1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed az önkormányzat tulajdonában lévő lakásokra /továbbiakban: lakás/, és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre.

(2) A lakások fajtáit és felsorolását a rendelet 1. és 2. sz. melléklete tartalmazza.

2. § (1) A lakások bérbeadói jogaival összefüggő hatáskörök gyakorlása:

(2) Az a) – c) pontokban foglaltak nem érintik a Képviselő-testületnek azt a jogát, hogy bármelyik lakás tekintetében közvetlenül gyakorolhatja a bérbeadói jogokat, a hatáskört visszavonhatja.

(3) A bizottság az (1) a) pontjában meghatározott javaslattételi jogkörét a polgármesteri hivatal előterjesztése alapján gyakorolja.

(4) Jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Ptk., az Ltv., valamint az Ötv. rendelkezései az irányadóak.

3. § (1) Az önkormányzat tulajdonában álló lakás bérbe adható

4. § (1) Határozott időre, vagy feltétel bekövetkezésére kell bérbe adni:

(2) Az ideiglenes jelleggel, illetve a határozott időre szóló bérbeadási időtartam legfeljebb 5 év lehet.

(3) A 2. sz. mellékletben meghatározott lakásra bérleti szerződés a bérlő munkaviszonya fennállásának idejére köthető.

(4) Az (1) – (3) bekezdésekben nem szabályozott esetekben a lakást határozatlan időre kell bérbe adni.

5. § (1) Bérlőtársak részére kell a lakást bérbe adni, ha azt a törvény előírja.

(2) A bérlőtársi jogviszony létesítésére, a jogviszony alanyainak bővítésére akkor van lehetőség, ha a bérlő és a jövőbeni bérlőtárs közösen, írásban kérik a bérbe adótól és az hozzájárulását adja.

6. § (1) A lakástörvényben és e rendeletben előírt bérbeadói hozzájárulás az egyéb feltételek megléte esetén is csak akkor adható, ha

(2) A hozzájárulásban ki kell kötni, hogy a bérlő lakásbérleti jogviszonyának megszűnésekor a befogadott személy köteles a lakásból elköltözni. A bérlő halála esetén pedig másik lakásra akkor tarthat igényt, ha a befogadás óta legalább 10 évig folyamatosan, állandó jelleggel a lakásban életvitelszerűen lakik.

(3) Ha a bérbeadó tudomására jut, hogy a lakásban illetéktelen személy lakik, köteles a bérlőt felszólítani, a bérbeadó hozzájárulása nélkül befogadott személy lakáshasználatának 8 napon belüli megszűntetésére. A határidő eredménytelen elteltétől számított 15 napon belül a bérbeadó a szerződést felmondhatja.

(4) A lakásnak nem adható egyetlen helyisége sem nem lakás céljára bérbe.

(5) Bérlő a lakástörvényben megjelölt kivételeken túl a lakásba a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával befogadhatja:

7. § (1) Az 1. sz. mellékletben meghatározott önkormányzati lakásokra a lakásigénylés alapján az a személy jogosult, aki a jogszabályban és e rendeletben foglalt feltételeknek megfelel.

(2) Nem ismerhető el a lakásigénye és nem köthető megállapodás önkormányzati lakásra azzal az igénylővel:

(3) A 2. számú mellékletben megjelölt lakások a településen közfeladatot ellátó (pedagógus, háziorvos, állatorvos, rendőr, közművelődési intézmény dolgozója, stb.) szakember részére adható bérbe.

8. § (1) A bérbeadó a lakást komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel együtt, a szerződésben meghatározott feltételekkel és időpontban, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, leltár szerint köteles a bérlőnek, bérlőtársnak átadni /továbbiakban: bérlő/. Komfortfokozatnak megfelelő lakásberendezések jegyzékét a 5. sz. melléklet tartalmazza.

(2) A bérlő és a bérbeadó megállapodhatnak abban, hogy a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá a lakást, és látja el komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel, illetve elvégzi a Ltv-ben meghatározott bérbeadói feladatokat.

(3) Ha a (2) bekezdésben foglalt megállapodás létrejön, a bérbeadó a bérlőnek a munkálatok elvégzésével kapcsolatban felmerült és számlával igazolt költségeit egy összegben fizeti meg a számlák benyújtását követő 30 napon belül, de a bérlő a megtérítést bérbeszámítás formájában is kérheti.

(4) Bérbeszámítás esetén ha időközben a bérlő bérleti jogviszonya megszűnik, részére a fennmaradó költségkülönbözetet a bérleti jogviszony megszűnését követő 30 napon belül meg kell téríteni.

(5) Bérlő és a bérbeadó megállapodhat, hogy a bérlő a lakást átalakíthatja, korszerűsítheti.

(6) A bérlő a lakás komfortfokozatának növelése és fűtésének korszerűsítése esetén bérbeszámításra tarthat igényt. Egyéb munkákat a saját költségén végezheti el. A bérbeszámításra a 8. § (3) – (4) bekezdéseiben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(7) A lakás átalakításával és korszerűsítésével, a kötelezettségek átvállalásával, teljesítésével és a költségek kiegyenlítésével kapcsolatos megállapodást a feleknek írásban kell rögzíteni.

(8) Ha a felek megállapodnak, hogy a bérlő a lakás komfortfokozatát növeli, illetve a fűtést korszerűsíti, vagy a visszaadáskor a lakást és a lakásberendezéseket a bérbeadó teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá, akkor írásban rögzíteni kell:

9. § (1) A bérlő a lakás használatáért – az adott lakás típusának (1. és 2. sz. melléklet besorolása szerint) megfelelően a 3. sz. mellékletben meghatározott bérleti díjat köteles fizetni előre minden hónap 15. napjáig, egy összegben.

(2) A bérlő által fizetendő bérleti díj nem foglalja magába a lakás fenntartásával kapcsolatos semmiféle kiadást, úgymint rezsi költség, kommunális adó, szemétszállítási díj, közös költség, stb. ezek fizetése a bérlőt külön terheli.

10. § A bérlőnek a bérleti jogviszony keletkezésekor óvadékot, kauciót nem kell fizetni, de a bérleti jogviszony megszűnése esetén ezzel összefüggésben térítésre sem tarthat igényt.

11. § A jogcím nélküli használat kezdetétől számított 2 hónapig a használati díj a lakásra megállapított lakbérrel azonos.

12. § A bérlő a részére határozatlan időre bérbe adott lakás albérletbe nem adhatja.

13. § (1) A lakások bérbeadására, lakásbérleti jogviszony folytatására, illetve lakáscserére irányuló kérelmet /igénylést/ lehet benyújtani a Polgármesteri Hivatalhoz /továbbiakban: hivatal/.

(2) A jogosultság vizsgálatát, ellenőrzését követően a polgármester 30 napon belül értesíti a kérelmezőt a nyilvántartásba vételéről, vagy annak megtagadásáról.

(3) Lakást csak nagykorú magyar állampolgár igényelhet, kivéve, ha a kérelem lakásbérleti jogviszony folytatására irányul.

14. § (1) Az igénybejelentéshez mellékelni kell:

(2) A havi jövedelem megállapítása szempontjából a lakásigénylés időpontját megelőző egy évet kell figyelembe venni. Jövedelem megállapításánál a szociális igazgatásról, szociális ellátásokról szóló mindenkor hatályos rendeletben meghatározottak vehetők figyelembe.

(3) A hivatal a kérelem benyújtásakor a helyszíni szemlét nem igénylő adatokat ellenőrzi és az igénylőt nyilvántartásba veszi, s erről az igénylőt értesíti.

(4) Az igénylőnek a lakásigénylésében közölt adatok, körülmények megváltozását be kell jelenteni a hivatalhoz a változást követő 15 napon belül.

(5) Ha az igénylő a bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, vagy valótlan adatokat közöl, ezek jogkövetkezményeit, a nyilvántartásból eredő hátrányt viseli.

15. § A hivatal környezettanulmányban állapítja meg az igénylő szociális helyzetét, vagyoni viszonyait.

16. § Lakásigényléseket két évig kell a hivatalban nyilvántartani, e határidő után a lakásigénylés érvényét veszti, azt újra be kell nyújtani.

17. § (1) A határozott időre vagy valamely feltétel bekövetkeztéig létesített lakásbérleti jogviszonyt a felek közös megegyezéssel a szerződésben meghatározott idő, illetve valamely feltétel bekövetkezése előtt bármikor megszűntethetik.

(2) Lakásbérlet még megszűnhet: felmondással, lakbér és közüzemi díjtartozás miatt, bérlő halálával, nem életvitelszerű lakás használat esetén.

(3) A lakásbérlet megszűnésekor a bérlőnek a lakást beköltözhető állapotban, továbbá berendezéseit tisztán és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban kell visszaadnia.

18. § (1) Ha a bíróság a házasság felbontása során valamelyik felet saját elhelyezési kötelezettség kimondása nélkül kötelezi az önkormányzati lakás elhagyására, akkor részére komfortosnál jobb minőségű lakást az Önkormányzat nem köteles biztosítani.

(2) A szerződés megszűnése után a lakásban visszamaradó személy – Ltv. alapján bérleti jog folytatására jogosult kivételével – elhelyezéséről maga köteles gondoskodni, s a lakásból a jogviszony megszűnését követő 15 napon belül köteles kiköltözni.

19. § (1) A bérlő halála esetén a lakásbérleti jog alanyi jogon folytatható azon személy esetében, akit a bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül fogadhat be a lakásba és a bérlő halálakor a lakásban életvitel szerűen lakott.

(2) A bérleti jogviszony folytatásának megállapítása esetén a bérleti szerződést a jogosult nevére át kell írni.

(3) Az, aki az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségét elmulasztja, arra a jogcím nélküli lakáshasználat szabályai az irányadóak.

20. § (1) A Képviselő Testület döntése alapján az értékesíthető bérbe adott önkormányzati lakás vételárát bejegyzett ingatlanértékelő szerv három hónapnál nem régebbi értékbecslése alapján kell megállapítani. Az így megállapított értéktől a Képviselő-testület ± 20 %-kal eltérhet.

(2) Ha a határozatlan időre bérbe adott lakást a vételi jog jogosultja vásárolja meg, a vételár az (1) bekezdésben meghatározott érték 100 %-a.

(3) A határozatlan időre bérbe adott lakás esetén vételi jog jogosultjának (továbbiakban: vevő) kérelmére 15 évi részletfizetés adható. A vételárat a PTK szerinti szerződéses kamattal havi egyenlő részletekben kell megfizetni minden hónap 15. napjáig. A határozatlan időre bérbe adott lakás esetén, ha a vételi jog jogosultja kéri, a szerződés megkötésekor a megállapított vételár legfeljebb 20 %-ának egy összegben való megfizetése köthető ki.

(4) A vételi jog gyakorlásához az érdekelteknek meg kell küldeni

21. § (1) A határozatlan időre bérbe adott lakás értékesítése esetén ha a vevő a vételárat a szerződés megkötésekor egyösszegben fizeti meg, a teljes vételár 40 %-ának erejéig árengedmény illeti meg.

(2) Ha a határozatlan időre bérbe adott lakás vevője a vételárhátralékot nem fizeti meg egyösszegben a szerződés megkötésekor, de vállalja, hogy 15 évnél rövidebb idő alatt fizeti meg, a 6. sz. mellékletben meghatározottak szerinti kedvezmény illeti meg.

22. § (1) A Ltv. alapján vételi, illetve elővásárlási joggal nem érintett lakások vételárának megállapítására és mértékére a rendelet 23. §. (1) bekezdésében foglaltak az irányadók. Pályázati kiírás esetén az induló ár az értékbecslésben meghatározott összegnél kevesebb nem lehet.

(2) Az önkormányzati lakásra a bérlőt, a bérlőtársakat egyenlő arányban, a társbérlőt /az általa kizárólagosan használt lakóterület arányában/ és e személyek hozzájárulásával ezek egyenes ági rokonát, valamint örökbefogadott gyermekét, más személyt megelőző elővásárlási jog illeti meg.

(3) Pályázati kiírás estén a pályázati feltételeket /a lakás eladásával kapcsolatos/ az önkormányzat hirdetőtábláján és a helyi lapban kell közzétenni. A kihirdetés időtartama 15 nap. Kezdő időpontja a helyi lapban a megjelenés napja, ennek hiányában az Önkormányzat hirdetőtábláján való közzététel.

(4) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell a lakás lényeges adatait: utca, házszám, /emelet/, komfortfokozat, alapterület, helyiségek megnevezése, műszaki állapota, a havi lakbér összege, a legalacsonyabb vételár, fizetési feltételek, továbbá a versenytárgyalás helye, időpontja.

(5) A lakás annak értékesíthető, aki a legmagasabb vételárat és a legkedvezőbb fizetési feltételeket /egyösszegű teljesítést/ ajánlja fel.

(6) Elidegenítés esetén figyelemmel kell lenni a lakástörvény idevonatkozó rendelkezésére.

23. § A bérbeadó az üres, nem lakás céljára szolgáló helyiséget kérelem alapján, egyedi döntéssel adhat bérbe.

24. § (1) A bérbeadó a helyiséget megfelelő állapotban és felszereltséggel leltár alapján köteles a bérlőnek átadni.

(2) A bérlő nem követelheti a bérbeadótól, hogy a helyiséget a kérelemben megjelölt használatnak /tevékenységnek/ megfelelő módon kialakítsa, felszerelje, berendezze.

25. § (1) A bérlő köteles gondoskodni:

(2) A bérbeadó az (1) bekezdés a-d.) pontjaiban meghatározott munkálatok elvégzését átvállalhatja, ha a bérlő vállalja a munkák értékével emelt bér megfizetését.

26. § A bérlő a helyiséget a bérleti jogviszony megszűnésekor tisztán, az átadási állapotban és felszereltséggel köteles átadni leltár szerint a bérbeadónak.

27. § A bérlő az általa bérelt nem lakás céljára szolgáló helyiséget tovább bérbe nem adhatja.

28. § (1) Jogcím nélküli használat, továbbá jogellenes albérletbe adás esetén – a használat ellenértékeként – az egyébként fizetendő bér háromszorosának megfelelő összegű használati díjat kell fizetni.

(2) Jogcím nélküli a használat, ha a bérlő bérleti jogviszonya megszűnt és a helyiséget határidőre nem ürítette ki.

29. § (1) A hivatal a lakások bérletével és elidegenítésével kapcsolatban – az érintett polgárokról- a személyi adat- és népesség-nyilvántartásban kezelt adatokat használja fel.

(2) Az adatszolgáltatásra kötelezett nem hívható fel olyan adat igazolására, amely a hivatal saját nyilvántartásában szerepel.

(3) A nyilvántartásban vezetett adatokról más személynek, szervnek adatot szolgáltatni nem szabad, az kizárólag a rendeletben szabályozott – a bérbeadáshoz szükséges – szociális, jövedelmi-vagyoni viszonyok vizsgálatához használható fel.

30. § Ezen rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, mellyel egyidejűleg a 6/1994. (VII.16.) számú a lakások bérletére, elidegenítésére vonatkozó szabályokról szóló rendelet hatályát veszíti.