Edelény Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésére vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. LXXVIII. törvény (továbbiakban: törvény) 3.§ (1)-(2), 4.§ (3), 19.§, 20.§ (3), 21.§ (6), 23.§ (3), 34.§, 36.§ (2), 84.§ (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a lakások és helyiségek bérletére vonatkozó helyi szabályokat az alábbiak szerint állapítja meg.

I. RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §

A rendelet célja a lakásokkal és helyiségekkel való ésszerűbb, a piaci viszonyokhoz igazodó gazdálkodás jogi feltételeinek megteremtése, új bérleti feltételek kialakítása, - a helyi sajátosságok elsődleges figyelembevételével – ezzel elősegítve a szociálisan rászorult családok lakáshoz jutását.

A rendelet hatálya

2. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed minden önkormányzati tulajdonban álló lakásra továbbá helyiségekre függetlenül a használat módjától és a használat keletkezésének időpontjától.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó lakások és helyiségek tekintetében

a) a tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület,

^[1]b)   a bérbeadói jogokat és kötelezettségeket a Borsodi Közszolgáltató Nonprofit Kft. (a továbbiakban: bérbeadó) gyakorolja.

Értelmező rendelkezések

3. §

A rendelet alkalmazása során a Ptk-ban és a törvényben foglalt rendelkezések és meghatározások az irányadók.

II. RÉSZ

A LAKÁSOK HASZNOSÍTÁSÁNAK MÓDJA

A lakásbérlet szabályai

4. §

(1) A bérleti jogviszonyt önkormányzati lakásra vonatkozóan a bérbeadó és a bérlő írásban foglalt bérleti szerződése hozza létre.

(2) A bérleti szerződés:

1. határozatlan időre,
2. határozott időre,
3. valamely feltétel bekövetkezéséig köthető.

(3) A (2) bekezdés b./ pontja értelmében a bérleti szerződés tartama maximum 5 év. A bennlakó jogszerű bérlőt további 5 évre elő-bérleti jog illeti meg.

(4) Önkormányzati lakás, nem lakás céljára, csak kivételesen indokolt esetben adható bérbe, különösen:

1. Képviselő-testület által meghatározott közérdekű célra,
2. jogszerűen benne lakó bérlő legalább 2 szobás lakás szobája, amennyiben a  benne gyakorolni kívánt tevékenység a szomszédos lakások lakóinak nyugalmát nem zavarja.

(5) A (4) bekezdés a./ és b./ pontja alapján nem hasznosítható a lakás vendéglátó célra, szerencsejáték folytatására, játék és pénznyerő automaták üzemeltetésére, illetőleg szexuális kellékek árusítására.

(6) Edelény városban a bérbeadó a részére átadott lakást

1. szociális jogcímen,

a.a)  önköltséges bérbeadással,

2. versenyeztetés útján történő bérbeadással
3. közérdekű bérbeadással

hasznosíthatja.

Szociális helyzet alapján történő bérbeadás

5. §

(1) A Képviselő-testület a szociális helyzet alapján történő bérbeadás iránti igények elbírálását megfelelő tartalmi és alaki követelményekkel rendelkező kérelem előzetes benyújtásához köti.

^(2) [2] Az igénylést az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, saját kezű aláírással ellátva lehet benyújtani, melyhez csatolni kell:

a) az igénylő és vele egy háztartásban élő nettó jövedelmet tartalmazó igazolásokat, a kérelem benyújtásának időpontjában,

b) tartós, vagy fertőző megbetegedésről szóló, kezelő orvos által kiállított igazolást,

c) vagyoni helyzetről szóló, büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozatot,

d) műszaki igazolást – szükség esetén – az igénylő által jelenleg lakott lakás kedvezőtlen műszaki állapotáról, a megsemmisülést, vagy árvízkárosultság tényét igazoló okmányt,

e) a területileg illetékes Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervének igazolását az igénylő által jelenleg lakott lakás egészségre káros voltáról.

(3) Az igénylőnek nyilatkoznia kell, hogy személyes adatait az igénylés elbírálásig és kedvező elbírálás esetén a lakásbérleti szerződés megkötéséig az önkormányzat jogosult kezelni. A kezelt adatokat az igénylés elutasítása, illetőleg elfogadása esetén a lakásbérleti szerződés megszűnése után azonnal meg kell semmisíteni.

A személyes adatokra és kezelésére vonatkozóan a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXXVIII. tv. rendelkezéseit kell    alkalmazni.

(4) Az igénylő nyilvántartásba vételét követően minden adatváltozást 15 napon belül köteles bejelenteni. A bejelentés elmulasztása súlyos esetben az igénylés visszautasítását, enyhébb esetben pedig az igény kielégítés időbeni elhalasztását vonja maga után.

Kétség esetén az adatváltozás időbeni bejelentésének tényét az igénylő köteles igazolni.

(5) Az igénylést vissza kell utasítani, illetve az eljárást meg kell szüntetni, ha:

a) az igénylő a rendelet alapján szociális alapon nem igényjogosult,

b) az igénylés nem az előírt tartalommal vagy formában lett előterjesztve és a hiánypótlásnak igazolható felhívás átvétele ellenére sem tett eleget.

Igényjogosultság elbírálása

6. §

(1) Szociális helyzet alapján önkormányzati bérlakásra Edelény város közigazgatási területén élő az a 16. életévét betöltött:             

• lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár,
• állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező bevándorolt,
• letelepedési engedéllyel rendelkező személy,
• magyar hatóságok által menekültként elismert személy,
• hajléktalan személy,
• az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló 1993. évi LXXXVI. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgár jogosult,

akinek családjában az egy főre jutó nettó havi jövedelme a kérelem benyújtásának időpontjában a nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegének 200 %-át nem haladja meg.

^[3](2)   Az (1) bekezdésben írt feltételek esetén sem igényjogosult az a személy,

a) aki bérlakásáról pénzbeli térítés ellenében lemondott, illetőleg családja javára a bérleti jogviszonyról lemondott, vagy

b) aki az ország területén beköltözhető lakással rendelkezik kivéve, ha az más javára teljes egészében haszonélvezeti joggal terhelt, vagy

c) kitiltás, kiutasítás hatálya alatt áll, vagy

d) szabadságvesztését tölti, vagy

e) akinek tulajdonában a kérelem benyújtásának időpontjában (beleértve a házastárs, élettárs tulajdonát) 1, 5 millió forint értéket meghaladó gépkocsi van, melynek során a mindenkori EURO Tax értéket kell figyelembe venni.

Amennyiben az önkormányzati bérleményben megsemmisült, vagy árvízkárosult lakás használója kerül elhelyezésre-illetve a kérelem benyújtásának ez az alapja -, az (1) bekezdésben szereplő jövedelmi értékhatárt és a (2) bekezdés a)- e) pontjában foglaltakat nem kell alkalmazni.

(3) A lakásigénylőt törölni kell ha:

a) a nyilvántartásba vételt követően az kerül megállapításra, hogy a   lakásigénylést vissza kellett volna utasítani,

b) az igénylő jogtalan előnyhöz jutás céljából valótlan adatot közölt,

c) az igénylő a nyilvántartásba vételt követően beköltözhető lakást vásárolt, vagy ilyet ajándékba kap.

(4) A házasság jogerős bírói ítélettel történő felbontását, illetőleg az életközösség megszüntetését követően a lakásigénylés az alábbiak szerint ismerhető el folyamatosnak:

a) ha a házasságkötés felbontása (életközösség) előtt csak az egyik fél rendelkezett igényléssel, akkor az igénylést az egyik fél vonatkozásában a benyújtás időpontjától, a másik fél vonatkozásában a házasságkötés (életközösség) felbontásának napjától,

b) ha az igénylést a felek a házasságkötés után nyújtották be, akkor az igénylés mindkét fél vonatkozásában a benyújtás időpontjától tekinthető folyamatosnak.

A lakásigénylés mértéke

^[4]7. §

(1) A lakásigénylés minimális mértéke:

a)1-2 személy                 1 szoba,

b)3-4 személy                 2 szoba,

c)5-6 személy                 3 szoba,

d)6 személynél több        3 és több szoba.

(2)Amennyiben az önkormányzati bérleményben megsemmisült, vagy árvízkárosult személy kerül elhelyezésre, az (1) bekezdésben írt mértéket nem kell alkalmazni.

A lakásigények elbírálása

Lakás bérbeadási névjegyzék

^[5]8. §

(1) A Edelényi Közös Önkormányzati  Hivatal Igazgatási és Szociális Osztálya ^[6] a benyújtott kérelmet 30 napon belül megvizsgálja és megállapítja, hogy az igénylő szociális helyzete alapján önkormányzati lakás bérbevételére jogosult-e.

(2) A Edelényi Közös Önkormányzati  Hivatal Igazgatási és Szociális Osztálya ^[7] évente névjegyzék javaslatot készít, amelyet a Humánpolitikai Bizottság elé terjeszt.

(3) A Humánpolitikai Bizottság a javaslatot megtárgyalás után annak jóváhagyása esetén közszemlére helyezi el a Polgármesteri Hivatalban. A javaslatra bárki írásban, vagy szóban észrevételt tehet.

(4) Az észrevételek alapján a Humánpolitikai Bizottság korábbi javaslatát ismét megtárgyalja, majd a végleges névjegyzéket elfogadja.

(5) Az igényeket névjegyzéki sorrend alapján kell kielégíteni. Amennyiben a névjegyzéken előrébb szereplő a lakást nem fogadja e,l a soron következő igénylővel kell szerződést kötni.

(6) Amennyiben a felajánlott lakást a névjegyzéken szereplők egyike sem fogadja el, úgy azt az érvényes lakásigényléssel rendelkező, de névjegyzéken nem szereplő részére kell felajánlani.

(7) A Humánpolitikai Bizottság törli a jóváhagyott névjegyzékről azt a személyt, aki

     a) valótlan adatokat közöl, melynek eredményeként a névjegyzékbe felkerült,

     b) az igényről lemond.

Önköltséges bérbeadás

9. §

(1) A bérbeadó önköltséges bérbeadással hasznosíthatja azokat a bérleményeket, melynek állaga olyan nagymértékben leromlott, hogy annak gazdaságos helyreállítását – rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotba hozatalát a bérbeadó nem tudja elvégezni és a lakás nem tartozik a 10. § (1) bekezdésének hatálya alá.

(2) Az önköltséges bérbeadással történő hasznosítás esetében a majdani bérlő a lakás rendbetételére fordított összeg 75 %-át a lakbérbe letudhatja, de a havonta fizetendő lakbér nem lehet kevesebb, mint az egyébként fizetendő lakbér 50 %-a.

(3) A bérlőnek a szükséges munkálatokra vonatkozóan előzetes költségvetést kell benyújtania a bérbeadóhoz, majd a munkálatok befejezését követően eredeti számlákkal kell igazolni a kivitelezés költségét.

(4) Az önköltséges bérbeadás^[8] útján történő bérbeadásra egyéb vonatkoztatásban a szociális jogcímen történő lakásbiztosítás feltételeire vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Versenyeztetés útján történő bérbeadás

10. §

(1)   A bérbeadó versenyeztetés útján köteles bérbeadni:

1. állami pénzeszközből 1980. január 1. napja után felújított lakásokat
2. legalább 100 m2 alapterületű lakásokat, melyeket a Képviselő-testület külön határozatban kijelöl.

(2)     A versenyeztetés alapján az e rendeletben megállapított lakbér összege és az ilyen    címen történő hasznosítás vagy bérbeadás legalább egy évre, de legfeljebb 8 évre történhet.

(3)     A (2) bekezdésben meghatározott idő lejárta után újbóli versenyeztetésnél a bérlőt azonos mértékű ajánlat esetén – előbérleti jog illeti meg.

(4)     Az önkormányzati lakás csak annak a lakással nem rendelkező családnak, személynek adható bérbe, aki a rendeletben meghatározott pályázati feltételeknek megfelel.

(5) A pályázati feltételeknek tartalmazniuk kell:

1. a  meghirdetett lakás műszaki jellemzőit, fekvését és pontos címét,
2. a lakás lakbérének összegét,
3. a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapot kialakításának feltételeivel meghirdetett lakás esetében a munkák megjelölését, annak költségeit, valamint
4. a pályázat benyújtásának határidejét.

(6) A pályázati feltételeknek tartalmazniuk kell továbbá, hogy a pályázók közül az részesül előnybe, aki vállalja a lakbér előzetes megfizetését, a meghirdetett legalább 6 havi összeghez képest hosszabb időtartamra szólóan.

(7) A bérbeadó a pályázati hirdetményt a megüresedéstől, építés esetén a használatbavételi engedély kiadásától számított 30 napon belül köteles kifüggeszteni a Polgármesteri Hivatalban a versenyeztetés előtt legalább 8 nappal.

(8) A pályázó személyi adatairól, jövedelmi viszonyairól a pályázók számára a bérbeadó harmadik személy részére tájékoztatást nem adhat.

(9) A pályázat elbírálásának módja a versenyeztetés, amely nyilvános.

(10) A pályázat nyertese az, aki vállalja e rendeletben megállapított lakbér leghosszabb időre történő megfizetését egy összegben előre.^[9]

(11) Több azonos ajánlatot tevő közül a pályázat nyertesét, a bérlő személyét a Képviselő-testület választja ki.

(12) A bérbeadó a nyertes személlyel bérleti szerződést köt.

(13) A nyertes pályázó 8 napon belül visszaléphet. Visszalépése esetén a pályázat nyertese a soron következő legmagasabb összegű ajánlatot tevő.

(14) Eredménytelennek kell tekinteni a pályázatot, ha:

1. arra igény nem jelentkezik,
2. a pályázatot elnyerő pályázó után soron következő pályázó által felajánlott összeg 100 %-kal kisebb az eredeti nyertesnél – aki visszalépett.

(15)  A pályázati ajánlatot a Edelényi Közös Önkormányzati  Hivatal Igazgatási és Szociális Osztálya ^[10] kell benyújtani, amelynek tartalmaznia kell:

1. a pályázó nevét és címét,
2. nyilatkozatot arról, hogy a pályázati feltételeket teljességében elfogadja.

III. RÉSZ

A BÉRLETI SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSE

Bérlőtársi szerződés

11. §

(1) Önkormányzati tulajdonú lakásokra bérlőtársi szerződés köthető a lakás bérbeadását megelőzően, illetőleg a lakásbérleti jogviszony fennállása alatt.

(2) Bérlőtársi jogviszony létesíthető a bérbeadó, a bérlő és a leendő bérlőtárs egybehangzó akaratnyilvánításával, írásban foglalt megállapodással.

(3) A bérbeadó, a bérlő és a vele együtt lakó szülője (örökbefogadó, a mostoha és nevelőszülője) közös kérelmére a bérlőtársi szerződést akkor köteles megkötni, ha a kérelmezők együttlakását egészségügyi vagy lényeges személyi körülmények indokolják.

(4) A bérbeadó, a bérlő és a vele együtt lakó gyermeke (az örökbefogadó, a mostoha vagy nevelt gyermek), valamint jogszerűen befogadott gyermekétől született unokája közös kérelmére a bérlőtárs szerződést akkor köteles megkötni, ha a gyermek, illetőleg az unoka

1. legalább 14. életévét betöltötte és
2. a bérlővel a lakásban legalább 2 éve együtt lakik.

(5) Az önkormányzati lakásra élettárssal a bérlő és az élettárs közös kérelmére akkor köthető bérlőtársi szerződés, ha

1. a bérlő és az élettárs együttesen költöznek be a lakásba vagy
2. nem együttesen költöznek be a lakásba, de az élettárs befogadásának   engedélyezésétől 3 év eltelt.

(6) A bérbeadott lakás esetében nem köthető meg bérlőtársi szerződés, ha a bérlőtársi szerződés útján bérlőtársnak javasolt személy másik, beköltözhető lakással rendelkezik.

Beköltözhető lakásnak kell tekinteni a másik lakást akkor is, ha a harmadik személy részére bérbeadás vagy szívességi használat formájában van hasznosítva.

(7) A versenyeztetés útján szerzett bérleti jogra bérlőtársi jogviszony csak akkor létesíthető, ha a majdani bérlőtárs külön írásos nyilatkozatban vállalja bérbeadó felé a bérlő által vállalt kötelezettségek maradéktalan teljesítését.

(8) A megüresedett társbérleti lakrészt ismételten önálló bérletként bérbeadni nem lehet.

(9) A megüresedett társbérleti lakrészt a lakásban jogszerűen visszamaradt társbérlő részére – kérelmére – kell biztosítani, amennyiben jelen rendeletben szabályozott feltételeknek megfelel és a társbérlet a megüresedéstől számított egy éven túl keletkezett.

IV. RÉSZ

A BÉRLETI JOGVISZONY TARTALMA

A felek jogai és kötelezettségei

12. §

(1) A bérbeadó a lakást a bérlő részére leltár szerint rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban adja át, melynek átvételét a bérlő a leltáron aláírásával elismer.

(2) A lakást akkor is rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotnak kell tekinteni, ha:

1. a lakás berendezéseket a bérlővel kötött külön szerződés alapján szolgáltató egység biztosítja,
2. a lakás berendezéseket a bérbeadó és bérlő megállapodása alapján a bérlő szerzi be,
3. lakás berendezéseket a bérbeadó azért nem szolgáltat, mert arra a bérlő nem tart igényt.

(3) A Képviselő-testület felhatalmazza a bérbeadót a felek között létrejövő bérleti szerződés taralmának meghatározására.

A lakás rendeltetésszerű használatának ellenőrzése

13. §

(1) A bérbeadó évente két alkalommal köteles a helyszínen- a bérlő szükségtelen háborítása nélkül- ellenőrizni a lakás rendeltetésszerű használatát valamint a bérlői kötelezettségek teljesítését.

A bérleti szerződésnek az évenkénti két ellenőrzés tényét, illetve a bérlő tűrési kötelezettségét a bérleti szerződésnek tartalmaznia kell.

A tűrési kötelezettség nem teljesítése rendkívüli felmondási ok.  

(2) Az ellenőrzésről feljegyzést kell készíteni és azt meg kell küldeni az ellenőrzésben érdekelteknek, illetőleg az abban érintett személyeknek.

(3) Az ellenőrzés utáni döntést az ellenőrzéstől számított 30 munkanapon belül meg kell hozni.

(4) A bérlő a bérleti szerződés fennállása alatt köteles a lakásban életvitelszerűen lakni, a lakásból történő két hónapot meghaladó  indokolt távollétét és annak időtartamát köteles írásban a bérbeadó részére bejelenteni. A bérlő által bejelentett ok miatti távollét felmondási ok nem lehet. Nem lehet felmondani a szerződést abban az esetben sem, ha a bérlő a bejelentést menthető okból mulasztotta el és erről a bérbeadót- felhívására- írásban tájékoztatja.

(5) A (4) bekezdésben írt indokolt távollét különösen:

1. egészségügyi ok,
2. munkahely változása,
3. tanulmányok folytatása.

Karbantartás, felújítás, cserekötelezettség

14. §

(1) A bérlő köteles a lakás rendeltetésszerű karbantartásáról, állagának megőrzéséről   gondoskodni.

(2) A bérbeadó köteles gondoskodni:

1. az épület központi berendezéseinek üzemképes állapotáról,
2. közös használat céljára szolgáló helyiségek állapotában bekövetkezett károsodások kijavításáról,
3. közös használatú helyiségek tisztántartásáról és megvilágításáról,
4. a háztartási szemét elszállításáról, melynek költségeit a bérlőnek kell vállalnia.

(3) A lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és a lakás berendezéseinek karbantartásával, felújításával, illetőleg azok pótlásával, cseréjével kapcsolatos költségek viselésére a bérlő és a bérbeadó megállapodása az irányadó, megállapodás hiányában a karbantartással és felújítással kapcsolatos költségek a bérlőt, a pótlással és cserével kapcsolatos költségek a bérbeadót terhelik. Amennyiben az természetes elhasználódás következménye.

(4) A (3) bekezdésben említett munkák elvégzése szociális helyzet alapján bérbe adott   lakás esetén  a bérlőt terhelik.

    Közös megegyezés alapján a (2) bekezdés a.- c./ pontjában írtakat a bérlő is vállalhatja.

A lakás átalakítása, korszerűsítése

15. §

(1)     A bérlő a vonatkozó építésügyi hatósági szabályok megtartásával a bérbeadóval kötött külön szerződés alapján jogszerűen bérelt lakását átalakíthatja, korszerűsítheti.

(2)     A Képviselő-testület felhatalmazza a bérbeadót az (1) bekezdésben írt szerződés tartalmának meghatározására.

(3)     Amennyiben a bérlő az átalakítási, korszerűsítési munkálatokat a bérbeadóval előzetesen létesített szerződés nélkül végzi, kötelezhető az eredeti állapot helyreállítására, melynek költsége a jogszerű bérlőt terheli.

(4)     Amennyiben az átalakítás következtében a lakás komfortfokozata is megváltozik, az eredeti szerződés módosítására csak akkor kerülhet sor ha a felmerülő költségeket a bérbeadó viseli.

(5)     Ha az átalakítási, korszerűsítési munkálatok a bérlő átmeneti kiköltöztetésével végezhető el, a bérleti jogviszony szüneteltetését, annak időtartamát a bérlő és a bérbeadó közösen állapítja meg és a bérbeadó biztosítja a törvény 18. §. (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelő csereelhelyezést.

A lakás bérleti díja, lakáshasználati díj

16. §

(1)     E rendelet alapján bérbe adott lakások lakbérének mértéke a lakás  komfortfokozatához, nagyságához és a településen belüli elhelyezkedéséhez igazodik.

(2)     A bérlő, a bérbeadó részére köteles havonta minden hó 15. napjáig előre a lakásbérleti jog ellenértékeként lakbért fizetni.

^[11](3)    A lakbér mértéke:

1. összkomfortos:

aa) kiemelt övezet

     (Borsodi út 2. és 4.)                369,-Ft/m2/hó

aa) nem kiemelt övezet                 245,-Ft/m2/hó

ac )Antal Gy. út 87.                     150,-Ft/m2/hó

2. komfortos:                                                 173,-Ft/m2/hó
3. félkomfortos:                                              130,-Ft/m2/hó
4. komfort nélküli:                                            94,-Ft/m2/hó
5. szükséglakás:                                             71,-Ft/m2/hó

(4) A lakbér mértékét a Képviselő- testület maximum 50%-kal csökkentheti, ha

1. a lakás alagsorban van, vagy
2. társbérletnek minősül, illetve ha
3. műszaki állapota rendkívül kedvezőtlen,
4. a bérlő, illetve házastársa/ élettársa/ csökkent-munkaképességű, vagy gyermeke egészségkárosodott.

(5)     A bérbeadó a jogszerű bérlővel közli a lakás lakbérét, amennyiben ezt a bérlő nem fogadja el, a vita eldöntésére polgári peres eljárást kezdeményezhet.

(6) A jogcím nélküli használó a használat kezdetétől kezdődően a lakásra megállapított lakbérrel azonos összegű használati díjat köteles fizetni a bérbeadónak.

(7)     A jogcím nélküli használó az ilyen lakás használat kezdetétől számított két hónap elteltét követő naptól a lakásból való kiköltözésig emelt használati díjat köteles fizetni.

(8)     Az emelt használati díj mértéke:

2-6 hó között                                                   7-12 hó között

a lakbér háromszorosa                                      a lakbér négyszerese

12 hótól kezdve a lakbér ötszöröse

(9)     A bérbeadó a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított 60 napon belül köteles a lakás kiürítése érdekében polgári peres eljárást kezdeményezni.

A lakásba fogadás feltételei

17. §

(1) A bérbeadó hozzájárulhat ahhoz, hogy a bérlő a lakásba más személyt- a törvényben meghatározott kivételeken kívül- befogadjon.

(2) Az önkormányzati lakásba befogadást meg kell tagadni, ha a bérlőnek lakbér tartozása van.

(3) Az önkormányzati lakásba való befogadás megtagadható, ha  a lakás szobaszámára és a benne lakó személyek számára tekintettel a befogadással lényegesen rosszabb körülmények alakulnának ki. 

Hozzájárulás a tartási szerződéshez

18. §.

(1) A bérlő határozatlan időre bérbeadott lakás esetében a lakás bérleti jogának folytatására vonatkozóan tartási szerződést köthet, melyhez előzetesen a bérbeadó hozzájárulása szükséges.

(2) A tartási szerződéshez való hozzájárulást meg kell tagadni ha:

1. az eltartó 14. életévét nem töltötte be,
2. az eltartó önálló jövedelemmel nem rendelkezik, és nincs olyan hozzátartozója, aki tartási szerződésből reá háruló anyagi terhek viselését vállalja,
3. az eltartó vagy házastársa az ország területén más beköltözhető lakással rendelkezik,
4. az eltartó egészségügyi körülményei alapján a tartás teljesítésére nem képes,
5. a bérlő életkora, illetőleg egészségügyi körülményei alapján nem szorul tartásra,
6. a bérlő tartásáról jogerős bírói döntés, illetőleg tartás (gondozási) szerződés alapján más személy gondoskodik,
7. a bérlővel a lakásban jogszerűen együtt lakó más személy a bérlőt eltartja.

(3) A bérbeadó a hozzájárulást megelőzően a (2) bekezdésben meghatározott körülményeket egyéniesítve köteles vizsgálni és valamennyi feltétel együttes megléte szükséges.

A lakásbérleti jogviszony megszűnése, a lakás visszaadása

19. §

(1)     A bérlő pénzbeli térítésre tarthat igényt a következő feltételek együttes megléte esetén:

1. másik önkormányzati lakást nem kér, illetőleg nem kap,
2. a lakást kiürítve, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a  bérbeadónak átadja,
3. a bérbeadó részére tartozása nincs.

(2)     A térítés mértéke

1. összkomfortos lakásnál                           2.600.- Ft/m2
2. komfortos lakásnál                                 1.800.- Ft/m2
3. félkomfortos lakásnál                               700.- Ft/m2
4. komfort nélküli lakásnál                           350.- Ft/m2

(3)     Ha a bérbeadó a bérlő részére másik lakást biztosított és pénzbeli térítést is fizet, ennek összege a két lakásra megállapítható térítés különbözete.

(4)     A szerződés megszűnésekor a lakás rendeltetésszerű állapotban történő átadásáról a bérlő köteles gondoskodni.

(5)     A bérlő és a bérbeadó írásban megállapodhatnak, hogy a lakás visszaadásakor a lakást és a berendezéseket a bérbeadó teszi rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotba. A megállapodás tartalmát a bérbeadó állapítja meg.

^[12](6)  Amennyiben a bérlő az általa leadni kívánt lakást korábban azért kapta, mert lakása megsemmisült, vagy árvízkárosulttá vált, egyszeri pénzbeli térítésre nem tarthat igényt.

Bérlőkiválasztási jog

20. §

Ha a lakás bérlőjének kiválasztására megállapodás alapján más szerv jogosult, a bérlő kijelölésére vonatkozó felhívás napjától, az új bérlő személyének közléséig a kedvezményezett szerv köteles megfizetni a lakbért és köteles viselni a lakással kapcsolatos valamennyi költséget.

Bérbeadás közérdekű célra

21. §

(1) Közérdekű célra önkormányzati bérlakás biztosítható

1. polgármester, alpolgármester, jegyző, aljegyző részére,
2. polgármesteri hivatallal, intézményeivel köztisztviselői vagy közalkalmazotti munkaviszonyban álló személy részére
3. közfeladatot ellátó vállalkozó (háziorvos, fogorvos, gyermekorvos stb.) részére,
4. ^[13] Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 9. pontja^[14] meghatározott önkormányzati feladat ellátásában közreműködő intézmény dolgozója részére.

(2) A bérleti szerződés csak a munkaviszony fennállásáig tart.

Amennyiben a bérlő munkaviszonya megszűnik, a bérleményt 15 napon belül üres, tiszta rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles a bérbeadónak átadni.

^[15](3) A lakás bérlőjét az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a képviselő-testület, a  b), c) és d) pontjában meghatározott esetben a polgármester jelöli ki.

A bérbeadó hozzájárulás a lakáscsere szerződéshez

22. §

(1)     Az önkormányzati lakás bérleti joga kizárólag másik lakás bérletére vagy   tulajdonjogára cserélhető el. Egy lakás több lakásra is elcserélhető.

(2)     A határozott idejű, vagy valamely feltétel bekövetkeztéig biztosított bérlemény nem cserélhető el.

(3)     A lakáscsere szerződéshez – amelyet írásba kell foglalni – csak akkor lehet hozzájárulni, ha a leendő bérlő vállalja az eredeti bérlővel kötött bérleti szerződésben foglaltak maradéktalan teljesítését.

(4)     A lakáscseréhez kért hozzájárulást meg kell tagadni, ha:

1. a felek szándéka ténylegesen nem a cserére, hanem az önkormányzati lakás bérleti jogának jogellenes átruházására irányul,
2. a bérlő kijelölésre vagy bérlő kiválasztásra jogosult, illetőleg eltartó  a cseréhez nem járul hozzá.

(5)     Ha a szerződő felek másképp nem állapodnak meg, az eredeti bérlővel együtt lakó valamennyi személy köteles a lakást elhagyni.

(6)     A hozzájárulást írásban kell megadni, melyben tájékoztatni kell a cserepartnert a bérlői kötelezettségekről és a lakbér összegéről.

Albérleti szerződéshez hozzájárulás

23. §

(1)     A bérbeadó az albérletbe adáshoz csak akkor járulhat hozzá, ha a bérlőnek indokolt okból – átmenetileg nincs szüksége az 1 szobát meghaladó lakrészre.

Indokolt oknak tekinthető, ha a bérlő

1. egészségügyi ok,
2. munkahelye megváltozása,
3. tanulmányok folytatása.

(2)     Az albérletbe adás időtartama nem lehet több mint 2 év.

(3)     Versenyeztetés útján szerzett bérlemény 5 éves időtartamra adható albérletbe.

(4)     Bérbeadói hozzájárulás mellőzésével történő albérletbe adás, a bérbeadó részéről a bérleti jogviszony felmondásának jogkövetkezményével járhat.

Vegyes rendelkezések

24. §

(1) A bérbeadó folyamatos nyilvántartást vezet az önkormányzat tulajdonában lévő és e rendelet hatálya alá tartozó bérbeadás útján hasznosítható lakásokról.

(2) A lakásnyilvántartás tartalmazza:

1. a bérlő és a befogadni engedett személyek nevét,
2. a lakás alapterületét, szoba és egyéb helyiségek számát, komfortfokozatát, társasház tulajdon esetén a közös tulajdoni hányadot,
3. a bérleti jogviszony tartamát,
4. a bérbeadás módját,
5. az esetleges tartási szerződés esetén annak megjelölését,
6. a lakbér mértékét naprakészen.

(3) A Edelényi Közös Önkormányzati  Hivatal Igazgatási és Szociális Osztálya ^[16] folyamatos nyilvántartást vezet a lakásigénylésekről.

A nyilvántartás vezetéséhez az állampolgár az alábbi személyes adatszolgáltatásra köteles:

1. név, születési hely, idő, anyja neve, családi állapota,
2. lakcím, tartózkodási hely,
3. jövedelmi, vagyoni viszonyokra vonatkozó igazolásokat, nyilatkozatokat
4. tartós egészségkárosodás esetén az egészségügyi állapotára vonatkozó adatokat.

V. RÉSZ

A HELYISÉGBÉRLET SZABÁLYAI

25. §

Általános rendelkezések

^[17](1)    Az önkormányzat tulajdonában álló helyiségeket a (2) bekezdésben említett kivétellel, csak pályázat útján lehet bérbe adni.

^[18](2) A polgármester^[19] két eredménytelen pályáztatást követően, vagy közérdekű cél megvalósítása érdekében engedélyezheti a helyiség pályázaton kívüli bérbe adását, vagy más módon történő hasznosítását.

(3)     Önkormányzati tulajdonban álló nem lakás céljára szolgáló bérleményben, enyhe    alkoholtartalmú szeszesital, palackozott formában – egyéb jogszabályi rendelkezések   megtartásával – fogalmazható.

Pályázati eljárás szabályai

26. §

(1) A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:

1. a bérbeadásra meghirdetett egység fekvését (település, utca, házszám) alapterületét, rendeltetését, felszereltségi állapotát, közművesítettségét,
2. a helyiség felhasználásának célját (üzlet, műhely, stb.) és az abban folytatandó tevékenység megjelölését,
3. a bérleti szerződés – határozott időre vagy meghatározott feltétel bekövetkezéséig tartó időtartamát,
4. a helyiség használatra alkalmassá tételéhez szükséges a leendő bérlő által saját költségén elvégzendő építési munkákat, azok elvégzésének határidejét, továbbá az esetleges eredeti állapot helyreállítási kötelezettséget,
5. a pályázati ajánlat benyújtásának módját, helyét és határidejét, továbbá a tárgyalás megtartásának helyét és időpontját.

(2) A pályázati hirdetményt a helyben szokásos módon legalább 15 napig kifüggesztve, közszemlére kell tenni Edelényi Közös Önkormányzati Hivatal ^[20] hirdetőtábláján.

(3) A pályázati ajánlatot írásban kell benyújtani, melynek tartalmaznia kell:

1. a pályázó nevét, címét és a tevékenység folytatására feljogosító engedély  másolatát vagy az engedélyt kilátásba helyező okiratot,
2. nyilatkozatot arról, hogy a pályázati feltételeket elfogadja és amennyiben a pályázatot megnyeri az általa vállalt összeg 20 %-át kitevő bérleti díj előleggel  rendelkezik, és ezt a pályázat megnyerését követő 3 napon belül megfizeti.

(4) A pályázaton csak az a pályázó vehet részt, aki a pályázati ajánlatát az előírt időben és tartalommal benyújtotta.

(5) A licitálás nyilvánosan történik, de rendbontás esetén a nyilvánosság kizárható.

(6) A licitálás alapja a Képviselő-testület által határozatban megállapított bérleti díj.

(7) A licit összege nem lehet kevesebb, mint a havi bérleti díj 20 %-a.

(8) A pályázat nyertese az, aki a legmagasabb összegű helyiségbérre tesz ajánlatot.

     A  bérbeadónak a befizetett bérleti díjelőleget a bérleti díjba be kell számítani.

(9) Amennyiben a licittárgyaláson a licitálók azonos bérleti díjra tesznek ajánlatot, a  bérleti jogot sorshúzással kell eldönteni.

(10) Amennyiben a  testület a 25 §. (2) bekezdése alapján a helyiség pályázaton kívüli bérbeadását engedélyezi, bérleti díj előleget nem kell fizetni.

A bérleti jogviszony tartama

A helyiség átadása

27. §

(1)    A bérbeadó a helyiséget a pályázati kiírásban megjelölt állapotban és felszereltséggel leltár szerint köteles a bérlőnek átadni.

(2)  Nem követelheti a bérlő a bérbeadótól, hogy a helyiséget a pályázatban megjelölt használatnak, tevékenységnek a megfelelő állapotban kialakítsa, felszerelje, illetve berendezze.

(3)    A bérbeadó a bérlő részére más személynek a helyiségbe történő befogadásához akkor adhat hozzájárulást, ha

1. a bérlő által végzett és a befogadni kívánt személy által folytatott tevékenység együttes gyakorlását jogszabály nem tiltja, és

2. a befogadott személy vállalja, hogy a bérlő szerződésének a megszűnése esetén cserehelyiségre és pénzbeli térítésre nem tart igényt.

(4)     A bérlő a helyiség bérleti jogát – bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával – másra átruházhatja.

(5)     A helyiség bérleti jogának átruházásáról szóló megállapodás – annak megkötésétől számított 15 napon belül – a bérlő köteles a bérbeadói hozzájárulás megadása iránti kérelemhez csatolni.

(6)     A megállapodásnak tartalmazni kell:

1. a helyiség fekvését, település, utca, házszám,
2. a helyiség alapterületét és az eddig fizetett bérleti díj összegét,
3. az átvevő által folytatni kívánt tevékenység meghatározását,
4. az átvevő nyilatkozatát arról, hogy m2-kénti 3.000.- Ft megfizetését vállalja és az egy összegben a bérbeadó részére megfizeti.

(7)     A bérbeadói hozzájárulás nélkül történő bérleti jog átruházása a bérleti jogviszony felmondásának alapjául szolgál.

(8)     A bérbeadó a hozzájárulást köteles megtagadni, ha az átvevő:

1. az általa gyakorolni kívánt tevékenységhez szükséges engedéllyel nem   rendelkezik, annak kilátásban helyező okmány nincs birtokában,
2. tevékenysége más jogszabályi rendelkezésbe ütközik.

(9)     A bérbeadó hozzájárulás megadását önkormányzati érdekből megtagadhatja, ha:

1. településrendezési és fejlesztési terv,
2. egészségügyi vagy,
3. egyéb ok ezt indokolja, különösképpen sérti (hang, levegőszennyezés,    zajártalom) a környezet nyugalmát vagy a helyiségben folytatandó    tevékenység össze-egyezhetetlen a városon belül fekvésével.

Karbantartás, felújítás és cserekötelezettség

28. §

(1)     A bérlő köteles gondoskodni:

1. a helyiség burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek karbantartásáról, felújításáról vagy cseréjéről,
2. a helyiséghez tartozó üzlethomlokzat, kirakatszekrény, védőtető, előtető, ernyős-szerkezet biztonsági berendezéseinek karbantartásáról,
3. az épület olyan központi berendezéseinek karbantartásáról, melyeket a bérlő kizárólagosan használ, illetőleg tart üzemben,
4. a helyiségben folytatott tevékenység körében felmerülő felújításról, pótlásról és cseréről,
5. az épület, továbbá közös használatra szolgáló helyiségek és a területek tisztaságáról, amely a bérlő tevékenységével függ össze.

A helyiség bérleti, használati díja

29. §^[21]

A nem lakás céljára szolgáló helyiség bérleti díját, a kedvezmény mértékét a Képviselő-testület külön határozatban állapítja meg.

A helyiség visszaadása

30. §

A helyiség átadáskori eredeti állapotában kell leltár szerint rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak visszaadni.

A bérleti jogviszony megszűnése, cseréje

31. §

(1)     A helyiség bérleti joga csak másik, a város területén lévő helyiség bérleti jogára cserélhető el.

(2)     A cseréhez a bérbeadó akkor járulhat hozzá, ha:

a.)      a cserélő fél írásban nyilatkozik a szerződést megelőzően, hogy a bérleti szerződésben foglalt feltételeket változtatás nélkül és maradéktalanul elfogadja,

b.)     a cserélő fél személye és a helyiségben általa folytatni kívánt tevékenység a helyiség korábbi használatával kapcsolatos összes feltételeknek megfelel.

(3)     A helyiség cseréjéhez a hozzájárulást meg kell tagadni, ha a 27. § (9) bekezdésében írtak megállapíthatóak.

(4)     A bérbeadói hozzájárulás nélkül végrehajtott csere a bérleti szerződés felmondásának alapjául szolgál.

(5)     A cseréhez történő bérbeadói hozzájárulás csak akkor adható meg, ha az eredeti bérlő díjtartozás nem terheli.

(6)     A bérleti jogviszony közös megegyezéssel csak akkor szüntethető meg, ha a bérlő csereelhelyezést vagy pénzbeli térítést nem kér.

32. §

A bérbeadó nyilvántartást vezet a helyiségekről, mely tartalmazza mindazokat az adatokat, amelyek a pályázati kiírásban szerepeltek.

VI. RÉSZ

HATÁLYBALÉPÉS

Ez a rendelet 2006. március 31. napján lép hatályba azzal, hogy hatályba lépésével egy időben az önkormányzati tulajdonban álló lakások és helyiségek bérletére vonatkozó egyes szabályokról szóló 12/2001. (III.26.), a 19/2002. (VIII.26.), a 32/2003. (XI.3.), a 9/2004. (II.16.), a 20/2004. (IV.26.), az 57/2004. (XII.29.), a 4/2005. (II.17.), a 31/2005. (VII.1.), és a 41/2005. (IX.19.) Ök. számú rendelettel módosított 31/1999. (XII.17.) hatályát veszti.

                                                                                              Jegyző távollétében:

Molnár Oszkár sk.                                                         Méhész Katalin sk.

                polgármester                                                                      aljegyző

Záradék:

A 11/2009.(IX.16.) módosító önkormányzati rendelet 2009. szeptember 16.-án kihirdetésre került. A rendelet hatályba lépésének napja: 2009. szeptember 17.

A 16/2009.(XII.18.) módosító önkormányzati rendelet 2009. december 18.-án kihirdetésre került. A rendelet hatályba lépésének napja: 2010. január 1.

A 6/2010.(IV.29.) módosító önkormányzati rendelet 2010. április 29.-én kihirdetésre került. A rendelet hatályba lépésének napja: 2010. május 1.

A 34/2010. (XII.17.) módosító önkormányzati rendelet 2010. december 17.-én kihirdetésre került. A rendelet hatályba lépésének napja: 2010. december 17.

A 17/2011. (VII.04.) módosító önkormányzati rendelet 2011. július 4.-én kihirdetésre került. A rendelet hatályba lépésének napja: 2011. július 5.

A 24/2011. (VIII.31.) módosító önkormányzati rendelet 2011. augusztus 31.-én kihirdetésre került. A rendelet hatályba lépésének napja: 2011. szeptember 1.

A 31/2011.(IX.15.) módosító önkormányzati rendelet 2011. szeptember 15.-én kihirdetésre került. A rendelet hatályba lépésének napja: 2011. szeptember 16.

A 22/2012.(VI.20.) módosító önkormányzati rendelet 2012. június 20.-án kihirdetésre került. A rendelet hatályba lépésének napja: 2012. június 21.

A 5/2013.(II.13.) módosító önkormányzati rendelet 2013. február 13.-án kihirdetésre került. A rendelet hatályba lépésének napja: 2013. február 15.

A 8/2013.(III.20.) módosító önkormányzati rendelet 2013. március 20.-án kihirdetésre került. A rendelet hatályba lépésének napja: 2013. március 21.

A 19/2014.(XII.17.) módosító önkormányzati rendelet 2014. december 17.-én kihirdetésre került. A rendelet hatályba lépésének napja: 2014. december 18.

Edelény, 2014. december 17.

  Vártás József

jegyző