1. § A rendelet hatálya kiterjed Vámospércs Városi Önkormányzat tulajdonában lévő valamennyi lakásra. (Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások felsorolását a rendelet függeléke tartalmazza.)

3. § (1) Az önkormányzati lakások pályázati eljárás útján

(2) Pályázati eljárás útján adhatók bérbe továbbá a garzonház lakásai is.

4. § (1) Szociális helyzet alapján önkormányzati lakás igénylésére csak azok a személyek jogosultak,

(2) A méltányolható lakásigény mértékének megállapítására a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I.31.) Korm.rendelet 3. §-ában meghatározottak az irányadók.

(3) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

(4) A pályázati kiírást a Vámospércsi Hírekben kell közzétenni, illetve a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján kell kifüggeszteni, a pályázatok benyújtásának határidejét úgy kell meghatározni, hogy arra a pályázati kiírás közzétételétől számítva legalább 15 nap álljon rendelkezésre.

(5) A pályázatot írásban kell benyújtani a polgármesterhez.

(6) A pályázatok elbírálásának határideje a benyújtási határidő lejártától számítva legfeljebb 30 nap.

(7) A szociális alapon benyújtott pályázatnak tartalmaznia kell:

5. § (1) A piaci alapon bérbe adott lakásra irányuló pályázatnak tartalmaznia kell:

6. § (1) A pályázók a pályáztatás ideje alatt a pályázati kiírásban megjelölt időpontban és módon jogosultak a lakásokat megtekinteni.

(2) Amennyiben a pályázattal érintett lakás megüresedése csak a pályázat meghirdetése alatt vagy azt követően várható, a lakás bérlője köteles a lakás megtekintését lehetővé tenni egy, a bérbeadó által előre meghatározott időpontban.

7. § (1) Garzonházban bérlőként csak olyan 35 év alatti bérlő létesíthet bérleti jogviszonyt, aki nem rendelkezik ingatlan tulajdonjogával, kereső tevékenységet folytat, vagy valamely felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója. A bérleti szerződés legfeljebb 5 év határozott időtartamra köthető meg.⁴

(2) A garzonházban lévő lakásra csak azokkal köthető bérleti szerződés, akik lakáscélú előtakarékossági szerződéssel rendelkeznek – kivéve a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatói. A megállapodásban a bérbeadó előírja a lakáscélú megtakarítások minimális szintjén, ami éves szinten a garzonházi lakás bekerülési költségének 5 %-a. Az előtakarékossági szerződést Magyarországon bejegyzett pénzügyi intézménnyel kell megkötni, legalább a bentlakás időtartamára.

(3) Abban az esetben, ha a kereső tevékenység 90 napnál hosszabb időre, vagy a hallgatói jogviszony megszűnik, 6 hónapon belül a lakást el kell hagyni. Ugyancsak el kell hagyni a lakást a vállalt lakáscélú előtakarékosság nem megfelelő teljesítése esetén.

(4) A garzonlakásban történő elhelyezés esetén a havi lakbér mértéke 200 Ft/m².

(5) Az elbírálás során előnynek tekinthető, ha a kérelmező

(6) A garzonlakásokra vonatkozó pályázati felhívás tartalmára a 4. §. (4) bekezdésében foglaltak az irányadók.⁶

8. § (1) A pályázat érvénytelen, ha

(2) Nem lehet a pályázat nyertese:

9. § (1) A nyertes pályázó visszaesése vagy kiesése esetén a rangsorban következő pályázóval kell szerződést kötni.⁷

10. § (1) A szociális alapon történő bérbeadás esetén határozott idejű, legfeljebb öt évre szóló bérleti szerződést kell kötni a bérlővel.

(2) A szociális alapon történő bérbeadás esetén – amennyiben a bérlő a lakásbérleti szerződés határidejének lejárata előtt írásban kéri a bérleti jogviszony meghosszabbítását – a Bérbeadó egy alkalommal, legfeljebb 2 év időtartammal a bérleti szerződés meghosszabbításáról dönthet. A bérleti szerződés ezen jogcímen történő módosítására kizárólag abban az esetben kerülhet sor, amennyiben a szociális alapon történő bérbeadás feltételei továbbra is fennállnak, továbbá a Bérlőnek sem lakbérhátraléka, sem közüzemi tartozása nincs.⁸

11. § (1) A piaci alapon történő bérbeadás esetén azzal a pályázóval kell a bérleti szerződést megkötni, aki a pályázati kiírásban meghatározott feltételeket elfogadja és a bérleti díj megfizetését a leghosszabb időre előre vállalta, mely bérleti díjat a szerződéskötéssel egyidejűleg megfizette.

12. § (1) Lakáscsere jogcímén két önkormányzati lakás határozatlan idejű bérleti jogviszonnyal rendelkező bérlői a lakást a bérbeadó hozzájárulásával egymás között elcserélhetik.

(2) A bérbeadó megtagadja az önkormányzati lakás elcseréléséhez való hozzájárulást, ha:

(3) Ha a bérbeadó az önkormányzati lakás elcseréléséhez hozzájárult, akkor az új bérleti szerződés feltételeit nem állapíthatja meg úgy, hogy az a cserével megszűnő bérleti szerződés feltételeinél kedvezőtlenebb legyen a bérlőre nézve, kivéve ha ehhez a csere révén bérleti jogot szerző hozzájárul.

13. § Önkormányzati lakás bérlőjének halála esetén a bérbeadó a bérlő tekintetében az eredeti lakásbérleti szerződést módosíthatja, ha van olyan személy, aki az Lt. 32. §-a alapján jogosult a lakásbérleti jogviszony folytatására.

14. § (1) Az önkormányzati lakásba a bérlő házastársán, gyermekén, és annak házastársán (örökbe fogadott, mostoha- és nevelt gyermekén és annak házastársán), jogszerűen befogadott gyermekétől született unokáján, valamint szülőjén (örökbe fogadó, mostoha-és nevelőszülőjén) kívül más személyt az e rendelet tiltó szabályait is figyelembe véve csak a bérbeadó hozzájárulásával fogadhat be.

(2) A befogadáshoz írásban kell kérni a bérbeadói hozzájárulást, melyben fel kell tüntetni a befogadni kívánt személy adatait és lakcímét is.

(3) A bérbeadó megtagadja a hozzájárulást, ha a bérlőnek vagy a befogadandó személynek az önkormányzattal szemben bármilyen tartozása van, illetve akkor, ha az önkormányzat és a befogadandó személy között peres vagy nemperes eljárás van folyamatban.

15. § (1) Bérlőtársi szerződés megkötését a bérlő és a leendő bérlőtárs együttesen, írásban kérhetik a bérbeadótól.

(2) Bérlőtársi szerződést kell kötni –a házastárs önkormányzati lakásba történt beköltözésének időpontjától függetlenül- a bérlő és a vele együttlakó házastársa közös kérelmére.

(3) Bérlőtársi szerződés köthető a 13. §(1) bekezdése szerinti személlyel, ha legalább két éve életvitelszerűen együtt lakik a bérlővel.

16. § (1) A lakás egy részének albérletbe adásához a bérbeadói hozzájárulás akkor adható meg, ha a lakás a bérlő lakásigényét meghaladja és az önkormányzat részére nem tud kisebb cserelakást felajánlani.

(2) A lakás egy részét a bérlő nem lakáscélra nem adhatja albérletbe.⁹

17. § (1) A bérbeadó és a bérlő írásban megállapodhatnak abban, hogy a lakást a bérlő rendeltetésszerű használatra alkalmassá teszi vagy korszerűsíti.

(2) A bérbeadó köteles a bérlőnek megtéríteni a számlával igazolt költségeket, de legfeljebb a megállapodásban rögzített összeget úgy, hogy a bérlő a bérleti díj összegéből beszámítással levonhatja azt, vagy a bérbeadó a bérleti jogviszony megszűnésekor kompenzálja azt.

(3) Amennyiben a helyreállítási költség összege magasabb a határozott időtartam alatt megállapítható lakbér összegénél, a többletköltséget a bérlő által vállalt, számlával igazolt teljesítés után haladéktalanul vissza kell fizetni, de legfeljebb a megállapodásban rögzített összeget.

18. § A bérbeadó jogosult a lakás rendeltetésszerű, szerződésnek megfelelő használatát évente egy alkalommal – a bérlő szükségtelen háborítása nélkül – ellenőrizni.¹⁰

19. § (1) Az önkormányzati lakás jogcím nélküli használója a lakás használatáért használati díjat köteles fizetni.

(2) A használati díj havi összege az esedékességi időponttól számítva két hónapig a lakásra egyébként megállapított lakbér, azt követően pedig kéthavonta ezen összeg kétszerese.

20. § (1) Az önkormányzati lakás bérlője köteles megfizetni a lakbért és a bérbeadó által nyújtott és a megállapodásban meghatározott szolgáltatás, valamint a különszolgáltatások díját.

(2) Az (1) bekezdés szerinti külön szolgáltatások – szemétszállítás, vízfogyasztás, gázfűtés – díja mérőhelyenként mért tényleges fogyasztás alapján kerül megállapításra a mindenkor érvényes – a vonatkozó jogszabályok szerinti – szolgáltatási díjak figyelembe vételével.¹¹

22. § (1) A szociális alapon bérbeadott lakások bérleti díjának havi összege 220,-Ft/m2.

(2) A piaci alapon bérbeadott lakások bérleti díjának havi összege 450,-Ft/m2.

(3) A garzonlakásban történő elhelyezés esetén a havi lakbér mértéke 220 Ft/m².

23. § (1) Az önkormányzat a bérlőnek az Szt. 38. §-a szerinti lakásfenntartási támogatásra való jogosultsága esetén 10% mértékű lakbér-támogatási lehetőséget biztosít.

(2) A lakbértámogatás iránti kérelmek vonatkozásában a Szociális Bizottság tesz javaslatot a polgármesternek a döntéshozatal érdekében.

(3) A lakbértámogatásra való jogosultság feltételeinek fennállását a bérbeadó évente felülvizsgálja, és a feltételek megszűnése esetén a lakbértámogatás nyújtását megszünteti.¹⁵

25. § E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelvbe ütköző rendelkezést nem tartalmaz.¹⁷