Závod Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2006. (V. 2.) önkormányzati rendelete

A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL

Hatályos: 2016. 12. 10

Závod Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2006. (V. 2.) önkormányzati rendelete

A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL

Hatályos: 2016. 12. 10

Závod Község Önkormányzatának Képviselőtestülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény alapján – figyelembe véve az országos településrendezési és építészeti követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban OTÉK) előírásait - az építés rendjének biztosítása érdekében alkotja meg rendeletét a településrendezési tervhez tartozó helyi építési szabályzatáról.

A rendelet hatálya

1. § (1) E rendelet hatálya Závod község közigazgatási területére terjed ki.

Az előírások alkalmazása

2. § (1) Az Országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) előírásait és az egyéb általános érvényű építési, létesítési és engedélyezési szabályokat e rendelet előírásaival együtt kell alkalmazni.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, építési telket vagy területet kialakítani, építési tevékenységet folytatni, terület vagy épület rendeltetését megváltoztatni, ilyen célra hatósági engedélyt kiadni - az általános érvényű előírások betartása mellett - csak e rendeletben és a hozzá tartozó szabályozási tervben foglaltaknak megfelelően szabad.

(3) Jelen rendelet előírásai minden természetes és jogi személyre nézve kötelező érvényűek; az első fokú építési hatóság eseti eltérést csak a rendeletben jelzett esetekben engedélyezhet.

(4) A szabályozási terv módosítása nélkül változtatható a helyi védelemben részesített építmények köre és a sajátos jogintézmények követelményrendszere.

(5) Jelen rendelet a Meridián Mérnöki Iroda Kft. 1413/2006. számú, Sz-1 és Sz-2 jelű szabályozási tervlapokkal együtt érvényes.

I. Fejezet

Az engedélyezés általános szabályai

3. § (1)

(2) Az építési engedélyezési eljárásba az I. fokú örökségvédelmi hatóságot szakhatóságként be kell vonni a szabályozási terven jelölt régészeti területen, valamint a műemléki környezetben történő építés esetén.

(3) Azokon a területeken, ahol a jelenlegi állapot a szabályozási terv szerint kötelező érvénnyel megváltoztatandó, ott a telekalakítás és az építés csak a tervezett változtatásnak megfelelően engedélyezhető.

(4) A beépítettség megengedett mértékét meghaladó, de már meglévő épületek felújíthatók, korszerűsíthetők.

(5) A víztermelő kutak létesítése engedélyköteles tevékenység a vonatkozó hatályos jogszabályok1 értelmében. A külön jogszabályban2 meghatározott létesítmények helyi önkormányzati hatósági hatáskörbe tartoznak.

Ásványvagyon gazdálkodási követelmények

4. § (1)

(2) Beruházások kivitelezéséhez szükséges ásványi nyersanyagokat (homok, kavics, agyag, stb.) érvényes hatósági engedéllyel rendelkező kitermelőhelyről (bányából) kell beszerezni.

Geológiai általános előírások

5. § (1)

(2) Új épület építése vagy meglévő bővítése esetén tisztázni kell az építési terület pince-és üregviszonyait, az építési engedélyezési tervdokumentációnak tartalmaznia kell az építészeti tervező erre vonatkozó nyilatkozatát.

(3) Geotechnikai, mérnökgeológiai vizsgálatokra kell alapozni

- a 10°-nál meredekebb dőlésű, vagy 2 méternél magasabb nyitott kőzetfallal (nyitott kőzetfal-partfallal, bevágással, mélyutakkal, tereplépcsővel) és annak hatásterületével (peremvonal mögött 12m-es, lábvonal mentén 6m-es sávval) érintett területeken az építési hely kijelölését, valamint az építmények kialakításának, bontásának egyedi feltételeit;
(4)
(5) Új területek beépítésének alapfeltétele, hogy a beépítésre tervezett területeken és a közterületeken a felszíni vizek eróziómentes és akadálytalan elvezetése biztosított legyen.
Telekalakítási rendelkezések

6. § (1) Az újonnan kialakítható telkek legkisebb méreteit az övezeti előírások tartalmazzák.

(2) Telekmegosztás csak abban az esetben engedélyezhető, ha az érintett ingatlanok a megosztást követően külön-külön is megfelelnek az általános érvényű, valamint az övezeti szabályozási előírásoknak.

(3) Meglévő telekállapot esetén telekhatár-korrekció az előírásoktól eltérően azokban az esetekben is engedélyezhető, ha ezáltal az érintett telkek legalább egyikén a meglévőnél kedvezőbb beépítési feltételek állnak elő, a többi érintett telek pedig nem kerül kedvezőtlenebb állapotba.

(4) Telekalakításra az engedély kiadható, ha a telekalakítás következtében nem romlanak a talajvédő gazdálkodás feltételei: vízelvezetés, megközelítés, művelhetőség.

Közterületek kialakítása és használata

7. § (1) A közterületeket rendeltetésüknek megfelelően bárki szabadon használhatja, de ezzel más a más személyek általi használatot nem korlátozhatja, ill. akadályozhatja.

(2) A közterületek a rendeltetéstől eltérő célra csak ideiglenesen használhatók; ehhez az önkormányzat – mint tulajdonos - engedélye szükséges.

(3) A közterületeken az alábbi létesítmények helyezhetők el:

- hirdető (reklám) berendezések;
- árusító pavilon (mozgó árusítóhely);
- közlekedéssel, köztisztasággal kapcsolatos létesítmények;
- szobor, díszkút, pihenő-, játszó- és sporteszközök;
- távbeszélő fülke;
- építési állványok, ideiglenes építőanyag-tárolás.
(4) A közterületek eredeti rendeltetéstől eltérő használatának időtartamát, egyéb feltételeit, valamint a használat díját az Önkormányzat külön rendeletben szabályozza.
Közművesítés, közművek elhelyezése

8. § (1)

(2)

(3) Külterületen közművek elhelyezése csak a táji, természeti és régészeti érdekek érvényesítése mellett történhet.

(4) A közművek előírt védősávján belül építési tevékenység csak a közmű-üzemeltetők hozzájárulásával végezhetők. Nagyközép-nyomású gázvezetéktől számított 5-5 méteres sávban, középnyomású gázvezetéktől számított 4-4 méteres sávban lakóépület nem helyezhető el.

(5) Utak és közművek építésénél, korszerűsítésénél, egyéb építmények és más létesítmények megvalósításánál, felújításánál – a külön jogszabályban3 meghatározott módon – biztosítani kell az elektronikus hírközlési és a postai létesítmények elhelyezésének lehetőségét.

(6) A nyomvonalas közművek tervezőinek be kell tartani az elhelyezés területét biztosító 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 26. § (1) bekezdésének és az egyéb vonatkozó hatályos jogszabályok4 előírásait.

Az építmények elhelyezése, kialakítása

9. § (1) Az Lf és a Vt jelű övezeteken belül az építmények elhelyezés és kialakítása során az övezeti előírásokon túlmenően a (2)-(8) bekezdés előírásait is figyelembe kell venni:

(2) A területen csak olyan településképi és építészeti szempontból igényes egyedi tervezésű építmények építhetők, amelyek a telek adottságainak, a környezetük jellegének, rendeltetésük követelményeinek, az építőanyagok sajátosságainak megfelelően kerülnek kialakításra.

(3) Az egy telken lévő építmények tömegeit és homlokzatait (homlokzati színezéseket) úgy kell kialakítani, hogy azok egymással összhangban legyenek, és formai szempontból egységes hatást keltsenek.

(4) Az előkertek a szabályozási tervlapon jelölt mélységgel alakítandók ki. Az ott megadott értéktől eltérést az építési hatóság a kialakult állapotokhoz való igazodás érdekében engedélyezhet.

(5) Az utca felöli telekhatárokon a kialakult hagyományos kerítésforma és anyaghasználat követendő, új építési területen pedig legfeljebb 1,5 m magasságú utcai kerítés létesíthető.

(6) Az épületek homlokzatainak, kerítéseinek egységét meg kell tartani, azt részleges átalakítással megbontani nem szabad.

(7) Azokban az utcákban, ahol ennek hagyománya van, a melléképületek a lakótelken keresztbe fordítva (az utcával párhuzamosan) is elhelyezhetők.

(8)

10. § (1) Új létesítmények, funkciók kialakítása esetén parkolóhelyeket az OTÉK előírásai szerint kell biztosítani.

(2) Az (1) pont szerint biztosítandó várakozóhelyek száma idényjellegű használat esetén 30 %-kal csökkenthető.

(3) Ideiglenes vagy alkalmi közterületi tevékenységhez új várakozóhelyek létesítése nem kötelező.

(4) Az előírt számú várakozóhelyek - az Önkormányzattal kötendő megállapodás alapján – közterületen is kiépíthetők.

II. Fejezet

Településszerkezet, területfelhasználás

11. § (1) A szabályozási terv a község közigazgatási területét

a./ beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területekre, ezeken belül pedig különböző területfelhasználási egységekre osztja fel;
b./ a beépítésre szánt területbe tartozó területfelhasználási egységek területeit különböző építési övezetekbe sorolja;
c./ a beépítésre nem szánt területbe tartozó területfelhasználási egységek területeit különböző övezetekbe sorolja;
d./ az építési övezeteket, illetőleg övezeteket közterületekre és közterületnek nem minősülő területekre osztja.
A szabályozási terv szerint beépítésre szánt területek
Falusias lakóterület (Lf)

12. § (1) A területen az OTÉK 14. § (1) és (2) bekezdésében megnevezett építmények helyezhetők el, kivéve üzemanyagtöltő állomás.

(2) A terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázatok és szöveges kiegészítéseik tartalmazzák:

Lf jelű építési övezet OTÉK HÉSZ
Kialakítható legkisebb telekterület - K-800 m2
Kialakítható telek legkisebb szélessége - K-16 m
legkisebb mélysége - K-40 m
Beépítési mód - oldalhatáron álló
Megengedett legnagyobb építménymagasság - K-4,5 m
Beépítettség legnagyobb mértéke 30 30 %
Zöldfelület legkisebb mértéke 40 40 %
(3) A telkek közterülettől mért 50 méteren túli része nem számítható be a beépítettség mértékébe, illetve a zöldfelületi arányba.
(4) A területen a lakásokhoz előírt számú személygépkocsi elhelyezési lehetőségét telken belül kell biztosítani. Amennyiben az új lakóépülettel egyidejűleg gépkocsitároló nem épül, úgy a telek lehetséges beépíthetőségéből min. 20 m2-t e célra fenn kell tartani.
(5) Egy lakótelken legfeljebb 2 lakás helyezhető el.
(6) Szabálytalan alakú telkek és saroktelkek, valamint olyan telkek esetében, ahol a szomszédos beépítések az oldalhatáron álló beépítést akadályozzák, szabadonálló beépítés is engedélyezhető.
(7) Az új lakóépületek, ill. átépítések a szabályozási terven megadott szintszámmal építhetők. Egymás mellett álló lakóépületek építménymagasságának különbsége – a megengedett övezeti értéken belül – a 0,5 m-t nem haladhatja meg.
(8) A kialakult beépítésű utcákban új lakóépületek építése esetében a megengedett épületszélesség max. 8 m lehet, az épület alaprajzi formája lehet téglalap, hajlított és T-formájú is.
(9) Az épületek homlokzatának színezését a helybeli hagyományokhoz igazodóan kell kialakítani.
(10) A lakóépületek kialakítandó tetőgerincének irányát a szabályozási tervlap adja meg.
(11) A meglévő lakóterületeken az épületeket magastetővel kell megépíteni, 38-42o-os hajlásszöggel. Tetőfedésként elsősorban cserépfedés alkalmazandó, lakóépületen alacsony hajlásszögű lemezfedés csak kiegészítő szerkezetként használható.
(12) Lakóépülettől különálló épület (gazdasági épület) - kialakult állapot kivételével - legfeljebb a telken lévő lakóépület megegyező építménymagasságú, a helyi hagyományoknak megfelelő kialakítású, anyaghasználatú lehet.
Településközpont vegyes terület (Vt)

13. § (1) Az építési övezetben lakóépület, igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület; egyéb közösségi szórakoztató épület; egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, kivételes esetben nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény

helyezhető el. Parkolóház, üzemanyagtöltő nem, önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára nem alakítható ki.
(2) A terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázatok és szöveges kiegészítéseik tartalmazzák:
Vt jelű építési övezet OTÉK HÉSZ
Kialakítható legkisebb telekterület - 300 m2
Beépítési mód - oldalhatáron álló
szabadon álló
ikresített
Megengedett legnagyobb építménymagasság - K-6,0 m
Beépítettség legnagyobb mértéke 80 60 %
Zöldfelület legkisebb mértéke 10 20 %

Kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz)

14. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató területen a nem jelentős mértékű zavaró hatású növénytermesztés, az állattenyésztés és az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és -tárolás üzemi építményei helyezhetők el. Elhelyezhetők még az előzőekben felsorolt építményekkel közegészségügyi és környezetvédelmi szempontból összeegyeztethető kereskedelmi és szolgáltató létesítmények, továbbá szolgálati lakás is.

(2) A kereskedelmi, szolgáltató terület újonnan nem alakítható ki.

(3) A terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázatok és szöveges kiegészítéseik tartalmazzák:

Gksz jelű építési övezet HÉSZ
Legkisebb kialakítható és beépíthető telek nagysága: 6000 m2
Beépítési mód: szabadonálló
Beépítettség: max. 40%
Építménymagasság: max. 6,0m,
azonban ha a technológia azt megköveteli, kellő indoklás alapján az építési hatóság ettől eltérő értéket is megállapíthat,
Zöldfelület: min. 30%
Különleges terület
Kp jelű építési övezet (présházsorok)

15. § (1) A területen a fő rendeltetésnek megfelelő, valamint az ahhoz kapcsolódó építmények helyezhetők el.

(2) Az övezeten belül jellemzően a szőlőtermesztéssel, tárolással kapcsolatos építmények helyezhetők el.

Kp jelű építési övezet HÉSZ
Kialakítható legkisebb telekterület: kialakult
Kialakítható telek legkisebb szélessége: kialakult
Legkisebb mélysége: kialakult
Beépítési mód: Oldalhatáron vagy szabadon álló
Megengedett legnagyobb építménymagasság: Kialakult-4, 0 m
Beépítettség legnagyobb mértéke: 100 %
(3) Egymás mellett álló épületek építménymagasságának különbsége – a megengedett övezeti értéken belül – a 0,5 m-t nem haladhatja meg.
(4) A területen bármilyen átalakítás, felújítás (homlokzat festése, nyílásrend átalakítása) illetve új épület esetében az épület helyének megválasztása, a tető hajlásszögének kialakítása az illeszkedést figyelembe véve történhet.

Kt jelű különleges temető övezet

16. § (1) Az övezet az OTÉK 24. §-ának megfelelően sírhelyek, síremlékek, ravatalozó(k), kápolna építményeinek elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság max. 4,5 m, kápolna esetén max. 10 méter. A legkisebb zöldfelület nagysága 80%

Kk jelű különleges kálvária övezet

17. § (1) Az övezet a kálvária számára kijelölt terület.

(2) Az övezetben épület nem építhető.

(3) A terület és környezetének a funkcióhoz igazodó rendezése csak kertépítészeti terv alapján történhet.

Ksp jelű különleges sport-szabadidő övezet

18. § (1) Az övezetben az OTÉK 24. §-ának megfelelő, a sport-szabadidő funkcióhoz és annak kiszolgálásához kapcsolódó épületek elhelyezése engedélyezhető.

(2) Az övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság 6 m, az építmények szabadonállóan helyezhetők el.

A szabályozási terv szerint beépítésre nem szánt területek
Közlekedési és közmű-elhelyezési terület

19. § (1) E terület az OTÉK 26. § (1) és (3) bekezdésében leírt célra szolgál.

(2)

(3) A közlekedési területfelhasználási egység az alábbi övezetekre tagolódik:

jele

kategória

szabályozási szélessége

Köu 1

országos mellékút, helyi közút

kialakult

Köu 2

helyi gyűjtőút
(országos mellékút belterületi szakasza),

kialakult

Köu 3

kiszolgáló út

9 m - kialakult

Kögy

gyalogút

kialakult- 3 m

(4) A szabályozási terven jelölt közterület-szabályozásokat az érintett telken történő új építés esetén, illetve új kerítés építése esetén végre kell hajtani.
(5) Külterületen az országos mellékutak tengelyétől számított 50 méteren belül bármilyen építési tevékenység a közút kezelőjének hozzájárulásával történhet, a vonatkozó hatályos jogszabályok5 betartása mellett.
(6) Folyamatosan gondoskodni kell a termőföldek között elhelyezkedő úthálózat fenntartásáról: gyommentesítés, kátyúzás, műtárgyak karbantartása, vízelvezetés megoldása.
(7)
(8) Termőföldön elhelyezett hirdetőtáblák melletti területek gyommentesítéséről folyamatosam gondoskodni kell.
Zöldterület

20. § (1) A zöldterület területfelhasználási egységbe a közparkok tartoznak.

(2) A területen az OTÉK 27. § (4) és (5) bekezdésében foglalt előírások mellett legfeljebb 3,5 m építménymagasságú építmények helyezhetők el; a szobrokra, emlékművekre és egyéb toronyszerű építményekre a magassági korlátozás nem vonatkozik.

(3) A meglévő és újonnan létesítendő zöldterületek folyamatos fenntartásáról, esetenkénti felújításáról - kertészeti terv alapján - folyamatosan gondoskodni kell.

(4) Az övezetbe eső telkek minimum 85%-át zöldfelülettel kell kialakítani. A közparkon belül dísztavak létesíthetők, melyek területe beleszámítható a zöldfelületbe.

(5) Ha a közpark területe 2000 m2-t nem éri el épület nem helyezhető el.

Erdőterület

21. § (1) Az erdőterület területfelhasználási egységbe a gazdasági (Eg), valamint turisztikai-védelmi (Et,v) erdők tartoznak.

(2) A gazdasági rendeltetésű erdőövezetként szabályozott erdőterületen az erdőgazdálkodáshoz, fa- vagy szaporítóanyag termeléshez, vadgazdálkodáshoz valamint az erdészeti kutatáshoz, oktatáshoz kapcsolódó funkciójú épületek helyezhetők el a következő feltételekkel:

- Beépíthető legkisebb telek területe: 10 ha (100 000 m2)
- Beépítési mód: szabadonálló
- Beépítettség: max. 0,5%
- Építménymagasság: max 4,5 m.
(3) A gazdasági erdőterület Eg-0 jelű övezetén belül épület nem helyezhető el.
(4) A turisztikai-védelmi erdőövezetként szabályozott erdőterületen épület, építmény újonnan nem helyezhető el.
(5) Erdőterületen csak tájba illő, nyeregtetős épületek alakíthatók ki.
Mezőgazdasági terület

22. § (1) A területen a növénytermesztés, állattenyésztés és az ezekhez kapcsolódó termékfeldolgozás és tárolás, valamint kivételes esetben a turisztikai célú hasznosítás építményei helyezhetők el.

(2) A. mezőgazdasági övezetekben csak tájbaillő épület létesíthető. Épületcsoportnál azonos jellegű nyeregtetős tetőkialakítást kell alkalmazni.

Kertes mezőgazdasági terület (Mke1, Mke2)

23. § (1) Az Mke1 jelű kertes mezőgazdasági övezeten belül épület nem helyezhető el.

(2) Az Mke2 jelű kertes mezőgazdasági övezetben az OTÉK 29. § (1) bekezdésének megfelelően a növénytermesztés és az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás, és -tárolás (mezőgazdasági hasznosítás) ideiglenes tartózkodásra is alkalmas építményei helyezhetők el. Az övezetben lakóépület nem létesíthető.

(3) Az övezetben a telekalakítás és az építmények elhelyezésének feltételei a következők:

- A kialakult telkek beépíthetősége szempontjából az OTÉK 29. § (3) bekezdése az irányadó.
- Utcafronti telekszélessége minimum 14,0 m.
- A kialakítható legkisebb telek mérete minimum 700 m2
- Építménymagasság legfeljebb 3,0 m.
- Az épületek szabadonállóan helyezhetők el.
- Az építmények maximális alapterülete 60 m2.
- A tető lehetséges hajlásszöge 35-45 közötti.
(4) Az övezetben az OTÉK 29. § (5)-(8) bekezdések szerinti birtokközpont illetve kiegészítő központ nem létesíthető.
Korlátozott használatú mezőgazdasági terület (Má-0)

24. § (1) A korlátozott funkciójú mezőgazdasági övezetbe a mezőgazdasági terület ökológiai-természetvédelmi, illetve vízvédelmi (környezetvédelmi) okokból sajátos helyzetű és használatú részei tartoznak. Az övezetben az egyéb, vízügyi, környezetvédelmi, vagy természetvédelmi jogszabályokban6 foglaltak betartása mellett a mezőgazdasági művelés folytatható.

(2) Az övezetben gyep (rét, legelő), nádas, mocsár, vízállásos művelési ág nem, illetve csak természetes beerdősülés után (erdőre) változtatható meg.

(3) Az övezetben kizárólag a gyepgazdálkodással, legeltetéssel összefüggő épületek, építmények elhelyezésére van lehetőség. A beépíthető minimális teleknagyság 10 ha (100 000 m2).

(4) Az építmény maximális alapterülete 300 m2, maximális építménymagassága 6,0 méter. Az építményt tájbaillően kell kialakítani. Lapostető nem létesíthető.

(5) Vízfolyástól számított 50 méteres távolságig épület, építmény nem létesíthető.

(6) Az övezetben az OTÉK 29. § (5)-(8) bekezdések szerinti birtokközpont illetve kiegészítő központ nem létesíthető.

(7) Az övezetben hígtrágyás állattartás nem folyatható

Általános mezőgazdasági terület ()

25. § (1) Az általános mezőgazdasági terület övezetben a mezőgazdasági hasznosítást (növénytermesztést és állattenyésztést) szolgáló gazdasági épület, illetve földdel borított pince helyezhető el. Lakóépület újonnan nem építhető.

(2) Az övezetben az OTÉK 29. § (5)-(8) szerint, ill. az OTÉK 1. sz. melléklet 55/A pontja szerinti birtokközpontok legalább 1 ha (10 000 m2) nagyságú telken, 30%-os maximális beépítettséggel, 6 m-es maximális építménymagassággal és min 30 % zöldfelületaránnyal kialakíthatók. Az övezetben kiegészítő központ nem létesíthető.

(3) Újonnan létesülő épület szabadon állóan, a telket kiszolgáló út tengelyétől legalább 15 m előkert, 8 m oldalkert, 10 m hátsókert biztosításával helyezendő el. Az építmény-elhelyezés feltételei az övezetbe eső telkeken:

a, Beépíthető az a telek,
amelynek szántó, kert művelési ágba tartozó területe legalább 20 000 m2
amelynek szőlő, gyümölcsös, intenzív hasznosítású kert (pl. üvegházas, fóliás virág és zöldségkertészet) művelési ágba tartozó része min. 10 000 m2
b, Megengedett beépítettség: max. 3%,
c, Építménymagasság: max. 3,5 m. Amennyiben a tervezett technológia szükségessé teszi, az építménymagasságot eltérően is megállapíthatja az építési hatóság.
d, Az övezetben nagy létszámú állattartó telep (Állategészségügyi Szabályzat7 - kiadásáról szóló FM rendelet meghatározása szerinti értelmezésben) belterülethez, lakó-, és üdülőterülethez, egészségügyi- szociális, turisztikai rendeltetésű erdőterülethez, természeti területhez 300 m-nél, forráshoz, vízfolyásokhoz, vízfelületekhez 100 m-nél közelebb, valamint hidrogeológiai védőövezetben nem létesíthető. Hígtrágyás állattartás csak úgy folytatható, hogy az ne járjon együtt szabadtéri trágyalé gyűjtő létesítésével, és ne veszélyeztesse a talaj és a vizek minőségét.
Vízgazdálkodási terület (V)

26. § (1) A V jelű vízgazdálkodási területbe az OTÉK 30. § (1) bekezdése szerinti területek, valamint a vízműterületek tartoznak, ahol az OTÉK 30. § (2) bekezdés szerinti létesítmények helyezhetők el.

(2) Az élővizek karbantartásához szükséges területet, területsávot a vízügyi hatóság által megkövetelt módon biztosítani kell.

III. Fejezet

Környezetvédelmi előírások

A föld védelme

27. § (1) Mindenfajta kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató (gazdasági) tevékenység csak a talajszennyezés kizárásával történhet.

(2) Az építmények kivitelezése során a kivitelező, üzemeltetés során az üzemeltető köteles gondoskodni a termőréteg megmentéséről. A kivitelezés és az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében ne okozzanak kárt.

(3) A település közigazgatási területén természetközeli erdőművelés, környezetkímélő mezőgazdasági termelés és a természetvédelmet szolgáló vadállomány-kezelés engedélyezhető.

(4)

(5)

(6) A vízfolyások mentén – egyéb jogszabályban8 meghatározott szélességben – gyepesítéssel kell gondoskodni a deflációból és szedimentációból eredő feliszapolódás megakadályozásáról.

(7) A termőföldeken a földhasználó köteles olyan talajvédő gazdálkodást folytatni, mely a külön jogszabályban9 meghatározott természetvédelmi, környezetvédelmi, vízvédelmi, közegészségügyi és állategészségügyi követelményeket figyelembe veszi.

(8)

(9) A település csapadékvíz hálózatában összegyülekező vizet be kell vezetni a befogadóba, a termőföldön történő elszikkasztása tilos.

A levegő védelme

28. § (1) A település területén a kiemelt jelentőségű légszennyező anyagokra be kell tartani a hatályos jogszabályokban10 meghatározott egészségügyi határértékeket.

(2) Bejelentés köteles helyhez kötött légszennyező pontforrás létesítése esetén be kell tartani a vonatkozó jogszabályok11 előírásait.

(3) Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést, vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése.

(4) A légszennyező források létesítése során megvalósított műszaki megoldásnak meg kell felelni az elérhető legjobb technika alapján meghatározott levegővédelmi követelményeknek és előírásoknak.

(5) Tilos új légszennyező forrást telepíteni, ha a légszennyező forrás közvetlen hatásterületén az alap légszennyezettség értéke már meghaladja, illetve az új légszennyező forrás üzembe helyezésének következtében várhatóan meghaladja a légszennyezettségi határértéket, kivéve, ha a légszennyező saját költségén a hatásterületen olyan kibocsátás-csökkentést ér el, amely biztosítja a légszennyezettségi határérték betartását.

(6) Hulladékok nyílt téri illetőleg háztartási tüzelőberendezésben történő égetése tilos.

(7) A háztartásokban, kis mennyiségben keletkező papírhulladék, veszélyesnek nem minősülő fahulladék háztartási tüzelőberendezésben történő égetése külön engedély nélkül végezhető.

(8)

(9) A települési önkormányzat jegyzője ellenőrzi a háztartási tüzelőberendezések légszennyező forrásaira, valamint a 140 kW névleges bemenő hőteljesítményt meg nem haladó tüzelő- és egyéb, kizárólag füstgázt kibocsátó berendezések forrásaira megállapított levegővédelmi követelmények betartását.

(10) A szolgáltató tevékenység körében légszennyező forrásokat üzemeltetni nem szabad. Felületi szennyezést okozó anyagokat a település területén csak az anyagfajtának megfelelő zárt járművön szabad szállítani.

(11) A települési szilárd hulladék szállítását zárt konténerben vagy a kiporzást és kiszóródást megakadályozó ideiglenes takarású konténerben, vagy e feltételeket biztosító célgéppel, szállítójárművel, környezetszennyezést kizáró módon kell végezni.

Zaj és rezgés elleni védelem

29. § (1) A zaj- és rezgés elleni védelem érdekében a vonatkozó rendeletek szerinti határértékeket meghaladó zajt kibocsátó létesítmény és tevékenység nem alakítható ki, illetve nem folytatható. A településen csak olyan létesítmények üzemeltethetők, amelyek nem okoznak a vonatkozó jogszabályban12 a lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias telepszerű beépítéssel) területi funkciójú területekre előírt határértékeknél nagyobb zaj-, illetve rezgésterhelést.

(2) A közlekedési területeken szabadon maradó sávokat zajcsökkentő hatású zöldsávval kell betelepíteni.

A vizek védelme

30. § (1) Meg kell akadályozni a felszíni és felszín alatti vizekbe szennyezőanyag bejutását. A felszíni vizeket közvetlenül élővízfolyásba vezetni csak a megfelelő mértékű, előzetes tisztítás után lehet, a szükséges hatósági engedély birtokában.

(2) Tilos kockázatos anyag, illetve az ilyen anyagot tartalmazó, vagy lebomlása esetén ilyen anyag keletkezéséhez vezető anyag közvetlen bevezetése a felszín alatti vízbe.

(3) A földfelszín alatt elhelyezett közművezetékek esetleges kereszteződésénél (víz, szennyvíz) a vízbázisok, a távlati vízbázisok és az ivóvízellátást szolgáló vizilétesítmények védelméről szóló jogszabály13 vonatkozó előírásait figyelembe kell venni.

(4) Tilos a szennyvizet felhagyott kutakba, árkokba bevezetni, gyűjteni, vagy elhelyezni.

(5) A vízminőség védelme érdekében a vízfolyások és víznyerő helyek közelében lévő ingatlanokon talajjavításra csak érett komposzt vagy tőzegtermék használható.

(6) Tilos hígtrágya, trágyalé, továbbá a trágyatárolók csurgalékvizeinek bevezetése a vizekbe.

Állattartó telephez trágyatároló nem létesíthető felszíni víztől számított legalább 100 m-en belül.
(7) Új állattartó telepek építése során a hatályos jogszabályoknak14 megfelelően kell méretezni és kialakítani a trágyakezelés műtárgyait.
Hulladékgazdálkodás

31. §

32. § (1) Beépítésre szánt területen a telekhatárok és a növények között legalább a következő ültetési (telepítési) távolságokat kell betartani:

a) szőlő, valamint 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb bokor, sövény esetén 0,5 m ;

b) 3 m-nél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb bokor, valamint bármilyen fa esetében 2,0 m ;

(2) Beépítésre nem szánt területen a telekhatárok és a növények között legalább a következő ültetési (telepítési) távolságokat kell betartani:

a) gyümölcsfaiskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, egres-, ribiszke- és málnabokor, valamint 1 m-nél magasabbra nem növő dísz- vagy védelmi szerepű bokor (élősövény) esetében 0,8 m;

b) minden egyéb gyümölcsbokor (pl. mogyoró), továbbá birs, naspolya, valamint 3 m-nél magasabbra nem növő dísz- vagy védelmi szerepű bokor (élősövény) és a c) pontban nem szereplő fa esetében 2,0 m;

c) kajszi- és cseresznyefa, valamint vadalanyra oltott alma- és körtefa esetében 4,0 m;

d) 3 m-nél magasabbra növő dísz- vagy védelmi szerepű bokor (élősövény), továbbá dió- és gesztenyefa, valamint 5 m-nél magasabbra növő fa esetében 5,0 m.

(3) Közút területén és az építési területük határai és a növények között - az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseitől eltérően legalább a következő ültetési (telepítési) távolságokat kell betartani:

a) cserjék és 3 m-nél magasabbra nem növő fák esetében 1,5 m;

b) 3 m-nél magasabbra növő fák esetében 2,5 m.

(4) A település területén pollentermelő növényeket ültetni nem szabad..

(5) Gyephézagos betonelemekkel ("zöldbeton") készült gépjármű parkoló felületének csak max. 25 %-a számítható a zöldfelületenként.

Táj- és természetvédelmi előírások

33. § (1) A szabályozási terven jelölt kilátásvédelmi szempontból érzékeny területeken:

a) távközlési torony nem építhető

b) újonnan elektromos légvezeték nem létesíthető.

c) anyagnyerő hely nem alakítható ki.

(2) Az egyedi tájértékeket meg kell őrizni, jókarban tartásukról gondoskodni kell.

(3)

IV. Fejezet

Tűzvédelmi előírások

34. § (1)

(2) A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, jogi személyeknek, a jogi és magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek az oltóvíz biztosításáról gondoskodni kell. A gazdálkodó tevékenységet nem folytató magánszemélyek részére az oltóvíznyerési lehetőségek biztosítása az önkormányzat feladata. Az oltóvizet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat15 alapján kell biztosítani.

(3) Épületek, építmények telepítésénél, létesítésénél az OTÉK és az Országos Tűzvédelmi Szabályzat vonatkozó előírásai alapján a szomszédos telkeken az építmények közötti megengedett legkisebb távolság nem lehet kisebb a tényleges építménymagasságnál. Különböző építménymagasságok esetén a magasabb értéket kell figyelembe venni.

(4) Telepítési távolságot nem kell tartani a tűzfalas kialakítású oldalhomlokzatú építmények között.

(5) Az (3) bekezdés alól kivételt képeznek az OTÉK 36. §. 3. és 4. bekezdésében leírt esetek.

(6)

(7) A településen a mértékadó tűzszakasz területe nem lehet nagyobb, mint a területen létesítendő tűzoltó vízforrásokból biztosítható oltóvíz intenzitása.

(8) A tűzoltóság vonulása és működése céljára – ha arról jogszabály, illetve nemzeti szabvány másként nem rendelkezik – az építményekhez olyan utat, illetőleg területet kell biztosítani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működtetésére.

Régészeti értékek védelme

35. § (1) Arégészeti védelem szempontjából megkülönböztetünk:

- régészeti érdekű területet, ahol régészeti lelőhely előkerülése várható vagy feltételezhető
- nyilvántartott régészeti lelőhelyet, amelyet az illetékes örökségvédelmi hatóság nyilvántartásba vett.
(2) Régészeti érintettség esetén a vonatkozó hatályos jogszabályok16 és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek17 alapján kell eljárni.
(3) A védetté nyilvánított régészeti lelőhelyen a hatóság örökségvédelmi engedélye szükséges - más hatóság (örökségvédelmi szakhatóság hozzájárulásával vagy szakkérdés vizsgálata alapján kiadott) engedélyéhez nem kötött minden 30 centiméter mélységet meghaladó földmunkához, tereprendezéshez, depó, feltöltés, töltés létesítéséhez.
(4) A nyilvántartott régészeti lelőhelyek területén minden az eddigi használattól eltérő hasznosításhoz, építkezéshez, földmunkához az illetékes örökségvédelmi hatóságot szakhatósági hozzájárulása szükséges.
(5) Régészeti érdekű területet érintő tervezés esetén ki kell kérni az illetékes örökségvédelmi hatóságot.
(6) Amennyiben a község közigazgatási területén bárhol – nyilvántartott régészeti lelőhelyeken és a régészeti érdekű területeken kívül – építkezés vagy művelés kapcsán régészeti leletek vagy régészeti objektumok előkerülése esetén a munkákat fel kell függeszteni, és értesíteni kell a Wosinsky Mór Megyei Múzeumot és az illetékes örökségvédelmi hatóságot.
(7) A régészeti örökséget érintő kérdésekben a rendezési tervhez készített hatástanulmányban foglaltak az irányadók.
(8) AA régészeti leletek védelme érdekében minden építési tevékenységet előzetesen be kell jelenteni az illetékes örökségvédelmi hatóságnak az érintett területek vonatkozásában
(9) E területen bármilyen építési tevékenységet csak a az illetékes örökségvédelmi hatóságot szakhatósági követelményeinek megfelelően szabad végezni.
Építészeti értékek védelme

36. § (1) A község építészeti értékei országos, illetve helyi jelentőségűek. Országos jelentőségűek a mellékletben felsorolt építmények, helyi védettség alatt állnak azok az építmények, illetve szobrok, amelyeket az önkormányzat az Építészeti értékek védelméről szóló 8/2002. (VIII. 16.) Önk. rendeletében védelem alá helyez.

(2)

(3)

V. Fejezet

Egyes sajátos jogintézményekre vonatkozó előírások valamint településrendezési kötelezések

37. § (1) Jelen rendelettel egyidejűleg az önkormányzat az alábbi sajátos jogintézményekkel él:

a. Építésjogi követelmények:
A település beépítésre szánt területén épület csak építési telken helyezhető el (kivételt képeznek ez alól a közterületen, zöldterületen történő építések).
A település beépítésre nem szánt területein új építményt építeni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni, rendeltetését, vagy használati módját megváltoztatni csak akkor szabad, ha:
- a terület rendeltetésszerű használatát szolgálja,
- közérdeket nem sért,
- az építmények csak a hozzájuk tartozó terület jelentéktelen hányadát veszik igénybe, és biztosított, hogy az építmények a telek területe nélkül nem idegeníthetők el.
b. Elővásárlási jogi követelmények:
Elővásárlási jog illeti meg az önkormányzatot a terven jelölt belterület bővítéssel érintett területen lakótelkek kialakítása céljából, illetve országos műemléki védelem alatt álló objektumra.
Az elővásárlási jogot az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.
Ezen ingatlanokon az elővásárlási jog gyakorlása előtt is csak olyan építési munkák, valamint telekalakítás végezhető, mint amilyen a szabályozási tervnek megfelel, továbbá amit az Étv. 22. §-a tartalmaz.
c. Út céljára történő lejegyzés:
Az önkormányzat lejegyeztetheti út bővítése vagy új út létesítése céljából a szabályozási terven jelölt útszélesítéssel, út kialakítással érintett ingatlanokat.
d. Újonnan kialakítandó beépítésre szánt területeken az építtetők a belterületbe vonással, a termőföld más célú használatának engedélyezésével, telekalakítással, tervezéssel, közművesítéssel, út- és járdaépítéssel kapcsolatos költségeket teljes egészében kötelesek megfizetni.
e. Meglévő, kialakult beépítésű területeken az új közművek létesítésével, az út- és járdaépítésével kapcsolatos költségeket az érintett ingatlantulajdonosok kötelesek viselni. Az önkormányzat az előbbiek szerinti fejlesztések teljes költségének finanszírozására közművesítési és útépítési hozzájárulást állapít meg, melyet a nyomvonallal érintett ingatlanok tulajdonosai kötelesek megfizetni.
(2) Amennyiben a telekalakítás során, vagy a már kialakult telek beépíthetősége érdekében szükségessé válik új út kialakítása, úgy a telekalakítás feltételeként elő kell írni az út szabad használhatóságának biztosítását az alábbiak szerint:
- vagy az utat térítésmentesen át kell adni az önkormányzat számára;
- vagy magánútként meg kell nyitni a közforgalom számára, és a közművek vezetésére térítésmentesen jogot kell biztosítani.
Záró rendelkezések

38. § (1) E rendelet 2006. május 2-án lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépést követően keletkező ügyekben kell alkalmazni.

1. melléklet

2

72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról

3

2003. évi C. törtvény az elektronikus hírközlésről, valamint a 2003.évi CI. törvény a postáról

4

4/1981. (III. 11.) KPM-IpM együttes rendelet 5. § (2) bekezdése, 9004/1982. KPM-IpM számú együttes közlemény, az MSZ 7487, a 29/1999. (X. 6.) KHVM rendelet

9

1994. évi LV. törvény a termőföldről

11

14/2001. KöM-EüM-FVM együttes rendelet

12

8/2002. (III. 22.) KöM - EüM. sz. rendelet, a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról

13

123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet, a vízbázisok, távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről

14

21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet, a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról

16

2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről