1. § (1) A rendelet célja, hogy Zimány község közigazgatási területén a köztisztaságot fenntartsa, az ezzel kapcsolatos feladatokat, kötelezettségeket és tilalmakat a helyi sajátosságoknak megfelelően rendezze.

(2) A rendelet hatálya a község közigazgatási területén állandó vagy ideiglenes jelleggel tartózkodó, illetve tevékenységet folytató magánszemélyekre, jogi személyekre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetekre egyaránt kiterjed. Nem terjed ki a rendelet hatálya a veszélyes hulladékokra, a települési folyékony hulladékokra és az azokkal összefüggő tevékenységre.

(3) A köztisztaság és a települési környezet fenntartása elsőrendű közegészségügyi érdek, ezért ennek előmozdításában mindenki köteles hathatósan közreműködni, a szennyeződést, fertőzést eredményező tevékenységtől, illetőleg magatartástól tartózkodni.

(4) Az egyes ingatlanok tisztántartásáról az ingatlan tulajdonosának, használójának (haszonélvezőjének, másnak a használatában lévő ingatlanok tisztántartásáról pedig a használati joggal rendelkező bérlőnek) kell gondoskodni.

(5) A település egész területén a szervezett szemétszállításról az önkormányzat gondoskodik.

2. §¹ A rendelet értelmezése során a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Htv.), valamint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás végzésének feltételeiről szóló 385/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hkr.) és az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól szóló 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet fogalom-meghatározásait kell alkalmazni.”

3. § (1) A község területén lévő ingatlanok tisztántartásáról az ingatlanok tulajdonosai, tényleges használói kötelesek gondoskodni, továbbá kötelességük, hogy ingatlanukat megműveljék, rendben tartsák, gyomtól, gaztól megtisztítsák.

(2) Az önkormányzati tulajdonú közpark, köztemető, közterek rendszeres tisztántartásáról, portalanításáról, általános jellegű takarításáról, síkosság-mentesítéséről, a szilárd burkolatú utak tisztántartásáról (hóeltakarítás, síkosságmentesítés), szeméttárolók kihelyezéséről, ürítéséről az önkormányzat gondoskodik.

(3) Magánszemélyek, jogi személyek, jogi személyiséggel rendelkező egyéb szervezetek tevékenysége következtében közterületen keletkezett szennyeződés megszüntetése, a szennyeződést okozó szerv, illetve személy feladata.

(4) Köztisztasági szempontból járdának minősül az a gyalogos közlekedésre rendelt kiépített és kiépítetlen útterület, amely az ingatlan telekhatárától az úttest széléig (szegélyéig) terjed.

(5) Az ingatlan előtti járda tisztántartása az ingatlan tényleges használójának, illetve tulajdonosának kötelessége. Intézmények, kereskedelmi és vendéglátó-ipari egységek és más elárusítóhelyek előtti járdaszakaszt a tényleges használónak kell tisztántartani függetlenül attól, hogy a szemét üzleti tevékenységből származik-e. Ez a kötelezettség kiterjed a hó eltakarítással, a síkosság megszüntetésével kapcsolatos feladatokra is.

(6) A tényleges használó, illetve a tulajdonos kötelessége a járda mellett növő gaz kiirtása, a járdára kinyúló ágak és bokrok megfelelő nyesése.

(7) Ónos esőtől, jégtől, hótól síkossá vált járdát a szükséghez képest naponként többször fel kell hinteni. A felhintésre bomló, szerves anyagot nem tartalmazó szóróanyagot (homok, hamu, fűrészpor, kőporliszt) kell használni. E célra tüzelés után visszamaradt darabos, sérülést okozó anyagot használni nem szabad. A szóróanyag beszerzéséről a tisztántartásra kötelezettnek kell gondoskodni.

(8) A járda és a közút síkosság-mentesítését a tisztántartásra kötelezettnek úgy kell elvégezni, hogy abból ne származzon baleset.

4. § (1) A közterületen lévő árkok, nyitott csatornák, folyókák, átereszek tisztántartása, a csapadékvíz akadálytalan elfolyásának biztosítása, az úttesthez tartozó padka részen a kismértékű szennyeződés (mezőgazdasági termék, termény, növényi száradék) - az ingatlan előtti (melletti) szakaszra terjedően - az ingatlan tényleges használójának, illetve tulajdonosának kötelessége.

(2) Járműbehajtók átereszeinek építése, jó karban- és tisztántartása minden esetben az ingatlan használójának, illetve tulajdonosának kötelessége.

(3) Az ingatlanon keletkező csapadékvíz saját területen történő elhelyezéséről, illetőleg kiépített csapadékcsatorna esetén az abba történő bevezetéséről - előzetes bejelentés alapján - az ingatlan tulajdonosa gondoskodik. Szennyvíz, csapadékelvezető árokba, csapadékcsatornába való vezetése tilos.

(4) A csapadékelvezető árokba szennyezett (olajos, vegyszeres stb.) vizet bevezetni tilos! Eldugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot (szemetet, iszapot, papírt, törmeléket, tűz- és robbanásveszélyes anyagot) a csapadékvíz-elvezető árokba szórni, beleönteni, beleseperni, vagy bevezetni tilos!

5. § (1) Építési területen és az építkezés közvetlen környékén (az építkezés előtti területen) az építést végző kivitelezőnek kell biztosítani a tisztaságot.

(2) Beruházások esetén a birtokbavételtől a kivitelezés megkezdéséig a beruházónak (bonyolítónak), ezt követően a kivitelezés befejezéséig a kivitelezőnek kell gondoskodni az általa elfoglalt terület tisztántartásáról.

(3) Építésnél, bontásnál vagy tatarozásnál a munkálatokat úgy kell végezni, az építési és bontási anyagokat, a kiásott földet úgy kell tárolni, hogy por és egyéb szennyeződés ne keletkezzen.

(4) Közterületen építési, bontási anyagot a polgármester által kiadott közterület-használati engedélyben meghatározott területen, az engedélyben megjelölt módon és időtartamig szabad tárolni. Magánterületen engedély nem szükséges, de csak olyan anyagot szabad tárolni, amely közegészségügyi szempontból veszélytelen.

(5) Közterületen bárminemű burkolat (úttest, járda stb.) felbontása csak a körjegyző valamint az országos közúthálózatba tartozó utak tekintetében a közút kezelőjének hozzájárulásával lehetséges.

(6) Amennyiben a munkálatok végzése során építési törmelék, illetve hulladékanyag keletkezik, úgy azt folyamatosan, legkésőbb a munka befejezésétől számított 48 órán belül a kivitelezést végző szervnek vagy személynek el kell szállítani, és a közterületet helyre kell állítani, illetőleg meg kell tisztítani.

(7) Tilos közútra, útpadkára salakot, építési törmeléket, illetve szemetet szállítani és helyezni! Közterületre kihordott szemetet vagy építési törmeléket az érintett ingatlan tulajdonosa köteles felszólításra 24 órán belül saját költségén összetakarítani, illetve elszállítani.

6. § (1) Közterületen szennyező anyagot (szemetet, rongyot, egyéb hulladékot) csak olyan módon szabad szállítani, hogy a szállításból semmi ki ne hulljon, por és csepegés ne keletkezzen. Ha a szállítás közben a terület szennyeződnék, a szennyeződés előidézője köteles azt eltávolítani és a további szennyeződés megakadályozásáról gondoskodni.

(2) Ha bármilyen szállítmány fel- vagy lerakásánál, a köz- vagy magánterület szennyeződik, a szennyeződés előidézőjének azt a fel- vagy lerakás elvégzése után nyomban meg kell tisztítani.

7. § (1) A község közterületén tilos járművet mosni, olajcserét vagy más olyan tevékenységet végezni, amely szennyeződést okoz. Lakóházhoz tartozó udvarban ilyen munkákat úgy kell végezni, hogy a szennyeződés közterületre ne kerüljön.

(2) A gondozott zöldterületre járművel ráhajtani, azon parkolni, azt bármi módon károsítani tilos!

8. § (1) Közterületen hirdetményt, plakátot csak az e célra rendszeresített helyen szabad elhelyezni. Tilos az építményeket, kerítéseket, élőfákat bármilyen felirattal megrongálni. A közszemérmet és közízlést sértő feliratokat a tulajdonos 24 órán belül köteles saját költségén eltávolítani.

(2) Épületen (kapun, ablakon stb.) egyéb létesítményben lévő, idejét múlt hirdetményt az elhelyező köteles eltávolítani, legkésőbb a felhívás kézhezvételétől számított 3 napon belül, köteles továbbá az így keletkezett hulladék összegyűjtéséről és elszállításáról is gondoskodni.

9. § (1) A közterületek, a sportolás céljára szolgáló területek, valamint a kiránduló- és táborozó-helyek beszennyezése tilos! A köztisztaság megóvása és a balesetek elkerülése érdekében az említett területen szemetet, hulladékot (üveg, papír stb.), szennyező vagy egészségre ártalmas anyagot kiönteni, elszórni vagy eldobni tilos.

(2) Szemetet, hulladékot csak az arra a célra rendszeresített és felállított szeméttartóba lehet elhelyezni.

(3) Aki közterületet, kiránduló-helyeket, valamint az itt elhelyezett felszerelési, berendezési tárgyakat beszennyezi, köteles annak megtisztításáról azonnal gondoskodni.

(4) Állati hullát, valamint olyan anyagot, amely a környék levegőjét szennyezi, az egészséget veszélyezteti, vagy élősdiek részére táptalajt nyújthat, sem közterületen, sem magánterületen elhelyezni vagy elhagyni nem szabad. Köz- vagy magánterületet fekáliával (emberi ürülékkel) szennyezni tilos!

(5) Az állattartással kapcsolatos köztisztasági feladatokról külön rendelet rendelkezik.

(6) Elhullott állat tetemét a tulajdonos köteles haladéktalanul a dögtárolóba, dögfeldolgozóba szállítani, szállítatni. Közúton történt állat elhullását - ha annak tulajdonosa ismeretlen - az önkormányzatnál azonnal be kell jelenteni.

10. § (1) Vállalkozói tevékenység ellátásához, magángazdálkodáshoz szükséges gépek, magántulajdonú forgalomból kivont (üzemképtelen) járművek tárolása közterületen tilos!

(2) Alkalmi jelleggel igénybe vett közterület és az azt körülvevő 10 méteres területsáv tisztántartása az alkalmi használó kötelessége. Az árusításból keletkező hulladék gyűjtésére zárható edényt kell kihelyezni és azt saját költségén elszállíttatni.

11. § (1) Az épület tulajdonosa gondoskodik arról, hogy az épület tetőzetéről az esővíz, hólé a járdára ne csorogjon.

(2) A település területén lévő tavakba, holtágakba, élő vízfolyásokba, belvízelvezető árkokba tisztítatlan szennyvizet, trágyalevet levezetni, partjait szemét vagy egyéb hulladék lerakásával beszennyezni tilos!

12. § (1) A járdáról letakarított jeget, havat a közút és a járda között úgy kell elhelyezni, hogy se a gyalogos, se a gépjármű forgalmat ne akadályozza.

(2) Tilos az összerakott hó elhelyezése:

(3) A járdáról a havat, ha szükséges, naponta többször is hóesés után azonnal el kell takarítani.

13. §³ (1)⁴ Az önkormányzat a hulladékgazdálkodási közfeladat ellátását e rendelet szerint a Kaposmenti Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás (a továbbiakban: Társulás) tagjaként a társulási megállapodásban foglaltak szerint megkötött közszolgáltatási szerződés alapján biztosítja.

(2)⁵⁶ Az önkormányzat közigazgatási területén a települési hulladék szervezett összegyűjtését, és ártalommentes elhelyezését, helyi kötelező közszolgáltatás (továbbiakban: közszolgáltatás) keretében a közszolgáltatás ellátására a Társulás által meghirdetett pályázatot elnyerő és közszolgáltatási szerződést kötő Kaposvári Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. 7400 Kaposvár, Áchim A. u. 2. (továbbiakban: közszolgáltató) biztosítja. A közszolgáltatás ellátására vonatkozó részletes feltételeket a Társulás és a közszolgáltató által kötött hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés rögzíti.

(3)⁷ A szervezett közszolgáltatást valamennyi ingatlanhasználó (továbbiakban: ingatlanhasználó) e rendeletben meghatározott módon köteles igénybe venni.

(4) A hulladék szállítását úgy kell elvégezni, hogy a közterület ne szennyeződjön. A közszolgáltató köteles az általa okozott szennyeződést haladéktalanul eltávolítani.

14. §⁸⁹ (1) Az ingatlanhasználó a zöldhulladék komposztálásáról elsősorban saját ingatlanán gondoskodik.

(2)¹⁰ A nem komposztált zöldhulladékot az ingatlanhasználó a közszolgáltató által megadott zöldhulladék-szállítási napot megelőző 15 napon keresztül elkülönítetten gyűjti és a közszolgáltató részére átadja.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott időtartamon kívül az ingatlanhasználó a nem komposztált zöldhulladékot a települési vegyes hulladék céljára szolgáló gyűjtőedényben gyűjti.

(4)¹¹ A zöldhulladékot a közszolgáltató az alapszolgáltatás részeként szállítja el.

(5) A zöldhulladékot (falomb, fanyesedék, kaszálék, egyéb növényi eredetű hulladék) az ingatlanhasználó ép és zárt fóliazsákban, vagy kötegelve helyezheti ki.

(6) A szállításra kihelyezett anyagok legkorábban a szállítást megelőző nap 18.00 óra után helyezhetők ki a közterületre.

(7) A karácsonyi ünnepek után a fenyőfák közterületről történő elszállításáról a közszolgáltatónak kell gondoskodnia. A lakosság a fenyőfákat a hulladékgyűjtő edények mellett helyezheti el legkésőbb minden év január 14. napjáig.

15. §¹²¹³ (1)¹⁴ Az ingatlanhasználó a települési vegyes hulladékot az 1. számú mellékletben szereplő szabványos, az ingatlanhasználónál keletkező hulladékmennyiségnek megfelelő méretű gyűjtőedényben gyűjti, melynek használata kötelező. A 60 literes gyűjtőedényt csak a lakóingatlant egyedül és életvitelszerűen használó természetes személy választhatja. Arról a tényről, hogy a lakóingatlant egyedül és életvitelszerűen használja az önkormányzat által kiállított igazolást kell benyújtania a közszolgáltató részére.

(2) Az (1) bekezdésben szereplő gyűjtőedényen felül az elkülönített gyűjtött hulladékot – a zöldhulladék kivételével – az ingatlanhasználó az erre célra rendszeresített, az ingatlanhasználónál keletkező hulladékmennyiségnek megfelelő méretű 120 literes, 770 literes vagy 1100 literes, szabványos kék színű gyűjtőedényben gyűjti, melynek használata kötelező.

(3) A gyűjtőedény beszerzése, javítása, pótlása az ingatlanhasználó kötelezettsége. A lakossági és gazdálkodó szervezeti gyűjtőedény lehet saját tulajdonú, vagy a közszolgáltatótól bérelt. Külterületen a gyűjtés történhet konténerekben is.

(4) A hulladék elszállítása céljából kihelyezett gyűjtőedény fedelének a közterület szennyezésének elkerülése érdekében lecsukott állapotban kell lennie. A hulladékot a gyűjtőedényben úgy kell elhelyezni, hogy az, az edény mozgatásakor és ürítésekor ne szóródjon, valamint a gépi ürítést ne akadályozza.

(5) A kihelyezett gyűjtőedény nem akadályozhatja a jármű és gyalogos forgalmat és elhelyezése egyébként sem járhat baleset vagy károkozás veszélyének előidézésével. Az ingatlanhasználó az ingatlanán tárolt gyűjtőedényt úgy helyezi el, hogy ahhoz állatok vagy illetéktelen személyek ne férjenek hozzá.

16. §¹⁵ (1) Az ingatlanhasználó a gyűjtőedényt a Hkr. 5. §-a szerinti módon tartja, azt a közterületre csak a begyűjtést megelőző napon 18.00 óra után, a begyűjtés napján 6.00 óráig helyezheti ki, és azt a begyűjtés napján köteles a közterületről bevinni. A közszolgáltató hulladékgyűjtő edények ürítését a begyűjtési napokon reggel hat és este húsz óra között végzi. A begyűjtés napját a közszolgáltató állapítja meg. A tulajdonos kötelezettsége a hulladék elszállításának napján az elszállítást követően a gyűjtőedény tárolási helyre történő visszahelyezése.

(2) A gyűjtőedény közterületre csak zárt fedéllel helyezhető ki. A közterületre kihelyezett gyűjtőedény nem lehet sérült és piszkos. A gyűjtőedény és közvetlen környezetének tisztán tartása az ingatlanhasználó kötelessége.

(3) A hulladékgyűjtő edényekről a közszolgáltató nyilvántartást köteles vezetni, amely tartalmazza:

(4) A közterületre kihelyezett gyűjtőedényből szemetet kiönteni, kivenni, abban guberálni tilos.

(5) A gyűjtőedény tisztítása szükség szerint, de évente legalább két alkalommal a gyűjtőedény tulajdonosának kötelezettsége.

16/A. § (2)¹⁶ Az ingatlanhasználó köteles a közszolgáltatónak bejelenteni, ha tulajdonos változás vagy egyéb ok miatt a közszolgáltatás igénybevételére kötelezetté válik.

(3) Belterületen a vegyes hulladékot és az elkülönítetten gyűjtött hulladékot a közszolgáltató heti egy alkalommal szállítja el. Külterületen a szolgáltatás igénybevétele nem kötelező, az esetenként megrendelt hulladékszállítás gyakoriságát a szerződő felek határozzák meg. A közszolgáltató az ingatlanhasználó számára a tárgyévet megelőző év utolsó napjáig térítésmentesen gyűjtési naptárt biztosít, amely tartalmazza a begyűjtött hulladék fajtáját és a begyűjtés időpontját.

(4) Ha a gyűjtőedény ürítése az ingatlanhasználók hibájából marad el, akkor az ürítésre csak a következő szállítási napon kerül sor. Ilyen esetben azonban soron kívüli szolgáltatás is rendelhető díj ellenében a közszolgáltatótól.

(5) A közszolgáltató a közszolgáltatás kötelező igénybevételére nem kötelezettek esetében idényjellegű szolgáltatásban is megállapodhat.

(6) Az ingatlanhasználó a települési vegyes hulladék gyűjtésére szolgáló gyűjtőedény űrtartalmát a szállítási gyakoriság és a Hkr. 7. §-ának figyelembe vételével választja ki. A Hkr. 7. § (1b) szerinti igazolást a Jegyző adja ki.

(7) Az ingatlanhasználó a rendszeresen használt típusedény űrméretében bekövetkező változást 30 napon belül köteles a közszolgáltatóhoz írásban bejelenteni.

(8) A szolgáltatási igény változását az ingatlanhasználó írásbeli bejelentése alapján közszolgáltató már a legközelebbi szállításkor köteles figyelembe venni, és ezt a soron következő számlázáskor érvényesíteni.

(9) Szüneteltethető a közszolgáltatás igénybevétele azokon az ingatlanokon, amelyeken folyamatosan legalább 60 napig senki sem tartózkodik és emiatt hulladék sem keletkezik. A szüneteltetésre vonatkozó igényt az ingatlanhasználó írásban köteles bejelenteni a közszolgáltatónak, a szünetelés kívánt kezdő időpontja előtt, legalább 30 nappal megelőzően és a számlákkal utólag igazolni a szüneteltetés tényét. Ha a szünetelésben bekezdés szerinti feltételeiben változás következik be, az ingatlanhasználó ezt írásban, haladéktalanul köteles a közszolgáltatónak bejelenteni. A szüneteltetés idejére már kiszámlázott ürítési díjat a közszolgáltató a számlákkal való igazolás benyújtását követően, utólag írja jóvá.

16/B. § (1) A települési vegyes, valamint az elkülönítetten gyűjtött települési hulladékot a közszolgáltató házhoz menő szolgáltatás keretében szállítja el.

(2) Az ingatlanhasználó a települési papír, műanyag és fém hulladékot a települési vegyes hulladéktól elkülönítetten gyűjti, amely elkülönítetten gyűjtött hulladékfajták közös gyűjtőedényben helyezhetőek el.

(3) Az ingatlanhasználó a települési üveg hulladékot elkülönítetten gyűjti és a hulladékgyűjtő szigeten helyezi el.

(4) Az ingatlanhasználó az elkülönítetten gyűjtött települési papír, műanyag és fém hulladékot hulladékgyűjtő szigeten is elhelyezheti.

(5) Az ingatlanhasználó az elkülönítetten gyűjtött települési papír, műanyag, fém és üveg hulladékot a hulladékgyűjtő udvarban is térítésmentesen leadhatja.

(6) A (4) - (5) bekezdésben foglalt lehetőség az ingatlanhasználót az előírt gyűjtőedények beszerzése alól nem mentesíti.

16/C. § (1) A szervezett köztisztasági szolgáltatás igénybevételével az ingatlanhasználó és a közszolgáltató között a Ptk. közszolgáltatási szerződésekre vonatkozó szabályai szerinti szerződéses jogviszony jön létre. A jogviszonyt a közszolgáltatás igénybevételének ténye hozza létre.

(2)¹⁷

(3)¹⁸ Az ingatlanhasználó (kivéve gazdálkodó szervezetek) és a közszolgáltató között létrejött szerződésben foglaltnál nagyobb mennyiségű hulladék elszállítását a közszolgáltató külön térítés ellenében végzi el. Ebben az esetben a közszolgáltató a hulladékot az erre a célra rendszeresített és forgalmazott, igénybevételi jogosultságot igazoló címkével ellátott 120 literes űrtartalmú nylonzsákban szállítja el, melyet a szabványos regisztrált gyűjtőedény mellett kell elhelyezni. Az erre a célra rendszeresített nylonzsák a közszolgáltatónál szerezhető be.

(4) Az ingatlanhasználónak télen, szükség esetén a tárolóhely és az úttest között legalább 1 méter széles átjárót kell létesítenie, azt a hótól meg kell tisztítania, síkosságmentesítésre alkalmas anyaggal felszórni, hogy a tartályok mozgatása akadályba ne ütközzék.

(5) A gazdálkodó szervezetnél, intézményeknél keletkező települési hulladék összegyűjtéséről, megfelelő méretű gyűjtőedény beszerzéséről, vagy bérletéről és elszállításáról, a közszolgáltatóval kötött szerződés alapján az ingatlanhasználó köteles gondoskodni. A keletkező települési hulladék más intézményekkel illetve lakóközösségekkel közös edényekben nem helyezhető el. Gazdálkodó szervezetek más gazdálkodó szervezettel, szervezetekkel közös gyűjtőedényt használhatnak, de a közös gyűjtőedény össztérfogata nem lehet kevesebb az egyes gazdálkodó szervezetek által a közszolgáltatóval kötött egyedi szerződésekben rögzített edénytérfogatok összegénél.

(6) A gazdálkodó szervezeteknél, intézményeknél keletkező települési hulladékot – amennyiben a közszolgáltatás igénybevételére kötelezettek, vagy az igénybe veszik – a közszolgáltató szállítja el.

(7) Szokásosnál nagyobb mennyiségű települési hulladék elszállíttatásáról az ingatlanhasználó köteles gondoskodni.

16/D. § (1) Elhasználódott gumiabroncsot, lakk- és festékmaradványt, étkezési olajat, fáradt olajat, növényvédő szereket, akkumulátort és szárazelemet, műanyag-, üveg-, papírhulladékot, fénycsövet, izzólámpát és lomot a hulladékgyűjtő udvarokban (Nagybajom 0197/33. hrsz, Hőgyész 038/20 hrsz.) és Kaposvár, Dombóvári úton a 0324/24 hrsz-ú hulladék-kezelő központban lehet (természetes személy ingatlanhasználó által történő beszállítás esetén térítésmentesen) elhelyezni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti hulladék elhelyezését a közszolgáltató a lakosság részére térítésmentesen, az alapszolgáltatás részeként biztosítja. A hulladékgyűjtő udvarban kezelési műveletek nem végezhetők.

(3) A még használható bútorokat, működő elektronikai cikkeket, háztartási eszközöket a Kaposvár, Dombóvári úton, a 0324/24 hrsz-ú hulladékkezelő központban kialakított újrahasználati központban és a hulladékgyűjtő udvarokban (Nagybajom 0197/33. hrsz, Hőgyész 038/20 hrsz.) lehet (természetes személy ingatlanhasználó által történő beszállítás esetén térítésmentesen) elhelyezni.

(4) A település hulladék elhelyezése, kezelése, ártalmatlanítása, hasznosítása kizárólag az erre a célra létesített Kaposvár, Dombóvári úton 0324/24 hrsz-ú hulladékkezelő központban történhet.

(5) A használhatatlanná vált, nagyobb méretű háztartási felszerelési tárgy, bútor és egyéb feleslegesség vált ingóság elszállítására évente egy alkalommal lomtalanítási akciót kell szervezni. A lomtalanítást a közszolgáltató végzi az önkormányzattal egyeztetve. A gyűjtés helyéről, időpontjáról, a helyben szokásos módon a lakosságot tájékoztatni kell.

16/E. § (1) A közszolgáltatási díjat az ingatlanhasználó fizeti.

(2)¹⁹ A díj megfizethető csekken, átutalással, vagy a jogszabályban meghatározott egyéb módon a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. részére.

(3) A díjfizetés időszaka egy naptári év.

(4)²⁰ A közszolgáltatási díjat az ingatlanhasználó a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt által megküldött számla alapján köteles megfizetni, a közszolgáltatási szerződésben meghatározott gyakorisággal.

(5)²¹ Késedelmes díjfizetés esetében a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. jogosult késedelmi kamat felszámítására.

16/F. §²² (1) Az önkormányzat bejelentés alapján vagy hivatalból végzi a település közigazgatási területén belül található közterületeken elhagyott hulladék felderítését.

(2) Az elhagyott hulladék felderítése az önkormányzatnál köztisztasági- és kommunális feladatokat ellátó foglalkoztatottakkal történik.

(3) Az elhagyott hulladék felderítője helyszíni szemle keretében meghatározza a hulladék pontos helyét, mennyiségét, típusát és jellegét, amelynek során feljegyzést és fényképfelvételeket készít, amelyeket soron kívül átad az önkormányzat jegyzőjének további intézkedés érdekében.

(4) Amennyiben a jegyző az elhagyott hulladék pontos helyének beazonosítását követően megállapítja, hogy a hulladék magántulajdonban álló ingatlanon található, úgy az ingatlantulajdonos egyidejű írásbeli értesítése mellett a rendelkezésére álló adatok megküldésével egyidejűleg eljárást kezdeményez a területileg illetékes hulladékgazdálkodási hatóságnál az elhagyott hulladék felszámolása érdekében.

(5) Amennyiben az elhagyott hulladék önkormányzati tulajdonban levő ingatlanon található, a jegyző soron kívül tájékoztatja a polgármestert, aki intézkedik a hulladék összegyűjtéséről és a közszolgáltató útján a hulladéklerakóba szállításáról.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott esetben az elhagyott hulladék elszállításával és ártalmatlanításával kapcsolatos költségek fedezetét az önkormányzat tárgyévi költségvetésben biztostani kell.

(7) A polgármeser folyamatosan gondoskodik a település közigazgatási területén belül található, korábban elhagyott hulladék lerakással érintett közterületek köztisztasági- és kommunális feladatokat ellátó foglalkoztatottakkal történő ellenőriztetéséről.”

17. § (1)²³ Az avar, a kerti, illetve növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék nyílt téri égetésére Zimány község belterületén minden hét keddi és pénteki napján 14.00 és 22.00 óra között kerülhet sor. Az égetés akkor tekinthető befejezettnek, ha a tűznek már parazsa, vagy füstje nincs. Amennyiben 22 órára a tüzelés nem fejeződik be, a tüzet el kell oltani oly módon, hogy füst-kibocsátás már ne legyen.

(2) Az égetendő kerti hulladék nem tartalmazhat más kommunális, illetve ipari eredetű hulladékot (PVC, veszélyes hulladék).

(3) A szabadban tüzet gyújtani, tüzelőberendezést használni csak úgy lehet, hogy az a környezetére tűz- vagy robbanásveszélyt ne jelentsen.

(4) A szabadban a tüzet és üzemeltetett tüzelőberendezést őrizetlenül hagyni nem szabad, s veszély esetén, vagy ha arra szükség nincs, a tüzet azonnal el kell oltani.

(5) A tüzelés, a tüzelőberendezés használatának színhelyén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétbe helyezni, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg a tűz eloltható.

(6) A kerti hulladék elszállítására a szervezett és meghirdetésre kerülő lomtalanítási akció is igénybe vehető.

(7) A hatóságilag elrendelt általános tűzrakási tilalom alól a rendelet nem ad felmentést.

18. § A községgazdálkodási körbe tartozó parkfenntartási feladat magában foglalja a község területén lévő parkok, játszóterek, sorfák, sövények gondozását.

19/A. § E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

20. § (1) Ez a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, kihirdetéséről a körjegyző gondoskodik.

(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a helyi környezet védelméről, a közterületek és az ingatlanok rendjéről, a település tisztaságáról szóló 4/2002.(VIII. 15.) sz. önkormányzati rendelet hatályát veszti.