Somogyvámos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2006. (III. 29.) önkormányzati rendelete
Somogyvámos Község Helyi Építési Szabályzatáról
Hatályos: 2014. 08. 30Somogyvámos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2006. (III. 29.) önkormányzati rendelete
Somogyvámos Község Helyi Építési Szabályzatáról
Somogyvámos Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. törvény 16. §-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben (a továbbiakban Étv.) kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében és az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) sz. Kormányrendeletre (a továbbiakban OTÉK) is figyelemmel az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja.
Általános előírások
1. § (1) A rendelet területi hatálya a község közigazgatási területére terjed ki és a Stadler Építész Iroda 21/2003 jelzőszámú szabályozási tervével együtt alkalmazható.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen telket, területet alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide értve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni. valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet (és a hozzátartozó szabályozási terv együttes) alkalmazásával szabad.
(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz.
(4) A szabályozási terven kötelező és irányadó szabályozási elemek jelöltek. A kötelező erejű szabályozási elemek csak a szabályozási terv módosításával változtathatók, képviselő testületi jóváhagyással, az irányadó elemek a rendezési terv előírásainak keretei között az engedélyezési eljárás során változtathatók, a szakhatósági egyeztetések lefolytatásával. A helyi védelemre és a sajátos jogintézményekre vonatkozó előírások önkormányzati rendelettel a szabályozási terv módosítása nélkül változtathatók.
(4a)1
(5) A szabályozási tervben kötelezőnek kell tekinteni:
Településszerkezet, terület-felhasználás
2. § A település-igazgatási területe tagozódik:
(1) Beépítésre szánt területekre, amelyeken belül az építési telkek megengedett beépítettsége legalább 10 %
(2) Beépítésre nem szánt területekre. amelyeken belül a telkek megengedett beépítettsége legfeljebb 5 % lehet.
(3) A község-területén, a beépítésre szánt területek szintterület mutató - amelyet a területi egységeknél a telkek térszíni beépítésére kell figyelembe venni - a kővetkező:
Beépítésre szánt területek
Általános előírások
3. § (1) A beépítésre szánt területeket burkolt úttal és közművesítettséggel kell ellátni, amelynél a vezetékes gázellátás vagy távhő nem követelmény.
(2) A szennyvízhálózat kiépítéséig a szennyvizet zárt tározóba kell gyűjteni. A szennyvízhálózat kiépítése esetén a rákötés kötelező.
Lakóterületek
4. § (1) A lakóterület elsősorban lakóépületek elhelyezésre szolgál.
(2) A község területén az alábbi lakóterületek szabályozására kerül sor:
a) Kertvárosias lakóterület (Lke)
b) Falusias lakóterület (Lf)
(3) A beépítési mód meghatározását, az építmény magasságot, a beépítettség mértékét, és a minimális teleknagyságot és méreteket a szabályozási terv és a lakóterületek részletes szabályozása tartalmazza.
(4) A kialakult, keskeny oldalhatárosan beépített telkeknél a tűztávolság az oldalkert felé 4.0 m-ig csökkenthető a tűzvédelmi szakhatóság engedélyével.
(5) A 20 m vagy annál szélesebb telkek oldal határosan állóbeépítési mód előírása esetén az épületek szabadon-állóan is elhelyezhetők azzal, hogy a szomszédos oldalhatáros beépítés felé minimum a területre előírt építmény magassággal megegyező oldalkertet kell kialakítani.
(6) A kialakult lakóterületeken a telek minimum 12.0 m-es szélesség esetén építhető be.
Kertvárosias lakóterület
5. § (1) A szabályozási terven a lakóterület jele: "Lke". A területen Lkel-Lke5 övezetek kialakítására került sor. A beépítési módot, a legnagyobb építmény magasságot, a beépítettséget és a legkisebb telekméret előírást a szabályozási tere is tartalmazza az alábbiak szerint:
Övezet jele |
Beépítési Mód |
Építmény magasság max m |
Beépítettség max % |
Legkisebb telekméret |
Telekszélesség min m |
Telekmélység min. m |
||
Lke1 |
OK |
5.0 |
30 |
600 |
K |
K |
||
Lke2 |
O |
5.0 |
30 |
800 |
16 |
50 |
||
Lke3 |
O |
5.0 |
30 |
650 |
16 |
40 |
||
Lke4 |
OK |
5.0 |
30 |
700 |
K |
K |
||
Lke5 |
SZ |
6,0 |
30 |
700 |
18 |
35 |
Falusias lakóterület
6. § (1) A szabályozási terven a lakóterület jele: A szabályozási terven 1.fl-Lf5 jelű építési övezetek jelöltek. A beépítési módot, a legnagobb építmény magasságot. a beépítettséget és legkisebb telekméret előírást a szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint:
Övezet jele |
Beépítési Mód |
Építmény magasság max m |
Beépítettség max % |
Legkisebb telekméret |
Telekszélesség min m |
Telekmélység min. m |
||
Lf1 |
O |
5.0 |
30 |
800 |
16 |
55 |
||
Lf2 |
OK |
5.0 |
30 |
900 |
K |
K |
||
Lf3 |
OK |
5.0 |
30 |
600 |
K |
K |
||
Lf4 |
OK |
5.0 |
30 |
1100 |
K |
K |
||
Lf5 |
SZ |
6,0 |
30 |
1500 |
25 |
55 |
Vegyes terület
7. § (1) A vegyes terület lakó- kereskedelmi- igazgatási és szolgáltató gazdasági épületek. vegyesen történő elhelyezésére szolgál.
(2) A község területén az alábbi vegyes területek szabályozására kerül sor:
a) Településközpont vegyes terület (Vt)
b) Központi vegyes (Vk).
Településközpont vegyes terület
8. § (1) A településközpont vegyes terület az igazgatási, oktatási, kereskedelmi. szolgáltató és lakó épületek elhelyezésére szolgál.
(2) A szabályozási terven a terület jele: "Vt". A szabályozási terven Vt 1-Vt2 jelű építési övezetek jelöltek. A beépítési mód meghatározását, az építmény magasságot, beépítettség mértékét, és a minimális teleknagyságot a szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint:
Övezet jele |
Beépítési Mód |
Építmény magasság max m |
Beépítettség max % |
Legkisebb telekméret |
Telekszélesség min m |
Telekmélység min. m |
||
Vt1 |
OK |
6.0 |
30 |
1200 |
K |
K |
||
Vt2 |
OK |
5.0 |
30 |
800 |
K |
K |
Központi vegyes terület
9. § (1) A központi vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló. elsősorban központi igazgatási, oktatási, kereskedelmi és szolgáltató gazdasági épületek elhelyezésére szolgál.
(2) A szabályozási terven a terület jele: "Vk". A szabályozási terven Vkl-V1,5 jelű övezetek jelöltek. A beépítési mód meghatározását, az építmény magasságot a beépítettség mértékét és a minimális teleknagyságot a szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint:
Övezet jele |
Beépítési Mód |
Építmény magasság max m |
Beépítettség max % |
Legkisebb telekméret |
Telekszélesség min m |
Telekmélység min. m |
||
Vk1 |
SZK |
K |
30 |
Nem osztható |
- |
- |
||
Vk2 |
SZ |
7,5 |
35 |
3.000 |
30 |
100 |
||
Vk3 |
SZ |
7,5 |
25 |
3.000 |
30 |
100 |
||
Vk4 |
SZ |
20.0 |
25 |
6.000 |
40 |
150 |
||
Vk5 |
SZK |
9,0 |
25 |
Nem osztható |
- |
- |
Gazdasági terület
10. § (1) A gazdasági terület elsődlegesen gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A község igazgatási területén: Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek (Gksz) kialakítására került sor.
(3) A területeken a teljes telekméret minden 200 m2-e után 1 db. min. 16/18 cm törzs körméretű lombos fa ültetendő. A fákat a használatbavételi engedély kérelmezéséig el kell ültetni; használatba\ ételi engedély csak az ültetés után adható ki.
Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület
11. § (1) A kereskedelmi gazdasági tervezett területet a szabályozási terv jelöli (Gksz). A területre vonatkozó előírások a következők:
Övezet jele |
Beépítési Mód |
Építmény magasság max m |
Beépítettség max % |
Legkisebb telekméret |
Telekszélesség min m |
Telekmélység min. m |
||
Gksz |
SZ |
10.5 |
30 |
2500 |
30 |
80 |
Különleges területek
12. § (1) A különleges területek közé a község területén a temetők (Kt), a kegyeleti parkok (Ktk) a sportterület (Ks), a turisztikai területek (Ktu); és növénykert (Kn) soroltak, a beépítési előírásokat a szabályozási is terv tartalmazza.
(2) A temető (Kt) területén csak a temető üzemeltetésével kapcsolatos létesítmények, és egyházi építmények helyezhetők el. A védőtávolságot a temetőn belül kell kialakítani. A beépítési előírások a következők:
Övezet jele |
Beépítési Mód |
Építmény magasság max m |
Beépítettség max % |
Legkisebb telekméret |
Telekszélesség min m |
Telekmélység min. m |
||
Kt |
SZ |
5.0 |
15 |
Nem osztható |
- |
- |
Övezet jele |
Beépítési Mód |
Építmény magasság max m |
Beépítettség max % |
Legkisebb telekméret |
Telekszélesség min m |
Telekmélység min. m |
||
Ks |
SZ |
8.0 |
15 |
Nem osztható |
- |
- |
Övezet jele |
Beépítési Mód |
Építmény magasság max m |
Beépítettség max % |
Legkisebb telekméret |
Telekszélesség min m |
Telekmélység min. m |
||
Ktu |
SZ |
12.5 |
30 |
4.000 |
40 |
100 |
Övezet jele |
Beépítési Mód |
Építmény magasság max m |
Beépítettség max % |
Legkisebb telekméret |
Telekszélesség min m |
Telekmélység min. m |
||
Kn |
SZ |
5.0 |
2 |
Nem osztható |
- |
- |
Beépítésre nem szánt területek
Közlekedési és közmű területek
13. § (1) A közlekedési, közmű és hírközlési létesítményeket és azok területeit a szabályozási terv tünteti fel. (Köu-közutak. Köu-1-P parkolók, és KÖ-közmű)
(2) A közutak (Köu) elhelyezésére szükséges területeket a kialakult állapot figyelembe vétele mellett a szabályozási terv és az OTÉK 26.5.-ban előírtak alapján kell biztosítani.
(3) A közutak, és a közművek védőtávolságait a vonatkozó szabvány előírások és a szabályozási terven jelöltek alapján kell figyelembe venni.
(4) Az utak védőtávolságain belüli építési hatósági ügyekben a közlekedési szakhatóság és az üzemeltetők szakvéleményét ki kell kérni.
(5) A közlekedési, és közmű területeken a közlekedési és közmű létesítményeken helyezhetők el.
(6) A Köu1-P" övezetben kereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató jellegű építmények is elhelyezhetők 4.5 m-es maximális ép. magassággal szabadon állóan a telekterület 2 %-áig.
(7) Az újonnan nyitott utcákban közvilágítás kiépítése és legalább egyoldalú utcai fásítás telepítése kötelező.
Zöldterületek
14. § (1) A község igazgatási területén a zöldterületek közé a közparkok (Z) soroltak
(2) A közparkok (Z) a község állandóan növényzettel fedett közterületei, amelyeknek közútról, köztérről közvetlen megközelíthetőnek kell lennie.
(3) A közparkokban az OTÉK 27. §. (4) bekezdésében felsorolt építmények helyezhetők el legfeljebb 2 % beépítettségig.
(4) A közpark területeken (Z) a zölddel való fedettség minimum 70 % kell, legyen, melyet többszintesen kell kialakítani úgy, hogy a fával való fedettség minimum 60 % legyen.
Erdőterületek
15. § (1) A község igazgatási területén meglévő gazdasági erdők (Eg) és véderdők (Ev) és turisztikai erdők (Ee) kerültek kijelölésre.
(2) A gazdasági erdők területei (Eg), legfeljebb 0.5 %-ig építhető be 10 HA nagyságrendű területnagyságot meghaladóan az erdő rendeltetésének megfelelő épületekkel, szolgálati lakással és vadászházzal. Véderdö területen (Ev) építmény nem helyezhető el.
(3) A turisztikai erdő területén (Ee) turisztikai, sport, szabadidő eltöltés létesítményei, kereskedelmi, vendéglátó építménynek, állat bemutató és építményei helyezhetők el, minimum 10 HA nagyságú területen maximum 5 %-os beépítettséggel, maximum 7.5 m- es építmény magassággal.
(4) Az erdők területén telekalakítási es az építési engedélyezési eljárási ügyekben az Állami Erdészeti Szolgálat és az illetékes Nemzeti Park Igazgatóságát szakhatóságként be kell vonni.
(5) Az erdőterületeken kerítést létesíteni —a turisztikai erdő (Ee) kivételével csak természetvédelmi, vadgazdálkodási illetve erdőgazdasági célból szabad.
Mezőgazdasági területek
16. § (1) A mezőgazdasági területek a növénytermelés, állattenyésztés, a kert és szőlőgazdálkodás területei és az ezzel kapcsolatos építmények elhelyezésére szolgálnak, a terven a területek jelöltek.
(2) A község igazgatási területén az alábbi merőgazdasági területek kialakítására került sor: Mezőgazdasági általános területek (Má)
(7) A mezőgazdasági területeken történő beruházásokhoz a vonatkozó törvény alapján be kell szerezni a talajvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulását. (Lásd: Függelék.)
Általános mezőgazdasági területek
17. § (1) Az általános mezőgazdasági területek a szabályozási terven jelöltek (Má).
(2) A területeken kialakítható földrészlet minimális nagysága 3.000 m2, amelynek megközelítését közhasználatú, vagy magán úttal kell biztosítani.
(3) minimális nagyságú, vagy azt meghaladó földrészleteken a terület 2 %-os beépítettségéig maximum 120 m2 nagyságú gazdasági épület és terepszint alatti pince építhető.
(4) A mezőgazdasági műveléshez, a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló lakóépület és egyéb gazdasági és állattartó építmények (tanya) minimum 1.0 HA nagyságú területen szőlő, gyümölcsös és kert művelési ág esetén 5000 m2 nagyságú területen épülhet melléképületeivel együtt 3 %-os beépítettség mellett 5.0 m-es maximális építmény magassággal.
Kert, szőlő és gyümölcsös területek
18. §
(1) A kert, szőlő és gyümölcsös területek a szabályozási terven jelöltek (Mk)
Be nem építhető mezőgazdasági övezetek
19. §
(1) A be nem építhető mezőgazdasági területek a természetvédelem és vízvédelem érdekeit szolgálják. A területek a szabályozási terven jelöltek az általános mezőgazdasági területeken (Má0) és a kertterületeken (Mk0)
Vízgazdálkodási területek
20. § (1) A vízgazdálkodási területeket (V) a szabályozási terv jelöli.
(2) A vízgazdálkodási területeken (V) és a szomszédos földterületeken a közforgalmi vízi közlekedési építmények, a vízkár elhárítási, a vízi sport a sporthorgászat a strandolás és természeti megfigyelés közösségi építményei, a halastavak mentén a halászattal annak értékesítésével, feldolgozásával, tárolásával kapcsolatos építmények helyezhetők el a külön jogszabályokban foglaltak alapján.
(3) A vízfolyások partszélei mentén mindkét oldalon a karbantartás részére 6-6 m-es sávot a tavaknál 3 m-es sávot szabadon kell hagyni, és figyelembe kell venni a jelenleg hatályos korm. rendelet előírásait is. (Lásd: Függelék)
(4) A vízfolyások, vízelvezető árkok rendszeres karbantartásáról gondoskodni kell a jelenleg hatályos vonatkozó korm. rendelet alapján. (Lásd: Függelék)
(5) A vízfolyások területén fenntartási, fejlesztési munkák abban az esetben engedélyezhetők, amennyiben a terület természet-közeli állapotának visszaállítását elősegítik.
(6) Vízfelületek mentén 20 m-es sávon belül építmény nem helyezhető el a vízfelülethez. kapcsolódó építmények kivételével.
Környezet-, táj-, természet-, kulturális örökség védelem
21. § A környezet-, táj-, természet-, műemlék és helyi védelemmel kapcsolatos szabályozást lehatárolását a védőtávolságokat a szabályozási terv tünteti fel.
Környezetvédelem
22. § (1) A környezetvédelmi előírások a település igazgatási területére érvényesek.
(2) A környezetvédelem külön szabályozási rendeletében e rendezési terv előírásait is figyelembe kell venni.
(3) Az igazgatási területen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni. hogy:
(4) Levegőtisztaság-védelmi szempontból a területen csak olyan tevékenység folytatható és csak olyan létesítmény alakítható ki, amelynek levegőszennyezőanyag-kibocsátása a területre vonatkozó határértékeket nem lépi túl. A területre a vonatkozó korm. rend. alapján az általános és ökológiailag sérülékeny területre vonatkozó hatásértékek az érvényesek. (Lásd: Függelék)
(9) A település felszín alatti víz szennyeződés érzékenységi besorolása a vonatkozó miniszteri rend. alapján „érzékeny" területnek minősül. (Lásd: Függelék)
(17) A településen üzemanyagtöltő állomás, közlekedési, gazdasági és vegyes területen helyezhető el, amennyiben a vonatkozó kormányrendelet értelmében az üzemanyagtöltő állomás 50m sugarú védelmi övezetében nem helyezkedik el állandó emberi tartózkodást szolgáló épület, valamint időszakos, vagy átmeneti emberi tartózkodásra szolgáló létesítmény (igy különösen oktatási, egészségügyi, üdülési célt szolgáló létesítmény), illetve levegőterhelésre érzékeny, élelmezési célt szolgáló növényi kultúra. (Lásd Függelék)
Természetvédelem
23. § (1) Az országosan védett természeti értékek védelmével kapcsolatos részletes szabályokat az illetékes Nemzeti Park kezelési terve határozza meg.
(2) Védett természeti terület állapotát és jellegét természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni tilos.
(3) Védett természeti területen, új adótorony, távközlési magas építmény, magasfeszültségű villamos távvezeték nem létesíthető.
(4) Védett természeti területen a gazdálkodás környezet- és természetkímélő módszerek alkalmazásával történhet.
(5) Védett természeti területen az erdő elsődleges funkciója védelmi, szálaló vágás és természetes felújítás megengedett. Új erdő telepítése csak őshonos fafajokból történhet.
(6) Védett természeti területen új külszíni művelésű bánya nyitására az illetékes természetvédelmi hatóság hozzájárulását be kell szerezni.
(7) Természeti területen a területet szennyező vagy veszélyeztető létesítmény nem helyezhető el.
(8) A védettségre tényét az ingatlan nyilvántartásban fel kell tüntetni.
(9) Az előző pontokban tett előírásokat a terv által védelemre javasolt területeken is alkalmazni kell.
Tájvédelem
24. § (1) Táj- és településkép-védelmi okokból útsorfásítást kell végezni az utak mentén.
(2) Nem létesíthető közmű- és energia, táv- és hírközlési vezeték a meglévő fasorok nyomvonalában.
(3) A belterületi új közutak, utcák kialakításánál legalább egyoldali fasor telepítéséhez területet kell biztosítani.
(4) Az általános tájvédelem érdekében a külterületi utak menti fasorok, mezsgyék, vízfolyások, csatornák menti galérianövényzet védelméről gondoskodni kell.
(5) A termőföldről szóló vonatkozó törvény alapján az ingatlan nyilvántartásba bejegyzett, mezőgazdasági termelés számára kedvezőtlen termőhelyi adottságú területeken levő természetes növényállományt (mocsár, láp. rét. legelő) meg kell őrizni. (Lásd: Függelék)
Kulturális örökség védelme
25. § (1) A település helyi védett építményeit, területeit valamint régészeti területeit a szabályozási terv tünteti fel.
(2) A műemléki és helyi védett építményeket, a műemléki környezetet és a régészeti területek listáját az 1. számú melléklet tartalmazza. A felsorolt építmények helyi védettek.
(3) Az országos védett (műemlék) épületen és telken az építés hatósági jogkört a KÖH gyakorolja, a műemléki környezetben az építési engedélyezési eljárásokba az építési hatóság a KÖH-t köteles szakhatóságként bevonni.
(4) A műemlékekre és a műemléki környezetben elhelyezkedő épületekre vonatkozóan a hatályos Kulturális Örökség Védelméről szóló törvény előírásait kell betartani.
(5) A régészeti területeken az építéshatósági ügyekben előzetesen a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Pécsi Regionális Iroda (KÖH) szakhatósági véleményét be kell szerezni. Régészeti tárgyak előkerülése esetén az építési munkálatokat fel kell függeszteni, és a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatóságát valamint a KÖH-t a leletről azonnal értesíteni kell.
(6) A helyi védelmen belül két fokozatot kell megkülönböztetni:
Egyes sajátos jogintézmények követelmény rendszere Építésjogi követelmények
26. § (1) A település beépítésre szánt területén épület csak építési telken helyezhető el. Kivételt képeznek ez alól a közterületen, közlekedési valamint zöldterületen történt építések.
(2) A település beépítésre nem szánt területén új építményt építeni, meglévőt átalakítani és bővíteni, rendeltetését vagy használatát megváltoztatni, az e rendeletben szabályozott keretek között csak akkor szabad ha:
Kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés
27. § (1) A szabályozási terv által javasolt helyi közút létesítése, bővítése vagy szabályozása érdekében az ép, hatóság kisajátítási eljárás nélkül - a kártalanítás szabályai szerinti kártalanítás mellett - az érdekeltek hozzájárulás nélkül az önkormányzat javára lejegyeztetheti.
(2) Ha a telekalakítási eljárásra, vagy a közút kialakítására az érdekeltek kérelme alapján kerül sor, a lejegyzésért nem jár kártalanítás.
(3) Amennyiben a lejegyzéssel érintett ingatlan a rendeltetésének megfelelő használatra alkalmatlanná válik. úgy a tulajdonos kérelmére az egész telket igénybe kell venni.
(4) Az ingatlan helyi közút céljára igénybe vett részére járó kártalanítás összegénél figyelembe kell venni a helyi közút mellépítéséből, illetve az ezzel összefüggő közművesítésből eredő ingatlanérték-növekedés összegét.
Útépítési és közművesítési hozzájárulás
28. § (1) A helyi közutakat és közműveket legkésőbb az általuk kiszolgált építmények használatba vételéig meg kell valósítani a telkeket kialakítónak.
(2) A helyi közutat illetőleg közművet, amennyiben a település önkormányzata létesítette, úgy annak költségét részben vagy egészében az érintett ingatlanok tulajdonosaira háríthatja. A hozzájárulás mértékét és arányát önkormányzati rendeletben kell szabályozni.
Településrendezési kötelezések
29. § (1) A tervszerű telekgazdálkodás érdekében az önkormányzat beépítési kötelezettséget írhat elő. Amennyiben a tulajdonos a beépítési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy az önkormányzat az ingatlant kisajátíthatja.
(2) Az önkormányzat a településkép javítása érdekében az azt rontó állapotú építményekre meghatározott időn belüli helyrehozatali kötelezettséget rendelhet el.
(3) Az önkormányzat a közérdekű környezetalakítás céljából az ingatlan meghatározott időn belüli és módon növényzettel történő beültetési kötelezettségét írhatja elő.
(4) A beültetési kötelezettséget a szabályozási tervben jelöltek alapján elő kell írni.
(5) Az előző bekezdésben irt kötelezettségeket az engedélyezési eljárás keretében kell érvényesíteni és az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyeztetni.
Záró rendelkezések
30. § (1) Aki e rendeletben foglaltakat megszegi - amennyiben más jogszabálysértést nem valósít meg - szabálysértést követ el, és ismételhető 30.000 forint összegű pénzbírsággal sújtható.
(2) E rendelet a jóváhagyást követő 30-ik napon lép hatályba. A hatálybalépéssel egyidejűleg a somogyvámosi 0183 hrsz-ú területre vonatkozó 14/2005 (V.24.) számú rendeletben foglaltakat fenntartásával a „Somogyvámos Község Rendezési tervéről”- szóló 9/1993. (X1.24.) számú rendelet hatályát veszti.
(3) A rendelet előírásait a hatálybalépést követően induló ügyekben kell alkalmazni.
31. § Ez a rendelet 2006. április 27-én lép hatályba.
Az 1. § (4a) bekezdését a Somogyvámos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2013. (XI. 22.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be. Az 1. § (4a) bekezdését a Somogyvámos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2014. (VIII. 29.) önkormányzati rendelete 1. §-a hatályon kívül helyezte.