Kővágóörs Község Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2006.(XI.16.) önkormányzati rendelete

Kővágóörs Építési Szabályzata és Szabályozási Tervének megállapításáról

Hatályos: 2021. 10. 21

Kővágóörs Község Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2006.(XI.16.) önkormányzati rendelete

Kővágóörs Építési Szabályzata és Szabályozási Tervének megállapításáról

2021.10.21.

Kővágóörs Község Képviselőtestülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló, módosított 1997. évi LXXVIII. Tv. (továbbiakban: Étv.) 7. § (3) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a VÁTI Kft. által 2859/2004. 3.2.2 törzsszámon készített Kővágóörs építési szabályzatának (továbbiakban: építési szabályzat) és szabályozási tervének megállapításáról az alábbi rendeletet alkotja:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

AZ ELŐÍRÁSOK HATÁLYA

1. § (1) Az előírások hatálya kiterjed Kővágóörs Község (a továbbiakban: a község) közigazgatási területére.

(2) A község közigazgatási területén területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni (továbbiakban együtt: építési munkát folytatni) és ezekre hatósági engedélyt adni a jelen előírás rendelkezéseinek megfelelően szabad.

A SZABÁLYOZÁSI ELEMEK TÍPUSAI

2. § (1) A szabályozási terv, valamint a jelen építési szabályzat I. és II. rendű kötelező elemeket egyaránt tartalmaz.

(2) I. rendű kötelező szabályozási elemek

- övezet, építési övezet betűjelének, ill. színezésének megfelelő előírások és területi határok,
- az I. rendű szabályozási vonalak (a szabályozási tervlap jelkulcsa szerinti I. rendű közterületekkel érintkező tervezett, nem közterületi telkek határvonalai),
II. rendű kötelező szabályozási elemek
- a beépítésre szánt területek övezeti betűjele után álló jelnek (együtt: építési övezet) megfelelő előírások és a vonatkozó területi lehatárolások,
- a II. rendű szabályozási vonalak (a szabályozási tervlap jelkulcsa szerinti II. rendű közterületekkel érintkező tervezett, nem közterületi telkek határvonalai),
a) Az I. rendű szabályozási elemek módosítására csak a településszerkezeti terv felülvizsgálata és módosítása után készített új szabályozási terv keretében kerülhet sor.
A II. rendű, szabályozási elemek módosítása belterületen és külterületi beépítésre szánt területen legalább a tömb egészére, külterületen beépítésre nem szánt területen vagy a tömb egészére, vagy a településszerkezeti terv szerinti területfelhasználási egységre kiterjedő szabályozási terv készítésével történhet meg.
II. Fejezet

TERÜLETHEZ KÖTHETŐ ELŐÍRÁSOK

ÁLTALÁNOS ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK

3. § (1) Az építési szabályzat a község közigazgatási területét építési övezetekre és övezetekre tagolja.

a)1 építési övezetek a beépítésre szánt területek (Lf, Vt, Gk, Üü, Üh, Ki, Kh) nem közterületi telkeinek övezeti lehatárolással elkülönített területegységei. Az építési övezetek a területfelhasználásra utaló betűjel után az építés fő paramétereit rögzítő jelet tartalmazzák:

- beépítési mód
- beépítettség mértéke (%)
- az építhető épületek építménymagassága (m)
- az újonnan kialakítható legkisebb telekterület (m2)
2 övezetek a beépítésre nem szánt területek (Ki0, KÖá, Z, Ev, Eg, Mk, Má, Mko, VGv, VG) övezethatárral, eltérő övezeti színezéssel, vagy beépítésre szánt terület határa jellel különválasztott területegységei.
Tervezett beépítésre szánt területeken – az OTÉK 32. §-ában felsorolt építményeket kivéve – építést engedélyezni
csak a 4-9. § rendelkezései szerinti közművesítettség kiépítése, a szabályozási terv szerint kialakított közterületi, ennek hiányában önálló helyrajzi számú magánúti kapcsolata, valamint szilárd burkolatú útkapcsolata esetén szabad. A felszíni vizek elvezetésére más előírás hiányában a nyíltárkos megoldás is elfogadható.
az a) pontban előírt kötelezettségek teljesüléséig csak az eredeti területfelhasználás szerinti övezet előírásai szerint szabad építeni.
Beépítésre nem szánt területen
3 3000 m2-nél kisebb telket kialakítani nem szabad
gazdálkodási célt szolgáló ingatlan esetében - a terepszint alatti beépítettség mértéke az övezetileg megengedett beépítettség mértékét további 3%-kal meghaladhatja. A megengedett beépítést meghaladó terepszint alatti építés a részletes övezeti előírásokban (Mk, Má, Má*, Ki0) rögzítet mértékig engedélyezhető.
Gyep művelési ágú területen építmény nem helyezhető el, kivételt képeznek a régészeti parkok terepszint alatti építményei.

ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK

AZ ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK ÁLTALÁNOS BEÉPÍTÉSI ELŐÍRÁSAI

4. § (1) Az építési övezetek építési lehetőségeit a szabályozási tervben a területfelhasználás jele után feltüntetett építési övezeti jel tartalmazza, amelyben

a) a kialakítható beépítési módok az építési övezeti jel számlálójának baloldali eleme szerint a következők lehetnek:

- szabadonálló (Sz),
- oldalhatáron álló (O),
a kialakítható beépítettség mértéke az építési övezeti jel számlálójának jobboldali eleme szerinti értékű lehet,
a kialakítható építménymagasság az építési övezeti jel nevezőjének baloldali eleme szerinti értékű lehet, amely az egyes építési övezetekben a közterület, ill. a telek belseje felől az előírások szerinti eltéréssel alkalmazandó,
a kialakítható telekterület az építési övezeti jel nevezőjének jobboldali eleme szerinti értékű lehet.
Ha a telek jelenlegi jellemzői az (1) bekezdésben rögzített építési előírásoknak nem felelnek meg, az alább felsorolt szabályok szerint lehet építési munkát, ill. telekalakítást végezni:
Ha a telek jelenlegi beépítettsége nem felel meg az építési előírásoknak, a meglévő épület felújítható, de sem a beépítettség, sem az épület(ek) szintterülete, építménymagassága nem növelhető, kivéve a tetőtér-beépítést, amely esetben az építménymagasság és a beépítettség megtartása mellett a szintterület növelése megengedhető. Ha az épület lebontásra kerül, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és az (1) bekezdés szerinti előírásokat kell alkalmazni.
Ha a telek jelenlegi méretei nem felelnek meg az építési előírásoknak akkor a telekméretek - a szabályozási tervlapon jelölt közterületi határrendezést kivéve - tovább nem csökkenthetők és ha a telek beépítettségére vonatkozó egyéb országos előírások betarthatók, a telek beépíthető.
Ha a telek jelenlegi beépítési módja és az előkert nagysága nem felel meg az építési előírásoknak, az előírástól eltérő beépítési mód megtartható, de az épületek csak a telekre vonatkozó egyéb országos és építési előírások betartása esetén és az előírások szerinti építési helyen belül, bővíthetők.
Ha a telek jelenlegi építményeinek magassága meghaladja az építési előírásokban előírt értéket, a meglévő építmények bővíthetők, de a bővítmények építménymagassága az előírt értéket nem haladhatja meg. Ha a meglévő építmények lebontásra kerülnek, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és a vonatkozó építménymagassági előírásokat kell érvényesíteni.
4 A pinceszint, illetve terepszint alatti építmények csak az építési helyen belül engedélyezhetők a terepszint felett engedélyezhető beépítettség mértékéig, azzal átfedésben. A terepszint felett engedélyezhető beépítettség mértékének betartását külterületi különleges beépítésre nem szánt régészeti park esetén nem kell alkalmazni. Beépítésre nem szánt területen a terepszint alatti építmény bruttó alapterülete a telek területének 10 %-át nem haladhatja meg.
Az egyes övezetekben előírt legnagyobb építménymagasság az épület közterület felőli homlokzatánál nem léphető túl. A lejtő felőli építménymagasság legfeljebb 1 m-rel lépheti túl a közterület felőli homlokzatmagasságot.
Ha az építési övezetre meghatározott legkisebb telekterület nem éri el a 4000 m2-t, az épület utcai építési vonalra merőlegesen mért vetületi hossza legfeljebb 35,0 m lehet. Saroktelek esetén a vetületi hosszra vonatkozó előírást mindkét közterület felől be kell tartani.
Az építmények közötti legkisebb telepítési távolság – ha azt a kialakult állapotok indokolják, - lakóépületeknél:
4,0 m-ig csökkenthető, beépítési módtól függetlenül, ha az egymást átfedő szemben fekvő homlokzatok közül legalább az egyik homlokzaton a nyílások mellékhelyiségenként 0,40 m 2 nyíló felületnél nem nagyobbak, és a nyílásos homlokzatú épület magassága a mellékhelyiségenkénti 0,40 m 2 nyíló felületű homlokzatú épület magasságát nem haladja meg;
2,5 m-ig csökkenthető, ha az egyik homlokzat nyílás nélküli tűzfal, a másik homlokzaton mellékhelyiségenként 0,40 m 2 nyíló felületnél nem nagyobbak a nyílások;
5
Ha az építési övezet határa nem esik telekhatárra, akkor az építési előírások szempontjából az építési övezet határát a hátsókert megállapításánál és a beépítési % kiszámításánál telekhatárnak kell tekinteni.
Nyúlványos telek nem alakítható ki.
6 4000 m2-nél nagyobb telken való építési igény esetén amennyiben a szabályozási tervlap építési helyet nem jelöl, az építés helyét elvi építési keretengedélyben kell tisztázni. A Nemzeti Park területén az építés helyének kijelöléséhez tájvizsgálatot kell készíteni. Az építési engedélyhez kertészeti tervet kell mellékelni.

LAKÓÖVEZETEK

FALUSIAS LAKÓÖVEZET (Lf)

5. § (1) A falusias lakóövezet általános előírásai

a) A terület jellemzően alacsony laksűrűségű, összefüggő, nagykertes, legfeljebb három önálló rendeltetési egységet magába foglaló, jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgál.

b) A területen lakóépület, mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, szálláshely, szolgáltató épület, kézműipari építmény, helyi, igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, helyezhetők el.

(2) A falusias lakóövezet építési feltételei

Újonnan épületek csak oldalhatáron álló beépítési mód szerinti építési helyen belül helyezhetők el. A beépíthető oldalhatárt a telektömbben kialakult beépítés szerint kell meghatározni. Ha a kialakult beépítés miatt, vagy saroktelken nem lehetséges az oldalhatárra való elhelyezés, szabadonálló beépítést kell alkalmazni.
Újonnan az előkert legfeljebb 1,5 m-rel több mint a szomszédos építési telek kialakult előkertje, de legfeljebb 5.0 m .
7 Az övezetben az újonnan kialakítható építési telek
legkisebb területe az övezeti jel szerinti;
legkisebb mélysége 35 m ;
legkisebb/legnagyobb szélessége 16 m és 28 m között alakítható,
8 A beépítettség legnagyobb értéke 25%, amely meglévő, az előírtnál kisebb méretű építési telken meghaladható az épületelhelyezés általános szabályainak betartása mellett. Az előírtnál kisebb területű meglévő telken legfeljebb 200 m 2 beépített terület engedélyezhető. Nagyobb területű telken 350 m2-nél nagyobb beépített terület akkor sem engedélyezhető, ha a beépítési % ezt lehetővé tenné.
A zöldfelületi fedettség legkisebb értéke 50%,
Az épületek közterület felőli építménymagasságának alsó és felső értéke a közterület felőli 15 m-en belül 3,5- 4,5 m között választható, a fennmaradó építési helyen legfeljebb 5.0 m-es építménymagasság építhető,
A közterület felőli 15 m-en belül új épület legalább 5,5 m , legfeljebb 8,5 m szélességgel építhető.
A közterület felé gépjárműtároló nem nyitható.
Az épületek tetőformája az utcavonalra merőleges, ill. adottság szerint azzal párhuzamos nyeregtető, 38-45° közötti hajlásszöggel,
Az övezetben az építés feltétele a teljes közművesítettség,
Új építés esetén az OTÉK szerinti gépjármű-elhelyezési igény 100%-át a saját építési telken belül kell kielégíteni,
9 A melléképítmények közül elhelyezhető:
közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor, kerti épített tűzrakóhely, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető, legfeljebb 20 m 2 vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő.
Az övezetben környezetidegen látványú melléképítmény közterületre nézően, vagy növényzet által takaratlanul nem helyezhető el.

5/A. §10 (1) A e §-ban szereplő sajátos előírásokat a Nagyteleki utca – 015/4. helyrajzi számú telek – 015/26. helyrajzi számú telek – 015/17. helyrajzi számú telek – 0217. helyrajzi számú telek – 0210/7. helyrajzi számú telek – 0210/8. helyrajzi számú telek –015/27. helyrajzi számú telek – 012/7. helyrajzi számú telek – Petőfi Sándor utca (397. helyrajzi szám) – 398. helyrajzi számú telek – 399. helyrajzi számú telek – 404. helyrajzi számú telek – 405. helyrajzi számú telek – 408. helyrajzi számú telek – 410/2. helyrajzi számú telek – 411. helyrajzi számú telek – 415/2. helyrajzi számú telek – 413/2. helyrajzi számú telek által határolt területen (a továbbiakban: Nagyteleki mintatelep) kell alkalmazni.

(2) A Nagyteleki mintatelep területén a falusias lakóterületre vonatkozó általános előírásokat az alábbi bekezdésekben szereplő eltérésekkel, illetve kiegészítésekkel kell alkalmazni.

(3) A területen a helyi építészeti hagyományokhoz alkalmazkodó, egységes arculatú telepet kell kialakítani. A hagyományok betartása mind a telekszerkezet, mind a beépítési mód, mind az épülettömeg, mind az anyaghasználat, mind az építészeti részletek, mind a színezés tekintetében kötelező.

(4) A szabályozási tervlapon ábrázolt ütemezésre vonatkozó előírások:

a) A lakóterület beépítésének 2. üteme csak akkor kezdhető meg, ha az 1. ütem építési telkeinek 80%-a megkezdett építkezéssel rendelkezik.

b) A 3. ütemű lakóterület építésének feltétele, hogy a 2. ütemű lakóövezet építési telkeinek 80%-a rendelkezzen megkezdett építéssel.

c) A szabályozási tervlapon ábrázolt egyes építési ütemeken belül legalább egy telektömb, ennek hiányában legalább 10 darab szomszédos lakótelek beépítése egy ütemben, egységes, összehangolt tervek alapján épüljön.

d) A teljes lakóterületi fejlesztéshez kapcsolódó zöldterület létesítését és önkormányzati tulajdonba adását az 1. ütem 50%-ának elkészültéig kell teljesíteni.

(5) Építési helyre vonatkozó előírások:

a) Valamennyi közterület felől 5,00 méter előkertet kell biztosítani. Az előkerti építési határvonal egyben építési vonalnak is minősül. Közterülettel szöget bezáró telekhatár esetén az épületet a közterülethez 5,00 méterre kell elhelyezni. Vitatott esetben utcaképpel kell igazolni az alkalmazott megoldást.

b) Az épületek számára a telek északhoz közelebb álló hosszabb oldalhatára építési vonalnak minősül.

c) Elő- és oldalkertben – a közmű-becsatlakozási műtárgy kivételével – építmény nem helyezhető el.

(6) Építési telekre vonatkozó előírások:

a) Az övezetre előírt legkisebb kialakítható teleknagyság egyben a beépíthető legkisebb telekterületnek is számít.

b) A telek területének beépíthető részén túli, maximum 20 %-át kitevő burkolt felület építhető.

c) A legalacsonyabb rendezett terepszintet az épület melletti legalacsonyabb terepszinten lehet kialakítani.

d) Telekalakításnál törekedni kell az utcára merőleges telekhatárok létrehozására.

e) Üvegház és fóliasátor, továbbá a melléképítmények közül kirakatszekrény, trágyatároló, siló, ömlesztett anyag, folyadék- és gáztároló, valamint antennaoszlop nem helyezhető el.

(7) Épületek kialakítására vonatkozó előírások:

a) Telkenként csak 1 darab fő rendeltetésű és 1 darab ezt kiegészítő rendeltetésű épület építhető.

b) A fő rendeltetésű épületben garázs, műhely elhelyezhető.

c) A közterület felől számított 15 méteres sávon belül új épület legalább 5,5, legfeljebb 8,5 méter szélességben létesíthető.

d) Az építménymagasság legfeljebb 4,2 méter lehet, melynek meghatározásánál a kialakult terepszint-magasságot kell figyelembe venni.

e) A közterületek felőli homlokzatmagasság legfeljebb 4,5 méter lehet.

f) Az oromfalon tetőtérből nyíló lodzsa, erkély nem létesíthető.

g) Az épületek homlokzata vakolattal, Kővágóörs környékén hagyományos, vagy ahhoz hasonló megjelenésű kőburkolattal, vagy faburkolattal burkolható. Fémlemezfedés, műanyagfedés nem alkalmazható.

h) Az épületek színezett, vakolt felületei a törtfehér színárnyalattól a meleg földszínekig terjedő színárnyalattal láthatók el.

(8) Fő rendeltetést kiegészítő épületek kialakítására vonatkozó további előírások:

a) Fő rendeltetést kiegészítő épület kizárólag a fő rendeltetésű épület elhelyezkedésével megegyező oldalhatáron, mint építési vonalon, létesíthető a főépülethez igazodó kialakítással, így különösen az anyag, formai kialakítás, szín vonatkozásában.

b) Műtárgyak növényzettel, vagy környezetbarát látványt nyújtó szerkezettel takartan helyezhetők el.

(9) Tető kialakítására vonatkozó előírások:

a) A tetőt a közterületi telekhatárra merőleges gerinccel kell kialakítani.

b) Annál a telekhatárnál, amelyre az épületet telepíteni kell, fenti szabályt az alábbi eltéréssel kell alkalmazni: Közterülettel derékszögtől eltérő szöget bezáró telekhatár esetén az épület hossztengelye az oldalsó telekhatárral megegyező irányú kell, hogy legyen.

c) Saroktelek esetén a gerincirányt a telekstruktúrához jobban alkalmazkodó, az utcaképet kedvezőbbé tevő utca irányába kell helyezni.

d) Az épületeket magas tetővel kell kialakítani.

e) Aszimmetrikus és lekontyolt tetőmegoldás nem létesíthető. A tető túlzott megbontását kerülni kell.

f) Az épületek tetőidomának hajlásszöge 38-45 között változhat.

g) A tetőhéjazat anyagaként nád, égetett cserép, természetes palafedés, vagy sötét színű kiselemes pala használandó.

h) Tetőtéri ablak kizárólag az udvar felé nyitható. Kiálló tetőablak fedése a gerinctől nem indítható.

i) Csak faanyagú nyílászáró szerkezetek alkalmazhatók. Közterületre néző ablakot álló, téglány alakúra kell kialakítani, legnagyobb szélessége 1,2 méter , legnagyobb magassága 1,5 méter lehet.

j) Közterületre néző főhomlokzatra bejárat, garázs nem helyezhető el.

(10) Kerítésekre, bejáratokra vonatkozó előírások:

a) A szabályozási vonalon kőpilléres (bástyás) kőlábazatos áttört léckerítés, vagy tömör kőkerítés létesíthető, amely maximum 1,5 méter magas lehet. Kőpillér, kőkerítés szélessége legalább 25 centiméter .

b) A telekhatáron maximum 1,5 méter magas fakerítés, vagy sövénnyel kísért fémhálóból készült kerítés létesíthető.

c) A kerítésen egy személygépkocsi behajtására alkalmas kétszárnyú kapubejárat és egy személybejárat létesíthető.

(11) A Nagyteleki mintatelep területén a 19. § (5) bekezdés c) pontja előírásait is be kell tartani.

VEGYES ÖVEZETEK

6. § (1) Településközpont vegyes övezet (Vt) általános előírásai

a) A terület jellemzően több rendeltetési egységet magába foglaló lakó- és olyan igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

b) A területen

- lakóépület, igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, egyéb közösségi szórakoztató épület a terület azon részén, ahol a gazdasági célú használat az elsődleges, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, továbbá kivételesen
- nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény
helyezhető el.
A b) pontban felsorolt kivételesen elhelyezhető építmények csak akkor telepíthetők, ha a szomszédos lakótelek felőli határokon a háromszintes növénytelepítés 10 m széles sávban biztosítható.
A területen nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.
11 Településközpont vegyes övezetbe sorolt kialakult üdülőhasználat esetén a meglévő épület igény szerint felújítható, bővíthető, bontás után visszaépíthető.
Településközpont vegyes övezet építési feltételei
12 Újonnan épületek az oldalhatáron álló beépítési mód szerinti építési helyen belül helyezhetők el, a Vt-0 és a Vt-1 építési övezetek kivételével, ahol szabadonálló építési hely az irányadó. A beépíthető oldalhatárt a kialakult beépítés figyelembe vételével kell meghatározni.
Újonnan az előkert legfeljebb 1,5 m-rel több mint a szomszédos építési telek kialakult előkertje, de legfeljebb 5,0 m .
13 Az övezetben az újonnan kialakítható építési telek:
legkisebb területe 600, 800, illetve K (kialakult), az övezeti besorolásnak megfelelően;
legkisebb mélysége 40 méter ;
szélessége 16 és 32 méter közötti;
14 a beépítettség legnagyobb értéke 20%, 40%, 50%, illetve K (kialakult), az övezeti besorolásnak megfelelően;
15 a zöldfelületi fedettség legkisebb értéke 25%, 35%, illetve K (kialakult), az övezeti besorolásnak megfelelően;Az övezetben az újonnan kialakítható építési telek
16 Az épületek közterület felőli építménymagasságának alsó és felső értéke a közterület felőli 15 m-en belül 3,5- 5,0 m között választható, a fennmaradó építési helyen legfeljebb 4,5 m-es építménymagasság építhető,
Az épületek tetőformája az utcavonalra merőleges, ill. adottság szerint azzal párhuzamos nyeregtető, 38-45° közötti hajlásszöggel,
Az övezetben az építés feltétele a teljes közművesítettség.
17 A telken belüli parkolási kötelezettség tekintetében a helyi parkolási rendelet előírásai az irányadóak.
Gépjárműtároló kapuja közterület felől nem helyezhető el.
18 A melléképítmények közül elhelyezhető:
közműcsatlakozási műtárgy, kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor, kerti épített tűzrakóhely, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m 2 vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, antennaoszlop, zászlótartó oszlop.
Az övezetben környezetidegen látványú melléképítmény közterületre nézően, vagy takaratlanul nem helyezhető el.

GAZDASÁGI ÖVEZETEK

7. § (1) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági övezet (Gk) általános előírásai

a) A terület a nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célokat szolgáló építmények befogadására kijelölt terület.

b) A területen

- mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági célú épület, gazdasági célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, igazgatási épület, parkolóház, üzemanyagtöltő, sportépítmény, továbbá kivételesen, de csak bővítésként
- egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, egyéb közösségi szórakoztató épület
helyezhető el.
A területen meglévő épületek a kivételesen elhelyezhető épületek funkciói szerint átalakíthatók.
Gazdasági övezet (Gk) építési feltételei
Újonnan épületek az övezeti jelnek megfelelő beépítési mód szerinti építési helyen belül helyezhetők el.
19 Újonnan az előkert a nem belterületi elhelyezkedésű Gk övezetek esetében legalább 10,0 méter legyen.
Az övezetben az újonnan kialakítható építési telek legkisebb
területe az övezeti jel szerinti;
mélysége 60 m ;
szélessége 40;
A beépítettség értéke az övezeti jel szerinti,
20 A zöldfelületi fedettség legkisebb értéke 40%, amelyet legalább 1/3-ad részt 3 szintes növényállománnyal kell betelepíteni;
Az épületek építménymagasságának felső értéke az övezeti jel szerinti lehet.
Az építés feltétele a teljes közművesítettség.
A gépjármű-elhelyezési igény 100%-át saját építési telken belül kell kielégíteni.

ÜDÜLŐÖVEZETEK

8. § (1) Üdülőházas üdülőövezet (Üü) általános előírások

a) A terület üdülési célokat szolgáló üdülőépületek, üdülőtáborok, kempingek elhelyezésére szolgál.

b) A területen kizárólag a terület igényei szerinti parkolóhelyek, gépjárműtárolók helyezhetők el.

(2) Üdülőházas üdülőövezet (Üü) építési feltételek

a) Újonnan épületek az övezeti jelnek megfelelő beépítési mód szerinti építési helyen belül helyezhetők el.

b) Újonnan az előkert 5 m , 2000 m2-nél nagyobb telken legalább 5 m lehet.

c) Az övezetben az újonnan kialakítható építési telek legkisebb

- területe az övezeti jel szerinti;
- mélysége 50 m ;
- szélessége 30;
a beépítettség legnagyobb értéke az övezeti jel szerinti,
a zöldfelületi fedettség legkisebb értéke 70%;
az épületek építménymagasságának felső értéke az övezeti jel szerinti lehet.
Az övezetben az építés feltétele a teljes közművesítettség.
A gépjármű-elhelyezési igény 100%-át saját építési telken belül kell kielégíteni.
A melléképítmények közül a rendeltetésszerű használathoz szükséges építmények elhelyezhetők.
Hétvégiházas üdülőövezet (Üh) általános előírások
A terület legfeljebb két üdülőegységes üdülési célokat szolgáló építmények elhelyezésére szolgál.
Az övezetben a megengedett két rendeltetési egységet nem meghaladóan a terület rendeltetéséhez köthető, azt nem zavaró egyéb építmények is elhelyezhetők.
Hétvégiházas üdülőövezet (Üh) építési feltételek
21 Újonnan épületek az övezeti jelnek megfelelő beépítési mód szerinti, vagy a szabályozási terven jelölt építési helyen belül helyezhetők el.
Újonnan az előkert 5,0 m lehet.
Az övezetben az újonnan kialakítható építési telek legkisebb
- területe az övezeti jel szerinti;
- mélysége 30 m ;
- szélessége 16;
a beépítettség legnagyobb értéke az övezeti jel szerinti,
a zöldfelületi fedettség legkisebb értéke 70%;
az épületek építménymagasságának felső értéke az övezeti jel szerinti lehet.
Az övezetben az építés feltétele a teljes közművesítettség.
A gépjármű-elhelyezési igény 100%-át saját építési telken belül kell kielégíteni.
A melléképítmények közül a rendeltetésszerű használathoz szükséges építmények elhelyezhetők.

KÜLÖNLEGES ÖVEZETEK

9. § (1) Különleges intézményi övezet (Ki) általános előírások

a) A terület különleges célokat szolgáló közhasználatú építmények elhelyezésére szolgál.

b) A területen csak a szabályozási tervlapon megnevezett funkciójú építménycsoportok és az azok rendeltetésszerű működéséhez szükséges egyéb építmények helyezhetők el.

c) A szabályozási tervlap az egyes ingatlanokon belüli eltérő kizárólagos használatot is rögzíthet az egyes építési helyekre írt rendeltetés meghatározásával.

(2) Különleges intézményi övezet (Ki) építési feltételek

a)22 Újonnan épületek csak szabadonálló beépítési mód szerinti, vagy a szabályozási terven jelölt építési helyen belül helyezhetők el.

b)23 Újonnan az előkert, ha a szabályozási terv másként nem jelöli, legalább 10,0 m lehet.

c)24 Az övezetben az újonnan kialakítható építési telek legkisebb:

ca) területe 10.000, 50.000 m2 illetve K (kialakult), az övezeti besorolásnak megfelelően;

cb) mélysége 60 méter ;

cc) szélessége 40 méter .

d)25 A 4000 négyzetmétert meghaladó telken, az 500 négyzetmétert meghaladó beépített területű épület, épületegyüttes tetőformájának kialakítása keretengedély keretében, egyedi tervezés szerint történhet. A szabályozási tervlapon jelölt építési helyen belüli, zöldtetőre vonatkozó felirat esetén az épület lapos tetővel, zöldtetősen alakítandó ki, az épületet a terepadottságoknak megfelelően úgy kell elhelyezni, hogy a tervlapon feltüntetett övezeti építménymagasság csak a lejtő felőli oldalon legyen, míg a bevágás, domb felőli oldalon a zöldtető a kialakult tereppel illesztendő.

e)26 A beépítettség legnagyobb értéke 8%, 10%, 15%, illetve 20%, az övezeti besorolásnak megfelelően.

f) a zöldfelületi fedettség legkisebb értéke 60%;

g)27 Az épületek építménymagasságának felső értéke az övezeti jel szerinti lehet. A szabályozási tervlapon az építési határvonal mentén jelölt homlokzatmagasságot az adott épületszakaszra kell érvényesíteni.

h) Az övezetben az építés feltétele a teljes közművesítettség.

i)28 A telken belüli parkolási kötelezettség tekintetében a helyi parkolási rendelet előírásai az irányadóak.

j) A melléképítmények közül a rendeltetésszerű használathoz szükséges építmények elhelyezhetők.

k) Az ökológiai hálózat területébe tartozó Ki övezet beépítése esetén az építési engedélyezési eljárásban a KTVF szakhatóságként működik közre.

(3)29

(4)30

(5) Különleges hulladékelhelyezésre szolgáló övezet (Kh)

Az övezetben az ágazati szabványnak és a magasabb szintű jogszabályoknak megfelelő építmények építhetők.

KÖZLEKEDÉSI ÖVEZETEK

10. § (1) Közúti közlekedési övezet (KÖá)

a)31 A közúti közlekedés céljára kijelölt területen

aa) az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével –, a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmú vasutak, vízi és légi közlekedés, továbbá a közművek és a hírközlés építményei,

ab) közlekedési építmények,

ac) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,

ad) igazgatási épület, valamint

ar) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás

helyezhetők el

b) Az elhelyezhető építmények által elfoglalt terület a közlekedési és közműterület 2%-át, az újonnan elhelyezendő építmények magassága a 3,5 m-t nem haladhatja meg.

c) A 71. sz útról építési telket kiszolgálni nem szabad, az út közterületi kapcsolatként nem vehető figyelembe.

KÖZPARKÖVEZET (Zkp32)

11. § (1)33 Közparkok céljára kijelölt terület. A terület min. 75%-át zöldfelülettel, ill. vízfelülettel fedetten kell kialakítani. A közparkon belül felszíni víztározók, dísztavak létesíthetők. A zöldfelületek min. 50%-án háromszintes növényállományt kell biztosítani.

(2) A területen a pihenést és a testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér, nyilvános WC stb.), vendéglátó épület, ill. a terület fenntartásához szükséges egyéb épület helyezhető el.

(3)34 A területnek közútról közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.

(4)35 Az újonnan elhelyezhető épületek magassága legfeljebb 3,5 m lehet és az általa elfoglalt

terület nem haladhatja meg a telekterület 2%-át.
Közparkban és más közhasználatú zöldfelületen bármilyen okból elhalt, illetve (engedéllyel, vagy engedély nélkül) kivágott fás növényzet pótlásáról a lombtérfogat-egyenérték fenntartása mellett – egy éven belül – kell gondoskodni. Ha a visszapótlás az érintett területen a meglévő lombkoronaszint borítottsága miatt nem kívánatos, a visszapótlás másutt is engedélyezhető.
36 A Zkp-övezet Kegyeleti park jelzésű területe lekeríthető, kapukkal zárható, amelynek napközbeni folyamatos nyitva tartásáról külön önkormányzati rendelet szerint gondoskodni kell.
37 Közparkban tájidegen anyag – így különösen betoncserép, bitumenzsindely – nem alkalmazható.

ERDŐÖVEZETEK

12. § (1) Védelmi rendeltetésű erdő övezet (Ev)

a) A terület elsődlegesen védelmi (környezetvédelmi, ill. természetvédelmi) rendeltetésű célokat szolgál.

b) A területen épület újonnan nem helyezhető el.

(2) Gazdasági rendeltetésű erdőövezet (Eg)

a) Az övezetbe az előző övezetbe nem sorolható erdők területei tartoznak. Fakitermelés szálalásos módszerrel kell történjen. Tarvágás csak kivételesen indokolt esetben – nem őshonos fafajokból álló, vagy természetes felújításra alkalmatlan állományok esetén – végezhető, és nagysága nem haladhatja meg a 3 ha-t.

b) A 100 000 m2-t meghaladó területnagyságú telken legfeljebb 0,3%-os beépítettséggel az erdő rendeltetésének megfelelő építmények, valamint közjóléti létesítmények helyezhetők el.

c) Az újonnan elhelyezhető építmények építménymagassága nem haladhatja meg a 4,5 m-t.

(3) Védelmi erdőterületeken a folyamatos borítottság érdekében fakitermelés szálalásos módszerrel kell történjen. Az őshonos fajokból álló erdők kezelése csak természetes felújítással, a véderdőnek megfelelő élettartam biztosításával, szálaló kezeléssel történhet.

(4) A védelmi erdők esetén, ha az állományok egészségi állapota lehetővé teszi, az erdők vágás-érettségi korát megemelt értékkel kell megállapítani.

MEZŐGAZDASÁGI ÖVEZETEK

13. § (1) Mezőgazdasági kertes övezet (Mk)

Az övezetbe a volt zártkertek, illetve zártkert jellegű kisüzemi művelésű, jellemzően kistelkes területek tartoznak.
Az övezetbe eső telkeken a növénytermesztés és ezzel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei, illetve a jelen előírásokban rögzített feltételeknek megfelelő lakóépületek építhetők.
Építmény elhelyezésének feltételei az övezetbe eső telkeken:
2000- 3000 m 2 közötti méretű telekterületen (csak szőlő művelési ágban nyilvántartott telken38 ) legfeljebb egy gazdasági épület és hozzá kapcsolódó egy földborítású pince létesíthető,
lakóépület39 és hozzá tartozó gazdasági épületek (az 1. szerinti művelési ágban nyilvántartott telken) csak 3000 m 2 feletti telekterületen létesíthetők,
A telek beépítettsége nem haladhatja meg a 3%-ot. A beépített területen kívül, a terepszint alatt legfeljebb a telekterület 3 %-áig helyezhetők el építmények. Önálló lakóépülettel a telekterület legfeljebb 1,5%-a (de max. 300 m 2 ) építhető be, de a teleknagyságtól függetlenül az állattartó épület által elfoglalt terület nem haladhatja meg a 10 m2-t.
A telken újonnan építmény
szabadon állóan, vagy a kialakult beépítéshez igazodva oldalhatáron állóan,
legalább 10,0 m előkert és 3,0 m oldalkert biztosításával,
legfeljebb 3,5 m építménymagassággal, de a legmagasabb (pl. lejtő felőli) homlokzatmagasság sem lépheti túl az 5,0 m-t,
magas tetővel, max. 45° tetőhajlásszöggel
építhető.
Állattartó telep az övezetben nem létesíthető. Egy telken újonnan csak egy tanyaudvar alakítható ki, amelynek területe (épületek és udvar) legfeljebb a telekterület 15%-a lehet. Ezen belül az épületek a teljes telek területének legfeljebb 3 %-án létesíthetők.
meglévő építmények felújítása, átalakítása, korszerűsítése
az övezetileg meghatározott beépítettség mértékét meghaladó esetben akkor engedélyezhető, ha az átalakítás során a beépítettség és a szintterület nem növekszik. Az épület lebontása esetén a megengedett beépítettséget meghaladó alapterület 50%-a visszaépíthető,
rendeltetés változtatása csak a vonatkozó egyéb jogszabályok40 szerint engedélyezhető,
az átépítés során hagyományos építőanyagokat és színezéseket kell alkalmazni.
felújítás, átalakítás, korszerűsítés akkor engedélyezhető, ha ezzel együtt biztosítható a jogszabály41 szerinti művelési ág szerinti földhasználat. Az építési engedélyezési terv részeként benyújtandó a telekhasználatot területileg is ábrázoló helyszínrajz.
Mezőgazdasági általános övezet (Má)
Az övezetbe a mezőgazdasági művelési ágú területek tartoznak.
Az építési jog megszerzéséhez beszámított telkekre építési tilalmat kell bejegyezni, ill. az építési jogosultsággal rendelkező telekre a beszámított telkeket (amennyiben vannak) beszámítható művelési ág szerinti kimutatással szintén be kell jegyezni.
Tulajdoni határ változása esetén új építési jog csak a b) pont szerinti bejegyzések földhivatali átvezetése után keletkezik.
A beépített telek mérete csak a vonatkozó előírások határáig csökkenthető, ugyanez vonatkozik a beszámított telkek csökkentésére, ill. a beszámított művelési ágak csökkentésére is.
Az Má övezetben min. 2 ha művelt szőlőterület megléte esetén a szőlőművelés, bortárolás, feldolgozás, boridegenforgalom létesítményei helyezhetők el, az épületek építménymagassága legfeljebb 3,5 m lehet. A telek beépítettsége legfeljebb 3 % lehet. A beépített területen kívül, a terepszint alatt legfeljebb a telekterület 3 %-áig helyezhetők el építmények.
Mezőgazdasági általános övezet a Nemzeti Park területén (Má*), az övezetre a (2) bekezdésen túlmenően a következő előírásokat is alkalmazni kell:
Az övezetben szántó művelési ág esetén építmény nem építhető.
Az övezetben kizárólag szőlő művelési ág esetén az általános előírások betartása mellett csak 5,0 ha-nál nagyobb telken helyezhető el épület, melynek építménymagassága legfeljebb 3,5 m , legnagyobb homlokzatmagassága 4,2 m , legnagyobb épületszélessége 7,5 m , legnagyobb bruttó beépített területe 120 m 2 , a terepszint alatti beépítettség legfeljebb 0,5% lehet. Az épület elhelyezése tájvizsgálatot is tartalmazó elvi engedélyezési terv alapján történjen, természetvédelmi hatósági és kezelői egyetértéssel.
Mezőgazdasági korlátozott használatú övezet (Mko)
Az övezetbe a környezet és tájvédelmi, ökológiai okból nem beépíthető mezőgazdasági művelési ágú területek tartoznak.
Az övezetben a külön jogszabályok keretei között meghatározott köztárgyakon, építményeken, műtárgyakon túl épület nem építhető.

MEZŐGAZDASÁGI ÖVEZETEK KÖZÖS ELŐÍRÁSAI

14. § (1)42 Az övezetbe eső telkeken a művelési ág megváltoztatása, valamint új építmény építése a vonatkozó előírások43 és a jelen építési szabályzat együttes alkalmazásával engedélyezhető.

(2) A felhagyott anyagnyerő helyén a bányászat megszűntével a terület egészére kiterjedő tájrendezési terv alapján a bánya korábbi üzemeltetőjének, ennek hiányában a terület tulajdonosának tájrehabilitációt kell végrehajtani. Új területhasználat és építés csak ez után engedélyezhető.

MEZŐGAZDASÁGI ÉS ERDŐÖVEZETEK KÖZÖS ELŐÍRÁSAI

15. § A mezőgazdasági, ill. erdőövezetben a terv jóváhagyása előtt már meglévő épületek a kialakult beépítettségtől függetlenül megtarthatók és felújíthatók, amennyiben egyéb hatósági előírásoknak megfelelnek. Meglévő lakóépületek a vonatkozó előírások44 szerint bővíthetők.

VÍZGAZDÁLKODÁSI ÖVEZET (VGv)

16. § (1) A területbe

- az állandó és időszakos vízfolyások medre és parti sávja,
- az állóvizek medre és parti sávja,
- a közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja
tartoznak.
A területen építményt elhelyezni csak a külön jogszabályokban foglaltak szerint45 szabad.

VÍZGAZDÁLKODÁSI ÖVEZET (VG)

17. § (1) A területbe

- a Balaton medervonalával határos, VG övezeti jelű szárazulati területek
tartoznak.
A területen építményt elhelyezni csak a külön jogszabályokban foglaltak szerint46 szabad.

KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT ÖVEZET (KI0)47

17/A. § (1) Az alábbi előírások a szabályozási tervlapon Ki0 jellel szereplő övezetekre vonatkoznak.

(2) Különleges beépítésre nem szánt intézményi övezet általános előírások:

a) A terület különleges célokat szolgáló közhasználatú építmények elhelyezésére szolgál.

b) A területen csak a szabályozási tervlapon megnevezett funkciójú építménycsoportok és az azok rendeltetésszerű működéséhez szükséges egyéb építmények helyezhetők el.

c) A szabályozási tervlap az egyes ingatlanokon belüli eltérő kizárólagos használatot is rögzíthet az egyes építési helyekre írt rendeltetés meghatározásával.

(3) Különleges beépítésre nem szánt intézményi övezet építési feltételei:

a) Újonnan épületek csak szabadon álló beépítési mód szerinti építési helyen belül helyezhetők el.

b) Amennyiben a szabályozási tervlap másként nem jelöli, újonnan az előkert legalább 10 méter lehet.

c) Az övezetben az újonnan kialakítható építési telek legkisebb

ca) területe 4000, 10.000, 100.000 m2 , illetve kialakult (K), az övezeti besorolásnak megfelelően;

cb) mélysége 60 méter ;

cc) szélessége 40 méter .

d) A szabályozási tervlapon jelölt építési helyen belüli, zöldtetőre vonatkozó felirat esetén az épület lapostetővel, zöldtetősen alakítandó ki, az épület homlokvonalát legalább 50%-ban eltakaró, a zöldtetővel érintkező földrézsű kialakításával;

e) A beépítettség legnagyobb értéke 0%, 0,1%, 0,3%, 1%, 2%, 3%, illetve 5%, az övezeti besorolásnak megfelelően. Épületek maximum 2%-os beépítettséggel helyezhetők el.;

f) A zöldfelületi fedettség legkisebb értéke 75%;

g) Az épületek építménymagasságának felső értéke - zöldtető esetén a földdel való borítottsággal együtt - 3,5 méter , 4,5 méter , illetve 6,5 méter , az övezeti besorolásnak megfelelően.

h) A Káli-medencére néző belterületi Ki0-jelű övezetben a közterület felőli 15 méteren belül, valamint a Káli medence felőli irányból új épület legalább 5,5 méter , legfeljebb 8,5 méter szélességgel építhető. Az épületek a tervezett építési helyen belül helyezhetők el a kialakult épületirányok szerinti elrendezésben. A beépítés helyét elvi építési keretengedélyben kell pontosítani. A Káli-medencére néző belterületi Ki0 övezetben az épületek tetőformája 38-45 közötti hajlású nyeregtető lehet.

i) Az övezetben az építés feltétele a részleges közművesítettség, teljes közműellátású közterülettel határos telek esetében a teljes közművesítettség.

j) A gépjármű-elhelyezési igény 100%-át saját építési telken belül kell kielégíteni. Ez alól a temető és a kegyeleti park esetében el lehet tekinteni, ha a szükséges méretű gépjármű-parkoló a telekkel határos közterületen elhelyezhető.

k) A melléképítmények közül a rendeltetésszerű használathoz szükséges építmények a főépülettel egy építészeti egységet képező módon elhelyezhetők.

l) A Nemzeti Park területével közvetlenül határos építési területen a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi Felügyelőség állásfoglalását az építési engedélyezési eljárás során ki kell kérni.

m) A Káli-medence belsejében fekvő Ki0 övezetben kialakítható régészeti park (076. helyrajzi szám egy része) területén – csak az övezetileg meghatározott rendeltetés kiszolgálására – kizárólag terepszint alatti építmény építése engedélyezhető, melynek területe az övezet területének legfeljebb 1 %-a lehet.

ÉRTÉKVÉDELMI ELŐÍRÁSOK

RÉGÉSZETI ÉRTÉKEK VÉDELME

18. § (1)48 Minden nyilvántartott régészeti lelőhelyet érintő, a talajt 30 cm-nél mélyebben bolygató munkavégzéshez az örökségvédelmi szakhatóság előzetes állásfoglalása szükséges. A régészeti érdekű területeken tervezett munkálatok esetében az örökségvédelmi szakhatóságot véleményező szervként be kell vonni még a tervezés fázisában. Minden olyan esetben, amikor lelet vagy jelenség kerül elő, az örökségvédelmi szakhatóságot értesíteni kell. A nagy felületeket érintő beruházások előtt az örökségvédelmi szakhatóság hatásvizsgálat készítését írhatja elő.

TELEPÜLÉSI ÉRTÉKVÉDELEM

19. § (1) A helyi jelentőségű települési értékek védelmére külön önkormányzati rendeletet kell készíteni. A rendelet megalkotásáig az alábbi előírások érvényesek:

(2) Az országos és a helyi védelem alatt álló épületeket a szabályozási terv jelöli.

(3)49 Országos védelem alatt álló épületen, ill. az épület telkén, valamint a szabályozási tervlapon jelölt műemléki környezet határa jellel ellátott területen belül végzett bármilyen építési tevékenység az örökségvédelmi szakhatóság állásfoglalásának megfelelően végezhető.

(4)50

(5)51 A tervlapon jelölt műemléki környezet határa jellel ellátott területen belül – amely terület egyben településkép-védelmi területnek is minősül –, valamint a helyi védelem hatálya alá eső épületekkel rendelkező telkeken és azok közterület felőli telekszomszédain (továbbiakban: védett területen) építés, felújítás, átalakítás csak az alábbiak szerint végezhető:

a) védett területen meg kell őrizni a terület jellegzetes szerkezetét, telekrendszerét, utcavonal vezetését, a területre jellemző építményeket, kőkerítéseket és kapuformákat;

b) új épület csak a környezet színvonalához, építészeti hagyományaihoz igazodóan helyezhető el. Ennek érdekében elvi építési keretengedélyt kell beadni, amely bemutatja az építmény elhelyezésének módját, az épület homlokzatmagasságát, a tetőidom formáját, a tetőhéjalás szögét, a homlokzat formai megoldását, az építési telek kerthasználatát (kertészeti terven), valamint a tervezett épület környezeti kapcsolatait. Épület körüli tereprendezésnél, valamint az építési telek tereprendezésénél 0,50 métert meghaladó terepmunka csak építési engedéllyel végezhető. 1 métert meghaladó, közterület felől látható terepváltoztatás nem engedélyezhető.

c) védett területen új épület hagyományos homlokzati és tetőfelületi anyaghasználat , kéménykialakítás, illetve hagyományos külső nyílászárók esetén engedélyezhető. Ugyanez vonatkozik meglévő épület felújítására, átalakítására is.

Az előírástól elvi építési keretengedély alapján lehet eltérni, az engedélyezés során az örökségvédelemmel érintett szakhatóságot és a Nemzeti Park Igazgatóságát be kell vonni.
védett területen melléképítmény építése csak akkor engedélyezhető, ha az építendő épület, építmény nem rontja a településképet és az formailag alkalmazkodik a terület történelmileg kialakult képéhez.
a védett területen az övezetileg meghatározott építménymagasságot az alábbiak szerint kell korlátozni:
Új építési igény esetén a helyi, vagy országos védelem alatt álló épülettel szomszédos telken, vagy ilyen épület 25 méteres környezetén belül a védett épület megfelelő irányú homlokzatmagassága nem haladható meg. Ha ez az érték magasabb, mint az övezetileg megengedett építménymagasság, akkor az övezeti építménymagasságot kell figyelembe venni.
Eb) Új építési igény esetén a szomszédos telken meglévő főépület, vagy ilyen épület 25 méteres környezetén belül a meglévő épület megfelelő irányú homlokzatmagassága legfeljebb 60 centiméterrel haladható meg. Ha ez az érték magasabb, mint az övezetileg megengedett építménymagasság, akkor az övezeti építménymagasságot kell figyelembe venni.
Ec) A lejtő felőli homlokzatmagasság akkor sem építhető magasabbra, mint az övezetileg megengedett építménymagasság, ha az átlagos magasság biztosítható lenne.
Az (1) pont szerinti önkormányzati rendelet megalkotásáig az alábbi táblázat szerinti épületekre, építményekre, emlékekre helyi védettség érvényesítendő. Az országos védelemre tett javaslat elfogadásáig az alábbiakban jelölt épületekre is a helyi védettségre vonatkozó előírások érvényesek.
52 A Nemzeti Park területéhez tartozó építési övezetekben, illetve övezetekben – egyéb övezeti előírás hiányában – az épületeket a védett települési tájba illő módon, tetőformájukat 38-45 közötti nyeregtetővel kell kialakítani. Az épületek külső anyaghasználatára vonatkozó előírások megegyeznek a 19. § (5) bekezdés c) pontjában meghatározott előírásokkal.

Sorszám

Cím

Megnevezés

Védelmi javaslat

Helyi védelem

Országos védelem

1.

Ady utca 1

245 hrsz

Lakóház

X

2.

Ady utca 7

274 hrsz

Lakóház

X

3.

Ady utca 8

268 hrsz

Lakóház

X

4.

Ady utca 10

269 hrsz

Lakóház

X

5.

Ady utca 12

270 hrsz

Lakóház

X

6.

Ady utca 16

451 hrsz

Lakóház

X

7.

Ady utca 26

478 hrsz

Lakóház

X

8.

Ady utca 32

491 hrsz

Lakóház

X

9.

Árpád utca 1

276 hrsz

Lakóház

X

10.

Bem utca 14

316 hrsz

Lakóház

X

11.

Jókai utca 3

6 hrsz

Lakóház, melléképület

X

12.

Jókai utca 9

613 hrsz

Lakóház

X

13.

Jókai utca

581 hrsz

Lakóház

X

14.

Jókai utca

563 hrsz

Iskola

X

15.

Jókai utca

57 hrsz

Iskola

X

16.

Jókai utca 29

58 hrsz

Lakóház, melléképület

X

17.

Jókai utca

61 hrsz

Lakóház, melléképület

X

18.

Jókai utca 36

463 hrsz

Lakóház, melléképület

X

19.

Jókai utca 32

484 hrsz

Plébánia

X

20.

Jókai utca 45

107 hrsz

Lakóház, kapu

X

21.

Jókai utca

146 hrsz

Lakóház

X

22.

Jókai utca

525 hrsz

Volt katolikus iskola

X

23.

Jókai utca

526 hrsz

Lakóház, volt kántor ház

X

24.

Jókai utca 64

242 hrsz

Lakóház

X

25.

Jókai utca 66

241 hrsz

Melléképület

X

26.

Jókai utca 68

240 hrsz

Lakóház

X

27.

Jókai utca 99

176 hrsz

Lakóház, melléképület

X

28.

Jókai utca 72

224 hrsz

Melléképületek

X

29.

Jókai utca 78

220 hrsz

Lakóház

X

30.

Jókai utca 105

179 hrsz

Lakóház

X

31.

Jókai utca 75

177/1

Lakóház, orvosi rendelő

X

32.

Jókai utca 54

261 hrsz

Óvoda

X

33.

Jókai utca 67

147 hrsz

Lakóház

X

34.

Jókai utca

262/1 hrsz

Lakóház

X

35.

Jókai utca 58

255 hrsz

Lakóház, kovácsműhely

X

36.

Kossuth utca 37

361 hrsz

Lakóház

X

37.

Kossuth utca 1

264 hrsz

Polgármesteri hivatal

X

38.

Kossuth utca 3

265 hrsz

Lakóház

X

39.

Kossuth utca

450 hrsz

Lakóház

X

40.

Kossuth utca 28

439/3 hrsz

Lakóház vendéglő

X

41.

Petőfi utca 2

549 hrsz

Lakóház

X

42.

Petődi utca 3

515 hrsz

Lakóház

X

43.

Petőfi utca 16

541 hrsz

Lakóház

X

44.

Petőfi utca

423 hrsz

Lakóház, földpince

X

45.

Petőfi utca 24

413/1 hrsz

Lakóház

X

46.

Petőfi utca

422 hrsz

Lakóház

X

47.

Petőfi utca 26

414 hrsz

Lakóház, melléképület

X

48.

Petőfi utca 25

429 hrsz

Lakóház

X

49.

Petőfi utca 36

409/1 hrsz

Lakóház

X

50.

Rákóczi utca 3

214 hrsz

Lakóház

X

51.

Rákóczi utca 5

213 hrsz

Lakóház

X

52.

Rákóczi utca 7

212 hrsz

Lakóház

X

53.

Rákóczi utca 8

235 hrsz

Lakóház, melléképület

X

54.

Rákóczi utca 12

231/2 hrsz

Lakóház

X

55.

Temető utca

350 hrsz

Lakóház

X

56.

Temető utca

315 hrsz

Melléképület

X

57.

Temető utca 3

325 hrsz

Lakóház

X

58.

Temető utca 5

324 hrsz

Lakóház, melléképület

X

59.

Vörösmarty utca 2

634 hrsz

Lakóház, melléképület

X

60.

Vörösmarty utca 4

632 hrsz

Lakóház

X

61.

Zrinyi utca 10

573 hrsz

Lakóház

X

62.

Zrinyi utca 14

639 hrsz

Lakóház

X

sorszám

Cím

Megnevezés

Védelmi javaslat

Helyi védelem

Országos védelem

1.

Pálkövei út 37

977 hrsz

Nyaraló

X

2.

Pálkövei út 41

975 hrsz

Nyaraló

X

3.

Pálkövei utca 29

805 hrsz

Nyaraló

X

4.

Hűvösköz

969 hrsz

Kőhalom (Pálköve)

X

5.

Pálkövei út 52

927 hrsz

Nyaraló

X

6.

56 A szabályozási tervlapon ábrázolt kőkerítések helyi védelem alatt állnak, megváltoztatásukhoz véleményezőként az örökségvédelmi szakhatóságot be kell vonni.

TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK

20. § (1) A BNFP részét képező országos védettség alatt álló természeti területek használatára, fenntartására, a gazdálkodás módjára és intenzitására, építés és bontás engedélyezésére irányuló és a területeket érintő változtatásokra irányuló hatósági előírások alapját a vonatkozó jogszabályok57 és kezelési terv képezik.

(2) A szabályozási terv függelékben tartalmazza az egyedi tájértékek jegyzékét, melynek aktualizált tartalmát folyamatosan alkalmazni kell.

(3) Tájhasználat, művelési ág váltás, építési tevékenység a Nemzeti Park területén csak a BFNP kezelési tervének megfelelően végezhető.

(4) A helyi jelentőségű természetvédelmi területek, ill. természeti értékek védelmére, védetté nyilvánítására rendeletet és kezelési tervet kell készíteni.

(5) A helyi jelentőségű természetvédelmi területek, ill. természeti értékek védelmét az 1996. évi LIII. törvény előírásai, valamint a helyi rendeletben és kezelési tervben foglaltak alapján kell biztosítani.58

(6) A helyi jelentőségű természeti területekre és természeti értékekre vonatkozó rendelet megalkotásáig a szabályozási tervlapon kijelölt, alábbiak szerinti természeti területek és természeti értékek megőrzését, ill. védelmét biztosítani kell;

a) Alsókőhát helyi védelem alatt álló természeti terület

b) Kővágóörs-Pálköve helyi védelem alatt álló tölgyerdő természeti terület

c) "Pálköve" (Hűvös köz) helyi védelem alatt álló természeti érték

(7) Kővágóörs belterületén a terepszint 0,5 m-es megváltoztatása, külterületi gyep, rét, nádas területén a terepszint bármely megváltoztatása csak természetvédelmi hozzájárulással kiadott építési engedély alapján végezhető. A Nemzeti Park területén a természetes terep, vízháztartás és természetes növényzet megőrzése szükséges. Fakivágás, a terület állapotát alakító változtatás csak külön engedély alapján végezhető.59

(8) A tájképvédelmi, illetve a tájkarakter megőrzése szempontjából az érintett területeken60 a vonatkozó előírások61 betartandók. Az érintett területen a KTVF az építési-bontási, területhasználati, művelési ág-változtatási, vízrendezési, növénytelepítési és fakivágási ügyekben hatósági feladatokat lát el. Amennyiben az építést a vonatkozó előírások lehetővé teszik, a területen elhelyezhető épületeket hagyományos homlokzati és tetőfelületi anyaghasználattal62 és kéménykialakítással, ill. hagyományos külső nyílászárók63 alkalmazásával kell megvalósítani. A területre készítendő engedélyezési tervekhez a meglévő növényzet felmérését el kell készíteni, és kertészeti tervvel kell igazolni a növényállomány megfelelő védelmét.

(9)64 A természetvédelmi szempontból érintett területeken65 a vonatkozó előírások66 betartandók. Az érintett területen a Nemzeti Park Igazgatóság az építési, bontási, területhasználati, művelési ág-változtatási, növénytelepítési és fakivágási ügyekben véleményezési feladatokat lát el.

(10) Külterületen a vonatkozó előírások szerint építhető épület elhelyezése, mérete, formavilága, anyaghasználata, színezése igazodjon a település építészeti hagyományaihoz és a táj karakteréhez.

(11) Vízfolyás, patak természetes állapotú partjától, tavak partjától számítva épület építése csak a szabályozási tervlapon meghatározott helyen, illetve a külön jogszabályban67 foglalt távolságban engedélyezhető. A vízfolyásokat kísérő természetes növényzet megőrzése, kiegészítése biztosítandó.

(12) A gyepek és vizes élőhelyek természetes vízháztartásának, valamint a felszíni és felszín alatti vizek élőhelyek minőségét biztosító megőrzése a terület tulajdonosának kötelezettsége.

(13) A Balaton és parti zónájában lévő nádasok védelmét az érvényes előírások68 betartásával kell biztosítani.

(14) A Nemzeti Park területén a látványvédelem szempontjait kiemelten biztosítani kell. Látványában színében a hagyományos tájkaraktertől idegen, a tájrendszer egységét megbontó létesítmény (pl. úszómedence, szerelt jellegű mobil épület, faház) védett területen nem telepíthető. Meglévő, zavaró építmények átalakításáról, vagy növényzettel történő takarásáról gondoskodni kell.

(15) A Nemzeti Park védett területén 6,0 m-t meghaladó magasságú antennatorony, csarnokszerű épület, óriásplakát nem létesíthető.

(16) A külterületi fák, fasorok, természetes növényzet megőrzendők. Az ingatlanok növényzete tájhonos fajok alkalmazásával alakítandó ki, a természetvédelmi kezelő (NP) által összeállított növénylista felhasználásával.

(17) Utak, közművek létesítéséhez, ingatlanok beépítéséhez a meglévő fák, fasorok felmérését és megóvását bemutató tervek készítendők.

TILALMI ÉS KORLÁTOZÁSI ELŐÍRÁSOK

TILALMAK

21. § (1) A közcélú tilalom hatálya alá eső telkek a tervezett közcélú felhasználás megvalósítása érdekében a jelen rendelet hatályba lépésétől, ill. a tilalom elrendelésétől számított legfeljebb 10 évig építési és telekalakítási tilalom alatt állnak. A közcélú tilalom a tervezett közterületekre vonatkozik.

(2) A változtatási tilalom hatálya alá tartozó ingatlanok a tilalom elrendelésétől számított 3 évig változtatási tilalom alatt állnak. A változtatási tilalom új szabályozási terv készítésére kijelölt területre vonatkozik.

KORLÁTOZÁSOK

22. § (1) A bűzös, fertőzés-veszélyes telephely védőterületének korlátozási hatálya alá eső, a szabályozási tervlapon jelölt telkeken, ill. telekrészeken szállásjellegű, pihenési célú, intézményi, továbbá élelmiszer-feldolgozás és élelmiszer-raktározás céljait szolgáló építmény létesítése nem engedélyezhető.

(2) Szennyezett talajú területen építés, ill. meglévő épületek rendeltetésének változtatása csak környezeti hatásvizsgálat és a szükséges mértékű mentesítés után engedélyezhető.

(3) A közmű védőterületének korlátozási területén a meglévő szennyvíztisztító telephely 300 m-es védőtávolságán belül építési lehetőség mindaddig nem lesz, amíg a tisztítómű korszerűsítése meg nem történik. Ennek bekövetkezése után az önkormányzat feloldja a korlátozást ezekre a területekre vonatkozóan. Az érintett területek a szabályozási terven a 300 m-es védőtávolságon belül található üdülő és különleges rendeltetésű övezetek.

(4) Országos közút védőterületének korlátozási területén a szabályozási tervlapon jelölt telkeken, ill. telekrészeken - országos közút védőtávolsága miatt - építmény csak az OTÉK 36. § (6) bekezdésében valamint a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 42/a §-ában előírt feltételek szerint helyezhető el.

(5) Beültetési kötelezettség területén a telkeken a szabályozási tervlapon jelölt védőfásítások végrehajtását

a) ha a jelölt telekrész nem beépített, a beültetést a jelen rendelet hatályba lépésétől egy éven belül meg kell kezdeni és két éven belül be kell fejezni,

b) ha a jelölt telekrész jelenleg beépített, a telekrészre eső épületek nem bővíthetők, nem újíthatók fel. Az épületek bontását követő egy éven belül a védőfásítást végre kell hajtani,

c) ha a beültetési kötelezettség a telek közterület felőli megközelítését elzárja, azon telkenként 1 darab, nagyobb közterületi hossz esetén 100 m-enként 1 db, legfeljebb 6,5 m szélességű nyiladék kialakítható, ahol burkolat építhető a telek megközelítéséhez.

d) 69 a beültetési kötelezettségnél fásítás esetén háromszintes növényállomány, keretező fásítás, keretültetvény esetén legalább 1 fasor -1 darab/10 folyóméter, és két cserjesor -10 darab/10 folyóméter telepítendő.

III. Fejezet

EGYÉB ELŐÍRÁSOK

ÁLTALÁNOS KÖZLEKEDÉSI ELŐÍRÁSOK

23. § (1) A közutak és közterek számára a szabályozási tervlapon meghatározott építési területet kell biztosítani.

(2) A szabályozási szélességen belül csak a közút létesítményei és berendezései és környezetvédelmi műtárgyai, közművek létesíthetők, illetve növényzet telepíthető. Egyéb létesítmények az OTÉK 39. §-a és a mindenkor hatályos Kővágóörs Község közterület-használat engedélyezéséről szóló önkormányzati rendelet előírásai alapján helyezhetők el.

(3) A 16 m-nél nagyobb szabályozási szélességű közlekedési célú közterületeken kétoldali, a 10- 16 m közötti szabályozási szélességű közlekedési célú közterületeken, ha az utca karakterének megóvása biztosítható, legalább egyoldali fasort kell telepíteni, illetve a meglévők védelméről gondoskodni kell.

(4)70 Magánutakra vonatkozó előírások:

a) A telekszélesség legalább 6 méter , ha kettőnél nem több, 80 méternél nem távolabbi bejáratú építési telket közelít meg.

b) A telekszélesség legalább 10 méter , ha 200 méternél nem távolabbi bejáratú építési telkeket közelít meg.

c) A telekszélesség legalább 12 méter , egyoldali fasorral, ha 400 méternél nem távolabbi bejáratú építési telkeket közelít meg.

d) A 150 méternél hosszabb, zsákutcaként kialakított magánutat végfordulóval kell megépíteni, 200 méternél nagyobb hosszúságú magánút zsákutcaként nem alakítható ki.

e) Kettőnél több telek megközelítésére szolgáló magánutat közforgalom elől elzárni nem szabad. Amennyiben rendezett szabályokkal meghatározott módon a kiszolgált területen a közszolgáltatást végzők, valamint a területen jelenlévőkhöz érkező látogatók bejutása biztosítható, a közforgalom elől el nem zártság követelménye kielégítettnek tekintendő. A magánút műszaki kialakításának meg kell felelnie a közterületekre vonatkozó előírásoknak.

f) Építési telek kiszolgálását is biztosító magánút telkét csak jelen szabályozási terv alapján, vagy a magánúttal érintett teljes telektömbre vonatkozó telekrendezési terv alapján szabad engedélyezni.

(5)71 A közhasználatra megnyitott magánutak nem minősülnek közlekedési övezetnek, besorolásuk szerint a kiszolgált építési telek szerinti építési övezetbe tartoznak.

(6)72 Egyéb előírás hiányában közút, vagy magánút tengelyvonalától mérve új épület 10 méteren belül nem helyezhető el.

(7)73 Jelen építési szabályzat magánutakra vonatkozó előírásaitól csak szabályozási terv alapján szabad eltérni.

ÁLTALÁNOS KÖZMŰ ELŐÍRÁSOK

24. § (1) A közüzemi közműhálózatok és közműlétesítmények, így

a vízellátás,
a szennyvízelvezetés,
a csapadékvíz-elvezetés,
a villamos energia,
a földgázellátás,
a kábel-TV és
a hírközlés
létesítményeit közterületen vagy a közmű üzemeltető telkén belül kell elhelyezni.
Ettől eltérő esetben szolgalmi jog bejegyzéssel kell a helyet biztosítani. Az előírások szerinti védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén engedélyezhető.
A tervezett új telkeknek a közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel kell csatlakozni. Ingatlanon áthaladó, más telket ellátó bekötővezeték nyomvonalára a szolgalmi jogot a Földhivatalnál be kell jegyeztetni. A szolgalmi jogot és a szükséges védőtávolságot az építési engedély kiadásánál figyelembe kell venni.
A meglévő közművek kiváltásakor, a feleslegessé vált közművet el kell bontani, indokolt esetben, ha a földben marad, eltömedékelését szakszerűen meg kell oldani.
A föld alatti és a föld feletti közműépítmény csak egységes közmű, közlekedési és kertészeti tervek szerint engedélyezhető, melyeknek elő kell segíteni az igényes környezet kialakítást.
Útépítésnél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről, a csapadékvizek elvezetéséről és a meglévő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.
A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni.
Új közművezetékek, közműépítmények elhelyezésénél a magasabb rendű jogszabályokat74 a vonatkozó területeken75 figyelembe kell venni.

ÁGAZATONKÉNTI KÖZMŰ ELŐÍRÁSOK

25. § Vízellátás

(1) A Kékkúti Theodóra forrásnak Kővágóörs közigazgatási területére átnyúló, utánpótlódási és mennyiségi korlátozással érintett területén bármilyen vízkivételi tevékenység csak az illetékes KÖVIZIG hozzájárulásával engedélyezhető.

(2) A tervezett és a rekonstrukcióra kerülő vezetékekről az oltóvíz kivételét földfeletti tűzcsapokkal kell biztosítani. A tűzcsapokat a védendő épülettől mérten 100 méternél közelebb kell elhelyezni.

(3) Azokban a létesítményekben, ahol az oltóvíz mennyisége meghaladja a hálózatból kivehető vízmennyiséget, az építményeknek a tűzi víz ellátását a meglévő vezeték keresztmetszetének bővítésével, a tervezett mértékadó tűzszakasz nagyságának a csökkentésével illetve helyi megoldással kiegészítve, tűzi víztároló építésével kell megoldani.

(4)76 A település beépítésre nem szánt területén lakás céljául szolgáló, gazdasági, vagy idegenforgalmi célú új épület elhelyezése, illetve meglévő épület felsorolt célra történő funkcióváltása csak akkor engedélyezhető, ha az illetékes szakhatóság által elfogadott, az ágazati előírásnak megfelelő vízminőségű ivóvízellátás biztosítható.

Szennyvízelvezetés
A nyílt árkokba, időszakos vagy állandó vízfolyásba történt szennyvíz bekötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvíz bevezetéseket meg kell szüntetni.
A település területén a szennyvizek szikkasztása tilos.
A meglévő szennyvízcsatorna-hálózat mentén a még csatornázatlan ingatlanokat a hálózatra rá kell kötni.
A szennyvízcsatorna hálózat megépítését követően az érintett telkeket a közcsatornára rá kell kötni, a megszüntetett egyedi szennyvíz közműpótló berendezések (szikkasztók, gyűjtőtárolók) kiürítését és fertőtlenítését szakszerűen el kell végezni.
Új épület építése esetén az övezeti előírás szerinti közművesítettségi szint biztosítandó.
Azoknál az ingatlanoknál (pl. gazdasági területek), ahol a kibocsátott szennyvíz összetétele nem felel meg a közcsatornára rákötött szennyvíz vízminőségi követelményeinek, a telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel a vizeket elő kell tisztítani. A közcsatornába csak a megengedett szennyezettség mértékéig tisztított szennyvíz vezethető.
Új lakóépület meglévő és tervezett szennyvízátemelő telekhatárához viszonyítva legközelebb 20 m távolságra helyezhető el.
A település beépítésre nem szánt csatornázatlan területein a keletkező szennyvíz elvezetésére - ha a tisztított szennyvíz élővíz befogadóba bevezethető és a szakhatóságok hozzájárulnak, helyi szennyvíztisztító kisberendezés telepíthető. Ellenkező esetben vízzáró szennyvíz gyűjtőtároló berendezés létesítendő.
Felszíni vízelvezetés
A Balaton-tó partélétől mért 10- 10 m széles, és a település területén levő Burnót és Sásdi patak partélétől mért 6- 6 m széles, és az önkormányzati kezelésben lévő árkoknak a partéleitől mért 2- 2 m széles sávot vízgazdálkodási célból fenn kell tartani. A már elépített helyeken a nyílt árkok karbantartására az egyik oldalon legalább 3 m , a másik oldalon legalább 1m szélességű sávot kell biztosítani.
A karbantartási sávok nem építhetők be, legfeljebb olyan tevékenység végezhető rajtuk, amely a szakfeladatok elvégzését nem akadályozza
Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (árok, vízfolyás, horhos stb.) egyéb célra hasznosítani csak vízjogi létesítési engedély alapján a KÖVIZIG engedélyével szabad.
A csapadékvíz hálózattal szállított csapadékvíz élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező.
A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét a befogadóig ellenőrizni kell minden nagyobb (fél ha-t meghaladó telekterületű) beruházás engedélyezése esetén. A beruházásra építési engedély csak akkor adható, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig.
A 20, illetve annál több gépkocsit befogadó, kiemelt szegéllyel építendő parkoló felületekről az összegyűlő csapadékvizet olajfogó műtárgyon keresztül kell a befogadó csatornába vezetni.
Villamosenergia-ellátás
A beépítésre szánt területek tervezett kisfeszültségű és közvilágítási vezetékeit, továbbá a meglévő beépítés területén meglévő, rekonstrukcióra kerülő hálózatokat földkábelben kell vezetni.
A már beépített területen a beépülő foghíjaknál és az átépítésre kerülő épületeknél új csatlakozás létesítésekor a meglévő föld feletti vezetésű kisfeszültségű villamosenergia-hálózathoz az oszlopokról a földfeletti átfeszítések helyett a földkábelben történő csatlakozást kell alkalmazni.
A Nemzeti Park területén új villamosenergia-hálózat csak föld alatti vezetéssel létesíthető.
Új közvilágítási hálózat létesítésekor, ill. meglévő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése engedélyezhető.
Földgázellátás
Középnyomású földgázellátással rendelkező területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás-szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezések a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetők fel.
A földgázvezetékeket közterületen és telken belül is csak föld alatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.
Elektronikus hírközlés, kábel TV
A Nemzeti Park területén, tájképvédelmi övezetben légvezeték, antennatorony nem építhető. Egyéb területeken külön vizsgálat és a növénytakarás lehetőségének függvényében fenti építmények a területre vonatkozó magasabb szintű előírások77 keretei között engedélyezhetők.

ZÖLDFELÜLETI ELŐÍRÁSOK

26. § (1) A tervezett épületek alaprajzi kialakításánál alkalmazkodni kell a meglévő utcai sorfákhoz. Hiányos fasor esetén a pótlás lehetőségét biztosítani kell.

(2) Engedéllyel, vagy engedély nélkül kivágott fás növényzet pótlásáról a lombtérfogat-egyenérték fenntartása mellett – egy éven belül – gondoskodni kell.

(3) Beépítetlen terület gondozásáról, gyomtalanításáról a tulajdonos köteles gondoskodni.

(4) Újonnan biológiailag aktív felületet, zöldfelületet igénybe venni csak a levélfelület-index egyenértékkel jellemzett biológiai aktivitásérték visszapótlása mellett szabad. A visszapótlást biztosító növénytelepítések mennyiségét, fajtáját, helyét az építési engedélyezési terv részeként kell meghatározni. Teljesülése a használatba vételi engedély megadásának előfeltétele.

A biológiai aktivitásérték helyreállításánál az alábbi levélfelület-index érték azonosságok érvényesítendők:
1 egységnyi erdőterület (levélfelület-index: 10) megszüntetésével járó levélfelület-csökkenés
- 1,7 egységnyi gyep
- 1,4 egységnyi szántó beerdősítésével, illetve intenzív parkosításával
1 egységnyi ligetes terület (levélfelület-index: 8) igénybevételével járó levélfelület-csökkenés
- 1,3 egységnyi gyep
- 1,1 egységnyi szántó beerdősítésével, illetve intenzív parkosításával
1 egységnyi gyepes terület (levélfelület-index: 4) felszámolásával járó levélfelület-csökkenés
- 0,7 egységnyi gyep
- 0,5 egységnyi szántó beerdősítésével, illetve intenzív parkosításával
1 egységnyi szántó (levélfelület-index: 3) igénybevételével járó levélfelület-csökkenés
- 0,5 egységnyi gyep
- 0,4 egységnyi szántó beerdősítésével, illetve intenzív parkolásával pótolandó.
A visszapótlásra szánt növényzet kiültetését az építési területen – vagy ha e kötelezettség a terület hasznosítását gátolná, vagy túlültetést okozna, úgy telken kívül, (de lehetőleg hatóterületen belül) – kell elvégezni.
78 A tájkarakter megőrzése érdekében, a zöldterületek kialakítása, felújítása során honos növényfajok telepítendők, a jelen építési szabályzat 3. mellékletében szereplő, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága által javasolt növénylista felhasználásával.

ÁLTALÁNOS KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK

27. § (1) A község közigazgatási területén csak olyan tevékenységek folytathatók, olyan létesítmények üzemeltethetők, építhetők, amelyek által kibocsátott

a)79 zajterhelés mértéke nem haladja meg a vonatkozó [27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes] rendelet szerinti határértékeket,

b)80 levegőterhelés nem haladja meg a vonatkozó [4/2011. (I. 14.) VM] rendeletben meghatározott határértékeket.

(2) A község területén állattartás céljára szolgáló építmény elhelyezése csak az állatok tartásáról szóló helyi önkormányzati és a jelen rendelet előírásai és a vonatkozó egyéb jogszabályok, hatósági előírások együttes figyelembevételével engedélyezhető.

(3) A község igazgatási területén csak olyan állattartó telepet szabad üzemeltetni, ahol a keletkező trágya kezelése, ártalmatlanítása a szakhatóságok által elfogadott módon megoldott.

(4) Kommunális szilárd és folyékony hulladék elhelyezése csak a külön rendeletben szabályozott és a vonatkozó egyéb jogszabályok, hatósági előírások együttes figyelembevételével engedélyezhető.

(5) Veszélyes hulladék az üzemek, intézmények területén csak átmeneti jelleggel, a vonatkozó jogszabályok és hatósági előírások betartásával tárolható.

(6) A talaj és a felszíni, ill. felszín alatti vizek védelme érdekében veszélyes hulladékot, növényvédő szert, műtrágyát, útsózási anyagot csak fedett, szivárgásmentes, vízzáró szigetelésű, zárt tárolóban szabad elhelyezni.

(7) Külterületen a telek tulajdonosa köteles gondoskodni a keletkező szennyvíz, trágya, kommunális hulladék és egyéb hulladék ártalommentes átmeneti tárolásáról és a kijelölt telepekre szállításáról.

(8) Élővízfolyásokba, csapadékcsatornákba, felhagyott kutakba bármely hulladékot, szennyvizet vezetni tilos, a meglévő szennyvízbekötéseket a jelen rendelet hatályba lépését követő egy éven belül meg kell szüntetni.

(9)81 A talaj- és talajvíz védelme érdekében kommunális szennyvíz belterületen csak közcsatornába, annak kiépítéséig zárt tárolóba vezethető. Külterületen, ha a szennyvíz közcsatornába nem vezethető, csak zárt szennyvíztároló vagy egyedi szennyvíztisztító berendezés létesíthető.

Ez utóbbihoz a VIZIG és a Környezetvédelmi Felügyelőség hozzájárulását be kell szerezni.
A közcsatornába vezetett szennyvizek minőségének meg kell felelnie a vonatkozó [220/2004. (VII. 21.) sz. Korm. rendelet, ill. a 28/2004. (XII. 25.) KvVM] rendeletek szerint megállapított határértékeknek.
Az építési törmeléket, valamint a kikerülő földfelesleget a kommunális hulladéktól elkülönítve kell deponálni.
Külterületen folyóvizek partjától számított 50 m , állóvizek partjától számított 100 m távolságon belül, belterületen, vagy beépítésre szánt területen folyó- vagy állóvizek partjától számított 25 m védőtávolságon belül - ettől eltérő szabályozási tervi jelölés esetét kivéve - épületnek minősülő építmény nem építhető.

A KÖZTERÜLETEK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI

28. § (1) Közterületen építmény elhelyezése, burkolat, közmű építése, növénytelepítés csak egységes közterület-rendezési (településrendezési, közlekedési, közmű, kertészeti) terv alapján engedélyezhető.

(2)82

A KERÍTÉSÉPÍTÉS SZABÁLYAI

29. § (1) A településkép-védelmi területen közterületi határvonal felőli oldalon a hagyományoknak megfelelő, legfeljebb 1,40 m magasságú, vagy a szomszédos telkeken meglévő hagyományos kerítésekhez igazodó magasságú kőkerítés, ill. 1,60 m magasságú áttört léckerítés építhető.

(2) Az (1) szerinti területen kívüli egyéb belterületen legfeljebb az (1) szerinti kőkerítés, vagy legfeljebb 1,8 m magas nem tömör kerítés építhető. Tömör lábazat magassága legfeljebb 30 cm lehet.

(3) Külterületen kerítésként

a) Gk, Ki és Ki0 övezetekben az építési engedéllyel együtt benyújtott terv alapján építhető legfeljebb 1,8 m magas, nem tömör kerítés.

b) lakóépület körüli telekhatáron, vagy azon belül legfeljebb 1,8 m magas, a külső oldalon élősövénnyel teljesen takart nem tömör kerítés építhető, melynek tömör lábazatmagassága legfeljebb 30 cm lehet,

c) állattartásra szolgáló terület esetében a telekhatáron, vagy azon belül a b) bek. szerinti kerítés, vagy villanypásztor alkalmazható.

d) A Nemzeti Park külterületén végezhető állattartáshoz – a gyepterületek terhelhetőségének függvényében – kerítésként csak villanypásztor alkalmazható.

IV. Fejezet

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

ELŐÍRÁSOK ALKALMAZÁSA

30. § (1) A 22. § (3) bekezdése alapján a korszerűbb szennyvíztisztítómű üzembe helyezése után a 300 m-es védőtávolság 150 m-es, vagy annál kisebb védőtávolságra csökkentésével a szabályozási terv szerinti építési övezetek kialakíthatók. A feloldásról a jegyző értesíti az illetékes építéshatóságot.

(2) E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. Kihirdetéséről a jegyző a helyben szokásos módon gondoskodik.

31. § E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvének figyelembevételével készült az azzal összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.83

2. melléklet8687

Kővágóörs Község Belterületi Szabályozási Terve M = 1:2000

3. melléklet88

Javasolt növénylista
/A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságának ajánlásával/
A LAKÓTERÜLET KERTJE:
Javasolt kialakításának előzménye és mintája a parasztkertek hagyománya. Ezt kiegészíti a klimatikus adottságokból következő sajátos tájkarakter.
Gyepterületek:
A telkeken a legnagyobb helyet a gyepterület foglalja el. Kialakításánál az egyetlen fűből álló, fajszegény gyepek helyett a területen előforduló fűfajok és más alacsony növényzet használatával virágos gyep létesítése javasolt. Kialakítása történhet fűmag keverék vetésével. (Pl. Sport keverékkel megerősödő gyepre Margitsziget keverékkel és apró díszítő lágyszárúakkal fajgazdag, természetes hatású pázsit telepítése.) A gyep széleinél, vagy kevésbé taposott foltokban a környék szép vadvirágait lehet ültetni. Többféle fiúmag használatával a természeteshez közelebb álló gyep kialakítása, célszerűen a természetes gyepterületen gyűjtött szaporító anyaggal (szakmai ismeretet kíván). Javasolt alkotók:
¬ francia perje (Arrhenatherum elatius)
¬ karcsú fényperje (Koeleria cristata)
¬ prémes gyöngyperje (Melica ciliate)
¬ sziklai csenkesz (Festuca pseudodalmatica)
¬ kései perje (Cleistogenes serotina)
¬ vékony csenkesz (Festuca valesiaca)
A fű felületét apró növésű lágyszárúak díszíthetik, pl:
¬ százszorszép (Bellis perennis)
¬ vajszmu or ogszem (Scabiosa ocroleuca)
¬ kakukkfű (Thymus serpyllum)
¬ veronika fajok (Veronica sp)
¬ hasznos földitömjén (Pimpinella saxifraga)
¬ fehér here (Trifolium repens)
A gyep széleinél, vagy kevésbé taposott foltokban a környék szép vadvirágai telepíthetők:
¬ hóvirág (Galanthus nivalis)
¬ télizöld meténg (Vinca minor)
¬ illatos ibolya (Viola odorata)
¬ gyöngyvirág (Convallaria majalis)
¬ széles levelű salamonpecsét (Polygonatum latifolium)
A kertet szegélyezhetik alacsony növésű kerti virágok, ill. helyenként magasabb virágos növények. Kedvező a fűszer és gyógynövények használata is. A kerítések, támfalak felületét díszcserjék sora élénkítheti. Nagyobb felület esetén hasznos lehet a kőbástyára, kerítésre felkúszó, vagy lecsüngő növényzet telepítése.
Alacsony növésű szegélyvirágok:
¬ pocsinrózsa (Portulaca grandiflora)
¬ jácintok (Hyacinthus sp)
¬ csupros nárcisz (Narcissus pseudonarcissus)
¬ törökszegfű (Dianthus barbatus)
¬ lenvirágú habszekfű (D. plumaris)
¬ körömvirág (Calendula officinalis)
¬ aranysáfrány (Crocus aureus)
¬ pompás nárcisz(Narcissus Incomparabilis)
¬ búzavirág (Centaurea cyanus)
¬ árvácska (Viola wittrockiana)
¬ fehér nárcisz Narcissus poeticus)
¬ tazetta nárcisz (Narcissus tazetta)
¬ kerti szegfű (Dianthus) carvophyllus)
¬ petúnia (Petunia hybrida)
¬ lila sáfrány (Crocus vernus)
¬ kék nőszirom (Iris germanica)
¬ törpe bársonyvirág (Tagetes patula)
¬ szikla-bőrlevél (Bergenia crassifolia)
Magasabb kerti virágok:
¬ nefelejcs (Myosotis silvestris)
¬ kerti margaréta (Chrysanthhemum maximum)
¬ kerti szarkaláb (Consolida ajacis)
¬ tornyos harangvirág (Campanula pyramidalis)
¬ estike (Hesperis matronalis)
¬ őszirózsa fajok (Aster sp)
¬ mezei margaréta (C. leucantheum)
¬ fehér liliom (Lilium candidum)
¬ ezüstös pipitér(Anthemis hiebersteiniaia)
¬ erdei szellőrózsa (Anemone sylvestris)
¬ japán árnyliliom (Hosta lancifolia)
¬ pálmaliliom (Yucca filamentosa)
¬ bugás lángvirág (Phlox paniculata)
¬ kerti fátyolvirág (Gypsophila elegans)
¬ tűzliliom (Lilium bulbiferuni)
¬ tulipánfélék (Tulipa sp.)
¬ oroszlánszáj (Antirrhinum majus)
¬ bárányfarok (Amaranthus hypochondriacus)
Kerti díszként is használható fűszer- és gyógynövények:
¬ üröm fajok (Artemisia sp.)
¬ izsóp (Hypossus officinalis)
¬ levendula (Lavandula angustifolia)
¬ rozmaring (Rosmarinus officinalis)
¬ kerti ruta (Ruta graveolens)
¬ orvosi zsálya (Salvia officinalis)
¬ kakukkfű fajok (Thymus serpyllum, TT sp.)
¬ bazsalikom (Ocimum basalicum)
Kerítést kísérő díszcserjék:
¬ kerti madárbirs (Cotoneaster horizontalis)
¬ tűztövis (Pyracantha coccinea)
¬ egybibés galagonya (Craetegus monogyna)
¬ szederfajták (Rubussp.)
¬ nyári orgona (Buddleia davídii)
¬ mályva (Hibiscus siriacus)
¬ közönséges orgona (Syringa vulgaris)
Felkúszó és lecsüngő növényzet (támfalra, kerítéshez, kőfal elé):
¬ trombita folyondár (Campsis radicans)
¬ sarkantyúka (Tropaeolum majus)
¬ tatár lonc (Lonicera tatarica)
¬ magyar lonc (Lonicera tellmaniana)
¬ borostyán (Hedera helix)
¬ kék hajnalka (Ipomoea tricolor)
¬ ligeti szőlő (Vitis silvestris)
¬ bíboros hajnalka (Pomoea purpurea)
Kőfalakat, támfalakat élénkító növényzet (a kúszónövényekkel együtt alkalmazva)
¬ sziklai ternye (Alyssum saxatile)
¬ fehér varjúháj (Sedum album)
¬ rózsás kövirózsa (Sempervivum marmoreum)
¬ borsos varjúháj (Sedum acre )
A lakótelek fái:
A régi falusi kertekben jellemzőek a haszonfák voltak, főleg a kevés permetezést igénylő gyümölcsfák. Más fákat csak megtűrtek - nem vágtak ki -, ha kivételesen szép volt. pl.:
¬ kislevelű hárs (Tilia cordata)
¬ berkenye (Sorbussp.)
¬ vadkörte (Pyrus pyraster)
¬ tölgy (Quercus sp.)
Javasolt gyümölcsfák és cserjék
¬ őszibarack (Prunus persica)
¬ cseresznye (Cerasus sp.)
¬ kajszibarack (Prunus armeniaca)
¬ meggy (Prunus cerasus)
¬ eperfa (Morus alba)
¬ málna (Rubus ideaus)
¬ füge (Ficus carica)
¬ mogyoró (Corylus avellana).
¬ dió (Juglans regia)
¬ szilva (Prunus domestica)
¬ körte (Pyrus communis)
¬ mandula (Prunus dulcis)
¬ alma (Malus domestica)
¬ szőlő (Vitis vinifera)
¬ egres (Ribes uva-crispa)
¬ piros ribizli (Ribes spicatum)
Sajátos hangulatot adhat:
¬ a különféle dísztökök (Cucurbita pepo),
¬ a kúszó bab (Phaseolus sp.),
¬ napraforgó (Helianthus) mértéktartó alkalmazása.
A lakótelken a felsorolt növényfajokból ízléssel összeválogatva alakítható ki a virágos gyep, néhány árnyékot adó (gyümölcs)fa, a széleken cserjék, virágok, a kerítést kísérő magasabb virágok vagy cserjesor, a nagyobb függőleges felületeket vagy kőfalat derítő kúszónövények, sziklai növényzet.
A lakóházat, tornácot, falmélyedéseket cserepes dísznövények gazdagíthatják, legjellemzőbb a muskátli (Pelargonium zonale).
KÖZTERÜLETEK, PARKOK NÖVÉNYZETE:
Alapvető szempont, hogy a területen honos növényfajok, fák és cserjék használatával alakítsák ki. A lágyszárúak, virágok a kezelt parkok jellegét - a fák, bokrok nagyszámú alkalmazása esetén - kevésbé határozzák meg, a nemesítésekkel távoli területeken honos virágok mindennapi alkalmazása elterjedt. Itt kevésbé elvárt a honos fajok alkalmazása, inkább a zöldfelületek karaktere határozza meg a kiválasztásukat.
Fák a templom körül és a jelentősebb középületeknél:
¬ kislevelű hárs (Tilia cordata)
¬ vadgesztenye vagy bokrétafa (Aesculus hippocastanum)
¬ molyhos tölgy (Quercus pubescens)
¬ kocsánytalan tölgy (Quercus petrae)
További honos fafajok:
¬ mezei juhar (Acer campestre)
¬ mezei szil (Ulmus minor)
¬ magas kőris (Fraxinus excelsior)
¬ virágos v. mannakőris (Fraxinus ornus)
¬ madárberkenye (Sorbus aucuparia)
Színezheti az összetételt egy-egy:
¬ rezgő nyár (Populus tremula),
¬ nyír (Betula pendula),
¬ eperfa (Morus alba)
Cserjék
¬ madárbirs (Cotoneaster sp.)
¬ cserszömörce (Cotinus coggygria)
¬ egybibés galagonya (Crataegus monogyna)
¬ kecskerágó (Euonymus sp.)
¬ veresgyűrű som (Cornus sanguinea)
¬ kökény (Prunus spionosa)
Díszcserjék
¬ közönséges fagyal (Ligustrum vulgare)
¬ mogyoró (Corylus avellana)
¬ orgona (Syringa vulgaris).
A lakókerteknél felsorolt gyümölcsfák, cserjék, kúszónövények is alkalmazhatók a hely függvényében.
Kerülni kell a tájidegen fajok használatát, az adventív fajok betelepedését pedig minden áron megakadályozni!
Tájidegen fajok pl.:
¬ a fenyők (Picea sp),
¬ a tuják (Thuja occidentalis).
Különösen az adventív fajok betelepítését kell megakadályozni, mert ellenőrizhetetlen mértékű szaporodásukkal a növényzet összetételében, a települési és természetes zöldfelületekben óriási károkat okoznak, terjeszkedésük meg nem állítható. Ide sorolható pl.:
¬ bálványfa (Ailanthus altissima),
¬ gyalogakác (Amorpha fruticosa),
¬ akác (Robinia pseudo-acacia),
¬ aranyvessző (Solidago canadensis, S. gigartea).

KÖZMŰFÜGGELÉK89

1. függelék90

Hatályos jogszabályok tájékoztató jegyzéke
Általános
A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény
Az Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény
Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény
A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény
A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény
Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet
A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. tv. végrehajtásáról szóló 145/1999. (X. 1.) Korm. rendelet
A településtervezési és az építészeti–műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól szóló 104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet
A településrendezési és az építészeti–műszaki tervtanácsokról szóló 252/2006. (XII. 7.) Korm. rendelet
A földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzinév Bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól szóló 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet
A telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telephely-engedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló 358/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet
A területrendezési hatósági eljárásról szóló 76/2009. (IV. 8.) Korm. rendelet
A főépítészi tevékenységről szóló 190/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet
A kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek, valamint a településrendezési tervek készítése során az országos, a kiemelt térségi és a megyei övezetek területi érintettségével kapcsolatosan állásfoglalásra kötelezett államigazgatási szervek köréről és az eljárás részletes szabályairól szóló 282/2009. (XII. 11.) Korm. rendelet
Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet
A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet
A telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló 57/2013. (II. 27.) Korm. rendelet
A telekalakításról szóló 85/2000. (XI. 8.) FVM rendelet
A telekalakítási és építési tilalom elrendeléséről szóló 24/2009. (IX. 30.) NFGM rendelet
A jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet
Közlekedés
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény
A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény
A közutak igazgatásáról szóló 19/1994. (V. 31.) KHVM rendelet
A hagyományos vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatóságáról szóló 103/2003. (XII. 2.) GKM rendelet [4. számú melléklet: a 103/2003. (XII. 2.) GKM rendelethez: Országos Vasúti Szabályzat]
e-ÚT 02.01.41 számú Útügyi műszaki előírás a településrendezési tervek kötelező alátámasztó közúti közlekedési munkarészeinek tartalmi követelményeire
e-ÚT 03.01.11 számú Útügyi műszaki előírás a közutak tervezésére
e-ÚT 03.03.21 számú Útügyi műszaki előírás a szintbeni közúti csomópontok méretezésére és tervezésére
e-ÚT 03.02.21 számú Útügyi műszaki előírás közutak melletti ingatlanok, kiszolgáló létesítmények útcsatlakozására
Kulturális örökségvédelem
A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény
A régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 393/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet
Az örökségvédelmi hatástanulmányról szóló 395/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet
Az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól szóló 66/1999. (VIII. 13.) FVM rendelet
Környezet és természetvédelem
A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény
A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény
A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény
Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet
Egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet
A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet
A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet
A környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet
A fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet
A nemzeti parkok területének övezeti kategóriákba való besorolásáról szóló 14/1997. (V. 28.) KTM rendelet
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park létesítéséről szóló 31/1997. (IX. 23.) KTM rendelet
Az érzékeny természeti területekre vonatkozó szabályokról szóló 2/2002. (I. 23.) KöM-FVM együttes rendelet
A területek biológiai aktivitásértékének számításáról szóló 9/2007. (IV. 3.) ÖTM rendelet
Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet
Termőföldvédelem
A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény
A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény
A szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 50/2001.(IV.3.) Korm. rendelet
Erdővédelem
Az erdőről, az erdő védelméről és az erdő-gazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény
Az erdőről, az erdő védelméről és az erdő-gazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény végrehajtásáról szóló 153/2009. (XI. 13.) FVM rendelet
Vízvédelem
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény
A vízitársulatokról szóló 2009. évi CXLIV. törvény
A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet
Az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet
A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet
A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet
A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet
A vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet
A nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló 21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet
A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet
A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet
A vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet
A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25) KvVM rendelet
A vízszennyező anyagok kibocsátására vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet
A használt és szennyvizek kibocsátásának ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról szóló 27/2005. (XII. 6.) KvVM rendelet
A felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet
A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról szóló 30/2008. (XII. 31.) KvVM rendelet
A földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet
A felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről és azok alkalmazásának szabályairól szóló 10/2010. (VIII. 18.) VM rendelet
A folyók mértékadó árvízszintjeiről szóló 11/2010. (IV. 28.) KvVM rendelet
Zaj- és rezgésvédelem
A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet
A környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet
Levegővédelem
A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet
A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet
A levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet
A levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló 6/2011. (I. 14.) VM rendelet
Hulladékgazdálkodás
A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény
A veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról szóló, Bázelben, 1989. március 22. napján aláírt Egyezmény kihirdetéséről szóló 101/1996. (VII. 12.) Korm. rendelet
A veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet
A települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet
A hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet
A települési szilárd hulladék kezelésére szolgáló egyes létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes műszaki szabályairól szóló 5/2002. (X. 29.) KvVM rendelet
A területi hulladékgazdálkodási tervekről szóló 15/2003. (XI. 7.) KvVM rendelet
A biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről szóló 23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet
Az építési és bontási hulladékok kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet
A hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet
Tűzvédelem
A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény
Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról szóló 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet
Egészségügy
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény
Bányászat, geológia
A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény
A szénhidrogén szállítóvezetékek biztonsági követelményeiről és a Szénhidrogén szállító-vezetékek biztonsági szabályzata közzétételéről szóló 79/2005. (X. 11.) GKM rendelet
Közművek
A víziközmű szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény
MSZ 7487/2-80
MSZ 7487/3-80
Vezetékes gázellátás
A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény
A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet
Villamos energia
A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény
A villamosmű biztonsági övezetéről szóló 122/2004. (X. 15.) GKM rendelet
Hírközlés
Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény
A távközlési építmények engedélyezéséről és ellenőrzéséről szóló 29/1999. (X. 6.) KHVM rendelet
Az elektronikus hírközlési építmények elhelyezéséről és az elektronikus hírközlési építményekkel kapcsolatos hatósági eljárásokról szóló 14/2013. (XI. 25.) NMHH rendelet

2. függelék

Nemzetközi/országos jelentőségű értékek
Műemlékek és műemléki jelentőségű területek

A

B

C

D

E

F

1

törzs-szám

azonosító

védelem
fajtája

védés

cím

név

2

5194

9948

Műemlék

1958

Jókai Mór utca

Ált. iskola

3

5189

9939

Műemlék

1958, 1960

Ecséri szőlőhegy

Ecsérpusztai templomrom

4

5192

9946

Műemlék

1958, 1966

Jókai u.

Ev. templom

5

5193

9947

Műemlék

1958

Jókai Mór utca 18.

Ház

6

5198

9951

Műemlék

1958

Petőfi Sándor u. 14 .

Ház

7

5204

9958

Műemlék

1958

Temető u. 1.

Ház

8

5205

9959

Műemlék

1958

Vörösmarty utca

Ház

9

5203

9941

Műemlék

1958

Petőfi Sándor utca

Kerkápoly kripta

10

5195

9575

Műemlék

1958

Kisörs

Kisörsi templomrom

11

6631

9942

Műemléki környezet

1967

Kővágóörs, Ecsérpuszta-i templomrom
műemlék
"műemléki környezet"

12

5187

9943

Műemlék

1986

Ady Endre u. 30.

Lakóház

13

9598

9952

Műemlék

1983

Petőfi Sándor u. 18 .

lakóház

14

10803

9953

Műemlék

1986

Petőfi Sándor u. 34 .

Lakóház

15

9088

9954

Műemlék

1980

Petőfi Sándor u. 44 .

Lakóház

16

8899

9955

Műemlék

1978

Rákóczi u. 1.

lakóház

17

10456

9956

Műemlék

1990

Rákóczi u.

Lakóház

18

9688

9957

Műemlék

1984

Szondy utca

Lakóház

19

10792

9960

Műemlék

1992

Zrínyi u. 12 .

Lakóház

20

9358

9950

Műemlék

1982

Jókai utca

Lakóház

21

9688

17465

Műemléki
környezet

Lakóház ex lege műemléki környezete

22

11359

12070

Műemlék

2009

népies lakóépület

23

11359

13319

Műemléki
környezet

2009

Népies lakóház műemléki környezete

24

5191

9945

Műemlék

1958

Jókai u.

R. k. templom

25

5202

9940

Műemlék

1958

Sóstókál

Sóstótkáli templomrom

26

5190

9949

Műemlék

1972

Fülöphegy, Jókai u. 75.

Vinvellérház

27

9761

9944

Műemlék

1985

Dózsa György u.

Zsinagóga
Valamennyi felsorolt elem műemléki védelem alatt áll.
Régészeti lelőhelyek

A

B

C

1

köh azonosító

szám

lelőhely neve

2

8277

1

Pálköve - Kőbánya

3

8278

2

Ecséri templom

4

8279

3

Kisörsi pusztatemplom

5

8280

4

Evangélikus templom

6

8281

5

A falu ÉNY-i része

7

8282

6

Hármas domb-dűlő

8

8283

7

Kamonya-hegy – Novák antal szőlője

9

8284

8

Dani kút(tól K-re)

10

8285

9

Kis-hegy tető (Kamonya-hegy)
Nemzetközi/országos jelentőségű természetvédelmi érdekeltségű területek
A) Nemzetközi jelentőségű területek

A

B

1

megnevezés

hrsz.

2

Natura 2000 terület:
SPA, SCI – Balaton (HUBF30002)

0281/22, 0282/8

3

Natura 2000 terület:
SCI – Sásdi rét (HUBF20012)

087/1, 088, 0135/3, 0135/4
SPA = különleges madárvédelmi terület
SCI = kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület
B) Országos jelentőségű területek

A

B

1

megnevezése

hrsz.

2

Balaton-felvidéki Nemzeti Park területe

04*
1-666, 02/1–0190/3, 0190/11–30, 0217–0225
1469, 1470, 1471/1–2, 1472/1–2, 1480/1–4, 1481/1, 1481/3–4

3

Nemzeti Ökológiai Hálózat

SZT lapokon ábrázolva
* = Fokozottan védett terület
1

Módosította a 17/2015. (XII. 04.) önkormányzati rendelet 7. § a) pontja, hatályos: 2016. január 3-tól.

2

Módosította a 17/2015. (XII. 04.) önkormányzati rendelet 1. § (1) bekezdése, hatályos: 2016. január 3-tól.

4

Módosította a 17/2015. (XII. 04.) önkormányzati rendelet 1. § (2) bekezdése, hatályos: 2016. január 3-tól.

5

Hatályon kívül helyezte a 17/2015. (XII. 04.) önkormányzati rendelet 7. § b) pontja, hatálytalan: 2016. január 3-tól.

6

Módosította a 17/2015. (XII. 04.) önkormányzati rendelet 6. § (1) bekezdése, hatályos: 2016. január 3-tól.

7

Módosította a 17/2015. (XII. 04.) önkormányzati rendelet 6. § (2) bekezdése, hatályos: 2016. január 3-tól.

8

Módosította a 17/2015. (XII. 04.) önkormányzati rendelet 6. § (3) bekezdése, hatályos: 2016. január 3-tól.

9

Módosította a 17/2015. (XII. 04.) önkormányzati rendelet 6. § (4) bekezdése, hatályos: 2016. január 3-tól.

10

Beiktatta a 17/2015. (XII. 04.) önkormányzati rendelet 2. §-a, hatályos: 2016. január 3-tól.

11

Módosította a 17/2015. (XII. 04.) önkormányzati rendelet 7. § c) pontja, hatályos: 2016. január 3-tól.

12

Módosította a 17/2015. (XII. 04.) önkormányzati rendelet 3. § (1) bekezdése, hatályos: 2016. január 3-tól.

13

Módosította a 17/2015. (XII. 04.) önkormányzati rendelet 3. § (2) bekezdése, hatályos: 2016. január 3-tól.

14

Módosította a 17/2015. (XII. 04.) önkormányzati rendelet 3. § (2) bekezdése, hatályos: 2016. január 3-tól.

15

Módosította a 17/2015. (XII. 04.) önkormányzati rendelet 3. § (2) bekezdése, hatályos: 2016. január 3-tól.

16

Módosította a 17/2015. (XII. 04.) önkormányzati rendelet 6. § (5) bekezdése, hatályos: 2016. január 3-tól.

17

Módosította a 17/2015. (XII. 04.) önkormányzati rendelet 3. § (3) bekezdése, hatályos: 2016. január 3-tól.

18

Módosította a 17/2015. (XII. 04.) önkormányzati rendelet 6. § (6) bekezdése, hatályos: 2016. január 3-tól.

19

Módosította a 17/2015. (XII. 04.) önkormányzati rendelet 3. § (4) bekezdése, hatályos: 2016. január 3-tól.

20

Módosította a 17/2015. (XII. 04.) önkormányzati rendelet 7. § d) pontja, hatályos: 2016. január 3-tól.

21

Módosította a 17/2015. (XII. 04.) önkormányzati rendelet 3. § (5) bekezdése, hatályos: 2016. január 3-tól.

22

Módosította a 17/2015. (XII. 04.) önkormányzati rendelet 3. § (6) bekezdése, hatályos: 2016. január 3-tól.

23

Módosította a 17/2015. (XII. 04.) önkormányzati rendelet 3. § (6) bekezdése, hatályos: 2016. január 3-tól.

24

Módosította a 17/2015. (XII. 04.) önkormányzati rendelet 3. § (6) bekezdése, hatályos: 2016. január 3-tól.

25

Módosította a 17/2015. (XII. 04.) önkormányzati rendelet 3. § (6) bekezdése, hatályos: 2016. január 3-tól.

26

Módosította a 17/2015. (XII. 04.) önkormányzati rendelet 3. § (6) bekezdése, hatályos: 2016. január 3-tól.

27

Módosította a 17/2015. (XII. 04.) önkormányzati rendelet 3. § (7) bekezdése, hatályos: 2016. január 3-tól.

28

Módosította a 17/2015. (XII. 04.) önkormányzati rendelet 3. § (8) bekezdése, hatályos: 2016. január 3-tól.

29

Hatályon kívül helyezte a 17/2015. (XII. 04.) önkormányzati rendelet 7. § e) pontja, hatálytalan: 2016. január 3-tól.

30

Hatályon kívül helyezte a 17/2015. (XII. 04.) önkormányzati rendelet 7. § e) pontja, hatálytalan: 2016. január 3-tól.

31

Módosította a 17/2015. (XII. 04.) önkormányzati rendelet 3. § (9) bekezdése, hatályos: 2016. január 3-tól.

32

Módosította a 17/2015. (XII. 04.) önkormányzati rendelet 6. § (7) bekezdése, hatályos: 2016. január 3-tól.

33

Módosította a 17/2015. (XII. 04.) önkormányzati rendelet 7. § f) pontja, hatályos: 2016. január 3-tól.

34

Módosította a 17/2015. (XII. 04.) önkormányzati rendelet 7. § g) pontja, hatályos: 2016. január 3-tól.

35

Módosította a 17/2015. (XII. 04.) önkormányzati rendelet 6. § (8) bekezdése, hatályos: 2016. január 3-tól.

36

Beiktatta a 17/2015. (XII. 04.) önkormányzati rendelet 3. § (10) bekezdése, hatályos: 2016. január 3-tól.

37

Beiktatta a 17/2015. (XII. 04.) önkormányzati rendelet 3. § (10) bekezdése, hatályos: 2016. január 3-tól.

38

A zónában a beépíthetőség szempontjából említett szőlő művelési ág akkor vehető figyelembe, ha a telek területének legalább 80%-a az említett művelési ágban nyilvántartott (földhivatali nyilvántartás) és ténylegesen is úgy művelt. Azon a telken, amelynek csak egy része tartozik szőlő művelési ágba, az egyéb művelési ágú telekrész területe (gyep, erdő stb.) a beépíthetőség számításánál nem vehető figyelembe.

39

Lakóépület csak a szabályozási tervlapon ilyen célra kijelölt területen belül helyezhető el (2000. évi CXII. törvény 46. § g).

42

Módosította a 17/2015. (XII. 04.) önkormányzati rendelet 6. § (9) bekezdése, hatályos: 2016. január 3-tól.

43

2000. évi CXII. törvény 23. § (1) b), 45. §, 51. §, V-1, V-3, C-1 és T-1 övezet előírásai, ill. az 1996. évi LIII. törvény, 6. és 7. §

45

1996. évi LIII. tv. 16. és 18. §

47

Beiktatta a 17/2015. (XII. 04.) önkormányzati rendelet 4. §-a, hatályos: 2016. január 3-tól.

48

Módosította a 17/2015. (XII. 04.) önkormányzati rendelet 6. § (10) és (11) bekezdése, valamint a 7. § h) pontja, hatályos: 2016. január 3-tól.

49

Módosította a 17/2015. (XII. 04.) önkormányzati rendelet 6. § (12) bekezdése, hatályos: 2016. január 3-tól.

50

Hatályon kívül helyezte a 17/2015. (XII.04.) önkormányzati rendelet 7. § i) pontja, hatálytalan: 2016. január 3-tól.

51

Módosította a 17/2015. (XII. 04.) önkormányzati rendelet 5. § (1) bekezdése, hatályos: 2016. január 3-tól.

52

Módosította a 17/2015. (XII. 04.) önkormányzati rendelet 5. § (2) bekezdése, valamint a 7. § j) pontja, hatályos: 2016. január 3-tól.

53

a sorszámozást a szabályozási tervlap jelöli.

54

a sorszámozást a szabályozási tervlap jelöli.

55

Hatályon kívül helyezte a 17/2015. (XII. 04.) önkormányzati rendelet 7. § j) pontja, hatálytalan: 2016. január 3-tól.

56

Módosította a 17/2015. (XII. 04.) önkormányzati rendelet 5. § (2) bekezdése, hatályos: 2016. január 3-tól.

58

A természetvédelmi hatósági/szakhatósági feladatokat a KTVF látja el. A Nemzeti Park Igazgatóság szakmai-kezelői feladatokat végez, beleértve a védett területek kezelésének és fejlesztésének kidolgozását, ellenőrzését.

59

1996. évi LIII. tv. szerint

60

2000. évi CXII. törvény V-1, T-1 jelű alövezete

62

vakolt homlokzatfelület, helyi hagyományokhoz igazodó vakolatképzés, felületképzés, természetes színezésű cserépfedés, nádfedés (korcolt horganylemez-fedés, csak 3,0 m építménymagasságot nem meghaladó melléképületek esetén).

63

fa nyílászárók, népi építészethez igazodó nyílásméretekkel, osztásokkal, tagolással

64

Módosította a 17/2015. (XII. 04.) önkormányzati rendelet 7. § k) pontja, hatályos: 2016. január 3-tól.

65

2000. évi CXII. törvény V-1, V-3 és T-1 jelű alövezetei és vízparti területei, a Nemzeti Park területei

67

1996. évi LIII. tv. 16. és 18. §

69

Módosította a 17/2015. (XII. 04.) önkormányzati rendelet 5. § (3) bekezdése, hatályos: 2016. január 3-tól.

70

Beiktatta a 17/2015. (XII. 04.) önkormányzati rendelet 5. § (4) bekezdése, hatályos: 2016. január 3-tól.

71

Beiktatta a 17/2015. (XII. 04.) önkormányzati rendelet 5. § (4) bekezdése, hatályos: 2016. január 3-tól.

72

Beiktatta a 17/2015. (XII. 04.) önkormányzati rendelet 5. § (4) bekezdése, hatályos: 2016. január 3-tól.

73

Beiktatta a 17/2015. (XII. 04.) önkormányzati rendelet 5. § (4) bekezdése, hatályos: 2016. január 3-tól.

74

2000. évi CXII. törvény 23. § f), g), h), 23. § (2), 26. § e), 26. § (2), 27. § b)

75

2000. évi CXII. törvény V-1 és T-1 alövezetein

76

Módosította a 17/2015. (XII. 04.) önkormányzati rendelet 6. § (13) bekezdése, hatályos: 2016. január 3-tól.

78

Beiktatta a 17/2015. (XII. 04.) önkormányzati rendelet 5. § (5) bekezdése, hatályos: 2016. január 3-tól.

79

Módosította a 17/2015. (XII. 04.) önkormányzati rendelet 6. § (14) bekezdése, hatályos: 2016. január 3-tól.

80

Módosította a 17/2015. (XII. 04.) önkormányzati rendelet 6. § (15) bekezdése, hatályos: 2016. január 3-tól.

81

Módosította a 17/2015. (XII. 04.) önkormányzati rendelet 6. § (16) bekezdése, hatályos: 2016. január 3-tól.

82

Hatályon kívül helyzete a 15/2017. (XI. 02.) önkormányzati rendelet 12. § (2) bekezdése, hatálytalan 2017. november 3-tól.

83

Kiegészítette a 11/2009. (IX.01.) sz. rendelet

84

Beiktatta a 17/2015. (XII. 04.) önkormányzati rendelet 5. § (6) bekezdése, hatályos: 2016. január 3-tól.

85

Módosította a 17/2020. (XII. 22.) önkormányzati rendelet 1. §-a, hatályos 2020. december 23. napjától. Az 1. melléklet a Kővágóörs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2021. (X. 6.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

86

Módosította a 17/2020. (XII. 22.) önkormányzati rendelet 2. §-a, hatályos 2020. december 23. napjától.

87

Beiktatta a 17/2015. (XII. 04.) önkormányzati rendelet 5. § (7) bekezdése, hatályos: 2016. január 3-tól.

88

Beiktatta a 17/2015. (XII. 04.) önkormányzati rendelet 5. § (19) bekezdése, hatályos: 2016. január 3-tól.

89

Hatályon kívül helyezte a 17/2015. (XII. 04.) önkormányzati rendelet 7. § l) pontja, hatályos: 2016. január 3-tól.

90

Beiktatta a 17/2015. (XII. 04.) önkormányzati rendelet 5. § (20) bekezdése, hatályos: 2016. január 3-tól.