Mór Város Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16.§-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban Étv) 6.§-ában kapott felhatalmazás alapján - az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendeletre (a továbbiakban OTÉK) valamint a 176/2006. (VIII.30.) számú határozattal elfogadott településszerkezeti tervre figyelemmel- az alábbi rendeletet alkotja:

I. FEJEZET

Általános előírások

1. §

(1) A rendelet hatálya Mór város közigazgatási területére terjed ki.

(2)    A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, telket alakítani,  építési és bontási tevékenységet folytatni, épület, építmény rendeltetését megváltoztatni, valamint ilyen célra hatósági engedélyt adni - az általános érvényű jogszabályok mellett - e rendelet előírásainak és az annak mellékletét képező szabályozási terveknek megfelelően szabad

(3) A rendeletben nem szabályozott esetekben az OTÉK előírásait kell figyelembe venni

(4) A szabályozási tervek kötelezően figyelembe veendő elemei

a) a külterületi és a belterületi határvonal,

            b) a szabályozási vonalak,

            c) az övezeti és építési övezeti határok, jelek,

            d) az övezeti és építési övezeti előírások,

            e) az építési határvonalak,

            f) a védett természeti és művi értékek,

            g) a sajátos jogintézmények,

            h) az infrastruktúra hálózatok és létesítmények területigényes elemei,

            i) a szabályozási terv készítési kötelezettség (SZTK)

            j) a telekalakítási terv készítési kötelezettség (TATK) és

            k) a kertépítészeti terv készítési kötelezettség (KÉTK)”

(5)       A kötelező erejű szabályozási elemek – a helyi védelem alatt álló művi értékeket tartalmazó 2. sz. melléklet és a sajátos jogintézmények kivételével - csak a rendezési terv módosításával, a jogszabályokban előírt egyeztetések lefolytatásával változtathatók, képviselőtestületi jóváhagyással. A helyi védelem alatt álló művi értékek listája – külön építészeti szakvélemény alapján – valamint a sajátos jogintézmények a rendezési terv módosítása nélkül, külön önkormányzati rendelettel módosíthatók. Az egyéb, irányadó elemek változtatása – a szükséges szakhatósági egyeztetések lefolytatásával és a települési főépítész szakvéleménye kikérésével – hatósági engedélyezési eljárás keretében történhet.

(6)       A szabályozási terv készítési kötelezettséggel érintett területre – a fejlesztési szándék konkréttá válásakor – külön szabályozási terv  és – szükség esetén – helyi építési szabályzat készítendő.

(7) *

* hatályon kívül helyezte a 15/2011. (IV.29.) Ök. rendelet – 2011. 05. 02-től

(8) *

* hatályon kívül helyezte a 21/2011. (VI.30.) Ök. rendelet – 2011. 07. 01-től

(9) Szaktervező által tervezett kertépítészeti tervet kell készíteni a "kertépítészeti terv készítési kötelezettség" -gel érintett területre. A területek kialakítása csak ennek megfelelően történhet.

(10) Az építési határvonallal határolt területsávból „kilógó” épületrészek, illetve azon kívül eső meglévő épületek megtarthatók, felújíthatók, de nem bővíthetők, illetve új épületek nem létesíthetők.

(11) Az épületeket, építményeket úgy kell elhelyezni és kialakítani, hogy azok együttesen feleljenek meg a településrendezési, a környezet-, a táj-, a természet-és az építészeti-érték védelmi követelményeknek, valamint az illeszkedés szabályainak

(12) A telekalakítások és építések engedélyezése során meg kell őrizni a meglévő településstruktúrát, beépítési módot, a jellegzetes épülettömegeket és tetőformát, valamint figyelembe kell venni az illeszkedés szabályait. Nyeles telek nem alakítható ki 

2. §

(1) A termőtalaj védelme érdekében az építmények termőföldön (kül- és belterületen) történő építésügyi hatósági engedélyezése során érvényre kell juttatni azt, hogy az elhelyezés a környező területen a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa. A kivitelezés és az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében ne okozzanak kárt. Földmunkák végzésekor a talaj termőréteg-védelmének érdekében a felső humuszos termőréteg megóvásáról gondoskodni kell​.

(2) A település belterületén a nem megváltoztatható kőzettér mérnökgeológiai adottságai miatt mindenütt biztosítani kell az eróziótól mentes felszíni vízelvezetést, és csak olyan területrészeken alakíthatók ki építmények, épületek, ahol a talajvíz helyzete és annak időszakos változásai nem befolyásolhatják azok állagát.

(3) Mivel a település igazgatási területén a hatásviselő kőzettér erózióra érzékeny, azokon a területrészeken, ahol felhagyott bányafal, feltöltött bányaudvar, rendezetlen állapotú bevágás, időszakos vagy állandó vízjelentkezés található minden esetben, egyéb területeken a bruttó 500 m2 nagyságrendet meghaladó építési szándék esetében a beépítést, illetve az építési engedélyezési eljárást megelőzően olyan talajmechanikai szakvélemény készítendő, mely tisztázza a geotechnikai, mérnökgeológiai és vízföldtani jellemzőket, értékelően feltárja az építésföldtani adottságokat és folyamatokat, az építés egyedi feltételeit, valamint a tervezett területfelhasználás várható hatásait is. Az épületek tervezése során alkalmazkodni kell a morfológiai adottságokhoz és a földtani felépítéshez, mivel felhagyott bányafal vagy nyitott kőzetfal peremvonalával nem lehet azonos helyzetű az építési vonal. Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy a felszíni vízelvezetés a meglévő és a kialakuló épített környezet védelme érdekében maradéktalanul megvalósuljon.

(4) A szabályozási terveken csúszásveszélyes területként lehatárolt területeken minden építési szándék esetében a beépítést illetve az építési engedélyezési eljárást megelőzően olyan talajmechanikai szakvélemény készítendő, mely tisztázza a geotechnikai, mérnökgeológiai és vízföldtani jellemzőket, értékelően feltárja az építésföldtani adottságokat és folyamatokat, az építés egyedi feltételeit, valamint a tervezett területfelhasználás várható hatásait is. Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy a felszíni vízelvezetés a meglévő és a kialakuló épített környezet védelme érdekében maradéktalanul megvalósuljon.

(5) *

* hatályon kívül helyezte a 22/2011. (VII.22.) Ök. rendelet – 2011. 08. 22-től

(6) *

* hatályon kívül helyezte a 22/2011. (VII.22.) Ök. rendelet – 2011. 08. 22-től

(7) *

* hatályon kívül helyezte a 22/2011. (VII.22.) Ök. rendelet – 2011. 08. 22-től

(8) *

* hatályon kívül helyezte a 22/2011. (VII.22.) Ök. rendelet – 2011. 08. 22-től

(9) *

* hatályon kívül helyezte a 22/2011. (VII.22.) Ök. rendelet – 2011. 08. 22-től

(10) *

* hatályon kívül helyezte a 22/2011. (VII.22.) Ök. rendelet – 2011. 08. 22-től

(11) *

* hatályon kívül helyezte a 22/2011. (VII.22.) Ök. rendelet – 2011. 08. 22-től

(12) *

* hatályon kívül helyezte a 21/2011. (VI.30.) Ök. rendelet – 2011. 07. 01-től

(13) Az igazgatási területen a 15 méternél magasabb, állandó jellegű sajátos építményeket és műtárgyakat (távvezeték-tartószerkezet, víztorony, hírközlési létesítmények (antennatartó-torony, átjátszó állomás), szélkerék, geodéziai jel, siló, terményszárító, kémény, stb.) a környezethez (a domborzati és növényzeti adottságokhoz valamint a művi környezethez) illeszkedően kell elhelyezni. Ezen építmények tervezésekor tájesztétikai vizsgálatot és látványtervet kell készíteni.

3. §

(1) A település területén a hirdető-berendezések, reklámok, cég- és címtáblák elhelyezésével és fenntartásával kapcsolatos szabályokat külön önkormányzati rendelet határozza meg.

(2) Belterületen haszonállat tartására szolgáló épületet és trágyatárolót csak a falusias lakóterületen, a lakóépülettől 10 m-nél távolabb lehet elhelyezni. A kertvárosias lakóterületen haszonállat-tartás céljára szolgáló épület és építmény – a saját célra tartott kisállat (baromfi, nyúl) kivételével – nem létesíthető. A nagyvárosias- és kisvárosias lakóterületen, a vegyes-, a gazdasági és a különleges területeken haszonállat-tartás céljára szolgáló épület és építmény nem létesíthető. Külterületen a haszonállat-tartás épületei az országos előírások alapján, azoknak megfelelően létesíthetők. Az állattartással és az állattartó épületekkel kapcsolatos egyéb szabályokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg annak figyelembevételével, hogy a település nitrátérzékeny területen helyezkedik el.

(3) Az új – belterületté váló – beépítésre szánt területeken építeni csak a belterületbe vonást és az építési telkek kialakítását követően szabad. A belterületbe vonás – a fejlesztési szándékok függvényében – fokozatosan, több ütemben történhet.

(4) A település beépítésre nem szánt területein a HÉSZ övezeti előírásaiban meghatározottnál kisebb telket – a közlekedési, közmű-elhelyezési és hírközlési terület, valamint közhasználatú zöldterület, védőerdő, illetve a közlekedési, közmű-elhelyezési és hírközlési területek kialakítása után visszamaradó mezőgazdasági és erdőterület kivételével – kialakítani nem szabad.

II. FEJEZET

Településszerkezet, területfelhasználás

4. §

(1)

1. A település igazgatási területének

          a./ beépítésre szánt területei

              aa/ lakóterület, ezen belül

                     -nagyvárosias lakóterület (Ln)

                     -kisvárosias lakóterület (Lk)

                     -kertvárosias lakóterület (Lke)

                     -falusias lakóterület (Lf)

              ab/ vegyes terület, ezen belül

                     -településközpont vegyes terület (Vt)

                     -központi vegyes terület (Vk)

              ac/ gazdasági terület, ezen belül

                      -kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz)

                      -egyéb ipari terület (Gip)

-mező- és erdőgazdasági üzemi terület (major, állattartó telep, fűrészüzem, stb. ) (Gip-M)

            ad/ különleges terület, ezen belül

                     -temető, kegyeleti park (Kü-T)

                     -rekreációs és szabadidő központ (Kü-Re)

                     -idegenforgalmi fogadóhely (Kü-I)

                     -sportlőtér (Kü-S)

                     -borászat (Kü-Bo)

                     -oktatási központ (Kü-O)

                     -honvédségi terület (Kü-H)

                     -bányaterület (Kü-B)

                     -szennyvíztisztító telep (Kü-Szt)

                     -hulladékudvar, átrakó és komposztáló telep (Kü-Sz)”

          b./ beépítésre nem szánt területei

              ba/ közlekedési és közműterület, ezen belül:

                     -közút (KÖu)

                     -parkoló (KÖp)

                     -autóbuszpályaudvar (KÖap)

                     -vasút (KÖk)

              bb/ zöldterület, ezen belül

                     -közpark (Z)

              bc/ erdőterület, ezen belül

           -védelmi (Ev)

                     -gazdasági (Eg)

                     -turisztikai (Et)

              bd/ mezőgazdasági terület, ezen belül

                     -általános mezőgazdasági terület (Má)

                     -általános mezőgazdasági I. osztályú szőlőkataszteri terület (Má-c1)

                     -általános mezőgazdasági II. osztályú szőlőkataszteri terület (Má-c2)

                     -kertes mezőgazdasági terület (Mk)

                     -kertes mezőgazdasági I. osztályú szőlőkataszteri terület (Mk-c1)

                     -kertes mezőgazdasági II. osztályú szőlőkataszteri terület (Mk-c2)

              be/ vízgazdálkodási terület

            -folyó és állóvizek medre és parti sávja (V)

(2) A beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek, valamint az építési övezetek és az övezetek határvonalait a szabályozási tervek tartalmazzák

III. FEJEZET

Beépítésre szánt területek

5. §

(1)  A beépítésre szánt területeken az új épületeket, építményeket a meglévő, illetve a fokozatosan kialakuló állapothoz igazodóan kell elhelyezni és kialakítani úgy, hogy azok a történeti fejlődés során kialakult telekstruktúrát és helyi építészeti karaktert megőrizzék, illetve a szomszédos telkek beépítését ne akadályozzák, és rendeltetésszerű használatukat ne zavarják, valamint megfeleljenek az illeszkedési szabályoknak..

(2)  Az övezeti előírásban meghatározott minimális telekterületnél kisebb, meglévő építési telek is beépíthető, ha az egyéb előírások betarthatók.

(3)  A beépítésre szánt területeken az adott építési övezetben megengedett funkciót nem zavaró közműlétesítmények – transzformátor, gáznyomás-szabályozó, szennyvíz-átemelő – számára önálló telek is kialakítható. E telkek és beépítésük paramétereit az engedélyező hatóság az övezeti előírástól eltérően is megállapíthatja. Környezetük kertészeti kialakításának módját és az építményekre vonatkozó építészeti előírásokat – a települési főépítész szakvéleményének kikérésével – ugyancsak az engedélyező hatóság határozza meg.

(4) A telkek beépítéséhez a tervezés során az elő-, oldal- és hátsókertet a meglévő, illetve a fokozatosan kialakuló állapot figyelembevételével az alábbi keretek között kell meghatározni:

a) ahol a szabályozási terv jelöli, az építési határvonal illetve az építési hely figyelembe vételével,

b) az országos és helyi értékvédelmi területeken az illetékes szakhatóságok és a települési főépítész szakvéleményének kikérésével.

(5)  Az oldalkert méretének meghatározásakor a beépítési mód függvényében kell eljárni az alábbiak szerint:

               -kialakult állapot esetén

-az oldalhatáron álló, a szabadon álló és ikres beépítési módnál a meglévő épületek egyedi építési ügyeinek engedélyezési eljárásában az OTÉK 35. és 36.§. előírásánál kisebb oldalkerti és építmények közötti legkisebb távolsági méretek az illetékes tűzoltóság eseti hozzájárulásával tarthatók meg. Új épületek építése esetén az oldalkerti és építmények közötti legkisebb távolsági méretek – maximum 5,5 m építménymagasság mellett – minimum 4 méterig történő csökkentése az illetékes tűzoltóság eseti hozzájárulásával, és csak azon esetekben alkalmazható, ha a meglévő telek szélessége a 14 métert nem éri el.

-zártsorú (hézagosan zártsorú) beépítési mód esetén az épületek között telepítési távolságot nem kell tartani, de az épületeket tűzfalasan kell kialakítani

               -új területek beépítésekor

-oldalhatáron álló, szabadon álló és ikres beépítési módnál az OTÉK 35. és 36.§. előírásai szerint kell eljárni

-zártsorú (hézagosan zártsorú) beépítési módnál az OTÉK 35. és 36.§. előírásai szerint kell eljárni

(6)  A hátsókert méretének meghatározásakor

-kialakult állapot esetén a (4) bekezdésben foglaltak, valamint az illetékes tűzoltóság hozzájárulása alapján az adottságokat figyelembe véve az országos előírásoknál kisebb méret is megállapítható

-új területek beépítésekor az OTÉK 35. és 36.§. előírásai szerint kell eljárni

(7) A beépítésre szánt területeken kerítés az alábbiak szerint létesíthető:

a) a műemléki környezet területén – a történeti fejlődés során kialakult – környező állapothoz illeszkedően, a meglévő kerítésekkel azonos magassággal, megjelenéssel és anyaggal, illetve azokhoz hasonló módon.

b) a helyi értékvédelmi területeken „Az építészeti örökség helyi védelméről” szóló önkormányzati rendelet előírásainak megfelelően.

c) a fenti területeken kívül eső beépítésre szánt területeken – a gazdasági területek kivételével – a környező, kialakult állapothoz illeszkedő, 1,8 méter magasságot meg nem haladó, településképi szempontból kedvező megjelenésű kerítések létesíthetők.

d) a gazdasági területeken az OTÉK előírásainak megfelelő, a környezethez illeszkedő, településképi szempontból kedvező megjelenésű kerítések létesíthetők.

(8) A belterületi beépítésre szánt területen fekvő – patakmeder menti – új ingatlanok közmű-bekötései a már meglévő közművekhez földalatti csatlakozással, vagy a tervezett bejáró hídszerkezete alatt, ahhoz kapcsoltan építendők meg.

Nagyvárosias lakóterület

6. §

(1)  A lakóterületre vonatkozóan az OTÉK 11.§. előírásait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy nem helyezhetők el az OTÉK 11.§. (3) bekezdésben felsorolt létesítmények.

(2) A területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a belterület szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint:

(3) A lakóterületen (Ln)

a.,a beépítési mód a szabályozási terv szerinti lehet

b.,az épületek tömeg- és homlokzatalakítása, anyaghasználata egységes terv szerint, épületenként, utcaképi megfelelőséget igazolva történhet

c.,”magastetőként” csak alacsony hajlásszögű tető építhető

d.,a telken az OTÉK fogalommeghatározásai között definiált melléképítmények helyezhetők el a b, i, j, k, l pontokban meghatározottak kivételével

e.,az elő- oldal-és hátsókert a kialakult állapot szerinti

(4) A lakóterületen a meglévő úszótelkek nagysága és az épületek szintszáma nem növelhető, a meglévő „toldaléképületek” nem bővíthetők, illetve új „toldaléképületek” nem építhetők.

(5) A lakóterületen (Ln) gépkocsitárolók – a garázsterületek (Lng) és a lakóépületek fogadószintjének kivételével – csak tömbösítve, terepszint alatt (esetleg támfalgarázsként), alakíthatók ki a tömbtelek területén. A meglévő gépkocsitárolók rendeltetése nem változtatható meg.

(6) ​A lakóterületen (Ln) a garázsterület (Lng, Lng2) kivételével

               a.,a teljes közműellátás, és

               b.,a burkolt út

            biztosítandó.

(7) A gépkocsik elhelyezését a lakóépületek fogadószintjén, a garázsterületen, a tömbtelken és a közlekedési és közműterületen – az OTÉK 42.§. (10) és (11) bekezdés előírása szerinti helyi parkolási rendeletben szabályozott módon, a közterület tulajdonosának hozzájárulásával – együttesen kell biztosítani.

(8) A lakóterületen (Ln) a zölddel való fedettség minimum 30 %, a garázsterületen (Lng.) minimum 0 % kell legyen.

(9) A lakóterületen az e rendelet 29.§. (10) bekezdésben felsorolt tevékenységekhez kapcsolódó létesítmények nem alakíthatók ki.

(10) A lakóterület lehatárolását a belterületek szabályozási terve tartalmazza.

Kisvárosias lakóterület

7. §

(1) A lakóterületre vonatkozóan az OTÉK 12.§. előírásait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy nem helyezhetők el az OTÉK 12.§. (3) bekezdésben felsorolt létesítmények​.

(2) A területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a belterület szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint:

(3)  A lakóterületen (Lk)

a.,a kialakítható legkisebb telekterület a szabályozási terv szerinti lehet úgy, hogy új lakóterületek kialakításánál – a csoportházas beépítésű területek kivételével – az átlagos telekszélesség 20 méternél kevesebb nem lehet. A már kialakult telekállapotú területeken meglévő telek megosztásakor 16 méternél keskenyebb telek nem alakítható ki

b.,a beépítési mód a szabályozási terv szerinti lehet

c.,az épületek tömeg- és homlokzatalakítása, anyaghasználata a hagyományos építészeti karakterhez igazodó legyen

d.,magastető építése esetén az épületek tetőfedése cserép, betoncserép, a tetőidom jellemző hajlásszöge 30-45^o közötti lehet

e.,az építési telken az OTÉK fogalommeghatározásai között definiált melléképítmények helyezhetők el a b, i, j, k, l pontokban meghatározottak kivételével

(4) A lakóterületen (Lk) a garázsterület (Lkg, Lkg2) kivételével

a.,a teljes közműellátás, és

                        b.,a burkolt út

                        biztosítandó.

(5) A gépkocsik elhelyezését a saját telken, a garázsterületen és a közlekedési és közműterületen – az OTÉK 42.§. (10) és (11) bekezdés előírása szerinti helyi parkolási rendeletben szabályozott módon, a közterület tulajdonosának hozzájárulásával – együttesen kell biztosítani.

(6) A lakóterületen (Lk) a zölddel való fedettség minimum 40 %, a garázsterületen (Lkg, Lkg2) minimum 0 % kell legyen.

(7) A lakóterületen az e rendelet 29.§. (10) bekezdésben felsorolt tevékenységekhez kapcsolódó létesítmények nem alakíthatók ki.

(8)  A lakóterület lehatárolását a belterületek szabályozási terve tartalmazza.

Kertvárosias lakóterület

8. §

a)   az OTÉK 13§. (1) bekezdés szerinti építménymagasság 7,5 méter helyett a szabályozási terv szerinti lehet

b)    nem helyezhetők el az OTÉK 13.§ (3) bekezdésben felsorolt létesítmények (a 2684/3 hrsz-ú, valamint a 2688 és 2689 hrsz-ú ingatlanok hátsó telekrészének összevonásával kialakítható új telek kivételével, ahol az OTÉK 13.§ (3) bekezdés 5. pontja szerinti épület elhelyezhető)

c)    az Úttörő utca keleti oldalán lévő Lke13 övezeti jelű terület kivételével, (ahol a meglévő lakóépületek 4 lakásosak) valamint a 3267/25 hrsz-ú ingatlan kivételével (ahol 4 lakásos lakóépület építhető), legfeljebb 2 lakásos lakóépület helyezhető el egy építési telken.

d) az Ezerjó utca északkeleti oldalán a LKe9 övezeti jelű területen az épületek csak a meglévők helyén vagy azokkal egybe építve, egy tömbben bővíthetők.

(2) A területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a belterület szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint:

Oldalhatáros beépítési mód esetén szabadonálló beépítés is engedélyezhető akkor, ha a szomszédos telek oldalhatáros beépíthetőségét a szabadonálló lakóépület oldalkertjének mérete lehetővé teszi

Az oldalhatáron álló és a zártsorú beépítési mód együttes alkalmazása akkor lehetséges, ha a meglévő, megmaradó épület oldalhatáron álló fala – a zártsorú csatlakozási felületen – nyílás nélküli „tűzfal”.

A „Z” beépítési mód hézagosan zártsorú beépítési lehetőséget is jelent. (Ez esetben nem kell a telket teljes szélességében beépíteni, de az oldalfalakat tűzfalasan kell kialakítani.)

Kialakult szabadonálló beépítés esetén a szomszédos telek akkor építhető be oldalhatárosan, ha a szabadonálló épület oldalkertjének mérete és a tűztávolság az oldalhatáros beépítésre vonatkozó előírásoknak megfelel.

(3) A lakóterületen

a.,a kialakítható legkisebb telekterület a szabályozási terv szerinti lehet, úgy hogy új lakóterületek kialakításánál az átlagos telekszélesség 20,0 méternél kevesebb nem lehet. A már kialakult telekállapotú területeken meglévő telek megosztásakor 16 méternél keskenyebb telek nem alakítható ki

b.,a beépítési mód a szabályozási terv szerinti lehet

c.,az épületek tömeg- és homlokzatalakítása, anyaghasználata a hagyományos építészeti karakterhez igazodó legyen

d.,az épületek tetőfedése cserép, betoncserép és bitumenes zsindely (utóbbi a védelem alatt álló területeken és épületeken nem alkalmazható); a tetőidom jellemző hajlásszöge 30-45^o közötti lehet. A Deák F. utca mentén és a Rákóczi Ferenc utca menti védett területeken zártsorú beépítési mód esetén az utcafronti épületek jellemzően utcával párhuzamos gerincűre, oldalhatáros beépítési mód esetén az oldalsó telekhatárral párhuzamos gerincűre építendők

e.,az építési telken az OTÉK fogalommeghatározásai között definiált melléképítmények helyezhetők el az i, j, k, l pontokban meghatározottak kivételével

(4) Az övezeti előírástól eltérően, a lakóépületekkel szemközti oldalhatáron, illetve az oldalkertben álló meglévő épületek megtarthatók, felújíthatók, de nem bővíthetők, valamint új épületek nem létesíthetők.

(5) A lakóterületen meglévő – helyi védelem alatt álló – présházak és pincék

-telkén a tömbre vonatkozó övezeti előírás helyett a kialakult állapot szerinti szabályozás érvényes (az övezeti előírás valamennyi elemére)

-az épület rendeltetése csak a szőlőfeldolgozással és a borturizmussal kapcsolatos lehet (kereskedelmi, vendéglátó és szálláshely szolgáltató funkció)

-az épületek tömege nem változtatható meg, de a tetőtér beépíthető (pl. szállásférőhellyel)

-az épületek homlokzatalakításánál az eredeti, hagyományos építészeti karakter megőrzendő, illetve visszaállítandó.

(6) Az Álmos vezér utca nyugati oldalán fekvő 4951/9-12, valamint 4951/13-16 hrsz-ú ingatlanokon a nem főrendeltetésű, de azokat kiszolgáló épületek (garázs, fatároló, szerszámoskamra, stb.) a 4 telek közös hátsó határvonalán egy tömbben kialakítva, egységes építészeti arculattal építhető.

(7) *

* hatályon kívül helyezte a 12/2013. (IV.3.) önkormányzati rendelet – 2013.04.27-től

(8) A saját gépkocsi elhelyezését telken belül kell biztosítani.

(9) A lakóterület építési telkein a zölddel való fedettség minimum 50 % kell legyen.

(10) A kertvárosias lakóterületen nem létesíthető a környezeti hatásvizsgálatról szóló jogszabály hatálya alá tartozó, valamint az e rendelet 29.§. (10) bekezdésben felsorolt tevékenységek számára kialakított létesítmény.

(11) A kertvárosias lakóterületen nem létesíthető a környezeti hatásvizsgálatról szóló jogszabály hatálya alá tartozó, valamint az e rendelet 29. § (10) bekezdésben felsorolt tevékenységek számára kialakított létesítmény.

(12) A Budai Nagy Antal tér-Művelődési ház északi telekhatára-Martinovics utca-Jókai utca által határolt – Lke37 építési övezeti jelű – területen a lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi-vendéglátó-szolgáltató funkciók kizárólag lakófunkcióval együtt alakíthatók ki úgy, hogy az épület összes alapterületének maximum 20 %-a, legfeljebb 120 m² lehet az „intézményi” célokra szolgáló épületrész (eladótér, valamint raktár- és kiszolgáló rész együtt).

Falusias lakóterület

9. §

(1) A lakóterületre vonatkozóan az OTÉK 14.§. előírásait kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:

a.,az OTÉK 14§. (1) bekezdés szerinti épületmagasság 7,5 méter helyett a szabályozási terv szerinti lehet

b.,nem helyezhetők el az OTÉK 14.§. (2) bekezdés 8. pontjában felsorolt létesítmények.

(2) A területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a belterület szabályozási terv is tartalmazza, az alábbiak szerint:

*A beépítési százalék megállapításakor a telekterület 2000 m² feletti része 50 %-ban számítható be. (pl.: 3000 m²-es telken, 2000 m²+(1000 m²/2)=2500 m²

a beépítési százalék megállapításakor figyelembe vehető telekterület 3000 m²-es telek esetén 2500 m².)

Oldalhatáros beépítési mód esetén szabadonálló beépítés akkor engedélyezhető, ha a szomszédos telek oldalhatáros beépíthetőségét a szabadonálló lakóépület oldalkertjének mérete lehetővé teszi.

A maximális építménymagasságnál nagyobb magasság is engedélyezhető (pl. mezőgazdasági géptároló), ha azt az adott funkcióra vonatkozó előírások indokolttá teszik, továbbá ha az megfelel az OTÉK 36.§.(2) bekezdésben foglalt követelményeknek. Ennek indokoltságát – a települési főépítész szakvéleményének kikérésével – az engedélyező hatóság állapítja meg.

(3) A lakóterület építési telkein 1-2 egységes, a lakó és/vagy üdülő-pihenő funkciót kielégítő lakóépületek egyaránt építhetők.

(4) A lakóterületen

a., a kialakítható legkisebb telekterület a szabályozási terv szerinti lehet, úgy hogy új lakótelek kialakításánál az átlagos telekszélesség 20,0 méternél kevesebb nem lehet

b., a beépítési mód a szabályozási terv szerinti lehet

c., az épületek tömeg- és homlokzatalakítása, anyaghasználata a hagyományos építészeti karakterhez igazodó legyen

d., az épületek tetőfedése cserép, betoncserép, bitumenes zsindely, a tetőidom jellemző hajlásszöge 30-45^o közötti lehet

e., az építési telken az OTÉK fogalom-meghatározásai között definiált melléképítmények is elhelyezhetők, a kirakatszekrény és a föld feletti gáztartály kivételével

(5) A lakóépületekkel szemközti oldalhatáron, oldalkertben álló meglévő épületek a meglévő alapterületükkel és tömegükkel megtarthatók, felújíthatók, de nem bővíthetők, illetve új épületek nem létesíthetők.

(6) A lakóterületen

a./ legalább a részleges közműellátás, és

            b./ a burkolt út

            biztosítandó.

(7) A saját gépkocsi elhelyezését telken belül kell biztosítani.

​(8) A lakóterület építési telkein a zölddel való fedettség minimum 50 % kell legyen.

(9) A falusias lakóterületen nem létesíthető a környezeti hatásvizsgálatról szóló jogszabály hatálya alá tartozó valamint az e rendelet 29. § (10) bekezdésben felsorolt tevékenységek számára kialakított létesítmény.

(10) A lakóterületek lehatárolását a belterületek szabályozási terve tartalmazza.

Településközpont vegyes terület​

10. §

(1) A területre vonatkozóan az OTÉK 16.§. előírásait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy nem helyezhetők el az OTÉK 16.§. (2) bekezdés 7. pontja és a (3) bekezdés 2. pontja szerinti létesítmények.

(2) A területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a belterület szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint:

(3) *

* hatályon kívül helyezte a 21/2011. (VI.30.) Ök. rendelet – 2011. 07. 01-től

(4) A településközpont vegyes területen

a., a kialakítható legkisebb telekterület a szabályozási terv szerinti lehet

b., a beépítési mód a szabályozási terv szerinti lehet

c., az épületek tömeg- és homlokzatalakítása, anyaghasználata a hagyományos építészeti karakterhez igazodó legyen

d., az épületek tetőfedése cserép, betoncserép, a tetőidom jellemző hajlásszöge 30-45^o közötti lehet. A 8 m-nél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek – pl. tornaterem, aula – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel vagy fémlemezfedéssel is építhetők. Zártsorú beépítési mód esetén az utcafronti épületek jellemzően utcával párhuzamos gerincűre, oldalhatáros beépítési mód esetén az oldalsó telekhatárral párhuzamos gerincűre építendők

e., az építési telken az OTÉK fogalom-meghatározásai között definiált melléképítmények helyezhetők el a b, i, j, k, l pontban meghatározottak kivételével

f.) a Bajcsy-Zsilinszky utca északi oldalán – a Vt33 építési övezeti jelű területen – a 6,0 m-es építménymagasság a terület keleti részén alkalmazható. A 708/4-8, 708/10, 708/14 hrsz-ú ingatlanokon, valamint a 710 és a 711 hrsz-ú ingatlanok nyugati részén (a meglévő épületek udvari szárnyának keleti határvonaláig) maximum 4,5 m-es építménymagasság építhető.

(5) Az övezeti előírástól eltérően, a főépületekkel szemközti oldalhatáron, illetve az oldalkertben meglévő épületek megtarthatók, felújíthatók, de nem bővíthetők, valamint új épületek nem létesíthetők

(6) A településközpont vegyes területen:

     a., a teljes közműellátás és

     b., a burkolt út

biztosítandó

(7)  A parkolószükségletet elsősorban telken belül kell kielégíteni. Amennyiben a szükséges parkolóhelyeket telken belül nem lehet biztosítani, akkor – az OTÉK 42.§. (10) és (11) bekezdés előírásai szerint – helyi parkolási rendeletben szabályozott módon, a közterület tulajdonosának hozzájárulásával lehet a gépjárműveket közterületen elhelyezni. A területen csak fásított parkoló alakítható ki.

(8) A területeken a zölddel való fedettség minimum 30 % kell legyen, kivéve a Vt20 jelű övezetet, melynek esetében a zölddel való fedettség minimális mértéke 10 %.

(9) A területen – az intézményi funkciójú telkeken – beültetési kötelezettségként a teljes telekméret minden 200 m²-e után 1 db, min. 10/12 törzskörméretű fa ültetendő, illetve azzal egyenértékű famennyiség biztosítandó. A fákat használatbavételi engedély kérelmezéséig el kell ültetni. A működés során a tulajdonos köteles gondoskodni a fák fenntartásáról, szükség esetén pótlásáról is.

(10) A településközpont vegyes területen nem létesíthető a környezeti hatásvizsgálatról szóló jogszabály hatálya alá tartozó valamint e rendelet 29. § (10) bekezdésben felsorolt tevékenységek számára kialakított létesítmény.

(11)  A településközpont vegyes terület lehatárolását a belterületek szabályozási terve tartalmazza.

Központi vegyes terület

11. §

(1) A területre vonatkozóan az OTÉK 17.§. előírásait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy nem helyezhetők el az OTÉK 17.§. (2) bekezdés 6. és 9. pontja valamint a (3) bekezdés 2. pontja szerinti létesítmények.

(2) A területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a belterület szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint:

(3) *

* hatályon kívül helyezte a 15/2011. (IV.29.) Ök. rendelet – 2011. 05. 02-től

(4) A központi vegyes területen az épületek tetőfedése – a 8 m-nél nagyobb fesztávú épületek kivételével – cserép, betoncserép és bitumenes zsindely; a tetőidom jellemző hajlásszöge 30-45o közötti lehet. A 8 m-nél nagyobb fesztávú épületek – bevásárló központ, autószalon, stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel vagy fémlemez fedéssel is építhetők.

(5) A központi vegyes területen:

                        a., a teljes közműellátás és

                        b., a burkolt út

                                   biztosítandó

(6) A parkolószükségletet elsősorban telken belül kell kielégíteni. Amennyiben a szükséges parkolóhelyeket telken belül nem lehet biztosítani, akkor – az OTÉK 42.§. (10) és (11) bekezdés előírásai szerint – helyi parkolási rendeletben szabályozott módon, a közterület tulajdonosának hozzájárulásával lehet a gépjárműveket közterületen elhelyezni. A területen csak fásított parkoló alakítható ki.

(7) A területen a zölddel való fedettség minimum 30 % kell legyen.

(8) A területen beültetési kötelezettségként a teljes telekméret minden 200 m2-e után 1 db, min. 10/12 törzskörméretű fa ültetendő, vagy azzal egyenértékű famennyiség biztosítandó. A fákat használatbavételi engedély kérelmezéséig el kell ültetni. A működés során a tulajdonos köteles gondoskodni a fák fenntartásáról, szükség esetén pótlásáról is.

(9) A központi vegyes területen az e rendelet 29.§. (10) bekezdésben felsorolt tevékenységekhez kapcsolódó létesítmények nem alakíthatók ki.

(10) A központi vegyes terület lehatárolását a belterületek szabályozási terve tartalmazza.

(11) A Vk14 és Vk15 építési övezeti jelű terület feltárása és kiszolgálása magánútról is biztosítható. Ilyen esetben a magánút helyét és nagyságát úgy kell meghatározni, hogy az ne lehetetlenítse el a tömb egészének kedvező telekosztását. A magánút telekszélességének legalább 12,0 méternek kell lennie. (Területének nagyságára nem vonatkozik az övezetre előírt legkisebb telekterület)

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület

12. §

(1) A területre vonatkozóan az OTÉK 19.§. előírásait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a területen nem helyezhetők el az OTÉK 19.§. (3) bekezdés szerinti létesítmények. Autóbusz- és tehergépjármű telephely létesíthető.

(2) A területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a szabályozási tervek is tartalmazzák az alábbiak szerint:

*A Gksz5* és a Gksz5 építési övezeti jelű területeken csak a zölddel való fedettség mértéke tér el egymástól.

(3) *

* hatályon kívül helyezte a 15/2011. (IV.29.) Ök. rendelet – 2011. 05. 02-től

(4) Igény esetén portaépület az előkertben, illetve a beültetési kötelezettséggel érintett területen is építhető.

(5) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen az épületek tetőfedése – a nagyfesztávú csarnokszerkezetek kivételével – cserép, betoncserép, és bitumenes zsindely; a tető hajlásszöge 30-45o közötti lehet. A nagyfesztávú csarnokszerkezetek – raktárak, műhelyek, stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel vagy fémlemez fedéssel is építhetők.

(6) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen:

   a./ a teljes közműellátás és

   b./ a burkolt út

biztosítandó

(7)  A parkolószükségletet a telken belül kell kielégíteni. A területen csak fásított parkoló alakítható ki.

(8) A területen a zölddel való fedettség – a GKSZ5*, Gksz15 és a Gksz16 építési övezeti jelű terület kivételével, ahol minimum 20%- minimum 40% kell legyen.

(9) A területen beültetési kötelezettségként a teljes telekméret minden 200 m²-e után 1 db, min. 16/18 törzskörméretű fa ültetendő, vagy azzal egyenértékű famennyiség biztosítandó. A fákat a használatbavételi engedély kérelmezéséig el kell ültetni. A működés során a tulajdonos köteles gondoskodni a fák fenntartásáról, szükség esetén pótlásáról is.

(10) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területek lehatárolását a belterületek szabályozási terve tartalmazza.

Ipari gazdasági terület

13. §

(1) Az ipari gazdasági területekre vonatkozóan az OTÉK 20.§. előírásait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy nem helyezhetők el az (5) bekezdés 2. pont szerinti létesítmények.

(2) Ipari gazdasági terület

-a mező- és erdőgazdasági üzemi terület (major, állattartó telep, fűrészüzem, stb.) (Gip-M), és

-az egyéb ipari terület (Gip).

(3) Az ipari gazdasági területeken a meghatározott funkcióval illetve technológiával összefüggő épületek és azok kiszolgáló építményei helyezhetők el.

(4) Az ipari gazdasági területekre vonatkozó övezeti előírásokat – beépítési mód,maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a külterület szabályozási terv is tartalmazza, az alábbiak szerint:

(5) *

* hatályon kívül helyezte a 15/2011. (IV.29.) Ök. rendelet – 2011. 05. 02-től

(6) Igény esetén portaépület az előkertben, illetve a beültetési kötelezettséggel érintett területen is építhető.

(7) Az ipari gazdasági területeken meglévő lakóépületek adottságként kezelendők; felújíthatók, korszerűsíthetők, lakóegységenként egy alkalommal maximum nettó 25 m2-rel bővíthetők.

(8) Az ipari gazdasági területen az épületek tetőfedése – a 8 m-nél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek kivételével – cserép, betoncserép és bitumenes zsindely; a tetőidom jellemző hajlásszöge 30-45o közötti lehet. A 8 m-nél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek – üzemcsarnokok, tárolók, állattartó épületek, stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel vagy fémlemez fedéssel is építhetők.

(9) Az ipari gazdasági területen legalább a részleges közműellátás biztosítandó.

(10) A parkolószükségletet a telken belül kell kielégíteni. A területen csak fásított parkoló alakítható ki.

(11) A területen a zölddel való fedettség minimum 40 % kell legyen.

(12) A területen beültetési kötelezettségként a teljes telekméret minden 300 m²-e után 1 db, minimum 16/18 törzskörméretű fa ültetendő, vagy azzal egyenértékű famennyiség biztosítandó. A fákat a használatbavételi engedély kérelmezéséig el kell ültetni. A működés során a tulajdonos köteles gondoskodni a fák fenntartásáról, szükség esetén pótlásáról is.

(13) Az ipari gazdasági területek lehatárolását a külterület szabályozási terv tartalmazza.

Különleges terület

(1) A település területén különleges területek a temetők, kegyeleti parkok (Kü-T), a sportlőtér (Kü-S), a rekreációs- és szabadidőközpont (Kü-Re), az idegenforgalmi fogadóhelyek (Kü-I), a borászati központok (Kü-Bo), az oktatási központ (Kü-O), a honvédségi területek (Kü-H), a bányák (Kü-B), a szennyvíztisztító telep (Kü-Szt), a kommunális hulladékudvar, átrakó és komposztáló telep (Kü-Sz) területe.”

(2) A lezárt temetők területe kegyeleti parkká alakítandó, és akként kezelendő.

(3) A különleges területeken a meghatározott funkcióval összefüggő épületek és azok kiszolgáló létesítményei helyezhetők el. A rekreációs- és szabadidő központ (Kü-Re), az idegenforgalmi fogadóhelyek (Kü-I), a borászati központok (Kü-Bo) és az oktatási központ (Kü-O) területén kereskedelmi szállásférőhelyek is létesíthetők. Az oktatási központ (Kö-O) területén kistérségi inkubátorház, továbbképzőközpont, a Vértesi Naturpark központja és fogadóhelye is kialakítható.

(4)  A bányaterületen (Kü-B) csak az üzemtechnológiához szükséges létesítmények helyezhetők el. A vonatkozó törvény alapján a bányaterületen fekvő ingatlant megosztani, vagy azon építkezni az illetékes építési hatóság – a bányavállalkozó hozzájárulásával adott – engedélyével szabad.

(5) A különleges területek övezeti előírásait a szabályozási tervek is tartalmazzák, az alábbiak szerint:

            (A Kü-B és Kü-Sz övezeti előírás – a zölddel való fedettség minimum 10 % kell legyen. OTÉK-nál megengedőbb előírás megállapításához a területi főépítész 202-4/2006. ikt. sz. levelében hozzájárult.)”

(6) A különleges területen meglévő – helyi védelem alatt álló – présházak és pincék

-telkén a tömbre vonatkozó övezeti előírás helyett a kialakult állapot szerinti szabályozás érvényes (az övezeti előírás valamennyi elemére)

-az épület rendeltetése csak a szőlőfeldolgozással és a borturizmussal kapcsolatos lehet (kereskedelmi, vendéglátó és szálláshely szolgáltató funkció)

-az épületek tömege nem változtatható meg, de a tetőtér beépíthető (pl. szállásférőhellyel)

-az épületek homlokzatalakításánál az eredeti, hagyományos építészeti karakter megőrzendő, illetve visszaállítandó.

(7) *

* hatályon kívül helyezte a 15/2011. (IV.29.) Ök. rendelet – 2011. 05. 02-től

(8) A különleges területen az épületek tetőfedése – a 8 m-nél nagyobb fesztávú épületek kivételével – cserép, betoncserép, bitumenes zsindely (utóbbi a védelem alatt álló területeken és épületeken nem alkalmazható); a tetőidom jellemző hajlásszöge 30-45^o közötti lehet. A 8 m-nél nagyobb fesztávú épületek – sportcsarnok, stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel vagy fémlemezfedéssel is építhetők. (8 méternél nagyobb fesztávú épületek a védett területeken nem létesíthetők.)

(9) A különleges területen:

a./ belterületen a teljes közműellátás és a burkolt út,

b./ külterületen legalább a részleges közműellátás

biztosítandó.

(10) A parkolószükségletet elsősorban telken belül kell kielégíteni. Amennyiben a szükséges parkolóhelyeket telken belül nem lehet biztosítani, akkor a közterület tulajdonosának hozzájárulásával lehet a gépjárműveket közterületen elhelyezni. A területen csak fásított parkoló alakítható ki.

(11) A különleges területek lehatárolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

IV. FEJEZET

Beépítésre nem szánt területek

Közlekedési és közműterület

15. §

(1)  A közlekedési és közműterületekre vonatkozóan az OTÉK 26.§. előírásait kell alkalmazni, a (3) bekezdés 2,3,4 pontja kivételével.

(2)  A közlekedési területek rendeltetésszerű, korlátozás nélküli szabad használatát  biztosítani kell.

(3)  A közlekedési- és közmű területen – a védőtávolságokra is figyelemmel – a közmű- és hírközlési vezetékeket úgy kell kiépíteni, hogy hosszú távon valamennyi közmű- és hírközlési hálózat – a központi belterületen föld alatt – elhelyezhető legyen.

(4) Az utak mentén – külterületen egyoldali, min. 8 m tőtávolsággal – fasorok ültetendők. A meglévő fasorok, fás bozótok csak engedéllyel vághatók ki, és csak abban az esetben, amennyiben azt a fás növényállomány egészségi állapota indokolttá teszi.

(5) *

* hatályon kívül helyezte a 21/2011. (VI.30.) Ök. rendelet – 2011. 07. 01-től

(6) *

* hatályon kívül helyezte a 22/2011. (VII.22.) Ök. rendelet – 2011. 08. 22-től

(7) Külterületen a mezőgazdasági utak szabályozási szélessége legkevesebb 8,0 m kell legyen. Az utakról biztosítani kell a mezőgazdasági táblák zavartalan megközelítéséhez táblabejárókat.

(8) A közlekedési és közműterületeket a szabályozási tervek tartalmazzák.

Zöldterület

16. §

(1) A területre vonatkozóan az OTÉK 27.§. előírásait kell alkalmazni.

(2) A zöldterületek rendeltetésszerű, korlátozás nélküli szabad használatát biztosítani kell.

(3) A kertépítészeti terv készítési kötelezettséggel érintett területek kialakítása csak szaktervező által készített kertépítészeti terv alapján történhet.

(4) A területen közlekedési-, közmű- és hírközlési hálózatok, létesítmények és berendezések – gyalogos és kerékpárutak, illetve közvilágítás kivételével – valamint reklámtáblák nem helyezhetők el.

(5) A területen a zölddel való fedettség minimum 70 % kell legyen, melyet többszintesen( gyep, cserje, fa ) kell kialakítani, úgy hogy a fával való fedettség minimum 40 % legyen.

(6) A zöldterületek lehatárolását a belterületek szabályozási terve tartalmazza.

Erdőterület

17. §

(1) Az erdőterületekre vonatkozóan az OTÉK 28.§. előírásai közül a gazdasági (Eg), a turisztikai (Et) és védelmi (Ev) rendeltetésű erdőkre vonatkozókat kell alkalmazni.

(2) A meglévő erdőterületek művelési ága nem változtatható meg, kivéve az I. osztályú szőlőkataszteri területen szőlőültetvény telepítése, illetve különösen indokolt esetben a bányászati tevékenység miatti művelési ág váltást, illetve a termőhelyre jellemző természetes vegetáció kialakítására alkalmas területeket, ahol az erdészeti hatóság engedélye alapján történhet a más művelési ágra való átminősítés.

(3) Az erdőterületen lévő olyan ingatlanokon, melyeken e rendelet előírásai alapján építeni nem lehet, de a tulajdoni lap szerint meglévő lakó- és gazdasági épületek vannak, az épületek adottságként kezelendők; felújíthatók, korszerűsíthetők, a lakóépületek egy alkalommal maximum nettó 25 m2-rel bővíthetők.

(4) Az Eg-1, Ev-1 és Et-1 övezeti jelű erdőterületek az országos védelem alatt álló természetvédelmi terület (Vértesi Tájvédelmi Körzet), természeti terület, ökológiai folyosó, Natura 2000 terület illetve helyi jelentőségű természetvédelmi terület (a továbbiakban: természetvédelmi övezet) által érintett területek, ahol

a.,beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, illetve a belterület nem bővíthető

b.,új külszíni művelésű bánya nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bánya területe nem bővíthető

c., csak extenzív jellegű vagy természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek használhatók, illetve a kialakult tájhasználatot megváltoztatni csak a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad

d., a művelési ág megváltoztatása, épület illetve közlekedési-, közmű- és hírközlési nyomvonalas létesítmény építése a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel engedélyezhető

(5) Az Ev-2 és Et-2 övezeti jelű erdőterületek a tájképvédelmi övezet által érintett területek, ahol

a.,beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, illetve a belterület nem bővíthető

b.,új külszíni művelésű bánya nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bánya területe nem bővíthető

c.,a művelési ág váltás, illetve a más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása illetve a tájkarakter erősítése, valamint épület illetve közmű-, hírközlési- és közlekedési hálózatok és létesítmények építése érdekében engedélyezhető, a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel. A tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez tájesztétikai vizsgálatot és látványtervet kell készíteni

d.,az új villamosenergia-ellátási, táv- és hírközlési vezetékek létesítése csak terepszint alatti elhelyezéssel engedélyezhető, kivéve ha a terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne, károsítana

e.,a területen csak az erdőgazdálkodást, vadgazdálkodást, turizmust, oktatást-kutatást szolgáló épületek helyezhetők el, a természeti értékek sérelme nélkül.

(6) *

*hatályon kívül helyezte a 22/2011. (VII.22.) Ök. rendelet - 2011. 08. 22-től

(7) Az erdőterületen kerítést létesíteni csak ideiglenesen, természetvédelmi, vadgazdálkodási illetve erdőgazdálkodási célból szabad. A létesítéshez az illetékes állami erdészeti szolgálat, tájképvédelmi- és természetvédelmi övezet által érintett területeken az illetékes természetvédelmi kezelő és hatóság hozzájárulása is szükséges.

(8) Az erdőterületek övezetek szerinti tagolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

Mezőgazdasági terület

18 §

(1) A mezőgazdasági területekre vonatkozóan az OTÉK 29.§. előírásait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a (3) és (4) bekezdés előírásai helyett jelen rendelet előírásait kell alkalmazni.

(2) A település közigazgatási területén a mezőgazdasági területek az alábbi övezetekre tagozódnak:

-Má              általános mezőgazdasági terület

-Má-0           építési lehetőség nélküli általános mezőgazdasági terület

-Má-1           természetvédelmi övezet által érintett általános mezőgazdasági terület

-Má-2           tájképvédelmi övezet által érintett általános mezőgazdasági terület

-Má-3           természetvédelmi- és tájképvédelmi övezet által érintett általános mezőgazdasági terület

-Má-c1         általános mezőgazdasági terület I. osztályú szőlőkataszter

-Má-c1-2     tájképvédelmi övezet által érintett általános mezőgazdasági terület I. osztályú szőlőkataszter

-Má-c1-3     természetvédelmi- és tájképvédelmi övezet által érintett általános mezőgazdasági terület I. osztályú szőlőkataszter

-Má-c2         általános mezőgazdasági terület II. osztályú szőlőkataszter

-Má-c2-2     tájképvédelmi övezet által érintett általános mezőgazdasági terület II. osztályú szőlőkataszter

-Mk               kertes mezőgazdasági terület

-Mk-0           építési lehetőség nélküli kertes mezőgazdasági terület

-Mk-2           tájképvédelmi övezet által érintett kertes mezőgazdasági terület

-Mk-c1         kertes mezőgazdasági terület I. osztályú szőlőkataszter

-Mk-c1-2      tájképvédelmi övezet által érintett kertes mezőgazdasági terület I. osztályú szőlőkataszter

-Mk-c2-2      tájképvédelmi övezet által érintett kertes mezőgazdasági terület II. osztályú szőlőkataszter

(3) A természetvédelmi illetve a tájképvédelmi övezet által érintett mezőgazdasági területen birtokközpontot nem lehet kialakítani, egyéb mezőgazdasági területen birtokközpontot az OTÉK 29.§. (5) és (6) bekezdés előírásai szerint lehet kialakítani.

(4) Az I. és II. osztályú szőlőkataszteri területek beépítésre szánt területté nem minősíthetők.

(5) A mezőgazdasági területen lévő olyan ingatlanokon, melyeken e rendelet előírásai alapján építeni nem lehet, de a tulajdoni lap szerint meglévő lakó- és gazdasági épületek vannak, az épületek adottságként kezelendők; felújíthatók, korszerűsíthetők, a lakóépületek egy alkalommal maximum nettó 25 m2-rel bővíthetők.

(6) A mezőgazdasági területek övezetek szerinti tagolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

Általános mezőgazdasági terület​

19. §

(1) Az általános mezőgazdasági területeken (Má) e rendelet 18.§. előírásait és az alábbiakat együtt kell alkalmazni.

(2) Az általános mezőgazdasági területen

a)    0,5 ha-nál kisebb és 50 m-nél keskenyebb telket – a közlekedési-, közmű- és hírközlési létesítmények területének kivételével, valamint az Má* övezeti jelű terület kivételével, (ahol a minimális teleknagyság 0,4 ha lehet) – kialakítani nem szabad

b)    0,5 ha-nál kisebb területen épület nem helyezhető el

c)    0,5 ha-nál nagyobb területen a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló gazdasági épület építhető úgy, hogy a beépített alapterület a telek 3 %-át, illetve a 300 m² –t nem haladhatja meg.

(3) Az általános mezőgazdasági területen tanya és farmgazdaság úgy alakítható ki, hogy:

a.,szántóföldi művelés esetén 10 ha-nál nagyobb telken, a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető úgy, hogy a beépített alapterület a telek 1 %-át, illetve a 1500 m²-t nem haladhatja meg

b.,gyep művelési ágú, 5 ha-nál nagyobb telken, hagyományos almos állattartó és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető úgy, hogy a beépített alapterület a telek 1 %-át, illetve a 1500 m²-t nem haladhatja meg

c.,művelt gyűmölcsültetvény esetén 3 ha-nál nagyobb telken a mezőgazdasági termelést, feldolgozást szolgáló és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető úgy, hogy a beépített alapterület a telek 1,5 %-át, illetve a 1500 m²-t nem haladhatja meg.

d.,szőlőműveléssel hasznosított területen 2 ha-nál nagyobb telken, a termelést és a borturizmust szolgáló, valamint a lakófunkciót is kielégítő épület építhető úgy, hogy a beépített alapterület a telek 2 %-át, illetve a 1000 m²-t nem haladhatja meg.

(4) A telek művelési ága a beépítés feltételeként akkor fogadható el, ha az a telek területének legalább 80 %-án meghatározó.

(5) Az általános mezőgazdasági területen a lakásfunkció a megengedett beépítettség 50 %-át nem haladhatja meg. A létesíthető lakóépületek építménymagassága legfeljebb 4,5 m, az üzemi illetve gazdasági épület és építmény építménymagassága – az alkalmazott üzemtechnológia függvényében – ennél nagyobb is lehet.

(6) Az általános mezőgazdasági területen

a.,a tájba illeszkedő, hagyományos tömegű és építészeti karakterű épületeket lehet elhelyezni szabadon álló beépítési móddal

b.,az épületek tetőfedése – a 8 méternél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek kivételével – cserép, betoncserép, bitumenes zsindely, illetve egyéb természetes anyagból készülő hagyományos héjalás, a tető hajlásszöge 30-45^o közötti lehet. A 8 méternél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek – tárolók, állattartó épületek, stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó egyéb fedéssel is építhetők.

(7) Állattartó épületet tavak partjától legkevesebb 200 m, egyéb felszíni vizektől legkevesebb 100 m távolságra lehet elhelyezni, annak figyelembevételével, hogy a település nitrátérzékeny területen helyezkedik el.

(8) Az Má-0 övezeti jelű – építési lehetőség nélküli – általános mezőgazdasági területen épületet építeni nem lehet; azon csak a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik helyezhetők el, külön jogszabályok előírásai alapján.

(9) Az Má-1 övezeti jelű – természetvédelmi övezet által érintett –– általános mezőgazdasági területen:

a.,beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, illetve a belterület nem bővíthető

b.,új külszíni művelésű bánya nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bánya területe nem bővíthető

c., csak extenzív jellegű vagy természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek használhatók, illetve a kialakult tájhasználatot megváltoztatni csak a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad

d., a művelési ág megváltoztatása, épület illetve közlekedési-, közmű- és hírközlési nyomvonalas létesítmény építése a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel engedélyezhető

(10) Az Má-2 övezeti jelű – tájképvédelmi övezet által érintett –– általános mezőgazdasági területen

a.,beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, illetve a belterület nem bővíthető

b.,új külszíni művelésű bánya nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bánya területe nem bővíthető

c.,a művelési ág váltás, illetve a más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása illetve a tájkarakter erősítése, valamint épület, illetve közmű-, hírközlési- és közlekedési hálózatok és létesítmények építése érdekében engedélyezhető, a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel. A 4,5 méter építménymagasságot meghaladó építmények terveihez tájesztétikai vizsgálatot és látványtervet kell készíteni.

d.,az új villamosenergia-ellátási, táv- és hírközlési vezetékek létesítése csak terepszint alatti elhelyezéssel engedélyezhető, kivéve ha a terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne, károsítana

(11) Az Má-3 övezeti jelű – természetvédelmi- és tájképvédelmi övezet által érintett – általános mezőgazdasági területen a (9) és (10) bekezdés előírásait együttesen kell alkalmazni.

(12) Az általános mezőgazdasági területen csak természetes anyagú, áttört, karámszerű kerítés létesíthető. A létesítéshez tájképvédelmi- és természetvédelmi övezet által érintett területen az illetékes természetvédelmi kezelő és hatóság hozzájárulása is szükséges.

Általános mezőgazdasági, I. osztályú szőlőkataszteri terület

20. §

(1) Az Má-c1 övezeti jelű területekre e rendelet 18.§. és a 19.§. (1)-(7) bekezdés előírásait kell alkalmazni, az alábbi eltérésekkel:

a.,építeni csak a legalább 80 %-ban szőlőműveléssel hasznosított telken, kizárólag a szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, bortárolást vagy borturizmust szolgáló épületet, illetve ahol az Má övezeti előírások lehetővé teszik, lakófunkciót is kielégítő épületet lehet

b.,a területen lévő földrészletek jelenlegi művelési ága csak szőlő művelési ágra változtatható

c.,szőlő más művelési ágba – a terület pihentetése illetve egyéb célból – csak az illetékes hegyközség engedélyével sorolható

d.,a szőlőművelés tényét a terület pontosan meghatározott százalékában az illetékes hegyközségnek kell igazolni

(2) Az Má-c1-2 övezeti jelű – tájképvédelmi övezet által érintett – területeken az (1) bekezdés előírásait kell alkalmazni, kiegészítve a 19.§. (10) bekezdés előírásaival.

(3) Az Má-c1-3 övezeti jelű – természetvédelmi- és tájképvédelmi övezet által érintet – területeken az (1) bekezdés előírásait kell alkalmazni, kiegészítve a 19.§. (9) és (10) bekezdés előírásaival.

Általános mezőgazdasági, II. osztályú szőlőkataszteri terület

21. §

(1) Az Má-c2 övezeti jelű területekre e rendelet 18.§. és a 19.§. (1)-(7) bekezdés előírásait kell alkalmazni, az alábbi eltérésekkel:

a.,építeni csak a legalább 75 %-ban szőlő- illetve gyümölcsműveléssel hasznosított területen lehet

b.,a terület szőlőműveléssel és gyümölcstermesztéssel hasznosítandó

c.,a területen lévő földrészletek jelenlegi művelési ága megváltoztatásához az illetékes hegyközség engedélye szükséges

d.,a művelés tényét a terület pontosan meghatározott százalékában az illetékes hegyközségnek kell igazolni.

(2) Az Má-c2-2 övezeti jelű – tájképvédelmi övezet által érintett – területeken az (1) bekezdés előírásait kell alkalmazni, kiegészítve a 19.§. (10) bekezdés előírásaival.

Kertes mezőgazdasági terület

22. §

(1) A kertes mezőgazdasági területeken (Mk) e rendelet 18.§. előírásait és az alábbiakat együtt kell alkalmazni.

(2) Az Mk övezeti jelű kertes mezőgazdasági területeken

a.,  a kialakítható legkisebb új telekterület – a közmű, közlekedési és hírközlési létesítmények területének kivételével – 3000 m² , úgy hogy az átlagos telekszélesség 15 m-nél kevesebb nem lehet. A korábbi szabályozás alapján már kialakított legalább 1500 m²-es telkek beépíthetők

b.,  gazdasági épület csak művelt telekre, legfeljebb 3 %-os beépítettséggel építhető úgy, hogy az 60 m2-nél nagyobb nem lehet. Az építménymagasság nem haladhatja meg a 3,0 m-t, a legnagyobb homlokzatmagasság nem lehet több 4,5 m-nél

c.,  a 720 m²-nél nagyobb, de az 1500 m²-nél kisebb, meglévő, művelt telkek a 3 %-os beépítettségig beépíthetők, illetve a meglévő beépítések eddig bővíthetők. Ezt meghaladó meglévő beépítettség esetén a gazdasági épületek eredeti kubatúrájukban megtarthatók, felújíthatók, korszerűsíthetők, de nem bővíthetők

d.,  lakóépület nem építhető

e.,  építésjogi szempontból a területen műveltnek az a telek minősül, amelynek legalább 60 %-án szőlő, és/vagy gyümölcs illetve más intenzív kertészeti kultúra található.

(3) Az Mk övezeti jelű kertes mezőgazdasági területeken

a.,a tájba illeszkedő, hagyományos tömegű és építészeti karakterű épületeket lehet elhelyezni elsősorban a völgyekben futó utak menti 60 méteres sávban, illetve ha ez nem lehetséges, a domboldalon úgy, hogy az épületek tetőgerince legalább 5 méterrel a hegygerinc alatt maradjon

 b., a tető hajlásszöge 35-45^o közötti, az épületek tetőfedése cserép, betoncserép, nád vagy zsúpszalma.

(4) Az Mk-0 övezeti jelű – építési lehetőség nélküli – kertes mezőgazdasági területen épületet építeni nem lehet; azon csak a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik helyezhetők el, külön jogszabályok előírásai alapján.

(5) Az Mk-2 övezeti jelű – tájképvédelmi terület övezete által érintett –– kertes mezőgazdasági területen

a)      beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, illetve a belterület nem bővíthető

b)      új külszíni művelésű bánya nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bánya területe nem bővíthető

c)       a művelési ág váltás, illetve a más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása illetve a tájkarakter erősítése, valamint épület, illetve közmű-, hírközlési- és közlekedési hálózatok és létesítmények építése érdekében engedélyezhető történhet, a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel. A tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez tájesztétikai vizsgálatot és látványtervet kell készíteni.

d)       az új villamosenergia-ellátási, táv- és vezetékes elektronikus hírközlési vezetékek létesítése csak terepszint alatti elhelyezéssel engedélyezhető történhet, kivéve ha a terepszint alatti elhelyezés védendő értéket(régészeti leletet, természeti kincset, meglévő műszaki létesítményt) veszélyeztetne, károsítana”

(6) A kertes mezőgazdasági területeken épített kerítés nem létesíthető.

Kertes mezőgazdasági, I. osztályú szőlőkataszteri terület

23. §

(1) Az Mk-c1 övezeti jelű kertes mezőgazdasági területeken e rendelet 22.§. (1)-(3) bekezdés előírásait kell alkalmazni, az alábbi eltérésekkel:

a.,építeni csak a legalább 80 %-ban szőlőműveléssel hasznosított telken, kizárólag a szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, bortárolást vagy borturizmust szolgáló épületet lehet

b.,a területen lévő földrészletek jelenlegi művelési ága csak szőlő művelési ágra változtatható

c.,szőlő terület más művelési ágba – a terület pihentetése céljából – csak az illetékes hegyközség engedélyével sorolható, és csak gyepterületbe

d.,a szőlőművelés tényét a terület pontosan meghatározott százalékában az illetékes hegyközségnek kell igazolni.

(2) Az Mk-c1-2 övezeti jelű – tájképvédelmi övezet által érintett – területeken az (1) bekezdés előírásait kell alkalmazni, kiegészítve a 22.§. (5) bekezdés előírásaival.

Kertes mezőgazdasági, II. osztályú szőlőkataszteri terület

24. §

(1) Az Mk-c2 övezeti jelű területekre e rendelet 18.§. és a 22.§.(1)- (3) bekezdés előírásait kell alkalmazni, az alábbi eltérésekkel

a.,építeni csak a legalább 75 %-ban szőlő- illetve gyümölcsműveléssel hasznosított területen, csak a szőlő- és gyümölcsművelést, feldolgozást és tárolást, illetve a borturizmust szolgáló épületet lehet

b.,a terület szőlőműveléssel és gyümölcstermesztéssel hasznosítandó

c.,a területen lévő földrészletek jelenlegi művelési ága megváltoztatásához az illetékes hegyközség engedélye szükséges

d.,a művelés tényét a terület pontosan meghatározott százalékában az illetékes hegyközségnek kell igazolni.

(2) Az Mk-c2-2- övezeti jelű – tájképvédelmi övezet által érintett – területeken az (1) bekezdés előírásait kell alkalmazni, kiegészítve a 22.§. (5) bekezdés előírásaival.

Vízgazdálkodási terület

25. §

(1) Az igazgatási területen lévő vízgazdálkodási területekre vonatkozóan az OTÉK 30. §, valamint a vonatkozó külön jogszabályok előírásait kell alkalmazni.

(2) Természetes és természetközeli állapotú vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 50 m-en belül, természetes és természetközeli állapotú tó partjától számított 100 m-en belül meglévő épületek, építmények, létesítmények átépítéséhez, átalakításához, vízi létesítmények, kikötők, illetve a halászati célú hasznosítást szolgáló létesítmények létesítéséhez, kivitelezéséhez az illetékes vízügyi igazgatóság és vízügyi felügyelőség szakhatósági hozzájárulása szükséges.

(3)  A vízfolyások és a tavak jókarban tartásáról folyamatosan gondoskodni kell. Ennek végrehajthatósága érdekében

               -az állami tulajdonú vízfolyások és tavak mentén 6 m,

               -az egyéb tulajdonú vízfolyások és tavak mentén 3 m

            szélességű parti kezelősáv biztosítandó, melyen belül a fenntartást akadályozó létesítmény és növényzet nem lehet.

(4) A vízfolyások területén fenntartási, fejlesztési munkák abban az esetben végezhetők, amennyiben a terület természetközeli állapotának visszaállítását elősegítik. Tó kialakításához, vízfolyás medrét érintő bármilyen változtatáshoz vízjogi létesítési engedélyt kell kérni, és az abban leírtakat teljesíteni kell.

(5) A vízgazdálkodási területek lehatárolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

IV. FEJEZET

Közhasználatra szolgáló területek

26. §

(1) Az igazgatási területen az állami és önkormányzati tulajdonú közlekedési és közműterületek (közterületek), a zöldterületek és a turisztikai rendeltetésű erdők a közhasználatra szolgáló területek.

(2) A közhasználatra szolgáló területeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja; a rendeltetéstől eltérő használathoz a közterület tulajdonosának (kezelőjének) hozzájárulása, valamint az illetékes hatóság engedélye szükséges.

(3) A parkolóigény közterületen történő kielégítéséhez a terület tulajdonosának hozzájárulását is be kell szerezni.

V. FEJEZET

Közműellátás, közmű- és hírközlési létesítmények

27. §

(1) A központi belterületen – a terv távlatában –a teljes közműellátást kell biztosítani úgy, hogy ennek keretében:

a) a közüzemi energia szolgáltatás (villamos-energia és vezetékes gáz)

b) a közüzemi ivóvíz-szolgáltatás (ennek részeként a vonatkozó jogszabályban meghatározott oltóvíz intenzitás és oltóvíz mennyiség föld feletti tűzcsapokkal)

c) közüzemi szennyvízelvezetés (annak megvalósulásáig a kommunális szennyvíz saját telken – vízzáróan szigetelt, zárt tárolóban – történő átmeneti tárolása úgy, hogy környezetszennyezést nem idézhet elő)

d) a közterületi nyílt vagy zárt rendszerű csapadékvíz elvezetés

megoldott legyen.

            Fenti közműellátás megléte feltétele az építési telekké nyilvánításnak, illetve a

           beépíthetőségnek.

(2) FFelsődoboson, az árkipusztai belterületen és a külterületi beépítésre szánt területeken legalább a részleges közműellátást kell biztosítani úgy, hogy ennek keretében

a) a közüzemi villamos-energia szolgáltatás

b) a közüzemi ivóvíz-szolgáltatás (ennek részeként a vonatkozó jogszabályban meghatározott oltóvíz intenzitás és oltóvíz mennyiség föld feletti tűzcsapokkal)

c) az egyedi közművel történő szennyvíztisztítás és szennyvízelhelyezés

d) a közterületi nyílt rendszerű csapadékvíz elvezetés

megoldott legyen.

            Fenti közműellátás megléte feltétele az építési telekké nyilvánításnak, illetve a

           beépíthetőségnek.

(3) A településen a szennyvízcsatorna-hálózat megépültét követően a rákötés egy éven belül kötelező.

(4) A szennyvízcsatorna-rendszer kiépítéséig a zárt tárolóban összegyűjtött és szippantással eltávolításra kerülő szennyvizet engedélyezett ártalmatlanító helyre kell szállítani.

(5) A településen a csapadékvíz-elvezetést kiemelt gondossággal kell kezelni. Új területek beépítésének feltétele, hogy a beépítésre tervezett és közterületeken a felszíni vizek akadálytalan és eróziómentes elvezetése biztosított legyen. A csapadékvíz elvezetés vízjogi engedélyköteles tevékenység, melyhez az engedélyt az illetékes vízügyi hatóságtól kell megkérni a vonatkozó külön jogszabály szerint.

(6) Vezeték nélküli elektronikus hírközlési építmények (antenna, antennatartó szerkezetek valamint a hozzájuk tartozó műtárgyak) létesítése a vonatkozó jogszabályok előírásai szerint lehetséges. Az antennák környezetében a lakosságot érő rádiófrekvenciás sugárzás intenzitása nem haladhatja meg a jogszabályban meghatározott egészségügyi határértéket. A vezeték nélküli elektronikus hírközlés bázisállomásainak telepítésekor a berendezéseket elsősorban meglévő magasépítményeken többfunkciós állomásként kialakított közös hírközlési toronyra kell elhelyezni úgy, hogy azon valamennyi szolgáltató berendezése telepíthető legyen. (Meglévő épületek közterület felöli homlokzatain – beleértve a közterületre néző tetőzetet is, de ide nem értve az épületek lapostetőit – elektronikus hírközlési létesítményt elhelyezni nem szabad.) Ha meglévő magasépítményeken erre nincs lehetőség, akkor csak a szabályozási terveken jelölt körzetekben 1-1 önálló antennatartó szerkezet (maximum 30 m magas antennatorony) táj- és településképbe illeszkedően (3 szintes növényzettel takartan, „rejtő” színű festéssel) létesíthető úgy, hogy azon valamennyi szolgáltató berendezése elhelyezhető legyen. A tájképvédelmi övezet által érintett területen csak kilátót is magába foglaló faszerkezetű torony építhető.

(7) A központi belterületen új villamosenergia-ellátási, táv- és hírközlési hálózat építése, illetve ezek rekonstrukciós átépítése csak földkábeles megoldással történhet.

(8) A település központi belterületén – kivéve a nem védett területen lévő gazdasági területeket – közmű berendezések (gázfogyasztásmérő, homlokzati égéstermék kivezető, külső szerelt kémény, parabola antenna, stb.), valamint klímaberendezés közterületről látható módon nem helyezhető el.

Kommunális ellátás, kommunális létesítmények​

28. §

(1) A településen a kommunális szilárd hulladék szervezett gyűjtése és elszállítása megoldott. Hulladékgyűjtésre csak szabványosított zárt edény, konténer használható. A gyűjtőedények – a szelektív gyűjtőedények kivételével - közterületen nem tárolhatók, elhelyezésüket telken vagy épületen belül kell biztosítani.

(2) A település közigazgatási területén térségi hulladéklerakó nem létesíthető.

(3) Az esetleges állati tetemeket ATEV feldolgozóhelyre kell szállítani.

VI. FEJEZET

Környezetvédelem

29. §

(1)  Az igazgatási területen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy:

              a./ a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő,

              b./ megelőzze a környezetszennyezést

              c./ kizárja a környezetkárosítást

(2) A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy folytatható, hogy az üzemeltető köteles gondoskodni a veszélyes hulladék környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről és ártalmatlanításáról. Veszélyes hulladék a vonatkozó külön jogszabályok és hatósági előírások szerint átmeneti jelleggel tárolható. (Átmeneti tárolás zárt térben történhet a talaj, talajvíz és a felszíni vizek veszélyeztetése nélkül).

(3) Levegővédelmi szempontból, a levegő védelme érdekében az érvényes jogszabályokban foglaltakat be kell tartani.

(4) A levegő tisztaságának védelme érdekében külön helyi rendeletet kell alkotni az avar és kerti hulladék kezelésének szabályaira.

(5) A település a vonatkozó jogszabályok alapján szennyezés-érzékenységi szempontból érzékeny terület. A területen talajszennyezést okozó objektum nem helyezhető el, és tevékenység nem engedélyezhető.

(6) Védőfásításokkal gondoskodni kell a szántóföldi porszennyezés és az élővizek szennyezésének megakadályozásáról, valamint a gazdasági területek környezeti károkozásának csökkentéséről.

(7) A településen a zajvédelem az országos előírás szerint, annak megfelelően biztosítandó. A zajt keltő és a zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek. Zajvédelmi szempontból a – közlekedésből származó – megengedett A-hangnyomásszint a 81. számú főút, a forgalmi és a gyűjtőutak menti lakóterületeken 65/55 dB, az egyéb lakóterületeken 55/45 dB.

(8) A területen a 20 fh-et elérő parkolókat csak szilárd burkolattal lehet kiépíteni. A 20 fh-et elérő parkolók felszíni csapadékvizének elvezetéséhez hordalék-, olaj- és iszapfogó beépítése szükséges.

(9)  A település közigazgatási területén új üzemanyagtöltő állomás a 81. sz. út menti központi vegyes területeken, a gazdasági területeken és a külterületi közlekedési területek mentén helyezhető el.

(10)   A lakóterületeken és a vegyes területeken az alábbi “telepengedély”-hez kötött tevékenységekhez kapcsolódó létesítmények nem alakíthatók ki (a hatályos TEÁOR kódszámai csoportosítása szerint):

fűrészárúgyártás [20.1], falemezgyártás [20.2], épületasztalos-ipari termékek gyártása [2.3], vegyi anyag készítő és előállító [24.1, 24.2], építési betontermékgyártás [26.61], előkevert beton gyártása [26.63], habarcsgyártás [26.64], egyéb beton-, gipsz-, cementtermék gyártása [26.66], kőmegmunkálás [26.70], csiszoló termék gyártása [26.81], vas, acél, vasötvözet-alapanyag gyártása [27.10], öntött cső gyártása [27.21], acélcső gyártás [27.22], hidegen húzott vas, acéltermék gyártása [27.31], alumíniumgyártás [27.42], ólom, cink, ón gyártása [27.43], rézgyártás [27.44], fémszerkezet gyártás (fémszerkezet lakatos) [28.11], fémtartály gyártása [28.21], fémalakítás, porkohászat [28.40], fémfelület kezelés (pl. galvanizáló, ónozó, ólmozó, mártó) [28.51], gépgyártás [29.24, 29.31, 29.32, 29.40, 29.51, 29.52, 29.53, 29.54, 29.55, 29.56], autófényező, karosszérialakatos, autóbontó [50.20.], műanyagfeldolgozás, műanyagdarálás, -darabolás [25.24], építőanyag-kereskedés [51.53, 52.46].

​Természet- és tájvédelem

30. §

(1) A településen az országos természetvédelmi területet (Vértesi Tájvédelmi Körzet), az ökológiai folyosó övezetét, a természeti terület övezetét, a Natura 2000 területeket, a helyi jelentőségű természetvédelmi területeket, a tájképvédelmi övezet területét, illetve a helyi jelentőségű védett természeti emlékeket a szabályozási tervek, tételes felsorolásukat az 1.sz. melléklet tartalmazza.

(2) Az ökológiai hálózat területein (országos védelem alatt álló terület, természeti terület, ökológiai folyosó terület) a vonatkozó jogszabály előírásait kell alkalmazni.

(3) A helyi jelentőségű természetvédelmi területeken fejlesztés csak természetvédelmi kezelési terv alapján történhet.

(4) A helyi jelentőségű védett természeti emlék csak balesetveszély elhárítás okából vágható ki az elsőfokú természetvédelmi hatóság által kiadott fakivágási engedély alapján, amennyiben azt a természeti érték egészségi állapota szükségessé teszi. A kivágást követő egy éven belül a helyi jelentőségű védett természeti emlék helyén a természeti emlék azonos fafajjal és fajtával pótlandó.

(5) Táj- és településkép-védelmi okokból

-a szabályozási terveken jelölt helyeken védősávot kell kialakítani tájba illő őshonos fafajokkal és a hagyományos településképhez illeszkedő cserjékkel, valamint

-útsorfásítást kell végezni az utak mentén. Nem létesíthető közmű- és energia, táv- és hírközlési vezeték a meglévő és a javasolt fasorok nyomvonalában.

Művi értékek védelme

31. §

(1) *

* hatályon kívül helyezte a 22/2011. (VII.22.) Ök. rendelet

(2) A településen található országos védelem alatt álló műemlékekre és a műemléki környezetre, valamint a helyi értékvédelmi területre és a helyi művi értékekre vonatkozó előírásokat e rendelet és az építészeti örökség helyi védelméről szóló önkormányzati rendelet tartalmazza.

(3)  A helyi védelem alatt álló művi értékeket a szabályozási tervek, tételes felsorolásukat a 2. sz. melléklet tartalmazza.

(4) A helyi értékvédelmi területen a történeti fejlődés során kialakult utca- és térszerkezet, telekstruktúra, beépítési mód és épülettömegek megtartása, illetve – fejlesztés esetén – az ezekhez való igazodás és illeszkedés feltétlen biztosítandó.

(5) A helyi értékvédelmi területen lévő építési telken

-oldalhatáros beépítéskor a „fésűs beépítés” kötelező. A főépület utcai homlokzatszélessége nem haladhatja meg a 8,5 métert. Keresztszárny az utcai homlokzatsíktól legkevesebb 4,5 méterrel hátrább építhető

-zártsorú (hézagosan zártsorú) beépítéskor a tetőgerincet jellemzően az utcával párhuzamosan kell kialakítani, de attikafal, illetve az utcára merőleges gerincű tetőfelépítmény – építészeti hangsúlyok biztosítására – létesíthető.

(6) A helyi védelem alatt álló présházaknál és pincéknél – az örökségvédelmi hatástanulmányban dokumentált – hagyományos építészeti karakter (épülettömeg, homlokzatalakítás (nyílászárók, tagozatok, színezés), tetőfedés) megőrzendő, illetve visszaállítandó.

(7) A helyi védett művi értékeken csak olyan építési munka végezhető, illetve olyan állapot fennmaradása biztosítandó, amely nem érinti hátrányosan a védett érték megjelenését, karakterét, eszmei (történeti, helytörténeti) értékét.

(8) 

*hatályon kívül helyezte a 22/2011. (VII.22.) Ök. rendelet – 2011. 08. 22-től

(9) 

*hatályon kívül helyezte a 22/2011. (VII.22.) Ök. rendelet – 2011. 08. 22-től

(10) A nyilvántartott régészeti lelőhelyekre vonatkozóan a hatályos jogszabály előírásait be kell tartani.

(11)  Amennyiben a település közigazgatási területén bárhol – építés vagy művelés kapcsán – régészeti emlék illetve lelet kerül elő, kötelesek a vonatkozó jogszabály szerint eljárni. A tevékenységet fel kell függeszteni, és a helyszínen vagy a lelet őrzése mellett értesíteni kell a jegyzőt, aki az illetékes múzeum és az illetékes örökségvédelmi hatóság szakmai bevonásáról köteles gondoskodni. A múzeum 24 órán belül köteles nyilatkozni a munka folytathatóságáról, ha szükséges haladéktalanul meg kell kezdenie a mentő feltárást.

(12) *

*hatályon kívül helyezte a 22/2011. (VII.22.) Ök. rendelet – 2011. 08. 22-től

(13)  A nyilvántartott régészeti lelőhelyeket a szabályozási tervek, helyrajzi szám szerinti felsorolásukat a 2. számú melléklet tartalmazzák.

VII. FEJEZET

Sajátos jogintézmények

32. §

(1)*

*hatályon kívül helyezte a 22/2011. (VII.22.) Ök. rendelet – 2011. 08. 22-től

(2)*

*hatályon kívül helyezte a 22/2011. (VII.22.) Ök. rendelet – 2011. 08. 22-től

(3)*

*hatályon kívül helyezte a 22/2011. (VII.22.) Ök. rendelet – 2011. 08. 22-től

(4) Beültetési kötelezettség – telken belüli kötelező védőfásítás – terheli környezetvédelmi valamint táj- és településképvédelmi okokból az ingatlanok egy részét a szabályozási tervek szerinti helyeken.

(5) Az igazgatási területen építési korlátozás áll fenn az alábbiak szerint:

a.,az országos közutak külterületi szakasza mentén – a szabályozási terveken jelölt védőterületen belül – épületek, építmények csak az illetékes üzemeltetők és hatóságok hozzájárulásával, külön jogszabályokban előírt feltételek szerint helyezhetők el.

b.,a vasúti területek mentén meghatározott 50 m védőtávolságon belül építményt csak az illetékes közlekedési hatóság szakhatósági hozzájárulásával lehet elhelyezni.

c.,a közmű- és energia vezetékek és létesítmények – szabályozási terveken jelölt – védőtávolsága a vonatkozó jogszabályok szerint biztosítandó.

d.,az útszabályozással érintett ingatlanok esetében vagy a szabályozási vonallal átszelt épület szabályozási vonalon kívül eső része korlátozás nélkül felújítható, korszerűsíthető, illetve bővíthető. A közterületté váló területen a meglévő épületek felújíthatók, korszerűsíthetők, illetve a lakóépület egy alkalommal maximum nettó 25 m²-rel bővíthető, de új épületek nem létesíthetők

Záró rendelkezések

33. §

(1)*

*hatályon kívül helyezte a 22/2011. (VII.22.) Ök. rendelet – 2011. 08. 22-től

(2)*

*hatályon kívül helyezte a 22/2011. (VII.22.) Ök. rendelet – 2011. 08. 22-től

(3) E rendelet előírásait a hatályba lépését követően induló ügyekben kell alkalmazni.

(4) E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a „Mór város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről” szóló 24/2004. (VII.12.) Ök rendelet, továbbá „A temető mögötti terület helyi építési szabályzatáról” szóló 29/2001. (IV.30.) Ök. rendelet és az ezt módosító 42/2001. (IX.28.) Ök. rendelet.