vagy kiemelten védett régészeti lelőhelyeken a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal hatóságként jár el.

/6/   Minden nyilvántartott régészeti lelőhelyet érintő, a talajt bolygató tevékenység, valamint a művelési ág megváltoztatása esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal előzetes (szakhatósági) engedélye szükséges.

/7/   A régészeti érdekű területeken tervezett munkálatok esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt véleményező szervként kötelezően be kell vonni még a tervezés fázisában.

/8/   Minden olyan esetben, amikor lelet, vagy jelenség kerül elő, a területileg illetékes múzeumot és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt értesíteni kell.

A védett régészeti lelőhelyek területén a KÖH engedélye szükséges, egyébként építési vagy más hatósági engedélyhez nem kötött 30 cm mélységet meghaladó földmunkával járó, illetőleg a terület jellegét veszélyeztető, befolyásoló változtatásokhoz, munkálatokhoz, tevékenységhez. Más hatóság engedélyhez kötött talajbolygatással járó, illetve a terület használati módjával összefüggő tevékenység esetén a KÖH öt szakhatóságként meg kell keresni.

/9/   A nagy felületeket érintő beruházások előtt a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal hatásvizsgálat készítését írhatja elő. A nyilvántartott régészeti lelőhelyek területén minden az eddigi használattól eltérő hasznosításához, építkezéshez, földmunkához a KÖH szakhatósági hozzájárulása szükséges.

/10/ A régészeti örökséget érintő kérdésekben a rendezési tervhez készített hatástanulmányban foglaltak az irányadók. Amennyiben a település közigazgatási területén bárhol – nyilvántartott régészeti területeken, illetve régészeti érdekű területeken kívül – építkezés, művelés kapcsán régészeti leletek vagy régészeti objektumok előkerülése esetén a munkákat fel kell függeszteni, és értesíteni kell a Wosinsky Mór Megyei Múzeumot és a KÖH-t.

Táji és természeti értékek védelme

11.§

/1/   Zomba országos és helyi jelentőségű védett természeti területinek lehatárolását a szabályozási terv tartalmazza.

/2/  Az élővilág (flóra, fauna) igénybevétele csak olyan módon történhet, amely az életközösségek természetes folyamatait és viszonyait, a biológiai sokféleséget nem károsítja, illetőleg funkcióit nem veszélyezteti.

/3/   A község területét érinti az Ökológiai folyosó, amelyet a külterület szabályozási terv tartalmaz.

/4/   Az ökológiai folyosó övezetén belül a 2003. XXVI. tv. előírásait kell alkalmazni.

/5/   A településen helyi természetvédelmi területeit az 5. számú melléklet tartalmazz.

/6/   Védett természeti területen adótorony, távközlési magas építmény, magasfeszültségű villamos távvezeték nem létesíthető.

/7/   A helyi védelemre javasolt területeken élő fák kivágása, a növényzet károsítása tilos.

/8/   A helyi természetvédelmi területeken fa kivágása csak szakvéleménnyel alátámasztva egészségügyi, ill. balesetveszély esetén lehetséges, engedély alapján, egyéb esetekben fát kivágni nem szabad. A védelemről az ingatlan tulajdonosát értesíteni kell.

/9/   A fák kivágása akkor engedélyezhető, ha azt

-        a fák egészségi állapota,

-        balesetveszély elhárítás,

• vagy közegészségügyi szempontok szükségessé teszik.

/10/ A helyi természetvédelmi területen az építési engedélyezési dokumentációhoz kertépítészeti tervet kell készíttetni kertépítész szaktervező által. A kertépítészeti engedélyezési tervnek tartalmaznia kell a meglévő és a tervezett állapotot M 1:200, 250-es léptékben.

/11/ Fakivágás esetén a jogszabály szerinti fapótlási kötelezettség 2x –es mennyiségben azonos fafaj ültetésével lehetséges.

/12/ Az élővilág (flóra, fauna) igénybevétele csak olyan módon történhet, amely az életközösségek természetes folyamatait és viszonyait, a biológiai sokféleséget nem károsítja, illetőleg funkcióit nem veszélyezteti.

/13/ A tájhasználat során biztosítani kell a táji jellegzetességek (esztétikai, természeti értékek), a tájra jellemző természeti rendszerek és egyedi tájértékek megóvását. Ennek megfelelően a település területén a táj jellegét, esztétikai, természeti értékeit veszélyeztető, károsító tevékenység folytatására alkalmas építményt elhelyezni tilos.

/14/ Újonnan létesülő és kialakuló közterületi utak mentén legalább egyoldali, átlagosan 10 méter tőtávolságot meg nem haladó fasor telepítendő. A fasor létesítéséhez fánként legalább 4m²-nyi burkolatlan felület vagy legalább 1,5 m széles, az útburkolattal párhuzamos zöldsávot kell kialakítani és fenntartani.

/15/ Belterületen új közutak, utcák kialakításánál a tervezett fasort a műszaki átadásig el kell telepíteni. Az utcai fasorok telepítéséhez, az utca egyéb műszaki kialakítását figyelembe véve (légvezeték, közvilágítás), a területen őshonosan élő fás növényzet alkalmazható.

/16/ A közterületek, közparkok fásításánál, út menti fasorok telepítésénél elsősorban lombos, a tájra jellemző, honos fafajok telepítendők. A gyorsan öregedő, könnyen törő, illetve szemetelő vagy allergiakeltő fafajok telepítése tilos.

/17/ Külterületen, beépítésre nem szánt területen az utak, vízfolyások mellé fasorokat kell telepíteni, illetve a meglévő fasorokat, galéria növényzetet fel kell újítani.

/18/ A fasorok telepítésénél elsősorban lombos, a tájban honos fafajok telepítendők, de a gyorsan öregedő, könnyen törő, illetve szemetelő vagy allergiakeltő fafajok telepítése kerülendő.

/19/ Zomba igazgatási területén lévő élővilágot, a természetes flórát és faunát, a természeti területeket gondos emberi tevékenységgel óvni kell.

/20/ A közlekedési és közmű létesítmények telepítésekor, átépítésekor, a gazdaságos területhasználatra és a tájképi, esztétikai követelmények betartására kiemelt figyelmet kell fordítani.

Országos jelentőségű természetvédelmi területek és értékek

12.§

/1/   A településen található Természeti Területek felsorolását az 5. sz. melléklet tartalmazza.

/2/   Ökológiai hálózat, valamint a természeti területeken, a vonatkozó jogszabályok előírásai a mérvadóak.  Tájhasználat, művelési ágváltoztatás, építmény-elhelyezés csak a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság egyeztetésével történhet.

/3/   Természeti területen

- beépítésre szánt terület nem jelölhető ki.

- szennyező vagy veszélyeztető létesítmény nem helyezhető el.

-  csak olyan gazdasági célú hasznosítás, környezeti igénybevétel, gazdálkodás történhet, amely a terület biológiai sokféleségét fenntartja.

-  természetes vagy természetközeli erdők, gyepek (rét, legelő) nádasok, vizes élőhelyek nem szüntethetők meg.

- új építmény, létesítmény csak a természeti értékek, tájképi adottságok károsítása, sérelme nélkül helyezhető el.

• adótorony, távközlési magas építmény, magasfeszültségű villamos távvezeték nem létesíthető.

Helyi jelentőségű természetvédelmi területek és értékek

13.§

/1/   A településen a helyi jelentőségű, e rendelettel védetté nyilvánított természeti értékeket, a szabályozási terv, tételes felsorolásukat az 5. számú melléklet /2/ pontja tartalmazza.

/2/   A helyi védelem alatt álló és a helyi védelemre javasolt természeti értékeket meg kell őrizni, rendszeres gondozásuk, fenntartásuk, dendrológiai- kertészeti szakvélemény előírásai, illetve szakértő közreműködésével lehetséges. Gondozásuk a tulajdonos, illetve a kezelő kötelessége.

/2/   A helyi védelemre javasolt területeken élő fák kivágása, a növényzet károsítása tilos.

/3/   A helyi természetvédelmi területeken fa kivágása csak szakvéleménnyel alátámasztva, engedély alapján lehetséges, egyéb esetekben fát kivágni nem szabad. A védelemről az ingatlan tulajdonosát értesíteni kell.

/4/  A fák kivágása akkor engedélyezhető, ha azt

       - a fák egészségi állapota,

       - balesetveszély elhárítás,

       - vagy közegészségügyi szempontok szükségessé teszik.

/5/  A kivágást követő egy éven belül, a helyi jelentőségű védett természeti érték helyén, a természeti emlék, a jogszabály szerinti fapótlási kötelezettség  szerint 2x –es mennyiségben, azonos fafajjal és fajtával pótlandó.

/6/   A védelemre tervezett fák lombkorona vetületétől számított 3 méteres védőtávolságon belül nem helyezhető el épület és a gyökérzónát károsító építmény.

/7/  A helyi természetvédelmi területen az építési engedélyezési dokumentációhoz kertépítészeti tervet kell készíttetni kertépítész szaktervező által. A kertépítészeti engedélyezési tervnek tartalmaznia kell a meglévő és a tervezett állapotot M 1:200, 250-es léptékben.

Általános építészeti előírások

14.§

/1/   Az építési engedélyezés során kizárólag az anyaghasználatában, megjelenésében és szinezésében a helyi hagyományokhoz illeszkedő épület építésére adható ki engedély.

/2/   Az engedélyezés során vizsgálni kell:

-      az épület szerkezetét, a felhasznált anyagokat,

-      héjalás anyagát,

-      nyílászárók anyagát, formáját,

-      homlokzatképzést,

-      tetőidomot, tetőgerinc formáját, irányát, hajlásszögét,

-      faszerkezetek, és kő elemek megjelenését az épületen

• kéményeket.

/3/     A település területén nem alkalmazhatóak az alábbi építőanyagok:

mesterséges pala, hullámpala, műanyag hullámlemez, alu. trapézlemez.

/4/   Zomba teljes területén kétszintes tetőterű épület nem létesíthető.

/5/     Zomba belterületén a helyi értékvédelmi területeken , valamint a 65. főút /Rákóczi  

         Ferenc utca, József Attila utca/ és a 6533. sz. út /Kossuth Lajos utca/ menti területeken

         kizárólag magastetős lakóépület építhető 25 – 45  fok közötti tetőhajlásszöggel.

/6/   A település belterületén utcai kerítést max 1,5 m magasságban, min. 50%-ban hézagos, vagy áttört szerkezetűként kell kialakítani.

/7/   Az oldal- és hátsókertben építhető kerítés magassága nem haladhatja meg az 1,80 m-t.

/8/   A település területén 6,0 m építménymagasságú épület csak 2 lakószinttel építhető.

/9/   A település területén új épület csak oly módon engedélyezhető, hogy  építése során a meglévő terep rendezésének szükségessége nem haladhatja meg az 1,5 m-t.

Egyedi építészeti előírások a Szabadság utca keleti oldala és a Széchenyi utca északi oldala által határolt helyi értékvédelmi területre vonatkozóan

15.§

/1/   A védett területen lévő épületek bővítése felújítása, (homlokzatvakolás, színezés, nyílászáró csere, tető felújítás, tetőtér beépítés…stb) során az eredeti épület anyaghasználatát, léptékét és formavilágát alkalmazó, vagy ahhoz alkalmazkodó építészeti megoldások engedélyezhetők.

/2/    Védendő a jelenleg kialakult utcakép, a telkek mérete, a beépítési mód, a lakóházak

         tömege /szélességi mérete az utcafronton, magassága/ megjelenése. Új épület

          építése,      illetve a meglévők bővítése csak az utcakép megtartásával lehetséges.

/3/ A területen kizárólag magas tetős épület építhető 37 – 42 fok közötti tetőhajlásszöggel.

/4/ A területen új épület építése, vagy bővítés esetén az épületszélesség /lásd. fogalom- 

      meghatározások/  nem lehet több, mint 7,0 méter.

/5/ Az épület oldalirányú bővítésének építési vonala az utcafronttól legalább 6,0 m-re kell

     legyen.

Egyedi építészeti előírások a település mag (Kossuth, József Attila, Rákóczi utcák találkozása) helyi értékvédelmi területre vonatkozóan

16.§

/1/   A védett területen lévő épületek bővítése felújítása, (homlokzatvakolás, színezés, nyílászáró csere, tető felújítás, tetőtér beépítés…stb) során az eredeti épület anyaghasználatát, léptékét és formavilágát alkalmazó, vagy ahhoz alkalmazkodó építészeti megoldások engedélyezhetők.

/2/   Védendő a település ősi magja, az úthálózat, a településszerkezet nőtt jellege, a közterületek alakja, a telkek szabálytalansága, illetve a beépítési mód.

/3/     A területen kizárólag magastetős épület építhető 37 – 42 fok közötti tetőhajlásszöggel.

Reklám, hirdetőtábla

17. §

/1/   A termőföldön elhelyezett hirdetőtáblák melletti területek folyamatos gyommentesítéséről gondoskodni kell.

/2/   Zomba belterületén óriásplakát nem létesíthető.

/3/    Új épület elhelyezésénél, a meglévő épület átalakításánál, funkcióváltásánál,

        homlokzati felújításánál az intézmények cégéreinek, hirdetőtábláinak méretét és

        elhelyezését a homlokzattal együtt kell kialakítani. Utólagosan cégér vagy hirdetőtábla a

         már kialakított homlokzat aechiektúráját figyelembe véve helyezhető csak el.

/4/   A település területén az épületek tetőzetén hirdetési berendezések, fényreklámok nem helyezhetők el.

Közterületek, közterek kialakítása

18. §

/1/   Közterületen, illetve közhasználat céljára átadott területen, köztéren (továbbiakban: közterület) elhelyezett építmények és köztárgyak nem akadályozhatják a jármű és gyalogos közlekedést.

/2/   Közterületen építmény, berendezés, köztárgy csak abban az esetben helyezhető el, ha

        -    a közterületen kívüli építmények előírásosan megközelíthetők

        -    a gyalogossáv minimum 1,5 méter szélességét nem csökkenti

        -    a felszíni vizek lefolyását, elvezetését nem akadályozza

        -    a közműlétesítmények építését, karbantartását nem akadályozza

        -    a járművezetők kilátását és a közutak forgalmát nem veszélyezteti.

Tűzvédelem

19. §

/1/   A törvényi rendelkezés szerint a gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyek, jogi személyek, a jogi és magán jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek az oltóvíz biztosításáról gondoskodni kell. A gazdálkodó tevékenységet nem folytató magánszemélyek részére az oltóvíznyerési lehetőségek biztosítása az önkormányzat feladata. Az oltóvizet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint kell biztosítani.

/2/   A településen a mértékadó tűzszakasz nem lehet nagyobb, mint a területen létesítendő tűzoltó vízforrásokból biztosítható oltóvíz-intenzitással ellátható terület.

/3/   A tűzoltóság vonulása és működése céljára – ha arról jogszabály illetve nemzeti szabvány másként nem rendelkezik – az építményekhez olyan utat, illetve területet kell biztosítani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működtetésére.

III.fejezet

Környezetvédelem

Környezetvédelem

20.§

/1/   Az igazgatási területen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy:

•       - a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő,
•       - megelőzze a környezetszennyezést,
•       - kizárja a környezetkárosítást.

/2/   A védőterületen (védőövezet, védősáv területén) belül épület, építmény csak az illetékes szakhatóság(ok) hozzájárulásával létesíthető. A beépíthetőség feltételeit az építésügyi hatóság állapítja meg a káros hatás mértéke, a helyi adottságok és az illetékes szakhatóságok véleménye alapján. A káros hatású tevékenység nem közelítheti meg a már kialakult más rendeltetésű övezeteket a védőtávolságnál jobban.

/3/   Új funkció létesítése esetén, ha az a létesítmény az érvényes jogszabályok szerint hatásvizsgálat köteles, akkor a hatásvizsgálatot el kell végezni, legkésőbb az építési engedély iránti kérelem beadásáig.

/4/  A gazdasági-, különleges-, közlekedési- és közműterület övezeteinek területén: új építmény létesítése esetén a környezetvédelmi határértékeknek a telek határán teljesülniük kell;

1. meglévő építmény átalakítása vagy használati módjának megváltozása esetén a környezetvédelmi határértékeknek a gazdasági területhez – közterülettel elválasztva vagy anélkül – a csatlakozó lakóterületi építési hely határán kell legalább teljesülniük.

/5/   A területen a 20 férőhelyet elérő parkolókat csak szilárd burkolattal lehet kiépíteni. A 10 férőhelyet elérő parkolók felszíni csapadékvizének elvezetéséhez hordalék-, olaj- és iszapfogó beépítése szükséges.

/6/   A rombolt és szennyezett felszínű területeket, a közegészségügyi és környezetvédelmi követelményeknek megfelelően,  rekultivációs terv alapján kell helyreállítani és elsősorban zöldfelületként újrahasznosítani.

/7/   Nagy- és közepes haszonállattartó épületet és trágyatárolót lakó, üdülő és intézményi funkciójú épülettől 15 m-nél, kishaszonállat esetében 5 m-nél távolabb kell elhelyezni. Az állattartással és az állattartó épületekkel kapcsolatos egyéb szabályokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

/8/   A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy folytatható, hogy az üzemeltető köteles gondoskodni a veszélyes hulladék környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről és ártalmatlanításáról.

/9/   Hulladékgyűjtő udvar ipari gazdasági területen jelölhető ki.

/10/ A csatornahálózat kiépüléséig csak zárt szennyvíztároló létesítése engedélyezhető.

/11/ A szennyvízcsatorna kiépülését követően kötelezni kell az ingatlantulajdonosokat a rákötésre. A meglévő zárt gyűjtőket és az egyedi szennyvízkezelési megoldásokat a szennyvízcsatorna hálózatra történő csatlakoztatása után fel kell számolni.

Hulladékártalmatlanítás és elhelyezés

21. §

/1/   A hulladék termelője, birtokosa a tevékenysége gyakorlása során keletkező, illetve más módon a birtokába kerülő hulladékot köteles gyűjteni, továbbá hasznosításáról vagy ártalmatlanításáról gondoskodni.

/2/   A hulladék gyűjtése, tárolása, csak a környezet veszélyeztetését kizáró módon, zárt térben vagy zárt gyűjtőedényben történhet.

 /3/ A település területén tilos közterületen építési vagy egyéb kommunális hulladék elhelyezése

/4/   A település területén új hulladéklerakó, vagy hulladékártalmatlanító nem létesíthető.

/5/   Sziárd vagy folyékony hulladék a település közigazgatási területére más területekről nem hozható be, tárolás illetve ártalmatlanítás céljából, kivéve újrahasznosítás esetén.

/6/   Hígtrágyás technológiájú állattartó telep a település igazgatási területén nem létesíthető.

/7/   A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy folytatható, hogy az üzemeltető köteles gondoskodni a veszélyes hulladék környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről és ártalmatlanításáról.

/8/   A veszélyes hulladék átmeneti tárolása, a vonatkozó jogszabályok szerint, a talaj, a talajvíz, illetve a levegő szennyezése nélkül, zárt térben történhet.

/9/   A hulladékot a hasznosítás elősegítése érdekében a hasznosítási, technológiai, gazdasági lehetőségeknek megfelelően elkülönítve kell gyűjteni.

/10/ Az illegális hulladéklerakók felszámolandók, területük rekultiválandó.

/11/ A volt kommunális hulladéklerakó területét, a szakhatóság előírásainak megfelelően rekultiválni kell. A területen épület, építmény nem helyezhető el. A rekultiváció elvégzéséig a terület elzárását, veszélyességének megjelenítését biztosítani kell.

/12/ Az állattartásból keletkezett hulladékokat kivételes gondossággal kell kezelni, hogy a környezetre semminemű káros hatással ne legyen. Az esetlegesen keletkező veszélyes hulladékok elszállításáról a tulajdonosnak kell gondoskodnia.

/13/ Állati tetemek elszállítását és megsemmisítését csak az erre a célra szakosodott és engedéllyel rendelkező vállalkozás végezheti.

Felszíni és felszín alatti vizek védelme

22. §

/1/   A beépítésre szánt területeken új létesítmények kizárólag abban az esetben létesíthetők, ha a keletkező szennyvizek törvényben előírt módon történő kezelése megoldott és biztosított. Káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek a közcsatornába nem vezethetők, oda kizárólag a 203/2001. (X.26.) Korm. rendelet I. védettségi kategóriájának megfelelő szennyvizek vezethetők.

/2/   A felszíni vizek bármilyen jellegű szennyezése tilos. A felszíni vízfolyások körzetében nem folytathatók olyan tevékenységek, amelyek a felszíni, illetve a felszín alatti vizek, illetve a talaj állapotát szennyezik.

/3/   Állattartó épület a felszíni vizek partjától 200 méteren belül, illetve a vízfolyásoktól 200 méteren belül nem létesíthetők.

/4/   A felszíni vizek öntisztulásának elősegítése miatt a parti sáv természetközeli ökoszisztémáinak (nádasok, ligetes fás társulások, gyepek) védelmét vízgazdálkodási övezet keretein belül kell biztosítani.

/5/   Vízfolyásokba állattartásból származó hígtrágya, szerves és műtrágya, valamint növényvédőszer csurgalékvize nem kerülhet.

/6/   Az állattartó telepek létesítésekor és üzemelésekor a „helyes mezőgazdasági gyakorlat” szabályait be kell tartani.

A levegő védelme

23. §

/1/   A településre az általánosan érvényes levegőtisztaság-védelmi értékek vonatkoznak. A területen csak olyan létesítmények helyezhetők el, amelyek ezen előírásokat kielégítik. A területre érvényes levegőminőségi és a légszennyező anyagok kibocsátási határértékeit a hatályos országos jogszabályok szerint kell figyelembe venni.

/2/   Új létesítmény, technológia létesítése, telepítése kizárólag akkor engedélyezhető, ha a 21/2001. (II.14.) Korm. rendeletnek megfelelő kibocsátási határértéket teljesíti.

/3/   Kellemetlen szagot, bűzt okozó tevékenységek közigazgatási területen csak az állattartási rendeletben előírt és rögzített módon folytathatók.

/4/   Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, ami légszennyezést, vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése

/5/   A levegő védelmével kapcsolatos egyes jogszabályokról szóló 21/2001. (II.14.) Korm . rendelet 6. § (1) bekezdése alapján a rendelet 2. számú mellékletében felsorolt tevékenységek esetében, a mellékletben meghatározott kiterjedésű védelmi övezetet kell kialakítani a rendelet hatálybalépését követően létesített légszennyező források körül.

A termőföld védelme

24. §

/1/   A település a 49/2001 (IV.3.) Korm. Rendelet 2 - es számú mellékletében foglaltak alapján nem tartozik a nitrátérzékeny települések közé

/2/   A vízfolyások mentén – jogszabályban meghatározott szélességben - gyepesítéssel kell gondoskodni a deflációból és szedimentációból eredő feliszapolódás megakadályozásáról.

/3/   A település szennyezés-érzékenységi szempontból kevésbé érzékeny terület, de a területen talajszennyezést okozó objektum nem helyezhető el, és a tevékenység nem engedélyezhető.

/4/   A termőföldet más célú hasznosítással járó beruházás céljára csak kivételes esetben lehet felhasználni. A 30AK-nál jobb minőségű termőföld csak különösen indokolt esetben - helyhez kötött beruházás céljára - vehető igénybe. Az igénybevételt az indokolt szükségletnek megfelelő legkisebb területre kell kijelölni.

/5/   A település területén feltöltésre környezetkárosító anyag nem használható.

/6/   Építés előkészítési munkák, tereprendezés során használható, minőség-tanúsítvány nélküli töltőanyag nem építhető be.

/7/   Kommunális szennyvíz, szennyvíziszap, egyéb nem veszélyes hulladék termőföldön történő elhelyezése tilos.

/8/   Mezőgazdasági rendeltetésű terület szennyvízzel történő öntözése a közigazgatási területen nem engedélyezhető.

/9/   A település területén tilos a szennyvizeket közvetlenül a talajba juttatni.

/10/ Minden területen az erózióveszély mértékének megfelelő tevékenység végezhető, törekedve arra, hogy a tevékenység hatására az a lehető legkisebb mértékre csökkenjen.

/11/ A területen csak olyan tevékenység folytatható, amely nem okoz talajszennyezést. Vízfolyásokba állattartásból származó hígtrágya, szerves és műtrágya, valamint növényvédőszer csurgalékvize nem kerülhet.

/12/ A termőföldön a földhasználók kötelesek olyan talajvédő gazdálkodást folytatni, mely a külön jogszabályban meghatározott természetvédelmi, környezetvédelmi, vízvédelmi, közegészségügyi, és állategészségügyi követelményeket figyelembe veszi.

A zaj elleni védelem

25. §

/1/   A közlekedésből származó környezeti zajszint a zaj ellen védendő létesítmények környezetében a vonatkozó - 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes - rendeletben a lakóterületre meghatározott határértéket nem haladhatja meg.

/2/   A településen a zajvédelem az országos előírások szerint, azoknak megfelelően biztosítandó. A zajt keltő és a zajtól védendő létesítmények egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek. (Zajvédelmi szempontból – a közlekedésből származó – megengedett A-hangnyomásszint a települési utak mentén nappal 55dB, éjjel 45 dB, egyéb lakóterületeken 50/40 dB.)

Geológiai előírások

26. §

/1/   A (potenciális) felszínmozgás veszélyes területrészeken mérnökgeológiai, geotechnnikai vizsgálatokra kell alapozni az építési tevékenységet.

/2/   Új területek beépítésének feltétele, hogy a beépítésre tervezett és közterületeken a felszíni vizek akadálytalan eróziómentes elvezetése biztosított legyen.

/3/   A mélyfekvésű, magas talajvízállású területeken (vízfolyások, tavak mederközeli területe) építmények létrehozása előtt talajmechanikai vizsgálatokkal kell tisztázni az igénybevett kőzettér állapotát, az építés feltételeit.

/4/   Terepszint alatti építmények (pincék) közterületet, idegen telket, meglévő építményeket hatásterületükkel nem veszélyeztethetik. A pincékkel érintett területeken az építési engedélyezési tervdokumentációnak tartalmaznia és a tervezésnél figyelembe kell vennie az építési terület pince és üregviszonyait.

/5/   Feltöltött területek beépítését geotechnikai vizsgálatok eredményeire kell alapozni.

/6/   A 2 méternél magasabb nyitott kőzetfallal (nyitott kőzetfal-partfallal, mélyutakkal, tereplépcsőkkel) érintett területeken az építési hely kijelölését, valamint az építmények kialakításának egyedi feltételeit geotechnikai, mérnökgeológiai vizsgálatokra kell alapozni.

IV. FEJEZET

TERÜLETFELHASZNÁLÁS

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

27. §.

/1/  Zomba területén a beépítésre szánt területek az építési használatuk általános jellege valamint sajátos építési használatuk szerint a következő területfelhasználási egységekbe sorolandók:

        Kertvárosias lakóterület                                                                  (Lke)

        Falusias lakóterület                                                                       (Lf)

        Településközpont vegyes terület                                                       (Vt)

        Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület                                          (Gksz)

        Ipari terület                                                                                 (Gip)

        Különleges területek                               

sportterület                                                                 (K-sp)

temető                                                                       (K-t)

                       kastély - iskola és diákotthon                                          (K-i)

                       borászati központ  –                                                       (K-b)

                       szennyvíztisztító mű                                                      (K-szt)

Kertvárosias lakóterület (Lke)

28. §

/1/   Kertvárosias lakóterület a Szabályozási Terven (SZT-1, SZT-2) Lke jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 6,0 m-es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál.

/2/   A kertvárosias lakóterületen az OTÉK 13. §. (2) bekezdésben felsoroltak közül önálló épületként elhelyezhető:

a./   egylakásos lakóépület,

b./   helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

c./   egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

e./   helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

/3/     A kertvárosias lakóterületen kivételesen elhelyezhető:

a./   helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény,

b./   sportépítmény,

c./   a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari építmény,

d./   szálláshely szolgáltató épület,

e./   a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény

/4/   A kertvárosias lakóterületen kivételesen sem helyezhető el:

a./   üzemanyagtöltő állomás,

b./   egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület,

c./   önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

/5/ A kertvárosias lakóterület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:

SZ – szabadon álló

Z – zártsorú

közbenső telek 10 m, szélső telek 14,5 m széles.

/6/   Az övezet telkein a fő rendeltetés szerinti funkció kizárólag egy épületben nyerhet elhelyezést.

/7/^[5]  Az építési övezet építési telkei kizárólag teljes közművesítettség esetén építhetők be a 5.§ /12-14/ bekezdések figyelembe vételével.

/8/   Az építési övezetben max. F+1+T szintszámú épületek helyezhetők el.

/9/   Gépjárműtároló telken belüli elhelyezése

1. új épület esetén a fő rendeltetés szerinti épülettel egy tömegben
2. önálló épületben, kizárólag meglévő főépület esetén.

/10/ Az övezetben elhelyezhető a főépületen kívül, azt kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú önálló épületként:

-    járműtároló

-    háztartással kapcsolatos tárolóépület

-    barkács műhely

-    műterem

-    a környezetet nem zavaró kézműipari tevékenység műhelye

-    a telken folyó mezőgazdasági tevékenység gazdasági épületei

-    kereskedelmi, szolgáltató épület helyezhető el.

/11/ A kertvárosias lakóterületen a melléképítmények közül a következők helyezhetők el:

-    közmű-becsatlakozási műtárgy,

-    hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal, max. 1 m² )

-    kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel), max. 2 m² felülettel, építési engedély nélkül)

-    kerti építmény (szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz),

-    kerti víz- és fürdőmedence, -napkollektor (amennyiben nem utcafrontra építik, épített -    tűzrakóhely,

-    kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m² vízszintes vetülettel,

-    háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem.

-    kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő,

-    szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna, zászlótartó oszlop.

/12/ Az övezet területén állattartást szolgáló épületek, építmények és melléképületek csak akkor helyezhetők el, ha a területen a helyi önkormányzati rendelet az állattartást lehetővé teszi.

/13/ Az Lke1 övezet építési telkeit csak a Szabályozási Terven ábrázolt módon lehet kialakítani /3 közbenső telkes 1-1 szélső vegyen közre.

/14/ Az Lke1 övezet építési telkeit úgy kell beépíteni, hogy a közbenső telkek zártsorú beépítését a Szabályozási Terven ábrázolt módon  a szélső telkeknél meg kell szakítani. Épület csak a Szabályozási Terven ábrázolt építési helyre építhető.

/15/ Az Lke1 övezetben kialakuló 5-egységes épületegyüttes telkeinek beépítése előtt az 5 telekre, a településképi és építészeti követelmények tisztázására az 5 épület egységes megjelenését igazoló elvi építési engedélyt kell kérni. Az egyes telkekre az építési engedély csak az elvi építési engedélyben meghatározott épülethez illeszkedő épület építésére adható ki. Az épület tömeg, párkánymagasság, tetőidom, szintszám, nyílásrend tekintetében nem térhet el az elvi engedélyezésre benyújtott épülettől.

/16/ Az Lke3 övezetben a növényállomány felmérésére kertészeti szakvéleményt kell készíttetni. Az Lke3 övezetben építési munka csak abban az esetben végezhető, ha a kertészeti szakvéleményben értékesnek ítélt növényzet fennmaradása biztosított.

Falusias lakóterület (Lf)

29. §

/1/   Falusias lakóterület a Szabályozási terven Lf jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 4,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál, melyen gazdasági épületek is elhelyezhetők.

/2/   Falusias lakóterületen az OTÉK 14.§ (2) bekezdésében felsoroltak közül önálló épületként elhelyezhető:

1. legfeljebb egylakásos lakóépület;
2. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület;
3. szálláshely szolgáltató épület;
4. helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület;
5. kézműipari építmény;

/3/     Falusias lakóterületen kivételesen elhelyezhető:

7. sportlétesítmény
8. termelő kertészeti építmény

/4/     Falusias lakóterületen kivételesen sem helyezhető el:

1. üzemanyagtöltő állomás.
2. mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény;

/5/   A falusias lakóterület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:

O – oldalhatáron álló beépítés

Sz -  szabadon álló beépítés

K - kialakult

/6/   Az övezet telkein a fő rendeltetés szerinti funkció kizárólag egy épületben nyerhet elhelyezést.

/7/^[6]  Az építési övezet építési telkei kizárólag teljes közművesítettség esetén építhetők be a 5.§ /12-14/ bekezdések figyelembe vételével.

/8/   Falusias lakóterületen 2 építményszintű épület helyezhető el.

/9/   Új gépjárműtároló telken belüli elhelyezése

a) új épület esetén a fő rendeltetés szerinti épülettel egy tömegben

b) önálló épületben, kizárólag meglévő főépület esetén

/10/ Az övezetben elhelyezhető a főépületen kívül, azt kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú önálló épületként:

        -    a /9/ b, pontja szerinti járműtároló

        -    háztartással kapcsolatos tárolóépület

        -    barkács műhely

        -    műterem

        -    a környezetet nem zavaró kézműipari tevékenység műhelye

        -    a telken folyó mezőgazdasági tevékenység gazdasági épületei

        -    kereskedelmi, szolgáltató épület helyezhető el.

/11/ A falusias lakóterületen a melléképítmények közül a következők helyezhetők el:

        -    közmű-becsatlakozási műtárgy,

        -    hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal, max. 1 m2

             alapterülettel

        -    kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel), max. 2 m2 felülettel, építési

             engedély nélkül)

        -    kerti építmény (szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a

             terepszintnél

             1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz),

        -    kerti víz- és fürdőmedence, -napkollektor (amennyiben nem utcafrontra építik,

             épített tűzrakóhely,

        -    kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m² vízszintes vetülettel,

        -    háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem.

        -    kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő,

        -    szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna, zászlótartó oszlop.

/12/ Az övezet területén állattartást szolgáló épületek, építmények és melléképületek csak akkor helyezhetők el, ha a területen a helyi önkormányzati rendelet az állattartást lehetővé teszi.

/13/ Amennyiben egy telek beépítési módja eltér az övezeti előírásoktól az épület bővíthető, felújítható, tetőtere beépíthető, de új épület csak az övezeti paraméterek betartásával építhető.

/14/ Az építési övezet területén a kialakítható legkisebb telekterület másfélszeresét meghaladó telekméret esetén a beépítési mérték számításánál a kialakítható legkisebb telekterület másfélszerese feletti többletterületnek csak a fele vehető figyelembe, de a kialakuló beépítés így sem haladhatja meg a minimális teleknagyság esetében engedélyezhető beépítettség kétszeresét.

Településközpont vegyes terület (Vt)

30. §

/1/   A településközpont vegyes terület a Szabályozási terven Vt jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

/2/   Településközpont vegyes területen az OTÉK 16.§ (2) bekezdésben felsoroltak közül önálló épületként elhelyezhető:

1. lakóépület az egyes övezeteknél meghatározott lakásszámmal;
2. igazgatási épület;
3. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület;
4. egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület;
5. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület;
6. sportépítmény;

/3/ Településközpont vegyes területen kivételesen nem zavaró hatású egyéb gazdasági

/4/   Településközpont vegyes területen kivételesen sem helyezhető el:

1. üzemanyagtöltő állomás;
2. önálló épületként egyéb gazdasági építmény;
3. önálló főépületként termelő kertészeti építmény.

/5/   A településközpont vegyes építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:

K - kialakult állapot

O - oldalhatáron álló beépítés

Sz - szabadon álló beépítés

U - úszótelek

Z - zártsorú beépítés

* - kivételt képez ez alól a harangláb és harangtorony

/6/^[7]  Az építési övezet építési telkei kizárólag teljes közművesítettség esetén építhetők be az 5.§ /12-14/ bekezdések figyelembe vételével.

/7/   Az építési övezet területén több fő funkciójú épület is elhelyezhető,

/8/     Településközpont vegyes területen

- Vt1, Vt3 és Vt5 övezetekben max. 2 lakás,

- Vt2 övezetben max. 5 lakás,

- Vt4 övezetben max. 12 lakás helyezhető el.

/9/   Településközpont vegyes területen legfeljebb 3 építményszintű épület helyezhető el.

/10/ A településközpont vegyes területen a melléképítmények közül a következők helyezhetők el:

-    közmű-becsatlakozási műtárgy,

-    hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal, max. 1 m2 alapterülettel

-    kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel), max. 2 m2 felülettel, építési

engedély nélkül)

-    kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára

szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés

nélküli

terasz),

-    kerti víz- és fürdőmedence, -napkollektor,

-    kerti lugas,

/11/ A településközpont vegyes területeken állattartó épület nem helyezhető el.

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz)

31. §

/1/   Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület, a Szabályozási Terveken Gksz jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely elsősorban nem zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek lehelyezésére szolgál.

/2/   A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen az OTÉK 19.§-a szerint elhelyezhető:

a./  mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,

b./  gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,

c./  igazgatási, egyéb irodaépület.

/3/   A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen kivételesen elhelyezhető:

a./  egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület

b./  egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

c./  sportépítmény,

d./  üzemanyagtöltő állomás.

/4/   A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen kivételesen sem helyezhető el:

a./   parkolóház.

/5/   Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét - a beépítési mód függvényében - a következő táblázat szerint kell meghatározni:

SZ - szabadonálló beépítés    

* - túlléphető, amennyiben a technológia megköveteli

/6/^[8]  Az építési övezet építési telkei kizárólag teljes közművesítettség esetén építhetők be az 5.§ /12-14/ bekezdések figyelembe vételével.

/7/   Az építési övezet területén több fő funkciójú épület is építhető.

/8/   Kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen 2 építményszintű épület helyezhető el.

/9/   Ha az alkalmazott technológia nagyobb építménymagasságot követel meg az övezetben előírt legnagyobb megengedhető építménymagasság túlléphető.

/10/ A minimális zöldfelületi mértéken belül, a telekhatárok mentén min. 10 m-es sávban többszintű növényzet (fa- és cserjesor) telepítése kötelező.

/11/ A Gksz3 jelű övezetben egy telken több főépület is elhelyezhető, oly módon, hogy az a meglévő helyi védett épülettel harmonizáljon, mind építészeti stílusában, mind pedig teljes megjelenésében.

/12/ A kereskedelmi szolgáltató területen a továbbiakban fejlesztés csak a környezetvédelmi hatósággal folytatott egyeztetés alapján, az általa előírtak figyelembevételével történhet.

/10/ A területen a teljes telekméret minden 200 m²-e után 1 db lombhullató fa ültetendő, min. 16/18-as törzskörmérettel. A fákat a használatbavételi engedély kérelmezéséig el kell ültetni, a használatbavételi engedély ennek meglétekor adható ki.

Ipari gazdasági terület (Gip)

32. §

/1/   Ipari gazdasági terület, a Szabályozási Terven Gip jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely olyan gazdasági tevékenységű célú épületek elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetőek el.

/2/   Az ipari gazdasági területen az építmények elhelyezése és használata szerint az alábbi területekre osztható:

Jelentős mértékű zavaró hatású terület

1. agráripari
2. ipari

Ipari gazdasági terület - agáripari (Gip-a)

33. §

/1/   Ipari gazdasági terület, a Szabályozási Terveken Gip jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely olyan gazdasági tevékenységű célú épületek lehelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetőek el.

/2/   Ipari gazdasági terület agráripari területen az OTÉK 20.§ alapján önálló épületként elhelyezhető:

- nagyüzemi állattartó épület és kiszolgáló épületei;

- a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló szociális épület;

- egyéb mezőgazdasági üzemi létesítmények;

- igazgatási és egyéb irodaépület.

/3/ Ipari gazdasági terület agráripari területen kivételesen parkolóház és üzemanyagtöltő

állomás is elhelyezhető.

/4/   Ipari gazdasági terület agráripari területen kivételesen sem helyezhető el:

- gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások;

/5/     Az ipari gazdasági terület agráripari terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:

SZ – szabadonálló beépítés       * amennyiben a technológia megköveteli

/6/^[9]  Az építési övezet építési telkei a belterülethez kapcsolódó ipari gazdasági terület esetében kizárólag teljes közművesítettség esetén építhetők be az 5.§ /12-14/ bekezdések figyelembe vételével. A belterülethez nem kapcsolódó ipari gazdasági terület esetében részleges közművesítettség esetén építhetők be

/7/   Az építési övezet területén több fő funkciójú épület is építhető.

/8/   Az építési övezet területén legfeljebb 3 építményszintű épület helyezhető el.

/9/   Ha az alkalmazott technológia nagyobb építménymagasságot követel meg az övezetben előírt legnagyobb megengedhető építménymagasság túlléphető max. 3 m- rel.

/10/ Az ipari gazdasági területen új épület az utcai telekhatártól legalább 10 m távolságban létesíthető.

/11/ A minimális zöldfelületi mértéken belül, a telekhatárok mentén min. 10 m-es sávban többszintű növényzet (fa- és cserjesor) telepítése kötelező.

/12/ Beültetési kötelezettség – telken belüli kötelező védőfásítás – terheli környezetvédelmi, valamint táj- és településképvédelmi okokból az ingatlanok egy részét a szabályozási tervekben jelölt helyeken.

Ipari gazdasági terület – ipari terület (Gip-i)

34.§

/1/   Az ipari gazdasági terület ipari terület, a Szabályozási terven Gip-i jellel szabályozott építési övezet, mely elsősorban jelentős környezeti hatással járó ipari létesítmények elhelyezésére szolgál.

/2/   Ipari gazdasági terület ipari területen az OTÉK 20.§ alapján önálló épületként elhelyezhető:

1. a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló szociális épület;
2. egyéb mezőgazdasági üzemi létesítmények;
3. igazgatási és egyéb irodaépület.

/3/  Ipari gazdasági terület ipari területen kivételesen parkolóház és üzemanyagtöltő állomás is elhelyezhető.

/4/   Ipari gazdasági terület ipari területen kivételesen sem helyezhető el:

1. gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások;

/5/   Az ipari gazdasági terület ipari terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:

SZ - szabadonálló beépítés

* - túlléphető, amennyiben a technológia megköveteli

/6/   Az építési övezet építési telkei részleges közművesítettség esetén építhetők be.

/7/   Az építési övezet területén több fő funkciójú épület is építhető.

/8/   Az építési övezet területén legfeljebb 3 építményszintű épület helyezhető el.

/9/   Ha az alkalmazott technológia nagyobb építménymagasságot követel meg az építési övezetben előírt legnagyobb megengedhető építménymagasság 3 méterrel túlléphető.

/10/^[10]

/11/ Az újonnan beépítésre kijelölt ipari gazdasági terület ipari területeken telekalakítási-, valamint építési engedélyt kiadni csak telekalakítási terv alapján lehet.

/12/ Ipari gazdasági terület ipari területen épület csak a telekhatártól 10 m-re helyezhető el.

/13/ Az építési övezet területén új épület csak előzetes környezetvédelmi hatástanulmány alapján létesíthető, mely kötelezettség alól kizárólag a környezetvédelmi hatóság előzetes állásfoglalása alapján mentesülhet a beruházó.

/14/ Az építési övezetben a teljes telekméret minden 200 m²-e után 1 db lombhullató fa ültetendő, min. 16/18-as törzskörmérettel. A fákat a használatbavételi engedély kérelmezéséig el kell ültetni, a használatbavételi engedély kizárólag ennek meglétekor adható ki.

Különleges területek

35. §

/1/   Különleges területek a használatuk és rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége, a környezetre gyakorolt káros hatásuk, illetve a környezettel szembeni védelmi igényük (zöldfelületi jellegük) miatt a következők:

- sportterület (K-sp),      

- temető (K-t)

- iskola és diákotthon (K-i)

- borászati központ, vendéglátó, szálláshelyet adó kastély (K-b)

- szennyvíztisztító mű – (K-szt)

/2/     A különleges területen önálló gépkocsitároló épület elhelyezése nem lehetséges.

Sportterületek (K-Sp)

36.§

/1/   Különleges terület sportterület a Szabályozási Terven K-sp jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely elsősorban sportlétesítmények elhelyezésére szolgál.

/2/   Különleges terület sportterületen kizárólag:

- sportépítmények;

- szabadtéri sportépítmények;

- sportépítmények kiszolgáló létesítményei;

- a területet használók ellátását szolgáló kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató létesítmények helyezhetők el.

/3/   Különleges terület sportterületen lakóépület kivételesen sem helyezhető el.

/4/   A különleges terület sportterület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:

SZ - szabadon álló beépítés

/5/^[11] Az építési övezet építési telkei kizárólag teljes közművesítettség esetén építhetők be az 5.§ /12-14/ bekezdések figyelembe vételével.

/6/   Az építési övezet építési telkein több fő funkciójú épület építhető.

/7/   Különleges terület sportterületen legfeljebb 2 építményszintű épület helyezhető el.

/8/   Új sportterület létesítése esetén a tervezett funkciónak megfelelően a parkolást és a megfelelő szociális kiszolgáló épületeket biztosítani kell.

Temetők területe (K-T)

37.§

/1/   A területen a temetkezés kegyeleti épületei, s azt kiszolgáló és kiegészítő épületek helyezhetők el.

/2/   Az építési övezet beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét a következő táblázat szerint kell meghatározni:

SZ - szabadon álló beépítés

K - kialakult állapot

* - kivételt képez ez alól a harangláb és harangtorony

/3/   Az építési övezet építési telkei részleges közművesítettség esetén építhetők be.

/4/   Különleges terület temető területen legfeljebb 2 építményszintű épület helyezhető el.

/5/   A temetők körül min. 5 m széles háromszintű növénytakarás biztosítandó.

/6/   A temető telkétől megtartandó védőtávolság 25 m. A védőtávolságon belül új épület, építmény nem helyezhető el, állattartó tevékenység nem folytatható, vízkivételi hely nem létesíthető, valamint étkezési célra történő növénytermesztés, illetve a talaj állékonyságát befolyásoló tevékenység nem folytatható.

/7/   Az újonnan kialakításra kerülő temető telken belüli 30 m-es védőtávolságán belül kizárólag urnafalas és urnasíros temetés engedélyezhető.

/8/   Harangtorony, illetve harangláb építése esetén a megengedhető legnagyobb építménymagasság túlléphető max. 3 m-rel.

Kastély - Iskola és diákotthon terület (K-I)

38.§

/1/   A K-i jelű övezetben csak oktatási létesítménnyel kapcsolatos épületek helyezhetők el.

/2/   A K-i övezetbe a paradicsompusztai kastély és környezete kerül.

/3/   Az építési övezet beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét a következő táblázat szerint kell meghatározni:

SZ - szabadon álló beépítés

K - kialakult állapot

/4/   Az építési övezet építési telkei részleges közművesítettség esetén építhetők be.

/5/   Az övezet területén elhelyezkedő Dőry Kastély épülete felújítható, tetőtere beépíthető de nem bővíthető. Az épületben az oktatással és a diákok elszállásolásához kapcsolódó vagy az azt kiszolgáló és kiegészítő funkciók helyezhetők el.

/6/   A területen új épület elhelyezése tilos. A meglévő épület bővítése kizárólag a helyi védett épülettel, építészeti stílusában, megjelenésében harmonizáló módon lehetséges.

/7/   Épületbővítést, épületfelújítást úgy kell megszervezni, hogy a jelenlegi értékes fák károsításával ne járjon

/8/   A kastély parkja helyi védelem alatt áll, s a 42 §. szerinti védelmi előírásokat be kell tartani.

Borászati központ terület (K-B)

39.§

/1/   A K-b jelű övezetben csak a szőlőfeldolgozással, borászattal kapcsolatos gazdasági, valamint az ehhez kapcsolódó vendéglátás-szálláshely épületei helyezhetők el.

/2/   E területfelhasználási egységbe a szentgáli Komlosy kastély, valamint a környezetében található borászati központok kerültek e területfelhasználási egységbe.

/3/   Az építési övezet beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét a következő táblázat szerint kell meghatározni:

SZ - szabadon álló beépítés

K - kialakult állapot

* - túlléphető, amennyiben a technológia megköveteli

/4/   Az építési övezet építési telkei részleges közművesítettség esetén építhetők be.

/5/   A területen a meglévő helyi védett épület bővítése kizárólag a helyi védett épülettel, építészeti stílusában, mind pedig teljes megjelenésében harmonizáló módon lehetséges.

/6/   Épületbővítést, épületfelújítást úgy kell megszervezni, hogy a jelenlegi értékes fák károsításával ne járjon

Szennyvíztisztító területe (K-Szt)

40.§

/1/   A területen a szennyvízelhelyezés és tisztítás törvényben előírt módon történő elvégzéséhez szükséges műtárgyak elhelyezésére szolgál.

/2/   Az építési övezet beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét a következő táblázat szerint kell meghatározni:

SZ - szabadon álló beépítés

K - kialakult állapot

/3/   A minimális zöldfelületi mértéken belül, a telekhatárok mentén min. 10 m-es sávban többszintű növényzet (fa- és cserjesor) telepítése kötelező.

/4/   A szennyvíztisztító körül kijelölt 300 méteres védőtávolságon belül lakóépület nem helyezhető el.

40/A. §

/1/ Különleges terület kastélyterületen az elsődleges cél a kastély megőrzése és környezetének fenntartása.

/2/ Az övezetben meglévő épület megtartható, új épület nem építhető.

/3/ Az övezet épületeiben kulturális, oktatási és turisztikai funkció is elhelyezhető.

/4/ Új gazdasági tevékenység nem kezdeményezhető, a meglévő gazdasági épület és működése funkcióváltásig megtartható.

/5/ A területen a jelenlegi használat és rendeltetésmód  váltás nem járhat a meglévő növényállomány csökkenésével illetve pusztulásával.

/6/ Különleges terület kastélyépület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

41. §

/1/   Zomba területén a beépítésre nem szánt területek az építési használatuk általános jellege valamint sajátos építési használatuk szerint a következő területfelhasználási egységek közé sorolandók:

        -    Zöldterület                                                         (Zkp,)          

        -    Erdőterület                                                         (E)

        -    Mezőgazdasági területek:

Általános mezőgazdasági terület                       (Má)

Kertes mezőgazdaság terület                            (Mk)

        -    Vízgazdálkodási terület                                          (V)    

        -    Közlekedési terület                                               (KÖu)

        -    Közműterület                                                      (Kmü)

Zöldterület

42. §

/1/   Zöldterület (közpark, közkert) a Szabályozási Terveken „ZKP”, jellel szabályozott, növényzettel fedett közterület.

/2/   Zöldterületen

- a pihenést és testedzést szolgáló építmény,

- vendéglátó épület,

- a terület fenntartásához szükséges épület helyezhető el.

/3/   A ZKP jelű övezetben az épületek legfeljebb 2%-os beépítettséggel helyezhetők el.

/4/   A területen a zölddel való fedettség min. 70 %-os legyen, melyet többszintesen kell kialakítani úgy, hogy a fával való fedettség minimum 60 % legyen.

/5/   A ZKP2 jelű övezetekben kertészeti kiviteli terv készítendő.

/6/   A kertépítészeti terv készítési kötelezettséggel érintett területek, módosítása, rendezése, fejlesztése csak szaktervező által készített kertépítészeti terv alapján történhet.

/7/     A Zkp2 jelű közparkban új épület elhelyezése tilos, a meglévő  épületek megtartandóak:

1. óvoda épülete /volt kastély/ védendő, megtartandó,
2. a varroda épülete a jelenlegi funkcióval megtartható, rendeltetésváltás kizárólag a /2/ bekezdésben felsorolt funkcióknak megfelelően történhet.

/8/   A zöldterületek rendeltetésszerű, akadálymentes használatát biztosítani kell.

/9/   A település területén található közparkok területe nem csökkenthető, fel nem osztható.

/10/ A zöldterületen csak a táj jellegéhez és ökológiai adottságaihoz alkalmazkodó – betegséget nem okozó – növények telepíthetők.

/11/ Az övezet telkein, különösen a gyermek játszószerek esetén a használók testi épségét nem veszélyeztető létesítmények helyezhetők el.

/12/ A közparkban fa kivágása csak engedéllyel történhet.

/13/ Zöldterületen fák kivágása, csonkolása csak szakember által végezhető akkor, ha azt

- a fák egészségi állapota,

- balesetveszély elhárítás,

- vagy közegészségügyi szempontok szükségessé teszik.

/14/ A szabályozási terven zöldterületként nem szabályozott közterületi zöldfelületek területén is a közparkokra vonatkozó előírásokat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy területükön épület nem létesíthető.

Erdőterület

43. §

/1/     Az erdőterületek az alábbi övezetekre tagozódnak:

• védelmi erdő (E-V1 és E-V2),
• gazdasági erdő (E-G).

/2/     Az erdőterületekre vonatkozóan az OTÉK 28. § előírásai közül a védelmi (E-V) és gazdasági (E-G) rendeltetésű erdőkre vonatkozókat kell alkalmazni az alábbi eltéréssel:

- az E-V1 övezeti jelű területen építmény nem helyezhető el.

/3/     Az erdőterületen építmények elhelyezéséhez az illetékes Állami Erdészeti Szolgálat hozzájárulása is szükséges.

/4/     Az E-V övezet jelű területek azon része, amely az Ökológiai Hálózat által érintett erdőterület, csak természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek használhatóak, a kialakult tájhasználatot megváltoztatni csak a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad.

/5/     Az erdőterületeket a külterület szabályozási terv tartalmazza.

/6/     A gazdasági erdőterület a Szabályozási Terveken „E-G” jellel szabályozott, erdő művelési ágú, illetve a településrendezési terv alapján erdősítésre kijelölt ingatlanok területe.

- a beépíthető telek legkisebb mérete 10 ha (100.000 m2),

- a beépítés mértéke legfeljebb 2%,

- az épületek építménymagassága legfeljebb 4,5 m.

/7/     Az erdőterületeken bányanyitás az összes érintett hatóság egyetértésével, előzetes tájrendezési, tájképvédelmi tanulmányterv alapján lehetséges, amennyiben az erdő nem áll természetvédelmi oltalom alatt.

/8/     Az erdőterületen csak a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájba illő, nyeregtetős épületek alakíthatók ki. Felmentés csak speciális, katonai létesítmények esetén adható.

/9/     Erdőterületen épület részleges közművesítettség (zárt szennyvíztároló létesítése) esetén helyezhető el.

/10/   Természetvédelmi oltalom alatt álló erdőterületen bánya, távközlési magas építmény, adótorony, antenna nem létesíthető.

/11/   A természetvédelmi területen, illetve a Natura 2000 területein lévő erdőben az erdő használatakor a természetvédelem szempontjai az elsődlegesek.

Mezőgazdasági terület

44. §

/1/     A település közigazgatási területén a mezőgazdasági területek az alábbi övezetekre tagozódnak:

• általános mezőgazdasági terület, szántó (Má-Sz)
• általános mezőgazdasági terület, gyep (Má-Gy)
• általános mezőgazdasági terület, intenzív szőlő (Má-Szl)
• kertes mezőgazdasági területek (Mk)

/2/   Mezőgazdasági területen a növénytermesztés és állattenyésztés, és az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és –tárolás építményei, valamint - a továbbiakban meghatározott esetekben - lakóépületek helyezhetők el.

/3/   Valamennyi mezőgazdasági övezet területén a 720 m²-nél kisebb földrészleten – egyéb rendelkezések hiányában – az épületek és építmények közül csak a növénytermesztés célját szolgáló fóliasátor helyezhető el.

/4/   Mezőgazdasági területen a növénytermesztés és állattenyésztés, és az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és –tárolás építményei, valamint - a továbbiakban meghatározott esetekben - lakóépületek helyezhetők el.

/5/   Mezőgazdasági területen erdő, vízfelület, sportolási célú gyep is létesíthető.

/6/   Mezőgazdasági területen lakóépület önállóan nem építhető.

/7/   Mezőgazdasági területeken kizárólag a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájba illő épületek, építmények építhetők.

/8/   A területen építésre kerülő új épületeket takaró fásítással kell kialakítani,

/9/ Mezőgazdasági területen az erózióvédelem, és a helyi klíma javításának érdekében mezővédő erdősávok, fasorok telepítendők a szabályozási terven jelöltek szerint.

/10/ Az övezetben a földrészletnek csak a kivett művelési ágú illetve intenzív kertészeti művelés alatt álló része keríthető le, természetes vagy természetbe illő anyag használatával. Egyéb földrészlet nem keríthető le.

/11/ Mezőgazdasági terület övezeteiben a közművesítettség mértéke: részleges. Ha a szennyvíz a közcsatornába nem vezethető, akkor zárt szennyvíztárolót kell kialakítani, vagy egyedi szennyvíztiszítót kell létesíteni.

/12/ A szántó művelési ágú terület erdősítése a szabályozási terv módosítása nélkül lehetséges az illetékes szakhatóság véleménye alapján, de ebben az esetben a területre az erdő területekre vonatkozó előírások az irányadók.

Általános mezőgazdasági terület

45. §

/1/   Általános mezőgazdasági terület a szabályozási terven (Má) jellel szabályozott, az árutermelő gazdálkodásra alkalmas mezőgazdasági terület.

/2/   Az általános mezőgazdasági területetek a használat és az építmények elhelyezésének szempontjából

1. általános mezőgazdasági terület – szántó (Má-Sz)
2. általános mezőgazdasági terület – gyep (Má-Gy)
3. általános mezőgazdasági terület – intenzív szőlő (Má-Szl)

rendeltetésűek.

Általános mezőgazdasági terület – szántó

46. §

/1/   A szabályozási terven Má-Sz jellel jelölt övezet a nagyüzemi árutermelő gazdálkodásra is alkalmas terület.

/2/   Az övezetben a növénytermesztés, az környezetet nem szennyező állattartás, továbbá az ezekkel kapcsolatos szolgáltatás, termékfeldolgozás, tárolás építményei és lakóépület létesíthető.

/3/ Az Má-Sz jelű övezetben az építmény-elhelyezés feltételi a következők:

1. a kialakítható legkisebb telekméret: 5000 m² /0,5 ha/
2. a kialakható legkisebb telekszélesség  30 m
3. a legkisebb beépíthető telek területe 100.000 m²   /10 ha/: Má-SZ* övezetben 20.000 m² /2 ha/
4. a beépítés módja: szabadonálló
5. legnagyobb beépíthetőség: 2 % Má-Sz* övezetben 3 % melyen belül a lakóépület alapterülete 0,1 %-nál nem lehet több.
6. legnagyobb építmény-magasság:
   1. lakóépület esetében: 4,5 m
   2. gazdasági épület esetén: 7,5 m
7. terepszint alatti építmény alapterülete fegfeljebb 5 %.

/4/ A Má-SZ jelü övezetben az 1500 – 100.000 m² közötti és a Má-Sz jelü övezetben

1500 és 20.000 m² közötti területű telken cask a növénytermesztés célját szolgáló

fóliasátor és földdel borított pince létesíthető.

/5/   Má-Sz övezetben az OTÉK 29.§ szerinti birtokközpont (lásd: fogalommagyarázat) alakítható ki abban az esetben, ha az OTÉK 1. számú melléklete 55/A pontja szerinti „mezőgazdasági birtoktest” bizonyítottan létezik és legalább 40 ha (400.000 m²) összterületű. A birtokközpontként beépíthető telek területe legalább 20.000 m², a birtoktest 2%-ának megfelelő nagyságú lehet. A maximális beépítettség 25%.

/6/   Birtokközpont akkor hozható létre, ha a beépítés a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatára nincs korlátozó hatással, illetőleg azt nem veszélyezteti.

/7/   Mindazokra a telkekre, amelyek a birtokközpont beépítettségének meghatározásakor beszámításra kerültek építési tilalmat kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni.

/8/   A birtokközpont épületegyüttese körül 10 m széles takaró erdősáv létesítendő a kistájra jellemző honos ill. régi kultúrfajokkal.

/9/   Má-Sz jelű övezetben művelés alól kivett, korábban kialakított tanya (lásd fogalom meghatározás) területen lakóépület, mezőgazdasági hasznosítás gazdasági építménye és terepszint alatti pince építhető maximum 3% beépítettséggel, amelyen belül a lakóépület alapterülete a maximum beépítettség fele lehet.

Általános mezőgazdasági terület – gyep

47. §

/1/   A szabályozási terven Má-Gy jellel jelölt övezet elsősorban a gyepgazdálkodáshoz kapcsolódó mezőgazdasági termelés megőrzésére, kialakítására, és az ezzel kapcsolatos tevékenységek végzéséhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál.

/2/   Má-Gy övezetben kizárólag a hagyományos legelő-, és a gyepgazdálkodáshoz, valamint a hagyományos legeltetéses állattartáshoz kapcsolódó épületek, építmények, valamint a tulajdonos/használó lakása helyezhetők el az alábbi feltételek szerint:

6. A kialakítható legkisebb telekméret 10.000 m² (1 ha),
7. A beépíthető legkisebb telekméret 50.000m² (50 ha) - (kizárólag gyepművelés esetén, az Ökológiai folyosó által érintett területek kivételével.)
8. a kialakítható legkisebb telekszélesség: 30 m
9. a beépítés módja: szabadonálló
10. A beépítettség mértéke legfeljebb 2 %
11. A legnagyobb megengedett építménymagasság 7,5 m

/3/   Má-Gy övezetben az épületek a helyi hagyományos építészeti stílusnak megfelelő formájúak, anyaghasználatúak, a tájba illeszkedőek lehetnek.

Általános mezőgazdasági terület- Árutermelő szőlő

48. §

/1/   A szabályozási terven Má-Szl jellel jelölt terület elsősorban nagyüzemi jellegű árutermelő szőlőtermesztésre kijelölt terület.

/2/   Má-Szl jelű övezetben az alábbi épületek helyezhetők el:

1. szőlőtermelés, feldolgozás, tárolás építményei,
2. a területen dolgozók, ill. a tulajdonos lakóépületei, (max. 2 egységig),
3. szociális, igazgatási funkciójú épületek a beépítettség max. 10 % -ig,
4. kereskedelmi funkciójú, épületek a beépítettség max. 5 % ig*.

/3/   Az Má-Szl1 jelű övezetben a /2/ bekezdésben ismertetetteken kívül még elhelyezhető:

1. vendéglátó és szálláshely-szolgáltató épületek a beépítettség max, 30 % ig*.

/4/   Az Má-Szl jelű övezetben építményelhelyezés kizárólag 80 %- ban szőlő művelésű területen lehetséges.

/5/   Má-Szl jelű övezetben az építményelhelyezés feltételei a következők:

Sz - Szabadonálló

* - Az előírások érvényesítéséhez a Területi Főépítészi Irodától OTÉK alóli felmentés szükséges

Az építési övezet előírásai az OTÉK – ban magfogalmazottaknál megengedőbb alkalmazásához, az OTÉK 111.§ (2) alapján, a Területi Főépítésznek az Étv.9.§ (6) szerinti szakmai véleményében hozzá kell járulnia.

Kertes mezőgazdasági terület

49. §

/1/   A kertes mezőgazdasági terület a kisüzemi jellegű kertészeti termelésre, valamint a saját ellátást szolgáló, illetve az aktív szabadidő eltöltést biztosító kertészeti tevékenységre szabályozott „Mk jelű mezőgazdasági terület.

/2/   A kertes mezőgazdasági területen a kertészeti termelést (növénytermesztés), a termékfeldolgozást és a tárolást szolgáló építmények helyezhetők el.

/3/^[12]

/4/   Az Mk jelű övezetben a meglévő lakóépületek adottságként kezelendők, felújíthatóak, korszerűsíthetőek, egy alkalommal nettó 25 m2-rel bővíthetőek,

• új telekalakításkor 1500 m2-nél kisebb telek nem alakítható ki.

/5/^[13][14] A területeken épületek a népi építészeti hagyományokat továbbörökítő módon építhetők. Az épületek kizárólag:

• hagyományos falazó anyagokból (tégla, kő, vályog)
• történelmileg kialakult színezéssel (fehér, sárga, barnás-vörös, szürke)      
• nyeregtetős kialakítással (40 – 45 fokos tetőhajlással)
• cserép és nádfedéssel
• fából készült nyílászárókkal (zöld, barna, fehér és natúr fa színekben)
• max. 3,6 m építménymagassággal, legfeljebb földszint + tetőtér kialakítással
• tetőtéri terasz nélkül
• max. 7 m szélességben létesíthetők.

/6/     Az épületek alapterülete max. 120 m2 lehet.

Vízgazdálkodási terület

50. §

/1/   Vízgazdálkodási terület a szabályozási terven „V” (folyóvizek medre és parti sávja), valamint „V-kv” felszíni vízkivételi mű, jellel szabályozott területhasználati egység.

/2/   Az igazgatási területen lévő vízgazdálkodási területekre vonatkozóan az OTÉK 30. § előírásait kell alkalmazni. Emellett figyelemmel kell lenni a parti sávok és a vízjárta területek használatáról és hasznosításáról szóló 46/1999.(III.18.) Korm. rendelet, valamint a vizek és a közcélú vizilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról szóló 120/1999.(VIII.06.) Korm. rendelet előírásaira is.

/3/   A természetes és természetközeli állapotú vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 50 m-es belül, tavak partjától számított 100 m-es belül épület nem helyezhető el.

/4/   A vízfolyások és tavak jó karbantartásáról folyamatosan gondoskodni kell. Ennek végrehajthatósága érdekében a vízfolyások mellett 6-6 m parti kezelősáv biztosítandó, melyen belül a fenntartást akadályozó létesítmény és növényzet nem lehet.

/5/   A vízfolyások területén fenntartási, fejlesztési munkák abban az esetben engedélyezhetők, amennyiben a terület természetközeli állapotának visszaállítását elősegítik.

Közlekedési területek általános előírásai

51. §

/1/   A közlekedési területek a szabályozási terven Kö-u jellel jelölt területfelhasználási egységébe tartoznak az OTÉK szerint meghatározott, közlekedést szolgáló területek.

/2/   A közlekedési területek rendeltetésszerű, korlátozás nélküli szabad használatát biztosítani kell.

/3/   Az utak mentén külterületen min. 8 m tőtávolsággal fasorok telepítendőek.

/4/   A közlekedési és közműterületeket a szabályozási tervek tartalmazzák.

/5/   A közlekedési területen belüli bármilyen építmény elhelyezése, bármilyen építési tevékenység az illetékes közlekedési szakhatóság és a közlekedési létesítmény kezelőjének hozzájárulásával, és előírásai szerint történhet.

/6/   Közlekedési célra területet alakítani, felhasználni csak a vonatkozó ágazati szabványoknak és előírásoknak, az OTÉK-nak, és jelen tervnek megfelelően szabad.

/7/   A közlekedési területek szabályozási szélessége az érvényben lévő szabályozási terv szerinti.

/8/   Az építési (szabályozási) szélességen belül az OTÉK 26.§ (3) szerinti létesítmények, valamint utcabútorok, a közművek létesítményei és berendezései helyezhetők el, illetve utcafásítás telepíthető.

/9/   A település közútjainak tervezési osztályba sorolása:

• 65sz. országos főút: K.IV.B., B.IV.b-C.
• 6317sz. összekötőút, országos mellékút:  K.V.B.
• 6533sz. összekötőút, országos mellékút: K.V.B., B.V.c-C.
• 6536sz. összekötőút, országos mellékút: K.V.B.
• 65149sz. bekötőút, országos mellékút: K.VI.B., B.V.c-D.
• a 65sz. utat a 6533sz. úttal összekötő új nyomvonal: K.V.B.
• 65sz. főutat tehermentesítő út (helyi kiszolgálóút): K.VIII.B., de a vonalvezetésben a  K.IV.B. tervezési osztálynak megfelelő paramétereket kell betartani. 

• Kiszolgáló (lakó) utak: B.VI. d-D.
• Külterületi utak (helyi kiszolgáló utak): K.VIII.B.

/10/ A település közútjai közül az országos utak önálló övezetet alkotnak. Övezeti jelük: Kö.

/11/ A 65sz. főút külterületi szakaszai mentén a tengelytől mért 100-100 méteres, a többi országos út külterületi szakaszai mentén a tengelytől mért 50-50 méteres védőtávolság van érvényben. A védőtávolságon belül bármilyen építmény elhelyezése, bármilyen építési tevékenység csak az illetékes közlekedési szakhatóság és a közútkezelő hozzájárulásával, és előírásai szerint történhet.

/12/ A mező- és erdőgazdasági üzemi utak, külterületi utak, dűlőutak mentén a tengelytől mért 10,0-10,0 m sávon belül építmény nem helyezhető el.

/13/ A kiskerti területek útjai mentén a tengelytől mért 6,0-6,0 m sávon belül építmény nem helyezhető el.

/14/ Az egyes építési övezetek tervezett létesítményeinek parkolási, rakodási igényét az OTÉK előírásai szerint telken belül kell biztosítani.

/15/ A már ilyen módon kialakított, jelenleg is működő intézmények, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épületek parkolása közterületi parkolóval is megoldható helyi parkolási rendelet alapján.

/16/ Meglévő épületek funkcióváltásával létrejövő új parkolási igények esetében, amennyiben a telken belüli parkolás fizikailag nem megoldható, vagy csak aránytalanul nehezen lenne megvalósítható, a parkolás, helyi parkolási rendelet alapján, közterületen is lehetséges.

/17/ A saját telken kívüli parkolóhely kialakításának feltételeit az Önkormányzat külön helyi parkolási rendeletben, a jogszabályban rögzített módon határozza meg.

/18/ Folyamatosan gondoskodni kell a termőföldek közötti úthálózat fenntartásáról (gyommentesítés, kátyúzás, műtárgyak elhelyezése, vízelvezetés)

V.FEJEZET

Közmű területek, közműellátás

Általános előírások

52. §

/1/     A közműterület a közművek és hírközlési építményeinek elhelyezésére szolgál. A település bel- és külterületén lévő, illetve azt érintő közművezeték hálózatok, azok műtárgyai és létesítményei a nyomvonaltengelytől mindkét irányban értendő - a törvényerejű rendeletekben és a vonatkozó szabványokban rögzített - biztonsági övezettel rendelkeznek, melyen belül meghatározott tilalmak és korlátozások érvényesek.

/2/     A meglévő közműhálózat védelmét biztosítani kell, szükség esetén szakfelügyelet igénylésével.

/3/     A közmű létesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenésre, illetve a környezetvédelmi szempontokra (zaj, rezgés, szag) figyelemmel kell lenni.

/4/     A közműhálózatot közterületen kell megépíteni a folyamatos hozzáférhetőség biztosítása mellett a MSz 7487/2. szerint.

/5/     A megvalósításra kerülő új épületeket a szennyvízcsatorna hálózat kiépítéséig részleges közművesítéssel kell ellátni. jegyeztetni. A szolgalmi jogot és a szükséges védőtávolságot az építési engedély kiadásánál figyelembe kell venni.

/6/     Új út építésénél a tervezett közművek egyidejű megépítéséről, a csapadékvizek elvezetéséről, belterületen a közvilágítás megépítéséről, út rekonstrukciónál a meglévő közművek szükséges egyidejű felújításáról gondoskodni kell.

/7/     A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor a feleslegessé vált közművet el kell bontani, az indokoltan földben maradó vezeték tömedékelését szakszerűen meg kell oldani.

/8/     A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell biztosítani. A beépítésre szánt területeken a területet kiszolgáló közművezetékek nyomvonalát és helyét úgy kell elrendezni, hogy az utcákban egyoldali, kedvező esetben kétoldali fasor telepítését ne akadályozzák meg.

/9/     Amennyiben fasor telepítésére közterületen helyhiány (kis szabályozási szélesség, bevágás) miatt nincs lehetőség, úgy az a szabályozási vonalon kívül (magánterületen) is megvalósítható.

Vízellátás – tűzvédelem

53. §

/1/   Az elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna hálózat megvalósulása után házi vízbekötés csak a hálózatra történő rákötést követően engedélyezhető.

/2/   A mértékadó külső tűzivíz szükségletet a 35/1996. (XII. 29.) BM rendeletben foglalt Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSz) szerint a hálózaton biztosítani kell.

/3/   Új utak tervezése esetén a vízvételi helyek mellett úgy kell felállítási helyet biztosítani, hogy a tűzoltó gépjárművek mellett legalább egy forgalmi sáv szabadon maradjon.

/4/   A szükséges oltóvizet az egyes létesítmények használatbavételével egyidejűleg kell biztosítani.

• Az ivóvízhálózaton föld feletti tűzcsapokat kell telepíteni.

/5/   A tűzcsapokat a védeni kívánt létesítménytől max. 100 m  megközelítési távolságra kell elhelyezni.

/6/   A tűzcsapokat egymástól 5,0 m-nél közelebb nem szabad telepíteni.

/7/   A közterületi hálózatot a kétoldali betáplálás biztosítása érdekében – lehetőség szerint – körvezetékként kell kiépíteni.

Szennyvízelvezetés

54. §

/1/   A szennyvízcsatornázás megvalósulásáig a szennyvizet engedélyezett terv alapján épített közműpótló berendezésbe kell vezetni.

/2/   Szennyvizet a csapadékvíz elvezető rendszerbe vezetni tilos.

/3/   Tisztítatlan szennyvizet nem lehet termőföldön elhelyezni.

Csapadékvíz elvezetés

55. §

/1/   Csapadékvíz a későbbiekben építendő szennyvízcsatorna hálózatba nem

        vezethető!

/2/   A település egészének csapadékvíz-elvezetését a meglévő zárt szakaszokon kívül nyílt árok, illetve folyóka kombinációjával kell megoldani.

/3/   A kiemelt szegéllyel építendő parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól az összegyűlő csapadékvíz csak környezetvédelmi műtárgyon (olaj-iszapfogó) keresztül vezethető a befogadóba.

/4/   A nagy esésű árkokat a vízsebesség csökkentése érdekében lépcsőzni kell.

/5/   A veszélyeztetett területek külvíz védelmét övárkok építésével kell megoldani.

/6/   A csapadékvíz befogadó Zombai árok mentén a partélektől számított 6-6 m-es vízgazdálkodási területet szabadon kell hagyni. 

/7/   A vízfolyások és vízbázisok közelében talajjavításra tőzeget, vagy komposztot kell alkalmazni szerves trágya helyett.

/8/   A település csapadékvíz hálózatában összegyülekező vizet be kell vezetni a befogadóba, termőföldön való elszikkasztása tilos.

Gázvezeték hálózatok

57. §

/1/   Földgázhálózatok részére a közutak burkolata alatt a MSz 7487. számú szabványban rögzített, az útpálya tájolása szerinti „hideg” oldali közműsávot az egyéb közművezetékektől  0,5-1,0 méteres                                                          védőtávolsággal biztosítani kell.

/2/   Előkerttel rendelkező épületeknél a telekhatár és az épület között gázvezeték csak földben építhető.

/3/   Házi nyomáscsökkentő előkertben és utcai homlokzaton nem helyezhető el.

/4/   Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény nem építhető.

Villamosenergia-hálózatok

58. §

/1/   A 20/0,4 kV-os transzformátorállomások telepítésénél ki kell építeni a közvetlen közterületi kapcsolatot, a teherautóval történő megközelítést, önálló épület esetében a körüljárhatóságot, és itt  5 méteres                                  védőtávolságot kell figyelembe venni.

/2/   A belterületen, a beépítésre szánt területeken új közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási villamosenergia ellátási hálózatokat föld alatti elhelyezéssel kell kiépíteni. Ha a föld alatti elhelyezés nem valósítható meg, akkor egy oldali közös oszlopsoron kell ezeket a villamosenergia szolgáltatást nyújtó és a vezetékes hírközlési hálózatokat elhelyezni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetők.

/3/   A villamosenergia ellátás hálózatainak föld feletti vezetése külterületen, beépítésre nem szánt területen fennmaradhat, de ott is területgazdálkodási okokból a villamosenergia elosztási, a közvilágítási szabadvezetékeket és a hírközlési hálózatokat közös egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.

Távközlési hálózatok

59. §

/1/   Hálózatbővítést a meglévő távközlési alépítmények felhasználásával, és/vagy új csőhálózat/oszlopsor kiépítésével kell megoldani.

/2/   A tervezett alépítményi csőszámnak és megszakító létesítményeknek a tervezési terület 100%-os ellátását kell szolgálnia.

/3/   A tervezett hálózatot a járdák alatt, vagy zöldsávban kell elhelyezni. Ide kell telepíteni az alközpontokat összekötő törzs- és átkérő kábelhálózatokat is.

/4/   Nyilvános távbeszélő állomást elsősorban a nagyobb tömegeket vonzó épületek közterületi frontján kell elhelyezni.

/5/   Légvezetékes távközlési hálózat a bel- és a külterületen egyaránt építhető.

/6/   A 0,4 kV-os villamos hálózattal közös tartószerkezeten való elhelyezést a Dél-dunántúli Áramszolgáltatóval, illetve a helyi Önkormányzattal előzetesen egyeztetni kell.

/7/   Mobil távközlésre szolgáló új bázisállomás vagy adótorony közterületi elhelyezését a település területén nem tervezzük.

 VI. FEJEZET

A településrendezési feladatok megvalósítását szolgáló

sajátos jogintézmények

60.§

/1/   A település területének rendezése során a következő sajátos jogintézmények alkalmazandók:

1. beültetési kötelezettség
2. építésjogi követelmények,
3. helyi közút céljára történő lejegyzés,
4. útépítési és közművesítési hozzájárulás,

/2/   Beültetési kötelezettség illeti Zomba Önkormányzatát a Szabályozási Terven jelölt, alább felsorolt telkek esetében:

         0152/6, 0112/169, 0112/2, 0224/2, 0240/2  hrsz

Záró rendelkezések

61. §

/1/   E rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba. Hatálybalépésével egyidejűleg a  3/1991./III.21./ sz. Kt. rendelet hatályát veszti.

/2/   Jelen rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően indított ügyekben kell alkalmazni.

                                     Szűcs _Sándor                                                           Dr. Fábián László

                            polgármester                                                körjegyző

Zomba jóváhagyott településfejlesztési koncepciója, valamint Zomba településrendezési terv vizsgálati munkarésze, a közműfejlesztési terv rajzi munkarészei, továbbá az elkészített örökségvédelmi hatástanulmány - előzetes időpont egyeztetést követően –

Zomba Önkormányzat Polgármesteri Hivatalában, 7173. Zomba, Fő u. 1. tel: 74-433-022, valamint

a Benedek Kft Településrendezési Irodájában 1033. Budapest, Sorompó u.1. tel. 20/913-85-75, 30/269-79-80

tekinthető meg.

MELLÉKLETEK

AZ ELŐZETES VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁSBAN RÉSZT VEVŐ ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK VÉLEMÉNYEINEK ÖSSZEFOGLALÁSA

ZOMBA

1. sz. melléklet

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:  

1. Rendezett telek: rendezettnek tekinthető egy telek, ha a Szabályozási Tervekben előírt telekalakítási eljárást (közterület céljára való területlejegyzés stb.) maradéktalanul elvégezték, s azt végrehajtották (kerítésáthelyezés, épületbontás, stb.)
2. Kialakult telek: a település területén azon tömbbe tartozó telek, ahol a tömb felosztása már megtörtént, a tömbben található telkek tovább nem oszthatók.. Telekhatárkorrekció a K jel mellett zárójelben jelölt mértékig lehetséges. Amennyiben  a K jel mellett zárójelben szám nem található, úgy a telekalakítást telekegyesítésen kívül nem végezhető.
3. Úszótelek: a tömbtelek területén külön tulajdonban álló épület részére kialakított földrészlet.

          Ennek megfelelően az úszótelek kizárólag tömbtelken belül és a különböző tulajdoni formához (pl. állami és személyi) tartozó épületek, építmények telekrészeinek elkülönítésére szolgáló tulajdoni ingatlan-nyilvántartási fogalom. Az úszótelek tehát nem minősül önálló építési teleknek, de jelen esetben beépíthető.

          A tömbtelken belül az úszótelket általában indokolt úgy kialakítani, hogy az magába foglalja a rajta álló épülethez tartozó (nem közös használatú, nem több épületet kiszolgáló) műtárgyakat, és lehetőleg az úszóteleknek is legyen közvetlen közterületi kapcsolata. Olyan tömbtelken, amelyen valamennyi épület azonos tulajdoni formába tartozik, ezek céljára úszótelkek nem alakíthatók ki.

4. Nyúlványos (nyeles telek): olyan telek, mely telekmegosztás során jön létre, úgy hogy a megosztást követően kialakul egy, a közterülettel továbbra is homlokvonalával kapcsolódó telek (visszamaradó telek) és egy „hátsó” telek (nyeles telek), mely a közterülethez mindössze egy, min. 3 m széles teleknyúlvánnyal kapcsolódik.
5. Telekalakítási terv: A 85/2000. (XI.8) FVM rendelet alapján készítendő terv, legalább tömb nagyságú területre. (lásd fogalommagyarázat)

        A telekalakítás csak meglévő, vagy szabályozási terv szerint tervezett szabályozási vonal (meglévő, tervezett) figyelembe vételével készülhet. Ha a telekalakítási terv készítése során közterülethatár módosítása is szükségessé válik, úgy  szabályozási tervet kell készíteni.

6. Telektömb: A telkek olyan csoportja, amelyet minden oldalról közterület vagy részben más beépítésre nem szánt terület határolt. ( Építési tv. 2.§, 25. pont.)

        A tömb határait jelentheti tehát a közterületi határ (meglévő szabályozási vonal), a belterülethatár, az igazgatási határ, valamint beépítésre nem szánt terület határa is.

7. Beépítettség:  a bruttó földszinti alapterület és a telekterület hányadosa
8. Építési sáv: az a hely, ahová az épület homlokvonala kerül, az előkertre vonatkozó előírások betartásával.
9. Kereskedelmi szálláshely: olyan létesítmény, amelyben a hasznosított szobák száma az ötöt, az ágyak száma a tizet, kempingek esetében a hasznosított területegységek száma az ötöt meghaladja, valamint üzletszerűen, egész éven át vagy idényjelleggel, folyamatos napi üzemeltetéssel, megszakítás nélkül szállásszolgáltatást nyújt.
10. Főépület: fő rendeltetés szerinti funkciójú épület.
11. Melléképület: fő rendeltetést kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú épület.
12. Homlokzatmagasság (H): az építmény terepcsatlakozása feletti  vetületének átlagos magassága, melynek számítása során figyelmen kívül kell hagyni.
    • a kémények, szellőzőkürtök, tetőszerelvények magasságát.
    • a vizsgált homlokzatfelülettől 12 m-nél távolabbi (hátrább álló) építményrészeket,
    • a vizsgálat homlokzatfelület vízszintes összhosszának egyharmadát meg nem haladó összhosszúságú és legfeljebb 3 m magasságútetőfelépítmény, építményrész, attika, álló tetőablak stb.,
    • terepbevágás mögötti homlokzatrész  magasságát, továbbá
    • a magastető és oromfalainak 6 m-t meg nem haladó magasságú részét. A gömb, félgömb, donga vagy sátortető alakú építmények („tetőépítmények”) homlokzatmagasságát, ha az a
    • 12 m magasságot nem haladja meg, a  vetületmagasság felében,
    • 12 m magasságot meghaladja, a vetületmagasság 6 m-rel csökkentett értékében kell  meghatározni
13. Beépítettség: a bruttó földszinti alapterület és a telekterület hányadosa
14. Főépület: a telek fő rendeltetés szerinti funkciójú épülete
15. Homlokzatmagasság: az építmény terepcsatlakozása feletti vetületének átlagos magassága.
16. Kertészeti szakvélemény(fakivágásról):

Okleveles kertészmérnök által készített dokumentáció, melynek tartalma:

műszaki leírás és számítás, helyszínrajz, a kivágandó fák értékelése (fafaj, méret, egészségi állapot), a kivágás oka és a pótlás módja.

17. Tájképvédelmi-tájesztétikai szakvélemény:

Okleveles tájépítészmérnök által készített dokumentáció, mely szakmai indokok alapján megállapítja, hogy az adott meglévő, vagy tervezett objektum esztétikai-tájképvédelmi szempontok alapján a tájban megtartható, illetve elhelyezhető-e. Amennyiben vannak, az esetleges kedvezőtlen tájképi hatások csökkenthetők-e, s ha igen, hogyan.

Az értékelés fő szempontjai:

Helykiválasztás, formaválasztás, színválasztás, anyaghasználat, stb.

18. Úszótelek:

a tömbtelek területén külön tulajdonban álló épület részére kialakított földrészlet.

Ennek megfelelően az úszótelek kizárólag tömbtelken belül és a különböző tulajdoni formához ( állami és személyi) tartozó épületek, építmények telekrészeinek elkülönítésére szolgáló tulajdoni ingatlan-nyilvántartási fogalom. Az úszótelek tehát nem minősül önálló építési teleknek, de jelen esetben beépíthető.

A tömbtelken belül az úszótelket általában indokolt úgy kialakítani, hogy az magába foglalja a rajta álló épülethez tartozó (nem közös használatú, nem több épületet kiszolgáló) műtárgyakat, és lehetőleg az úszóteleknek is legyen közvetlen közterületi kapcsolata. Olyan tömbtelken, amelyen valamennyi épület azonos tulajdoni formába tartozik, ezek céljára úszótelkek nem alakíthatók ki.

s)      Épületszélesség: Az épület rövidebbik homlokzatvonalának szélessége. Az utcai

         homlokvonal szélességéhez hozzá kell számítani azokat az oldalirányú kiugrásokat is,

        amelyeket az utcai homlokvonal síkjára állított 45 fokos egyenes érint.

t)^[15]  Építménymagasság: az építmény valamennyi, a telek beépítettsége meghatározásánál figyelembe veendő építmény kontúrvonalára állított függőleges felületre vetített homlokzati vetületi-felület összegének (F) valamennyi, e vetületi-felület vízszintesen mért hosszának összegével (1) való osztásából (F/L) eredő érték.

2. sz. melléklet

Művi értékvédelem - Országos védelem

A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal nyilvántartása szerint, Zomba országos értékvédelem alá eső épületei:

Római Katolikus templom

Cím: Zomba, Alkotmány u. 3.; 3 hrsz

Törzsszám: M III 4133

Határozatszám:22509/1958 ; bírságkategória: M III),

Jellemzői: 1765-77- ben épült, késő barokk stílusban, átalakítva 1923 ban

Berendezés: oltár, szószék

Műemléki környezet telkei:

         - 1 hrsz

- 2 hrsz

- 3 hrsz

- 4/1 hrsz

- 8 hrsz

- 9 hrsz

3. sz. melléklet

Művi értékvédelem - Helyi védelem

1) Zomba helyi védelemre javasolt épületei, építményei:

2) Helyi értékvédelmi terület a település belterületén:

H1) védendő a jelenleg kialakult utcakép, a telkek mérete, a beépítési mód, a lakóházak tömege (szélességi mérete, magassága), megjelenése. Új épület építése, illetve a meglévők csak az utcakép megtartásával, szigorú anyaghasználati előírások betartásával lehetséges.

- a Szabadság utca keleti oldala

- a Széchenyi utca északi oldala

H2) Védendő a település ősi magja, az úthálózat, a településszerkezet nőtt jellege, a közterületek alakja, a telkek szabálytalansága, illetve a beépítési mód.

•  a település mag (Kossuth Lajos, József Attila és Rákóczi Ferenc utcák találkozása) és környéke

4. sz. melléklet

Régészeti területek

A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal tájékoztatása szerint Zomba területén 10 nyilvántartott régészeti lelőhely található, melyből kettő azonosítatlan.

1. Zomba – Rákóczi /Szegszárdi/ u.120.

Hrsz.: 84.

2. Zomba – Takarék.

Hrsz.: 330/2.

3. Zomba – Kiszombai dűlő

Hrsz.: 059/40.

4. Zomba – Kálvária dűlő

Hrsz.: 059/40.

5. Zomba – Kecskehegy

Hrsz.: 0112/51.

6. Zomba – Paradicsompuszta I.

Hrsz.: 0128/3-14, 0129/13, 0112/66-89.

7. Zomba – Paradicsompuszta II.

Hrsz.: 0112/70, 0112/66-89, 0112/121-130.

8. Zomba – Paradicsompuszta III.

Hrsz.: 0112/121-130.

9. Zomba – Újföldi dűlő

Hrsz.: 059/73, 059/79, 0109/2-4.

10. Zomba – Alsópatlan

Hrsz.: 021/2.

5. sz. melléklet

Természeti védelem alatt álló, illetve védelemre kijelölt területek

/1/     Az Ökológiai Hálózat jelentős területeket fed le.

A Natura 2000 övezete nem érinti a területet.

/2/     Helyi természetvédelmi területnek javasoljuk:

Belterületen:

• egykori kastély, ma óvoda 3 ha-os parkja (hrsz. 203/1, 203/2)

Külterületen:

• andormajori kastély parkja ((hrsz. 0151/6, 0151/8)
• paradicsom-pusztai egykori Dőry-kastély, ma iskola parkja (hrsz. 0130/a, b)