Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi törvény LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében és a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 23. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja.

A rendelet hatálya

1. §

(1) E rendelet személyi hatálya kiterjed Budapest Főváros XV. kerületének közigazgatási területén lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkező, illetve a beköltözési szándékot hitelt érdemlően igazoló

a) magyar állampolgárokra,

b) letelepedési engedéllyel rendelkező külföldi személyekre,

c) állandó személyi igazolvánnyal rendelkező külföldi személyekre,

d) az Európai Unió tagállamainak állampolgáraira.

(2) E rendelet területi hatálya Budapest Főváros XV. kerületének közigazgatási területén elhelyezkedő ingatlanokra terjed ki.

Helyi támogatás

2. §

(1) Az Önkormányzat helyi támogatást nyújt:

a) lakás építéséhez, bővítéséhez, lakás emeletráépítés, tetőtér-beépítés útján és egyéb módon történő létesítéséhez,

b) lakás tulajdonjogának, tulajdoni hányadának megszerzéséhez,

c) lakás komfortfokozatának növelése céljából víz-, csatorna- és gázközmű bevezetéséhez, belső hálózatának kiépítéséhez

d) fürdőszoba létesítéséhez olyan lakásban, ahol még ilyen helyiség nincs,

e) tetőszerkezet állagának megóvásához, javításához,

f) lakás állaga életveszélyességének megszüntetéséhez és a lakás állagában bekövetkezett kár elhárításához.

(2) Helyi támogatásban részesülhet az egyedülálló személy vagy lakásigényét együttköltözéssel megoldó család, ha:

a)^[1] háztartásában az egy főre jutó havi nettó jövedelem eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 180 %-át, és nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400 %-át,

b) az igénylő és családtagjai egyike sem rendelkezik olyan forgalomképes ingó és ingatlan vagyonnal, melynek forgalmi értéke meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a kettőszázötven-szeresét, és nincs a tulajdonában beköltözhető lakás,

c)^[2]  az építeni vagy vásárolni kívánt lakás vételára a 20.000.000,-Ft-ot, nagysága az 1. sz. mellékletben meghatározott méltányolható lakásigény mértékét nem haladja meg.,

d)  öt éven belül nem részesült önkormányzati lakáscélú támogatásban.

(3) A vagyon értékének megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni a beépítendő ingatlan értékét és azt a vagyonrészt, készpénzt, ami a lakáshoz jutás anyagi eszközéül szolgál.

(4) Helyi támogatás csak akkor nyújtható, ha

a)   az (1) bekezdés a) és b) pontja esetében a teljes vételár, illetve az építési költség még nem került kifizetésre,

b)  az (1) bekezdés c)-f) pontja esetében a munkálatok még nem fejeződtek be.

(5) Helyi támogatás a kölcsönszerződés megkötésétől számított öt éven belül ismételten nem nyújtható, öt éven túl pedig csak abban az esetben, ha a korábban kapott kölcsönt az igénylő teljes mértékben visszafizette.

(6)  Nem nyújtható helyi támogatás, ha az igénylő, vagy vele együttköltöző családtagja:

a) lakását öt éven belül elidegenítette, kivéve ha az eladásból befolyt összeget saját megtakarításként használja fel az új lakáshoz jutáshoz,

b) lakásbérleti joggal rendelkezik, és arról nem mond le,

c) valótlan adatokat közöl a támogatás igénylésekor,

d) egyenes ági rokontól vásárol, amennyiben az csak tulajdonjogi változást és nem lakásmegoldást eredményez,

 e) a helyi támogatást lakott önkormányzati lakás, valamint egyéb tulajdonú lakott bérlakás megvásárlásához kívánja igénybe venni.

f)^[3] a korábban kapott helyi támogatást nem vagy nem a szerződés szerint fizette vissza.

3. §

(1) A helyi támogatás egy összegben, kamatmentes kölcsön formájában nyújtható, mértéke az építkezés, korszerűsítés költsége, illetve a vételár 20 %-áig terjedhet, de összege legfeljebb

a)   első lakás vásárlása és építése esetén 1.000.000,-Ft,

b)  korszerűsítés esetén 500.000,-Ft,

c)  egyéb esetekben 600.000,-Ft.

(2) Az Önkormányzatot a támogatás összegéig, annak biztosítékaként

a)   a 2. § (1) bekezdés b) pontja esetében jelzálogjog, valamint a támogatás teljes visszafizetéséig elidegenítési és terhelési tilalom,

b)  a 2. § (1) bekezdés a), c), d), e), f) pontjai esetében jelzálogjog

illeti meg, melyet a polgármester jegyeztet be az ingatlan-nyilvántartásba.

(3)^[4] Az Egészségügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Bizottság hozzájárulhat, hogy az Önkormányzatot megelőző sorrendben kerüljön bejegyzésre a lakásépítési-, vásárlási hitelt nyújtó hitelintézet jelzálogjog igénye.

(4) A polgármester hozzájárulhat, hogy

a)   az Önkormányzatot megelőző sorrendben kerüljön bejegyzésre a helyi támogatás felvételét követően igénybe vett lakáscélú hitelre vonatkozóan hitelintézet jelzálogjog igénye, feltéve, hogy a bejegyzéssel az ingatlant terhelő jelzálogjogok együttes mértéke nem haladja meg  az ingatlan forgalmi értékének 80 %-át,

b)  az Önkormányzatot követő sorrendben kerüljön bejegyzésre hitelintézet és munkáltató jelzálogjog igénye.

4. §

(1) A helyi támogatás futamideje:

a)   100.000,-Ft-ig legfeljebb öt év,

b)  100.001 - 500.000,-Ft között legfeljebb tíz év,

c)  500.000,-Ft felett legfeljebb tizenöt év.

(2) A kölcsönszerződésben a havi törlesztőrészlet összegét időarányosan, a teljes futamidőre kell megállapítani, és a törlesztő részleteket minden hónap tizedik napjáig kell teljesíteni. A kölcsön törlesztésének kezdő időpontja a kölcsönszerződés megkötését követő harmadik hónap.

(3)^[5] Az Egészségügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Bizottság az igénybe vevőt a részletfizetési kötelezettség alól legfeljebb két évre mentesítheti, ha a szerződés megkötése után az igénybe vevő családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem legalább 30 %-kal csökkent. A mentesítés időtartamának lejártát követően a szerződés módosításával új törlesztő részletet kell megállapítani, és a futamidő a mentesítés idejével meghosszabbodik.

(4) A kölcsön visszafizetése alól kérelemre felmentést kaphat az igénybevevő, ha:

a)   az igénybe vevő, vagy a vele együttköltöző családtagok egyike a kölcsön felvételét követő időben súlyos fogyatékossá vált, vagy rokkantsági nyugdíjra szerzett jogosultságot,

b)  az igénybevevő, vagy az igénybevevők valamelyike elhalálozott,

c)  hátralék esetén a behajtás várható költsége meghaladja a tartozás teljes összegét,

d)  a követelés a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. § (4) bekezdése értelmében behajthatatlannak minősül.

(5)^[6] A (4) bekezdés szerinti felmentésről az Egészségügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Bizottság javaslata alapján

a)   100.000,-Ft-ig terjedő követelés esetén a polgármester,

b) 100.000,-Ft feletti tartozás esetén a Pénzügyi és Költségvetési, Tulajdonosi és Vagyongazdálkodási Bizottság dönthet.

(6) Az (5) bekezdés szerinti döntéssel egy időben a döntéshozó a jelzálogjog, illetve az elidegenítési és terhelési tilalom ingatlan-nyilvántartásból való törléséről is határoz.

(7)^[7] Az Egészségügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Bizottság hozzájárulhat a megítélt helyi támogatás másik ingatlanra történő átviteléhez és további változatlan feltételekkel történő törlesztéséhez, ha a megvásárolni, építeni szándékolt másik ingatlan a rendelet 1. sz. mellékletében szabályozott méltányolható lakásigény mértékét nem haladja meg, és Budapest Főváros XV. kerületének közigazgatási területén fekszik.

(8) A polgármester a hátralékok rendezése érdekében kérelemre egy alkalommal dönthet

a) a peren kívüli megegyezésről és annak tartalmáról,

b) a bírósági végrehajtási szakaszban lévő tartozások részletfizetéssel történő kiegyenlítés-ének engedélyezéséről.

5. §^[8]

Fiatal házasok első lakáshoz jutásának támogatása

6. §

(1) Az Önkormányzat fiatal házasok első lakáshoz jutása céljából támogatást (a továbbiakban: fiatal házasok támogatása) nyújt:

a)   magántulajdonú lakás építéséhez (ideértve tetőtér-beépítéssel, emelet-ráépítéssel, és nem lakás céljára szolgáló helyiség lakássá történő átalakításával történő önálló lakás létesítését),

b)  értékesítés céljára épített, illetve építtetett új lakás vásárlásához,

c)  magánszemélyektől történő használt lakás vásárlásához,

d)  az Önkormányzat által elidegenítésre kerülő lakás megvásárlásához kizárólag abban az esetben, ha a lakás beköltözhető állapotban, forgalmi értéken kerül eladásra.

(2) Fiatal házasok támogatásában azok a fiatal házaspárok részesülhetnek, akik

a)   a lakás építésével, vásárlásával az 1. sz. melléklet szerinti méltányolható lakásigényük kielégítése céljából kívánnak első lakáshoz jutni

b)  együtt, vagy külön-külön nem rendelkeznek együttesen beköltözhető lakástulajdonnal,

c)  rendszeres havi jövedelemmel rendelkeznek, és a családban az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át,

d)  nem rendelkeznek olyan vagyonnal, amelynek együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kettőszázötvenszeresét meghaladja,

e)   a házaspár/házastárs lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes önkormányzat nem részesítette a kérelmezőket lakáscélú támogatásban.

(3) A lakástulajdon akkor nem tekinthető beköltözhetőnek, ha

a)   a házaspár tulajdonában külön-külön, vagy együttesen legfeljebb egy ingatlan ½ része van,

b)  a tulajdonjoggal érintett ingatlan bontását az építésügyi hatóság jogerősen elrendelte vagy engedélyezte.

(4)^[9] A fiatal házasok támogatása egyösszegű és vissza nem térítendő, melynek összege

1. három vagy több gyermekes házaspár esetében 800.000,-Ft,
2. két gyermekes házaspár esetében 600.000,-Ft,
3. egy gyermekes házaspár esetében 400.000,-Ft,

gyermektelen házaspár esetében 200.000,-Ft.

Eljárási szabályok

7. §

(1) Az e rendeletben szabályozott támogatások céljára rendelkezésre álló éves keretösszegeket a képviselő-testület a tárgyévre vonatkozó költségvetési rendeletében állapítja meg. A támogatás iránti igények a keretösszeg erejéig elégíthetőek ki.

(2) A támogatások éves keretösszege nem lehet kevesebb, mint a tárgyévet megelőző évben az Önkormányzathoz befolyt törlesztő részletek együttes összege.

(3) A tárgyévben benyújtott, de pénzügyi fedezet hiányában el nem bírált kérelmek hatályukat vesztik, kivéve, ha az igénylő az értesítését követő nyolc napon belül kérelmének fenntartásáról nyilatkozik.

A kérelem benyújtása

8. §

(1)^[10] Az e rendeletben szabályozott támogatások iránti kérelmet az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon az Önkormányzatnál lehet benyújtani. A formanyomtatványt az Egészségügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Bizottság hagyja jóvá.

(2) A kérelemhez mellékelni kell:

a) az igénylő, valamint az együttköltöző családtagok jövedelmi viszonyaira vonatkozó, a kérelem benyújtását megelőző három havi nettó átlagjövedelem-igazolást

b)  hivatalos értékbecslést a meglévő vagyonról,

c)  az igénylő hozzájáruló nyilatkozatát ahhoz, hogy a tulajdonát képező ingatlan tulajdoni hányadára a nyújtott támogatás biztosítékaként az Önkormányzat javára a jelzálogjog, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzésre kerüljön,

d)  terhelési tilalommal rendelkező ingatlan esetében a terhelési tilalom jogosultjának hozzájáruló nyilatkozatát a jelzálogjog bejegyzéséhez,

e)   lakóingatlan vásárlása esetén a földhivatal hivatalos érkeztetési bélyegzőjével ellátott adásvételi szerződést, vagy egy hónapnál nem régebbi tulajdoni lapot,

f)    lakóingatlan építése esetén egy hónapnál nem régebbi tulajdoni lapot, illetve ha az építési teleknek nem a kérelmező a tulajdonosa, akkor a tulajdonos hozzájárulását az építkezéshez, továbbá tervrajzot, költségvetést és a jogerős építési engedélyt,

g)  lakóingatlan korszerűsítése esetén – kivéve az önkormányzati bérlakásban élő bérlők kérelmét – műszaki tervet, költségvetést, a közművállalat jóváhagyását, és egy hónapnál nem régebbi tulajdoni lapot,

h)  hitelintézet igazolását az igényelt hitelintézeti hitel összegéről, futamidejéről és a várható havi törlesztő részlet összegéről,

i)     ha az igénylő vagy együttköltöző családtagja nem Budapest Főváros XV. kerületében rendelkezik lakó- vagy tartózkodási hellyel, a lakó- vagy tartózkodási hely szerint illetékes önkormányzat igazolását arról, hogy az igénylő illetve együttköltöző családtagja az önkormányzattól lakáscélú támogatásban nem részesült,

j)     a 2. § (6) bekezdés d) pontja szerinti feltétel hiányát a helyi támogatás igénybevételét követő hat hónapon belül az eladó lakóhelyváltozását igazoló lakcímkártya bemutatásával kell igazolni.

A kérelem elbírálása

9. §

(1)^[11] A támogatás iránti kérelmet az Egészségügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Bizottság bírálja el a benyújtástól számított hatvan napon belül. A bizottság elutasító döntéséről a Polgármesteri Hivatal az igénylőt írásban értesíti.

(2) A támogatásban részesülővel a polgármester szerződést köt.

(3)^[12] A támogatásban részesülőkkel kötendő keretszerződés-tervezet szövegét az Egészségügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Bizottság hagyja jóvá.

A támogatás folyósítása és felhasználásának ellenőrzése

10. §

(1) A támogatások összege a lakásépítési-, vásárlási kedvezményt vagy kölcsönt folyósító hitelintézet útján kerül folyósításra. 

(2) Az Önkormányzat a Polgármesteri Hivatal útján ellenőrzi a támogatás felhasználását.

(3) A támogatást igénybe vevő köteles a támogatás kézhezvételét követően a Polgármesteri Hivatalban bemutatni:

a)   lakásvásárlás esetén hat hónapon belül a tulajdoni lapot,

b)  építkezés esetén öt éven belül a lakhatási engedélyt,

c)  korszerűsítés esetén egy éven belül az illetékes közművállalat által kiadott használatbavételi engedélyt.

(4) Egyéb célra adott támogatás esetén a munkálatok elvégzését a Polgármesteri Hivatal egy éven belül a helyszínen ellenőrzi.

(5) Építkezés esetén a lakhatási engedély bemutatásának határidejét kérelemre a polgármester legfeljebb kettő évvel meghosszabbíthatja.

(6) Az Önkormányzat a Polgármesteri Hivatal útján kíséri figyelemmel a kölcsön formájában nyújtott támogatás visszafizetését.

(7) Ha az igénybevevő együttesen legalább három havi törlesztő részletet nem teljesít, a Polgármesteri Hivatal írásban felszólítja a rendszeres fizetésre és a hátralék rendezésére.

(8) A helyi támogatást, illetve annak még vissza nem térített részét, a törvényes kamatok egyidejű felszámítása mellett, a polgármester a szerződés azonnali hatályú felmondása mellett egy összegben visszaköveteli, ha az igénybevevő

a)   fizetési kötelezettségének kétszeri felszólítás ellenére sem tesz eleget,

b)  a támogatást nem a szerződésben meghatározott célra fordítja,

c)  az ingatlant nem lakásként használja, vagy jövedelemszerzés céljából hasznosítja,

d)  a kérelem elbírálásához, vagy a szerződés módosításához szükséges adatokat nem, vagy nem megfelelően szolgáltatta, és ezzel az Önkormányzatot bizonyíthatóan megtévesztette vagy félrevezette,

e)   a vásárlás, építkezés, vagy korszerűsítés a (3)-(4) bekezdésekben foglalt határidő lejártáig nem valósult meg,

f)    értékesítette a támogatással érintett lakást, és más település közigazgatási területére költözött.

Értelmező rendelkezések

11. §

(1) E rendelet alkalmazásában

a)   család: az egy háztartásban együtt élő közeli hozzátartozók közössége,

b)  közeli hozzátartozók: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér,

c)  fiatal házaspár: az a házaspár, ahol a házastársak egyike sem töltötte be a negyvenedik életévét a kérelem benyújtásának időpontjában,

d)  jövedelem: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés a) pontja szerinti jövedelem,

e)   forgalmi érték: az ügyfél által benyújtott adó- és értékbizonyítvány szerinti érték, illetve ha az ingatlant egy éven belül vásárolták, az adásvételi szerződés szerinti érték.

Záró rendelkezések

12. §

(1) E rendelet 2007. január 1. napján lép hatályba, és szabályait a hatálybalépését követően benyújtott kérelmek vonatkozásában kell alkalmazni.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a helyi támogatásról és a fiatal házasok első lakáshoz jutásának támogatásáról szóló 25/2001. (XI.23.) ök. rendelet hatályát veszti.