Oroszlány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2006 (X.12..) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról
Hatályos: 2024. 01. 31
Oroszlány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2006 (X.12..) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról
2024.01.31.
Oroszlány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. tv. 16. § (1) bekezdésében, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7. § (3) bekezdésében, 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 8. § (1) bekezdésében, valamint az 1997. évi LXXVIII. tv. 6. § (3) bekezdésében, továbbá a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, 1997. évi LXXVIII. tv. 9. §-ban biztosított véleményezési jogkörében, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 38. §-ban meghatározott feladatkörében eljáró Közép-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal, Komárom–Esztergom Megyei Önkormányzati Hivatal, Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Építésügyi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleti Főosztály Építésügyi Osztály, Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Útügyi Osztály, Pest Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály, Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Közé-dunántúli Regionális Intézete, Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Tatabányai, Tatai, Oroszlányi Kistérségi Intézete Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály, Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Északdunántúli Vízmű Zrt., Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, Égáz-Dégáz, FVM Fővárosi és Pest Megyei Mezőgazdasági Szakhivatal Erdészeti Igazgatóság, Országos Kémiai Biztonsági Intézet, Komárom-Esztergom Megyei Földhivatal, Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Tatabányai Járási Hivatal Földhivatali Osztály, Komárom-Esztergom Megyei Szakigazgatási Hivatala Földművelésügyi Igazgatóság, Pest Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály, Komárom-Esztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Komárom-Esztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Tatabányai Katasztrófavédelmi Kirendeltség, Győr-Moson Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgatóhelyettesi Szervezet, Katasztrófavédelmi hatósági Szolgálat, Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal, Komárom-Esztergom Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény-és Talajvédelmi Igazgatóság, Nemzeti Közlekedési Hatóság Légiközlekedési Igazgatósága, Nemzeti Közlekedési Hatóság Felügyeleti Főosztály- Repülőtéri és Repülésvédelmi Osztály, Honvédelmi Minisztérium Honvéd vezérkar, Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal, Komárom-Esztergom Megyei Rendőr- Főkapitányság Oroszlányi Rendőrkapitányság, Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság Rendészeti Igazgatóság, Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Székesfehérvári Iroda, Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Tatabányai Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály, Magyar Közút Állami Közútkezelő Fejlesztő Műszaki és Információs Kht. Komárom-Esztergom Megyei Területi Igazgatósága, Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzati Hivatal Területfejlesztési és Gazdasági Főosztály, Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatala Soproni Iroda, Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság, Nemzeti Közlekedési Hatóság Komárom-Esztergom Megyei Regionális Igazgatósága, Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatala, Nemzeti Közlekedési Hatóság Út- és Hídügyi Főosztály Engedélyezési és Forgalomszabályozási Osztály, Tatabányai Körzeti Földhivatal, Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Tatabányai Járási Hivatal Földhivatali Osztály, Veszprémi Bányakapitányság, Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Tatabányai Kirendeltség és Szolgáltató Központ, Környe Község Önkormányzata, Bokod Község Önkormányzata, Kecskéd Község Önkormányzata, Dad Község Önkormányzata, Várgesztes Község Önkormányzata, Vértessomló Község Önkormányzata, Gánt Község Önkormányzata, Pusztavám Község Önkormányzata véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
I. Fejezet
1. §1 Oroszlány Város Önkormányzata Képviselő-testületének a 147/2018. (IX.18.) a 217/2016. (XII.13.), a 132/ 2016. (VI.27.), az 53/2016. (III.29.) Kt. számú, a 168/2015. (IX.8.) Kt. számú, a 134/2013. (VII.27.) Kt. számú, a 151/2011. (XI.4.) Kt. számú, a 96/2011. (VI.29.) Kt. számú és 73/2006. (IX.26) Kt. számú határozattal módosított 52/2005.(VIII.09.) Kt. számú határozattal megállapított településszerkezeti tervével összhangban megalkotja a helyi építési szabályzatról szóló rendeletét és elrendeli annak alkalmazását. A rendelet SZ-J1jelű, Szabályozási és övezeti helyszínrajz I. (továbbiakban: SZ-J1 terv), az Sz-J1/M Szabályozási és övezeti helyszínrajz I. (továbbiakban: SZ-J1/M terv), az Sz-J3 Szabályozási és övezeti helyszínrajz részlet (továbbiakban: SZ-J3 terv), az M1 jelű Szabályozási terv módosítás (továbbiakban M1 terv), az M2 jelű Szabályozási terv módosítás (továbbiakban M2 terv), az M3 jelű Szabályozási terv módosítás (továbbiakban M3 terv), az M4 jelű Szabályozási terv módosítás (továbbiakban M4 terv), az SZT-1 jelű Szabályozási terv (továbbiakban SZT-1 terv), az SZM0 szabályozási terv módosítás áttekintő (továbbiakban SZM0 terv), SZM1 és SZM2 szabályozási terv módosítás (továbbiakban SZM1 és SZM2 terv), továbbá az SZTM-0 szabályozási terv módosítás áttekintő (továbbiakban SZTM-0 terv), az SZTM-1 szabályozási terv módosítás - belterület (továbbiakban SZTM-1 terv) az SZTM-2 szabályozási terv módosítás - külterület (továbbiakban SZTM-2 terv), az SZT-M-K szabályozási terv módosítás (a továbbiakban SZT-M-K terv), SZT-M1-2017 és SZT-M2-2017 szabályozási terv módosítás (a továbbiakban SZT-M1-2017, SZT-M2-2017) az SZT-M1-2018, SZT-M2-2018 és SZT-M3-2018, SZT-M4-2018 és SZT-M5-2018 szabályozási terv módosítás (a továbbiakban SZT-M1-2018, SZT-M2-2018, SZT-M3-2018, SZT-M4-2018, SZT-M5-2018), az SZ-J1/M1-2022 szabályozási terv módosítása (továbbiakban: SZ-J1/M1-2022) a rendelet 1. melléklete, az SZ-J2 jelű, Szabályozási és övezeti helyszínrajz II. (továbbiakban: SZ-J2 terv), valamint az Sz-J2/M Szabályozási és övezeti helyszínrajz II. (továbbiakban: SZ-J2/M terv),az SZT-M-KK szabályozási terv módosítás (továbbiakban SZT-M-KK terv), SZT-M1-K-2017, az SZT-M2-K-2017, az SZT-M3-K-2017, valamint az SZT-M4-K-2017 (a továbbiakban SZT-M1-K-2017, SZT-M2-K-2017, SZT-M3-K-2017, SZT-M4-K-2017), az SZT-M6-2018, (a továbbiakban SZT-M6-2018), az SZT-J2/M1-2021 jelű Szabályozási és övezeti helyszínrajz II. tervlap módosítás (továbbiakban SZT-J2/M1-2021 jelű tervlap), az SZT-J2/M4-2021 jelű Szabályozási és övezeti helyszínrajz II. tervlap módosítás (továbbiakban SZT-J2/M4-2021 jelű tervlap), az SZ-J2/M2- 2021 jelű Szabályozási és övezeti helyszínrajz II. tervlap módosítás (továbbiakban SZJ2/M2-2021 jelű tervlap), az SZT-J2/M1-2022 jelű Szabályozási és övezeti helyszínrajz II. tervlap módosítás (továbbiakban SZT-J2/M1-2022, SZT-J2/M2-2022 és SZT-J2/M3-2022 jelű tervlapok), az SZ-J2/M4-2022 jelű Szabályozási és övezeti helyszínrajz II. tervlap módosítása (továbbiakban SZ-J2/M4-2022 jelű tervlap), az SZT-J2/M1-2022 jelű Szabályozási és övezeti helyszínrajz II. tervlap módosítás (továbbiakban SZT-J2/M1-2022, SZT-J/M2-2022, SZT-J2/M3-2022, SZT-J2/M4-2022, SZT-J2/M5-2022, SZT-J2/M6-2022 jelű tervlapok) a rendelet 2. melléklete, az alábányászott területek térképe a rendelet 3. melléklete, a mintakeresztszelvények a rendelet 7. melléklete, a forgalmi rend a rendelet 8. melléklete, a burkolat minősége a rendelet 9. melléklete, a beépítésre szánt és nem szánt övezetek építési paraméterei meghatározása a rendelet 10. melléklete.
2. § (1) A rendelet hatálya Oroszlány város közigazgatási területére terjed ki.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, építési telket alakítani, továbbá – a bányaműveléshez szükséges földalatti építmények kivételével – építményeket tervezni, építeni, felújítani, helyreállítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni és lebontani, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű hatósági előírásoknak és e rendeletben előírtaknak megfelelően szabad.
3. § (1) Kötelező szabályozási elem:
a) beépítésre szánt, illetve beépítésre nem szánt területek határvonala,
b) a belterület határvonala,
c) módosult belterületi határvonal,
e) az eltérő területfelhasználási egységek határvonala,
f) az építési övezetek határvonala,
g) az építési hely határa,
(2) A kötelező szabályozási elemek helyének megváltoztatásához a szabályozási terv és/vagy a helyi építési szabályzat módosítása szükséges figyelembe véve a külön jogszabály szerinti előírásokat.
(3) Ahol az SZ-J1 terv tervezett belterület határvonala jellel belterületbe vonást jelöl, ott a megváltozott területfelhasználásnak megfelelő telekalakítás és beépítés feltétele a belterületbe vonás.
(4) Irányadó szabályozási elem az azonos területfelhasználású és övezeti besorolású telkek egymás közötti meglévő, vagy az irányadó telekhatár jellel jelölt, javasolt határvonala.
(5) Az irányadó szabályozási elemek helye az övezeti előírások keretei között megváltoztatható.
(6) Amely övezetekben az SZ-J1 terv és/vagy a helyi építési szabályzat kizárólagos funkciót jelöl, attól eltérő funkciójú épület csak az SZ-J1 terv és/vagy a helyi építési szabályzat módosítása után építhető.
A telekalakítás általános szabályai
4. § (1) A már beépített építési telkeken közterület bővítés helybiztosítása céljából szabályozási vonallal lehatárolt, a közterület felé eső telekrész a telek beépítettségének számításánál nem vehető figyelembe. Az építési hely határát a szabályozási vonaltól kell számítani. A helybiztosítás nem minősül építési tilalomnak.
(2) Közterület bővítéssel érintett beépítetlen telek csak az SZ-J1 terven jelölt telekalakítás végrehajtása után építhető be.
(3) Ahol az SZ-J1 terv irányadó telekhatár vonallal telekmegosztást jelöl, ott a telekmegosztások iránya meg kell, hogy egyezzen az irányadó telekhatár vonal irányával.
(4) Telekcsoport újraosztása estén a telekalakítás telektömbönként ütemezhető. A telek-átalakítással érintett telkek telektömbön kívüli visszamaradó részei nem kell, hogy az építési telekre vonatkozó előírásoknak megfeleljenek.
(5) A külön rendeletben foglaltak szerinti telekalakítási terv kötelezettségével érintett területeken a telekalakítási tervben az SZ-J1 terven rögzített keretek között a közlekedési területek helye és mérete, a szabályozási vonal helye pontosítható.
(6) A külön jogszabály szerinti telekalakítási terv készítésének kötelezettségével érintett, átlag 10 %-os természetes terepesést elérő vagy meghaladó felszínű területeken a telekalakítási terv részeként
a) a kiszolgáló út, a járdák, a kocsibehajtók szintjeit meghatározó útépítési tanulmánytervet kell készíteni
b) az előkerti építési hely határvonalán kialakítandó terepszint meghatározására tereprendezési tervet kell készíteni.”
(7) Az SZ-J1 terven az övezeti jelben és/vagy a helyi építési szabályzatban „SZT” jellel jelölt telekméret SZ-J1 terv szerint kialakítandó telekméretet jelent.
(8) Az SZ-J1 terven és/vagy a helyi építési szabályzatban az övezeti jelben „K” jellel jelölt telekméret kialakult telekállapotot jelent. Az így jelölt övezetbe tartozó telkek „K” jellel jelölt mérete nem csökkenthető, kivéve az út céljára történő lejegyzést, és a telekhatár kiigazítást.
4/A. § Ha az adottságok szükségessé teszik, a jogszabályokban előírt gépjármű-várakozóhelyek (parkolók) a telekhatártól mért, legfeljebb 500 m-en belüli más telken parkolóban, parkolóházban vagy a közterületek közlekedésre szánt területe egy részének, illetve a közforgalom céljára átadott magánút egy részének felhasználásával kialakíthatók.
A létesítmények elhelyezésének általános szabályai
5. § (1) Az építési hely határvonalait az SZ-J1 terv vagy a helyi építési szabályzat tartalmazza.
(2) Azokban az övezetekben, ahol az SZ-J1 terv nem jelöl építési hely határvonalat, az épületek elhelyezésére szolgáló területet (építési hely) az övezetre vonatkozó elő-, oldal-, és hátsókerti méretek előírásai szerint kell meghatározni.
(3) Ahol a helyi építési szabályzat, vagy az SZ-J1 terv építési vonalat jelöl, az épület építési vonal felőli homlokzata hosszának legalább 40 %-ban illeszkednie kell erre a vonalra. Ha az oldalsó telekhatárok az utcai építési vonallal a merőlegestől eltérő szöget zárnak be, egy telektömbön belül az épületek egységesen fogazottan is elhelyezhetők.
(4)
(5)
(6)
(7)
Az épületek kialakításának általános szabályai
Védőtávolságok, védőterület
(1) Villamos távvezetékek biztonsági övezete a szélső vezetékszáltól mérten
20, 35 kV-os vezeték: 5,0 - 5,0 m
120 kV-os vezeték: 13,0 - 13,0 m
220 kV-os vezeték: 18,0 – 18,0 m
A biztonsági övezetre vonatkozó előírásokat a hatályos [15] jogszabályok tartalmazzák.
(2) Gázvezeték védőtávolsága a csőtengelytől mérten:
középnyomású gázvezeték 5,0- 5,0 m .
A biztonsági övezetre vonatkozó előírásokat a hatályos [17] jogszabályok tartalmazzák.
(3) A temető védőterülete a telekhatártól számított 50,0 m széles területsáv. A védőterületen belül kegyeletsértő vendéglátó és szórakoztató létesítmény, a temető működését zavaró építmény nem építhető.
(4) A vízfolyások, csatornák, vízfelületek parti sávja a partvonaluk mentén húzódó 6,0- 6,0 m területsáv.
A parti sávra vonatkozó előírásokat a hatályos [20] jogszabályok tartalmazzák.
(5) Az oktatási, szociális, egészségügyi intézmény védőterülete a telekhatártól mért 100,0 m széles területsáv. A védőterületen belül állattartó épület és szagos, bűzös tevékenység céljára szolgáló épület nem építhető, ilyen tevékenység céljára meglévő épület nem használható.
(6) A meglévő szennyvíztisztító védőterülete a telekhatárokhoz legközelebb eső szennyvízkezelő létesítményektől mért 300 m széles területsáv.
A szennyvíztisztító területén új, védőterületet igénylő építmény úgy építhető, ha védőterületének határa nem terjed túl az SZ-J1 terven jelölt határvonalon.
(7) Az alábányászott területek térképét a
3. melléklet tartalmazza.
(8) Az alábányászott, az alábányászottság miatt egyenetlen süllyedéssel veszélyeztetett területeken a hatályos jogszabályoknak megfelelően a bányászati szakvélemény az engedélyezési (bejelentési) dokumentáció tartalmi követelménye. Az alábányászottság tényét építmények (épületek, műtárgyak), közművezetékek építésénél figyelembe kell venni.
9. § (1) Oroszlány város légszennyezettségi zónabesorolását külön jogszabály tartalmazza.
(2) A település területe a nitrát szennyezés szempontjából érzékeny terület.
(3) A település területe a felszín alatti vizek állapota szempontjából a fokozottan érzékeny kategóriába tartozik.
(4) A felszíni vizekbe állandó jellegű vízfolyások esetén a külön rendelet szerinti 4. általánosan védett vízminőség-védelmi kategóriának megfelelő minőségű, időszakos vízfolyások esetén a 3. kategóriának megfelelő minőségű csapadékvíz és szennyvíz vezethető.
(5) A közigazgatási területen lévő zöldfelületek kialakításával és gondozásával biztosítani kell, hogy a közterület levegőjében az emberi szervezet allergiás reakcióit okozó növényfajtáktól származó virágpor részecskék mennyisége az alábbi értékeket ne haladja meg:
- fák, bokrok 100 pollen/m3
- fűfélék 30 pollen/m3
(6)
(7) A közigazgatási területen keletkező kommunális és egyéb szilárd és folyékony hulladékot rendszeres gyűjtés keretében lerakó, illetve ártalmatlanító telepre kell szállítani
(8) A föld, a talaj és a táj védelme érdekében Oroszlány város közigazgatási területén felszíni bánya nyitása, a felhagyott bányák újranyitása nem engedélyezhető. A meglévő, működő bányák bányarekultivációs terv alapján ütemezetten rekultiválandók.
(9) A talaj és a talajvíz védelme érdekében a belterületen a városi ivóvízhálózat kiépítése és igénybe vétele csak a csatornahálózat egyidejű kiépítésével és igénybevételével engedélyezhető.
(10) A talaj védelme érdekében külterületen a telekalakítások során biztosítani kell a talajvédő művelési mód (szintvonalakkal párhuzamos talajművelés) megtartásának vagy kialakulásának lehetőségét.
(11) Amennyiben Oroszlány város közigazgatási területén engedélyezett veszélyes és nem veszélyes hulladékkezeléssel foglalkozó természetes és jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tevékenysége során környezetszennyezést okoz, az önkormányzat a hatáskörrel rendelkező hatóságnál kezdeményezheti a környezetszennyező tevékenység folytatásának megtiltását.
(12) Beruházás, valamint termőföldön folytatott, vagy termőföldre hatást gyakorló bármely egyéb tevékenységet úgy kell megtervezni, és megvalósítani, hogy az érintett és a környező termőföldön a talajvédő gazdálkodás feltételei ne romoljanak. A kivitelezés és az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett és a környező termőföldekben minőségében kárt ne okozzanak.
(13) A csapadékvíz elvezetését a beépített területekről úgy kell megoldani, hogy a szomszédos termőföldek vízháztartási viszonyaiban kedvezőtlen változást vagy eróziós károkat ne eredményezzen. A létesítmények tervezése során figyelemmel kell lenni a meglévő vízelvezetők állapotára, és ha nem alkalmasak az új létesítmények összegyűjtött csapadékvizének elvezetésére, a karbantartásuk elvégzését elő kell írni.
(14) Utak, villamos vezetékek egyéb vonalas létesítmények tervezésénél figyelemmel kell lenni arra, hogy lefolyástalan, megközelíthetetlen vagy művelhetetlen területek ne alakuljanak ki, ezért azokat ingatlanhatárokhoz, vagy meglévő és tervezett vonalas létesítményekhez igazodva kell kialakítani.
(15) A mezőgazdasági területek használata során be kell tartani a talajvédő termőföldhasználat szabályait, különösen a földhasználó erózióval szembeni védekezési kötelezettségeit. A termőföldeket érintő telekalakításkor úgy kell eljárni, hogy a talajvédő gazdálkodás feltételei nem rosszabbodjanak.
10. § (1) Védett természeti értékek:
a) Országos védettségű terület:
aa) Vértesi Tájvédelmi Körzet területei,
ab) az országos ökológiai hálózat területei,
ac) a NATURA 2000 élőhelyvédelmi területek,
ad) a természeti területek.
b) Helyi jelentőségű természetvédelmi terület:
ba) Majki Műemlékegyüttes tájképi környezete,
bb) Vértesszentkereszt templom és kolostorrom tájképi környezete.
(2) Helyi jelentőségű védendő tájszerkezet az SZ-J2 terven - VT - jellel körülhatárolt terület szerkezete. A tájszerkezet megőrzését biztosítani kell. Ennek érdekében az érintett területen:
a)A város belterületéből a Vértes felé kivezető ÉNy-DK-i irányú úthálózatot fenn kell tartani, ezek az utak nem szüntethetők meg.
b) Az ÉNy-DK-i irányú völgyekben futó patakok nyomvonala nem változtatható meg.
c) A feltáró utakra fűzött hosszú, keskeny szalagtelkek rendszere nem változtatható meg.
d) A feltáró utak között új utak nyithatók, de ezekről feltárva a jellegzetes telekformációt megváltoztató telekalakítás nem engedélyezhető.”
(3) A természeti területen épület nem építhető, művelési ága nem változtatható meg.
(4) Az országos ökológiai hálózat területei nem minősíthetők beépítésre szánt területté.
(5)
(6)
(7)
11. § (1) A közterületi zöldfelületeket az SZ-J1 terven megjelölt funkciójuknak megfelelően kell kialakítani és fenntartani.
(5)
(6)
TERÜLETFELHASZNÁLÁS, ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK
Területfelhasználás az általános és a sajátos használat szerint
12. § (1) A település közigazgatási területe a következő terület felhasználási egységekre tagozódik:
a) Beépített és beépítésre szánt terület
b) Beépítésre nem szánt terület
(2) A beépített és beépítésre szánt terület:
aa) nagyvárosias lakóterület Ln
ab) kisvárosias lakóterület Lk
ac) kertvárosias lakóterület Lke
ad) falusias lakóterület Lf
ba) központi vegyes terület Vk
bb) településközpont vegyes terület Vt
ca) kereskedelmi, szolgáltató terület Gksz
cb) jelentős mértékben zavaró hatású ipari terület Gipz
cc) egyéb ipari terület Gip
db) idegenforgalmi terület K-ID
dc) hulladéklerakó területe K-Hk
de) szociális ellátás céljára szolgáló terület K-Szoc
(3) Beépítésre nem szánt terület:
a) Közlekedési és közműterület:
ab) kötöttpályás közlekedési terület Kök
(2)
b) Zöldterület Z
c) Erdőterület E
d) Mezőgazdasági terület M
e) Vízgazdálkodási terület V
f) Természetközeli terület
g) 3 különleges beépítésre nem szánt területek
ga) sportterület Kb-s
gb) hulladékkezelő övezet Kk-Hk
gc) kegyeleti kisállat-temető Kb-ÁT
gd) erdei turisztikai terület Kk-tu
ge) megújuló energiaforrás hasznosításának céljára szolgáló terület: Kk-En
gf) 4 méhészeti terület Kkméh
Az övezeti jel értelmezése
13. § 
Lakóterületek általános előírásai
14. § (1) Kertvárosias és falusias lakóterületen sarokteleknél a keresztutca felőli előkert mérete 3,0 m .
(2) Oldalhatáron álló beépítésű telektömbökben a 20,0 m-nél keskenyebb telkeken az épületeket az oldalhatárra, vagy attól legfeljebb 1,0 m távolságban kell elhelyezni. A 20,0 m-t elérő, vagy azt meghaladó szélességű telkeken, oldalhatáron álló beépítés esetén, az építési helyen belül az épületek az egyéb előírások megtartásával tetszőlegesen helyezhetők el.
(3) Az oldalhatáron álló építési hely – beépítetlen tömbben – K-Ny-i telekfekvésnél az északi oldalhatáron, É-D-i telekfekvésnél a keleti oldalhatáron, ÉK-DNy-i telekfekvésnél az észak-keleti oldalhatáron áll. Már többnyire beépült tömbben az építési hely a tömbre jellemző építési oldalon áll.
(4) Beépítetlen tömbben önálló garázsépület a telek utcai határához 8,0 m-nél közelebb nem építhető. Kialakult beépítésű telektömbben az építési helyen belül, illetve az övezet egyedi előírásai szerint helyezhető el önálló garázsépület.”
(5) Újonnan beépítésre kerülő kertvárosi és falusias lakóterület saroktelkein az épületeket egy épülettömbben, közvetlenül egymáshoz csatlakoztatva kell megépíteni. Azoknál a saroktelkeknél, amelyek gyűjtőút – lakóút csatlakozásánál találhatók, a telekfeltárást a lakóút felől, az útcsatlakozástól a lehető legtávolabb kell biztosítani.
(6) Kialakult telekosztású kertvárosias és falusias lakóterületi telektömbök saroktelkei, vagy a saroktelek a vele szomszédos telekkel együtt az övezetre vonatkozó előírásoktól eltérő mérettel és módon is alakítható az alábbiak szerint:
A telekalakítás eredményeként létrejövő köztes építési telek megengedett legkisebb telekmélysége 30,0 m , az új és a visszamaradó építési telek megengedett legkisebb területe 400 m 2 .
(7) Saroktelek megosztásából létrejövő új beépítetlen telkek építési helyének határai:
a. Ha a telek utcai szélessége kisebb, mint a telek mélysége, az építési hely oldalhatáron álló a tömbre jellemző beépítési oldalhatárra illeszkedve
előkert: kialakult, vagy 5,0 m , oldalkert: 6,0 m
hátsókert: 4,0 m
b. Ha a telek utcai szélessége nagyobb, vagy egyenlő, mint a telek mélysége, az építési hely szabadon álló.
előkert: kialakult, vagy 5,0 m ,
oldalkert. 3,0 m
hátsókert: 4,0 m
(8)
(9) A kialakult telekosztású, nem megváltozó kertvárosias és falusias lakóterületi telektömbökben a kialakítható telek legkisebb átlagos szélességére vonatkozó övezeti előírást csak abban az esetben kell alkalmazni, ha a telekalakítás érinti a kialakult telekszélesség megváltozását.
Amennyiben a telket magában foglaló övezetre előírt kialakítható legkisebb telekterület mind a megmaradó, mind a telekmegosztás eredményeként létrejövő új telek esetében teljesül, a telekmegosztás engedélyezhető.
(10)
(11)
(12)
A nagyvárosi lakóterület építési előírásai
15. § (1) A nagyvárosias lakóterület telkein – ha az övezeti előírás másként nem rendelkezik – önálló épületként elhelyezhető, illetve funkcióváltással engedélyezhető:
b) a helyi lakosság alapellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó szálláshely szolgáltató, egészségügyi, szociális, igazgatási, oktatási épület, sportépítmény
c) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület,
d) önálló garázsépület nem építhető.
(2) A lakóépületek pinceszintjén és földszintjén – a külön előírásoknak való megfelelőség esetén – a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, oktatási, egészségügyi, szociális, igazgatási, a lakások rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági hasznosítású önálló rendeltetési egység alakítható ki a tulajdonosok 4/5-ének hozzájárulása esetén.
(3) Az övezet területén a meglévő utak, parkoló területek alrészletként kialakíthatók, ingatlan nyilvántartásba útként bejegyezhetők.”
(4) Nagyvárosi lakóterület építési előírásait a
10. melléklet tartalmazza.
(5) Közműellátás: Az övezet telkeit el kell látni
a) közműves villamos energia vezetékkel
b) közműves ivóvízvezetékkel
c) a közüzemi szennyvízcsatornával
d) távhőellátó vagy gázvezetékkel
(6) Környezetvédelem: kötelező szennyvízcsatorna rákötés
(7) Ln1 és Ln 2 övezetek:
a) Az övezetben a Malom-tóval érintkező legalább 10,0 m széles területsávot korlátlan használatú közterületi zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani.
b) A Svandabereg- és a Kertekalja-patak partéltől mért 6,0-6,0 m-es fenntartó sávját szabadon kell hagyni.
c) Ezekre vonatkozó környezetvédelem:
ca) A korlátlan használatú közterületi zöldfelületet legalább 80%-ban gyepesítetten, fásítottan kell kialakítani.
cb) A szabályozott területen a vízminőségre veszélyes anyagok számára az épületeken kívül tárolóhely nem alakítható ki.
cc) A telkek zöldfelületén 100 m2-ként legalább 1 db lombos fát el kell ültetni.
cd) A telkeken épülő szennyvíztermelő létesítményeket a közüzemi szennyvízcsatorna hálózatra rá kell kötni.
A kisvárosias lakóterület építési előírásai
16. § (1) A kisvárosias lakóterületen – ha az övezeti előírás másként nem rendelkezik – telkenként elhelyezhető
b) a helyi lakosság alapellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó szálláshely szolgáltató, egészségügyi, szociális, igazgatási, oktatási épület, sportépítmény
c) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület.
(2) Önálló garázs csak kiegészítő épületként építhető.
(3) Lakóépületben, vagy ahhoz kapcsolódó épületrészben vendéglátó funkció nem létesíthető, meglévő vendéglátó funkció esetén az épületben lakás is kialakítható.”
(4) Kisvárosias lakóterület építési előírásait a
10. melléklet tartalmazza.
(5) Közműellátás: Az övezet telkeit el kell látni
a) közműves villamos energia vezetékkel
b) közműves ivóvízvezetékkel
c) a közüzemi szennyvízcsatornával
(6) Környezetvédelem: kötelező szennyvízcsatorna rákötés.
A kertvárosias lakóterület építési előírásai
17. § (1) A kertvárosias lakóterületen telkenként elhelyezhető
- fő funkciót hordozó épületként
a) egy darab legfeljebb kétlakásos, vagy két darab egylakásos lakóépület, kivéve, ha az övezeti előírás másként rendelkezik
b) önállóan, vagy az egyik lakás helyén kialakított, az alapfokú ellátást szolgáló igazgatási, egészségügyi, oktatási, szociális, kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató, kézműipari épület, sportépítmény
c) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület
- a fő funkciót kiegészítő épületként
d) gépjármű és egyéb tároló épület, pince
e) ahol az övezeti előírás lehetővé teszi, a család önellátását szolgáló állattartó épület.
(2) A telkeken a d), e) pontokban felsorolt építmények csak az a), b), c), pontban felsorolt építmények egyidejű építése, vagy megléte esetén építhetők.
(3) [Az építési helyen belül az előkerti építési hely határvonalon, vagy ahhoz legközelebb csak az a, b), c) pontban felsorolt épületek építhetők. Az előkertben garázs építhető.”
(4) Önálló épületként a b), c) pontban felsorolt épületeket az előkerti építési hely határa vonalra kell építeni. Amennyiben a b), c) pontban foglaltak az egyik lakás helyén létesülnek, az utcához közelebb a b), c) pontokban felsorolt funkciók kerülhetnek.
(5) A b), c), pontokban felsorolt épületekhez szükséges, külön jogszabály szerint meghatározott mennyiségű parkolók csak az előkertben és/vagy a külön rendeletben maghatározottan [68] létesítmény telke előtti közterületen kialakított párhuzamos leállású parkolósávban létesíthetők.
(6) Kertvárosias lakóterület építési előírásait a
10. melléklet tartalmazza.
(7) Az Lke övezetekben azon telkek, melyek két oldalról közterületi kapcsolattal rendelkeznek, az érintett oldalakra az előkert paraméterei vonatkoznak.
(8) Közműellátás: Az övezet telkeit el kell látni
a) közműves villamos energia vezetékkel
b) közműves ivóvízvezetékkel
c) a közüzemi szennyvízcsatornával
(9) Környezetvédelem: kötelező szennyvízcsatorna rákötés
(10) Lke4 és Lke9 övezetek: A patak védőterületeként megjelölt területsávban épület nem építhető, a telek hátsókertjének határát a védőterület telekbelső felé eső határától kell számítani. A védőterület a telek beépítettségének számításánál figyelembe vehető.
(11) Lke11 övezet: Az övezetben 2 lakás/1600m2 lakás építhető, legfeljebb kétlakásos lakóépületek építésével. A telekalakítás és a beépítés több ütemben, a mindenkori igényeknek megfelelően hajtható végre.
A falusias lakóterület építési előírásai
18. § (1) A falusias lakóterületen telkenként elhelyezhető:
- fő funkciót hordozó épületként
a) egy darab, legfeljebb kétlakásos, vagy két darab egylakásos lakóépület
b) önállóan, vagy az egyik lakás helyén kialakított, az alapfokú ellátást szolgáló igazgatási, egészségügyi, oktatási, szociális, kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató, kézműipari épület, sportépítmény
c) a lakókörnyezetet zajjal, rezgéssel, porral és légszennyező anyaggal nem zavaró, a szabályozott terület lakótömbjeiben szokásos mértékű gépjármű és személyforgalmat meg nem haladó vonzású, legfeljebb egy átlagos lakóteleknyi területet igénylő kisipari, kisüzemi (mezőgazdasági vagy ipari) építmény
- a fő funkciót kiegészítő épületként
d) gépjármű és egyéb tároló
e) pince
f) Állattartó épület a meghatározott állattartási védőtávolságok, valamint az állategészségügyi, állatvédelmi, közegészségügyi, építésügyi és környezetvédelmi jogszabályok betartásával és a lakosság nyugalmának zavarása (zaj, bűz stb.) nélkül tartható.
g) kisipari műhely
(2) A telkeken a d), e), f), g) pontokban felsorolt építmények csak az a), b), c) pontban felsorolt építmények egyidejű építése vagy megléte esetén építhetők.
(3) Az építési helyen belül az előkerti építési hely határvonalon, vagy ahhoz legközelebb csak az a, b), c) pontban felsorolt épületek építhetők.
(4) Önálló épületként a b), c) pontban felsorolt épületeket az előkerti építési hely határa vonalra illeszkedően kell építeni. Amennyiben a b), c) pontban foglaltak az egyik lakás helyén létesülnek, az utcához közelebb a b; c. pontokban felsorolt funkciók kerülhetnek.
(5) A b), c) pontokban felsorolt épületekhez szükséges, külön jogszabály szerint meghatározott mennyiségű parkolók csak az előkertben és/vagy a külön rendeletben maghatározottan [76] a létesítmény telke előtti közterületen kialakított párhuzamos leállású parkolósávban létesíthetők.
(6) A falusias lakóterület építési előírásait a
10. melléklet tartalmazza.
(7) Közműellátás: Az övezet telkeit el kell látni
a) közműves villamos energia vezetékkel
b) közműves ivóvízvezetékkel
c) a közüzemi szennyvízcsatornával
(8) Környezetvédelem: kötelező csatorna rákötés
(9) Lf2 övezet: A patak védőterületeként megjelölt területsávban épület nem építhető, a telek hátsókertjének határát a védőterület telekbelső felé eső határától kell számítani. A védőterület a telek beépítettségének számításánál figyelembe vehető.
Központi vegyes terület építési előírásai
19. § (1) A központi vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, a városi és a városkörnyéki települések lakóit ellátó alapfokú és térségi szerepű létesítmények elhelyezésére szolgál.
(2) A központi vegyes terület telkein elhelyezhető
a) igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely-szolgáltató, közösségi szórakoztató, kulturális, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, illetve ezekkel egy épületben lakások.
b) nem zavaró hatású gazdasági építmények
c) önálló garázsépület nem építhető.
(3)5 A központi vegyes területek tagolására magánutak létesíthetők. A meglévő központi vegyes terület magánutakkal való tagolása jelentős mértékű átépítésnek minősül, ezért a közutakkal határolt központi vegyes területi tömbre készítendő telekalakítási tervben kell a magánutak közúti csatlakozási helyét rögzíteni
(5) Közműellátás: Az övezet telkeit el kell látni
a) közműves villamos energia vezetékkel
b) közműves ivóvízvezetékkel
c) közüzemi szennyvízcsatornával
(6) Környezetvédelem: a csatornahálózatra való kötelező rákötés
a) Az övezetben elhelyezhető rendeltetés:
aa) kulturális, közösségi szórakoztató és
b) Az övezetben a telekalakítással és a beépítéssel kapcsolatos követelményeket az egész övezetre kiterjedő, külön képviselő-testületi határozattal megállapított fejlesztési tervnek megfelelő telepítési tanulmányban kell tisztázni.
c) A területtel kapcsolatos értékvédelmi követelményeket a külön rendelet szerinti eljárás keretében kell tisztázni. Az eljárásban a területen található építmények helyi építészeti, ipartörténeti értékeit fel kell tárni.
A településközpont vegyes terület építési előírásai
20. § (1) A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló épületek elhelyezésére szolgál.
(2) A településközpont vegyes terület telkein elhelyezhetők
b) helyi szintű intézményi, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely-szolgáltató, egyházi, oktatási, igazgatási, egészségügyi, szociális szórakoztató épület és sportépítmények
c) nem zavaró hatású gazdasági építmények
d) önálló garázsépület nem építhető.
(3) Üzemanyagtöltő állomás az övezeti előírásokban megengedett övezetekben építhető.
(4) A településközpont vegyes terület építési előírásait a
10. melléklet tartalmazza.
(5) Közműellátás: Az övezet telkeit el kell látni
a) közműves villamos energia vezetékkel
b) közműves ivóvíz-vezetékkel
c) a közüzemi szennyvíz-csatornával.
(6) Környezetvédelem: a csatornahálózatra való kötelező rákötés
(7) Vt4/Vt5/Vt7 övezetek: Kereskedelmi, szolgáltató építmények építhetők. Az övezet telkei az SZ-J1 terven a közúti feltárás helye jellel jelölt helyen, vagy attól legfeljebb 20,0 m eltéréssel kialakított kapubehajtón/út-csatlakozáson keresztül közelíthetők meg. Az SZ-J1 terven jelölt területsávon háromszintes (fa, magas cserje, alacsonycserje) takaró-fásítást kell létrehozni.
(8) Vt6 övezet: Az SZ-J1 terven jelölt területsávon háromszintes (fa, magas cserje, alacsonycserje) takaró-fásítást kell létrehozni.
(9) Vt8 övezet: Az övezetben üzemanyagtöltő állomás építhető.
(10) Vt9 övezet: Az SZ-J1/3 terven jelölt helyen háromszintes (fa, magascserje, alacsonycserje) takaró-védő fásítást kell létrehozni.
(11) Vt11 övezet: A Svandabereg patak mellett 6,0 m-es fenntartó sávot kell tartani
(12) Vt12 övezet: Az övezetben telkenként 1 darab, legfeljebb négylakásos lakóépület építhető.
A gazdasági terület általános előírásai
21. § (1) A gazdasági terület besorolása a sajátos használat szerint:
- kereskedelmi, szolgáltató terület Gksz
- egyéb ipari terület Gip
- zavaró hatású ipari terület Gipz
(2) A gazdasági területek tagolására magánutak létesíthetők. Meglévő gazdasági terület magánutakkal való tagolása jelentős mértékű átépítésnek minősül, ezért a közutakkal határolt gazdasági területi tömbre készítendő telekalakítási tervben kell a magánutak közúti csatlakozási helyét rögzíteni.
(3)
Kereskedelmi, szolgáltató terület
22. § (1) A területen jelentősen nem zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek, a gazdasági tevékenységi célú épületen belül lakások, igazgatási és iroda épület, egészségügyi, szociális, oktatási épület építhető.
(2) A kereskedelmi, szolgáltató területen üzemanyagtöltő állomás az övezeti előírásokban megengedett övezetekben építhető.
(3) Kereskedelmi, szolgáltató terület előírásait a
10. melléklet tartalmazza.
(4) Közműellátás: Gksz1-Gksz5, Gksz8-Gksz15 övezet kereskedelmi, szolgáltató telkeit el kell látni:
a) közüzemi villamos energia vezetékkel
b) közüzemi ivóvíz-vezetékkel
c) közüzemi szennyvíz-vezetékkel.
(5) Környezetvédelem: kötelező hulladék-elszállítás
(6) GkszGövezet:
a) Új garázsépület a garázsok számára kialakított beépített vagy beépítetlen telken, vagy az építési helyeként kijelölt területeken építhető. A garázsok más funkcióra való átminősítése nem engedélyezhető.
b) A telekről csapadékvíz közterületre nem vezethető.
(7) Gksz2és Gksz3 övezet: Kereskedelmi, szolgáltató építmények és raktáraik építhetők.
(8) Gksz4 és Gksz 4* övezet: Kereskedelmi, szolgáltató építmények és raktáraik, valamint üzemanyagtöltő állomás építhető.
(9) Gksz5 övezet: Kereskedelmi, szolgáltató építmények és raktáraik, valamint üzemanyagtöltő állomás építhető. Az övezet telkei az SZ-J1 terven a közúti feltárás helye jellel jelölt helyen, vagy attól legfeljebb 20,0 m eltéréssel kialakított kapubehajtón/út-csatlakozáson keresztül közelíthetők meg.
(10) Gksz8 és Gksz8* övezet:
a) Kereskedelmi, szolgáltató építmények, raktáraik, irodáik és szociális építményeik építhetők.
b) Az alapfokú ellátást biztosító épületek számára alakítható telek legkisebb megengedett területe 200 m2. Az alapfokú ellátás biztosítására szolgáló telken, vagy az ilyen célú épület és az utcai telekhatár között az SZ-J1 terv szerinti kötelező fásítás elhagyható
(11) Gksz10 övezet: A területet tagoló magánút csak a gyűjtőúthoz csatlakoztatható.
(12) Gksz12övezet: Kereskedelmi, szolgáltató építmények építhetők.
(13) Gksz14 övezet: Kereskedelmi, szolgáltató építmények és raktáraik, valamint üzemanyagtöltő állomás építhető.
(14) Gksz15 övezet: Kereskedelmi, szolgáltató építmények és raktáraik, kézműipar, mezőgazdasági feldolgozó üzem, szálláshely-szolgáltató, vendéglátó, egyéb nem zavaró hatású gazdasági tevékenységek épületei helyezhetők el, valamint a tervezett funkcióhoz kapcsolódóan egy szolgálati lakás vagy lakóépület.
A jelentős mértékben zavaró hatású ipari terület építési előírásai
23. § (1) A területbe (jele: Gipz ) az állattartó telephely tartozik.
(2)
(2) A terület telkeinek eltérő területfelhasználású területtel érintkező telekhatárai mentén legalább 10,0 m széles, háromszintes zárt, (lombkorona, magas cserje, alacsony cserje) takaró-védőfásítást kell létrehozni. A takaró, -védőfásítás növényanyagát a tájra jellemző fafajok közül kell kiválasztani.
(3) A jelentős mértékben zavaró hatású ipari terület építési előírásait a
10. melléklet tartalmazza.
(4) Közműellátás: Jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület telkeit el kell látni:
a) közüzemi villamos energia vezetékkel
b) legalább saját kútról táplált ivóvízvezetékkel
c) legalább zárt kommunális szennyvíztárolóval,
d) csapadékvíz elvezetésére szolgáló nyílt árokkal.
(5) Környezetvédelem: A területre vonatkozó környezetvédelmi előírások:
a) zajvédelmi besorolás: gazdasági terület
b) kötelező hulladék-elszállítás
c) elhullott állatok kötelező elszállítása.
Az ipari terület építési előírásai
24. § (1) Az ipari területen az energiaipar, a feldolgozóipar, a gépipar, az építőipar, az élelmiszeripar, a nagykereskedelem, a javítás, szállítás, raktározás, a mezőgazdasági és erdőgazdasági termények feldolgozása, tárolása céljára szolgáló épületek és az ezeket kiszolgáló igazgatási, szociális, kereskedelmi, egészségügyi, oktatási épületek építhetők. Lakás nem építhető.
(2) Az ipari terület építési előírásait a
10. melléklet tartalmazza.
(3) Közműellátás: Az ipari terület telkeit el kell látni:
a) közüzemi villamos energia vezetékkel
b) közüzemi ivóvíz-vezetékkel
c) közüzemi szennyvíz-vezetékkel.
d) A telkekről csapadékvíz közterületre nem vezethető.
(4) Környezetvédelem:
a) zajvédelmi besorolás: gazdasági terület
b) kötelező hulladék-szállítás.
(5) Gip3 és Gip4 övezetek: Az övezetben a járműtárolás és szervizelés, rakomány- kezelés, tárolás, raktározás tevékenységi körbe sorolható termelő üzemek, tároló létesítmények elhelyezésére alakítható telek, építhető épület.
(6) Gip5 és Gip6 övezetek:
a) A szabályozott terület alábányászott.
b) A szennyvíztermelő létesítményeket a köz-csatornahálózatra rá kell kötni
(7) GipÚT övezet: Az ipari telkek kiszolgáló útjának övezete. A kiszolgáló út a beruházás függvényében elhagyható, de szükség esetén csak az SZ-J1 terven jelölt helyen és szélességgel alakítható ki.
(8) Gip7 övezet: Az előkertben gépjármű kapunként 1 db max. 50 m2-es beléptető épület elhelyezhető.
(9) Gip8 övezet:
a) Az ÉK-ÉK jellel körülhatárolt területen épület nem építhető.
b) Az övezetben a telek beépítésével kapcsolatos követelményeket telepítési tanulmány keretében kell tisztázni.
(10) Gip10 övezet:
a) A Pénzes-patak parti sávja a partvonalai mentén húzódó 3,0 m széles területsáv. A terület telkeinek a Pénzes patakkal érintkező határai mentén - a parti sáv szabadon hagyásával - legalább 7,0 m szélességben többszintes (fa, magas cserje, alacsony cserje) takaró növénysávot kell kialakítani a telkek beépítésével egyidőben.
b) A terület telkeit a Mindszenti út koronaszintjéig, vagy attól legfeljebb –0,5 m-es magasságig fel kell tölteni.
(11) Gip12 övezet: Az övezetben a meglévő sport és szabadidő funkció fenntartható, ehhez kapcsolódó kiszolgáló épületek elhelyezhetők.
(12) Gip14 övezet: Az övezetben található alagcsővezetéket és árkot megszüntetni nem lehet, fenntartásukat biztosítani kell.
(13) Gip15 övezet: Az övezetben minden kialakult, min. 700 m2-es telek beépíthető
(14) Gip17 övezet: A területen a hulladékkezelés, hulladékgazdálkodás épületei helyezhetők el.
25. § (1) A különleges terület besorolása a sajátos használat szerint
c) idegenforgalmi terület KID
e) Különleges Komplex telep területe KK
f) hulladékkezelő terület K-HK
g)6 szociális ellátás céljára szolgáló terület K-Szoc
(2) A temető területén a sírkert és kiszolgáló épületek helyezhetők el.
a) Beépítési mód: szabadonálló
b) Megengedett legnagyobb beépítettség: 3%
c) Kialakítandó zöldfelület minimuma: 80%
d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m
e) Építési hely határai: minden telekhatártól 10,0 m .
(3) A hulladéklerakó területén a hulladékválogatás, -lerakás, -kezelés építményei, valamint a telep működését szolgáló igazgatási és szociális épületek építhetők.
aa) Beépítési mód: szabadonálló
ab) Megengedett legnagyobb beépítettség: 15%
ac) Kialakítandó zöldfelület minimuma: 20%, azonban a SZT-J2/M1-2020 jelű tervlapon jelölt helyeken, a beerdősült területeken, a többszintű növényzet megtartandó. Az egyes telkeken, a zöldfelületi arány számításánál a SZT-J2/M1-2020 jelű tervlapon jelölt „megtartandó beerdősült területek” beszámíthatóak.
ad) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 7,5 m, ha a technológia szükségessé teszi 15,0 m.
ae) Alakítható telek legkisebb nagysága: 2 ha (20 000 m2)
af) Építési hely határai: A telekhatároktól számított 10,0 m, kivéve porta épület elhelyezését, amely a telek határtól 5,0 m távolságra építhető. A portaépület területe a 100 m2-t nem haladhatja meg.
b) Az övezet területe alábányászott terület. Az épülő prizmák magasságának tervezésekor az alábányászottságot figyelembe kell venni..
(4) Az idegenforgalmi területeken a turizmus, idegenforgalom fogadására építhetők építmények.
a) Az idegenforgalmi területeken elhelyezhetők:
szálláshely-szolgáltató, vendéglátó, kereskedelmi, szolgáltató, sportolási célú, kulturális, szórakoztató, tudományos, kézműipari, valamint a lovassport, és az ismeretterjesztés céljait szolgáló állattartó épületek, a tervezett funkcióhoz kapcsolódóan egy szolgálati lakás vagy lakóépület.
b)
c) Az idegenforgalmi terület építési előírásait a
10. melléklet tartalmazza.
(5) A Kid-M1 övezet:
a) Az övezetben közművelődési, művelődéstörténeti, idegenforgalmi, múzeumi hitéleti és ezeket kiszolgáló tevékenységek folytathatók.
b) A telkek gépjárművel történő megközelítése az SZ-J1/M terven jelölt gyalogútról biztosítható.
(6) A Kid-M2 övezet:
a) kereskedelmi, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület építhető,
b) az övezet területe alábányászott.
(7) A Kid-M3 övezet:
a) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó funkciójú épületek építhető,
b) az övezet területe alábányászott.
(8) A Kid-M4 övezet:
a) kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató funkciójú épületek építhetők,
b) az övezet területe alábányászott.
(9) A Kid-M5 övezet:
a) A majki idegenforgalmi és a vértesi kiránduló forgalom fogadásának beépítésre szánt övezete.
b) Az övezetben kereskedelmi, vendéglátó, szálláshely szolgáltató és szabadidő célú épületek építhetők.
c) A meddőhányó alakja, domborzata megváltoztatható, abszolút magassága nem növelhető.
d) Az SZ-J1/M terven jelölt kötelező fásítást háromszintesen, a tájra jellemző növényfajok felhasználásával kell kialakítani.
e) Az övezet területe alábányászott.
(10) A Kid-M6 övezet:
a) Az övezetben vadászház építhető.
b) A vadászházban egy szolgálati lakás és legfeljebb 10 férőhelyes szálláshely alakítható ki.
c) Az övezet telkén egy épület építhető.
d) Az övezet területe alábányászott.
(11) A Kid-M8 övezet:
a) A Kamalduli Remeteség idegenforgalomi kínálatához kapcsolódó, azt kiszolgáló sport és szabadidő célú épületek, sportpályák építhetők.
b) A gyepes sportpályákon kívüli zöldfelületet ligetesen, fásítottan kell kialakítani, 150 m2-ként legalább 1 db lombos fa elültetésével.
c) Az SZ-J1 terven jelölt kötelező fásítást háromszintesen, a tájra jellemző növényfajok felhasználásával kell kialakítani. A fásítás a bejáratoknál megszakítható.
d) Az övezet területe alábányászott.
(12) A Kid-M9 övezet:
a) A majki idegenforgalom és a vértesi kiránduló forgalom fogadásának beépítésre nem szánt övezete.
b) Az övezetben a természetközeli gazdálkodás bemutatását szolgáló állattartó, tároló és kiszolgáló építmények építhetők.
c) Az övezetben épülő épületek a tájra jellemző építészeti hagyományokat kövessék.
d) Az SZ-J1 terven jelölt kötelező fásítást háromszintesen, a tájra jellemző növényfajok felhasználásával kell kialakítani.
e) Állattartó épület, építmény az SZ-J1 terven e célra kijelölt építési helyen belül helyezhető el.
f) Az övezet területe alábányászott.
(13) A Kid-M2- M-9 övezet építési előírásait a
10. melléklet tartalmazza.
(14) A Kid-M-1 - M-9 övezet épületeit el kell látni:
a) közüzemi energia
b) közüzemi ivóvíz
c) közüzemi szennyvízcsatorna vezetékkel.
(15) Kkp övezet:
a) A kegyeleti parkot díszkertként kell fenntartani.
b) A kegyeleti parkot be kell keríteni, a kerítés és a kapu anyaga fa lehet, a környék népi hagyományaihoz illeszkedő arculattal.
(16) Kdk Díszkert övezetében építmény nem építhető.
(17) A különleges terület telkeit a jellegüknek megfelelően el kell látni:
a) közműves villamosenergia vezetékkel,
b) közműves ivóvízvezetékkel vagy egyedi vízkivételi hellyel,
c) amennyiben a telekhez 150 m-nél közelebb szennyvízcsatorna található közműves szennyvízvezetékkel, ellenkező esetben egyedi zárt szennyvíztározóval.
(18) K-R rekultiválandó területen rekultivációs tervet kell készíteni, a területen épület nem helyezhető el.
(19) Különleges Komplex telep övezeti előírásait a
10. melléklet tartalmazza.
(20) A K-Hk1 jelű különleges beépítésre szánt hulladékkezelő övezet területén veszélyes és nem veszélyes hulladékok kezeléséhez szükséges létesítmények helyezhetők el, melyek kialakításánál a vonatkozó környezetvédelmi előírásokat be kell tartani. A területen hulladék tárolás, -kezelés építményei, valamint a telep működését szolgáló igazgatási és szociális épületek helyezhetők el.
a) Övezeti előírások
aa) Beépítési mód: szabadonálló
ab) Megengedett legnagyobb beépítettség: 25 %
ac) Zöldfelület legkisebb mértéke: 40 %
ad) Kialakítandó zöldfelület: Az oldalkertekben minimum 5,0 méteres sávban legalább kétszintes (gyep, fa) növényzet telepítése szükséges.
ae) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 7,5 m
af) Kialakítható legkisebb telekterület: 10.000 m2
(21) 7 A K-Szoc jelű különleges beépítésre szánt, szociális ellátás céljára szolgáló terület építési övezet. Az építési övezetben elhelyezhetők a szociális ellátást biztosító (étkeztetés, szállás) és azok üzemeltetéséhez szükséges épületek és egyéb építmények. Övezeti előírások:
a) Beépítési mód: szabadonálló
b) megengedett legnagyobb beépíthetőség: 30%
c) Kialakítandó zöldfelület minimuma: 40%
d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,5 m
e) Alakítható telek legkisebb nagysága: 4000 m2
f) Megengedett legnagyobb szintterületi mutató: 0,8 m2/m2
26. § (1) Az üdülőterület besorolása a sajátos használat szerint hétvégi házas terület: Üh
(2) Az üdülőházas területen telkenként egy üdülőépület építhető.
(4) Közműellátás:
a) A telkeket el kell látni:
aa) közüzemi villamos energia vezetékkel
ab) ivóvízzel
ac) zárt szennyvíztározóval.
b) A telkekről csapadékvíz közterületre nem vezethető.
(5) Környezetvédelem:
a) zajvédelmi besorolás: üdülőterület terület
b) kötelező hulladék-szállítás.
(6) Üh1 övezet: Az övezet területe alábányászott.
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET
Közlekedési és közműterület
27. § (1) Közlekedési és közműterületek besorolása sajátos használat szerint
- közútterület KÖu
- vasúti terület KÖk
- közműterület Köm
(2) A közúti területek szabályozási szélességeit az SZ-J1 és SZ-J2 tervek tartalmazzák.
- a tervezett, illetve módosított szabályozási szélességet számadat jelöli
- a meglévő, megmaradó szabályozási szélesség jele: „M”
(3) A szabályozási tervlapokon KÖu jellel ellátott közlekedési területek közlekedéshálózatban betöltött szerepük szerinti besorolása:
a) Országos közúthálózatba tartozó utak:
aa) mellékút KÖu M
b) Helyi utak
ba) települési mellékút (településközi út) KÖu TE
bb) mezőgazdasági út KÖu MG
bc) gyűjtőút KÖu GY
bd) kiszolgálóút KÖu
be)vegyeshasználatú út
bf) gyalogút KÖu GYA
bg) kerékpáros út KÖu KP
bh) parkosított közlekedési terület KÖu Ft
bi) lovaglóút
(4) A közutak területén a
7. mellékletében (mintakeresztszelvények) ábrázoltaknak megfelelő, vagy azzal legalább egyenértékűnek tekinthető útépítési elemeket kell kialakítani.
(5) Oroszlány közigazgatási területén a helyi közúthálózatba tartozó utak az alábbi tervezési osztályba tartoznak.
a) Külterületi utak
- Oroszlány - Mór települési mellékút K.VIII.B.60
- Oroszlány – Majk – Környebánya – Tatabánya Újtelep K.VIII.B.60
- Majkpuszta – Humuli völgy – Vértessomló K.VIII.A.60
b) Belterületi utak
ba) Főutak
- B. IV. C. A. 60
bb) Gyűjtőutak
- B. V. C. A. 50
bc) Kiszolgáló utak, tervezett kiszolgáló utak
- B. VI. d. A. 40
bd) Kerékpárút
- B. IX.
be) Gyalogutak
- B. X.
(6) A gyalogos elsőbbséggel rendelkező utakon, ahol azok forgalmi, vagy gyűjtőúti rangú úthoz csatlakoznak, az útcsatlakozásnál sebességcsökkentő küszöböt kell kialakítani.
(7) A rendelet
8. mellékletében ábrázolt forgalmi rendet az érintett közutak kiépítésénél, átépítésénél figyelembe kell venni.
(8) A rendelet
9. mellékletében ábrázolt burkolatminőségeket az érintett közutak kiépítésénél, átépítésénél alkalmazni kell.
(9) A Köparkoló jelű közparkolók területén szociális (mosdó, WC) és fenntartó épületek építhetők.
(10) A közparkolók építési előírásai a következők:
a) Építési hely határa: a telekhatároktól 5,0 m .
b) Megengedett legnagyobb építménymagasság:3,0 m.
c) Megengedett legnagyobb beépítettség: 2%.
d) Az épületek közművesítési követelményei:
da) közüzemi energia ellátás
db) közüzemi ivóvízellátás
dc) közüzemi szennyvízcsatornával való ellátás
(11) Keresztmetszeti elrendezések
a) Országos mellékút átkelési szakasza
· legalább 7,5 m-es útburkolat
· kétoldali, legalább 2,0- 2,0 m széles járda
· kétoldali árnyékadó növényzet
· kétoldali, legalább 1,0 m széles egyirányú forgalmú kerékpárút
b) Országos mellékút átkelési szakasza kerékpárúttal
· legalább 7,5 m-es útburkolat
· kétoldali, legalább 2,0- 2,0 m széles járda
· kétoldali árnyékadó növényzet
c) Helyi gyűjtőút
· legalább 7,0 m-es útburkolat
· kétoldali, legalább 2,0- 2,0 m széles járda
· legalább egyoldali, árnyékadó növényzet (fasor)
· az útburkolat és a járda között legalább 3,5- 3,5 m sáv.
d) Belterületi kiszolgáló út
· legalább 6,0 m széles útburkolat
· kétoldali beépítés esetén kétoldali legalább 1,5- 1,5 m széles, egyoldali beépítés esetén legalább egyoldali, 2,0 m széles járda
· legalább egyoldali árnyékadó növényzet (fasor)
· kétoldali, az útburkolat és járda között szabadon hagyandó legalább 1,5- 1,5 m zöldsáv
(12) A szabályozással érintett területen 150 m-nél hosszabb zsákutca nem alakítható, kivéve a szakaszosan megépítendő, végső kiépítésében nem zsákutca utcaszakaszokat, ahol az engedélyező hatóság által szükség szerint előírt ideiglenes járműforduló külön megállapodás alapján az útterülethez csatlakozó telken is kialakítható. A telek járműforduló céljára ideiglenesen igénybe vett területét a telek beépítésének számításánál és az építési hely meghatározásánál a telek területeként kell figyelembe venni.
Az 50 m-nél hosszabb zsákutcákat járműfordulóval kell ellátni.
(13) A vasúti területen a vasúti közlekedés üzemi és fenntartó építmények, utaskiszolgáló kereskedelmi, szolgáltató építmények, raktárépítmények építhetők.
Az épületek megengedett legnagyobb építménymagassága 6,0 m .
(14) Az SZ-J1 terven jelölt közterület rendezési tanulmányterv kötelezettségével érintett területen a közterületi építési engedély köteles tevékenység a teljes útszakaszra kiterjedő közterület rendezési tanulmánytervnek megfelelően engedélyezhető.
a., A közterületrendezési tanulmányterv kötelező minimális tartalma:
- köztéri berendezések, föld feletti műtárgyak meghatározása
- utcafásítás meghatározása
- közműrend meghatározása a 31. § (1) bekezdésére figyelemmel
(15) Az SZ-J1 terven jelölten főgyalogúttal érintett közútterületek kialakítása, átépítése, a burkolati rend megváltoztatásával járó felújítása esetén legalább három gyalogos egymás melletti haladására alkalmas szélességű, árnyékadó fákkal kísért gyalogutat kell kialakítani, kivéve, ha ez műszaki adottságok miatt igazoltan nem valósítható meg.
(16) Közműterületek a Köm jellel jelzett területek. A telek területet igénylő közművek számára az SZ-J1 tervben jelölt közműterületeket csak a terven megjelölt közműellátási célra lehet felhasználni. A közműterületen a közműellátási építményeken túl a létesítmény működtetését biztosító igazgatási és szociális épületek építhetők.
a., A közműterületek beépítésének szabályai:
Beépítési mód: szabadonálló
Megengedett legnagyobb beépítettség: 10%
Kialakítandó zöldfelület minimuma: 20%
Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m , kivéve a technológiai szerinti műtárgyakat
Építési hely határai: minden telekhatártól 6,0 m .
(17) Az SZT jelű övezetben zajszigetelt, cseppszóródás ellen védett, üzemzavar esetén gravitációsan vagy beépített gépegységekkel teljesen leüríthető kivitelű, teljesoxidációs eleveniszapos szennyvíztisztító kisberendezés (500 m3/d) építhető az egyedileg meghatározott védőtávolságok figyelembe vételével. A területen belül elhelyezhető minden, a technológiához szükséges építmény és kialakítható hulladékudvar.
28. § (1) Mezőgazdasági terület az SZ-J2 tervlapon M jellel jelölt terület.
(2) A mezőgazdasági terület besorolása
- általános mezőgazdasági terület Má
- farmgazdasági terület Mf
- kertgazdálkodási terület Mk
- korlátozott hasznosítású mezőgazdasági terület Mkf
- védett mezőgazdasági terület: Má-v
(3) Általános mezőgazdasági terület
a) A terület növénytermesztésre és állattenyésztésre szolgál. A területen – kivéve a b., pontban foglaltakat - az 1 ha-t elérő, vagy azt meghaladó nagyságú földrészleten, annak max. 3,0%-os beépítésével a termelés folytatásához szükséges gazdasági épületek, géptároló szín, a saját területen megtermelt termény és takarmány tárolására szolgáló épületek, állattartó épületek – figyelemmel a 0 Hiba! A hivatkozási forrás nem található. bekezdésére - építhetők.
b) A területen a külön jogszabály [167] szerinti birtokközpont kialakítható.
c) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m kivéve a gabonatárolókat, amelyek esetében ez 12,0 m .
Az épületeket a telekhatároktól legalább 15,0 m távolságban kell elhelyezni.
(4) Farmgazdasági területen lakóépület szőlő, gyümölcsös és kert művelési ág esetén 3000 m 2 , egyéb művelési ág esetén 6000 m 2 telekterület felett helyezhető el úgy, hogy az a megengedett 3%-os beépítettség felét nem haladhatja meg. A különálló lakóépület építménymagassága legfeljebb 7,5 m lehet. Az épületeket a telekhatároktól legalább 6,0 m-re kell elhelyezni.
(5) Kertgazdasági terület
a) Kertes mezőgazdasági terület két kertgazdasági övezetre tagolódik:
aa) Mk általános kertes mezőgazdasági terület
ab) Mk-1 fejlődő térségben elhelyezkedő kertes mezőgazdasági terület
ac) [170] Mk-2 fejlődő térségben elhelyezkedő kertes mezőgazdasági terület
ad) [171] Mk-3 fejlődő térségben elhelyezkedő kertes mezőgazdasági terület.
b) A kertes mezőgazdasági területen általában elhelyezhető építmények:
ba)a kertműveléséhez szükséges tároló,
bb) pihenő épület,
bc)a saját szükségletet kielégítő mennyiségben haszonállatok (baromfi, nyúl) tartására szolgáló épület építhető.
c) A terület beépítési módja: oldalhatáron álló. Az előkert mértékét a két szomszédos telek beépítéséhez illeszkedően kell megállapítani. Amennyiben nincsenek a szomszédos telkek beépítve, és a telekalakítási és építési paraméterek alapján a telken új épület építhető, akkor az előkert minimális mérete 3,0 m., A területen épületet 10,0 m hátsókert, 3,5 m oldalkert elhagyásával kijelölt építési helyen belül lehet elhelyezni. Az épületek földszintesek lehetnek, a megengedett legnagyobb építménymagasság 4,0 m. Az épülethez kapcsolódva, vagy alatta pince, pinceszint építhető. A pince területe az épület alapterületének mértékét nem haladhatja meg. Állattartó épület az utcai telekhatártól mért 4,0 m-en túl építhető. Illeszkedő előkert: a két szomszédos épület utcafronthoz közelebb eső egy-egy sarka közé húzható egyenes vonal mentén helyezhető el épület.
d) A területen lévő, az ingatlan nyilvántartásban lakóházként nyilvántartott épületek lakás célra fenntarthatók, egyszeri alkalommal 25%-nyi mértékben lakóhelyiségekkel bővíthetők. Gazdasági célú beépítés az
a) pontban foglaltaknak megfelelően engedélyezhető. A területen új lakóépület nem építhető. A lakóépületek bővítésének és az új, 50 m
2 fölötti épület építésének közművi feltétele:
da) villamosenergia-ellátás
db) ivóvízellátás
dc) zárt szennyvíztározó
biztosítása, építése.
e) Mk általános kertes mezőgazdasági területen 720 m2-nél kisebb telek nem alakítható ki és nem építhető be. Épület a telek 3%-ának mértékéig, de legfeljebb 120 m2-nyi alapterülettel építhető. Az épületeket oldalhatáron-állóan kell elhelyezni.
f) Mk-1 jelű mezőgazdasági kertes területen épület szőlő, gyümölcsös és kertművelési ág esetén 3000 m2, egyéb művelési ág esetén 6000 m2 telekterület felett helyezhető el úgy, hogy az a megengedett 5%-os beépítettséget nem haladhatja meg. Az épületeket szabadonállóan kell elhelyezni, a c pont szerinti helyen és szabályozási előírások szerint. Mezőgazdasági üzemi építmények, létesítmények (terménytároló, hűtőház) építmény magassága legfeljebb 10,5 m, mely telepítési tanulmány alapján a szükséges mértékig, de legfeljebb 16 m-ig emelhető.
g) [173] Mk-2jelű mezőgazdasági kertes területen legkisebb kialakítható és beépíthető telekterület 720 m2. Épület úgy helyezhető el, hogy az a megengedett 10%-os beépítettséget nem haladhatja meg, a teljes beépítettség legfeljebb 150 m2 lehet.
h) [174] Mk-3 jelű mezőgazdasági kertes területen legkisebb kialakítható és beépíthető telekterület 720 m2. Az előkert 8 m, oldalkert 3,5 m, 10 m hátsókert megtartása szükséges. Épület úgy helyezhető el, hogy az a megengedett 6%-os beépítettséget nem haladhatja meg, a teljes beépítettség legfeljebb 150 m2 lehet.
(6) Korlátozott hasznosítású mezőgazdasági területek: Mkf, Mkt terület. Az MkfM jelű övezetbe tartozó telkek művelési ága nem változtatható meg.
(7) Az Mkf területeken építmény nem építhető, a területek gyep, nádas művelési ága nem változtatható meg.
(8) Az Mkt jelű alövezetben építmény nem építhető, a területek művelési ága tó létesítése érdekében környezeti hatásvizsgálat és vízjogi engedély alapján módosítható.
(9) Má-v jelű védett mezőgazdasági területek közé a nevesített országos és helyi természetvédelmi oltalom alatt álló mezőgazdasági területek tartoznak, melyeken szántó művelési ágban lévő földterületen a mezőgazdasági műveléshez szükséges gazdasági épületek helyezhetők el olyan módon, hogy a természetes és természetközeli élőhelyek fenntartása, valamint az ökológiai kapcsolatok működése biztosítható legyen.
a) A gazdasági épület megléte esetén, a tulajdonos vagy fenntartó számára lakás építhető.
b)
c) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m kivéve a gabonatárolókat, amelyek esetében ez 12,0 m. Az épületeket a telekhatároktól legalább 6,0 m távolságban kell elhelyezni.
d) Tájképvédelmi szempontból az épületek, építmények kialakításánál az alábbiak szerint kell eljárni:
da) Az övezetben a környezettől elütő forma és anyag használatú épületek, építmények, létesítmények nem építhetők. Az építési övezetben építmény, épület kizárólag magastetővel, természetes anyagokból építhető. Tetőfedés anyagaként és egyéb felületeken (pl. terménytároló) nagy reflexiójú, (csillogó hatású), nagy pigmentáltságú (rikító színű) fémlemezfedés nem alkalmazható.
db) Az utca illetve a táj felöl látszó épületek homlokzatain tégla, kő, vakolat, fa alkalmazható, , A homlokzatok festésénél törtfehér, illetve, földszinekkel színezett fehér alapú színezést kell alkalmazni.
dc) Az előkertben a tájkép védelme érdekében fasor telepítendő.
29. § (1) Az erdőterületek az alábbi övezetekre tagolódnak:
a) Ev jelű védett, vagy védelmi célú erdőterületek
b) Et jelű egészségügyi-szociális, turisztikai rendeltetésű erdőterületek
(3) Et jelű erdőterületeken
a) a területfenntartásához szükséges épületek, létesítmények,
b) szállás, pihenést szolgáló létesítmények (kemping, vadászház, turistaház)
c) oktatás, vendéglátás, szabadtéri sportlétesítmények
(4) Et jelű, erdőterületen csak 10 hektárnál nagyobb földrészleten, szabadonállóan építhető épület, a megengedett beépítettség a telekterület 2 %-át nem haladhatja meg. Egy épület földszinti bruttó hasznos területe 120 m2–nél nagyobb nem lehet. A megengedett építmény magasság 3,6 m. Erdei kilátó, magasles, egyéb létesítmény építmény magassága a rendeltetéshez szükséges mértékben eltérhet.
30. § (1) A zöldterületek legfőbb alkotóeleme a növény, ezért azokat a funkciójuknak megfelelően kell növényzettel beültetni.
(3) A ZKP1jelű övezetben a (2) bekezdésben foglaltakon túl a terület fenntartását szolgáló épület és vendéglátó épület építhető.
(4) A ZKP 1 jelű övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó előírások:
a) építési hely határa: a telekhatároktól 10,0 m
b) megengedett legnagyobb építménymagasság: 3,5 m
c) megengedett legnagyobb beépítettség: 2%
(5) A ZKP M jelű övezetben a meglévő vendéglátóhely és kiszolgáló építményei fenntarthatók, a bruttó beépített terület 25%-ának mértékéig a funkció megváltoztatása nélkül bővíthetők. Az építmények építménymagassága, szintszáma nem növelhető.
(6) Az SZ-J1 terven jelölten főgyalogúttal érintett közpark területek kialakítása, átépítése, felújítása esetén legalább három gyalogos egymás melletti haladására alkalmas szélességű, árnyékadó fákkal kísért gyalogutat kell kialakítani.
31. § (1) Vízgazdálkodási terület az SZ-J1, SZ-J1/M és SZ-J2, SZ-J2/M terven V jellel jelölt terület. A vízgazdálkodási területen épület - kivéve a külön övezeti előírások szerinti eseteket - nem építhető.
(2) A VMjelű övezetekben a történeti kutatásokkal igazolhatóan valaha létező vízhasznosítási építmények (vízimalom, halászház stb.) eredeti helyükön és formájukban visszaépíthetők.
32. § A természetközeli területen épület nem építhető, a területek művelési ága nem változtatható meg.
Különleges beépítésre nem szánt területek
32/A. § (1) A Kb-s jelű különleges beépítésre nem szánt sportterületen elsődlegesen a sport funkcióhoz kötődő épületek helyezhetők el. Elhelyezhető továbbá a terület fenntartását szolgáló épület, vendéglátó és szálláshely, a kiszolgáló személyzet számára lakás.
(2) A Kb-s övezetben az elhelyezhető épületekre vonatkozó előírások
a) építési hely határa: a telekhatároktól 10,0 m
b) megengedett legnagyobb építménymagasság: 5,0 m
c) megengedett legnagyobb beépítettség 10%
(3) A Kk-Hk2 jelű különleges beépítésre nem szánt hulladékkezelő övezet területén veszélyes és nem veszélyes hulladékok kezeléséhez szükséges létesítmények helyezhetők el, melyek kialakításánál a vonatkozó környezetvédelmi előírásokat be kell tartani. A területen a porta és mérleg épületen kívül épület nem helyezhető el.
Övezeti előírások
Megengedett legnagyobb beépítettség: 2 %
Zöldfelület legkisebb mértéke: 20 %
Megengedett legnagyobb építménymagasság: 3,0 m
(4) A kegyeleti kisállat-temető (Kb-ÁT) területén a kedvtelésből tartott [190] , legfeljebb 40 kg testtömegű kisállatok eltemetésére, azok hamvainak elhelyezésére van lehetőség és az ehhez szükséges kiszolgáló épületek helyezhetők el.
Beépítési mód: szabadonálló
Megengedett legnagyobb beépíthetőség: 2 %
Kialakítandó zöldfelület minimuma: 80 %
Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m
(5) Kk-tu jelű beépítésre nem szánt, különleges egyéb, erdei, turisztikai terület övezetében elhelyezhető a terület fenntartásához szükséges épületek, létesítmények, szállás-, pihenést szolgáló létesítmények (kemping, vadászház, turistaház), szabadtéri sportlétesítmények. Az övezetben 1 hektárnál nagyobb telekterületen, szabadonállóan, a teleknagyság legfeljebb 2%-án építhető épület. A telek 1 hektárnál nagyobb területét, a beépítettség számításnál 0,4- es szóróval kell figyelembe venni. Megengedett építmény magasság 4,5 m.
(6) 8 A Kk-En/1 jelű különleges beépítésre nem szánt, megújuló energiaforrás hasznosításának céljára szolgáló terület, naperőműpark telepítésére alkalmas övezetek. Az övezetekben elhelyezhetők a naperőmű napelemei és a naperőmű üzemeltetéséhez szükséges épületek és egyéb építmények.
a) Kk-En/1 jelű építési vezeti előírásai:
aa) Beépítési mód: szabadonálló
ab) Megengedett legnagyobb beépíthetőség épületek tekintetében: 2%
ac) Kialakítandó zöldfelület minimuma: 50%,
ad) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,5 m
ae) Alakítható telek legkisebb nagysága: 0,5 ha (5 000 m2)
b) A Kk-En/1 jelű övezetekben a naperőmű napelemei oly módon helyezhetők el, hogy a napelemek tartóoszlopai által elfoglalt területet kivéve a napelemek alatti és közötti területeken gyepterület használat biztosítható legyen
c) A Kk-En/1 jelű övezetekben az élővilág védelme érdekében kizárólag matt antireflexiós bevonattal rendelkező napelemek helyezhetők el, ill. olyan technológia alkalmazható, amely üzemelése során a poláros fényszennyezés minimálisra csökkenthető.
(7) 9 A Kk-méh jelű különleges beépítésre nem szánt méhészeti terület övezete.
a) az övezetben elsősorban a méhészeti tevékenységhez kapcsolódó létesítmények helyezhetők el.
b) az
a) pont szerinti építményeken kívül az alábbi rendeltetések helyezhetők el:
ba) 1db szolgálati lakás,
bb) szállás,
bc) vendéglátás és kereskedelem.
c) Az övezetben épület közút felől és a telek oldalhatárai mentén minimum 10 méteres sávon belül nem helyezhető el.
d) A szabályozási terven beültetési kötelezettséggel jelölt beerdősült részt jelenlegi állapotában, háromszintes növényállománnyal borított területként kell megtartani. A beültetési kötelezettséggel jelölt területen épületet nem lehet elhelyezni.
33. § (1) A belterületi közterületeken, közlekedési területeken a közmű vezetékeket úgy kell elhelyezni, hogy a területen a védőtávolságok betartásával legalább az alábbi közművek elhelyezhetők legyenek:
(1) A tervezési területen megvalósuló építmények oltóvíz ellátását biztosítani kell. Ennek érdekében a közműves ivóvíz hálózatot a 35/1996.(XII.29.) BM rendelettel hatályba léptetett Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) 46. §-49. § szakaszaiban foglaltak figyelembe vételével kell kialakítani.
térszín alatt: ivóvíz vezeték
szennyvíz vezeték
gázvezeték
távbeszélő földkábel
villamos energia vezeték
telefon vezeték
kábel TV vezeték
nyílt vagy fedett csapadékvíz elvezető árok
A vízvezeték-hálózat körvezetékes módon kerüljön kiépítésre.
(2)
(3)
(4)
(5)
Hatályba léptető és záró rendelkezések
35. § (1) Ez a rendelet az alábbi (8)-(11) bekezdések kivételével a kihirdetés utáni nap lép hatályba.
(8) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/1236/EK irányelvének a figyelembe vételével készült, és azzal összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.
Ezzel egyidejűleg a
- a 22/1998.(XII.16.) ÖK rendelet ( A Korányi utca-Mészáros L. utca-Táncsics utca által közrezárt tömb helyi építési szabályzata)
- a 31/2004.(XI.10.) Ör. rendelettel módosított 17/2000.(X.3.) ÖK. rendelet (Oroszlány város településrendezési tervének módosításáról)
- a 19/2005.(VI.8.) Ör. rendelettel módosított 22/2003.(XII.24.) ÖK. rendelet (A Takács I. u.-8143. sz. út 1. sz. lakóút közötti terület helyi építési szabályairól)
- a 28/2005.(VIII.24.) Ör. rendelet (Oroszlány város egyes területeinek helyi építési szabályairól)
hatályát veszti.
Alábányászott területek térképe
Mintakeresztszelvények
Forgalmi rend
Burkolat minősége
Beépítésre szánt és nem szánt övezetek építési paraméterei meghatározása