NYÍRÁBRÁNY NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 4/2006.(IV.5.     ) SZ.

RENDELETE AZ ÖNKORMÁNYZATI TULAJDONÚ BÉRLAKÁSOK BÉRBEADÁSÁRÓL, BÉREINEK MEGÁLLAPÍTÁSÁRÓL ÉS A LAKHATÁSSAL KAPCSOLATOS FELADATOKRÓL

Nyírábrány Nagyközség Önkormányzata az 1993. évi LXXVIII. tv-ben (továbbiakban: Ltv.) kapott felhatalmazás alapján, az 1990. évi LXV. törvény 16.§. (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva, a lakások bérbeadásáról, béreinek megállapításáról és a lakhatással kapcsolatos feladatokról az alábbi rendeletet alkotja:

1. Fejezet

Általános rendelkezések

1.§.

A rendelet célja, hogy Nyírábrányban szabályozza az önkormányzati lakások bérbeadásának feltételeit, külön válassza a lakáshoz jutás egyes formáit és lehetőséget adjon az önkormányzati feladatok ellátásához.

2.§.

A rendelet hatálya kiterjed Nyírábrány Nagyközségi Önkormányzat tulajdonában lévő lakásokra.

3.§.

Önkormányzati lakások bérbeadásának jogcímei

Az önkormányzati lakásokat:

1. szociális elhelyezést biztosító bérlakásként,
2. költségalapon meghatározott lakbérű bérlakásként lehet bérbe adni.

2. Fejezet

Szerződési ajánlatok nyilvántartása elbírálása, a bérbeadás feltételei

4.§.

1. Az önkormányzati tulajdonú lakások bérbevételére igényt kell benyújtani a Polgármesteri Hivatalba.
2. A bérbeadó az igénylőt 30 napon belül értesíti arról, hogy igényét nyilvántartásba vette.
   A nyilvántartásba nem vehető igényről 30 napon belül kell értesíteni az érdekeltet.
   Egyidejűleg tájékoztatni kell az igénylőt arról, hogy milyen más lehetőségekkel élhet

3. Az igénylő köteles minden igénylést érintő adatváltozást 15 napon belül bejelenteni a bérbeadónak.
4. Nem lehet nyilvántartásba venni az igény, ha az önkormányzatnak hivatalos tudomása van arról, hogy az igénylőnek lakástulajdona, illetve állandó bérleti joga van Nyírábrány területén.

5.§.*

6.§.

A bérleti szerződésnek tartalmaznia kell az Ltv. 2. sz. mellékletében meghatározott kötelező elemeket.

7.§.

1.) A bérbeadó meghatározza, hogy a lakásbérleti szerződés fennállása alatt, a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni.

2.) A bérbeadó a rendeltetésszerű használatot, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését évente kétszer ellenőrzi. A bérleti szerződésben rögzíteni kell, hogy a bérlő két hónapot meghaladó távolléte esetére, bejelentési kötelezettsége van, illetve, hogy 8 napon belül igazolási kérelemmel élhet.

8.§.

Az önkormányzati lakásra bérlőtársi szerződés megkötésének feltétele az, hogy a

lakásra vonatkozó bérleti díjat egyetemlegesen fizessék a bérlőtársak.

Társbérletnél a lakásban maradó társbérlő részére való bérbeadás feltétele az, hogy viselnie kell az egész bérlemény bérleti díját.

9.§.

1. Ha a lakást a bérlő teheti rendeltetésszerű használatra alkalmassá, a felmerülő költséget a bérbeadó részére megtéríti.
2. Az épülettel, közös használatra szolgáló helyiségekkel és területtel összefüggő egyéb kötelezettségek teljesítését (átalakítás, korszerűsítés) csak a bérbeadó végeztetheti el.
3. Ha visszaadáskor a lakást, lakásberendezéseket a bérbeadó teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá, az ezzel kapcsolatban felmerülő költségeket a bérlő köteles megtéríteni.
4. Amennyiben munkák elvégzése miatt a lakásra vonatkozó bérleti jogot szüneteltetni szükséges, a szüneteltetés idejére a bérbeadó köteles másik lakást felajánlani.
5. A jogcím nélküli lakó másik lakásra nem tarthat igényt és a

fizetendő használati díj mértéke a bérleti díj 150 %-a, a jogcím nélküli bentlakástól számított két hónap elteltével.

10.§.

Önkormányzati lakásban a bérlő a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül is befogadhatja házastársát, gyermekét, befogadott gyermekének a gyermekét, valamint szülőjét. A bérlő a lakásban a bérbeadó hozzájárulásával élettársát, jegyesét fogadhatja be.

11.§.

Amennyiben a szerződés közös megegyezéssel szűnik meg, a bérlő igénye esetén másik lakás bérlésére válik jogosulttá.

12.§.

1.) Ha a bérbeadó a határozatlan időtartamra szóló szerződést írásban felmondja, a bérlő részére minden esetben a településen hasonló adottságú cserelakást ajánl fel.

2.) A szociális helyzet alapján bérbe adott önkormányzati lakás esetén felmondásra csak

az épület átalakítása, korszerűsítése, lebontása, vagy társbérlet megszüntetése céljából kerülhet sor.

13.§

A szerződés megszűnése után a lakásban visszamaradó bérleti jog folytatására nem jogosult személy elhelyezésére a bérbeadó 6 hónapra vállal kötelezettséget függetlenül a visszamaradó személy jövedelmi, vagyoni helyzetétől.

14.§.

A bérlő a bérbeadó hozzájárulásával a lakás egy részét albérletbe adhatja, ha a lakás egy része rendeltetésszerű használatra alkalmas.

15.§.

A bérbeadó által nyújtott külön szolgáltatásért díjat nem számít fel.

16.§.

Az önkormányzat tulajdonában az Ltv. alapján elővásárlási joggal érintett lakás nincs,

mivel az önkormányzat tulajdonában csak olyan lakásingatlan található, melyre vonatkozóan

2022-ig elidegenítési és terhelési tilalom van bejegyezve a Magyar Állam javára.

17.§.

Az önkormányzati lakások elidegenítéséből származó bevételt önkormányzati tulajdonú lakóépület felújítására, korszerűsítésére, új lakás építésére, vásárlására, telkek kialakítására használhatja fel.

18.§.

Önkormányzati költségvetési szervnek saját feladataihoz biztosított önkormányzati lakása, illetve helyisége bérbeadása nincs.

Lakbértámogatás

19.§.

1.) A szociális helyzet alapján történő bérbeadásával érintett bérlők részére az önkormányzat lakbértámogatást nyújt. A lakbértámogatás azt a kérelmezőt illeti meg, akinek a családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át.

2.) A támogatás mértéke 2.500 Ft/hó.

3.) A lakbértámogatásra vonatkozó kérelmet a Polgármesteri Hivatalba kell benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell a jövedelemre, munkaviszonyra, vagyoni helyzetre, az együtt költöző családtagok személyi adataira, családi állapotra vonatkozó adatokat.

4.) A lakbér-támogatási igényeket a Népjóléti Bizottság bírálja el, s határozatban közli a biztosított kedvezmény mértékét.
A lakbértámogatás összege havonta, utólag a bérleti díjról szóló számlázás alkalmával lesz jóváírva.

20.§.

Költségalapon meghatározott lakbérű bérlakások

Állami támogatású Bérlakás Program révén létrejött bérlakás állomány bérbeadásának feltételei:

1. A költségalapon létrejövő lakásokkal kapcsolatos bérbeadói jogokat a Képviselő-testület gyakorolja.
2. Az önkormányzatnak a költségalapon meghatározott lakbérű bérlakások esetén olyan lakbért kell megállapítani, mely fedezi a bérlakás üzemeltetésének, fenntartásának és felújításának költségeit. Ezen lakbér nagysága első évben az adott lakásra eső teljes beruházási költség 2 %-a.

3.) A költségelvű lakbér mértéke összkomfortos lakás esetén 467 Ft/m2/hó.

4.) A Képviselő-testület kötelezettséget vállal arra, hogy a költségalapon megállapított lakbér értékállóságát minden évben biztosítja.

5.) Az állami támogatású bérlakás program támogatásával létrejött 12 lakásos társasházban bérlői jogviszonyt – az elfogadott lakáskoncepciónak megfelelően – elsősorban a mentőállomáson dolgozó közalkalmazottakkal, másodsorban a határőrség, illetve a VÁM, és Pénzügyőrség nyírábrányi határátkelőhelyén dolgozó alkalmazottaival lehet létrehozni.
Az esetlegesen üresen maradó bérlakásokat az általános szabályok szerint

lehet nyírábrányi lakosoknak bérbe adni.

21.§.

Szolgálati lakások

1. A szolgálati lakás az önkormányzat tulajdonában álló, feladatainak ellátásához biztosított lakás.

2. A szolgálati lakás az intézmény működtetéséhez, meghatározott munkakörhöz kapcsolódik, legfeljebb a közszolgálati, közalkalmazotti, illetőleg a megbízási jogviszony fennállásának időtartamára adható bérbe.

3. A 2.) bekezdésben rögzített feltétel megszűnését követő 60 napon belül a bérlő köteles a szolgálati lakást üres, rendeltetésszerű alkalmas állapotban a bérbeadásra jogosult rendelkezésére bocsátani.
   Elhelyezésre, térítésre nem jogosult.

4. Ha a közszolgálati, vagy közalkalmazotti jogviszony azért szűnik meg, mert a bérlő nyugdíjra vált jogosulttá, a bérlő 6 hónapon belül köteles a szolgálati lakást üres, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadásra jogosult rendelkezésére bocsátani.

5. A bérlő halálát követő, legfeljebb egy évig, a szolgálati lakást változatlan feltétellel használhatja az a közeli hozzátartozó, aki a bérlővel haláláig együtt élt.

6.) A szolgálati jellegű lakás albérletbe adható, azonban az egész lakás nem adható albérletbe.

7.) A szolgálati lakásra vonatkozó lakásbérleti szerződés megkötésére a polgármester jogosult.

22.§.

A szolgálati és bérlakás tekintetében a havi lakbér mértéke:

1. összkomfortos lakás                232 Ft/m²/hó
2. komfortos lakás                       190 Ft/m²/hó.

23.§.

Szociális bérlakás

1. A szociális elhelyezést biztosító bérlakások bérbeadása során érvényesíthető szociális, jövedelmi, vagyoni feltételek a következők
   1. a bérlő, vagy házastársa (élettársa), illetve a bele együtt lakó, vagy együtt költöző közeli hozzátartozója tulajdonában, haszonélvezetében, bérletében nincs másik beköltözhető lakás és

b.) a bérlő nagykorú magyar állampolgár, vagy uniós állampolgár, illetve azok

 az állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező bevándoroltak, valamint a magyar hatóságok által menekültként elismert személyek, akinek családjában – a vele együtt költöző családtagjukat számítva – az egy főre jutó havi nettó átlagjövedelem nem haladja meg a mindenkori saját jogú öregségi nyugdíjminimum 200 %-át, egyedülálló esetében ezen összeg 250 %-át.

c.) a bérlő családja nem rendelkezik olyan vagyonnal, amelynek együttes forgalmi értéke a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének ötvenszeresét meghaladja és

d.) **

2. Önkormányzati bérlakás annak a személynek is bérbe adható, aki nem felel meg a 23.§-ban foglalt feltételeknek, ha az építésügyi, illetve egészségügyi hatóság szerint romos, műszakilag elavult, vagy egészségügyi szempontból nem megfelelő lakásban él.
3. A szociális elhelyezést biztosító bérlakások tekintetében a havi lakbér mértéke:

1. összkomfortos lakás                117 Ft/m²/hó,
2. komfortos lakás                         62 Ft/m²/hó,
3. félkomfortos                              37 Ft/m²/hó.

4. E rendelet hatálya az önkormányzat tulajdonában lévő szociális elhelyezést biztosító bérlakásra terjed ki, beleértve a Széchenyi Terv lakásprogramja keretében létrejött lakásállományt is.

5. A szociális elhelyezést biztosító bérlakások bérlőjének kijelöléséről a Képviselő-testület dönt.

24.§.

Záró rendelkezés

E rendelet 2006. április 10-én lép hatályba, egyidejűleg hatályon kívül helyezésre kerül a 12/2000.(VIII.15.) sz. rendelet, valamint az azt módosító 18/2000. (XI.28.), a 23/2000.(XII.5.), 6/2001.(III.13.), 14/2001.(XI.27.), 4/2002.(III.12.), 8/2002.(VI.25.), 1/2003.(II.11.), 8/2003.(VII.18.), 1/2004.(II.10.), 1/2005.(II.16.), 25/2005.(XI.30.) sz. rendeletek.

25.§.

Önkormányzati tulajdonú helyiségek bérbeadásának szabályai

1. Az önkormányzat tulajdonában álló helyiségek bérbe adhatók határozott, határozatlan időre, vagy feltételhez kötötten.
2. A bérleti jogviszony a bérbeadó és a bérlő által írásban megkötött szerződéssel jön létre.
3. A helyiséget bérlő a helyiségbe csak a bérbeadó hozzájárulásával fogadhat be harmadik személyt. A hozzájárulás megadásának feltétele a bérleti díj hátralék mentesség és a helyiség rendeltetésszerű használata.
4. Használat átengedésének és a hasznosítás szabályainak megszegése felmondási ok.
5. Amennyiben a bérlő végzi el a bérbeadót terhelő beruházásokat, úgy szerződésben kell szabályozni az elvégzendő munka paramétereit és a beruházás ellenértékének érvényesítési módját. A szerződésben ki kell térni a beruházás értékére, időtartamára, amely alatt az a bérleti díjba beszámításra kerül.
6. A bérlő az általa bérelt helyiség cseréje során köteles a bérbeadó hozzájárulást megkérni és a csere folytán megszerzett helyiségre az új bérleti szerződést megkötni.
7. A bérlő a bérelt helyiséget a bérbeadó előzetes hozzájárulásával, albérlet útján hasznosíthatja. A bérleti szerződés csak határozott időre, legfeljebb két éves időtartamra szólhat. A helyiség rendeltetésszerű használatáért a bérlő tartozik felelősséggel.
8. A bérlő lemondhat bérleti jogáról. Más személy javára történő lemondáshoz szükséges a bérbeadó előzetes hozzájárulása. A bérbeadói hozzájárulás megadásának feltétele, hogy a bérleti jog átvevője által a helyiségben folytatni kívánt tevékenység nem ütközik jogszabályi előírásba, szakhatóság állásfoglalásába és nem ellentétet a helyiség hasznosítási céljával.
9. A bérbeadó a helyszínen ellenőrizheti a bérlemény rendeltetésszerű használatát, a helyiség használóinak jogcímét és a bérlő önként vállalt, vagy a jogszabályban előírt kötelezettségeinek teljesítését.

10.) A lakástörvény alapján, elővásárlási joggal érintett ingatlan az önkormányzat tulajdonában nincs.

26.§.

1. Szociális intézménybe beutaláskor, a bérlő a lakásbérleti jogviszonyáról pénzbeli térítés ellenében lemondhat a lakásügyi hatóság javára.
2. A lakás bérleti jogáról pénzbeli térítéssel lemondott személy számára, az ismételt bérbeadás feltétele az, hogy a pénzbeli térítést az önkormányzatnak visszafizesse.

*, ** A 19/2007.(XII.19.) sz. rendelettel hatályon kívül helyezve. Hatálytalan: 2008. január 1-től.

    Ahol a rendelet szövege szolgálati lakás kifejezést alkalmaz, ott azon szolgálati jelleggel való bérbeadást, ahol szociális bérlakás kifejezést használ, azon szociális jellegű bérbeadás jogcímet kell érteni. (19/2006.(XI.23.) sz. önk. rend.)