Jászárokszállás Város Önkormányzata Képviselő-testületének

7/2006. (III.31.) rendelete

a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16.§ (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a szociális igazgatásról és ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. törvényben (a továbbiakban: Szt.) 10.§-ában, 25.§ (3) bekezdésében, 26.§-ban, 32.§ (3) bekezdésében , 37/D. § (2) bekezdés d.) pontjában, 38. § (9) bekezdésében, 43/B.§ -ban, 45. § (1) bekezdésében, 50. § (2) bekezdésében, valamint a 62. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról, illetőleg a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról Jászárokszállás Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az alábbi rendeletet alkotja:

A rendelet célja

1. §

Az Szt. helyi végrehajtásaként a helyi sajátosságoknak megfelelően szabályozza a szociális ellátások formáit, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, szervezeti kereteit, továbbá folyósításának és ellenőrzésének rendszerét.

A rendelet hatálya

2. §

(1)[1] A rendelet hatálya Jászárokszállás város közigazgatási területén az Szt. 3.§-ában meghatározott személyekre terjed ki.

(2)[2]

(3)[3]

(4)[4]

Eljárási rendelkezések

3. §

(1)[5] A szociális rászorultságtól függő ellátások iránti kérelmeket Jászárokszállás Város Polgármesteri Hivatalánál kell benyújtani.

(2)[6] Az Szt.-ben és az e rendeletben szabályozott ellátások iránti igényeket folyamatosan lehet benyújtani.

(3) A kérelmező köteles – az elemi kárra vonatkozó átmeneti segély megállapítása kivételével - minden ellátási forma megállapítása iránti kérelméhez;

a) a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) szerinti igazolásokat, valamint ezen rendelet 10. számú melléklete szerinti jövedelemnyilatkozatot az alábbiak szerint:

aa) havi rendszerességgel járó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét (munkabér-igazolás, egyenlegértesítő),

ab) A Munkaügyi Központ munkanélküli segélyt megállapító határozatának másolatát, valamint a segély kifizetéséről szóló kérelem benyújtását megelőző kifizetési hó kifizetési csekkét,

ac) A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság igazolását a nyugdíj összegéről, vagy a nyugdíjas igazolvány fénymásolatát és a kérelem benyújtását megelőző hónap nyugdíjszelvényét,

ad) vállalkozók és őstermelői igazolvánnyal rendelkezők esetében a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző 12 hónap alatt szerzett jövedelemről APEH igazolást, illetve töredék évről szóló nyilatkozatát a rendelet 1. számú melléklete szerint,

ae)[7] egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelem esetében a kérelem benyújtását megelőző év alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát a rendelet 2. számú melléklete szerint,

af) tartásdíjról, a ténylegesen felvett tartásdíj utolsó havi átvételéről szóló iratot (elismervény, postai feladóvevény, stb.) és a szülők közötti egyezséget tartalmazó közokiratot, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratot, illetve a tartásdíj megállapításáról szóló jogerős bírósági ítéletet, illetve ennek hiányában a tartásdíj összegére vonatkozó nyilatkozatot.

            ag) az állam által megelőlegezett gyermektartásdíjról a gyámhivatal határozatát,

ah) a családi pótlékról az azt igazoló postai kézbesítési szelvényt vagy hatósági bizonyítványt, és a kérelem benyújtását megelőző havi bérfizetési jegyzék, mely külön tartalmazza a családi pótlék összegét.

            ai) ösztöndíjról a főiskola vagy egyetem igazolását az ösztöndíj éves összegéről.

           aj)

b) A rendelet 2.§ (3) bekezdése szerinti személy kérelméhez – az e rendeletben meghatározottakon túl – csatolni kell a Korm. Rendelet 11. § - ban foglalt iratokat.

(4)[8] A kérelmező vagy családja vagyoni viszonyának igazolásához csatolni kell:

a)a rendszeres szociális segély, valamint

b)a méltányossági alapon adható támogatások igénylése esetében a Korm. rendelet 1. számú mellékletében szereplő vagyonnyilatkozatot.

(5) A kérelmezőnek csatolnia kell továbbá az alábbi szociális ellátások megállapításához:

a) Aktív korúak ellátásának igénylése esetén:[9]

a Korm. rendelet 15. § (1) –(5) bekezdéseiben foglaltakat, valamint az ott megjelölt mellékletek szerinti igazolásokat.

b)[10] Lakásfenntartási támogatás igénylése esetén:

ba) Normatív lakásfenntartási támogatás esetén:

a Korm. Rendelet 20. § (2) bekezdésében meghatározott igazoló okiratokat.

bb)[11]

c)[12]

d) Átmeneti segély igénylése esetén:

-elemi kárról szakhatósági igazolást, betegségről háziorvosi igazolást, vagy a fekvőbeteg szakellátást nyújtó intézmény zárójelentését,

-halálesetről az anyakönyvi kivonat másolatát,

-a speciális betegségről orvosi szakvéleményt,

-bűncselekmény elkövetéséről rendőrségi feljelentés másolatát;

-az igénybe vett egészségügyi szolgáltatás díját és a gyógyszerköltséget igazoló számlát, illetve annak másolatát.

e) Temetési segély igénylése esetén:

-A Korm. Rendelet 32.§ (1)-(3) bekezdésében meghatározott igazoló okiratokat.

f)Köztemetés esetén:

-az eltemettetésre köteles személy nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy az eltemettetésről nem tud gondoskodni, a rendelet 5. számú melléklete szerint,

-az eredeti halotti anyakönyvi kivonatot.

g)[13]Méltányossági közgyógyellátás igénylése esetén:

-a havi rendszeres gyógyító ellátásokról kiállított háziorvosi igazolást (formanyomtatvány szerint), valamint a rendelet 3.§ (3) bekezdése szerinti jövedelemigazolásokat.

(6) A szociális ellátásban részesülő a jogosultsága feltételeit érintő lényeges tények (lakcím, jövedelem, vagyoni viszony, egészségi állapot, stb.) megváltozását 15 napon belül köteles a Polgármesteri Hivatalnál[14] bejelenteni.

(7) A Polgármesteri Hivatal[15] a döntés előkészítés során a kérelmező szociális helyzetéről környezettanulmányt készíthet.

(8)[16]

(9) Az átruházott hatáskörök felsorolását e rendelet 6. számú melléklete tartalmazza.

Jogosulatlanul igénybevett ellátás megtérítése

4. §

(1) Az Szt-ben, valamint a jelen rendeletben meghatározott feltételek hiányában, vagy azok megsértésével nyújtott szociális ellátást meg kell szüntetni.

(2) A szociális hatáskört gyakorló szerv az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt az ellátás megtérítésére kötelezi

a)a pénzbeli ellátást kamattal (a Ptk. 232. § (2) bekezdésében meghatározott) megemelt összegű visszafizetéssel,

b)a természetben nyújtott ellátást a dolog visszaszolgáltatásával, illetve a szolgáltatásnak megfelelő pénzegyenértéknek az a) pontban meghatározott kamattal megemelt összegű megfizetésével.

(3) Különös méltánylást érdemlő esetekben

a)a pénzbeli ellátás visszafizetésére részletfizetés adható, vagy

b)a kamat összege elengedhető, csökkenthető, vagy

c)a megtérítés elengedhető.

(4) A (3) bekezdésének alkalmazásában különös méltánylást érdemlő eset különösen,

-ha a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-át,

-ha az egyedül élő személy jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120 %-át,

-ha a családban 5, vagy ennél több kiskorú gyermek ellátásáról gondoskodnak,

-ha a családban rendkívüli élethelyzet következik be (pl: tartós betegség, elemi kár, három hónapot meghaladó kórházi ápolás, stb.), vagy

-ha a megtérítési kötelezettség veszélyeztetné a család megélhetését.

A pénzbeli ellátások formái

5.§[17]

Az önkormányzat a jogosult számára szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátásként:

• átmeneti segélyt,
• temetési segélyt,
• rendkívüli gyógyszertámogatást állapít meg.

Időskorúak járadéka

6. §[18]

Aktív korúak ellátására való jogosultság

7. §

Rendszeres szociális segély[19]

(1) [20]

(2) [21]

(3)[22] Az Szt. 37.§ (1) bekezdés b)-d) pontjai alapján rendszeres szociális segélyben részesülő személy köteles együttműködni az Önkormányzat által kijelölt szervvel. Jászárokszállás Város Önkormányzata által az együttműködésre kijelölt szerv: Gondozási Központ Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata (5123 Jászárokszállás, Móczár Andor tér 7.).

(4) [23]

(5) [24]

(6) [25]

A rendszeres szociális segélyezettek esetében az együttműködés eljárási szabályai

7/A.§

(1) Az aktív korú ellátásra való jogosultságot és a rendszeres szociális segélyt megállapító határozatban rendelkezni kell:

a) az együttműködési kötelezettség formáiról,

b) az együttműködésre kijelölt szervnél történő nyilvántartásba vételi kötelezettségről a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül,

c) az együttműködési kötelezettség megszegésének jogkövetkezményeiről.

(2) A rendszeres szociális segély megállapításról és az együttműködési kötelezettségről a határozat egy példányának megküldésével kell értesíteni az együttműködésre kijelölt szervet.

(3)[26]

(4) Az együttműködésre kijelölt szerv:

a) jelzi a jegyzőnek, ha a rendszeres szociális segélyezett személy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget,

b) az éves értékelés megküldésével tájékoztatja a jegyzőt a beilleszkedést elősegítő program végrehajtásáról.

(5)[27] Az Szt. 37/B. § (2) bekezdése alkalmazásában az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy

a)az ellátást megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nem veteti magát nyilvántartásba az együttműködésre kijelölt szervnél,

b)nem köt írásban együttműködési megállapodást,

c)nem teljesíti a megállapodásban és a beilleszkedést segítő programban foglaltakat,

d)nem jelenik meg a személyes találkozás céljából az együttműködésre kijelölt szervnél a számára előírt időpontban.

Az együttműködési kötelezettség teljesítésében a segélyben részesülő személlyel írásban megkötött beilleszkedést segítő program az irányadó.

Rendszeres szociális segély természetbeni szociális ellátásként

7/B.§

(1) Rendszeres szociális segély természetbeni ellátás formájában akkor nyújtható, ha a családban védelembe vett gyermek él, és a gyermek(ek) családgondozója ezt javasolja.

(2) Természetbeni ellátás lehet: élelmiszer, tankönyv, tüzelő segély (fa, szén), a közüzemi díjak (ivóvíz, csatornaszolgáltatás, szemétszállítási díj), gyermekintézmények térítési díjának kifizetése.

(3) A rendszeres szociális segély megállapításakor, illetve a folyósítás alatt folyamatosan a Polgármesteri Hivatal Hatósági Irodája figyelemmel kíséri, hogy a rendszeres szociális segélyben részesülő személynek van-e védelembe vett gyermeke. Amennyiben igen, tájékoztatást kér a gyermek családgondozójától, javasolja-e a rendszeres szociális segély meghatározott részének természetbeni ellátásként történő megállapítását.

(4) Ha a család részére közüzemi díj vagy gyermekintézményi térítési díj kifizetése történik, a rendszeres szociális segély összegéből a szolgáltatási díjat a szolgáltató által kiállított számla alapján havonta részére közvetlenül kell kifizetni.

(5) A rendszeres szociális segély megállapított összegének gyermekenként 15 %-a, de összesen legfeljebb 50 %-a nyújtható természetben.

(6) A rendszeres szociális segély természetbeni ellátásként történő nyújtásának kezdete a családgondozó jelzését követő hó 1. napja, vége a családgondozó erre irányuló jelzése alapján, a jelzés beérkezése hónapjának utolsó napja.

(7) Élelmiszer, tankönyv, tüzelő segély formájában alkalomszerűen lehet a rendszeres szociális segélyt nyújtani. Erre irányuló javaslatot a védelembe vett gyermek családgondozója tesz a Hatósági Iroda felé.

7/C.§[28]

Aktív korúak ellátására való jogosultság egyéb feltételei

(1) Az aktív korúak ellátását kérelmező személy a jogosultság egyéb feltételeként köteles házának, kertjének rendben tartására az alábbiak szerint:

a)az általa életvitelszerűen lakott ingatlan udvarának és kertjének rendben tartása, az ott található szemét és lom eltávolítása, az udvar és a kert gondozása, gyommentesítése

b)az ingatlan előtti járdának (járda hiányában egy méter széles területsávnak) és a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területének a gondozása, tisztán tartása, szemét- és gyommentesítése

c)az ingatlan, valamint a hozzá tartozó udvar, kert rágcsálóktól, kártevőktől való mentesítése

d)  az állattartásra vonatkozó helyi szabályok betartása.

(2) A kérelmező köteles az (1) bekezdésben felsorolt állapotot a jogosultság megállapítását követően is folyamatosan fenntartani.

Lakásfenntartási támogatás

8. §

(1)[29]

(2)[30]

(3)[31]

(4)[32]

(5)[33]

(6)[34]

(7)[35]

(8)[36]

(9)[37]

(10)[38]

(11)[39]

(12)[40]

Ápolási díj

9. §

(1)[41]

(2)[42]

(3)[43]

(4) [44]

(5)[45]

(6)[46]

(7) [47]

(8) [48]

(9)[49]

(10)[50]

(11) [51]

(12)[52]

Átmeneti segély

10.§

(1) Átmeneti segélyben részesíthető az, aki létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzd.

(2) Elsősorban azokat a személyeket indokolt átmeneti segélyben részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások, különösen betegség, elemi kár miatt anyagi segítségre szorulnak.

(3) Átmeneti segélyben részesíthető az a kérelmező:

a)akinek családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 140%-át nem haladja meg,

b)egyedülálló esetén az egy főre jutó jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj 170%-át nem haladja meg,

c)egyedül élő 70 év feletti idős személy, vagy 70 év feletti házaspár, aki(k)nek a havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át nem haladja meg.

Rendkívüli méltánylást érdemlő esetben e korlátozástól el lehet térni.

Méltányosságból átmeneti segély nem állapítható meg annak a személynek, aki a lakóingatlanán felül további, az Szt. fogalmak között rögzített, 4.§ b) pontjában meghatározott összeghatárt meghaladó vagyonnal rendelkezik. Kivéve, ha a motorkerékpár, személygépkocsi, teherautó, ingatlan a foglalkozásához szükséges, vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója a mozgáskorlátozott.

(4) Átmeneti segély egy naptári évben egy család részére negyedévente egy alkalommal adható.

(5) Az átmeneti segély legkisebb összege esetenként az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20%-a, legmagasabb összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege.

(6) Rendkívüli esemény (pl.: elemi kár, váratlan haláleset, súlyos betegség, baleset stb.) bekövetkezésekor, annak enyhítésére egy alkalommal nyújtható átmeneti segély mértéke maximálisan az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosa.

(7) Az (6) bekezdés szerinti esemény következtében benyújtott kérelmet soron kívül kell elbírálni, és a megállapított segélyt haladéktalanul folyósítani kell.

(8) A (3)-(6) bekezdés alkalmazásában a segély megállapításakor a kérelmező és családja egységes elbírálás alá esik. Egy családon belül – a kiskorú gyermeket kivéve – több személy részére nem állapítható meg támogatás.

(9) Az önkormányzat rendkívüli gyógyszertámogatásban részesíti azt a személyt, akinek a családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedülálló esetén pedig a 250%-át, és

a)betegsége miatt jelentős gyógyszerköltsége merült fel,

b)gyógyászati segédeszköz, kötszer vásárlása miatt jelentős költségei merültek fel.

Jelentős az a költség, amely meghaladja az egy főre eső jövedelem 15%-át.

A rendkívüli gyógyszertámogatás iránti igény haladéktalanul elbírálásra kerül.

(10) A gyógyszertámogatás személyenként évente legfeljebb két alkalommal adható. Összege esetenként nem lehet több, mint az igazolt gyógyszer, illetve gyógyászati segédeszköz, kötszer, kérelmezőt terhelő költségének 50%-a, de legfeljebb 15.000,-Ft.

(11) Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkező személy gyógyszertámogatásban nem részesíthető.

(12) Átmeneti segély elbírálásakor, amennyiben a kérelmező életmódja, életvitele, valamint a jegyző által készített környezettanulmány és a köztudomású tények alapján bizonyosságot nyer, hogy a kérelmező a részére megállapított átmeneti segélyt nem a saját vagy családja létfenntartásához nélkülözhetetlen árucikkekre (hanem pl. élvezeti cikkekre) fordítaná, részére az átmeneti segélyt természetben kell megállapítani.

A (3) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén sem állapítható meg segély annak, aki lakásán felül további, az Szt. 4. § b) pontjában megjelölt összeghatárt meghaladó vagyonnal rendelkezik. Kivéve, ha a motorkerékpár, személygépkocsi, teherautó a kérelmező foglalkozásához szükséges, vagy ha a személygépkocsival rendelkező személy vagy vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója súlyos mozgáskorlátozott.

Nem állapítható meg segély annak, aki nem tartja a kapcsolatot a Munkaügyi Központtal, bár fizikailag munkavégzésre alkalmas.

Nem állapítható meg segély annak, aki a közhasznú/közcélú munkát nem kezdi meg, vagy saját hibájából abbahagyja.

(13) A (12) bekezdés alkalmazásában természetbeni ellátás:

a)tanszersegély

b)étkezési térítési díj támogatás,

c)élelmiszer, ruházat, tüzelő, stb. beszerzés,

d)vásárlási utalvány.

(14)[53] A polgármester halaszthatatlan esetben (pl. elemi kár, stb.) átmeneti segélyt állapíthat meg.

Temetési segély

11. §

(1) Temetési segélyben részesíthető az, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti.

(2) Temetési segélyre jogosult az, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát.

(3) A támogatás mértéke nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10 %-ánál, és nem lehet több annak 20%-ánál. A helyben szokásos legolcsóbb temetés költségére a helyi temetkezési szolgáltató januári árjegyzéke az irányadó.

(4) Temetési segély nem állapítható meg;

a) amennyiben a becsatolt iratokból az állapítható meg, hogy a temetés költségei az átlagosat jóval meghaladja és nem lehet vélelmezni, hogy a költségek viselése az eltemettető létfenntartását veszélyezteti, a kérelmet a polgármester elutasíthatja.

b) ha a temetési segélyt kérő összes körülményeit vizsgálva megállapítható, hogy az elhunyt hagyatékából a temetés költsége fedezhető, temetési segélyt csak rendkívüli méltánylást érdemlő esetben lehet megállapítani.

c) annak, aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. tv.16. §-a alapján temetési hozzájárulásban részesült.

d) annak, aki szerződés erejénél fogva köteles az elhunyt eltemettetéséről gondoskodni.

A természetben nyújtott ellátások formái

12. §

(1) Az adott pénzbeli ellátás tekintetében hatáskörrel rendelkező szerv (hatáskör átruházás esetén személy) döntése alapján egyes pénzbeli ellátások egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatóak.

(2) Természetbeni ellátás különösen az élelmiszer, tankönyv, a tüzelő segély, a közüzemi díjak, illetve a gyermekintézmények térítési díjának kifizetése, valamint a családi szükségletek kielégítését szolgáló, gazdálkodást segítő támogatás.

(3)[54] Az önkormányzat a következő természetben nyújtott szociális ellátásokat állapítja meg:

a) pénzbeli ellátások, melyek természetben is nyújthatóak:

- átmeneti segély

- temetési segély.

b) jellegükből fakadóan természetbeni ellátások:

-     közgyógyellátás

- élelmiszer, tankönyv, tüzelő segély, közüzemi díjak, illetve a gyermekintézmények térítési díjának kifizetése, valamint a családi szükségletek kielégítését szolgáló, gazdálkodást segítő támogatások.

Köztemetés

13. §

(1) Az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről a polgármesternek kell 30 napon belül gondoskodnia, ha eltemettetésre köteles személy

-nincs, vagy nem lelhető fel, illetve

-az eltemettetésről nem gondoskodik.

(2) A köztemetéssel kapcsolatban az Szt. 48.§-ában meghatározottak az irányadók.

(3) A köztemetés megtérítési kötelezettsége alól mentesül az a temetés költségének viselésére köteles személy, aki az elhunyt személytől nem örököl vagyont és az Szt. 4. § b) pontjában megjelölt összeghatárt meghaladó vagyonnal nem rendelkezik.

Közgyógyellátás

14. §

(1)[55]

(2)[56]

(3)[57] Méltányosságból – egy évi időtartamra – közgyógyellátásra jogosult az a személy, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 220%-át, egyedül élő esetén a 230%-át és a havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át.

Egyéb természetbeni ellátások

15. §

(1) A pénzbeli ellátások természetbeni ellátás formájában is nyújthatók, különösen az e rendelet 12. § (2) bekezdésében meghatározottak esetén.

(2) A pénzbeli ellátások természetbeni ellátási formaként való nyújtása tényéről és indokáról az érintettet az ellátást megállapító határozatban tájékoztatni kell.

(3) A természetbeni ellátás konkrét formájáról, módjáról a bizottság határozatban dönt.

Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság

16. §[58]

Személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások

17. §

(1) Az Önkormányzat a szociálisan rászoruló személyek részére biztosítja a személyes gondoskodást nyújtó következő szociális alapszolgáltatásokat és a jelen § (2) bekezdésében biztosított szakosított ellátást;

a)étkeztetés

b)házi segítségnyújtás

c)családsegítés

d) 

e)nappali ellátás

(2) Szakosított ellátás: ápolást, gondozást nyújtó intézmény.

Étkeztetés

18. §

(1)[59] Az étkeztetés keretében az Szt. 62.§-ában meghatározott szociálisan rászorult személyekről kell az Önkormányzatnak gondoskodnia.

(2) A szociálisan rászorultak körében étkeztetésre jogosultak:

• a hajléktalan személyek,
• a háziorvos által kiadott igazolás alapján az egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük miatt rászorulók.

(3)[60] Étkeztetésben kell részesíteni azt az igénylőt, illetve eltartottat is, aki kora vagy egészségi állapota miatt nem képes a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről más módon gondoskodni.

(4) Nem jogosult szociális étkeztetésre az a személy, aki után a hozzátartozója ápolási díjban részesül.

(5) A településen élő fogyatékos személyek, pszichiátriai betegek, hajléktalan személyek vagy szenvedélybetegek részére lehetőséget kell biztosítani az étkeztetés igénybevételére, illetve segítséget kell nyújtani a saját lakóhelyükön történő étkezés biztosítására.

(6)[61]

(7)[62]

(8)[63]

(9)[64]

(10)[65] Az étkeztetésért fizetendő térítési díj mértékét minden évben az Önkormányzat költségvetési rendeletében kell megállapítani.

(11) A személyi térítési díj indokolt esetben kérelemre mérsékelhető, legfeljebb a fizetendő díj 50 %-áig. Az elbírálás a polgármester hatáskörébe tartozik.

(12) Az önkormányzat az étkeztetést a Gondozási Központ bevonásával látja el.

Házi segítségnyújtás

19. §

(1)[66] Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az Szt. 63.§ (2) bekezdésében meghatározott, az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.

(2) Nem jogosult házi segítségnyújtásra az a személy;

a)akire tekintettel a hozzátartozója ápolási díjban részesül,

b)akinek ellátását tartási-, életjáradéki-, öröklési szerződésben vállalták.

(3) Átmenetileg házi segítségnyújtásban részesíthetők a (2) bekezdés a) és b) pontjában megjelölt személyek is, ha a kötelezett a vállalását valamilyen oknál fogva nem teljesíti. Ez esetben a teljes intézményi óradíjat meg kell fizetni.

(4)[67]

(5)[68]

(6)[69] A házi segítségnyújtás keretében biztosított ellátásért az Önkormányzat költségvetési rendeletében megállapított térítési díjat kell fizetni.

(7)[70]

(8) A 80 éven felüliek részére indokolt esetben méltányosságból maximum havi 20 óra térítésmentes szolgáltatás engedélyezhető. Az engedélyezés a polgármester hatáskörébe tartozik.

(9) Az önkormányzat a házi segítségnyújtást a Gondozási Központon keresztül látja el.

Családsegítés

20. §

(1)[71]

(2)[72]

(3)[73]

(4) A családsegítő szolgálatnak az egyén és család számára nyújtott szolgáltatása térítésmentes.

(5) Az önkormányzat a családsegítés körébe tartozó feladatait a Gondozási Központ keretein belül látja el.

Szociális információs szolgáltatás

21. §[74]

Nappali ellátás, Idősek Klubja

22. §

(1)[75] A nappali ellátást nyújtó Idősek Klubja az Szt. 65/F.§ (1) bekezdésében – rendkívül indokolt esetben az Szt. 65.§ (2) bekezdésében – meghatározott személyek részére biztosít lehetőséget az Szt. 65/F.§ (1) bekezdésében meghatározott szolgáltatások igénybe vételére.

(2)[76]

(3)[77] A nappali ellátásért az Önkormányzat költségvetési rendeletében megállapított térítési díjat kell fizetni.

(4) Indokolt esetben – kérelemre – a térítési díj legfeljebb 30%-kal csökkenthető. A kérelem elbírálása a polgármester hatáskörébe tartozik.

Ápolást gondozást nyújtó intézmény, Idősek Otthona

23. §

(1)[78]

(2)[79]

(3)[80]

(4) Idősek otthonába csak olyan jászárokszállási állandó lakcímmel rendelkező személyek vagy házaspárok helyezhetők el, akik sem önkormányzati lakásra vonatkozó határozatlan idejű bérleti jogviszonnyal, sem lakásra vonatkozó tulajdonjoggal nem rendelkeznek.

Szabad férőhely esetén - arra jogosult személyek - más településről is elhelyezhetőek az Idősek Otthonába.

(5)[81] Az Idősek Otthonában (Apartmanház) a havi intézményi térítési díj és gyógyszerköltség kizárólag a Gondozási Központ bankszámlájára való átutalással vagy készpénzátutalási megbízáson (csekken) fizethető meg.

(6)[82]

(7) Az elhelyezéskor személyenként 1.600.000.-Ft, azaz Egymillió-hatszázezer forint egyszeri hozzájárulást kell fizetni az intézmény részére. Ezen összegből a temetési költség 220.000,-Ft, azaz Kettőszázhúszezer forint.

(8)[83]

(9)[84]

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások intézményi formája: Gondozási Központ

24. §

(1) Az Önkormányzat az időskorúak alap- és nappali ellátása biztosítására Gondozási Központot működtet.

(2) A Gondozási Központ az alábbi feladatokat látja el:

a)Idősek Otthona feladatait,

b)Idősek Klubjának feladatait,

c)Szociális étkeztetést,

d)Házi segítségnyújtást,

e)Családsegítést, gyermekjóléti szolgáltatást,

f)Gyermekek napközbeni ellátására bölcsőde tevékenységének összehangolása.

(3)A személyes gondoskodást nyújtó ellátásra irányuló kérelmet a Gondozási Központ vezetőjéhez kell benyújtani.

(4) Az intézményvezető külön eljárás nélkül, haladéktalanul köteles házi segítségnyújtást biztosítani annak a rászorulónak, akinek életét, testi épségét, egészségi állapotát az ellátás elmaradása veszélyeztetné.

(5) Az ellátás megszűnik, amennyiben

- az ellátás megállapítása határozott időre vagy feltétel bekövetkezéséig történt,

- az ellátott az ellátást előzetes bejelentés nélkül tartósan (legalább két hétig) nem vette igénybe, és ezt utólag elfogadható módon nem mentette ki,

- nappali ellátás esetén az ellátott magatartásával a közösséget zavarja, a házirendet súlyosan megsérti, vagy olyan betegségben szenved, amely a közösség látogatására alkalmatlanná teszi, illetőleg a közösséget veszélyezteti,

- az ellátott a részére megállapított térítési díj megfizetését figyelmeztetés ellenére elmulasztotta, feltéve, hogy annak megfizetésére egyébként képes lenne.

(6) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátás igénybevételéről az intézményvezető és az ellátott Megállapodást köt. A Megállapodásnak tartalmaznia kell:

• étkeztetés esetén az étkeztetés módját,
• házi segítségnyújtás esetén a segítségnyújtás tartalmát, időpontját,
• a személyi térítési díj összegét, a megfizetés időpontját, módját,
• az ellátástól való távolmaradás esetén (pl. betegség, kórházi ápolás, elutazás, stb.) előzetes bejelentési kötelezettségre vonatkozó szabályokat,
• az ellátás megkezdésének időpontját,
• az ellátás megszűnésének eseteire vonatkozó figyelmeztetést.

(7) A Gondozási Központ belső szervezeti egységei szakmailag önállóak, tevékenységük összehangolása, koordinálása a Gondozási Központ vezetőjének feladata.

Szociálpolitikai Kerekasztal

25. §[85]

Az Önkormányzat helyi Szociálpolitikai Kerekasztalt hoz létre, melynek elnöke az Egészségügyi, Szociális és Családvédelmi Bizottság elnöke, tagjai a 9. számú melléklet szerinti személyek.

Záró rendelkezések

26. §

(1) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekre a szociális törvény, valamint a végrehajtására kiadott kormány rendeletek és más felsőbb szintű jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, de rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Jászárokszállás Város Önkormányzat Képviselő-testületének a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 13/2003. (VI.27.) rendelete, és az azt módosító 5/2004. (II. 06.), 11/2004. (III. 26.), 25/2004.(09. 10.), 8/2005.(VI. 24.), valamint a 15/2005. (X. 28.) rendelete hatályát veszti.

(4) Jászárokszálláson jelen rendelet 5.§-ában felsorolt pénzbeli ellátások közül átmeneti segély 2010. július 1. napjától csak azon ingatlantulajdonosok, illetve használók részére kerülhet kifizetésre,

a) akiknek ingatlana, s az azon található épület, kert, udvar megjelenésében – az általános elvárások szerint – harmonikusan, esztétikusan illeszkedik környezetükbe; valamint

b) akiknek a kutyájuk be van oltva veszettség elleni védőoltással.

Kelt: Jászárokszállás Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2006. március 30-i ülésén.

Kihirdetve: Jászárokszállás, 2006. március 31-én.

            Gergely Zoltán                                                     Dr. Visnyai Noémi

              polgármester                                                                   jegyző

sztés...