Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2006. (IX.15.) önkormányzati rendelete
Balatonfenyves Község Helyi Építési Szabályzatáról
Hatályos: 2009. 07. 29- 2018. 11. 30Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2006. (IX.15.) önkormányzati rendelete
Balatonfenyves Község Helyi Építési Szabályzatáról
2009-07-29-tól 2018-11-30-ig
Balatonfenyves Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. törvény 16. §-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben (a továbbiakban Étv.) kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területi Tervének (a továbbiakban BKÜTT) és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról ( a továbbiakban BTSZ) szóló 2000 évi CXII számú törvényre, az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.)sz. Kormányrendeletre ( a továbbiakban OTÉK) is figyelemmel az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja.
I. FEJEZET
Általános előírások
1.§.
(1)A rendelet területi hatálya a község közigazgatási területére terjed ki és a Stadler Építész Iroda 13/2002 jelzőszámú szabályozási tervével együtt alkalmazható.
(2)A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt ( a műtárgyakat is ide értve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet ( és a hozzátartozó szabályozási terv együttes) alkalmazásával szabad.
(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve
kötelező előírásokat tartalmaz.
(4)A szabályozási terven kötelező és irányadó szabályozási elemek jelöltek. A kötelező erejű
szabályozási elemek csak a szabályozási terv módosításával változtathatók, képviselő
testületi jóváhagyással, az irányadó elemek a rendezési terv előírásainak keretei között az
engedélyezési eljárás során változtathatók, a szakhatósági egyeztetések lefolytatásával és
a városi főépítészi egyeztetéssel. A helyi védelemre és a sajátos jogintézményekre
vonatkozó előírások önkormányzati rendelettel a szabályozási terv módosítása nélkül
változtathatók.
(5)A szabályozási tervben kötelezőnek kell tekinteni :
- a település igazgatási határát
- a meglévő és tervezett belterületi határt
- - a szabályozási és védelmi vonalakat, területeket,
- az egyes terület-felhasználási egységek és övezetek határait, és előírásait.
- a környezetvédelmi, táj-és természetvédelmi, és műemléki szabályokat és kikötéseket.
- az építési vonalat, építési határvonalat
Irányadó : a telekhatár
(6)Az országos védelem alatt lévő és arra javasolt területeken és a helyi természetvédelmi
területeken az építési hatósági eljárási ügyekben az illetékes Környezetvédelmi,
Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség szakvéleményét be kell szerezni.
(7) A telekalakítási engedélyezési eljárás során rendelkezni kell az út- és közműépítés
megvalósításának feltételeiről.
(8) A kialakult (K) beépítéseknél a meglévő telekméretet , beépítettséget és építmény
magasságot adottságnak kell tekinteni, a meglévő épületek átalakíthatók, felújíthatók, korszerűsíthetők, bővítés vagy új épület létesítése esetén a beépítési előírásokat be kell tartani. Új telekalakítás esetén a minimális telekszélesség szabadon-álló beépítés esetén 16,0 m, oldalhatáron álló beépítés esetén 14,0 m
(9) A község közigazgatási területén megvalósuló épületek parkoló szükségletét az OTÉK
42. §-ának előírásai alapján kell meghatározni, és az építési telken belül elhelyezni.
Közcélú, közhasználatú intézmények esetén a közterületi parkoló kialakítás is
engedélyezhető a közterületi tulajdonos, illetve kezelőjének a hozzájárulásával.
(10)Az alábbi esetekben a Magyar Geológiai Szolgálatot az engedélyezési eljárásba be kell
vonni :
- négy beépített szintnél magasabb, vagy 7,0 m-nél nagyobb fesztávú tartószerkezetet tartalmazó előre gyártott, vagy vázas tartószerkezetű épület esetén,
- 5,0 m-nél nagyobb szabad magasságú, földet megtámasztó építménynél
- 3,0 m-nél nagyobb földvastagságot érintő tereprendezés (feltöltés, bevágás) esetén,
- az Má1-4 és Eg11-12 jelű beépítésre nem szánt területeken
- és minden olyan esetben amikor a lakosság, az ingatlan tulajdonosa, a tervező, vagy az Önkormányzat az altalajjal összefüggő kedvezőtlen jelenséget észlel.
(11) A terepszint alatti építmények ( pincék) közterületet, idegen telket, meglévő
építményeket hatásterületükkel nem veszélyeztethetik, a meglévő pince területeket a
beépítéseknél figyelembe kell venni.
(12) Az építési engedélyezési eljárásoknál a talajvíz viszonyokat figyelembe kell venni
különösen a parti sávi építmények engedélyezése során. A nagyberek mélyfekvésű
tőzeges altalajú területein az építmények elhelyezésére a talajvíz szulfát tartalmát is
vizsgáló talajmechanikai vizsgálat alapján kerülhet sor.
(13) A feltöltött és mély fekvésű területeken történő építés esetén az építési feltételeket
geotechnikai vizsgálatok alapján kell meghatározni, és a talajvíz várható szintjét
- különösen a parti sávi beépítéseknél - figyelembe kell venni.
(14) Az építmények engedélyezésénél a tűzrendészeti szabályrendeleteket be kell tartani.
A tűzivíz ellátást az előírásoknak megfelelően kell biztosítani. Lakóépületeknél az
alkalmazott tetőhéjazati anyaga legalább „mérsékelt tűzterjedésű „kategóriába sorolt
lehet. Könnyen éghető anyagú tetőhéjazati anyagok (pl. nád) csak az I. fokú tűzvédelmi
hatóság külön, egyedi esetekre vonatkozó engedélye alapján alkalmazható.
(15) Ásványi nyersanyag kitermelésével járó építési, tereprendezési, vízrendezési tevékenység
valamint a szénhidrogén kitermelő mező területén az engedélyezési eljárásban a vonatkozó törvény előírása alapján a Bányakapitányságot és a Magyar Geológiai Szolgálat DD. Területi Hivatalát szakhatóságként be kell vonni.
(16) A kivitelezéshez szükséges ásványi nyersanyagokat (homok, kavics, agyag, stb.)
érvényes hatósági engedéllyel rendelkező kitermelőhelyről ( bányából) kell beszerezni.
(17) A növényzet telepítésére vonatkozó előírásokat a 2. számú melléklet tartalmazza.
(18) Az állattartással kapcsolatos szabályozást a község állattartó rendelete tartalmazza.
(19) A rendezési terv által a külterületi mezőgazdasági ingatlanoknak beépítésre szánt
területté válása vagy belterületbe vonási javaslata esetén annak végrehajtásáig a
jelenlegi területhasználat tartandó meg.
(20)A község belterületén valamint az országos és a helyi természetvédelmi területeken
valamint az ökologiai hálózattal érintett területeken adótorony nem létesíthető.
(21) Az – ET- jellel ellátott területeken az elvi telekalakítási engedélyt a tömbre kiterjedően
kell elkészíteni.
(22) E rendeletben és a szabályozási tervben nem szabályozott kérdésekben a 2000 évi CXII
törvény és az OTÉK előírásait kell figyelembe venni, illetve az illeszkedési szabályokat
kell alkalmazni.
(23) A község beépítésre szánt területein, illetve belterületein új épület építésre és meglévő
épület rendeltetésének változtatására a 2001. évi LXXXVIII törvény (2) bek. előírását
figyelembe kell venni.
(24) Ahol új épület építést a szabályozási terv nem tesz lehetővé, ott a legnagyobb
beépítettség határértékéig legfeljebb nettó 25 m2-es bővítmény egy alakalommal
engedélyezhető akkor, ha ezzel a lehetőséggel 1989. jan. 1. után még nem éltek.
(25) A község igazgatási területén területei 2500 m2-nél nagyobb, összes szintterületű
csarnok jellegű épület nem létesíthető.
(26) A település beépítésre nem szánt területén a terepszint alatti építmény alapterülete a telek
10 %-át nem haladhatja meg.
(27) A község beépítésre szánt területein különálló terepszint alatti építmény (pince) csak a
falusias lakóterületeken engedélyezhető. A további területeken a talajvíz és
talajviszonyok figyelembe vétele mellett terepszint alatti építmény csak épület alatt
helyezhető el.
(28) A település beépítésre nem szánt területén 10 m-nél magasabb építményeket a
környezethez illeszkedően kell elhelyezni
(29) A 10 m-nél magasabb építmények építési engedély iránti kérelméhez tájesztétikai
vizsgálatot kell készíteni és látványtervet mellékelni.
(30) Ahol a terv építési határvonalat nem jelöl, ott az utak mentén a meglévő építési vonalhoz
igazodóan, vagy minimum 5,0 m-es előkertet kell figyelembe venni és a beépítésnél az
OTÉK oldal és hátsó kertre vonatkozó előírásait kell alkalmazni.
(31) Az építményekre előírt maximális építménymagasság nem vonatkozik a gazdasági és
mezőgazdasági területeken lévő technológiai építményekre, műtárgyakra és sajátos
építményfajtákra. Ezek előírásait a vonatkozó jogszabályok alapján az engedélyezési
eljárás során az engedélyező hatóság határozza meg.
II. FEJEZET
Településszerkezet, terület-felhasználás.
2.§.
A település igazgatási területe tagozódik :
(1) Beépítésre szánt területekre, amelyeken belül az építési telkek megengedett beépítettsége
legalább 10 %
(2) Beépítésre nem szánt területekre, amelyeken belül a telkek megengedett beépítettsége
legfeljebb 5 % lehet.
(3)A község területén, a beépítésre szánt területek szintterület mutatója – amelyet a területi
egységeknél telek térszíni beépítésére kell figyelembe venni – a következő :
Lakóterületek :
1./ Kertvárosias lakóterület : 0,4
2./ Falusias lakóterület : 0,5
Vegyes területek :
1./ Településközpont vegyes terület : 1,4
2./ Központi vegyes terület : 1,0
Gazdasági területek :
1./ Kereskedelmi, szolgáltató gazd. ter. 1,5
2./ Ipari és mezőgazdasági ipari
gazdasági terület : 1,0
Üdülőterületek :
1./ Üdülőházas üdülőterület : 1,0
2./ Hétvégiházas üdülőterület 0.2
Különleges területek : 1,5
(4)Az elő-, oldal,- és hátsókerti előírásokat - a 3.§ (4) és (5) bekezdés kivételével - az OTÉK
35.§-a alapján kell figyelembe venni.
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK
Lakóterületek
3.§.
(1) A lakóterület elsősorban lakóépületek elhelyezésre szolgál.
(2) A község területén az alábbi lakóterületek szabályozására kerül sor:
- Kertvárosias lakóterület (Lke)
- Falusias lakóterület (Lf)
(3)A beépítési mód meghatározását, az építmény magasságot, a beépítettség mértékét, és a
minimális teleknagyságot és méreteket a szabályozási terv és a lakóterületek részletes
szabályozása tartalmazza.
(4)A kialakult, keskeny oldalhatárosan beépített telkeknél a tűztávolság az oldalkert felé
4,0 m-ig csökkenthető a tűzrendészeti szakhatóság hozzájárulásával.
(5) Az oldalhatáros, 20 m, vagy annál szélesebb telkek esetén szabadon-álló beépítési mód is
engedélyezhető azzal, hogy az oldalhatáros beépítés eredeti oldalkertje felé minimum
6,0 m-es oldalkertet kell kialakítani
Kertvárosias lakóterület
4. §.
(1) A szabályozási terven a lakóterület jele : "Lke". A szabályozási terven Lke1-Lke10 jelű
övezetek jelöltek. A beépítési módot, a legnagyobb épületmagasságot, a beépítettséget és
a legkisebb telekméret előírást a szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint :
Övezet jele | Beépítési mód | Építmény magasság max. m | Beépítettség max % | Legkisebb telekméret m2 | Telekszélesség min. m | Telekmélység min. m |
Lke1 | SZK | 6,0 | 30 | 450 | K | K |
Lke2 | SZK | 6,0 | 30 | 550 | K | K |
Lke3 | IKR-K | 6,0 | 30 | 360 | K | K |
Lke4 | SZ | 6,0 | 30 | 550 | 16 | K |
Lke5 | SZ | 6,0 | 30 | 700 | 18 | 40 |
Lke6 | OK | 6,0 | 30 | 800 | K | K |
Lke7 | OK | 6,0 | 30 | 700 | K | K |
Lke8 | IKR-K | 6,0 | 30 | 800 | K | K |
Lke9 | CSK | 6,0 | 30 | 1500 | K | K |
Lke10 | OK | 6,0 | 30 | 450 | K | K |
(2) A legkisebb építmény magasság : egy szint
(3)A legkisebb zöldfelület mértéke a telekterület 50 %-a.
(4) A kialakult területeken lakóépület építése minimum 12,0 m-es telekszélesség esetén
lehetséges.
(5)A területen legfeljebb négylakásos lakóépület, a helyi lakosság ellátását szolgáló közbiztonsági, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, kivételesen elhelyezhető a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari és egyéb gazdasági épület, sportépítmény, 1 db négy szobaszámot meg nem haladó kereskedelmi szálláshely épület, az OTÉK 31.§. (2) bek.-re is figyelemmel.
A területen nem helyezhető el üzemanyagtöltő, négy szobaszámot meghaladó szolgáltató
szálláshely, egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület, és a 3,5 t önsúlynál nehezebb
gépjárművek garázsa és önálló parkoló területe.
(6) Melléképítmények az OTÉK 1. számú melléklet 54. pontjában felsoroltak építhetők, az i,)
j.), k.), és l.) pontokban említettek kivételével.
(7) A területet burkolt úttal és teljes közművel kell ellátni.
Falusias lakóterület
5. §.
(1) A szabályozási terven a lakóterület jele : „Lf”. A szabályozási terven Lf1-Lf2 jelű
övezetek jelöltek. A beépítési módot, a legnagyobb épületmagasságot, a beépítettséget és
legkisebb telekméret előírást a szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint :
Övezet jele | Beépítési mód | Építmény magasság max. m | Beépítettség max % | Legkisebb telekméret m2 | Telekszélesség min. m | Telekmélység min. m |
Lf1 | CSK | 5,5 | 30 | 700 | K | K |
Lf2 | O | 5,5 | 30 | 900 | 18 | 60 |
(2) A legkisebb építmény magasság : egy szint
(3) A legkisebb zöldfelület mértéke a telek 40 % -a.
(4)A kialakult, keskeny oldalhatárosan beépített telkeknél a tűztávolság az oldalkert felé
4,0 m-ig csökkenthető a tűzrendészeti szakhatóság hozzájárulásával.
(5) A területen elhelyezhető lakóépület, mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény,
kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, szálláshely szolgáltató épület, kézműipari
építmény, helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi és szociális épület,
sportépítmény.
(6) Melléképítmények az OTÉK 1. számú melléklet 54. pontjában felsoroltak és lakóépület
mellett kisüzemi, környezetbarát ipari és szolgáltató létesítmények építhetők.
(7)A területet teljes közművel kell ellátni.
(8) A kialakult területeken lakóépület építése minimum 12,0 m-es telekszélesség esetén
lehetséges.
Vegyes terület
6.§.
(1) A vegyes terület lakó- kereskedelmi- igazgatási és szolgáltató gazdasági épületek,
vegyesen történő elhelyezésére szolgál.
(2) A község területén az alábbi vegyes területek szabályozására kerül sor :
- Településközpont vegyes terület (Vt)
- Központi vegyes (Vk)
(3) A területeket teljes közművel kell ellátni.
(4) A területeken a teljes telekméret minden 200 m2-e után 1 db, min. 16/18 cm törzs körméretű lombos fa ültetendő. A fákat a használatbavételi engedély kérelmezéséig el kell ültetni; használatbavételi engedély csak az ültetés után adható ki.
Településközpont vegyes terület.
7.§.
(1)A településközpont vegyes terület az igazgatási, oktatási, kereskedelmi, szolgáltató és lakó és üdülő épületek elhelyezésére szolgál.
(2) A szabályozási terven a terület jele : "Vt". A szabályozási terven Vt1-Vt7 jelű
övezetek jelöltek, A beépítési mód meghatározását, az építmény magasságot, beépítettség
mértékét, és a minimális teleknagyságot a szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak
szerint :
Övezet jele | Beépítési mód | Építmény magasság max. m | Beépítettség max % | Legkisebb telekméret m2 | Telekszélesség min. m | Telekmélység min. m |
Vt1 | SZK | 6,0 | 40 | 1500 | K | K |
Vt2 | SZK | 6,0 | 35 | 500 | K | K |
Vt3 | SZK | 5,0 | 35 | 400 | K | K |
Vt4 | OK | 5,5 | 60 | 400 | K | K |
Vt5 | SZK | 7,5 | 60 | 450 | K | K |
Vt6 | SZK | 7,5 | 80 | 450 | K | K |
Vt7 | CSK | 5,5 | 30 | Nem osztható | - | - |
(3 ) A legkisebb építménymagasság : egy szint
(4) A legkisebb zöldfelület mértéke a telekterület 10 %-a
(5)A településközpont vegyes területen (Vt) lakóépület, igazgatási épület, kereskedelmi,
szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, egyéb közösségi szórakoztató épület,
egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, kivételesen nem zavaró
hatású egyéb gazdasági építmény, termelő kertészeti építmény az OTÉK 31.§.(2) bek-re is
figyelemmel.
A területen nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb
tehergépjárművek számára.
Központi vegyes terület.
8.§.
(1)A központi vegyes terület több önálló rendeletetési egységet magába foglaló, elsősorban központi igazgatási, oktatási, kereskedelmi és szolgáltató gazdasági épületek elhelyezésére szolgál.
(2) A szabályozási terven a terület jele : "Vk". A szabályozási terven Vk1-Vk6 jelű
övezetek jelöltek, A beépítési mód meghatározását, az építmény magasságot, a
beépítettség mértékét, és a minimális teleknagyságot a szabályozási terv is tartalmazza az
alábbiak szerint :
Övezet jele | Beépítési Mód | Építmény magasság max. m | Beépítettség max % | Legkisebb telekméret m2 | Telekszélesség min. m | Telekmélység min. m |
Vk1 | SZK | K | 40 | Nem osztható | - | - |
Vk2 | SZK | 7,5 | 25K | Nem osztható | - | - |
Vk3 | ZK | 5,5 | 40 | Nem osztható | - | - |
Vk4 | SZK | 4,5 | 35 | Nem osztható | - | - |
Vk5 | SZ | 4,5 | 40 | 550 | 35 | K |
Vk6 | SZ | 7,5 | 50 | Nem osztható | - | - |
(3) A legkisebb építménymagasság : egy szint
(4) A legkisebb zöldfelület mértéke a be nem épített terület 50 %-a
(5)A központi vegyes területen (Vk) igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó,
szálláshely szolgáltató épület, egyéb közösségi szórakoztató épület, egyházi, oktatási,
egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, kivételesen nem zavaró hatású egyéb
gazdasági építmény, a gazdasági célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a
személyzet részére szolgálati lakások építhetők, az OTÉK 31.§.(2) bek.-re is figyelemmel.
A területen nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb
tehergépjárművek számára, üzemanyagtöltő és önálló lakóépület.
Gazdasági terület.
9.§.
(1)A gazdasági terület elsődlegesen gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.
(2)A község igazgatási területén :
- Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek (Gksz)
- Ipari és mezőgazdaság gazdasági területek (Gipm)
kialakítására került sor.
(3)A területeken a teljes telekméret minden 200 m2-e után 1 db, min. 16/18 cm törzs
körméretű lombos fa ültetendő. A fákat a használatbavételi engedély kérelmezéséig el
kell ültetni; használatbavételi engedély csak az ültetés után adható ki.
Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület.
10. §.
(1)A szabályozási terven Gksz1-Gksz4 jelű övezetek jelöltek Az területre vonatkozó előírásokat - beépítési mód , maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület, ( Gksz jelű területek ) - a szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint :
Övezet jele | Beépítési mód | Építmény magasság max. m | Beépítettség max % | Legkisebb telekméret m2 | Telekszélesség min. m | Telekmélység min. m |
Gksz1 | SZ | 7,5 | 35 | 3000 | 40 | 60 |
Gksz2 | SZ | 6,0 | 35 | 3000 | K | K |
Gksz3 | SZ | 6,0 | 35 | 1500 | K | K |
Gksz4 | SZ | 6,0 | 35 | 1200 | 35 | 40 |
(2) A legkisebb építménymagasság : egy szint
(3) A telken belüli zöldterület minimum a telek terület 25 %-a
(4) A területen mindenfajta nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,
az épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet részére szolgáló lakások,
igazgatási, egyéb irodaépület, parkolóház, üzemanyagtöltő, sportépítmény, egyházi,
oktatási, egészségügyi, szociális, kereskedelmi vendéglátó épület és egyéb közösségi
szórakoztató épület helyezhető el.
(5) Az utak mentén, a telken belül minimum 5,0 m-es előkertet kell kialakítani.
(6) A területeket burkolt úttal és teljes közművel kell ellátni.
Ipari és mezőgazdasági gazdasági terület.
11. §.
(1)Az ipari és mezőgazdasági gazdasági területek a község külterületén lévő, beépítésre szánt területként jelölt mezőgazdasági üzemi területek (Gipm)
Beépítési előírásuk a következő :
Beépítési mód : szabadon-álló
Építmény magasság maximum : 7,5 m, minimum : egy szint
Beépítettség max : 30 %
Telek nagyság minimum : 2.000 m2
Telekszélesség min : 25 m
Telekmélység min : 50 m
(2)A területek egyéb ipari területnek minősülnek, azokon nem jelentős mértékű zavaró ipari,
mezőgazdasági, energiaszolgáltatási és településgazdálkodási létesítmények, a gazdasági
épülten belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, egyházi,
oktatási, egészségügyi, szociális épületek helyezhetők el.
(3) A legkisebb zöldfelület a telek 40 %
(4) Állattartó épületek létesítése esetén az engedélyezési eljáráshoz a környezetvédelmi,
egészségügyi és az állategészségügyi szakhatóságok hozzájárulását be kell szerezni.
Állattartó épület részére terület csak a szükséges védőtávolságok kijelölésével létesíthető.
(5) Az utak mentén, minimum 5,0 m-es előkertet kell kialakítani.
(6)Nagy létszámú állattartó telep kijelöléséhez elvi engedély építési is meg kell kérni,
amelyben tisztázni kell a műszaki és környezetvédelmi követelményeket. A nagy létszámú
állattartó telepet a vonatkozó miniszteri rend. (Lásd : 4 sz. mell. ) határozza meg.
(7) Az igazgatási területen új mezőgazdasági üzem vagy állattartó telep csak a rendezési terv
módosításával jelölhető ki a vonatkozó korm. rendelet (Lásd : 4. sz. mell.) előírásaira is
figyelemmel.. E rendelet előírásai a meglévő állattartó telepek működtetésére is
vonatkoznak.
(8) A területeket burkolt úttal és teljes közművel kell ellátni.
Üdülőterületek.
12.§.
(1) Az üdülőterület elsősorban üdülőépületek elhelyezésre szolgál.
(2) A község területén az alábbi üdülőterületek szabályozására kerül sor:
- Üdülőházas üdülőterület (Üü)
- Hétvégi házas üdülőterület (Üh)
(3)A kialakult, keskeny oldalhatárosan beépített telkeknél a tűztávolság az oldalkert felé
4,0 m-ig csökkenthető a tűzrendészeti szakhatóság hozzájárulásával.
(4) Az oldalhatáros, 20 m, vagy annál szélesebb telkek esetén szabadon-álló beépítési mód is
engedélyezhető azzal, hogy az oldalhatáros beépítés eredeti oldalkertje felé minimum 6,0
m-es oldalkertet kell kialakítani.
(5)Az üdülőterületeken az üdülőkre vonatkozó beépítési előírások alapján lakóépület
is építhető, az Üh1 és Üh5 övezetek kivételével.
Üdülőházas üdülőövezet
13.§.
(1)A szabályozási terven az üdülőházas üdülőterület jele : "Üü". A szabályozási terven
Üü1-Üü7 jelű övezetek jelöltek. A beépítési módot, a legnagyobb épületmagasságot, a
beépítettséget és a legkisebb telekméret előírást a szabályozási terv is tartalmazza az
alábbiak szerint :
Övezet jele | Beépítési mód | Építmény magasság max. m | Beépítettség max % | Legkisebb telekméret m2 | Telekszélesség min. m | Telekmélység min. m |
Üü1 | SZK | 7,5 | 20 | 1100 | K | K |
Üü2 | SZK | 7,5 | 20 | 2000 | 35 | 60 |
Üü3 | SZK | 6,0 | 20 | 900 | K | K |
Üü4* | SZK | 7,5 – K | 15 | Nem osztható | - | - |
Üü5 | SZK | K | 20 | 2000 | K | K |
Üü6 | SZ | 7,5 | 20 | 2000 | 35 | 50 |
Övezet jele | Beépítési mód | Építmény magasság max. m | Beépítettség max % | Legkisebb telekméret m2 | Telekszélesség min. m | Telekmélység min. m |
Üü7 | SZK | 7,5 – K | 20 | 3000 | K | K |
* Tömbtelkes beépítés. A határértékek a tömbtelek egészére vonatkoznak.
(2) A legkisebb építménymagasság : egy szint
(3) A legkisebb zöldfelület mértéke a telekterület 40 %-a.
(4)A kialakult területeken az épületmagasság az épület bontása esetén az elbontott épület
építménymagassága, de legfeljebb 12,5 m lehet.
(5)A területeken üdülőépületek, üdülőtáborok, kempingek és kivételesen lakóépületek
helyezhetők el, az OTÉK 31.§.(2). Bek.-re is figyelemmel.
(6) Melléképítmények az OTÉK 1. számú melléklet 54. pontjában felsoroltak építhetők, az i,)
j.), k.), és l.) pontokban említettek kivételével.
(7) A területet burkolt úttal és teljes közművel kell ellátni.
Hétvégi házas üdülőterület
14.§.
(1)A szabályozási terven az üdülőházas üdülőterület jele : "Üh". A szabályozási terven
Üh1- Üh6 jelű övezetek jelöltek. A beépítési módot, a legnagyobb épületmagasságot, a
beépítettséget és a legkisebb telekméret előírást a szabályozási terv is tartalmazza az
alábbiak szerint :
Övezet jele | Beépítési mód | Építmény magasság max. m | Beépítettség max % | Legkisebb telekméret m2 | Telekszélesség min. m | Telekmélység min. m |
Üh1 | SZK | 4,5 | 20 | 450 | K | K |
Üh2 | SZK | 4,5 | 20 | 550 | K | K |
Üh3 | SZK | 4,5 | 20 | Nem osztható | - | - |
Üh4 | ZK | 4,5-K | 25 | Nem osztható | - | - |
Üh5 | IKR-K | 4,5 | 20 | 220 | K | K |
Üh6 | SZ | 4,5 | 20 | 600 | 18 | 30 |
(2)A legkisebb építménymagasság . egy szint
(3) A legkisebb zöldfelület mértéke a telekterület 60 %-a.
(4) A kialakult területeken beépítés minimum 12,0 m-es telekszélesség esetén lehetséges.
(5)[1] A terület telkein legfeljebb két egységes üdülő, vagy - Üh1 és Üh5 övezetek kivételével- lakóépület, továbbá kereskedelmi, turisztikai tevékenység, vendéglátás céljáró szolgáló épület, valamint az üdülőterületi környezetvédelmi előírásoknak megfelelő sportépítmény építhető. Jelen bekezdésben meghatározott fogalmakra a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény értelmező rendelkezései az irányadók.
(6)A területen nem helyezhető el közösségi szórakoztató, kulturális építmény és 3,5 t
önsúlynál nehezebb járművek részére garázs és parkolóhely kialakítás
(7) Melléképítmények az OTÉK 1. számú melléklet 54. pontjában felsoroltak építhetők, az i,)
j.), k.), és l.) pontokban említettek kivételével.
(8) A területet burkolt úttal és teljes közművel kell ellátni.
Különleges területek
15.§.
(1)A különleges területek közé a község területén a temető (Kt), a kegyeleti park (Kkt) a sportterületek, (Ks) , strandterület (Kst) és kemping (Kkp) soroltak, a beépítési előírásokat a szabályozási terv tartalmazza.
(2) A temető (Kt) területein csak a temető üzemeltetésével kapcsolatos létesítmények, és
egyházi építmények helyezhetők el. A védőtávolságot a temetőn belül kell kialakítani.
A kegyeleti parkot (Kkt) lezárt területnek kell tekinteni és rátemetés sem engedélyezhető.
(3)A sportterületen (Ks) a sportolással kapcsolatos építmények, kereskedelmi és
vendéglátó, szolgáltató építmények, szolgálati lakás helyezhetők el.
(4)A strandterületen (Kst) a strandolási létesítményeken kívül kereskedelmi, vendéglátó és
szolgáltató létesítmények helyezhetők el.
(5)A kempingek területén (Kkp) szállásférőhelyek, sportlétesítmények, kereskedelmi és
vendéglátó, szolgáltató építmények helyezhetők el.
(6)A kikötő területén (Kk) a hajózással és vitorlázással kapcsolatos építmények, valamint
vendéglátó , kereskedelmi és szolgáltató építmények helyezhetők el.
(7)A különleges területek szabad területeit fásítani kell.
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
Közlekedési és közmű területek
16.§.
(1)A közlekedési, közmű és hírközlési létesítményeket és azok területeit a szabályozás terv tünteti fel. (KÖu-közutak, KÖk-vasút, KÖ-közmű )
(2)A közutak (KÖu) elhelyezésére szükséges területeket a kialakult állapot figyelembe vétele mellett a szabályozási terv és az OTÉK 26.§.-ban előírtak alapján kell biztosítani.
(3)A közutak, a vasút és a közművek védőtávolságait a vonatkozó szabvány előírások és a szabályozási terven jelöltek alapján kell figyelembe venni.
(4) Az utak, és a vasút védőtávolságain belüli építési hatósági ügyekben a közlekedési
szakhatóság és az üzemeletetők szakvéleményét ki kell kérni.
(5)A közlekedési, és közmű területeken a közlekedési és közmű létesítményeken
kívül az OTÉK 26. §. (3) pontjában felsorolt építmények helyezhetők el.
(6) Az újonnan nyitott utcákban közvilágítás kiépítése és utcai fásítás telepítése kötelező.
(7) A 20 személygépkocsi befogadóképességűnél nagyobb gépkocsi parkolók felületéről az
összegyűjtött csapadékvizeket csak olajfogon átvezetve lehet a csapadékvíz csatornába
bekötni és a parkolókba összefolyó csapadékvíz zöldfelületre nem vezethető.
Zöldterületek.
17.§.
(1) A város igazgatási területén a zöldterületek közé a közparkok (Z2) és a part menti
közpark és szabad strand területek (Z1) soroltak
(2)A közparkok (Z2) a város állandóan növényzettel fedett közterületei, amelyeknek
közútról, köztérről közvetlen megközelíthetőnek kell lennie.
(3)A közparkokban az OTÉK 27.§. (4) bekezdésében felsorolt építmények, - a Z1-es területen ezen túl strandépítmények- helyezhetők el a már meglévő, kialakult közparkokban (Z2) legfeljebb 2 %, az újonnan kialakított és Z1 jelű közparkokban – amelyek egyben strand és közlekedési területnek is minősülnek - legfeljebb 4 % beépítettségig.
(4) A területek kialakítása, átépítése csak szaktervező (táj- és kertépítész) által készített
kertépítészeti terv alapján történhet.
(5) A közpark területeken (Z2) a zölddel való fedettség minimum 70 % kell legyen, melyet
többszintesen kell kialakítani, úgy hogy a fával való fedettség minimum 60 % legyen.
Erdőterületek
18.§
Általános előírások :
(1)A város igazgatási területén meglévő védőerdők (Ev1,) és gazdasági erdők (Eg1, ) kijelölésére került sor.
(2)A meglévő erdőterületek művelési ága nem változtatható meg, kivéve a szőlőkataszter I. osztályú területeket, illetve a termőhelyre jellemző természetes vegetáció kialakítására alkalmas területeket, ahol az erdészeti hatóság egyetértésével engedélyezhető a művelési ág változás.
(3)A meglévő gazdasági erdők területén (Eg1), legfeljebb 0,3 %-ig építhető be az erdő rendeltetésének megfelelő épületekkel, szolgálati lakással és vadászházzal.
(4) A védőerdők területén (Ev1, ) épületet elhelyezni nem lehet.
(5) Az erdők területén a telekalakítási és az építési engedélyezési eljárási ügyekben az Állami
Erdészeti Szolgálatot, és az illetékes Nemzeti Park Igazgatóságát szakhatóságként be
kell vonni.
(6) Az övezetben csak természet- és környezetkímélő terület-felhasználás engedélyezhető, illetve ilyen tevékenység folytatható.
(7) Védett erdőterületen közút, közmű és távközlési nyomvonalas létesítmény létesítése csak
a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételek szerint engedélyezhető.
(8) Az erdőterületeken kerítést létesíteni csak természetvédelmi, vadgazdálkodási illetve
erdőgazdasági célból szabad.
További övezeti előírások :
(9) Eg11-es és Ev 14-es övezetek ( V-2, SZ-1)
- A természeti és az érzékeny természeti területeken a művelési ágak megváltoztatása, illetve közmű és közút építése környezeti hatásvizsgálat alapján, a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel engedélyezhető
- Új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelő telep - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználására alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), valamint a hulladékátrakó állomás - és vegyszertároló nem létesíthető.
(10) Eg 12-es és Ev 13-as övezetek (V-2, SZ-1, F-1.)
- A természeti és az érzékeny természeti területeken a művelési ágak megváltoztatása, illetve közmű és közút építése környezeti hatásvizsgálat alapján, a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel engedélyezhető.
- A beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, illetve a belterület nem bővíthető;
- Erdőterületen elsősorban védelmi rendeltetésű erdő, mezőgazdasági területen csak nádas, gyep művelési ágú területek, zöldterület, valamint indokolt esetben közlekedési és közműterület jelölhető ki.
- Épületek építése, bővítése - a településrendezési tervekben szabályozott területeken elhelyezett, a horgászturizmust szolgáló esőbeálló jellegű építmények és az illetékes természetvédelmi és vízügyi hatóság egyetértésével elhelyezett, a legkevesebb 5 ha egybefüggő gyepterületen, a legeltetést biztosító állatállomány szállásául szolgáló, hagyományos istállóépületek kivételével - nem engedélyezhető.
- Új hulladéklerakó, hulladéktároló telep, hulladékátrakó állomás, valamint szennyvízürítő nem létesíthető.
(11) Eg 13-as és Ev 12-es övezetek (V-2, T-1, SZ-1, F-1.)
- A természeti és az érzékeny természeti területeken a művelési ágak megváltoztatása, illetve közmű és közút építése környezeti hatásvizsgálat alapján, a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel engedélyezhető.
- Beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, illetve a belterület nem bővíthető.
- A művelési ág váltás, illetve a más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében engedélyezhető.
- A kialakult geomorfológiai formák (hegygerinc, völgy stb.) megőrzendők.
- Új üzemanyagtöltő állomás, hulladéklerakó, hulladéktároló telep, valamint hulladékártalmatlanító - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználására alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), továbbá hulladékátrakó állomás - nem létesíthető.
- Új villamosenergia-ellátási, táv- és hírközlő vezetékek létesítése csak terepszint alatti elhelyezéssel engedélyezhetők, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne, károsítana. Ettől eltérni csak a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel lehet.
- A beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, illetve a belterület nem bővíthető;
- Erdőterületen elsősorban védelmi rendeltetésű erdő, mezőgazdasági területen csak nádas, gyep művelési ágú területek, zöldterület, valamint indokolt esetben közlekedési és közműterület jelölhető ki.
- Épületek építése, bővítése - a településrendezési tervekben szabályozott területeken elhelyezett, a horgászturizmust szolgáló esőbeálló jellegű építmények és az illetékes természetvédelmi és vízügyi hatóság egyetértésével elhelyezett, a legkevesebb 5 ha egybefüggő gyepterületen, a legeltetést biztosító állatállomány szállásául szolgáló, hagyományos istállóépületek kivételével - nem engedélyezhető.
- Új hulladéklerakó, hulladéktároló telep, hulladékátrakó állomás, valamint szennyvízürítő nem létesíthető.
(12) Eg 14-es övezet és Ev 11-es övezetek (V-2, T-1, SZ-1.)
- A természeti és az érzékeny természeti területeken a művelési ágak megváltoztatása, illetve közmű és közút építése környezeti hatásvizsgálat alapján, a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel engedélyezhető
- Beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, illetve a belterület nem bővíthető.
- A művelési ág váltás, illetve a más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében engedélyezhető.
- A kialakult geomorfológiai formák (hegygerinc, völgy stb.) megőrzendők.
- Új üzemanyagtöltő állomás, hulladéklerakó, hulladéktároló telep, valamint hulladékártalmatlanító - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználására alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), továbbá hulladékátrakó állomás - nem létesíthető.
- Új villamosenergia-ellátási, táv- és hírközlő vezetékek létesítése csak terepszint alatti elhelyezéssel engedélyezhetők, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne, károsítana. Ettől eltérni csak a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel lehet
- Új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelő telep - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználására alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), valamint a hulladékátrakó állomás - és vegyszertároló nem létesíthető.
Mezőgazdasági területek
19.§.
(1)A mezőgazdasági területek a növénytermelés , állattenyésztés, a kert és szőlőgazdálkodás területei és az ezzel kapcsolatos építmények elhelyezésére szolgálnak.
(2) A város igazgatási területén az alábbi mezőgazdasági területek kialakítására került sor :
- Mezőgazdasági általános területek (Má)
- Be nem építhető mezőgazdasági általános területek (Má0)
(3) A területen építményeket elhelyezni az e rendeletben kikötötteken túl csak a 35/2002
(III.7.) Korm. rend. 8.§. előírás figyelembe vételével lehet szabadon-álló beépítési móddal
azzal, hogy a technológiai jellegű építményeknél, műtárgyaknál és a sajátos építmény
fajtáknál, műtárgyaknál az építmény magasság nem korlátozott, az a technológiai
igények és építési előírások függvényében az építési hatóság határozza meg.
(4)A területen vízi közművel ellátott építmény szennyvíz elvezetése a környezetvédelmi és
vízügyi szakhatóság előzetes szakvéleménye alapján kialakított zárt szennyvíztározóba
történhet.
(5) A területen beépítésre szánt terület kijelölése, vagy a szabályozási terven jelölttől eltérő
terület-felhasználás programozása, megváltoztatása a rendezési terv módosításával
lehetséges.
Mezőgazdasági általános területek
20.§.
Általános előírások :
(1)A mezőgazdasági árutermelő területek a szabályozási terven jelöltek (Má,)
(2)A területeken kialakítható földrészlet minimális nagysága 3.000 m2, amelynek megközelítését közhasználatú, vagy magán úttal kell biztosítani.
(3)Szántóföldi művelés esetén a 20 HA-nál nagyobb telken a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető és a beépített alapterület a telek 0,1 %-át illetve az 500 m2-t nem haladhatja meg. Az építmény magasság maximuma lakóépület esetén 5,5 m, gazdasági épületeknél 7,5 m.
(4)Gyep művelési ágú, 5,0 HA-nál nagyobb telken, hagyományos, almos állattartó és lakófunkciót kielégítő épület építhető és a beépíthető alapterület a telek 0,5 %-át illetve a 400 m-t nem haladhatja meg. Az építmény magasság lakóépület esetén 5,5 m, gazdasági épületnél 6,0 m. A területeken elsődlegesen almos előírás építményeit kell engedélyezni, lakófunkció csak ezt követően, vagy ezzel együtt létesíthető.
(5)A telkek művelési ága a beépítési feltételeként akkor fogadható el, ha az legalább 80 %-
ban meghatározó.
(6) Lakókonténer, lakókocsi a területeken nem helyezhető el.
További övezeti előírások :
(7) Má1 övezet ( V-2, T-1, SZ-1.)
- A természeti és az érzékeny természeti területeken a művelési ágak megváltoztatása, illetve közmű és közút építése környezeti hatásvizsgálat alapján, a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel engedélyezhető
- Beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, illetve a belterület nem bővíthető.
- A művelési ág váltás, illetve a más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében engedélyezhető.
- A kialakult geomorfológiai formák (hegygerinc, völgy stb.) megőrzendők.
- Új üzemanyagtöltő állomás, hulladéklerakó, hulladéktároló telep, valamint hulladékártalmatlanító - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználására alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), továbbá hulladékátrakó állomás - nem létesíthető.
- Új villamosenergia-ellátási, táv- és hírközlő vezetékek létesítése csak terepszint alatti elhelyezéssel engedélyezhetők, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne, károsítana. Ettől eltérni csak a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel lehet
- Új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelő telep - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználására alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), valamint a hulladékátrakó állomás - és vegyszertároló nem létesíthető.
(8) Má2 övezet ( V-2, SZ-1)
- A természeti és az érzékeny természeti területeken a művelési ágak megváltoztatása, illetve közmű és közút építése környezeti hatásvizsgálat alapján, a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel engedélyezhető
- Új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelő telep - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználására alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), valamint a hulladékátrakó állomás - és vegyszertároló nem létesíthető.
(9) Má3-as övezet (V-2, SZ-1, F-1.)
- A természeti és az érzékeny természeti területeken a művelési ágak megváltoztatása, illetve közmű és közút építése környezeti hatásvizsgálat alapján, a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel engedélyezhető.
- A beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, illetve a belterület nem bővíthető;
- Erdőterületen elsősorban védelmi rendeltetésű erdő, mezőgazdasági területen csak nádas, gyep művelési ágú területek, zöldterület, valamint indokolt esetben közlekedési és közműterület jelölhető ki.
- Épületek építése, bővítése - a településrendezési tervekben szabályozott területeken elhelyezett, a horgászturizmust szolgáló esőbeálló jellegű építmények és az illetékes természetvédelmi és vízügyi hatóság egyetértésével elhelyezett, a legkevesebb 5 ha egybefüggő gyepterületen, a legeltetést biztosító állatállomány szállásául szolgáló, hagyományos istállóépületek kivételével - nem engedélyezhető.
- Új hulladéklerakó, hulladéktároló telep, hulladékátrakó állomás, valamint szennyvízürítő nem létesíthető.
(10) Má4-es övezet : (V-2, T-1, SZ-1, F-1.)
- A természeti és az érzékeny természeti területeken a művelési ágak megváltoztatása, illetve közmű és közút építése környezeti hatásvizsgálat alapján, a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel engedélyezhető.
- Beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, illetve a belterület nem bővíthető.
- A művelési ág váltás, illetve a más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében engedélyezhető.
- A kialakult geomorfológiai formák (hegygerinc, völgy stb.) megőrzendők.
- Új üzemanyagtöltő állomás, hulladéklerakó, hulladéktároló telep, valamint hulladékártalmatlanító - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználására alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), továbbá hulladékátrakó állomás - nem létesíthető.
- Új villamosenergia-ellátási, táv- és hírközlő vezetékek létesítése csak terepszint alatti elhelyezéssel engedélyezhetők, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne, károsítana. Ettől eltérni csak a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel lehet.
- A beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, illetve a belterület nem bővíthető;
- Erdőterületen elsősorban védelmi rendeltetésű erdő, mezőgazdasági területen csak nádas, gyep művelési ágú területek, zöldterület, valamint indokolt esetben közlekedési és közműterület jelölhető ki.
- Épületek építése, bővítése - a településrendezési tervekben szabályozott területeken elhelyezett, a horgászturizmust szolgáló esőbeálló jellegű építmények és az illetékes természetvédelmi és vízügyi hatóság egyetértésével elhelyezett, a legkevesebb 5 ha egybefüggő gyepterületen, a legeltetést biztosító állatállomány szállásául szolgáló, hagyományos istállóépületek kivételével - nem engedélyezhető.
- Új hulladéklerakó, hulladéktároló telep, hulladékátrakó állomás, valamint szennyvízürítő nem létesíthető.
(11) Má5-ös övezet (T-1, SZ-1.)
- Beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, illetve a belterület nem bővíthető.
- A művelési ág váltás, illetve a más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében engedélyezhető.
- A kialakult geomorfológiai formák (hegygerinc, völgy stb.) megőrzendők.
- Új üzemanyagtöltő állomás, hulladéklerakó, hulladéktároló telep, valamint hulladékártalmatlanító - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználására alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), továbbá hulladékátrakó állomás - nem létesíthető.
- Új villamosenergia-ellátási, táv- és hírközlő vezetékek létesítése csak terepszint alatti elhelyezéssel engedélyezhetők, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne, károsítana. Ettől eltérni csak a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel lehet.
Be nem építhető mezőgazdasági övezetek.
21.§.
Általános előírások :
(1) A be nem építhető mezőgazdasági területek a természetvédelem és vízvédelem érdekeit
szolgálják. A területek a szabályozási terven jelöltek az általános mezőgazdasági
területeken (Má0 ).
(2)A művelési ág elsősorban erdősítés és gyepesítés céljára megváltoztatható.
(3)A területen kialakítható legkisebb földrészlet 3.000 m2
(4)A területen csak köztárgyak, közutak, közterek, nyomvonal jellegű vezetékek, közmű és közműpótló berendezések ( a szennyvíztisztító és komposztáló telepek, adótorony, távközlési magas-építmény, magasfeszültségű villamos távvezeték kivételével), a
vízgazdálkodás létesítményei, geodéziai jelek, vadász lesek és a természetvédelem kutató,
bemutató építményei helyezhetők el.
További övezeti előírások :
(5) Má01-es övezet (V-2, T-1, SZ-1.)
- A természeti és az érzékeny természeti területeken a művelési ágak megváltoztatása, illetve közmű és közút építése környezeti hatásvizsgálat alapján, a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel engedélyezhető
- Beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, illetve a belterület nem bővíthető.
- A művelési ág váltás, illetve a más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében engedélyezhető.
- A kialakult geomorfológiai formák (hegygerinc, völgy stb.) megőrzendők.
- Új üzemanyagtöltő állomás, hulladéklerakó, hulladéktároló telep, valamint hulladékártalmatlanító - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználására alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), továbbá hulladékátrakó állomás - nem létesíthető.
- Új villamosenergia-ellátási, táv- és hírközlő vezetékek létesítése csak terepszint alatti elhelyezéssel engedélyezhetők, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne, károsítana. Ettől eltérni csak a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel lehet
- Új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelő telep - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználására alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), valamint a hulladékátrakó állomás - és vegyszertároló nem létesíthető.
(6) Má02-es övezet ( V-2, SZ-1.)
- A természeti és az érzékeny természeti területeken a művelési ágak megváltoztatása, illetve közmű és közút építése környezeti hatásvizsgálat alapján, a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel engedélyezhető.
- Új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelő telep - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználására alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), valamint a hulladékátrakó állomás - és vegyszertároló nem létesíthető.
(7) Má03-as övezet ( V-2, T-1, SZ-1, F-1.)
- A természeti és az érzékeny természeti területeken a művelési ágak megváltoztatása, illetve közmű és közút építése környezeti hatásvizsgálat alapján, a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel engedélyezhető.
- Beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, illetve a belterület nem bővíthető.
- A művelési ág váltás, illetve a más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében engedélyezhető.
- A kialakult geomorfológiai formák (hegygerinc, völgy stb.) megőrzendők.
- Új üzemanyagtöltő állomás, hulladéklerakó, hulladéktároló telep, valamint hulladékártalmatlanító - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználására alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), továbbá hulladékátrakó állomás - nem létesíthető.
- Új villamosenergia-ellátási, táv- és hírközlő vezetékek létesítése csak terepszint alatti elhelyezéssel engedélyezhetők, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne, károsítana. Ettől eltérni csak a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel lehet.
- A beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, illetve a belterület nem bővíthető;
- Erdőterületen elsősorban védelmi rendeltetésű erdő, mezőgazdasági területen csak nádas, gyep művelési ágú területek, zöldterület, valamint indokolt esetben közlekedési és közműterület jelölhető ki.
- Épületek építése, bővítése - a településrendezési tervekben szabályozott területeken elhelyezett, a horgászturizmust szolgáló esőbeálló jellegű építmények és az illetékes természetvédelmi és vízügyi hatóság egyetértésével elhelyezett, a legkevesebb 5 ha egybefüggő gyepterületen, a legeltetést biztosító állatállomány szállásául szolgáló, hagyományos istállóépületek kivételével - nem engedélyezhető.
- Új hulladéklerakó, hulladéktároló telep, hulladékátrakó állomás, valamint szennyvízürítő nem létesíthető.
Vízgazdálkodási területek.
22.§.
(1)A vízgazdálkodási területeket a szabályozási terv jelöli (V),
(2)A vízgazdálkodási területeken és a közforgalmi vízi közlekedési építmények, a vízkár elhárítási, a vízi sport a sporthorgászat a strandolás és természeti megfigyelés közösségi építményei, a halastavak mentén a halászattal annak értékesítésével, feldolgozásával, tárolásával kapcsolatos építmények helyezhetők el, a külön jogszabályokban foglaltak alapján. Ezen túl a természetes és természet közeli vízfolyástól 50 m-en a tavak partjától 100 m-en belül a külterületeken új épület nem helyezhető el.
(3)A vízfolyások partszélei mentén mindkét oldalon a karbantartás részére 6-6 m-es sávot a tavaknál 3 m-es sávot szabadon kell hagyni.
(4) A vízfolyások, vízelvezető árkok rendszeres karbantartásáról gondoskodni kell.
(5)A tómeder övezetére vonatkozó előírások (D-1)
- A tómeder lehatárolt területe nem csökkenthető
- A parti mólók, hullámtörők és kikötői létesítményeket kivéve a tómederben állandó létesítmény, sziget stb. nem építhető.
- A parti élővilág védelme érdekében a tómederbe a nád gyökérzónáit kevésbé sértő, úszóponton jellegű, csak az üdülési illetve horgászidényben használatos műtárgyak helyezhetők el.
- A tómeder nádasaiban, valamint a védett természeti területeken lévő nádasok területén tilos minden olyan mechanikai beavatkozás (pl. kotrás, feltöltés, építés, vízi állás, csónakút, horgászhely létesítése) amely a nádas állományát, annak minőségélt károsítja, illetve a nádas pusztulását eredményezheti, és a vonatkozó jogszabályokat figyelembe kell venni. (Lásd : 4 számú melléklet.)
III. FEJEZET
Környezet-, táj-, természet-, kulturális örökség védelem.
23.§.
(1)A környezet-, táj-, természet-, műemlék és helyi védelemmel kapcsolatos szabályozást, lehatárolását a védőtávolságokat a szabályozási terv tünteti fel.
Környezetvédelem
24.§.
(1) A környezetvédelmi előírások a település igazgatási területére érvényesek .
(2) A környezetvédelem külön szabályozási rendeletében e rendezési terv előírásait is figyelembe kell venni.
(3) Az igazgatási területen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy:
a./ a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő,
b./ megelőzze a környezetszennyezést
c./ kizárja a környezetkárosítást
(4) Levegőtisztaság-védelmi szempontból a területen csak olyan tevékenység folytatható és
csak olyan létesítmény alakítható ki, amelynek levegőszennyezőanyag-kibocsátása a
területre vonatkozó határértékeket nem lépi túl. A területre a vonatkozó korm. rend.
alapján (Lásd : 4. sz. mell.) az ökológialiag sérülékeny területre vonatkozó hatásértékek
az érvényesek.
(5)A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy
folytatható, hogy az üzemeltető köteles gondoskodni a veszélyes hulladék
környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről és ártalmatlanításáról.
(6)Védőfásításokkal gondoskodni kell – a szabályozási tervben beültetési kötelezettséget
előíró helyeken - a szántóföldi porszennyezés valamint az élővizek szennyezésének
megakadályozásáról.
(7) Külterületen mezőgazdasági és egyéb üzemi létesítmény, telepítéséhez, vagy a már
meglévő létesítmény használatának, technológiájának megváltoztatása esetén a
környezetvédelmi-, egészségügyi- és az állategészségügyi szakhatóságok véleményét ki
kell kérni.
(8)A szippantott szennyvizek csak a működési engedéllyel rendelkező szennyvíztisztító
telepre szállíthatók.
(9) A település szennyeződés érzékenységi besorolása a vonatkozó rendelet alapján (Lásd :
4 sz. mell. ) fokozottan érzékeny területnek minősül.
(10) A településen a zajvédelem az országos előírások szerint, azoknak megfelelően
biztosítandó. A zajt keltő és a zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell
elhelyezni, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek.
Zajvédelmi szempontból a – közlekedésből származó – megengedett A-hangnyomásszint
a 7..számú főút mentén 65/55 dB, az egyéb lakóterületeken 55/45 dB, a temető területén
és a beépítésre nem szánt területeken a közlekedési és közműterületek kivételével
50/40 dB.
(11) A forgalmi út – 7-es főút - közvetlen környezetében egészségügyi, oktatási és gyermek
intézményeket elhelyezni nem lehet.
(12) Vízfolyások, csatornák, vízelvezető árkok rendszeres karbantartásáról, tisztításáról az
üzemeltető köteles gondoskodni.
(13) A közcsatornával még ellátatlan belterületen a kialakult állapot esetén, illetve
külterületen keletkező szennyvizek csak zárt gyűjtőben helyezhetők el. A külön pontban
meghatározott feltételek szerint. A zárt gyűjtőt a csatornahálózat kiépítésével a
rákötések után fel kell számolni.
(14) A szennyvíztisztító teleptől 300 m; a dögkonténertől 500 m, a hígtrágya ürítőtől és
szippantott szennyvízürítő helytől 1000 m védőtávolságon belül új lakóépület, élelmiszer
feldolgozó, -raktározó, -kereskedelmi létesítmény továbbá állattartótelep nem létesíthető.
(15) Országos közutak és vasútvonalak beépítésre nem szánt területen levő szakaszai mentén
a tengelytől számított 50 méter, továbbá közforgalmú vasútvonal szélső vágányától
számított 50 méter távolságon belül lakóépület nem létesíthető.
(16) Vízfolyások medrétől 50 méter távolságon belül mezőgazdasági területen állattartó
építmény nem létesíthető.
(17) Természetes és természet közeli állapotú vízfolyások, vizes élőhelyek partvonaltól
számított 50 m-en belül, tavak partjától számított 100 m-en belül – a Balaton parti
belterületi szakasz kivételével- meglévő épületek, építmények, létesítmények
átépítéséhez, átalakításához, vízi létesítmények, kikötők, illetve a halászati célú
hasznosítást szolgáló létesítmények létesítéséhez, kivitelezéshez az illetékes
Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség szakhatósági
hozzájárulása szükséges.
(18) A területen a 20 fh-et elérő parkolókat csak szilárd burkolattal lehet kiépíteni. A 20 fh-et
elérő parkolók felszíni csapadékvizének elvezetéséhez hordalék-, olaj- és iszapfogó
beépítése szükséges.
(19) A településen üzemanyagtöltő állomás közlekedési, gazdasági és vegyes területen
helyezhető el, amennyiben a vonatkozó korm.rendelet Lásd : 4. sz. mell.) értelmében az
üzemanyagtöltő állomás 50m sugarú védelmi övezetében nem helyezkedik el állandó
emberi tartózkodásra szolgáló épület, valamint időszakos, vagy átmeneti emberi
tartózkodásra szolgáló létesítmény (így különösen oktatási, egészségügyi, üdülési célt
szolgáló létesítmény), illetve levegőterhelésre érzékeny, élelmezési célt szolgáló
növényi kultúra.
(20) A településen a kommunális szilárd hulladék szervezett gyűjtése és elszállítása – a
kommunális hulladéklerakó telepre - megoldott. Hulladékgyűjtésre csak szabványosított
zárt edény, konténer használható. A gyűjtőedények közterületen nem tárolhatók,
elhelyezésüket telken vagy épületen belül kell biztosítani.
(21) A gazdasági területeken csak a környezetének terület-felhasználását nem zavaró
létesítmények helyezhetők el.
Természetvédelem
25.§.
(1) Az országosan védett természeti értékek védelmével kapcsolatos részletes szabályokat az
illetékes Nemzeti Park Igazgatósága kezelési tervben határozza meg.
(2) Védett természeti terület állapotát és jellegét természetvédelmi célokkal ellentétesen
megváltoztatni tilos. A „Natura 2000” területeken (Lásd : 5. számú melléklet) a
művelési ág változást az illetékes természetvédelmi igazgatósággal engedélyeztetni kell.
(3) Védett természeti területen, új adótorony, távközlési magas építmény, magasfeszültségű
villamos távvezeték nem létesíthető.
(4) Védett természeti területen a gazdálkodás környezet- és természetkímélő módszerek
alkalmazásával történhet.
(5) Védett természeti területen az erdő elsődleges funkciója védelmi, szálaló vágás és
természetes felújítás megengedett. Új erdő telepítése csak őshonos fafajokból történhet.
(6) Védett természeti területen új külszíni művelésű bánya nem létesíthető.
(7)Természeti területen a területet szennyező vagy veszélyeztető létesítmény nem helyezhető el.
(8) A védettségre tényét az ingatlan nyilvántartásban fel kell tüntetni.
Tájvédelem
26.§.
(1) Táj- és településkép-védelmi okokból útsorfásítást kell végezni az utak mentén.
(2) Nem létesíthető közmű- és energia, táv- és hírközlési vezeték a meglévő fasorok
nyomvonalában.
(3) Új közutak, utcák kialakításánál legalább egyoldali fasor telepítéséhez területet kell
biztosítani.
(4) Az általános tájvédelem érdekében a külterületi utak menti fasorok, mezsgyék,
vízfolyások, csatornák menti galérianövényzet védelméről gondoskodni kell.
(5) A termőföldről szóló vonatkozó tv (Lásd : 4. sz. mell.) alapján az ingatlan nyilvántartásba
bejegyzett, mezőgazdasági termelés számára kedvezőtlen termőhelyi adottságú
területeken levő természetes növényállományt (mocsár, láp, rét, legelő) meg kell őrizni.
Kulturális örökség védelme
27.§.
(1)A település műemlék és helyi védelem alatt álló építményeit, területeit valamint régészeti területeit a szabályozási terv tünteti fel.
(2) A műemlék és helyi védelem alatt álló építmények, területek listáját az 1. számú melléklet tartalmazza.
(3)A műemlék épületekkel (M) kapcsolatos építési engedélyezési eljárás a Kulturális
Örökségvédelmi Hivatal Pécsi Regionális Iroda hatáskörébe tartozik.
(4)A szabályozási terven műemléki környezetként (MK) és régészeti területként (R) jelölt és
körülhatárolt területeken az építési engedélyezési eljárási ügyekbe a Kulturális
Örökségvédelmi Hivatal Pécsi Regionális Irodáját szakhatóságként be kell vonni.
(5)Régészeti tárgyak előkerülése esetén az építési munkálatokat fel kell függeszteni, és a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatóságát a leletről azonnal értesíteni kell.
(6)[2]A helyi védelem alatt álló építményeknél a védett épület, épület részlet megóvására kell törekedni, tetőtér beépítés, ráépítés csak a hagyományos értékek védelme esetén a városi főépítész szakvéleménye alapján engedélyezhető
(7) A helyi védelemmel kapcsolatos részletes szabályozásra az önkormányzat külön rendeletet
alkot.
(8) [3]A helyi védett épületek bontását csak a teljes műszaki és erkölcsi avultság beálltával
szabad engedélyezni a felmérési terv és foto dokumentáció mellékletével.
IV.FEJEZET
Egyes sajátos jogintézmények követelmény rendszere.
Építésjogi követelmények
28.§.
(1)A település beépítésre szánt területén épület csak építési telken helyezhető el. Kivételt képeznek ez alól a közterületen, közlekedési valamint zöldterületen történő építések.
(2) A település beépítésre nem szánt területén új építményt építeni, meglévőt átalakítani és
bővíteni, rendeltetését vagy használatát megváltoztatni, az e rendeletben szabályozott
keretek között csak akkor szabad ha :
- a terület rendeltetésszerű használatát szolgálja,
- közérdeket nem sért,
- az építmény csak a hozzájuk tartozó terület jelentéktelen hányadát veszi igénybe és biztosított, hogy a telekterülete nélkül nem idegeníthetők el.
(3)A beültetési kötelezettséget az engedélyezési eljárások során a szabályozási tervben
jelöltek alapján elő kell írni.
Tilalmak és korlátozások
29.§.
(1) Az építési tilalommal terhelt ingatlanokat a 3. számú melléklet tartalmazza. A tilalommal
terhelt ingatlanokon a vonatkozó törvényben ( Lásd : 4 sz. mell.) felsorolt építési
tevékenység engedélyezhető.
Kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés
30.§.
(1)A szabályozási terv által javasolt a település egyes területrészeit érintő kiszolgáló és lakóút (a továbbiakban kiszolgáló út) helyi közút létesítése, bővítése vagy szabályozása
A vonatkozó jogszabályok alapján történhet (Lásd : 4. sz. melléklet.)
Útépítési és közművesítési hozzájárulás
31.§
(1)A helyi közutakat és közműveket legkésőbb az általuk kiszolgált építmények használatba vételéig meg kell valósítani a telkeket kialakítónak.
(2)A helyi közutat illetőleg közművet, amennyiben a település önkormányzata létesítette, úgy annak költségét részben legfeljebb 90 %-ig az érintett ingatlanok tulajdonosaira háríthatja. A hozzájárulás mértékét és arányát önkormányzati rendeletben kell szabályozni.
Településrendezési kötelezések
32.§.
(1)A tervszerű telekgazdálkodás érdekében az önkormányzat beépítési kötelezettséget írhat elő. Amennyiben a tulajdonos a beépítési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy az önkormányzat az ingatlant kisajátíthatja.
(2) Az önkormányzat a településkép javítása érdekében az azt rontó állapotú építményekre
meghatározott időn belüli helyrehozatali kötelezettséget rendelhet el.
(3) Az önkormányzat a közérdekű környezetalakítás céljából az ingatlan meghatározott időn
belüli és módon növényzettel történő beültetési kötelezettségét írhatja elő.
(4) Az előző bekezdésben irt kötelezettségeket az engedélyezési eljárás keretében kell
érvényesíteni és az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyeztetni.
V. FEJEZET
Záró rendelkezések.
33.§.
(1)Aki e rendeletben foglaltakat megszegi - amennyiben más jogszabálysértést nem valósít
meg - szabálysértést követ el, és ismételhető 30.000 forintig terjedő összegű
pénzbírsággal sújtható.
(2)Építési birsággal sújtható az az építtető - külön jogszabályi előírás alapján - aki építéshez, vagy bontáshoz kötött munkát engedély nélkül, vagy engedélytől eltérően végez.
(3)E rendelet a kihirdetés napját követő 30 napra lép hatályba, kihirdetéséről a jegyző gondoskodik
Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a 3/1996 (III.28.), a 4/2001 (I.26.), a 17/2001 (VIII.31.), a 15/2002 (XI.29.), a 17/2003 (X.31.), a 22/2004 (X.29.), és az 5/2005 (II.16.) számú rendelet.
Balatonfenyves, 2006. szeptember 15.
Dr. Tóthné Dr. Sass Mónika Lombár Gábor
jegyző polgármester
Egységes szerkezetbe foglalva 2009. 07.29-én.
dr. Tóthné dr. Sass Mónika
jegyző
1.számú melléklet.[4]
Műemlékek és helyi védett épületek listája.
Balatonfenyves.
Műemlék : Ny. szám : 9839 Szivattyuház HRSZ: 0360
Helyi védett épületek :
Sor | Megnevezés | Cím | HRSZ |
1. | Nyaraló | Közép u 303 | 286 |
2. | Nyaraló | Fenyves u 321 | 579/3 |
3. | Nyaraló | Fenyves u. 307 | 567 |
4. | Templom | Templom köz 9. | 600 |
5. | Mária szobor | Templom köz 9 | 600 |
6. | Nyaraló | Fenyves u. 313 | 572 |
7. | Nyaraló | Fenyves u. 295 | 550/2 |
8. | Lakóház | Közép u. 75 | 1373 |
9. | Üdülő épület | Közép u. 49 | 1338 |
10. | Lakóház | Közép u. 11. | 1258 |
11. | Lakóház | Fenyves u. 55. | 1338 |
12. | Nyaraló épületek | Mária u | 1230 |
13. | Nyaraló | Kócsag u. 7. | 1126 |
14. | Nyaraló | Somogyvári u. 8. | 3705 |
15. | Nyaraló | Kölcsey u. 32 | 3878 |
16. | Nyaraló | Kölcsey u. 33 | 3879 |
17. | Iskola régi épület | Kölcsey u 38-39 | 3996 |
18. | Nyaraló | Kölcsey u 44 | 4039 |
19. | Nyaraló | Kölcsey u. 43 | 4038 |
20. | Üdülő épület | Kölcsey u. 45 | 4040 |
21. | Könyvtár | Kölcsey u | 3994 |
22. | Nyaraló | Iglói u 6. | 4082/2 |
23. | Nyaraló | Bem u. 1. | 4094 |
24. | Nyaraló | Bem u. 2. | 4117 |
25. | Nyaraló | Kölcsey u 70. | 4104 |
26. | Nyaraló | Kölcsey u. 71 | 4141 |
27. | Nyaraló | Kölcsey u. 68. | 4103 |
28. | Nyaraló | Bem u. 15. | 4145 |
29. | Nyaraló | Bem u. 14 | 4204 |
30. | Templom és kereszt | Kölcsey u. 79 | 4175 |
31. | Nyaraló | Mészáros u. 51. | 4381 |
32. | Nyaraló | Dózsa Gy. u. 11. | 4622 |
33. | Nyaraló | Kölcsey u 128. | 4651 |
34. | Kupa étterem | Vörösmarthy u. 11. | 2067/1 |
35. | Volt kastély | Imre major | 058 |
Régészeti terület : Balatonfenyves-Berek HRSZ : 08/109-113, 0377 és 0378
Helyi védett területek:
Imre major: 056, 057/1, 057/2, 058, 059/1-8 hrsz.
Pál major: 0200, 0201, 0203 hrsz.
2.számú melléklet.
A növényzet telepítésére vonatkozó előírások.
1./ A legkisebb ültetési (telepítés) távolság az ingatlan határától :
a.)belterületen és külterületeknek a kertterületre (MK) és beépítésre szánt területnek minősített területek belső részén :
- szőlő, valamint 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb bokor (élő sövény) esetén 0,50 m,
- 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs és egyéb fa esetén 1,0 m,
- 3 méternél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb fa, valamint gyümölcs- és egyéb bokor (élő sövény) esetén 2,0 m,
b) külterületen a kertterületen, és beépítésre szánt területen kívül eső részén :
- gyümölcsfa iskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, köszméte, ribizke és málnabokor esetén 0,80 m,
- minden egyéb gyümölcsbokor (mogyoró) stb.) esetében 2,0 m,
- birs, naspolya, birsalanyra oltott körtefa esetén 2,5 m,
- törpealanyra oltott almafa, továbbá meggy-, szilva- és mandulafa esetén 3,5 m,
- vadalanyra oltott alma- és körtefa, továbbá kajszi fa esetén 4,0 m,
- cseresznyefa esetén 5,0 m
- dió- és gesztenyefa, továbbá minden fel nem sorolt gyümölcsfa esetében 8,0 m,
c) külterületnek kertterületen és beépítésre szánt területen kívüli részén, amennyiben a szomszédos földterület szőlő, gyümölcsös vagy kertterület, szőlőt és gyümölcsfát a b) pontban foglalt ültetési távolságok megtartásával, egyéb bokrot vagy fát az alábbi ültetési távolságok megtartásával lehet ültetni :
- 1 m-nél magasabbra nem növő bokor (élő sövény) esetén 0,80 m
- 2 m-nél magasabbra nem növő bokor (élő sövény) esetében 1,2 m
- 2 m-nél magasabbra növő bokor (élő sövény) esetében 2,0 m
- fa esetében 8,0 m
2./ Közút és vasút területén – szőlőtől, gyümölcsöstől, kertterülettől és beépítésre szánt területtől – minden gyümölcs- és egyéb fát, valamint bokrot, legalább 1,5 m, 3 m-nél magasabbra növő gyümölcsfát legalább 2,5 m távolságra szabad ültetni (telepíteni).
3. számú melléklet
Építési tilalmak és korlátozások.
Cím : HRSZ: Cél : Érdekeltség : Szelvény :
Közép u. 51 (Tüzép telep) 1341 Lakóterületi Önkormányzat 4.
Átminősítés
4.számú melléklet :
A Helyi Építési Szabályzatban hivatkozott jogszabályok jegyzéke.
11.§ (6) 41/1997(V.28.) FM rend.
11.§ (7) 49/2001(IV.23.) Korm. r.
22.§ (5) 22/1998.(II.13.) Korm. rend, 63365-4/2005 KD Környezetvédelmi és
Természetvédelmi és Vízűgyi Felügyelőség
24.§ (4) 21/2001(II.14.) Korm. r.
24.§ (9) 219/2004(VII.21.) Korm. r. és 27/2004.(XII.25.) KvVM r.
24.§ (19) 21/2001 (II.14.) Koem. R.
26.§ (5) 1994. évi LV. tv. 37.§-a
29.§ (1) 1997. évi LXXVIII. tv. 22§ (2).
30.§. (1) 1997 évi LXXVIII tv. 27.§ és azt módósító 1999.évi CXV tv és 2000. évi L.tv valamint 22/2006.(VI.15.) számú AB határozat ( MK 2006/72 szám.)
5.számú melléklet :
Különleges természet megőrzési területek.
Balatomkeresztúri rétek ( HUDD 20029 ) Balatonfenyves :
HRSZ :
02/98, 02/112, 0113, 309/1-2, 0310/2a-2c, 0310/9a-9c, 0310/11, 0310/12a-12b, 0310/13-72, 0310/73a-73b, 0310/74-147, 0310/155, 0311/1, 0312/1-19, 0312/21-25, 0313/3-20, 0314/3, 0315/3-20, 0316/1-19, 0316/21-25, 0317/1, 0317/5A-5B, 0317/6-7, 0318/1, 0318/3-19, 0318/21, 0318/23-25. 0319/3-20.
Módosította a 16/2009 (VII.29.) rendelet 1.§-a.
Módosította a 9/2007 (IV.27) rendelet 1. §-a.
Módosította a 9/2007 (IV.27) rendelet 1. §-a.
Módosította a 9/2007 (IV.27) rendelet 1. §-a.