Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2006. (VI. 1.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek elidegenítéséről
Hatályos: 2006. 06. 02- 2023. 06. 10
Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2006. (VI. 1.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek elidegenítéséről1
2006.06.02.
Szentes Város Képviselő-testülete a többször módosított 1993. évi LXXVIII. törvény felhatalmazása alapján az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek elidegenítéséről az alábbi rendeletet alkotja:
1. § (1) Jelen rendelet hatálya kiterjed az önkormányzat tulajdonában álló minden lakásra –ideértve a nyugdíjasházban, garzonházban, a szobabérlők házában /továbbiakban együtt otthonház/ lévő lakás, lakrészt lakóingatlant és szükséglakást is- továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségekre (továbbiakban ingatlanokra).
(2)Ingatlannak minősülnek az épületek, a hozzájuk tartozó földrészlettel, az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként bejegyzett lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiségek, valamint a közös tulajdonú házingatlanokban a tulajdoni hányadnak megfelelő ingatlanrész.
(1) Az önkormányzati tulajdonban álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésére jelen rendeleten kívül az Önkormányzat vagyona feletti tulajdonjog gyakorlásának szabályairól szóló 13/2005/IV.14./ ÖR rendelet rendelkezéseit értelemszerűen kell alkalmazni.
2. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában álló lakások értékesítésére csak rendkívüli esetben kerülhet sor. A rendkívüli eset fennállásáról a Képviselő Testület dönt. A nem lakás céljára szolgáló helyiségek értékesítése gazdasági, városrendezési ér dekből történhet. A város központi területein, főutcáján (Kossuth utca, és az azt övező 100 m-es körzet) elhelyezkedő ingatlanok értékesítése csak kiemelt várospolitikai célból lehetséges.
(2) A lakóingatlan értékesítésre történő kijelölése Szentes Város Önkormányzat Képviselő-testületének hatáskörébe tartozik, a Lakásügyi-, a Pénzügyi-, a Városrendezési- Fejlesztési és Környezetvédelmi Bizottságok egyeztetett javaslata alapján.
(3) Az ingatlanok forgalmi értékét az Önkormányzat által felkért ingatlanforgalmi szakértő értékbecslése alapján kell megállapítani.
3. § (1) Bérlőkijelölési vagy ismételten gyakorolható bérlő kiválasztási joggal érintett lakást /ideértve a műteremlakást is/ csak a jog gyakorlójának írásbeli hozzájárulásával lehet elidegeníteni. Ez a rendelkezés alkalmazandó arra az ingatlanra is, amelynek bérlőjét a helyiséggel rendelkező szerv jogosult kijelölni.
(2) Az életvédelem céljait szolgáló ingatlant a megyei /fővárosi/ katasztrófavédelmi és polgári védelmi igazgatóság, ill. helyi szervei hozzájárulásával lehet elidegeníteni.
(3) A műemléképületben lévő lakást vagy nem lakás céljára szolgáló helyiséget a műemlékvédelmi hatóság hozzájárulásával, a külön jogszabály rendelkezéseinek figyelembevételével lehet elidegeníteni.
4. § (1) Közös használatú helyiségeket önálló ingatlanként értékesíteni nem lehet. E helyiségek és területek, valamint az épülethez tartozó földrészletek a leendő tulajdonostársak közös tulajdonába kerülnek.
(2) Az elővásárlási jogát - a tartozás rendezéséig- nem gyakorolhatja az, akinek a vásárlás időpontjában az Önkormányzat vagy intézményei felé fennálló lejárt tartozása van. A nemleges igazolást a nyilatkozattal együtt kell bemutatni.
(3) Bérleti- és egyéb közüzemi díj hátralék fennállása esetén az elidegenítésre a hátralék kiegyenlítését követően kerülhet sor.
5. § (1) Annak a bérlőnek a lakását, aki nem él elővásárlási jogával, harmadik személynek javára szólóan csak a bérlő írásbeli hozzájárulásával lehet elidegeníteni.
(2) Tartási szerződés fennállása esetén az elővásárlási jog jogosultja a lakást csak akkor vásárolhatja meg, ha az eltartó ahhoz írásban hozzájárult.
(3) A vételi szándéknyilatkozathoz csatolni kell lakások esetében a
4. §. /3/ bekezdésében, míg helyiségeknél a
4. §. /2/ és /3/ bekezdésében meghatározott igazolásokat.
II. Fejezet
Az elővásárlási joggal nem érintett lakóingatlanok vételára és megállapításának alapja
6. § (1) Lakóingatlanok értékesítése során a vételárat a helyi, aktuális forgalmi érték alapulvételével kell kialakítani.
(2) Az önkormányzati lakás vételárát a hasonló adottságú lakások helyi forgalmi értéke alapján különösen:
a) az épület településen belüli fekvése,
b) az épületben lévő lakások száma, az épülethez tartozó földterület, a közös használatra szolgáló helyiségek és a közös használatra szolgáló területek nagysága,
c) az épület felszereltsége, műszaki állapota, építése, a felújítása óta eltelt idő,
d.) a lakás alapterülete és komfortfokozata,
e.) a lakottság ténye
figyelembevételével kell megállapítani.
(3) A vételár megállapításakor a forgalmi értékből le kell vonni a bérlőnek – a bérbeadó engedélyével- a lakásra fordított és a meg nem térített, számlával igazolt értéknövelő beruházásainak értékét.
(4)Az értékesítés teljes körű lebonyolítását végző feladatait az 1. számú melléklet tartalmazza.
Lakás eladás Az elővásárlási joggal érintett ingatlanok esetében
7. § (1) A törvényben meghatározott esetben az önkormányzati lakásra elővásárlási jog illeti meg:
a.) a bérlőt,
b.) a bérlőtársakat egyenlő arányban,
c.) a társbérlőt az általa kizárólagosan használt lakóterület arányában,
d.) továbbá az a./ - c./ pontokban felsoroltak hozzájárulásával, azok egyeneságbeli rokonát, valamint örökbefogadott gyermekét.
(2) Társbérlet esetén a közösen használt lakóterületet az /1/ bekezdés c/ pontjában említett arányban kell figyelembe venni.
(3) Az egyéb használatra jogosult személy a lakás megvásárlására elővásárlási joggal nem rendelkezik.
(4) A társastulajdonban álló házingatlanban az önkormányzati tulajdoni hányad elidegenítése esetében - ha a társasház alapító okirata másként nem rendelkezik-, a házingatlanban lévő lakástulajdonosokat elővásárlási jog nem illeti meg.
(5) Az elővásárlási joggal a felajánlástól számítva 1 hónapig lehet élni.
(6)Vevő-kiválasztási és bérlőkijelölési joggal terhelt házingatlanok elidegenítését megelőzően a vevőkiválasztásra, illetve a bérlőkijelölésre jogosult szervvel megállapodást kell kötni, melyben meg kell határozni - a rendelkezési jogukról történő lemondásokra tekintettel a befolyó eladási árból e szerveket megillető eladási ár-rész nagyságát. A megállapodás megkötése a polgármester hatáskörébe tartozik.
8. § (1)A vételár a beköltözhető forgalmi érték 70 %-a, ha az elővásárlásra jogosult személy vásárolja meg.
(2) A szerződés megkötésekor az elővásárlásra jogosult bérlő a vételár 20 %-át köteles megfizetni.
(3) A vételárhátralékot az elővásárlásra jogosult bérlő maximum 15 év alatt, egyenlő részletekben köteles törleszteni.
(4)Amennyiben a bérlő a lakás vételárát részletekben kívánja törleszteni kamatot köteles fizetni.
(6)A kamat mértéke: A szerződés megkötésének időpontjában érvényes jegybanki alapkamat 5 (öt) %-kal növelt összege, ami nem lehet kevesebb, mint az aktuális jogszabályokban meghatározott legmagasabb késedelmi kamat mértéke.
9. § (1)A megvásárolt, de még ki nem fizetett lakást, másnak elidegeníteni nem lehet, a törlesztő-részletet más nem vállalhatja át.
(2) A megvásárolt, de még ki nem fizetett lakás megterheléséhez az eladó nem járulhat hozzá, kivéve, ha az lakás-felújítási, lakáskorszerűsítési, fenntartási és jogerős bírósági ítélet alapján közműdíj hátralékok biztosítására irányul
.
Nem lakás céljára szolgáló helyiségek vételára és megfizetése
10. § (1)Az elidegenítésre kijelölt önkormányzati helyiség forgalmi értékét különösen a helyiségnek a településen és épületen belüli fekvése, felszereltsége, műszaki állapota figyelembevételével kell megállapítani.
(2) Amennyiben a helyiséget a bérlő /bérlőtárs/ vásárolja meg, annak vételára a forgalmi érték.
(3) A szerződés megkötésekor a vevő a vételár egyharmadát köteles megfizetni. A fennmaradó vételárrészt 3 évi részletben - negyedévenként köteles megfizetni, mely után kamatot köteles fizetni.
(4) A kamat összege: a szerződés megkötésének időpontjában érvényes jegybanki alapkamat 5 (öt)% - kal növelt összege, ami azonban nem lehet kevesebb, mint az aktuális jogszabályokban meghatározott legmagasabb késedelmi kamat mértéke.
(5) Amennyiben a helyiséget, kívülálló vásárolja meg, az Önkormányzat vagyona feletti tulajdonjog gyakorlásának szabályairól szóló 13/2005/IV.14./ ÖR rendelet szabályai szerint kell eljárni. A vételárat a szerződés megkötésével egyidejűleg kell kifizetni. Amennyiben a helyiséget kívülálló vásárolja meg, úgy az ugyanabban az épületben lévő lakások tulajdonosait és a jelenlegi bérlőit elővásárlási jog illeti meg.
III. Fejezet
A lakás és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek vételára megfizetésének feltételei
11. § (1) A lakások és helyiségek vételára egy összegben, vagy részletfizetéssel egyenlíthető ki.
(2) Részletfizetéskor a lakás vételárának jelen rendeletben meghatározott százalékát a szerződés megkötésekor kell megfizetni.
(3) Az önkormányzat javára a vételár hátralék erejéig az ingatlan-nyilvántartásba jelzálogjogot, valamint a jelzálogjog biztosítására a vételár teljes megfizetésének időtartamára elidegenítési terhelési tilalmat kell kikötni, illetve az eladó választása szerint tulajdonjog fenntartással él.
(4) A vételárhátralék időtartamára a vevőnek lakásbiztosítási illetve helyiségbiztosítási szerződést kell kötni az adás-vételi szerződés megkötésekor. A biztosításból származó bevételt engedményezni kell, az Önkormányzatra, mint zálogjogosultra. Ennek igazolására az Önkormányzatot a kötvényre kedvezményezettként be kell jegyeztetni (a vevőnek). A kötvényt, vagy a kedvezményezetti igazolást, be kell mutatni a szerződés megkötését követő 8 napon belül.
(5) Aki a szerződésben vállalt kötelezettségeinek teljesítésével - ideértve a részletfizetést és a biztosítás engedményezését is - három hónapi késedelembe esik, a kedvezményeket elveszti, s vételárhátraléka egy összegben esedékessé válik. Az esedékessé vált követelés behajtásáról a Vagyongazdálkodási Iroda az általános szabályok szerint intézkedik.
(6)Kivételesen méltánylandó esetben lakások esetében a Lakásügyi Bizottság, egyéb helyiségek vonatkozásában a Polgármester a vevő kérelmére további részletfizetést, vagy fizetési halasztást engedélyezhet. Kivételesen méltánylandó esetnek minősül különösen: átmeneti vagy maradandó egészségkárosodás fellépése, illetve a munkahely elvesztése a részletfizetési kötelezettség fennállása alatt.
IV. Fejezet
12. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő lakóépületek /a bennük lévő lakások/ értékesítéséből befolyt - az értékesítés önkormányzatot terhelő költségeivel csökkentett - vételárát az önkormányzat költségvetésében lakásgazdálkodási célra elkülönítetten kell kezelni, annak felhasználásáról a Képviselő-testület dönt az éves költségvetés készítésekor, illetve szükség szerint.
(2) A házingatlanok értékesítésének teljes körű lebonyolítását a Szentes Beruházó és Vagyonhasznosító Kft. Végzi a szerződéskötésig. Az adásvételi szerződést a Polgármester írja alá.
(3) A lakások értékbecslési eljárása során a bérlőket meg kell hívni a szakértői szemlére és módot kell a részükre adni, hogy észrevételüket előterjeszthessék. Biztosítani kell a bérlő számára az értékbecslés nyilvánosságát az adott házra, vagy háztömbre.
13. § E rendelet 2006. június 1. napján lép hatályba és egyidejűleg hatályát veszti a 8/1994 (IV.22). KT rendelet.