Szombathely Megyei Jogú Város Közgyűlése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7.§.(3) bekezdés c. pontjában és a 13.§. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, továbbá az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről (a továbbiakban: OTÉK) szóló 253/1997.(XII.20.) Kormányrendeletben foglalt szabályozás figyelembevételével az alábbi rendeletet alkotja:

I. RÉSZ

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

I. fejezet

A rendelet hatálya

1. §

(1)       A rendelet hatálya Szombathely Megyei Jogú Város (a továbbiakban: a város) közigazgatási területére terjed ki.

 

(2)       A város területén területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni (a továbbiakban együtt: építési munka) és ezekre hatósági engedélyt adni e rendelet és mellékletei, valamint a helyi településrendezési eszközök (a helyi építési szabályzat és szabályozási terv) rendelkezései szerint szabad. A szabályozási tervet a rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.

 

(3)       A rendeletben használt OTÉK-on kívüli fogalom-meghatározásokat a 2. sz. melléklet tartalmazza

II. fejezet

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI KÖVETELMÉNYEK

Alkalmazási előírások

2. §

(1)       A Szabályozási terv kötelező-, valamint irányadó elemeket tartalmaz.

 

(2)       Szabályozási terv kötelező elemei:

a./        a belterület és külterület határa

b./        közterületet nem közterülettől elválasztó vonal: szabályozási vonal, és szabályozási szélesség

c./        az övezeti jellemző

d./        kötelező építési vonal

e./        területfelhasználási módok határa

f./         egyes területek kizárólagos felhasználásának módja

g./        a közhasználat céljára átadandó területek

h./        védett területek és az azokra vonatkozó előírások

i./         a védőterületek határa és az azokra vonatkozó előírások

j./         védett építmények

k./        beültetési kötelezettséget jelölő vonal

l./         csúszásveszélyes terület lehatárolása.

 

(3)       Szabályozási terv irányadó elemei:

a./        telekhatár

b./        irányadó szabályozási vonal

c./        javasolt megszüntetések

d./        a kijelölt forgalomcsillapító közterületek

e./        térszín alatt létesítendő parkolóház, mélygarázs.

 

(4)       Ahol a terv új szabályozási vonalat nem jelöl, ott a meglévő közterület határát szabályozási vonalnak kell tekinteni és meg kell tartani.

 

(5)       Az irányadó szabályozási elemek vagy a szabályozás lehetséges változatára utalnak, vagy pontosításuk továbbtervezést – telekalakítás, elvi építési engedélyezés stb.– igényel. Az irányadó szabályozási elemek pontosítása a jelen Rendeletben foglalt rendelkezések keretei között, a Rendelet, ill. a Szabályozási Terv módosítása nélkül engedélyezhető.

 

Övezeti jelek, rövidítések

3.§

Szabályozási terv az alábbi jeleket és rövidítéseket tartalmazza:

a.     az építési övezetekre vonatkozóan :

1.   a beépítési mód       a.) szabadonálló                                          ( SZ ) 

                                         b.) oldalhatáronálló                                      ( O )

                                         c.) zártsorú                                                    ( Z )

                                         d.) ikres                                                         ( Ikr )

 2.  a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke                    ( % )

     3.  a megengedett legkisebb - legnagyobb építménymagasság ( m )

                  4.  a kialakítandó legkisebb telekterület méret                                 (m2)

 

   b.  a tervben használt építési övezeti jel a következő:

   ba.) Telkes beépítés esetén:      

beépítési mód		Max.beépítési %		=	Lke		Sz	30
Max.építmény mag.(m)		Min. telekterület (m2)					5,5	1000

 

bb.) Úszótelek esetén:

Építési övezet jele, építménymagasság

Pl: Ln 16,5 = Nagyvárosias lakóterület, max. építménymagasság: 16,5 m.

 

   c.)   Az építési övezet jelét az egyes építmények kizárólagos-használatára     vonatkozóan az alábbi betűrövidítéssel kell kiegészíteni:

•    lakóépület(l),

•     a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató(k), vendéglátó(v) épület,

•    egyházi(e), oktatási, kulturális(o), egészségügyi, szociális épület(eü),

•    sportépítmény(s).

•    szállás szolgáltató épület(szá),

•    igazgatási épület(i),

•    többszintes parkolóház(ph), parkolólemez(pl), garázs(g),

      Pl: Ln,o 9 = Nagyvárosi lakóterület, oktatási létesítmény, max. építménymagasság: 9 m.

II.  RÉSZ

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

I. fejezet

Általános előírások

4.§

(1)       Azon áthajtóknál, átjáróknál, ahol az építményben lakástól eltérő funkciók (iroda, üzlet, vendéglátóhely, stb) kerülnek kialakításra, biztosítani kell a napközbeni szabad bejárási lehetőséget és parkoló használatot.  

 

(2)       Az OTÉK 34-36. §-ban megfogalmazottól eltérő építési helyet a szabályozási terv tartalmazza.

 

(3)       E rendeletben az egyes területeken folytatható állattartásra, a fogalom-meghatározásokra és az épületek elhelyezésére vonatkozó szabályokat a helyi állattartási rendeletben foglaltakkal együttesen kel alkalmazni.

 

(4)       Állattartási épület(ek) a lakóépület(ek)től (szomszédot is beleértve) legalább 15 méterre-, a közterületi telekhatártól legalább 30 méterre helyezhető(k) el. A szabályozási terv az építési helyen belül az állattartási épület(ek) elhelyezését meghatározhatja.

 

(5)       Az új beépítésre szánt lakótömbök lakótelkeinél, ahol nincs építési vonal meghatározva ott a K-re, illetve É-ra néző utcai telekhatártól az építési hely határvonala 5 méterre-, míg a D-re és Ny-ra néző utcai telekhatártól az építési hely határvonala 10 méterre helyezendő el. A megvalósítható gazdasági-mezőgazdasági- épület(ek) az építési helyen belül a hátsókert határáig terjedő telekrészen helyezhető(k) el.

 

(6)       Az oktatási-, egészségügyi területfelhasználási kategória egymással felcserélhető.

 

(7)       Közterületi telekhatáron álló, valamint 5 méter, vagy annál kisebb előkertű beépítésnél az utcai homlokzatra számított építménymagasság mértéke nem haladhatja meg az adott területre előírt építménymagasságot. Az épületek utcai homlokzatának  építménymagassága, valamint oldalhatáron álló beépítésnél a beépített oldalhatár felöli homlokzat építménymagassága az övezetre előírt építménymagasságot nem haladhatja meg. Ugyan ez az előírás vonatkozik a zártsorú beépítési mód telekhatáron épülő udvari szárnyépületére abban az esetben, ha a nevezett épületszárnnyal határos szomszédos ingatlan ugyanazon telekhatárán még épület nem áll. Ez az előírás a közös telekhatár egyik oldalán már álló épület mellé épülő új épületre, illetve az azonos oldalhatárra egyidőben épülő két független épületre nem vonatkozik.

 

(8)       Az építési telken épülettől függetlenül elhelyezett hirdető berendezés méretét, magasságát úgy kell meghatározni, hogy az a szomszédos épületek utcai homlokzatait láthatóvá tegye, a benapozást ne akadályozza. 6 méter alatti építménymagasságú területen 3,0 m  magasság feletti felső-élű tábla nem helyezhető el.

 

(9)       Telek közterülettel határos telekhatárán kerítés, lakó-, vegyes- üdülőterületeken rendezett terepszinttől mért 1,80 m-es legnagyobb magassággal legfeljebb 50 cm-es tömör lábazattal, felül áttört módon létesíthető.  Tömör kerítés az utca már kialakult jellegéhez illeszkedően létesíthető. Gazdasági és különleges területen a rendezett terepszinttől mért 2,50 m legnagyobb magassággal létesíthető áttört, vagy tömör kerítés.

 

(10)     A szabályozási terven „övezeten belüli zöldfelület”-ként jelölt területen építmény elhelyezése nem engedélyezhető.

 

(11)     Az 1965 évi árvíz elöntési terület határa és az élővízfolyás közötti területre tervezett új épület engedélyezése során az illetékes vízügyi hatóság szakvéleményét be kell szerezni.

 

(12)     Meglévő telkek esetében a telekegyesítés, a telekhatár-rendezés abban az esetben is engedélyezhető, ha az új telek, illetőleg telkek területnagysága, egyéb mérete nem felel meg a területre vonatkozó Szabályozási Tervi előírásoknak. Ez az előírás telekhatár rendezés esetében csak akkor alkalmazható, ha a kialakuló telek méretei a korábbiakhoz képest az építésügyi előírásoknak jobban megfelelnek vagy a Szabályozási Terv, mint javasolt telekhatár tartalmazza. A javasolt telekhatárok által jelölt területek esetében a telekmérete legfeljebb 10 %-ban térhet el a szabályozási terven jelöltnél. Kivételt képez ha a telekegyesítés vagy telekhatár rendezés során a kialakuló telek a szabályozási tervben előírt telekméretet jobban megközelíti.

 

(13)     Szabályozási Tervben javasolt telekalakítások, telekosztások irányadó jellegűek, a kedvezőbb telekszerkezet, telekméret kialakulásának eszközei.

 

(14)     Parabolaantenna helyi védelem alatt lévő területen és egyedi védelem alatt álló épületen az épület közterület felőli homlokzatán nem helyezhető el.”

 

(15)     Új szabadonálló és oldalhatáros beépítésre szánt terület minimális telekszélessége: 18 méter.

 

(16)     Az építési engedélyezési tervdokumentációt talajmechanikai szakvéleménnyel kell kiegészíteni, ha a telek csúszásveszélyes területen fekszik.

(17) Ahol szabályozási terv gépkocsi közlekedést biztosító kapuáthajtót jelöl, ott a tömb megközelítését és feltárását szolgáló gépkocsi áthajtó számára helyet kell biztosítani.”

 

„(18) Az építési övezetek területén a kialakult építészeti hagyományok alapján az övezeti előírásnál magasabb építmények kialakult állapotnak tekintendők. A meglévő épület bővítése esetén a meglévő épület építménymagassága nem változhat, illetve a toldalék jellegű bővítmény építmény magassága az építési övezeti előírás szerinti értékét nem haladhatja meg.

 

 

Hirdető és reklámberendezések építésjogi követelménye

4/A. §

(1)       Építési engedély az egyenként 6 m²-nél nagyobb belterületen max. 12 m² reklámfelületű önálló hirdető-berendezések elhelyezésére a bevezető utak mentén - menetirányonként és helyszínenként - max. 2 db-ra, legalább 50 méterenként adható.

 

(2)    A hirdető-berendezések és reklámhordozók közül:

a.)    cég- és címtábla üzletenként 1 db - kivéve a sarkon lévő üzleteket, ahol        homlokzatonként 1-1 db, valamint az egy épületben elhelyezett több      üzlet    esetén üzletenként 1 db helyezhető el,

b.)    cégér üzletenkénti száma legfeljebb 2 db lehet.

 

(3)    Nem helyezhető el önálló hirdető-berendezés és reklámhordozó:

a.)     ahol a közúti közlekedésről szóló és egyéb hatályos     jogszabály azt megtiltja.

b.)    óriásplakát felragasztására alkalmas, lábon álló hirdető-berendezés és

                        reklámhordozó folyóvizek, állóvizek, tavak medrében, rézsűjében,valamint helyi védelem alatt álló területeken, a Fő téren és a Savaria téren, valamint a Zrínyi Ilona utca – Gayer park – Batthyány tér – Mátyás király utca – Kiskar utca – Hollán Ernő utca -  Szily János utca – Petőfi Sándor utca, Szelestey László utca – Vörösmarty utca, Szent Márton utca – Barátság utca – Bercsényi utca – Nádor utca és Hunyadi utca által határolt területen. Ezeken a helyeken meglévő óriásplakátok kihelyezésére szolgáló hirdető berendezéseken csak karbantartási munkák végezhetők.

c.)     helyi jelentőségű természetvédelmi területeken és természeti értékeken, emlékműveken, szobrokon, és azok 30 m-es körzetében.

               d.)    játszótereken, köztemetőkben, parkokban

e.)    fényreklám típusú, az épületek tetőszerkezetén

f.)     a Fő téren, a Savaria téren, a Berzsenyi téren, a Mindszenty téren és a                    Szily János utcában, a Szent Márton és a Szent Erzsébet templomok                    30 méteres körzetében. Nem vonatkozik ez a rendelkezés a cégér, cég-                 vagy címtábla, fényreklám, homlokzaton, árnyékoló szerkezeten
                        elhelyezett reklám, szendvicsember, szórólap, tájékoztató osztásra.

g.)    az építmények homlokzatának egybefüggő, szabad felületének 50%-át        meghaladó mértékben.

h.)    közút lakott területen kívüli szakasza mellett a közút tengelyétől 50 m-            en túl 4 m²-nél nagyobb felülettel.

 

(4)       A hirdető-berendezések, reklámhordozók kialakításának az épület karakteréhez, színezéséhez, arányrendszeréhez igazodnia kell.

 

(5)       Közterülettel határos, homlokzatot érintő építési tevékenység esetén a homlokzat előtti állványzatot takaró védőháló legfeljebb 12 m² nagyságú        hirdetést tartalmazhat.

 

II. fejezet

Lakóterületek

Nagyvárosias lakóterület.(Ln)

5. §

(1)       A nagyvárosias lakóterület beépítési előírásaira az OTÉK 11.§-ában foglaltakat kell alkalmazni.

 

(2)       Telkes beépítés esetén elhelyezhető melléképítmények:

a./     a közmű-becsatlakozási műtárgy

b./     hulladéktartály tároló

c./     önálló – épülettől különálló – kirakatszekrény

d./     kerti építmény

e./     zászlótartó oszlop.

 

(3)       Telkes beépítés esetén legnagyobb megengedhető beépítettség 80 %-os, kivéve, ha a szabályozási terv másként rendelkezik.

 

(4)       Telkes beépítés esetén a területen a telek területének legalább 15%-át zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani. Amennyiben a Szabályozási Terv 80 %-nál kisebb beépítést határoz meg, úgy a zöldfelület százaléka növelendő a beépítés-csökkenés százalékával. Ezt az előírást nem kell alkalmazni, amennyiben az elhelyezett épület lakásfunkciót nem tartalmaz.  Az oktatási, egészségügyi, szociális épületek esetén egyéb jogszabályban előírt, ettől eltérő zöldfelületi arányt kell tartani.

 

(5)       Úszótelkes lakóépületek gépkocsi tároló és egyéb tároló funkciójú helyiségeinek, helyiségcsoportjainak rendeltetés változtatása tilos. A korábban garázsban kialakított üzlet vagy műhely rendeltetésének megváltoztatása csak gépkocsi tároló és a lakófunkciót kiszolgáló tároló rendeltetésre engedélyezhető.

 

(6)       Úszótelkes lakóépületekben lévő, a lakások rendeltetésszerű használatát szolgáló garázsok, tárolók, egyéb közös helyiségek, helyiségcsoportok kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó rendeltetésre nem alakíthatók át.

 

(7)       Hatályon kívül helyezve.

 

(8)       Hatályon kívül helyezve.

 

Kisvárosias lakóterület (Lk)

6.§

(1)       A kisvárosias lakóterület beépítési előírásaira az OTÉK 12.§-ában foglaltakat kell alkalmazni.

 

(2)    Lk jelű kialakult területen - ahol a telken már épület áll vagy a meglévő épület bontásával alakul ki építési terület – meglévő épület bővítése vagy új épületépítése esetén a kialakuló önálló rendeltetésű egységek száma az eredetileg meglévő önálló rendeltetésű egységek számát 5 új rendeltetési egységgel haladhatja meg. Lk1 jelű területen a meglévő épület bővítése vagy új épület építése esetén a kialakuló önálló rendeltetésű egységek száma az eredetileg meglévő önálló rendeltetésű egységek számát 1 új rendeltetési egységgel haladhatja meg.

 

(3)       Elhelyezhető melléképítmények:

a./     a közmű-becsatlakozási műtárgy

b./     hulladéktartály tároló

c./     önálló – épülettől különálló – kirakatszekrény

d./     kerti építmény

e./     zászlótartó oszlop.

 

(4)       Lk jelű területen a beépítés megengedett mértéke 60 %-os, azonban a szabályozási terv ettől eltérően kisebb megengedett mértéket is meghatározhat.

            A 9157 hrsz-ú telekre vonatkozóan a legnagyobb beépítettség 75 %-os.

 

(5)       Az Lk területen a telek területének legalább 20%-át zöldfelületként kell kialakítani, fenntartani. Amennyiben a Szabályozási Terv 60%-nál kisebb beépítést határoz meg, úgy a zöldfelület százaléka növelendő a beépítés csökkenés százalékával, de legalább minden szobaegységhez 14 m² zöldfelület tartozzon. Szobaegységnek nem tekintendő: az előtér, a közlekedő, a WC, a konyha, az étkező, a kamra, a fürdő, a háztartási helyiség, a garderobe és a garázs. Lk1 jelű területen legalább 35 % minimális zöldfelületet kell biztosítani.

 

(6)       Lk1 jelű területen az építési helyet a rendelet 4. számú melléklet szerinti beépítési mintalap tartalmazza. Az utcavonal és mindkét oldali telekhatár egyben építési vonal, a fő funkció – amely elsősorban lakófunkció – céljára szolgáló építmény legfeljebb 18 m mélységig helyezhető el. A gépjármű elhelyezésére és terület fenntartását szolgáló építmények egyik telekhatár mentén új beépítés esetén legfeljebb az utcavonaltól 25 m-re nyúlhatnak hátra, a vele szemközti telekhatár mentén biztosított minimális 4,5 m-es tűzvédelmet szolgáló sáv elhagyásával.

 

Kertvárosi, villa-jellegű lakóterület (Lkev )

7. §

(1)       A kertvárosi lakóterület beépítési előírásaira az OTÉK 13. §-ában foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a területen üzemanyagtöltő nem helyezhető el.

 

(2)       Az egy telken elhelyezhető lakóépületek, illetve lakások száma:

a.      900 m2 vagy az alatti telekterület esetén összesen 1 lakóépületben maximálisan/legfeljebb 2 lakás (kivéve az Aranypatak lakóterület, ahol csak 1 lakás) építhető.

b.      900-1800 m2 közötti telekterület esetén telkenként legfeljebb 2 lakóépületben maximálisan 3 lakás (kivéve az Aranypatak lakóterület, ahol csak 1 lakás) építhető.

c.      1800m2 vagy a feletti telekterület esetén telkenként legfeljebb 2 lakóépületben minden további 1000 m2 telekterület után maximálisan/ legfeljebb 2 db újabb lakás helyezhető el.

 

 

(3)       Elhelyezhető melléképítmények:

a./        a közmű-becsatlakozási műtárgy

b./        hulladéktartály tároló

c./        önálló – épülettől különálló – kirakatszekrény

d./        kerti építmény

e./        zászlótartó oszlop.

 

(4)       A lakóterületen a telek területének legalább 60%-át zöld területként kell kialakítani és fenntartani. Új, még beépítetlen telek esetén többszintes növényállomány nem vehető számításba a zöldterület nagyságának meghatározásánál.

 

(5)       A beépítés megengedett mértéke 30%-os.

 

(6)       Hatályon kívül helyezve.

 

Kertvárosi lakóterület (Lke )

8. §

(1)       A kertvárosi lakóterület beépítési előírásaira az OTÉK 13.§-ában foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a területen üzemanyagtöltő nem helyezhető el.

 

(2)       Az egy telken elhelyezhető lakóépületek, illetve lakások száma:

a.   900 m2 vagy az alatti telekterület esetén 1 lakóépületben maximálisan/legfeljebb 2 lakás.

b.   900-1500 m2 közötti telekterület esetén telkenként legfeljebb 2 lakóépületben maximálisan 3 lakás.

c.   1500 m2 vagy a feletti telekterület esetén telkenként legfeljebb 2 lakóépületben minden további 900 m2 után maximálisan/ legfeljebb 2 db lakás helyezhető el.

 

(3) Elhelyezhető melléképítmények:

a) a közmű-becsatlakozási műtárgy

b) hulladéktartály tároló

c) – épülettől különálló- építménynek minősülő kirakatszekrény

d) kerti építmény

e) zászlótartó oszlop.

 

(3a) A 8.§ (3) bekezdésében felsoroltakon túl szabadonálló beépítési mód esetén az oldalkert és előkert kivételével mindenhol, egyéb beépítési mód esetén csak építési helyen belül elhelyezhető melléképítmény:

            gépkocsi és egyéb tároló, vagy ezek épülete.

 

(4)       A lakóterületen a telek területének legalább 50%-át zöld területként kell kialakítani és fenntartani. Új, még beépítetlen telek esetén többszintes növényállomány nem vehető számításba a zöldterület nagyságának meghatározásánál.

 

(5)       A beépítés megengedett mértéke legfeljebb 30%, de a szabályozási terv ettől eltérő beépítettséget is jelölhet.

 

(6)       Az övezetben haszonállattartására szolgáló épület nem létesíthető.

 

Falusias lakóterület (Lf)

9. §

(1)       A falusias lakóterület beépítési előírásaira az OTÉK 14.§-ában foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a területen üzemanyagtöltő nem helyezhető el.

 

(2)       Lf jelű építési övezetben egy telken legfeljebb egy lakóépület maximálisan két lakás rendeltetési egységgel, Lf1 jelű építési övezetben lakóépület egy vagy több épületben lakásszám megkötés nélkül helyezhető el.

 

 

(3)       Elhelyezhető melléképítmények:

a./        a közmű-becsatlakozási műtárgy

b./        hulladéktartály tároló

c./        önálló – épülettől különálló – kirakatszekrény

d./        kerti építmény

e./        háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldséges verem

f./         állat ól, állatkifutó

g./        trágyatároló, komposztáló

h./        siló, ömlesztett anyag- folyadék- és gáztároló

i./         szabadon álló és legfeljebb 6 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop.

 

(4)       A beépítés megengedett mértéke 30 %-os, azonban a szabályozási terv ettől eltérő megengedett mértéket is meghatározhat.

 

(5)       A lakóterületen a telek területének legalább 40%-át zöld területként kell kialakítani és fenntartani. Új, még beépítetlen telek esetén többszintes növényállomány nem vehető számításba a zöldterület nagyságának meghatározásánál.

 

III. fejezet

VEGYES TERÜLETEK

Központi vegyes terület (Vk)

10. §

(1)       A központi vegyes terület beépítésének feltételeire az OTÉK 17. §-ában foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a területen üzemanyagtöltő nem helyezhető el.

 

(2)       Elhelyezhető melléképítmények:

a./     a közmű-becsatlakozási műtárgy

b./     hulladéktartály tároló

c./     önálló – épülettől különálló – kirakatszekrény

d./     kerti építmény

e./     zászlótartó oszlop.

 

(3)       A telek be nem épített területének 50 %-át zöldfelületként kell fenntartani, illetve kialakítani.

 

(4)       Új épület létesítése esetén a szabályozási vonalon álló épület közterületre néző, lakó rendeltetésű helyiségeinek padlószint magassága legalább 3 méterrel haladja meg a közterület szintjét. A földszint közterület felőli oldalán csak közösségi, kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó rendeltetésű helyiségek, helyiségcsoportok helyezhetők el.

 

(5)       A legnagyobb megengedhető beépítettség 80 %-os, kivéve, ha a szabályozási terv másként rendelkezik.

 

(6)       A területen zártsorú beépítési mód esetén a lakásokat is tartalmazó épület mélysége legfeljebb 16,0 m lehet. Ha a szomszédos ingatlanok beépítése, tűzfalainak mélysége és a telek szélessége udvari épületrész létesítésére lehetőséget ad, akkor az épületrészek együttes mélysége legfeljebb 22,0 m lehet. A szabályozási terven feltüntetett egyéb övezeti jellemzők betartandók.

 

Településközpont vegyes területek. ( Vt )

11. §

(1)       A Vt, Vt1, és Vt2 és Vt3 jelű településközpont vegyes terület beépítésének feltételeire az OTÉK 16. §-ában foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a 16.§ (3) bek.-ben foglaltak nem helyezhetők el. A Vt2 jelű településközpont vegyes területen nem helyezhető el az OTÉK 16.§ (2) bekezdés 7. pontja szerinti üzemanyagtöltő.

 

(2)       Elhelyezhető melléképítmények:

a./        a közmű-becsatlakozási műtárgy

b./        hulladéktartály tároló

c./        önálló – épülettől különálló – kirakatszekrény

d./        kerti építmény

e./        zászlótartó oszlop.

 

(3)       A területen zártsorú beépítési mód esetén az elhelyezésre kerülő lakásokat is tartalmazó épület mélysége legfeljebb 16,0 m lehet. Ha a szomszédos ingatlanok beépítése, tűzfalainak mélysége és a telek szélessége udvari épületrész létesítésére lehetőséget ad, akkor az épületrészek együttes mélysége legfeljebb 22,0 m lehet. A szabályozási terven feltüntetett egyéb övezeti jellemzők betartandók.

 

(4)       A legnagyobb megengedhető beépítettség 80 %-os, kivéve, ha a szabályozási terv másként rendelkezik.

 

(5)       A Vt, Vt1, Vt2, Vt3 területen a telek területének legalább 10%-át zöldfelületként kell fenntartani, illetve kialakítani. Amennyiben a terv 80%-nál kisebb beépítést határoz meg, úgy a zöldfelület %-a növelendő a beépítés-csökkenés %-ával. Oktatási és nevelési célú intézmények esetén a minimális zöldfelület arányát 20 %-ban kell meghatározni. Vt3 területen sportépítmények kialakítása esetén a zöldfelület minimális mértéke 60 % helyett 20 %, amennyiben a zöldfelület céljára szánt területen sportpályák létesülnek burkolt, műfüves, vagy salakos felülettel.

 

(6)       Területén :

a./        Legalább 7 m és legfeljebb 14,5 m építménymagasságú épületek helyezhetők el a Szabályozási Tervnek megfelelően.

 

b./        Új épület építése esetén az építési telkek közterületre néző frontján lakás és szállásjellegű helyiségeinek padlószint magassága legalább 3 m legyen.

 

c./        A Vt1–Z-80-13(9)-3500 jelű területen az építmény magasságot új beépítés esetén legfeljebb 13 méterben kell meghatározni. Meglévő, megmaradó beépítések esetén az illeszkedést 9 m építménymagassághoz kell biztosítani.

 

(7)       A területen önálló, gépkocsi tárolásra alkalmas épület csak a szabályozási terv építési helyén az OTÉK beépítésre vonatkozó előírásainak megtartása mellett a telken, parkolólemez, parkolóház céljára kijelölt területen engedélyezhető.

 

IV. fejezet

GAZDASÁGI TERÜLETEK

Kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz)

12. §

(1)       A terület beépítésének feltételeire az OTÉK 19. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

 

(2)       Elhelyezhető melléképítmények:

a./     a közmű-becsatlakozási műtárgy

b./     hulladéktartály tároló

c./     önálló – épülettől különálló – kirakatszekrény

d./     kerti építmény

e./     zászlótartó oszlop.

 

(3)       A legnagyobb beépítés 60 %-os, kivéve, ha a szabályozási terv másként rendelkezik.

 

(4)       A területen a telek területének legalább 20%-át zöldfelületként kell fenntartani, illetve kialakítani. Amennyiben a terv 60 %-nál kisebb beépítést határoz meg, úgy a zöldfelület százaléka növelendő a beépítés-csökkenés százalékának felével.

 

Egyéb ipari terület ( Gip )

13. §

(1)       A terület beépítésének feltételeire az OTÉK 20. § (4) és (5) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

 

(2)       A területen a telek területének legalább 25%-át zöldfelületként kell fenntartani, illetve kialakítani. Amennyiben a terv 50%-nál kisebb beépítést határoz meg, úgy a zöldfelület %-a növelendő a beépítés-csökkenés %-ával.

 

(3)       Hatályon kívül helyezve.

 

(4)       Épületnek nem minősülő egyéb pontszerű (pl: torony, tartály, egyéb technológiai építmény) berendezések magassága a tervtanács véleményét figyelembe véve az építési engedélyezési eljárás során a hatóság engedélye alapján meghaladhatja az övezeti előírásban megadott értéket.

 

(5)       Az övezet melletti védőerdősáv-, beültetési kötelezettségű zöldterület megvalósítását az engedélyezés során ki kell kötni.

 

(6)       A legnagyobb beépítés 50 %-os, kivéve, ha a szabályozási terv másként rendelkezik.

 

(7)       Területén megvalósíthatók kereskedelmi és szolgáltató épületek is.

 

(8)       A Puskás Tivadar utca keleti oldalán az SZ/M-1 Szabályozási tervlapon jelölt tömbterületen a hatályos jogszabályi előírásoknál megengedőbb beépítési százalék alkalmazható.

 

Állattartási-telep terület ( Gáz)

14.§

(1)       Az állattartási telep területe telepszerű állattartás épületeinek elhelyezésére szolgál. Ezen telepek csak külterületen létesíthetők.

 

(2)       Legnagyobb beépítettség 30 %-os.

 

(3)       A területen a telek területének legalább 40%-át zöldfelületként kell fenntartani, illetve kialakítani.

 

(4)       Hatályon kívül helyezve.

 

V. fejezet

 

Hétvégi házas terület (Üh)

15. §

(1)       A terület beépítési feltételeire az OTÉK 21. és 23. §-aiban foglaltakat kell alkalmazni.

 

(2)       A maximális beépítés 20 %-os mértékű.

 

(3)       A legkisebb zöldfelület 60 %-os mértékű.

 

VI. fejezet

KÜLÖNLEGES TERÜLETEK

Általános szabályok

16.§

(1)       A terület beépítési feltételeire az OTÉK 24.§-ában foglaltakat kell alkalmazni.

 

(2)       A város területén lévő különleges területek a következők:

a./     nagy bevásárló központok és nagykiterjedésű kereskedelmi célú területek

b./     oktatási központok

c./     egészségügyi területek

d./     sportolási és szabadidőközpont területek

e./     növénykertek területe (Kámoni Arborétum)

f./      nyersanyagkitermelés és előfeldolgozás céljára szolgáló területek

g./     állami intézményi (rendvédelmi) terület

h./     hulladékkezelők, -lerakók területe

i./      különleges közlekedési területek

j./      temetők területei

k./     egyéb, idegenforgalmi területek”

Nagy bevásárló központok és kereskedelmi célú terület (Kk)

17. §

(1)       Elsősorban a 10.000 m2 szintterületet meghaladó bevásárlóközpontok és nagy kiterjedésű kereskedelmi célú létesítmények, vásárok, kiállítások, kongresszusok számára kijelölt terület.

 

(2)       A legnagyobb beépítés 40 %-os, de a szabályozási terv ennél kisebb mértéket is meghatározhat.

 

(3)       A területen a telek területének legalább 40%-át zöldfelületként kell fenntartani, illetve kialakítani. Amennyiben a terv 40%-nál kisebb beépítést határoz meg, úgy a zöldfelület %-a növelendő a beépítés-csökkenés %-ával.

 

Oktatási központok (Ko)

18.§

(1)       A területen oktatási, kulturális épületek és azok rendeltetésszerű működéséhez szükséges egyéb épületek helyezhetők el.

 

(2)       A területen a telek területének legalább 40%-át zöldfelületként kell fenntartani, illetve kialakítani. Amennyiben a terv 40%-nál kisebb beépítést határoz meg, úgy a zöldfelület %-a növelendő a beépítés-csökkenés %-ával.

 

(3)       A legnagyobb beépítés 40 %-os, de a szabályozási terv ennél kisebb mértéket is meghatározhat.

 

Egészségügyi területek (Ke)

19. §

(1)       Területén kórház, szanatórium, gyógyszálló és egyéb jelentős volumenű, egészségügyi, szociális funkciójú, valamint azok rendeltetésszerű működéséhez kapcsolódó építmények helyezhetők el.

 

(2)       A legnagyobb beépítés 40 %-os, de a szabályozási terv ennél kisebb mértéket is meghatározhat.

 

(3)       A területen a telek területének legalább 40%-át zöldfelületként kell fenntartani, illetve kialakítani. Amennyiben a terv 40%-nál kisebb beépítést határoz meg, úgy a zöldfelület %-a növelendő a beépítés-csökkenés %-ával.

 

(5)       Hatályon kívül helyezve.

 

(6)       Hatályon kívül helyezve.

 

Idegenforgalmi területek (Ki)

20. §

(1)       A területén idegenforgalmi rendeltetésű és a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló építmények helyezhetők el.

 

(2)       A területen a telek területének legalább 40%-át zöldfelületként kell fenntartani, illetve kialakítani. Amennyiben a terv 40%-nál kisebb beépítést határoz meg, úgy a zöldfelület %-a növelendő a beépítés-csökkenés %-ával.

 

(3)       A legnagyobb beépítés 40 %-os, de a szabályozási terv  ennél kisebb mértéket is meghatározhat.

 

Sportolási és szabadidőközpont területek (Ksz)

21. §

(1)       A területen az építési övezetnek megfelelő rendeltetésű és a terület  rendeltetésszerű használatát szolgáló építmények helyezhetők el.

 

(2)       A legnagyobb beépítés 40 %-os, de a szabályozási terv ennél kisebb mértéket is meghatározhat.

 

(3)       A területen a telek területének legalább 40%-át zöldfelületként kell fenntartani, illetve kialakítani. Amennyiben a terv 40%-nál kisebb beépítést határoz meg, úgy a zöldfelület százaléka növelendő a beépítés-csökkenés százalékával. A természetes fűvel borított sportpályák zöldfelülete a terület zöldterületi mutatójába beszámítható.

 

(4)       Hatályon kívül helyezve.

 

(5)       Hatályon kívül helyezve.

 

Temetők területe ( Kt )

22. §

(1)       A területen csak temetkezési célú, valamint sírkert, kegyeleti park építményei és a  temető rendeltetésszerű működéséhez szükséges egyéb építmények helyezhetők el.

 

(2)       Területén a beépítés a 15 %-ot nem haladhatja meg.

 

Nyersanyaglelőhely különleges terület ( Kny)

23.§.

(1)       A területen csak a kavics-nyersanyag kitermelést szolgáló és ezen tevékenység rendeltetésszerű használatához szükséges egyéb építmények helyezhetők el.

 

(2)       A bányaművelés befejezése után a teljes területet rekultiválni kell. Újabb ezzel határos bányászati művelésű terület csak az előzőleg művelt terület rekultivációjának befejezése után alakítható ki.

 

(3)       Hatályon kívül helyezve.

 

Állami Intézményi terület (Kái)

24. §

(1)       A rendvédelem, katasztrófavédelem, belbiztonság védelme számára kizárólagosan igénybe vett területeket foglalja magába.

 

(2)       Területén csak rendvédelmi-, katasztrófavédelmi, büntetés-végrehajtási és azokat kiszolgáló gazdasági tevékenység céljára szolgáló építmények helyezhetők el.

 

(3)       Területén a beépítés a 40 %-ot nem haladhatja meg.

 

Hulladékkezelők, -lerakók területe (Kl)

25. §

(1)       A területen csak a települési szilárd-, folyékony-, és egyéb veszélyes hulladékok tárolásával, tisztításával, kezelésével kapcsolatos, valamint ezeket kiszolgáló építmények helyezhetők el.

 

(2)       A hulladéklerakó-, szennyvíztisztító telep-, egyéb veszélyes tárolókra vonatkozó előírások, védőtávolságok betartandók.

 

(3)       Területén a beépítés a 40 %-ot nem haladhatja meg.

 

Különleges közlekedési területek (Köu)

26. §

(1)       A területen a közlekedést szolgáló építmények, valamint közművek és a hírközlés építményei helyezhetők el.

 

(2)       A területen közlekedést kiszolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, üzemanyagtöltő épületek is elhelyezhetők.

 

(3)       Területén a beépítés a 40 %-ot nem haladhatja meg.

 

 Természetvédelmi terület (KT)

27.§

(1)       Országos jelentőségű védett természeti terület a Kámoni Arborétum védett természeti területe. A területén az arborétum működésével, fenntartásával, vendégforgalmával, ökoturisztikával, környezeti neveléssel kapcsolatos építmények helyezhetők el.

 

(2)       A területen a beépítés megengedett mértéke 2 %-os, azonban a szabályozási tervben meghatározott területeken, az ott meghatározott beépítési százalék az irányadó.

 

III. rész

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

I. fejezet

Közlekedési területek

Általános előírások

28.§

A közlekedési és közműelhelyezésére szolgáló területre és beépítésének feltételeire az OTÉK 26. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

Részletes előírások

Közlekedési létesítményekre vonatkozó rendelkezések

29.§

(1)       A város területén közlekedési célra területet felhasználni, közlekedést kiszolgáló építményt elhelyezni a hatályos jogszabályok, valamint a jelen rendelet előírásai szerint szabad.

 

(2)       A területet a szabályozási tervben meghatározott mértékben kell biztosítani.

 

(3)       A területen a közút létesítményei, berendezései és közművek elhelyezhetők, növényzet telepíthető.

 

(4)       A közúti csomópontok helyigényét a szabályozási terv tartalmazza.

 

(5)       Hatályon kívül helyezve.

 

(6)       Hatályon kívül helyezve.

 

(7)       Hatályon kívül helyezve.

 

(8)       Hatályon kívül helyezve.

 

(9)       Hatályon kívül helyezve.

 

(10)     Hatályon kívül helyezve.

 

Közúthálózat

30.§

(1)       A közúthálózat elemeinek megnevezését, és azok építési területeinek szélességét a jelen rendelet előírásai határozzák meg.

 

(2)       Országos másodrendű főutak szabályozási szélessége: 40 m illetve kialakult. (A részletes felsorolást a településszerkezeti-terv határozata tartalmazza)

 

(3)       Országos mellékutak szabályozási szélessége: 30 m, illetve kialakult. (A részletes felsorolást a településszerkezeti-terv határozata tartalmazza)

 

(4)       Helyi önkormányzati főutak szabályozási szélessége: 22 m illetve kialakult. (A részletes felsorolást a településszerkezeti-terv határozata tartalmazza)

 

(5)       Helyi önkormányzati gyűjtőutak szabályozási szélessége: 22 m, illetve kialakult. (A részletes felsorolást a településszerkezeti-terv határozata tartalmazza)

 

(6)       Helyi önkormányzati kiszolgáló és lakóutak szabályozási szélessége 8,0-16 m, illetve kialakult.

 

(7)       Helyi önkormányzati gyalogutak szabályozási szélessége minimum 3 m. 

 

(8)       A kerékpárutak a szabályozási terv szerinti helyeken létesítendők, szabályozási szélessége minimum 3 m.

 

(9)       A közforgalomnak átadott magánutak területére a közutakra előírtakat kell alkalmazni.

 

Vasutak (Kök)

31.§

(1)       A vasút nyomvonalait és megnevezéseit a településszerkezeti-terv határozata tartalmazza.

 

(2)       Országos közforgalmú vasút mentén a szélső vágánytól számított 50 m távolságon belül építmény csak a külön jogszabályokban előírt feltételekkel lehet elhelyezni.

 

(3)       A várost elkerülő főforgalmi nyomvonalakon a vasúti keresztezéseket külön szintben kell megoldani.

 

Repülőtér ( Köl)

32.§.

(1)       Területén a repülőtér használatához és kiszolgálásához szükséges építmények helyezhetők el.

 

(2)       A repülőteret közforgalmi regionális repülőtér kifejlesztésére kel kialakítani.

 

(3)       A tervezett védőtávolságok, védőterületek, magassági korlátozások betartandók.

-           A repülőtér magassági korlátozásai:

-           kifutópálya 300x2000 m-es védősávjában építmény nem helyezhető el.

-           kifutópálya melletti oldalsávban épület a tengelytől csak 250 m-es távolságban helyezhető el.

-           az 1000-4000 m-en belül a légi megközelítési sávban(15 %-os kúp) a magassági korlátozás 2%.

-           a 300-700 méter közötti oldalsávban a repülőtér vonatkozási pontjától számított 1 %-os emelkedésű akadálysíknál magasabb építmény nem helyezhető el.

 

II. fejezet

ZÖLDTERÜLETEK

Általános szabályok

33.§

Városi zöldterületek egységei a közparkok és a közkertek. A zöldterületekre és beépítésének feltételeire az OTÉK 27.§-ában foglaltakat kell alkalmazni.

 

34.§

A helyi természetvédelmi területek területén a környezetvédelemről szóló hatályos önkormányzati rendeletben foglaltakat is figyelembe kell venni.

III. fejezet

ERDŐTERÜLETEK

Erdőterületek (E)

35. §

Az erdőterületekre és beépítésének feltételeire az OTÉK 28. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

Védelmi erdők (Ev )

36.§

(1)       Védelmi rendeltetésű erdőterületeket a vasutak-, a fő forgalmi utak-, az iparterület-, temetők-, kavicsbánya-, és az állattartási telepek mellett a Szabályozási terv szerint ki kell alakítani.

 

(2)       Védelmi rendeltetésű erdők kialakítása, fenntartása a vasutak, a fő forgalmi utak, az iparterületek, temetők, kavicsbánya és az állattartási telepek tulajdonosainak, üzembentartóinak, kezelőinek feladata.

 

Gazdasági erdők (Eg)

37.§

Területén az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el. A megengedett legnagyobb építménymagasság 7,5 m. Az épület szabadon álló beépítésű lehet.

 

Egészségügyi-szociális, turisztikai erdők (Ee)

38. §

(1)       A területen egészségügyi-, sport-, turisztikai, ökoturisztikai rendeltetésű építmények helyezhetők el.

 

(2)       A megengedett legnagyobb építménymagasság 7,5 m, az épület szabadonálló beépítésű lehet.

 

IV. fejezet

 

MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK (M)

Mezőgazdasági területek

39.§

(1)       A mezőgazdasági területekre és beépítésének feltételeire az OTÉK 29. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

           

(2)       A telkek kialakításának feltétele, hogy azok legalább 4 m széles önálló helyrajzi számú úttal megközelíthetők legyenek.

 

(3)       A mezőgazdasági terület:

a.   általános mezőgazdasági-,

b.   gyep, rét, legelő-,

c.   kiskertes, gyümölcsös-,

d.   kiskertes, kialakult beépítéssel

e.   faiskola

terület lehet.

 

Általános mezőgazdasági terület (Má )

40.§

(1)       A területen telekalakítással kialakítandó telek területe 5000 m2-nél, szélessége 18 m-nél kevesebb nem lehet, kivéve, ha külön jogszabály másként nem rendelkezik.

 

(2)       A területen kerítés a földrészlet tulajdoni határán, de mezőgazdasági út mellett az út tengelyétől mért legalább 6 m távolságban helyezhető el. A kerítés olyan kialakítású lehet, amely a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát nem változtatja meg.

 

Gyep, rét, legelő terület ( Ml)

41.§

(1)       A terület elsősorban a élővízfolyások, vízbeszerzési területek mellett található, így ezek gyepgazdálkodásra szolgálnak. 

 

(2)       Az élővízfolyások melletti ingatlanok védő területén belül építményt elhelyezni tilos.

 

(3)       A területen 5000 m2-nél kisebb új telek nem alakítható ki.

 

(4)       A terület használatához, hasznosításához kapcsolódó építmények helyezhetők el, különösen kerítések, karámok, esőbeállók, itatók és az ott tartott állatok védelmét, tartását szolgáló egyéb építmények.

 

Mezőgazdasági kiskert, gyümölcsös terület (Mk)

42.§

(1)       A területén önálló birtokközpont nem alakítható ki.

 

(2)       A kialakítható új telek legkisebb területe 2000 m2-nél, legkisebb szélessége 18 m-nél kevesebb nem lehet.

 

(3)       Lakóépület építménymagassága legfeljebb 4,5 m lehet, beépítési mód szabadonálló.

 

(4)       A területen telepszerű- és nagyállattartás célára szolgáló építmény nem helyezhető el.

 

Mezőgazdasági kiskert terület kialakult beépítéssel.(Mkk)

43.§

(1)       A mezőgazdasági kerthasználat, céljára- és azt szolgáló építmények elhelyezésére szolgáló terület.

 

(2)       A területen a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 5%.

 

(3)       Azon telektömbök esetén, amelyeken belül már kialakultak a kiskert-használatok, ott telekalakítással a telek területe 400  m2-nél kisebb nem lehet.

 

(4)       A területén önálló birtokközpont nem alakítható ki.

 

(5)       Az 1000 m2-nél nagyobb, használatra még nem megosztott telkek esetén kialakítható telkek területe 1000 m2-nél, szélessége 15 m-nél kisebb nem lehet.

 

(6)       A területen lovassportot szolgáló tevékenység kivételével telepszerű- és nagyállattartásra szolgáló épületek nem helyezhetők el.

 

(7)       A még geodéziailag beméretlen területegységi területekre szabályozási terv készítendő, melynél figyelembe kell venni az elkészített településszerkezeti és szabályozási tervben megfogalmazottakat, valamint az elkészítésre kerülő geodéziai felmérést a kialakult telekhasználatról.

 

(8)       A telkek beépítésének feltétele a részleges közművesítettség biztosítása.

 

(9)       A területen az építménymagasság legfeljebb 4,5 m lehet, lovas sportot szolgáló és kiszolgáló épület esetén legfeljebb 7,5 m.”

 

Faiskola területe ( Mf )

44.§

(1)       A mezőgazdasági területen faiskola céljára szolgáló terület.

 

(2)       A területen a faiskolai növénytermesztéssel, szállítással összefüggő gazdasági épületek helyezhetők el.

 

V. fejezet

VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLETEK

Vízgazdálkodási területek (V)

45. §

(1)       A vízgazdálkodási területekre és beépítésének feltételeire az OTÉK 30. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

(2)       A vízgazdálkodással összefüggő területek:

a./ folyóvizek medre és partja, a természetes állóvizek medre és partja,(Vf)

-    Az élővízfolyások a város területén a következők:

-    Gyöngyös patak

-    Perint patak

-    Kozár-Borzó patak

-    Szünösei patak

-    Bogáca ér

-    Arany patak

-    Perec patak

b./  a közcélú nyílt csatornák medre és partja, ( Vcs )

Állami tulajdonú árkok

           Őrségi Társulat kezelésében:

Sárd éri

Papp árok

Kupor árok

Gally árok

Potyondi árok és mellékága

Apáti csatorna

Konrád majori árok

        Szombathely MJ Város kezelésében:

Sallai

Pohl

Bébic

Pick

Kerka árok

c./ a vízbeszerzési területek, és védőterületeik (Vb)

 

(3)       A vízbeszerzési-, és védőterületeket a szabályozási terv tartalmazza

 

VI. fejezet

ZÖLDFELÜLET ÉS TÁJRENDEZÉS

Zöldfelületek

46.§

(1)       A telkek területének – az övezeti előírásokban – meghatározott részét zöldfelületként kell kialakítani. A jelen rendelet övezeti előírásaiban szabályozott, hogy mely övezetekben nem lehet a kötelező zöldfelületi fedettségnél a többszintes növényállományt figyelembe venni.

 

(2)       Ha fa kivágására építéssel összefüggésben kerül sor, akkor a visszapótlás helyét, módját, a kiültetendő növény fajtáját az építési engedélyezési terv részeként kell meghatározni.

 

(3)       Településkép, utcakép védelmi szempontból a fák vázágait eltávolítani, valamint a fák törzsét ágrendszerük alatt átvágni – a szakszerű ifjító visszametszés kivételével – tilos.

 

(4)       A város területén a védőerdősávok létesítésekor a védelem céljának  megfelelő, tájban honos fafajok alkalmazásával kell az erdősávok növényállományát telepíteni. A növényállomány csak faiskolázott, klónozott, vegetatív szaporítású növényegyedekből állhat. A „vattázó termésű” termő egyedek telepítése tilos.

 

(5)       A legalább 16 m szabályozási szélességű közutaknál kétoldali, míg az ennél keskenyebb szabályozási szélességű közutaknál egy oldali fasor telepítése szükséges a közművezetékek védőtávolságának, a közlekedés biztonság, az utcakép szempontjainak figyelembe vételével.

 

Tájvédelem

47. §

(1)       Tájvédelem a város területén a tájjelleg, természeti értékek, egyedi tájérték és természeti terület megóvására terjed ki.

 

(2)       A város területének felhasználása során meg kell őrizni a védett növények és állatok értékes élőhelyeit, az élőhelyek kapcsolatát biztosító területeket – különösen az országos és megyei ökológiai hálózat részét képező erdőket, védett természeti területeket -, a belterületi zöldterületeket összekapcsoló közhasznú parti sétányok meglévő, és azokat kiegészítő ökológiai folyosókat. Biztosítani kell ezek fenntartását és az összefüggést létrehozó területek kialakítását.

 

(3)       Az országos közutak tervezett várost elkerülő szakaszai mentén a kanyarok külső ívére optikai vezetést segítő, míg egyenes szakaszai mentén a monoton fasorok helyett, tájképet is gazdagító ligetes fásítást kell kialakítani.

 

(4)       Az oladi kilátó körüli lejtőn, tájesztétikai és erózióvédelmi okból a település-részt védő, védelmi rendeltetésű erdő erdőművelésből nem vonható ki, véghasználatra nem engedélyezhető.

 

(5)       A megyei ökológiai hálózat, ökológiai (zöld) folyosó övezetébe tartozó, területeken, a Perint patak külterületi szakaszai mentén található természeti területek (galéria erdők), és kisvízfolyások menti - védett állatok és növények élőhelyének kapcsolatát biztosító - ökológiai folyosók, vizes élőhelyek megtartását biztosítani kell.

 

(6)       Mezőgazdasági területeket tagoló-, majorok, birtokközpontok tájba illesztését szolgáló-, valamint a meglévő vonalas létesítményeket kísérő fasorait, cserje és erdősávjait a szabályozási tervnek megfelelően ki kell egészíteni, és karbantartásukról a tulajdonosoknak, kezelőknek kell gondoskodni.

 

(7)       Az építésügyi hatósági engedélyezési eljárások során – a tájfásítás meglévő elemeinek fenntartása mellett – a kérelmezőt kötelezni kell a szabályozási terven jelölt védőterület védelmi célú fásítására és annak fenntartására.

 

(8)       Kavicsbányák rekultivációját úgy kell megvalósítani, hogy az a tervezett újrahasznosítás céljának megfeleljen, biztosítsa a terület olyan módon történő hasznosítását, amely az értékes természeti élőhelyek megőrzése mellett lehetővé teszi a településszerkezeti terv szerinti terület-használatot. A rekultiváció során a tájban honos növényzet telepítését biztosítani kell.

 

(9)       A tájökológiai egyensúly megtartása érdekében a Perint külterületi, ökológiai (zöld) folyosó szakaszai menti természetes partvonalai, (galéria-, ligeterdő erdő állományai) megőrzendők. 

 

(10)     A kis-vízfolyások menti gyepterületek, fás-ligetek, mocsaras, vizes- nedves élőhelyek, megóvandók.

 

(11)     Az élővízfolyások külterületi szakaszainak 50 méteres parti sávjában épület nem helyezhető el.

 

(12)     A város területén található - egészségügyi, szociális, turisztikai rendeltetésű – területek természeti és környezeti adottságait meg kell őrizni. Az itt lévő erdőterületek kiskertek, faiskolai területek, kisebb patakok és egyéb természetközeli élőhelyek, mozaikos tájszerkezetű, tájképet gazdagító zöldfelületek megőrzendők. A város ezen területrészén a természetes környezetet veszélyeztető egyéb külszíni bányászati tevékenység sem végezhető.

 

IV. rész

KÖZMŰVEK

A közművek általános előírásai

48.§

(1)       A közművesítettség mértéke tekintetében az OTÉK 8. §-ában foglaltakat kell alkalmazni. Újonnan kijelölt, beépítésre szánt területek beépítésének feltétele a csapadékvíz elvezetést és annak befogadását igazoló vízjogi engedélyek megszerzése.

 

(2)       A közművek és közműlétesítmények elhelyezésénél a közműszolgáltató által előírt feltételeket és a vonatkozó jogszabályokat be kell tartani. A közműveket és a közműlétesítményeket közterületen kell megvalósítani. Amennyiben a közmű és közműlétesítmény nem helyezhető el közterületen, úgy az érintett ingatlan tulajdonosának azok létesítéséhez hozzá kell járulnia, vagy hatósági úton a hozzájárulást rendezni kell.

 

(3)       A közművek és közműlétesítmények elhelyezése során a külön jogszabályi előírások szerinti védőtávolságokat biztosítani kell. A védőtávolságon belül építési tevékenység csak az érintett közműszolgáltató által előírt feltételek mellett végezhető.

 

(4)       A közutak területén a közművek elhelyezésénél az övezeti előírásnak megfelelő közművek elhelyezési lehetőségét biztosítani kell. A távlatban várható közmű számára az építési helyet szabadon kell hagyni.

 

(5)       Az építési övezetekben (beépítésre szánt terület) közművesítettség mértékének teljes körűnek kell lenni.

 

(6)       A beépítésre nem szánt terület övezeteiben tervezett épületek elhelyezése esetén a használatnak megfelelő közművesítettség biztosítása szükséges.

 

Közművek ágazati előírásai

 

Vízellátás.

49.§.

(1)       Az építési területek vízellátását legalább NÁ 100-as (méretezés esetén lehetséges a NÁ 80-as vezeték) nyomóvezetékkel kell biztosítani az oltóvíz biztosítása miatt.

 

(2)       Építési területen a tűzcsapok földfeletti kialakításúak, legalább 200 méterenkénti elhelyezéssel.

 

(3)       Az újonnan beépítésre szánt területen a használatbavételi engedély feltétele a tüzivíz hálózat kiépítése.

 

(4)       A magasnyomású-víz övezet határán belül vízvezeték-építés csak magasnyomásúra engedélyezhető. 

 

Vízelvezetés

50.§

(1)       A szennyvíz közcsatornával rendelkező területeken építményt elhelyezni csak a közcsatornára történő rákötés feltételének biztosításával lehet.

 

(2)       Közcsatornába csak olyan szennyezettségű szennyvíz vezethető, amely annak használatát nem veszélyezteti.

 

(3)       Ahol a vizek a csatornahálózatba csak átemelő segítségével vezethetők, ott a vízelvezetés számára - telken belül - helyi átemelő berendezést kell telepíteni.

 

(4)       A város beépítésre nem szánt területén, ahol a szennyvízcsatorna hálózatra a rákötés nem lehetséges, ott a szennyvíz gyűjtésére, tisztítására olyan műszaki megoldást kell választani, mely a környezetvédelem, az érdekelt szakhatóságok és a vonatkozó jogszabályok követelményeinek megfelel.

 

(5)       A nem út menti nyílt árok karbantartására az árok mindkét oldalán 2 - 2 m, élővízfolyások mentén 6-6 m-es sávot  megközelíthetővé kell tenni, és ekként kell tartani.

 

(6)       Töltőállomás burkolatáról a felszíni vizet csak olajfogó és homokfogó műtárgyon keresztül vezetve lehet közcsatornába engedni.

 

(7)       A csapadékvíz élővízfolyásba történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező.

 

(8)       A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét -a vízgyűjtő terület figyelembevételével- egészen a befogadóig ellenőrizni kell minden nagyobb (egy hektárt meghaladó telekterületű) beruházás engedélyezése esetén. A beruházásra engedély csak akkor adható, ha a többletfelszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig.

 

(9)       20 gépkocsinál nagyobb kapacitású parkolókat kiemelt szegéllyel, vízzáró burkolattal kell megvalósítani. A parkoló területen a csapadékvizet úgy kell összegyűjteni, hogy az a zöld felületet ne károsítsa. A szénhidrogén-szennyezéssel veszélyeztetett parkolók és egyéb területek csapadékvizét csak a szennyeződést megfogó műtárgyon történő átvezetéssel szabad a közcsatornába vezetni.

 

Villamosenergia - ellátás

51.§

(1)       A város beépített, illetve a beépítésre szánt területén a tervezett új, valamint a rekonstrukcióra kerülő 10, 20, 120 kV-os hálózatot, a közép- és kisfeszültségű hálózatokat, közvilágítási hálózatokat csak földkábelbe szabad építeni. Meglévő légvezetéki hálózat hosszának 30 %-os bővítése esetén megengedhető a légvezetékes hálózat létesítése is, azonban a telekre való bekötés csak földkábeles lehet.

 

(2)       Beépítésre szánt területen a tervezett új transzformátor-állomást, valamint az új fogyasztói transzformátorállomásokat környezetébe illesztve építményben kell elhelyezni.

 

(3)       A villamos közművek védőtávolságát a vonatkozó rendeletek, szabványok, illetve a közműszolgáltató előírásai határozzák meg.

 

(4)       Védőtávolságon belül építmény elhelyezése nem engedélyezhető.    

 

Földgázellátás

52.§

Ahol egyedi gáznyomás-csökkentőt kell beépíteni, ott ez a berendezés az épület közterület felől látható homlokzati felületére nem kerülhet. A berendezést előkertben, vagy az épület egyéb homlokzati felületén takartan kell elhelyezni.

 

Elektronikus hírközlés

53.§

(1)       A meglévő légkábeles hálózat karbantartható, és amennyiben annak műszaki feltétele megvan, ott a meglévő kisfeszültségű villamos oszlopsorra kell áthelyezni. Amennyiben a hírközlési hálózat jelenleg a kisfeszültségű villamos oszlopsoron van, és az 54. § (1) bekezdés szerint átépítésre kerül, akkor a hírközlési hálózatot is földkábelbe vagy alépítménybe kell helyezni.

 

(2)       Meglévő hálózat karbantartásánál a vezetékek légkábeles kiépítése csak a régi nyomvonal által használt kisfeszültségű szolgáltatói oszlopsor felhasználásával engedélyezhető. Az utak és burkolt felületek keresztezésénél a közút kezelője a vezeték burkolat alatti elhelyezését írhatja elő. Amennyiben a kisfeszültségű vezeték földkábelre épül át, úgy a hírközlési kábeleket is földbe kell helyezni.

 

(3)       A területen hírközlési antenna létesítésének építési engedélyezési eljárása során a táj- és településkép védelme biztosítandó. Önálló hírközlési antenna országos és helyi védelem alatt álló területeken nem létesíthető.

 

(4)       A mikrohullámú összeköttetés biztosítása érdekében az összekötő sávban az előírt magassági korlátozások betartandók.

 

Távhőellátás

54.§

(1)       A távhőellátásra javasolt területen a közművek engedélyezési tervezése során biztosítani kell a távhővezeték elhelyezésének lehetőségét.

 

(2)       Új hőtávvezeték – kivéve az ipari területen belüli szakaszokat - csak földalatti elhelyezéssel épülhet.

 

V. rész

MŰVI ÉRTÉKVÉDELEM

55.§

(1)       A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal műemléki ingatlan esetén I. fokú építési hatóságként műemléki környezetben és nyilvántartott régészeti lelőhelyen szakhatóságként jár el.

 

(2)       A kulturális örökség védelme szempontjából megkülönböztetett területeket. a műemléki jelentőségű terület lehatárolását, a műemlékeket és műemléki környezetüket a helyi védelem tárgyának jelölését tartalmazza a Szabályozási Terv.

 

(3)       A kulturális örökségvédelmi hatástanulmány és kiegészítéseiben a régészeti érintettséggel jelölt területeken tervezett építési munkákról az örökségvédelmi hatóságot értesíteni kell. Engedélyköteles tevékenység engedélyezésébe az örökségvédelmi hatóságot szakhatóságként be kell vonni olyan esetben, amikor nem az örökségvédelmi hatóság az engedélyező hatóság.

 

(4)       Helyi, egyedileg védett építményekre vonatkozó előírások.

 

a./    Egyedileg védett építmény rekonstrukciója, átalakítása, felújítása, korszerűsítése, bővítése során tekintettel kell lenni az építmény eredeti állapotára. Az ilyen építmények építési munkáihoz készült tervek műszaki leírásában be kell mutatni az építmény építéstörténetét, fényképekkel dokumentálni az építmény állapotát, részletesen bemutatni a tervezett munkálatokat, indokolni a szükségességüket.

 

b./    Az egyedileg védett építmények rekonstrukciója, felújítása, korszerűsítése során az építmény eredeti tartó- és épületszerkezeteit, homlokzatarányait és díszeit, nyíláskiosztás ritmusát, színezését kell rekonstruálni. A tervezés során figyelembe kell venni, hogy a meglévő értékek megmaradjanak és az esetlegesen előkerülő új értékekkel együtt bemutatásra kerüljenek.

 

c./    Védett épület környezetében csak olyan építési tevékenység, be-avatkozás végezhető, mely megjelenésében, tömegében illeszkedik a védett épülethez és annak megjelenését károsan nem befolyásolja.

 

(5)       Helyi, védett területek előírása:

a./     a kialakult telekosztás megtartandó

b./     a meglévő egységes beépítés rendszere megtartandó

c./     a meglévő épületek bontása, átépítése esetén új épület csak az eredeti építési vonalon és azzal azonos karakterrel (tetőgerinc iránya, épület arányrendszere, nyílások ritmusa, homlokzati ritmus stb…) történhet.

d./     a védett terület környezete is vizsgálandó, az arány- és formarendszer illeszkedjék egymáshoz, törekedni kell a terület egységes megjelenésének fenntartásához.

 

(6)       Az építészetei karakter védelme esetén biztosítani kell, hogy a védendő építmények homlokzatai, tömegképzése, egyéb építészeti jellemzője ne sérüljön és építészeti értékei megőrzésre kerüljenek.

 

A tájkép védelméről

55./A §

A lehatárolt területeken a feltáruló tájképi látvány megőrzése érdekében:

a)  külszíni bányaművelés nem kezdhető, új bányatelek nem fektethető, bányatelek nem bővíthető, bányászati tevékenység céljára kutatásba           terület nem vonható,

 

b)  új villamos energia ellátási, táv- és hírközlési vezeték kizárólag terepszint alatt

            vezethető, kivéve, ha:

            ba)      a természetvédelmi hatóság véleménye szerint a terepszint alatti                              vezetés védendő értéket károsítana,

      bb)      a földkábeles vezetésre nincs megfelelő technológia.

 

c) Hírközlési antennák, tornyok telepítésének feltétele, hogy az elhelyezni kívánt            hírközlési antenna megjelenése a fő rálátási irányokban nem károsítja sem a       településképet, sem a tájképet.

 

d) Új toronyszerű építmény elhelyezéséhez az építési engedély kérelemhez a    tájhoz és épített környezethez való illeszkedést bemutató látványtervet is           csatolni kell.

 

e) Szélerőmű-park a tájkép védelmi övezet területén nem helyezhető el.

 

VI. rész

KÖRNYEZETVÉDELEM

Általános környezetvédelmi előírások

56.§

(1)       A város területén állattartás célját szolgáló építmény kizárólag a jogszabályoknak, hatósági előírásoknak, valamint jelen rendelet előírásainak figyelembevételével létesíthető.

 

(2)       Ahol a vonatkozó jogszabályok szerint állattartó telep létesíthető és üzemeltethető, ott a keletkező szilárd vagy folyékony trágya kezelését, ártalmatlanítását a környezet veszélyeztetése nélkül kell megoldani. Új állattartó telep csak a belterülettől legalább 500 m-re létesíthető. A meglévő állattartó telepek rendeltetését megváltoztatni csak a fenti követelmények megtartásával lehet.

 

(3)       Kommunális szilárd és folyékony hulladék elhelyezése csak a vonatkozó jogszabályok és a hatósági előírások együttes figyelembevételével engedélyezhető.

 

(4)       Veszélyes hulladék az üzemek, intézmények területén csak átmeneti jelleggel, a vonatkozó jogszabályok és hatósági előírások betartásával tárolható.

 

(5)       Külszíni anyagnyerő-hely, bánya területén az anyagnyerés megszüntetése után a tulajdonos, üzemeltető a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően köteles a terület újrahasznosítását biztosítani.

 

(6)       Vízfolyások, csatornák, vízelvezető árkok, védgátak folyamatos karbantartásáról, tisztításáról a kezelő, üzemeltető köteles folyamatosan gondoskodni.

 

(7)       A talaj és a felszíni, illetve felszín alatti vizek védelme érdekében, növényvédő szert, műtrágyát, útsózási anyagot csak fedett, szivárgásmentes, vízzáró szigetelésű, zárt tárolóban szabad elhelyezni.

 

(8)       A telek tulajdonosa köteles gondoskodni a keletkező szennyvíz, trágya, kommunális hulladék és egyéb hulladék ártalommentes átmeneti tárolásáról és a kijelölt telepekre szállításáról.

 

(9)       Élővízfolyásokba, csapadékcsatornába, felhagyott kutakba hulladékot lerakni, szennyvizet vezetni tilos. Amennyiben ilyen szennyezés történik, akkor a szennyező, illetve ha az nem állapítható meg, akkor az ingatlan tulajdonosa, használója a vonatkozó jogszabályok szerint köteles a szennyezés megszüntetéséről gondoskodni.

 

(10)     A termőföld védelme érdekében az építési munkával érintett területek talajának termőrétegét (humusz) le kell szedni és újrafelhasználásig elkülönítve kell deponálni.

 

Részletes előírások

Vízgazdálkodás, víz- és talajvédelem

57. §

(1)       Az önkormányzat tulajdonában illetve kezelésében álló vizek és közcélú vízilétesítményeik fenntartásáról olyan színvonalon és olyan mértékben kell gondoskodni, amely lehetővé teszi a törvényben meghatározott vízgazdálkodási közfeladataik ellátását.

 

(2)       A települési vízrendezési feladatok körében a nyílt csapadékvíz-elvezető csatornák, árkok, a zárt rendszerű csapadékvíz-csatornák stb. fenntartásáról gondoskodni kell, hogy azok az önkormányzat jogszabályban meghatározott, helyi vízkárelhárítási és vízrendezési feladatainak ellátása során, a tervezett funkció ellátására alkalmasak legyenek.

 

(3)       A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály szerint közcélú vízilétesítmény létesítéséhez, üzemeltetéséhez vagy ilyen célt szolgáló vízhasználathoz, továbbá a jövőbeni ivóvízellátás célját szolgáló vízbázisok (távlati ivóvízbázis) védelme érdekében védőidomot, védőterületet, védősávot kell kijelölni.

 

(4)       A távlati fejlesztéseknél a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítményekről szóló jogszabály szerinti korlátozásokat be kell tartani.

 

Zaj, rezgés elleni védelem

58.§

(1)       Az építési övezetekbe tartozó területeken csak olyan tevékenység folytatható, amelyek megfelelnek a jogszabályokban foglaltaknak.

 

(2)       Az övezetek és építési övezetek védelme érdekében az országos főutak külterületi szakaszai mellett a szabályozási tervben ábrázolt védőerdőt kell létesíteni.

 

(3)       A belterületi építési övezetek közlekedési zajnak kitett területei és a közlekedési területek között – amennyiben nincs véderdő – zajcsökkentést szolgáló beültetési kötelezettséget tartalmaz a szabályozási terv, melynek megvalósítását az engedélyezés során elő kell írni.

 

(4)       A közlekedési zajterhelés-csökkentő intézkedésre kijelölt szakaszon (szabályozási terven jelölt) forgalomszabályozási eszközökkel (sebesség-, időbeli korlátozás), zajcsökkentő-falakkal -zöldsövény telepítéssel, véderdővel, beültetési kötelezettséggel, vagy ennek hiányában a helységekre vonatkozó passzív zajvédelemmel (hangszigetelt nyílászárók, épületszerkezetek) kell a zajterhelést csökkenteni.

 

(5)       A belterületi építési övezetek üzemi zajnak kitett területei és az üzemek közötti területen véderdőt, vagy beültetési kötelezettséget tartalmaz a terv, melynek megvalósítását az engedély során elő kell írni.

 

(6)       A környezetbe zajt, illetve rezgést kibocsátó és a zajtól, illetőleg rezgéstől védendő létesítményeket úgy kell tervezni, egymáshoz viszonyítva elhelyezni, hogy a zaj és a rezgés ne haladja meg a megengedett zaj- illetőleg rezgésterhelési határértékeket.

 

(7)       Zajt, illetve rezgést előidéző új üzemi létesítményt berendezést, technológiát, telephelyet és egyéb helyhez kötött külső zajforrást (üzemi létesítmény) csak olyan módon szabad tervezni, létesíteni, üzembehelyezni, meglevőt pedig bővíteni, felújítani, korszerűsíteni, valamint építési munkát végezni, hogy azok rendeltetésszerű használata, illetőleg az építési munka végzése során keletkező zaj a területre, illetve rezgés a létesítményre megengedett zaj- és rezgésterhelési határértéket ne haladja meg.

 

Levegőtisztasági - védelem

59.§

A város területén új építmény létesítése, meglévő épület átalakítása, rendeltetésének megváltoztatása csak úgy engedélyezhető, ha a levegő-tisztaság jogszabályba foglalt követelményei megtartásra kerülnek

 

Hulladékgazdálkodás

60.§

A város területén a kommunális szilárd hulladék lerakására szolgáló regionális szemétlerakó helyét a szabályozási terv jelöli ki.

 

Védőterületek-, védőtávolságok.

61.§

(1)       Új állattartó telep védőtávolsága a belterülettől minimum 500 m.

 

(2)       Elektromos vezetékek:

a.      Nagyfeszültségű föld feletti vezeték esetén a védőtávolság 

400 kV-on                          20 m

120kV-on                           13 m             

         1-35kV-on                            5 m   normál biztonság (külterület) estén

         1-35kV-on                         2,5 m   fokozott biztonság (belterület) esetén

         1kV-on                                  1 m

 b.    Nagyfeszültségű föld feletti burkolt vezeték esetén a védőtávolság

                            1-25kV-on                         2,5 m   normál biztonság (külterület) estén

                            1-25kV-on                         1,25 m fokozott biztonság (belterület) esetén

 c.    Nagyfeszültségű föld alatti vezeték esetén a védőtávolság

                            35kV-nál nagyobb            1,5 m

                            35kV-nál kisebb                   1 m

 

(3)       A külterületi szennyvízvezeték védőtávolsága 3-3 m.

 

(4)       A külterületi vízvezeték védőtávolsága 4-4 m.

 

(5)       A külterületi telefon gerincvezeték védőtávolsága 3-3 m.

 

(6)       A vízkutaktól 200 méteres ill. a védőterülettel azonos védőtávolság biztosítandó.

 

(7)       A külterületen nagynyomású gázvezetéktől a védőtávolság  20 és 15  m.

 

(8)       A külterületen a nagy-középnyomású gázvezetéktől a védőtávolság 9 m.

 

(9)       A Szombathelyi szennyvíztisztító védőtávolsága a telep korszerűsítési beruházásainak az üzembe helyezése után is 500 méter.

 

(10)     Hulladéklerakó védőtávolsága: Nem veszélyeshulladék-lerakó esetén: 500 méter.

 

(11)     A levegő védelmével kapcsolatos védőtávolságok:

a.         a Szombathelyi iszaptároló medencék védőtávolsága: 1000 m.

b.         a nyersiszap talajba injektálással történő mezőgazdasági hasznosítására kijelölt földterület védőtávolsága 500 m.

c.          zajszigetelt, zárt szagtalanítóval ellátott  nyers szennyvízátemelők védőtávolsága: 20m.

d.        védelem nélküli nyers szennyvízátemelők védőtávolsága: 150 m.

 

(12)     A lőtér és lakóterület közötti minimális távolság 300 m, az agyaggalamb-lőtér védőterülete a kilövési irányban 250 m.

 

(13)     Élővízfolyás 50 méteres védőhatárán belül a külterületen építmény nem helyezhető el.

 

(14)     A lakóterületektől  szélerőművek  védőtávolsága: 1000 méter.

 

(15)     A levegőtisztasággal kapcsolatos védelmi övezeteket meg kell tartani.

 

Egyéb rendelkezések, Sajátos jogintézmények

62.§

(1)       A készítendő szabályozási tervek területét a szabályozási tervlap tartalmazza.

 

(2)       A város az 1997. évi LXXVIII. tv. 29.§(4) bekezdése alapján az alábbi sajátos jogintézmény alkalmazását rendeli el:

-        településrendezési kötelezettség körébe tartozó beültetési kötelezettséget

-        elővásárlási jogot.

 

(3)       Közérdekű környezetalakítás (környezet-, táj- és településkép-védelem) céljából a Szabályozási terven megjelölt, lehatárolt telkek, telekrészek esetében beültetési kötelezettség áll fenn.

 

(4)       A beültetési kötelezettség jelöléssel lehatárolt területeken a meglévő, kialakult fás növényzet jellegében megtartandó, az nem bontható meg. Épület és 20 m²-nél nagyobb területet elfoglaló építmény, műtárgy nem helyezhető el.

 

(5)       A beültetési kötelezettség alá eső területen az alábbi minimális növényzetet kell biztosítani:        

-           terület gyepesítését,

-           a telepítési sávban lakó- és mezőgazdasági terület esetében gyümölcs vagy más fafajokkal is megvalósítható növénytelepítéssel,

-           általános használatú gazdasági terület esetében vegyes faállományú, többsoros fásítással, allergizáló fafajoktól mentesen, a jelölt terület legalább 80 %-án,

-           kereskedelmi és szolgáltatási  funkciójú gazdasági (Gksz) és Gip kereskedelmi célra igénybe vett területen legalább fasor telepítését biztosítani kell a telek zöldfelületi rendszerével összhangban a rálátás biztosítása mellett ültetési terv alapján.

 

(6)       Az ültetést az építési engedély mellékleteként benyújtott telepítési terv alapján a használatbavételig kell elvégezni figyelembe véve a kiültetési időszakokat (pl.: tavasz, ősz).

 

(7)       Az Önkormányzat a jelen rendeletben, illetve a településszerkezeti tervben meghatározott településrendezési célok, feladatok megvalósításához szükséges ingatlanokat a jelen rendelet 3. sz. mellékletében nevesíti.

 

(8)       Az egyes ingatlanok esetében az Önkormányzat nevében a polgármester egyedi hatósági határozattal rendeli el az Étv. 17. §-ában az önkormányzat számára sajátos jogintézményként biztosított, az Étv. 25. §-ában részletezett elővásárlási jog bejegyzését. A határozat rendelkező részében meg kell jelölni azt az Étv. 8. §-ában nevesített, és a jelen rendelettel, illetve az Önkormányzat településszerkezeti tervével összhangban álló településrendezési célt, illetve feladatot, amelynek megvalósítása szükségessé teszi az érintett ingatlan esetében az elővásárlási jog alapítását, és ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését.

 

III. RÉSZ

 

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

63.§

(1)       E rendelet 2006. november 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatályba lépést követően indított eljárásokban kell alkalmazni.

 

(2)       E rendelet hatályba lépése után a város területén az egyes övezeteknél az építmények használatba vételéhez előírt helyi közutak és közművek megépítéséről – az Önkormányzat vonatkozó helyi rendeletében foglaltak figyelembe vételével – az érintett ingatlan(ok) tulajdonosa(i) az Önkormányzattal kötött megállapodás alapján köteles(ek) gondoskodni.

 

(3)       E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

 

64.§

E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályukat vesztik a 20/2001. (VI.21.) számú önkormányzati rendelet, valamint az alábbi egyes területekre vonatkozó szabályozási tervekkel kapcsolatos rendeletek:

 

-        10/1998. (III.26.) sz. rendelet a Szombathely, 9590 hrsz-ú ingatlan és környéke (volt Pamut pálya) szabályozási tervéről és helyi építési szabályzatáról, melyet a 17/2000. (V.31.) sz. rendelet módosított

-        3/1999. (I.28.) sz. rendelet a Claudius Ipari- és Innovációs park részletes szabályozási tervének és  építési szabályzata előírásainak közzétételéről melyet a 17/2000. (V.31.) sz. rendelet módosított

-        16/1999. (IV. 29.) sz. rendelete Szombathely, Oladi lakótelep részletes szabályozási tervéről és helyi építési szabályzatáról melyet a 17/2000. (V.31.) sz. rendelet módosított

-        17/1999. (IV.29.) sz. rendelet Szombathely Külső Nárai úttól Ny-ra eső terület I. ütem Szabályozási tervének és Helyi Építési Szabályzat  előírásainak közzétételéről, melyet a 17/2000. (V.31.) sz. rendelet módosított

-        19/1999.(V.27.) sz. rendelet, Szombathely, Bogát fasor és környéke részletes szabályozási tervéről és helyi építési szabályzatáról, melyet a 17/2000. (V.31.) sz. rendelet módosított

-        20/1999.(V.27.) sz. rendelet, Szombathely, Szily kúria és környéke részletes szabályozási tervéről és  helyi építési szabályzatáról, melyet a 17/2000. (V.31.) sz. és a 21/2001.(VI.21.) sz. rendelet módosított

-        30/1999. (IX. 30.) sz. rendelet, Szombathely Zanat új lakóterület Szabályozási tervéről és helyi építési szabályzatáról, melyet a 17/2000. (V.31.) sz. rendelet módosított

-        31/1999. (IX. 30.)  sz.  rendelet, Szombathely Fadrusz utcai lakóterület Szabályozási tervéről és a helyi építési szabályzatról, melyet a 17/2000. (V.31.) sz. rendelet módosított

-        32/1999 (X.28.) számú rendelet, Szombathely  11-es Huszár út - Horváth Boldizsár krt. - Hadnagy utca - Léka utca által határolt tömb szabályozási tervéről és helyi építési szabályzatáról, melyet a 17/2000. (V.31.) sz. rendelet módosított

-        10/2000. ( III.30. ) sz. rendelet, Szombathely Alsóhegyi út - Nárai út - Ferenczy István utca által határolt tömb szabályozási tervéről és helyi építési szabályzatáról, melyet a 17/2000.(V.31.) sz. rendelet módosított

-        9/2001. (III.29.)  sz. rendelet a Szombathely Középhegyi úttól Ny-ra lévő lakóterület szabályozási tervéről és a helyi építési szabályzatról

-        12/2001. (IV.26.) számú rendelet a Körmendi – Jáki – Tinódi utak által határolt tömb helyi építési szabályzatáról, valamint szabályozási tervéről

-        17/2001. (V.31.) számú rendelet Szombathely – Rigóvölgy helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről

-        18/2001. (V. 31.) számú rendelet a Szent Márton utca É-i oldal helyi építési szabályzatáról, valamint szabályozási terve jóváhagyásáról

-        22/2001. (VI.21.) számú rendelet a Szombathely, Rohonci út – Liget utca – Aranypatak – Sorok-Perint patak által határolt tömb szabályozási tervéről és helyi építési szabályzatáról

-        30/2001 (IX.27.) számú rendelet Szombathely Ernuszt kripta és környéke Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervének jóváhagyásáról

-        31/2001 (IX.27.) számú rendelet Szombathely Stromfeld lakóteleptől északra lévő terület Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervének jóváhagyásáról

-        34/2001. (X.25.) sz. rendelet a szombathelyi 86.-87. sz. elkerülő úttól keletre, Zanati úttól délre eső terület szabályozási tervéről és építési szabályzatáról

-        7/2002.(III.28.) számú rendelet Szombathely, Ernuszt Kelemen utca, Dolgozók útja, Potyondi árok és Aranypatak közötti lakóterület helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről

-        10/2002. (V.30.) sz. rendelet a szombathelyi Stromfeld lakótelep északi rész szabályozási tervéről és építési szabályzatáról

-        17/2002. (VIII.29.) sz. rendelet a hatályban lévő részletes rendezési illetve szabályozási tervek módosításáról és kiegészítéséről  *Lásd: Egységesítve az alaprendeletekben. Hatálybalépés:  2002. szeptember 15.

-        20/2002.(IX.26.) számú rendelet a Zanati úttól északra, a 86.-87. sz. utak csomópontjától délre eső terület szabályozási tervéről és építési szabályzatáról

-        21/2002. (IX.26.)  sz. rendelet Szombathely Kámoni Arborétum környékének részletes szabályozási tervéről és a helyi építési szabályzatról

-        25/2002. (XI.28.) számú rendelete Szombathely Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 20/2001.(VI.21.) sz. rendelet módosításáról

-        3/2003. (I.30.) számú rendelet a 18/2002.(VIII.29.) számú rendelet módosítása Szombathely Hunyadi út - Károlyi A. u. – Vasút terület - Szt. Gellért u. által határolt terület Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervének jóváhagyásáról *Lásd: egységesítve a 18/2002.(VIII.29.) sz. alaprendeletben. Hatályba lépés: 2003. február 15.

-        17/2003. ( III. 27.) számú rendelet a Szombathely bucsui úttól délre és az Eötvös József utcától nyugatra lévő „Aranypatak lakópark” szabályozási tervéről és helyi építési szabályzatáról.

-        22/2003.(V.29.) sz. rendelet Szombathely Középhegyi terület helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről

-        24/2003. (VI. 19.)  sz. rendelet Szombathely Erdei iskolai úttól É-ra eső terület szabályozási tervéről és a helyi építési szabályzatról

-        25/2003. (VI. 19.) sz. rendelet az Iseum tömb - Perint part Részletes Rendezési Tervéről szóló 39/1996.(X.31.) számú rendelet módosításáról

-        28/2003. (IX. 3.) számú rendelet a Szombathely, Parkerdei úttól Északra lévő lakóterület Szabályozási Tervéről és Helyi Építési Szabályzatáról

-        29/2003. (IX. 3.) számú rendelet a Szombathely- Újperint, Felső-Erdő dűlő Szabályozási Tervéről és Helyi Építési Szabályzatáról

-        38/2003. (X. 30)  számú rendelet a Szombathely Thököly I. út – Aréna u. – Zrínyi I. u. és Újvári u. által határolt terület  Szabályozási tervéről, valamint a területet érintően Szombathely építési szabályzatáról szóló 20/2001. (VI. 21.) számú önkormányzati rendelet módosításáról

-        37/2004. (IX.28) sz. rendelet Szombathely Arany-patak lakópark Helyi építési szabályzatáról és Szabályozási tervéről

-        25/2004. (V.20.) sz. rendelet Szombathely, Sándor László u.- Szent István király u.- Vadász u.- Határőr u. tömb Szabályozási tervéről és Helyi Építési Szabályzatáról.

-        38/2004. (IX.28.) sz. rendelet Szombathely- Újperint, Nárai úttól délre eső lakóterület Helyi Építési Szabályzatáról.

-        40/2004.(IX.28.) sz. rendelet a 20/2001.(VI.21) sz. rendelettel elfogadott szombathely Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról, valamint Szabályozási Tervének jóváhagyásáról szóló rendelet, valamint egyéb szabályozási tervek egyes részeinek hatályon kívül helyezéséről.

-        32/1994. (IX.29.) sz. rendelet a Rumi úttól nyugatra lévő terület részletes rendezési terve szabályozási előírásainak közzétételéről, melyet a 17/1996. (III.28.)  és a 17/2000. (V.31.) sz. rendelet módosított.

-        33/1994. (IX.29.) sz. rendelet a Sándor László utcai lakóterület részletes rendezési terve szabályozási előírásainak közzétételéről.

-        23/1995. (VI.29.) sz. rendelet a Szabadnép utcai lakóterület részletes rendezési terve szabályozási előírásainak közzétételéről, melyet a 17/2000. (V.31.) sz. rendelet módosított.

-        20/1996. (IV.4.) sz. rendelet a Szombathely, Külső Nárai úttól nyugatra eső terület II. ütem részletes rendezési tervének és szabályozási előírásainak közzétételéről, melyet a 17/2000. (V.31.) sz. rendelet módosított.

-        31/1998. (XII.17.) sz. rendelet a CLAUDIUS-Ipari és Innovációs Park részletes szabályozási tervének és építési szabályzata előírásainak közzétételéről, melyet a 17/2000. (V.31.) sz. rendelet módosított.

-        45/1999. (XII.16.) sz. rendelet a Szombathely, Oladi Plató helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről, melyet a 17/2000. (V.31.) és a 17/2002. (IX.29.) sz. rendelet módosított.