1. § E rendelet hatálya kiterjed Szabadszállás Város Önkormányzatának tulajdonában álló lakásra, helyiségre (továbbiakban: lakás, helyiség), valamint a hozzá tartozó közös használatra szolgáló helyiségekre és területekre.

2. § E rendelet alkalmazása során használt fogalmakra a Ptk-ban, az 1993. évi LXXVIII. Törvényben (Ltv.), az 1993.évi III. törvényben ( Szt.) foglalt értelmező rendelkezések és meghatározások az irányadóak, amennyiben azokat e rendelet nem szabályozza.

3. § (1) Az önkormányzati lakásokat elsősorban szociális helyzet figyelembe vétele alapján történő bérbeadással kell hasznosítani.

(2) A szociális alapon történő bérbeadás mellett biztosítani kell a lakástörvényben az önkormányzatok részére előírt elhelyezési és bérbeadói kötelezettségeket is.

(3) Piaci alapon kell bérbe adni azokat az önkormányzati lakásokat, amelyekre a bérlőkijelölési jog nem áll fenn, a kötelező elhelyezési feladat ellátásához nem szükséges és szociális lakásként nem hasznosítható.

(4) Az Önkormányzat által létrehozott és fenntartott intézmények megfelelő szakember ellátása érdekében a szakemberek elhelyezése céljából a foglalkoztatási jogviszony fennállásának időtartamára önkormányzati szolgálati lakás biztosítható.

(5) A tulajdonos Önkormányzat képviseletében annak Polgármesteri Hivatala szükség szerint, de minimum naptári évenként kétszer kötelező jelleggel ellenőrzi a rendeltetésszerű lakáshasználatot, és erről a Pénzügyi Gazdasági és Vagyonbizottságnak beszámol.

(6) Társbérlet létrehozása tilos.

(7) Önkormányzati lakásra bérlőtársi szerződés az Ltv-ben szabályozott eseteken túl nem
hozható létre.

(8) A lakásbérleti szerződés megszűnése esetén a lakásban visszamaradó személy – a bérleti jog folytatására jogosult kivételével - elhelyezésére a bérbeadó nem vállal kötelezettséget, melyet mint feltételt a lakásbérleti szerződésnek tartalmaznia kell.

(9) Ha a lakásbérleti jogviszony a bérlő halála miatt szűnt meg, a bérbeadó az örököst:

(10) Ha az örökös a hagyatéki tárgyakat a lakásból határidőre nem szállítja el, azokat a kezelő – az örökös költségére és veszélyére – raktárban, vagy arra alkalmas más helyiségben 30 napra elhelyezi. A hagyatéki tárgyakról – az erre vonatkozó szabályok szerint – leltárt kell felvenni, s azokat gondosan kell kezelni.

(11) Amíg az örökös a hagyatéki tárgyakat a lakásból nem szállítja el, az üresen tartott lakással kapcsolatos olyan üzemeltetési és fenntartási költségek, amelyek egyébként a bérlőt terhelnék, az örököst terhelik.

(12) Ha az elhalt bérlőnek lakbér, illetve használatbavételi díj hátraléka van, akkor a bérbeadó köteles azt hagyatéki teherként bejelenteni, melyért az örökös az örökhagyó hagyatékának erejéig felel.

(13) A bérlő az általa bérelt önkormányzati lakás egy részét a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával csak akkor adhatja albérletbe másnak, ha a lakás nagysága meghaladja e rendelet I. fejezet 4 §. (4) bekezdésében meghatározott méltányolható lakásigénye mértékét és a bérbeadóhoz benyújtott kisebb alapterületű illetve kisebb komfortfokozatú lakásra vonatkozó lakáscsere kérelme a kérelem benyújtását követő 1 éven belül nem került kielégítésre illetve a lakásfenntartás költségei meghaladják a család összes 1 hónapra jutó jövedelmének 35 %-át.

4. § (1) Szociális helyzet alapján önkormányzati bérlakásra az jogosult:

5. § (1) Az az állampolgár, aki szociális helyzete alapján kíván lakást bérelni, e rendelet 1. számú melléklete szerinti formanyomtatványon bérbevételi ajánlatot tehet a Polgármesteri Hivatalnál, amelyhez csatolni kell:

(2) A bérbevételi ajánlatot a Polgármesteri Hivatal akkor fogadja el, ha az ajánlattevő szociális helyzete alapján megfelel e rendelet feltételeinek.

(3) Ha a hivatal megállapítja, hogy az ajánlattevő szociális helyzete alapján megfelel e rendelet feltételeinek, értesíti a bérbevételi ajánlat elfogadásáról, és egyúttal az ajánlatot nyilvántartásba veszi.

(4) Ha a bérbevételi ajánlat hiányos, a Polgármesteri Hivatal 8 napos határidővel felhívja az ajánlattevőt a hiányzó adat pótlására, mely határidő elmulasztása esetén a bérbevételi ajánlat érvénytelenné válik.

(5) Az ajánlatokat a Polgármesteri Hivatal terjeszti sorrendiségi javaslattal a Képviselő-testület elé.

6. § (1) Az önkormányzat és intézményei megfelelő szakember ellátása érdekében lakásbérbeadási névjegyzék és versenytárgyalás mellőzésével a Képviselő-testület határozata alapján kijelölt lakás biztosítható annak a munkaviszonyban, közalkalmazotti illetve köztisztviselői jogviszonyban álló szakembernek, akinek alkalmazása az önkormányzat vagy valamely intézményének kötelező feladata ellátásához feltétlenül indokolt (szakember elhelyezés).

(2) Szakember elhelyezés körében csak akkor adható bérbe önkormányzati bérlakás, ha a leendő bérlő és vele együtt költöző hozzátartozói tulajdonában, bérletében Szabadszálláson és annak 30 km-es körzetében nincs lakás ingatlan és 5 évre visszamenőleg nem is volt.

(3) Szakember elhelyezés céljára lakást legfeljebb az (1) bekezdésben meghatározott jogviszony fennállása idejére lehet bérbe adni.

(4)¹ Szakember elhelyezése miatti szolgálati célú lakásbérlet esetén a havi lakbér mértéke:

7. § (1) A Képviselőtestület döntése alapján piaci alapon bérbe adható lakásokat pályázati eljárás keretében meg kell hirdetni.

(2) A pályázati eljárás során az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodásról szóló Szabadszállás Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2006. (I.23.) sz. rendeletének (vagyon rendelet) 3. sz. melléklete szerinti versenyeztetési szabályzatban foglaltak szerint kell eljárni az alábbi eltérésekkel:

(3) A pályázatot a versenytárgyalás időpontját legalább 15 nappal megelőzően a Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára ki kell függeszteni és nyilvánosan (kábeltévén, helyi újságban) meg kell hirdetni.

(4)² Egy ajánlattevő esetén, vagy ha eredménytelen a versenytárgyalás, azt meg kell ismételni.

(5) Ismételt pályázat esetén, ha az előírt határidőre csak egy pályázati ajánlat érkezett a pályázóval a bérleti szerződés a meghirdetett feltételekkel megköthető.

(6) Ha a pályázat nyertese a bérleti szerződés megkötése előtt bejelenti, hogy a lakást nem kívánja használatba venni, vagy azt az előírt határidőben nem veszi használatba és a megkötött bérleti szerződéstől eláll, a lakást a bérbeadó a versenytárgyaláson részt vett következő legmagasabb összegű ajánlatot tevő pályázó részére adja bérbe.

8. § (1) Amennyiben a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá a lakást és látja el a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel, vagy a bérlő a lakást átalakítja illetve korszerűsíti, vagy a lakásbérlet megszűnésekor a bérlő helyett a bérbeadó teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá a lakást vagy, ha a lakás átalakítása, bővítése, karbantartása, felújítása, helyreállítása miatt a bérlő átmeneti kiköltöztetése válik szükségessé- az önkormányzat és a bérlő írásba foglalt megállapodás keretében rendezik a bérleti jogviszony megegyezést, egyeztetést igénylő feltételeit.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt esetekben a felek egymást írásban kötelesek tájékoztatni és együttműködési kötelezettségük áll fenn.

(3) A megállapodás részletesen kell, hogy tartalmazza a bérbeadó és bérlő kötelezettségeit, a költségviselés mértékét és arányát, a teljesítési határidőket.

9. § (1) Az a személy, akinek a lakásbérleti szerződése megszűnt, a jogcím nélküli használat kezdetétől számított 2 hónap elteltével a lakásra vonatkozó bérleti díj kétszeresének megfelelő összeget köteles havonta használati díjként megfizetni.

(2) Amennyiben a jogcím nélküli lakáshasználat időtartama az 1 évet meghaladja, a lakáshasználati díj a lakásra megállapított bérleti díj háromszoros összege.

(3) Lakáshasználati díj fizetésének időtartama alatt a jogcím nélküli lakáshasználó nem jogosult sem lakbértámogatásra, sem megállapodáson alapuló lakbérmérséklésre.

10. § (1) A bérlő a lakásba a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával befogadhatja

11. § (1) A bérbeadó a lakás bérlőjével a bérleti szerződést közös megegyezéssel megszüntetheti az alábbi feltételekkel:

(2) A bérlő részére csak kivételes esetben (pl. tartós egészségkárosodás esetén) biztosítható a meglévő lakásánál magasabb komfortfokozatú lakás.

(3) A pénzbeli térítés kifizetésének feltétele, hogy a bérlő a lakásból kijelentkezzen, alacsonyabb komfortfokozatú csere esetén a cserelakásba bejelentkezzen, becsatolja a közműszolgáltatók és a lakáskezelő írásos nyilatkozatát a fogyasztási helyen fennálló tartozás mértékéről.

(4) A lakásra fennálló tartozásokat a bérlőnek járó térítésből le kell vonni.

(5) Amennyiben a bérlő a lakásbérleti jogviszonyról pénzbeli térítés ellenében mondott le azért, mert szociális intézményben került elhelyezésre és később a szociális intézményi jogviszonya megszűnik a szociális helyzet alapján történő bérbevételre vonatkozó általános szabályok alapján jogosult lakás igénylésére és annak bérbevételére.

12. § (1) A lakás használatáért a bérlő havonta előre, a hónap 15. napjáig lakbért köteles fizetni.

(2)³ A havi lakbér mértéke:

(3)⁴ A szociális helyzet alapján bérbe adott bérlakások esetén a lakbér:

(4)⁵ Szakember elhelyezése miatti szolgálati célú lakásbérlet esetén a havi lakbér mértéke:

13. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő helyiségek bérletének létrejöttére, a felek jogaira és kötelezettségeire, valamint a bérlet megszűnésére a lakásbérlet szabályait a( 2) - (6) bekezdésekben szabályozott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Helyiséget – kötelező elhelyezési feladat kivételével – nyilvános, egyfordulós pályázat útján lehet bérbe adni.

(3) A pályázati eljárás során a vagyonrendelet 3. sz. melléklete szerinti versenyeztetési szabályzatban foglaltak szerint kell eljárni.

(4) A képviselőtestület döntése alapján mellőzhető a versenytárgyalás, ha a helyiségben folytatni kívánt tevékenység önkormányzati feladat ellátásához kapcsolódik, vagy a helyiség más módon történő hasznosítása önkormányzati érdek.

(5) A bérbeadó az üres vagy megüresedett önkormányzati tulajdonban lévő helyiségekre csak határozott időre szóló bérleti szerződést köthet.

(6) A határozott időre szóló bérleti szerződés általában 5 évi időtartamra, a Képviselő-testület külön határozata alapján legfeljebb 25 évi időtartamra köthető.

(7) A bérleti jogviszony Bérlő részéről felmondással történő megszüntetése illetve a Bérbeadó részéről bérleti díj nem fizetése miatti felmondás esetén a Bérlő ugyanazon üzlethelyiség bérbevételére a jogviszony megszűnését követő egy éven belül ismételten nem pályázhat.

14. § (1) A bérlő a helyiség bérleti jogát a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával másik helyiség bérleti jogára cserélheti. Az önkormányzati tulajdonban lévő helyiség csak másik önkormányzati tulajdonú helyiségre cserélhető, az eredeti bérleti szerződésben foglalt feltételekkel.

(2) A bérleti jog cseréjéhez hozzájárulás akkor adható, ha a bérlő a két helyiség éves bérleti díj különbözetének kétszeresét az Önkormányzatnak megfizeti.

(3) Az önkormányzati tulajdonban lévő helyiség 50%-át meg nem haladó részét a bérlő a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával albérletbe adhatja másnak, ha kötelezettséget vállal arra, hogy az albérleti díj 50%-ának megfelelő összeget a bérleti díjjal együtt havonta rendszeresen az önkormányzatnak megfizeti.

(4) A bérlő a helyiség bérleti jogát a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával másra átruházhatja, ha a bérlő az éves bérleti díj kétszeresét ellenértékként az Önkormányzatnak megfizeti.

(5) A bérbeadó írásbeli hozzájárulást csak abban az esetben adhat a helyiség bérleti jogának átruházásakor vagy cseréjénél, ha az új bérlő által gyakorolni kívánt tevékenység jogszabály által előírt feltételei biztosíthatók és ez a tevékenység a helyiség rendeltetésszerű használatát nem veszélyezteti.

15. § (1) E rendelet szabályai szerint kell értékesíteni az elővásárlási joggal érintett lakásokat és helyiségeket illetőleg az elővásárlási joggal nem érintett lakásokat és helyiségeket is, amennyiben a testület külön határozattal eladásra kijelöli azokat.

(2) Az elővásárlási joggal érintett lakások és helyiségek vételára a helyi forgalmi érték, amelyet ingatlanszakértői szakvéleménnyel kell megállapítani.

(3)⁶ Ha az arra jogosult az elővásárlási jogával nem él, vagy a lakás illetve a helyiség teljesen üres - a Képviselő-testület egyedi határozata alapján – az önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodásáról szóló 17/2006. (I.23.) rendelet 3. számú melléklete szerinti versenytárgyalás útján kell értékesíteni a lakást illetve helyiséget.

(4) Versenytárgyalás esetén az induló vételár a (2) bekezdésben meghatározott helyi forgalmi érték.

16. § (1) Elővásárlási joggal érintett lakás eladására e § szabályai szerint csak akkor kerülhet sor, ha a Képviselő-testület határozattal eladásra jelöli ki azt.

(2) Az elővásárlási joggal érintett lakás vételára a bérlő által a bérbeadó engedélyével a lakásra fordított és meg nem térített értéknövelő beruházások értékével csökkentett forgalmi érték.

(3)⁷ A vevő a szerződés megkötésekor a vételár 20 %-át köteles egy összegben megfizetni. A vevő a fennmaradó vételár hátralékot 15 évig havonta egyenlő részletekben törlesztheti egyedi határozat alapján.

(4) A részletfizetés időtartamára a még fennálló vételár hátralék után a vevő a mindenkori jegybanki alapkamatnak megfelelő kamatot tartozik fizetni.

(5) A vételár egy összegben való megfizetése esetén, ha az ingatlan 10 év feletti, akkor a vevőt
20 % vételár engedmény illeti meg.

(6) A vételár hátraléknak a szerződésben vállalt határidő előtt történő kiegyenlítése esetén a vevőt a fennálló vételár hátralék 15%-ának megfelelő árengedmény illeti meg.

17. § (1) Az elővásárlási joggal érintett helyiség vételára a helyiség forgalmi értéke.

(2) A vevő a vételárat részletekben is megfizetheti. A részletfizetés időtartama 3 év. Az első vételár részlet befizetése a szerződés megkötésekor esedékes, mely nem lehet kevesebb mint a vételár 50 %-a

(3) A vevő a fennmaradó vételár hátralékot negyedévenként egyenlő részletben fizeti meg. A fennmaradó vételár hányadra a jegybanki alapkamatnak megfelelő kamatot kell kifizetni.

(4) Ha a vevő a vételárat a szerződés megkötésekor egy összegben megfizeti, és az ingatlan 10 év feletti, akkor a vételár 10%-ának megfelelő árengedmény illeti meg.

18. § (1) Az Ltv. Hatálya alá tartozó lakásokra, valamint helyiségekre elővásárlási joggal rendelkező személyeket az önkormányzat írásbeli ajánlatában köteles értesíteni ajánlatáról a döntés meghozatalától számított 15 napon belül.

(2) Ha a lakás illetve a helyiség megvételére más jelentkező is van, annak a személynek a vételi szándékáról is tájékoztatni kell az elővásárlási jog jogosultját.

(3) Ha az elővásárlásra jogosult az ajánlatot az ajánlati kötöttség időtartama alatt írásbeli nyilatkozattal elfogadja, a szerződés az ajánlat szerinti tartalommal létrejön. Az adás-vételi szerződést azonban ilyenkor is külön írásba kell foglalni.

(4) Ha az elővásárlási jogra jogosult az önkormányzat írásbeli ajánlatára az ajánlati kötöttség időtartama alatt nem válaszol, a szerződés nem jön létre, és az önkormányzat ajánlati kötöttsége megszűnik.

(5) Amennyiben a vevő a lakást részletfizetési kedvezmény igénybevételével veszi meg, a vételárból a szerződés megkötésekor hátralévő összeg és annak kamata biztosítására jelzálogjogot kell az önkormányzat javára az adásvételi szerződésben alapítani. Ezen jelzálogjog biztosítására az adásvételi szerződésben ugyancsak az önkormányzat javára elidegenítési és terhelési tilalmat kell kikötni és a tulajdonjog változással egyidejűleg kell az ingatlan nyilvántartásba bejegyeztetni.

(6) Ha a bérlő a vételár megállapításakor a lakásra fordított és meg nem térített értéknövelő beruházásának értékét a forgalmi értékből le kívánja vonni, neki kell bizonyítania a beruházás elvégzését és annak értékét.

(7) Ha a bérlő bejelenti, hogy elővásárlási jogával élni kíván, az írásba foglalt adás-vételi szerződés megkötésének napja szerinti tárgyhó végéig továbbra is fizetni köteles a vétellel érintett ingatlanra megállapított érvényes bérleti díjat.

19. § Az önkormányzat a lakások elidegenítéséből származó bevételeket az Ltv-ben meghatározott célokra használja fel.

20. § Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

21. § A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Szabadszállás Város Képviselő-testületének a 3/1996.(III.06.) KR. sz. rendelettel, a 9/1996.(IX.9.) KR. sz. rendelettel, a 10/2001.(X.15.) KR. sz. rendelettel, a 15/2005. (XII.19.) KR. számú rendelettel módosított 3/1994. (IV.24.) KR. sz. rendelete a lakások és helyiségek bérletéről, béréről és elidegenítéséről.