Kapuvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a lakások és  helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII.  törvény 3. § (1) bekezdésében  (továbbiakban: Lt.) kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:

Általános rendelkezések

1.§.

A rendelet hatálya

1.  A rendelet hatálya kiterjed Kapuvár Város Önkormányzatának (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában álló minden  lakásra, szükséglakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre (továbbiakban: lakás, helyiség).

(2)        A lakások és helyiségek tekintetében az Önkormányzatot, mint tulajdonost megillető bérbeadói jogok gyakorlása és terhelő kötelezettségek teljesítése a jelen rendelet alapján történik.

            A rendelet hatálya alá tartozó lakások és helyiségek tekintetében a szerződés megkötése a – Képviselő-testület nevében – a polgármester, illetve a vagyonkezelő feladata. A szerződés tartalmát a Lt., továbbá a helyi rendeletek előírásain felül a helyi specialitások figyelembevételével szabadon állapítják meg.

(3)        Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.),  a Lt. és az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 44/2004. (XI.30) rendelet (továbbiakban: Vagyonrendelet) rendelkezéseit kell alkalmazni.

I.FEJEZET

A LAKÁSBÉRLET SZABÁLYA

Bérbeadási feladatok ellátása

2.§.

Az e rendelet hatálya alá tartozó önkormányzati tulajdonú lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek vonatkozásában a bérbeadói feladatokat a Kapuvár Város Polgármesteri Hivatala, illetve az illetékes vagyon kezelője (továbbiakban: bérbeadó) látja el.

A lakások hasznosításának módja

3.§.

(1)       Az Polgármesteri Hivatal folyamatos nyilvántartást vezet az Önkormányzat tulajdonában lévő és bérbeadás útján hasznosítható lakásokról.

(2)       Az Önkormányzat tulajdonában álló lakások hasznosítása történhet:

            a.) szociális helyzet alapján,

            b.) közérdek, városérdek által indokolt feladat megvalósítására,

            c.) szociális intézményből elbocsátott személy elhelyezésére,

            d.) megállapodáson alapuló bérlő-kiválasztási jog alapján.

(3)       Amennyiben a 3. § (2) bekezdésében meghatározott célokon túl az Önkormányzat további üresen álló lakással rendelkezik, akkor azoknak a lakásoknak a hasznosítása csak nyilvános versenytárgyalás útján, piaci bérbeadással történhet.

(4)       Az önkormányzati lakást csak lakhatás céljára lehet bérbe adni.

A szociális bérlakásra jogosultság feltételei

4.§

(1)       Szociális helyzete alapján adható bérbe önkormányzati lakás annak a nyilvántartásban szereplő nagykorú igényjogosultnak, akinél az alábbi feltételek együttesen fennállnak:

            a.)^[1]  akinek a családjában – a vele együtt költöző családtagokat számítva – az egy  főre jutó havi nettó átlagjövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum :

- családban élők esetében  200 %-át,

- gyermekét egyedül nevelő szülő esetében 250 %-át,

- egyedülálló és egyedül élő  személy esetében a 300 %-át,

A döntést-hozó az igénylő által  igazolt súlyos betegség esetében 10 %-kal eltérhet az egyes kategóriákban megállapított jövedelemhatártól.

            b.)  magyar állampolgár, aki Kapuvár város közigazgatási területén lakcímmel rendelkezik és életvitelszerűen itt is lakik, továbbá a bevándorlási, letelepedési engedéllyel rendelkező külföldi állampolgár, a magyar hatóság által menekültként elismert külföldi állampolgár, az Európai Gazdasági Térség államainak állampolgára, ha Kapuváron lakcímmel vagy munkahellyel rendelkezik.

(2)       Nem jogosult szociális helyzete alapján önkormányzati  lakásra az a személy aki, illetve házastársa, vagy élettársa:

            a.) pénzbeli térítés ellenében mondott le bérlakásáról, tekintet nélkül arra, hogy ki volt a bérbeadó,

            b.) tulajdonában –haszonélvezeti joggal nem terhelt- lakás, helyiség, beépíthető építési telek, üdülő vagy üdülőtelek tulajdon van, melynek tulajdoni hányada az 50%-ot meghaladja, és értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 70-szeresét meghaladja

            c.) már rendelkezett önkormányzati bérlakással, melyet kedvezményesen megvásárolt, illetve a vételi vagy elővásárlási jogáról a vételi vagy elővásárlási jog gyakorlója a jogosult javára mondott le,

            d.) érvényes tartási szerződéssel rendelkezik,

      e.) aki személyi tulajdonú ingatlanát (tulajdoni hányadát) a megelőző 5 éven belül elidegenítette, ha annak forgalmi értéke meghaladja a 3 millió Ft-ot,

            f.) aki szociális, jövedelmi és vagyoni viszonyaira vonatkozóan olyan valótlan adatokat közölt, amelyek számára jogtalan előnyt jelentenek,

g.) akinek a bérleti jogát 5 éven belül neki felróható okból a bérbeadó felmondással szüntette meg.

A jogos lakásigény mértéke

5.§

(1)       Szociális helyzet alapján csak olyan lakásra köthető bérleti szerződés, amelynek nagysága a bérlő jogos lakásigénye mértékének felső határát nem haladja meg. A jogos lakásigény mértékének számításánál a lakásba ténylegesen együtt költözők számát kell figyelembe venni.

(2)       A jogos lakásigény mértéke:

            1 fő esetén                  1 lakószoba

            2 fő esetén                  1-1,5 lakószoba

            3 fő esetén                  1,5 –2 lakószoba

            4 fő esetén                  2-2,5 lakószoba

            5 fő esetén                  2,5-3 lakószoba

            minden további költöző esetén a mérték fél lakószobával növelhető.

A szociális rászorultság elbírálása

6.§

(1)        Szociális helyzete alapján önkormányzati bérlakás csak annak az igényjogosult családnak (személynek) adható bérbe, aki a lakásigénylők nyilvántartásában szerepel és a bérbeadó a szociális, vagyoni és jövedelmi viszonyait figyelembe véve az elhelyezését indokoltnak látja.

(2)       A szociális jellegű lakásbérletre vonatkozó lakásigénylést az erre rendszeresített formanyomtatványon a Polgármesteri Hivatal Közigazgatási Irodájához kell  benyújtani.

(3)       Szociális helyzet alapján történő bérbeadásra irányuló nyilvántartásba vételi kérelmet a házastársak, illetve élettársak csak együttesen nyújthatják be.

(4)       Amennyiben a lakásigény elbírálásáig a házastársak házasságát a Bíróság felbontja, a feleknek kell megállapodni, hogy a Polgármesteri Hivatalhoz beadott lakásigényt, melyikük tekintetében ismerik el folyamatosnak. Amennyiben a felek nem tudnak megállapodni, akkor a kiskorú érdekeinek szem előtt tartásával a jegyző dönt, hogy melyikük lakásigénylését ismeri el folyamatosnak.

(5)       Az igénylési nyomtatványhoz mellékelni kell a feltüntetett adatok igazolásához a házastársra, élettársra, valamint az igény kielégítése esetén az igénylővel költöző hozzátartozókra vonatkozóan:

-a foglalkozást és jövedelmi viszonyokat biztosító munkáltatói igazolást,

-vagyoni viszonyokra vonatkozó adó- és értékbizonyítványt,

-tartós egészségkárosodás esetén a háziorvos erről szóló igazolását,

-nyilatkozatokat a 4. § (2) bekezdésében megfogalmazott kizáró okokra.

(6)       A bérbeadó a lakásigénylést annak kézhezvételétől számított 30 napon belül megvizsgálja, környezettanulmányt készít, melynek alapján az Egészségügyi és Szociális Bizottság dönt arról, hogy az igénylő szociális helyzete alapján önkormányzati bérlakás nyilvántartásba kerülhet. 

(7)       Ha a nyilvántartásba vett igénylő lényeges adataiban (lakcím, családi állapot, vagyoni helyzet, jövedelmi helyzet tekintetében) változás állt be, azt az igénylő 30 napon belül köteles bejelenteni.

(8)       A már nyilvántartásba vett lakásigénylőt törölni kell a nyilvántartásból, ha:

– ingatlantulajdont szerzett,

– a 4. § (2) bekezdése szerinti valamely kizáró feltétel áll fenn vele szemben,

– lakásigénylésére vonatkozóan valótlan adatokat állított.

(9)       A nyilvántartásba vett kérelmező helyzetét a Polgármesteri Hivatal évente felülvizsgálja, valamint a lakásbérleti szerződés megkötése előtt környezettanulmányt készít.

(10)     A nyilvántartásba vett kérelmezőnek a bérbeadó a Képviselő-testület döntése alapján a rendelkezésre álló üres lakásállományból a kérelmező jövedelmi viszonyainak megfelelő bérlakást ajánl fel.

A lakásbérlet időtartama

7.§

(1)       A szociális helyzet alapján a lakás legfeljebb 5 évre adható bérbe. Annak az igénylőnek, aki a bérbeadáskor 65. életévét betöltötte, „élete végéig” feltétellel adható bérbe lakás.

(2)       A határozott idő leteltével a lakásbérleti jogviszony a bérbeadó elhelyezési kötelezettsége nélkül szűnik meg.

(3)       A bérleti jogviszony lejárta előtt legalább 60 nappal a bérlő kérelmet nyújthat be a lakásának szociális körülményei alapján történő ismételt bérbevételére.

(4)^[2]      Az Egészségügyi és Szociális Bizottság a bérlőt kérelmére újbóli bérlővé javasolhatja az (1) bekezdésben rögzített határozott időre, ha a szociális bérlakásra való jogosultság feltételeinek megfelel, továbbá

– nincs lakbérhátraléka vagy közüzemi díjtartozása kivéve, ha a bérlővel a bérbeadó megállapodást kötött a bérleti díj-tartozás későbbi megfizetésére és ezt a megállapodást a bérlő teljesíti és

– nem tanúsított jogerős ítéletben, vagy szabálysértési határozatban megállapítottan az együttélés szabályait súlyosan sértő magatartást.

- amennyiben a lakbértartozása, illetve közüzemi díj tartozása a bérlőnek a három   hónapot  meghaladja,  legfeljebb fél éves időtartamra akkor köthető újból  bérleti szerződés ha  a bérlő - szociális, egészségügyi, vagyoni helyzetét figyelembe véve – lakhatásának önerőből való megoldására képtelen

(5)       A bérleti jogviszony meghosszabbításánál  a Képviselő-testület  5 évnél rövidebb időt is meghatározhat.

Lakáscsere

8.§

(1)       Ha a  lakásbérleti szerződéssel rendelkező bérlő bérlakása visszaadása ellenében magasabb komfortfokozatú, nagyobb szobaszámú vagy kevesebb szobaszámú kisebb alapterületű cserelakásra tart igényt, úgy kérelme abban az esetben vehető nyilvántartásba, ha a cserét a család létszámának növekedése, vagy csökkenése miatt kéri.

(2)       A cserelakásként kapott lakás szobaszáma nem haladhatja meg e rendelet 5.§ (2) bekezdésében meghatározott mértéket.

(3)       A cserelakás iránti kérelem teljesítéséről a Képviselő-testület dönt a rendelkezésre álló lakásállomány függvényében azzal a feltétellel, hogy a bérlő a korábbi bérlakására esetlegesen fennálló lakbér, és közüzemi díj tartozását rendezi, és a visszaadott lakást tisztán, kiürítve és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban adja vissza a bérbeadó részére.

(4)       A (3) bekezdésben meghatározott esetben a bérlet időtartama megegyezik a korábbi bérlakásra biztosított bérlet idejével.

Közérdek, városérdek által indokolt feladatok megvalósítására lakásjuttatás

9.§

(1)Önkormányzati intézmények megfelelő szakember ellátása érdekében lakás biztosítható az intézményvezető kérelmére annak a dolgozónak, akinek az alkalmazása valamely intézmény  kötelező  feladata  ellátásához feltétlenül indokolt.

(2)Lakás biztosítható a Képviselő-testület döntése alapján a város rendezési tervének végrehajtása érdekében,  vagy  megállapodás alapján a városérdek által indokolt feladat megoldására.

(3)Az (l)-(2) bekezdés körében csak akkor adható bérbe önkormányzati lakás, ha a leendő  bérlő és vele együtt költöző hozzátartozó Kapuváron nem rendelkezik lakástulajdonnal.

(4)A lakást határozott idődre, legfeljebb 5 éves időtartamra, illetve, - ha ezen időn belül  a dolgozó aktív munkaviszonya megszűnik – az aktív munkaviszony fennállásáig szóló  feltétellel lehet bérbe adni. A lakásbérleti szerződés egyszer, legfeljebb öt évvel meghosszabbítható.

(5)A bérlő kijelölése a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik, melyet követően a bérlővel a bérbeadó a szociális lakásokra irányadó szabályok  szerint köt szerződést. A lakások bérleti díjának megállapításánál a lakbérek és a lakbértámogatás megállapításáról szóló hatályos önkormányzati rendelet szociális bérlakásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

Szociális intézményből elküldött személy elhelyezése

10.§

 (1)      Ha a szociális intézményből elbocsátott személy korábban pénzbeli térítés ellenében lemondott az önkormányzati bérlakása bérleti jogviszonyáról, az intézményből történő elbocsátás esetén a pénzbeli térítés visszafizetése ellenében a jogos lakásigénylésnek megfelelő nagyságú, legalább komfortos bérlakás biztosítható részére, a lakás rendelkezésre állátástól függően. A kérelemről a Képviselő-testület dönt.

Bérlő kiválasztási jog

11.§

Az önkormányzati bérlakásra bérlő kiválasztási jog nem biztosítható.

Nem szociális helyzet alapján pályázat útján történő bérbeadás

12.§   

(1)       E rendelet 3. § (2) bekezdésben meghatározott lakásgazdálkodási feladatok teljesítésén felül a rendelkezésre álló üres lakásokat a Képviselő-testület döntése alapján a Polgármesteri Hivatal nyilvános versenytárgyalás útján adja bérbe.

A versenytárgyalás lefolytatását a Vagyonrendelet versenyeztetésre vonatkozó előírásai szerint a Polgármesteri Hivatal végzi.

(2)       A nyilvános versenytárgyalásról jegyzőkönyv készül.

Az önkormányzati lakás nem lakás céljára történő bérbeadása

13.§

(1)       A bérbeadó az üresen álló, vagy a megüresedett önkormányzati bérlakást nem lakás céljára nem adhatja bérbe.

(2)       Önkormányzati lakás bérlője az önkormányzati lakást, illetve annak egy részét nem lakás céljára nem használhatja, illetve nem hasznosíthatja.

            Önkormányzati lakás nem lakás céljára történő hasznosítása maga után vonja a lakásbérleti szerződés megszüntetését.

A bérlőtársi szerződés megkötésének feltételei

14.§

(1)Az Lt. házastársra vonatkozó kötelező rendelkezésén túl önkormányzati lakásra csak akkor köthető bérlőtársi szerződés, ha:

-a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül befogadható nagykorú személy legalább 1 évre életvitelszerűen együtt lakik a bérlővel, és az e rendelet 4. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelel,

-a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával befogadható nagykorú személy legalább 3 évre életvitelszerűen együtt lakik a bérlővel, és az e rendelet 4. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelel.

        A házastársak közös kérelmére bérlőtársi szerződést kell kötni.

(2)A bérlőtársi szerződés megkötésének engedélyezését a bérlő és a leendő bérlőtárs együttesen, írásban kérhetik a bérbeadótól.

(3)Amennyiben önkormányzati bérlakásban, azonos sorrendben több olyan személy marad

vissza, aki a lakásbérleti jogviszony folytatására jogosult, és közöttük megállapodás nem

jön létre, akkor valamennyi személy bérlőtársként jogosult bérleti szerződést kötni.

(4)A bérbeadó hozzájárulásával befogadható személyek bérlőtársként történő elismerése  során csak a bérbeadó igazolt hozzájárulása óta eltelt időt lehet együttlakásként figyelembe venni.

(5)Amennyiben a bérbeadó a befogadáshoz nem járul hozzá, az együttlakás tényétől függetlenül a bérlőtársi jogviszony létesítésére irányuló kérelmet is köteles elutasítani.

(6)A bérlőtársaknak a szerződéskötés előtt nyilatkozniuk kell arról, hogy a bérlővel kötött szerződés feltételeit vállalják.

A felek jogai és kötelezettségei

15.§

(1)Az önkormányzati bérlakás  bérbeadásakor, illetve átvételekor leltárt kell felvenni, melyen fel kell tüntetni:

-a lakásberendezések tételes felsorolását, illetve azok hiányát, a pótlásra kötelezett megnevezését és a határidőt,

-a lakásberendezések, a burkolatok és nyílászárók elhasználtsági fokát,

-a festés, a mázolás állapotát, valamint a bérlő és a bérbeadó esetleges észrevételeit.

Az átadást, illetve az átvételt a felek aláírásukkal ismerik el.

(2)A bérbeadó a lakást a bérlő részére tisztán és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban adja át. Az önkormányzati bérlakás akkor is alkalmas a rendeltetésszerű használatra, ha egyes berendezéseket:

a) a bérbeadó és  a bérlő megállapodása alapján a bérbeadó költségére  a bérlő

szerzi be,

b) a bérbeadó azért nem szolgáltat, mert a bérlő a lakásbérleti szerződés alapján

arra  nem tarthat igényt.

(3)A bérbeadó az azonnali beavatkozást igénylő hibát haladéktalanul kivizsgálja, majd:

-a hiba kijavítását azonnal elvégzi, vagy

-a bérlőt – ha az vállalja – megbízza a munka elvégzésével, melynek igazolt költségét a bérbeadó a munka átvétele után haladéktalanul köteles megtéríteni.

16.§

(1)                   A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak abban, hogy a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatara alkalmassá.

(2)A bérleti szerződés megkötésekor létrejött ilyen megállapodás esetén tételesen rögzíteni kell az elvégzendő munkákat, a munkák megkezdésének, illetve befejezésének az időpontját, és a bérbeadó által elfogadott, szakértő által készített költségvetés szerinti bekerülési összeget.

17.§

(1)A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak abban is, hogy a bérlő a lakást átalakítja, korszerűsíti.

A megállapodásban rögzíteni kell:

-a munka leírását,

-a kezdés és befejezés időpontját,

-a költségvetési kötelezettséget,

-az elszámolás módját,

-a műszaki és hatósági előírások, engedélyek beszerzésének a kötelezettségét,

-a végzett munka eredményeként kialakított berendezések tulajdonjogát,

-a leszerelt berendezések, kibontott anyagok feletti rendelkezési jogot, azok elszámolását, elszállíttatását,

-minden olyan lényeges kérdést, amelyet a szerződő felek szükségesnek tartanak.

(2)Az átalakítás és korszerűsítés költségeit elsősorban a bérlő köteles viselni, de megállapodhat a bérbeadóval a költségek legfeljebb 50 %-ának átvállalásában, vagy ezen átvállalás erejéig a lakbérbe történő beszámításban. Amennyiben a lakás komfortfokozatának növekedését az átalakítás, vagy korszerűsítés nem érinti, akkor a bérbeadó a költségeket nem vállalja át. A bérbeszámítással vagy költségtérítéssel  a lakásba beépített szerkezetek, berendezések  az Önkormányzat tulajdonába kerülnek.

(3)A beszámítás elismerése a következő módon történik:

-a bérlő a komfortosítás előtti lakbért fizeti a beszámított összeg lejártáig,

-a bérleti jogviszony megszűntekor a bérlőnek a bérbeszámítással még érvényesíthető összeget a bérbeadó köteles kifizetni,

-ha az önkormányzati bérlakás a bérlő részére kerül eladásra, a bérbeszámítással érvényesíthető, még ki nem fizetett összeget a forgalmi érték megállapításánál csökkentő tényezőként kell figyelembe venni.

(4)A bérbeadó az átalakítás, a korszerűsítés költségeihez nem köteles hozzájárulni, ha a lakóépület a rendezési terv szerint lebontásra kerül, illetve építése vagy teljes felújítása óta 35 év eltelt. Ez esetben az átalakítás, korszerűsítés költsége teljes egészében a bérlőt terheli, kártalanítási igény nélkül.

(5)A felek akár a szerződéskötéskor, akár a bérlet megszűnésekor megállapodhatnak abban, hogy a lakás visszaadásakor a lakást és lakásberendezéseket a bérbeadó teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá a  kölcsönben elfogadott bérlői költségtérítés fejében.

18.§

A lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni. A bérlő két hónapot meghaladó távollétet és annak időtartamát köteles bérbeadó részére írásban bejelenteni, továbbá  a bejelentésben megjelölni az elérhetőséget, valamint a kapcsolattartás módját.

19.§

(1)     A bérbeadó a lakás rendeltetésszerű használatát, továbbá a bérleti szerződésben foglalt kötelezettségeinek teljesítését a – bérlő szükségtelen háborítása nélkül – évente legalább egyszer, munkanapokon 8-20 óra közötti időben ellenőrzi.

(2)       A bérlő a lakásba történő bejutást biztosítani és az ellenőrzést tűrni köteles.

Ez a rendelkezés megfelelően irányadó a rendkívüli káresemény, illetőleg a veszélyhelyzet fennállása miatt a lakáson belüli szükséges hibaelhárítás elvégzésének biztosítása esetén is.  

20.§

(1)A bérlő a lakást és a leltárban feltüntetett berendezéseket a lakásbérleti jogviszony megszüntetésekor, illetőleg a lakás kiürítésekor tisztán és rendeltetésszerű használatra  alkalmas állapotban köteles bérbeadónak visszaadni.

(2)     Bérleti jogviszony megszűnésekor a bérlő által kötelezően elvégzendő munkák az átadáskori állapotnak megfelelően:

–felületképzés (meszelt, festett, tapétázott),

–nyílászárók mázolása,

–lakásberendezések kijavítása,

–a háztartási berendezések üzemképes állapota,

–az átadáskori leltárban szereplő tárgyak pótlása,

–burkolatok sérülésmentes felületének biztosítása.

(3)     A bérlő a megállapított hiányosságokért és az őt terhelő kötelezettségének elmulasztása következtében keletkezett hibákért felel.

(4)     A bérlőnek nyilatkozni kell az őt terhelő hibák és hiányosságok megszüntetésének,  illetőleg az ellenérték megtérítésének módjáról és határidejéről. Ha a bérlő nem nyilatkozott, illetve a bérbeadó a nyilatkozatát nem fogadta el, a bérbeadó a lakás visszaadásától számított 30 napon belül a bíróságtól kérheti a bérlő felelősségének megállapítását.

(5)     A bérlő köteles a lakás bérét és költségeit mindaddig megfizetni,  amíg azt tisztán és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak jegyzőkönyvben át nem adja.

(6)     A bérlő saját költségén, bérbeszámítási igény nélkül létesített lakásberendezéseket a lakás visszaadásakor a lakás állagának sérelme nélkül leszerelheti, elviheti az eredeti állapot helyreállítása mellett, illetve  a bérbeadónak megvásárlásra felajánlhatja.

21.§

(1)     Ha a bérlő meghalt, és nincs senki aki a lakásbérleti jogviszonyt folytathatná, akkor a bérbeadó az örököst:

a) kötelezi, hogy a lakásban maradt hagyatéki tárgyakat az örökhagyó halálát követő 45 napon belül szállítsa el, a lakást kiürített állapotban bocsássa a bérbeadó rendelkezésre,

b)nem kötelezheti a bérlő által elmulasztott karbantartási és javítási munkák elvégzésére, illetőleg azok költségeinek a bérbeadó részére történő megtérítése.

(2)Ha az örökös a hagyatéki tárgyakat a lakásból határidőre nem szállítja el, azokat a bérbeadó az örökös költségére és veszélyére raktárban, vagy arra alkalmas más helyiségben helyezheti el. Ennek során a hagyatéki tárgyakról leltárt kell felvenni és azokat az ügyiratkezelés szabályai szerint kell megőrizni.

(3)A raktárban elhelyezett hagyatéki tárgyakat a bérbeadó 3 hónapig köteles megőrizni. Ha az örökösök értesítés után a hagyatékot nem szállítják el, költségükre a bérbeadó az ingó értékbecslést követően az értékesíthető tárgyakat áruba bocsátja, az értékteleneket a szeméttelepre szállítja. Az értékesítésből befolyt összeg felmerült költségekkel csökkentett része a Ptk –ban meghatározott jogosultat illeti meg.

(4)Amíg az örökös a hagyatéki tárgyakat a lakásból nem szállítja el, az üresen tartott lakással kapcsolatos olyan üzemeltetési-és fenntartási költségek, amelyek egyébként a bérlőt terhelték, az örököst terhelik. Ezen felül az örökös a (1) bekezdés a) pontjában megjelölt határidőn belül az üresen tartott lakásra megállapított lakbér mértékének, határidőn túl pedig havonta a lakbér kétszeresének megfelelő összegű használati díjat köteles fizetni.

(5)Ha az elhalt bérlőnek lakbér, illetve használatbavételi díj hátraléka van, akkor a bérbeadó köteles azt hagyatéki teherként bejelenteni.

22.§

(1)E rendelet 17. § alkalmazásában a lakás átalakítása:

a)a lakás műszaki megosztása, alapterületének és a lakószobák számának megváltoztatása (bővítés, csökkentése), továbbá,

b)a lakás alaprajzi beosztásának, helyiségei számának, illetőleg rendeltetésének megváltoztatása.

Társasházi lakások alapterületének megváltoztatásához engedély nem adható.

(2)A lakás korszerűsítése: egyedi gáz-, vagy elektromos fűtő, illetőleg melegvíz szolgáltató berendezés felszerelése, továbbá a lakás komfortfokozatát növelő egyéb építési-szerelési munka elvégzése.

(3)Átalakítási munkák kizárólagosan a bérbeadó előzetes írásbeli engedély, valamint a költségek viselésére vonatkozó megállapodás megkötése után végezhetők.

A lakáshasználati díj

23.§

(1)       Az a személy, aki a lakást jogcím nélkül használja a jogcím nélküli használat megállapítását követő 3 hónapig a lakbérekre vonatkozó rendeletben megállapított használati díjat, 3  hónap után a lakásból való kiköltözésig emelt használati díjat köteles megfizetni.

(2)^[3]      Az emelt összegű lakáshasználati díj mértéke a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számítva a 3. hónap után a lakás lakbérének kétszerese.

(3)       A bérbeadó az (1) bekezdésben említett személyek esetében a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított 90 napon belül köteles a lakás kiürítése iránt a peres eljárást megindítani.

A befogadás és az elhelyezési kötelezettség

vállalásának szabályai

24.§.

(1)       A bérlő – az Lt. kötelező rendelkezésén túl – a lakásba a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával befogadhatja a testvérét, vagy élettársát.

(2)       A bérbeadó a hozzájárulását megtagadja: ha

–a befogadást  kérelmező önálló ingatlannal, bérleménnyel, lakhatási joggal rendelkezik,

–a bérlő lakásának a nagysága, állapota, az együttlakó személyek száma, a befogadást nem teszi lehetővé,

–a befogadás kiskorú érdeksérelmével járna.

(3)       A befogadáshoz a bérbeadó írásbeli hozzájárulása szükséges, melynek időtartama a bérlő szerződésének a fennállásáig szól.

            A hozzájárulásban ki kell kötni, hogy a (1) bekezdésben említett, jogcím nélkül visszamaradó személyek a lakásból kötelesek kiköltözni, elhelyezésüket az önkormányzat nem biztosítja.

Lakásbérleti  szerződés közös megegyezéssel történő

megszűntetése, pénzbeli térítés

25.§.

(1)A bérbeadó és a bérlő a határozatlan időre kötött lakásbérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetésekor, illetve ha a bérlő kisebb szobaszámú vagy azonos szobaszámú, de alacsonyabb komfortfokozatú lakást kér a bérbeadó külön pénzbeli térítésre nem köteles.

(2)A határozott idő elteltével vagy feltétel bekövetkeztével a bérleti jogviszony a bérbeadó elhelyezési kötelezettsége és pénzbeli térítése nélkül szűnik meg.

A bérbeadó hozzájárulása a lakáscsere szerződéshez

26 §.

(1)       A bérbeadó a lakáscsere szerződéshez kizárólag akkor adhatja meg a hozzájárulását, ha az önkormányzati lakás bérlője a lakást másik lakás bérletére vagy tulajdonjogára cseréli.

            Egy lakás több lakásra is elcserélhető.

(2)       A bérbeadó a lakáscseréhez kért hozzájárulást köteles megtagadni, ha

-az elcserélni kívánt önkormányzati lakás bérleti szerződése határozott időre, vagy feltétel bekövetkezéséig szól és az új bérlő határozatlan időtartamú szerződést kíván kötni,

-          felek szándéka ténylegesen nem a cserére, hanem az önkormányzati lakás bérleti jogának jogellenes átruházására irányul,

-bérlőkijelölésre vagy az ismételten gyakorolható bérlőkiválasztásra jogosult, illetőleg az eltartó a cseréhez nem járult hozzá.

(3)       Ha a cserélő felek a szerződésben másként nem állapodnak meg, a bérlővel együttlakó valamennyi személy köteles a lakást a bérlővel együtt elhagyni.

(4)       A bérbeadó a hozzájárulást írásban köteles megadni.

            Ennek keretében tájékoztatni kell a cserepartnert a lakással összefüggő bérlői kötelezettségekről, valamint a lakbér összegéről.

Hozzájárulás az albérleti szerződéshez

27 §.

(1)       A bérlő a határozatlan időre bérbe adott lakás legfeljebb 50 %-át a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával, lakás céljára albérletbe adhatja.

(2)       Nem adható hozzájárulás a határozott idejű  bérlemény, szükséglakás, egyszobás lakás egy részének  és a szociális helyzete alapján kiválasztott bérlő lakásának  albérletbe adásához.

(3)       A bérbeadó a lakásbérleti szerződés megszűnése után a lakásban jogcím nélkül visszamaradó volt albérlő elhelyezésére kötelezettséget nem vállalhat.

(4)       A hozzájárulást  az albérletbe adást megelőző 30 napon belül  kell kérni a bérbeadótól. Ha az albérletbe adáskor a bérbeadó hozzájárulását nem kéri ki, akkor a bérbeadó az elmulasztott határidőt követő 15 napon belül írásban felmondással élhet. A felmondási idő nem lehet rövidebb 15 napnál.

Hozzájárulás tartási szerződéshez

28. §

(1)       Önkormányzati bérlakás bérlője csak a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával köthet érvényes tartási szerződést.

(2)        A tartási szerződéshez való hozzájárulás egyben hozzájárulást jelent ahhoz is, hogy az eltartó az eltartott bérlővel együtt lakjon a lakásban.

(3)        A bérbeadó a tartási szerződéshez kért hozzájárulást köteles megtagadni, ha:

-az eltartott jövedelmi viszonyai, egészségi állapota, kora miatt nem szorul tartásra 

-az eltartó jövedelmi viszonyai, egészségi állapota, kora miatt nem képes tartási kötelezettségét teljesíteni,

-az eltartó a 18. életévét nem töltötte be.

(4)        A bérbeadó a hozzájárulást megelőzően a (3) bekezdésében meghatározott körülményeket okmányok, igazolások, illetve helyszíni vizsgálatok alapján köteles tisztázni.

II. FEJEZET

A helyiségbérlet szabályai

29. §.

Helyiségnek nevezzük azt a nem lakás céljára szolgáló helyiséget, amely kizárólag ipari, építőipari, mezőgazdasági, vízgazdálkodási, kereskedelmi, tárolási, szolgáltatási, igazgatási, honvédelmi, rendészeti, művelődési, oktatási, kutatási, egészségügyi, szociális, jóléti és más gazdasági célra szolgál.

A bérlet létrejötte

30. §.

(1)       A Polgármesteri Hivatal rendszeres nyilvántartást vezet a bérbeadás útján hasznosítható helyiségekről.

(2)       A nem lakás céljára szolgáló helyiség a 32. §-ban foglaltak kivételével csak nyilvános versenytárgyalás útján adható bérbe. A pályázati eljárás lefolytatása a Polgármesteri Hivatal, illetve az illetékes vagyonkezelő feladata.

(3)       A versenyeztetés során az önkormányzat a Vagyonrendeletében foglalt előírásokat kell alkalmazni.

31. §.

(1)         A bérbeadó a helyiség hasznosítására általában határozott időre, legfeljebb 10 évre, vagy valamely feltétel bekövetkezéséig köthet szerződést, kivéve, ha a Képviselő-testület határozatlan idejű szerződés kötésére felhatalmazza.

(2)         A határozott idő lejárta után a helyiségbérleti jogviszony két alkalommal, további maximum 5-5 évre meghosszabbítható.

32. §.

(1)       Nem kell nyilvános versenytárgyalást lefolytatni, ha a bérbeadó a helyiséget

            a.) a Képviselő-testület által meghatározott közérdekű célra,

            b.) önkormányzat kötelező feladatának ellátására,

            c.) településrendezési tervben meghatározott célra,

            d.) politikai párt vagy társadalmi szervezet részére,

            e.) önkormányzattal szembeni kártalanítási igény kielégítésére,

            f.) legalább két alkalommal eredménytelenül lefolytatott versenyeztetési eljárásra adja bérbe, változatlan feltételek mellett történő bérbeadásra.

A felek jogai és kötelezettségei

33. §.

(1)       Bérlő köteles a bérleti szerződés, valamint e rendelet szabályai szerint a helyiséget rendeltetésszerűen használni.

(2)       Bérbeadó jogosult a szerződésben rögzítettek szerinti bérleti díj követelésére. A rendeltetésszerű használatot és a bérleti szerződésben foglalt kötelezettsége teljesítését a Bérbeadó legalább évente egyszer ellenőrzi. Az ellenőrzés munkanapokon 8-20 óra között történik.

34. §.

(1)       A bérbeadó a helyiséget a pályázati kiírásban megjelölt állapotban és felszereltséggel, leltár alapján köteles a bérlőnek átadni.

(2)       Bérlő köteles a bérleti szerződés megszűnésekor a helyiséget és tartozékait legalább az átadáskori állapotban és felszereltséggel köteles átadni.

35. §.

(1)       A bérlő köteles gondoskodni különösen:

            a.) a helyiség burkolatainak felújításáról, pótlásáról, cseréjéről, illetőleg karbantartásáról,

            b.) a helyiséghez tartozó üzlethomlokzat (portál) kirakatszekrény védő (elő) tető, ernyős-szerkezet, biztonsági berendezések karbantartásairól,

            c.) a helyiségben folytatott tevékenység körében felmerülő felújításról, pótlásról, illetőleg cseréről,

            d.) az épület olyan központi berendezéseinek karbantartásáról, amelyeket a bérlő kizárólagosan használ, illetőleg tart üzemben,

            e.) az épület, továbbá a közös használatra szolgáló  helyiségek és területek tisztításáról és megvilágításáról, a nem háztartási szemét elszállításáról, amely a bérlő tevékenységével függ össze.

            f.) üzemeltetés költségei, melyek az ingatlan hasznosításához folyamatosan szükséges szolgáltatások ellátása, így a közüzemi szolgáltatások díjának befizetése, központi berendezések üzemeltetői feladatainak ellátása, szükség esetén gondnoki, házfelügyelői, házmesteri szolgáltatások megszervezése a társasházi közös költségekhez történő arányos hozzájárulás  a bérlőt terhelik.

(2)       Bérbeadó köteles a helyiség állagának felújításáról, az épület központi berendezéseinek üzemképes állapotáról gondoskodni.

36. §.

(1)       Társasházi helyiség esetén bérlő köteles tevékenységét a társasház házirendjében foglaltak szerint, és az egyéb tulajdonosok lehető legkisebb zavarása mellett végezni.

(2)       Bérlő a bérleti időtartam alatt köteles a társasház közgyűlése által meghatározott arányos társasházi üzemeltetési költség fizetésére.

37. §.

(1)       A bérlő az önkormányzati tulajdonú helyiség bérleti jogát írásban foglalt megállapodás alapján másra átruházhatja a bérbeadó hozzájárulásával.

(2)       Bérbeadó a bérleti jog átruházásához és cseréjéhez az alábbi feltételek együttes fennállása esetén járul hozzá:

-a kedvezményezett egyszeri és vissza nem térítendő hozzájárulási díjat köteles fizetni,

-a bérleti jog élvezője által a helyiségben folytatni kívánt tevékenység nem ütközik jogszabályba és nem ellentétes a helyiség hasznosítási céljával.

(3)       Gazdasági társaság jogutóddal történő megszűnése esetén bérbeadó a jogutód részére járul hozzá az átruházáshoz.

(4)       Átruházás esetén a hozzájárulási díjat a kedvezményezett, csere esetén pedig mindkét fél köteles fizetni a megszerzendő bérlemény bérleti díja alapján.

(5)       Az egyszeri és vissza nem térítendő hozzájárulás értéke az érintett helyiség forgalmi adóval növelt 6 havi bérleti díjával egyenlő.

(6)       Az átruházott jogviszony kizárólag az eredeti bérleti szerződés lejártáig szólhat.

38. §.

(1)       Bérlő, bérbeadóval történő külön megállapodás alapján jogosult a helyiség felújítására, szükségszerű átalakítására.

(2)       Bérlő saját költségén végzett beruházásinak ellenértékét bérbeadótól nem követelheti.

(3)        A bérlő által végzett átalakítások csak a szükséges hatósági engedélyek birtokában történhet.

(4)        Bérbeadó és bérlő külön megállapodás keretében megállapodhatnak a felújítás költségeinek bérleti díjba történő beszámításáról.

(5)        A (4) bekezdésben foglaltak engedélyezése a Képviselő-testület és az önkormányzat Pénzügyi Bizottsága hatáskörébe tartozik.

(6)        A (4) bekezdésben rögzítettek szerint beépítésre kerülő vagyontárgyak a továbbiakban bérbeadó tulajdonát képezik.

39. §.

Albérlet

(1)^[4]      Önkormányzati tulajdonú helyiség a bérbeadó hozzájárulásával albérletbe adható. A hozzájárulás feltétele, hogy

-hatályon kívül helyezve

-a bérlőnek nincs bérleti díj és közüzemi díj tartozása és az Önkormányzattal szemben fennálló köztartozása,

-mind a bérlő, mind az albérlő rendelkezik a tevékenység gyakorlásához szükséges jogosultsággal, a tevékenységi kör bejegyzésének meglétét 30 napnál nem régebbi okirattal igazolják.

(2)       Határozatlan idejű szerződés esetén a bérbeadó legfeljebb 5 évre, határozott idejű szerződés esetén a határozott idővel megegyező időtartamra járulhat hozzá az albérletbe adáshoz.

40. §.

Befogadás

A bérlő a helyiségbe más személyt csak a bérbeadó hozzájárulásával fogadhat be.

41. §.

(1)       Ha a bérbeadó tudomására jut, hogy a bérlő a helyiséget nem a szerződésben meghatározott célra használja, e rendelet szabályainak megszegésével másnak átruházta, albérletbe adta, elcserélte, úgy jogosult a szerződést felmondani cserhelyiség biztosítása nélkül.

(2)       A felmondást követően a bérlő a helyiséget köteles 15 napon belül kiüríteni és a bérbeadó rendelkezésére bocsátani.

Jogcím nélküli helyiséghasználat

42. §.

(1)       A helyiség jogcím nélküli használatának tényét a jegyző állapítja meg.

(2)       A helyiséget jogcím nélkül használó az önkormányzatnak használati díjat köteles fizetni. A használati díj a jogcím nélküli használat kezdetétől egy évig a bérleti díj kétszerese, a második és azt követő években a bérleti díj négyszerese.

(3)       Bérbeadó a jogcím nélküli helyiségbérlővel szemben a jogcím nélküli helyiséghasználat megállapításától számított 60 napon belül köteles a helyiség kiürítése iránti peres eljárást megindítani.

A helyiségbérlet megszűnése

43. §.

(1)       A szerződés megszűnik, ha

a) a felek a szerződést közös megegyezéssel megszüntetik;

b) a helyiség megsemmisül;

c) az arra jogosult felmond;

d) a bérlő meghal és nincs a helyiségbérleti jog folytatására jogosult személy;

e) a bérlő a helyiséget elcseréli;

f) a bérlőt a Magyar Köztársaság területéről kiutasították;

g) a bérlő helyiségbérleti jogviszonyát a bíróság megszünteti;

h) a bérlő helyiségbérleti jogviszonya hatósági határozat folytán megszűnik.

(2)       A határozott időre szóló, illetőleg valamely feltétel bekövetkezéséig tartó helyiségbérleti jog a szerződésben meghatározott idő elteltével, illetőleg a feltétel bekövetkezésekor szűnik meg.

(3)       A bérbeadó a szerződést írásban felmondhatja, ha

a) a bérlő a helyiségbért a fizetésre megállapított időpontig nem fizeti meg;

b) a bérlő a szerződésben vállalt vagy jogszabályban előírt egyéb lényeges kötelezettségét nem teljesíti;

c) a bérlő a bérbeadóval vagy a lakókkal szemben az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartást tanúsít;

d) a bérlő a lakást, a közös használatra szolgáló helyiséget, illetőleg területet rongálja vagy a rendeltetésükkel ellentétesen használja;

e) a bérlő részére megfelelő és beköltözhető helyiséget (a továbbiakban: cserehelyiség) ajánl fel.

(4)        Bérlőtársi jogviszony esetén a felmondás valamennyi bérlőtársra csak akkor terjed ki, ha a felmondási ok velük szemben is megvalósult és a bérbeadó a felmondást valamennyi bérlőtárssal közölte.

44. §.

(1)       A bérleti szerződést a bérbeadó és a bérlő közös megegyezéssel bármikor megszüntethetik.

(2)       A bérbeadó a bérlőnek az általa használt helyiség átadása ellenében cserehelyiséget adhat. Az új bérleti jogviszony ideje nem lehet hosszabb, mint a megszűntetett jogviszonyból hátralevő időtartam.

            A cserehelyiség megfelelőségében és a további szerződési feltételekben a feleknek meg kell állapodniuk.

(3)       Ha a bérlő a helyiség bérleti jogáról lemond, pénzbeli térítésre nem tarthat igényt.

45. §.

(1)       Amennyiben a helyiségbérleti jogviszony a bérlő halála miatt szűnt meg és az örökös nem jogosult a bérleti jogviszony folytatására, az örökös a hagyatéki tárgyakat a helyiségből az örökhagyó halálától számított 30 napon belül köteles elszállítani.

Ha az örökös ezt a megadott határidőn belül nem teszi meg, a bérbeadó a hagyatéki tárgyakat az örökös költségére és veszélyére, arra alkalmas más helyiségben helyezheti el. Amennyiben az örökös a raktározott hagyatéki tárgyakat 60 napon belül nem szállítja el, úgy bérbeadó azokat értékesíti, illetve lomként elszállíttatja.

(2)       A bérleti jogviszony megszűnését követően bérlő köteles a helyiséget azonnali hatállyal kiüríteni, és leltárilag bérbeadó részére átadni.

(3)        Amennyiben bérlő a helyiséget megrongálta, illetve azon a bérlet idejére vonatkozóan a kötelező karbantartási munkákat nem végezte el, úgy annak költségeit bérbeadó részére köteles megtéríteni.

(4)        Amennyiben bérlő a bérleti szerződést a határozott idő letelte előtt mondja fel, úgy bérbeadó az elmaradt bevétel jogcímén kártérítésre tarthat igényt.

(5)        A (4) bekezdésben foglalt kártérítési összeg a fennmaradó időtartamra eső bérleti díj 50%-ig terjedhet. A kártérítési összeg megfizetésétől s bérlő vagyoni viszonyaira tekintettel a Képviselő-testület kivételes esetben eltekinthet.

III. FEJEZET

ÖNKORMÁNYZATI LAKÁSOK ELIDEGENÍTÉSE

Elővásárlási joggal érintett lakások elidegenítése, vételárának mértéke és megfizetésének feltételei

46. §.

(1)       A képviselő-testület kijelölése alapján elővásárlási jog biztosítható a határozatlan időre bérbe adott önkormányzati lakásokra.

            Az eladási ajánlatnak tartalmaznia kell:

–a lakásra vonatkozó ingatlan-nyilvántartási adatokat és műszaki paramétereket,

–vételárat,

–fizetési feltételeket,

–a lakásra bejegyzett terheket,

–a lakottságra való utalást.

(2)     Elővásárlási jogával a jogosult akkor élhet, ha a bérbeadóval szemben lakbér-, adó-, közüzemi-, és egyéb díjtartozása nincs.

(3)     Az eladási árat és a fizetési feltételeket is tartalmazó vételi ajánlat közlésétől számított 60 napon belül az elővásárlási jog jogosultjának nyilatkoznia kell az ajánlat elfogadásáról.

47. §.

(1)       Ha a jogosult az elővásárlási jogával élni kíván, a lakás vételára azonos  – az ingatlanszakértő (továbbiakban szakértő) által meghatározott – forgalmi értékkel.

(2)       A szakértő kirendeléséről az önkormányzat gondoskodik, amelynek költségei az eladót és vevőt egyenlő arányban terhelik

48. §.

(1)       Ha a lakást az elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg, részére – kérelmére – 15 évi részletfizetési kedvezményt kell adni.

(2)       Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a szerződéskötéskor egy összegben kell megfizetni a vételár 20 %-át. Az a jogosult, aki lakásfenntartási támogatásban részesül a szerződéskötéskor a vételár 15 %-át köteles egy összegben megfizetni.

(3)       Az első vételárrészlet befizetése után fennmaradó – kamattal terhelt – hátralékra a havonta fizetendő részleteket egyenlő mértékben kell megállapítani.

(4)       A fennmaradó vételárhátralék teljes, vagy részleges kifizetésére, valamint a havi esedékes törlesztő részletekre a január 1-jén érvényes jegybanki alapkamat mértéke irányadó a tárgyév folyamán.

(5)       A kamat megfizetése alól mentesség nem adható.

49. §.

(1)       Részletre történő vétel esetén a szerződésben elidegenítést és terhelési tilalmat kell kikötni az önkormányzat javára, amely a részletfizetés időtartamára szól.

(2)       A vételárhátralék erejéig az ingatlan-nyilvántartásba jelzálogjogot kell bejegyezni.

(3)       Az elidegenítési és terhelési tilalom, valamint a jelzálogjog törlése iránt a polgármester jogosult intézkedni a vételárhátralék és annak járulékai kiegyenlítése esetén.

(4)       Az önkormányzat a vételárhátralékkal vásárolt lakás más célú megterheléséhez a részletfizetés tartama alatt hozzájárulhat. Az önkormányzat nevében a polgármester jogosult a hozzájárulás megadására.

50. §.

(1)       A vételár egy összegben történő megfizetése esetén a jogosultat a 46. § (1) bekezdése alapján meghatározott vételárból 20 % engedmény illeti meg. Azt a jogosultat, aki lakásfenntartási támogatásban részesül, 25 % engedmény illeti meg.

(2)       A rendelet 1. számú melléklete tartalmazza az elővásárlásra kijelölt önkormányzati tulajdonú lakások jegyzékét.

Elővásárlási joggal nem érintett lakások elidegenítése, vételárának mértéke és megfizetésének feltételei

51. §.

(1)       Amennyiben a lakást nem az elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg, a vételár a lakás forgalmi értékével azonos, amelyet – a Vagyonrendeletben rögzített esetek kivételével – egy összegben kell megfizetni.

(2)       Az elővásárlási joggal nem érintett önkormányzati lakás elidegenítéséről a képviselő-testület dönt.

(3)       Az elidegenítés során a vagyonrendelet előírásait kell alkalmazni.

Az elidegesítésből származó bevételek felhasználása

52. §.

A lakások elidegenítéséből származó bevételeket céltartalékba kell helyezni. A bevételeknek az Lt. 62/B. § (1) bekezdésében felsorolt rendeltetés szerinti felhasználásáról a Képviselő-testület dönt.

IV. FEJEZET

ÖNKORMÁNYZATI HELYISÉGEK ELIDEGENÍTÉSE

53. §.

Az önkormányzati tulajdonú helyiségek elidegenítéséről a Képviselő-testület dönt.

54. §.

(1)        Az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába került helyiségekre a bérlőt elővásárlási jog illeti meg (Lt. 55.§ (1)bekezdés).

(2)        Az elővásárlási joggal érintett helyiség értékesítésére az 58. §-ban foglalt eljárási szabályokat kell alkalmazni.

(3)        A helyiség vételára a helyi forgalmi érték, melyet az ingatlanszakértő szakértői értékbecslésben állapít meg.

(4)        Nem gyakorolhatja az elővásárlási jogát az, akinek a vásárlás időpontjában adó vagy adók módjára behajtható köztartozása, továbbá a társadalombiztosítási alap javára teljesítendő tartozása van.

55.§

(1)       A Lt. 58. § (1) bekezdésében nem említett egyéb önkormányzati tulajdonú helyiségek elidegenítését nyilvános versenytárgyalás útján kell meghirdetni és a nyilvános versenytárgyaláson a legkedvezőbb vételi ajánlatot tevőnek kell értékesíteni.

(2)       A nyilvános versenytárgyalás lebonyolítására az önkormányzat vagyonrendeletében foglalt előírásokat kell alkalmazni.

56. §.

A helyiségek után fizetendő ÁFÁ-t a teljes vételárra számítva, egy összegben és készpénzben kell kifizetni.

57. §.

Hatósági vagy bírósági üggyel érintett helyiségek eladására a hatósági, bírósági eljárás jogerős befejezése után kerülhet sor.

58. §.

(1)Az elővásárlási joggal érintett helyiség elidegenítése esetén bérbeadó ajánlattal él az elővásárlási jog jogosultja felé.

(2)Az ajánlat legalább az alábbiakat tartalmazza:

–a helyiség nyilvántartási adatait, műszaki paramétereit,

–vételárát és a megfizetés módját,

–fizetési feltételeket,

–egyéb lényeges információkat,

–esetleges terheket.

(3)Amennyiben az elővásárlási jog jogosultja elővásárlási jogával nem él az ajánlattétel átvételétől számított 30 napig, úgy a továbbiakban az 55.§-ban foglaltakat kell alkalmazni.

(4)Amennyiben az elővásárlási jog jogosultja úgy nyilatkozik, hogy elővásárlási jogával élni kíván, úgy vele az adásvételi szerződést 30 napon belül meg kell kötni.

Záró rendelkezések

(1)Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

(2)E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzati tulajdonú lakások és helyiségek bérletéről szóló 27/1993. (I.26.) rendelet, valamint az azt módosító 2/1994. (I.26.), 13/1994. (IV.27.), 25/1994. (XII.2.), 16/1995. (VI.12.), 33/1995. (XII.29.), 18/1996. (VIII.15.), 24/1996. (XI.19.), 27/1996.(XII.1.), 17/1997. (XII.9.), 30/1997. (XII.20.), 9/1999. (III.12.), 15/1999. (IV.12.), 35/1999. (XII.17.), 19/2001. (VI.26.), 10/2003.(IV.1.), 24/2005. (IX.29.) rendelet.