Törökszentmiklós Város Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdése, a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 45. § (1) bekezdése, a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) kormányrendelet 23. § alapján a következő rendeletet alkotja:

1. §

(1) Az Önkormányzat támogatásban részesíti a törökszentmiklósi lakásingatlanokban keletkezett belvízkárok részleges ellentételezéseként ezen ingatlanok tulajdonosait, haszonélvezőit – tekintet nélkül a szociális rászorultságra - az e rendeletben szereplő feltételek fennállása esetén tulajdoni hányaduk, lakáshasználatuk arányában.

(2) A támogatás lehet:

a) vissza nem térítendő lakáscélú készpénztámogatás (helyreállításhoz, lakásvásárláshoz)

b) a károsult részére önkormányzati tulajdonú bérlakás biztosítása (lakásvásárlás és bérleti díj beszámítás),

c) nyugdíjasházban, idősek otthonában, idősek emelt szintű otthonában, egyéb bentlakásos szociális intézményben történő elhelyezés során befizetendő egyszeri befizetés és havi személyes térítési díj finanszírozása.

(3) Nem folyósítható támogatás a károsultnak, ha neki vagy a vele együtt élő személynek a megsemmisült vagy gazdaságosan helyre nem állítható ingatlanon túl beköltözhető lakástulajdona, állandó használati joga van.

(4) Támogatásban kizárólag az a tulajdonos, haszonélvező részesíthető, akinek a belvíz okozta épületkárosodását az Önkormányzat 2006. június 9-ig felmérte és a kárfelmérő munkacsoport és az újjáépítési biztos a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Újjáépítési Bizottság részére bejelentette.

2. §

(1) A biztosítással nem rendelkező, illetve a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alaphoz (továbbiakban WMA) nem csatlakozott károsult magánszemély akkor részesülhet támogatásban, ha vállalja, hogy a helyreállított, újjáépített, vásárolt ingatlanára – legalább 10 évre – árvíz okozta károkra is érvényes értékkövető biztosítási szerződést köt, vagy csatlakozik a WMA-hoz.

(2) A kár mértéke mellett a támogatás összegének megállapításakor figyelembe kell venni a biztosításból, vagy más módon megtérülő kárkompenzációt. Az önkormányzat által, valamint a biztosításból és egyéb forrásból kapott kárenyhítés együttes összege nem haladhatja meg a becsült kár összegét.

3. §

(1) A kérelmeket a Szociális, a Pénzügyi és a Városfejlesztési Bizottság tagjaiból álló eseti bizottság (továbbiakban: Bizottság) bírálja el. A bizottság elnöke a Szociális Bizottság elnöke.

(2) A bizottságok kötelesek legkésőbb a kormányzati támogatás települési keretösszegének Önkormányzat részére történő átutalásának napját követő 15 napon belül dönteni.

(3) A támogatás megállapítása hivatalból indított eljárásban történik. A támogatottakat a döntés meghozatalát követően 5 napon belül értesíteni kell.

(4) Az eseti bizottság határozata ellen jogszabálysértés esetén a Képviselő-testülethez nyújtható be fellebbezés 15 napon belül. A Képviselő-testület a fellebbezést 15 napon belül bírálja el.

(5) A támogatás folyósításának módját, és mértékét a bizottságok határozzák meg.

4. §

(1) A támogatás céljának megfelelő felhasználását, a biztosítás megkötését, valamint a WMA-hoz történő csatlakozást számlával, illetve szerződéssel, egyéb okirattal kell igazolni 2006. szeptember 15-ig.

(2) A megrongálódott lakás helyreállítását, új lakás építését, vagy lakás vásárlását szolgáló támogatás felhasználásnak feltételeiről az önkormányzat nevében a polgármester és a károsult köt megállapodást. A megállapodásban rögzíteni kell a támogatás összegét, az önkormányzat részéről a kivitelezéshez igazodó folyósítás időpontjait, a felhasználás célját, a rendeltetésszerű felhasználás igazolásának iratait, dokumentumait, a nem rendeltetésszerű felhasználás jogkövetkezményeit, ki kell kötni az első és másodfokú építésügyi hatóság ellenőrzési jogosultságát.

(3) A Jegyző folyamatosan ellenőrizheti a munkák állását. A helyreállítási vagy újjáépítési munka befejezését a műszaki ellenőrzéssel megbízott személy – helyszíni ellenőrzéssel – a jegyző részére jelenti és igazolja.

(4) Amennyiben a megsemmisült, illetve nem helyreállítható ingatlan tulajdonosa lakás vásárlására kap támogatást, a kárt szenvedett ingatlan bontásának költsége a károsultat terheli, de az ingatlan a helyi önkormányzat tulajdonába kerül. Az ingatlan csak tehermentesen kerülhet az Önkormányzat tulajdonába. A bizottságok ettől eltérően is dönthetnek.

(5) Az adásvételi szerződés megkötése előtt adó-érték bizonyítványt be kell szerezni.

(6) Lakóingatlan vásárlásánál ügyvéd/közjegyző által ellenjegyzett adásvételi szerződés alapján lehet bizonylatolni a megvásárolt ingatlan vételárát. Az adásvételi szerződésben kell kikötni, hogy a támogatás összegét az önkormányzat utalja át az eladó részére. Ebben az esetben a polgármesternek is alá kell írnia a szerződést.

(7) A károsult a támogatási megállapodásban foglaltaknak megfelelően köteles bejelenteni, ha a kivitelezés befejeződött és ezt számlák, számlát helyettesítő okmány csatolásával bizonyítja. Az önkormányzat a helyszínen ellenőrzi a kivitelezést, és azt jegyzőkönyvezi. Az önkormányzat a számlákat ellenőrzi, és vizsgálja a kifizetésre jogosító számla, számlát helyettesítő okmány valódiságát.

5. §

Amennyiben nem történik a biztosítási szerződéskötés, illetőleg a WMA-hoz való csatlakozás, vagy 10 éven belül az a magánszemély felmondásából, a díj nem fizetéséből eredően megszűnik, akkor a támogatást időarányosan vissza kell fizetni a központi költségvetés javára.

6. §

(1) Ha a károsult önkormányzati lakás bérleti jogát kapta támogatásként, kérésére a lakás eladható a részére. A vételár megegyezik azzal a vételárral, amennyiért azt az Önkormányzat megvásárolta, feltéve, hogy a vásárlás hat hónapon belül történt. Egyéb esetben a vételárat a Városfejlesztési és a Pénzügyi Bizottság állapítja meg.

(2) A lakás vételárának - vagy egy részének - megfizetésére legfeljebb tizenöt évre kamatmentes részletfizetés adható.

(3) Részletfizetés esetén, ha a károsult késedelembe esik a késedelmi kamat mértékét 8 %-ban kell az adásvételi szerződésben megállapítani. Egy évet meghaladó fizetési késedelem esetére ki kell kötni az Önkormányzat elállási jogát (a szerződés egyoldalú felbontását).

(4) A vételár

- egyösszegű megfizetése esetén 40 %-át, de legfeljebb nyolcszázezer forintot,

- felének egyösszegű megfizetése esetén 20 %-át, de legfeljebb négyszázezer forintot vételár-kedvezményként el kell engedni.

(5) A károsult a bérlakás megvásárlására vonatkozó kérelmét a lakásbérleti szerződés megkötésétől számított hat hónapon belül nyújthatja be.

7. §

(1) A rendelet alkalmazására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályiról szóló 2004. évi CXL. tv. rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) E rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

(3) Az e rendelet alapján nyújtott támogatás nem vehető figyelembe jövedelemként a pénzbeli és természetben nyújtott szociális és gyermekvédelmi ellátásokról szóló 15/2003. (VI. 6.) Ör. alkalmazásakor.