Budakeszi Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 44/A. §-ának (2) bekezdésében, a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 10. §-ának b) pontjában és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az állattartás rendjéről az alábbi rendeletet alkotja:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet célja

1. §

A rendelet célja azon szabályok meghatározása, amelyek elősegítik az állattartók, valamint az állattartással érintett lakosok érdekeinek érvényesülését, s egyúttal biztosítják, hogy az állattartás mások nyugalmát, biztonságát és testi épségét ne veszélyeztesse.

A rendelet hatálya

2. §

1. E rendeletet Budakeszi Város Önkormányzatának közigazgatási területén kell alkalmazni.
2. A rendelet hatálya kiterjed:
   1. minden olyan természetes személyre, jogi személyre, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra, aki, illetőleg amely az állat tulajdonosa, továbbá, aki az állatot vagy az állatállományt gondozza, felügyeli;
   2. minden, Budakeszi város közigazgatási területén állandó vagy ideiglenes jelleggel tartott állatra, tekintet nélkül annak fajtájára;
   3. minden olyan ingatlanra, épületre és építményre, ahol állattartás folyik;
   4. a kóbor állatokra.
3. A rendelet hatálya nem terjed ki a cirkuszra, a mutatványos tevékenységre, az állatkiállításra, állatvásárra, állatpiacra, állatversenyre, a vágóhídra, az engedéllyel működő állatfelvásárló telepre, a lósport telepre, a nagy létszámú állattenyésztő és állattartó telepre, az állatkórházra, a gyepmesteri telepre, a vadaskertre, a kedvtelésből tartott állatokat forgalmazó kereskedésre, valamint a méhésztelepre és a mezőgazdasági haszonállatok tartására.
4. Hatályát vesztette.

Értelmező rendelkezések

3. §

A rendelet alkalmazása szempontjából:

1. Hatályát vesztette.
2. Lakásban tartható állat: eb, macska, kedvtelésből tartott díszmadarak, díszhal, kistestű rágcsálók (pl.: aranyhörcsög, tengerimalac).
3. Őrző-védő eb: az az eb, amelyet az egyéni vállalkozó, vagy a társas vállalkozásban folytatott őrző-védő szolgálat során alkalmaznak, vagy amelynek ilyen funkcióját az alkalmazó intézmény vezetője igazolta.

4. Segítő kutya kiképzése és alkalmazása szerint:

1. vakvezető kutya: látássérült személy vezetésére kiképzett kutya,
2. mozgáskorlátozott személyt segítő kutya: a mozgáskorlátozott személyt mindennapi tevékenységeinek ellátásában segítő feladatokra kiképzett kutya,
3. hangot jelző kutya: a hallássérült személy számára veszélyt vagy egyéb fontos ingformációt jelentő hangok jelzésére kiképzett kutya,
4. rohamjelző kutya: az epilepsziával élő személy vagy más krónikus, rohamszerű állapotokról veszélyeztetett személy számára a roham során segítséget nyújtó feladatokra kiképzett kutya,
5. személyi segítő kutya: a fogyatékos személyt önálló életvitelében segítő feladatokra kiképzett kutya,
6. terápiás kutya: a gyógypedagógiai, pszichológiai, konduktív pedagógiai habilitiációs, illetve rehabilitációs folyamatban alkalmazott kutya.

A segítő kutyát a 27/2009. (XII. 3.) SZMM. Rendelet 3.§ (1) bekezdésében foglaltak szerint megkülönböztető jelzéssel kell ellátni.

5. Hatályát vesztette.
6. Veszélyes és veszélyesnek minősített eb: az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. Törvény 24/A §-ában, illetve egyéb jogszabályban megjelölt eb.
7. Ebsétáltatás: közterületen minden ebfajta pórázon történő vezetése.
8. Vadállat: minden olyan állat, amely a szabad természetben él és szaporodik.
9. Veszélyes állat: a veszélyes állatfajokról és egyedeik tartásának szabályairól szóló 85/2015. (XII.17.) FM rendelet 1.-3. mellékletében felsorolt fajok egyedei, valamint az 1. § (1) bekezdése szerinti hibridegyedek.
10. Kóbor állat: a házi vagy háziasított állatok gazdátlan egyedei.
11. Állattartó: az állat tulajdonosa, vagy aki az állatot saját érdekében gondozza, tartja (az állat bérlője, haszonkölcsönben tartója), továbbá állattartó az is, aki az állatot a tulajdonos huzamos távolléte alatt szívességből gondozza.
12. Közterület: a közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló terület, amelyet rendeltetésének megfelelően bárki használhat, ideértve a közterületnek közútként szolgáló és a magánterületnek a közforgalom számára a tulajdonos (használó) által megnyitott és kijelölt részét, továbbá az a magánterület, amelyet azonos feltételekkel bárki használhat.
13. Közös használatra szolgáló helyiségek általában: a mosókonyha, a szárító helyiség, a közös fürdőszoba, a közös mosdó, a közös WC, a gyermekkocsi- és kerékpártároló helyiség, a közös pince - és padlástérség (a pince- és padlásrekeszek kivételével) az épületben lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek rendeltetésszerű használatához szükséges mértékben.
14. Közös használatra szolgáló területek: az osztatlan közös tulajdonban lévő területek; egyéb esetekben a társasház alapító okirata szerint az erre kijelölt rész.
15. Közösségi helyiség: a lakóközösség által használt, közösségi célt szolgáló helyiség (pl. hobbiszoba, barkácsműhely);
16. Védőtávolság: az állatok elhelyezésére szolgáló ól, ketrec, trágya- és trágyalétárolók és a lakóépület, lakás céljára szolgáló helyiségének külső falsíkjától, utcától, ásott kúttól való távolsága. A védőtávolság tehát nem a telekhatártól számított távolság.
17. Hatályát vesztette.
    18. Állattartó telep: a külön jogszabály szerint a magánszemélyek háztartási igényeit meghaladó mértékű állattartásra szolgáló létesítmény.​

II. FEJEZET

AZ ÁLLATTARTÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

Az állattartó kötelességei és felelőssége

4. §

(1)     Az állattartó köteles:

1. az állatvédelmi, az állattartási, a környezet- és természetvédelmi, az építésügyi, a közbiztonsági, a közegészségügyi, valamint az állategészségügyi előírásokat betartani;
2. az állatot úgy tartani, hogy az ne zavarja a környezet nyugalmát (zaj, bűz, stb.);
3. biztosítani az állat számára az állat fajának, fajtájának és élettani szükségleteinek megfelelő életfeltételeket, továbbá gondoskodni az állat megfelelő biztonságos elhelyezéséről, szökésének megakadályozásáról;
4. gondoskodni az állat egészségének megóvása érdekében az állategészségügyi rendelkezések betartásáról, az állat megbetegedése esetén állatorvos igénybevételéről;
5. az állat tartására szolgáló létesítmény tisztaságát biztosítani;
6.          gondoskodni az állat - igényeinek megfelelő (legalább napi egyszeri) - ellenőrzéséről;
7. gondoskodni állatának megfelelő tartásáról, takarmányozásáról és gondozásáról;
8. biztosítani az állatok tartására szolgáló létesítmények tisztaságát (szükség szerint kell takarítani, fertőtleníteni és a káros rovarok, rágcsálók irtásáról rendszeresen gondoskodni).
   2. Az állatnak nem szabad indokolatlan fájdalmat, szenvedést vagy sérülést okozni.
   3. Az élelmiszert előállító és a vendéglátó-ipari egységekben, továbbá az egészségügyi és oktatási intézményekben állat nem tartózkodhat, ez alól kivételt képez a segítő kutya.
   4. Lakásban eb, macska, díszmadarak, díszhalak, kisemlősök és rágcsálók, hüllők, kétéltűek, gerinctelenek tarthatók az e rendeletben, valamint az egyéb jogszabályban foglaltak szerint.
   5. A lakóépület közös használatra szolgáló helyiségeiben és területein állatot tartani az azt használók hozzájárulásával lehet.
   6. Nem szabad állatot úgy tartani vagy etetni, hogy az mások lakásának loggiáját, erkélyét, teraszát, ablakpárkányát vagy az épület közös használatra szolgáló területeit szennyezze.
   7. Az ingatlanon elszaporodó macskák eltávolításáról az épület tulajdonosa, hozzátartozója köteles gondoskodni az állatvédő szervezet(ek) bevonásával.
   8. A gazdasági célból tartott prémes állat kizárólag ketrecben tartható.
   9. Az állat által okozott károkért az állattartó felelős. Az állat által okozott kárt az állattartónak kell megtéríteni.

Az állat tartása

5. §

(1) Állattartó köteles az állat károsodásának vagy károkozásának megelőzése, a szökés és az eltulajdonítás megakadályozása céljából megteremteni a megfelelő és biztonságos őrzés feltételeit.

(2) Az állat számára biztosítani kell fajtájának, egészségügyi állapotának és természetes mozgásigényének figyelembe vételével a megfelelő mozgásteret és mozgási lehetőséget.

(3) Állattartására szolgáló épület az építésügyi előírások betartásával létesíthető. Az állattartás céljára szolgáló épület padozatát szivárgásmentes burkolattal kell ellátni és a trágyalé elvezetéséről megfelelő lejtésű zárt lefolyóval kell gondoskodni. A trágyalét szivárgásmentes, zárt gyűjtőaknába kell bevezetni.

(4) Az állattartó köteles az állatok elhelyezésére szolgáló létesítmények karbantartásáról, azok környékének tisztántartásáról, takarításáról, rovarok és rágcsálók irtásáról gondoskodni.

(5) Veszélyesnek minősített eb az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 24/A.§-ában, míg a veszélyes állat veszélyes állatfajokról és egyedeik tartásának szabályairól szóló 85/2015. (XII.17.) FM rendeletben előírt feltételek teljesítése esetén tartható a város közigazgatási területén.

Az állattartás tilalma

6. §

Hatályát vesztette.

III. FEJEZET

EBEK TARTÁSA

Az ebtartás általános szabályai

7. §

1. Eb csak jelzéssel ellátva vihető közterületre. A jelzés a nyakörvön elhelyezett fém vagy műanyag biléta, mely segítségével az eb azonosítható.
2. Az ebtartó köteles ebét úgy tartani, hogy az eb

a) anyagi kárt ne okozzon,

b) mások testi épségét és egészségét ne veszélyeztesse,

c) tartása során a köztisztasági előírásoknak eleget tegyen,

d) elkóborolni, felügyelet nélkül közterületre kijutni ne tudjon.

3. Az ingatlan a közterület felé határoló kerítéseit olyan állapotban tartani, hogy a kutyák kiszabadulását és kiharapását biztos módon megakadályozza. Az eb tulajdonosának kötelessége gondoskodni arról, hogy az eb a tartási helyét, illetve az ingatlan határait ne hagyhassa el, valamint a szomszédos ingatlanon tartózkodókat ne veszélyeztesse.
4. A telek, ház, lakás bejáratán a harapós kutyára utaló megfelelő képpel ellátott figyelmeztető táblát szembetűnő módon kell elhelyezni.
5. Hatályát vesztette.

8. §

1. Közterületen minden ebfajtát pórázon lehet sétáltatni, kivétel a segítő kutya.
2. Ebharapás esetén az állattartó köteles az állat oltási könyvét megőrizni és azt az immunizálás megtörténtét ellenőrző állat-egészségügyi hatóság felszólítására, továbbá a sérült orvosi ellátását felügyelő orvosnál bemutatni. Az állatorvos a jogszabályok szerint elrendelheti az eb kötelező megfigyelését. Az ebek oltási könyvének használatáról a veszettség elleni védekezés részletes szabályairól szóló 164/2008. (XII. 20.) FVM rendelet szabályait kell alkalmazni.
3. Az eb tulajdonosa, illetve az eb felügyeletével megbízott személy köteles gondoskodni arról, hogy az eb a közterületet és a lakóház közös használatú területét, helyiségeit ne szennyezze (gyalogjárda, park, lépcsőház, stb.). Az e területeken keletkezett szennyeződést köteles haladéktalanul eltávolítani. Ennek érdekében a közterületen történő tartózkodás során az eb felügyeletével megbízott személy köteles magánál tartani és használni az e célra alkalmas eszközöket (zacskó, lapát) és azt az ellenőrzés során bemutatni.
   4. 14 éven aluli gyermek olyan ebet, amelyet annak fajtája, mérete, súlya, vagy támadó természete miatt biztonságosan nem tud felügyelni, közterületen nem felügyelhet.

9. §

1. Tilos az ebet közintézménybe beengedni, illetve bevinni, a (2) bekezdésben foglaltak kivételével.
2. A segítő kutya kivételével tilos ebet beengedni, illetve bevinni:

a.) oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális intézmények területére, valamint kegyeleti helyre, (pl. temető); 

b.) középületbe;

c.) játszótérre.

3. A (2) bekezdés a) és b) pontjában leírt létesítményekbe, illetve azok területére, amennyiben az ingatlan védelme szükségessé teszi, az őrző-védő kutyák bevihetők.
4. Élelmiszer szállítására szolgáló járművön ebet szállítani tilos.

Ebek nyilvántartásba vétele

10. §

1. Az eb tulajdonosa nyilvántartásba vétel végett köteles az állat állategészségügyi felügyeletét ellátó magán állatorvosnak 5 munkanapon belül bejelenteni, ha az állata:

a.) a három hónapos kort elérte,

b.) elhullott vagy elkóborolt, vagy

c.) új tulajdonoshoz került.

2. Hatályát vesztette.

3. Hatályát vesztette.
   

Ebek kötelező védőoltása

11. §

1. Az állattartó saját költségén köteles az állat Állategészségügyi Felügyeletét Ellátó magán állatorvossal kötelező veszettség elleni oltással beoltatni az alábbiak szerint:

a.) a 3 hónapos kort elérteket 30 napon belül

b.) az első oltást követően 6 hónapon belül

c.) ezt követően évenként.

2. Hatályát vesztette.
3. Hatályát vesztette.
4. Egyebekben az ebek kötelező védőoltására külön jogszabályok az irányadóak

Az ebtartás szabályai többlakásos lakóépületben

12. §

Hatályát vesztette.

Az ebtartás szabályai családi házban és az ahhoz tartozó ingatlanon

13. §

Hatályát vesztette.

IV. FEJEZET

MACSKATARTÁS

14. §

1. Hatályát vesztette.
2. Hatályát vesztette.
3. A köz- és lakóépületben elszaporodott macskák eltávolításáról az épület tulajdonosa, kezelője köteles gondoskodni.
4. A macskatartásra egyebekben az ebtartásról szóló rendelkezések értelemszerűen irányadóak.

V. FEJEZET

KÓBOR ÁLLATOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

15. §

1. A közterületen kóborló állatok befogásáról, elszállításáról és őrzéséről az Önkormányzat a vele szerződésben álló gyepmester által köteles gondoskodni jegyzőkönyv és fénykép készítése mellett.
2. A befogott állatokat 14 napig kell tartani és a befogás tényét az állatról készült fényképpel együtt a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján és az Önkormányzat honlapján közhírré kell tenni. Amennyiben a befogott állat tulajdonosa a tartási idő alatt jelentkezik és az állat veszettség elleni oltását igazolja, úgy határozatban megállapított tartás és ápolás költségeinek az Önkormányzat részére történő megtérítése után részére állatát vissza kell adni. A befogott állat tartási és ápolási költségét a rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.
3. Hatályát vesztette.

4. A gyepmestertől ki nem váltott kóbor állattal a gyepmester a következőképpen rendelkezik:

a.) elsősorban menhelynek átadhatja;

b.) másodsorban értékesítheti;

c.) harmadsorban ivartalaníthatja;

d.) végső soron életét megengedett módon kiolthatja.

5. A kóbor állat életének kioltására külön jogszabályok az irányadóak.
   6. A gyepmester munkáját a jegyző megbízásából az Igazgatási Osztály ellenőrzi.
   7. Ha a kóbor állat tulajdonosa ismertté válik:

a.) A tulajdonos köteles az állatot visszavenni valamint a befogásával és elhelyezésével kapcsolatos költségeket megtéríteni.

b.) Ha a tulajdonos az állatot nem veszi vissza vagy az állat egészségét súlyosan veszélyeztető tartási körülmények miatt az állat a tulajdonos részére nem adható ki a 15. §. (4) bekezdés szerint kell eljárni azzal, hogy az addig felmerült költségeket az állat tulajdonosa köteles megtéríteni.

c.) Ha az állat végleges elhelyezése csak rendszeres költségráfordítással biztosítható, a korábbi tulajdonos a jogsértés súlyától, ismétlődésétől függően legfeljebb 12 hónapra jutó költség fizetésére kötelezhető.

VI. FEJEZET

AZ ÁLLATBETEGSÉGEK MEGELŐZÉSE ÉS LEKÜZDÉSE

16. §

1. Az állati hulladékot ártalmatlanná kell tenni. Az állati hulladék ártalmatlanná tételéről annak tulajdonosa, illetőleg, ha a tulajdonos ismeretlen az önkormányzat köteles gondoskodni.
2. Minden állattartó köteles a tulajdonában lévő, illetve gondjaira bízott állatok fertőző betegségben vagy annak gyanújában történő elhullását, beteg, vagy társaira veszélyt jelentő állatot a többi állattól elkülönítve elhelyezni, az állatorvosnak bejelenteni és annak ezzel kapcsolatos további utasítását betartani.
3. Hatályát vesztette.
4. Az 50 kg feletti állatok tetemét az állattartó köteles saját költségén annak keletkezését követő 24 órán belül összegyűjteni és az elszállításáról gondoskodni a külön jogszabályban meghatározott gyűjtőhelyek egyikébe. Az elszállításról az Önkormányzattal szerződésben álló, a tetem elszállítására jogosult közreműködése kérhető.
5. Közterületről, továbbá a hatósági rendelkezésre leölt állatok tetemének elszállításáról az Önkormányzattal szerződésben álló, a tetem elszállítására jogosult gondoskodik.

VII. FEJEZET

NYÍLVÁNTARTÁS ÉS ELLENŐRZÉS

17. §

A magasabb szintű jogszabályok alapján szükséges nyilvántartások vezetése, ellenőrzése a jegyző megbízásából az Igazgatási Osztály feladata.​

VIII. FEJEZET

ELJÁRÁSI SZABÁLYOK

18. §

1. Hatályát vesztette.

2. Hatályát vesztette.

3. Hatályát vesztette.

4. Hatályát vesztette.

IX. FEJEZET

SZABÁLYSÉRTÉSI RENDELKEZÉSEK

19. §

1. Hatályát vesztette.

2. Hatályát vesztette.

3. Hatályát vesztette.

X. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

20. §

1.) A rendelet 2006. augusztus 1-én lép hatályba.

2.) A rendeletben foglaltakat a hatálybalépést követően beszerzett állatokra kell alkalmazni. A hatálybalépéssel egyidejűleg a Budakeszi Város Önkormányzatnak az állatok tartásáról szóló 66/2003. (XII. 22.) rendelete, az állatok tartásáról szóló 66/2003. (XII. 22) ÖR. számú rendelet módosításáról szóló 15/2005. (IV. 5) és 43/2005. (X. 26.) rendeletei hatályukat vesztik.