Pethőhenye Község Képviselő-testületének 7/2006. (VIII. 10.) számú rendelete a település
Helyi Építési Szabályzatának jóváhagyásáról

Pethőhenye Községek Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6.§-ában, valamint a helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990. évi LXV. törvény 8.§. (1) bekezdésében biztosított feladat- és jogkörében eljárva, továbbá az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről (továbbiakban: OTÉK) szóló 253/1997. (XII. 20.) Kor­mányrendelet 4.§. (3) bekezdésében biztosított felhatalmazással élve a mellékelt dokumentáció alapján az alábbi rendeletet alkotja.

Általános előírások

Az előírások hatálya

1-§ ^[1]

(1) A helyi építési szabályzat a település teljes közigazgatási területére terjed ki.

(2) A helyi építési szabályzat mellékletét képezi a szabályozási terv, melynek hatálya az alábbi területekre terjed ki:

a) Pethőhenye község belterülete;

b) Cigányhegy (0145/1, 0128/2, 1838-1844, 1940/1 hrsz.), Kenderföldek (0117/1-12 hrsz.);

Az előírások alkalmazása

2-§

1. Az előírásokat a szabályozási tervvel együtt kell alkalmazni Helyi Építési Szabályzatának mellékle­tei:

1. ) Pethőhenye központi beépítésre szánt területek szabályozási terve             m=1:2 500

1. számú melléklet

2. ) Pethőhenye-Cserlap beépítésre szánt területek szabályozási terve              m=1:2 000

2. számú melléklet

2. A település 1.§-ban meghatározott területén területet felhasználni, továbbá telket alakítani, épít­ményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korsze­rűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni és ezekre hatósági engedélyt adni - az OTÉK és az 1997. évi LXXVIII. törvény előírásai mellett - csak a szabályozási terv és jelen szabályzat rendelkezéseiben foglaltaknak megfelelően szabad.

A szabályozás elemei

3§

1. Kötelező szabályozási elemek:

1. ) Szabályozási vonal
2. ) Terület-felhasználási határvonal
3. ) Övezeti besorolás és a táblázati övezeti előírások
4. ) Beépítésre szánt terület határa

2. Irányadó szabályozási elemek:

1. ) Telekhatár
2. ) Irányadó telekhatár
3. ) Megszüntető jel

3. A kötelező szabályozási elemek módosítása csak a szabályozási terv részleges felülvizsgálatával, illetve módosításával hajtható végre.
4. Az irányadó szabályozási elemek módosításáról a szabályozási terv módosítása nélkül a helyileg illetékes építési hatóság telekalakítási engedélyezési eljárás során határoz a hatályos telekalakítá­si szabályok alapján.
5. A meglévő és az irányadó telekhatároktól eltérő telekalakítás esetén az építési hely értelemszerű­en együtt változik a telekhatárnak megfelelő elő- oldal- és hátsókertek kialakításával. E kötelező érvényű szabályozási elemek a szabályozási terv módosítása nélkül alkalmazhatóak az aktuális telekhatároknak megfelelően.

Terület-felhasználás

4-§

1. A település közigazgatási területének építési szempontból

1. ) beépített és beépítésre szánt
2. ) beépítésre nem szánt területbe kell sorolni.

2. A település közigazgatási területe a beépített és beépítésre szánt területek építési használata sze­rint az alábbi terület felhasználási övezetekre tagolódik:

1. ) lakó: falusias, Lf
2. ) település központi vegyes, Vt
3. ) gazdasági: kereskedelmi szolgáltató, Gksz
4. ) különleges K.

3. Beépítésre nem szánt területek

1. ) közlekedési- és közmű elhelyezési, Köu,
2. ) zöld, Z
3. ) mezőgazdasági, M
4. ) erdő, E

A telek alakítás és építés általános szabályai ^[2]

5-§ ^{[3] 2}

3. Beépítésre szánt területen az övezeti előírásokban meghatározott közművesítettség feltételével adható ki építési engedély.

„(4) Az övezetek és építési övezetek területén épületet elhelyezni

a) a szabályozási tervben jelölt építési hely esetén annak területén belül az oldal és hátsókert általános szabályainak megtartásával,

b) építési hely jelöléssel nem rendelkező övezetek esetében pedig az elő-, oldal és hátsókert általános szabályainak megtartásával lehet.

(5) Az övezetek és építési övezetek területén az adott telek rendeltetését meghatározó új főfunkciójú épületet elhelyezni

a) kötelező építési vonallal szabályozott telkek esetében úgy lehet, hogy az épület domináns építészeti határoló fala térfalat meghatározóan, környezetbe illeszkedően e vonalat érintve helyezkedjen el,

b) kötelező építési vonallal nem szabályozott területek esetében, illeszkedve a környezet beépítéséhez, kialakult környezet hiányában, a szabályozási tervben jelölt építési hely területén belül, illetve minimum 5 m-es előkerttel lehet.

(6) Építési övezetek területén a telekcsoport újraosztás kötelezettségével jelölt telkek esetében a beépíthetőség feltétele az övezet normatív szabályozásának megfelelő, a tömb településszerkezeti adottságait, útkapcsolatát optimálisan kihasználó, a terület rendeltetését tükröző módon a telekcsoport újraosztása. A telekcsoport újraosztásának kötelezettsége a tömb szabályozási tervben jelölt részére, az ott érintett telkekre vagy azok olyan egységére vonatkozik, melyek esetében a telekosztás megvalósítása révén az előzőekben megfogalmazott településrendezési célok a tömbre vonatkozóan teljesülnek. Telekcsoport újraosztása esetén beépítésre nem alkalmas telek is kialakítható, a fejlesztés ütemezhetőségének érdekében a jelenlegi telekalakulat az újraosztási kötelezettség fenntartása mellett részben megtartható, ha a terület rendezése azt indokolttá teszi. ^[4]

Beépítésre szánt területek

Lakóterületek

1. §

1. A község falusias lakóterületein az OTÉK 14.§ szerinti építmények helyezhetők el, az egyedi terü­leti előírások figyelembevételével.
2. Az övezetben alkalmazható beépítési mód, beépítettség, maximális építménymagasság és a kiala­kítható építési telek minimális és maximális területe a Szabályozási Terven jelölt övezeti besorolás és a (10) pont szerint határozható meg.
3. Az építési engedélyhez szükséges közművesítettség mértéke:

1. ) Lf-1, Lf-2, Lf-3, Lf-4, falusias lakóterület építési övezeteiben teljes, nyílt csapadék csatorna

hálózatra való rákötés elfogadható.

2. ) Lf-5, Lf-6, Lf-7, falusias lakóterület építési övezeteiben részleges.

4. A telken belül legfeljebb két különálló tömegben, maximum három rendeltetési egység helyezhető el az építési helyen belül.
5. Az épületek csak magas tetővel létesíthetők, kivételt képez a napkollektor elhelyezésére szolgáló, illetve a zöldtetőként kialakított tetőfelület. A fő tömeget meghatározó tető hajlásszöge 38°-nál ala­csonyabb, 45⁰-nál meredekebb nem lehet.
6. Amennyiben a telek beépítettsége az övezeti előírásokat meghaladja, illetve közútról vagy magán- útról közvetlenül fel nem tárható telkeken beépítettségtől függetlenül csak az 1997. évi LXXVIII tör­vény 22.§(2) bekezdése b), c), és d) pontja szerinti építési tevékenység folytatható.
7. Terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül építhető az ily módon használt terület nem haladhatja meg a beépíthető terület 30%-át.
8. A szükséges parkoló területet minden esetben telken belül kell biztosítani.
9. A meglévő és újonnan beépülő falusias lakóterületeken a betartandó telekalakítási és építési elő­írások a következők:

a.

b.

10. .:

^[5]Településközponti vegyes területre vonatkozó előírások

1. §

1. A község településközponti vegyes területein az OTÉK 16.§ szerinti építmények helyezhetők el.
2. A településközponti vegyes építési övezetekben építési engedély víz- villany- szennyvízcsatorna, nyílt vagy zárt csapadék csatorna hálózatra való rákötés biztosíthatósága esetén adható.
3. Az övezetben meghatározott legnagyobb építménymagasság egyházi épületeknél (templom, ká­polna) a torony magasságának figyelmen kívül hagyásával állapítandó meg.
4. A településközponti vegyes területeken a betartandó telekalakítási és építési előírások a követke­zők:

11. Az építési hely meghatározása: az alábbi szabályok szerint az épületek elhelyezhetők:

• Az előkert mérete a meglévő utcasorhoz igazodjon, illetve minimum 5 m.
• A hátsó kert minimum 6 m.
• Az oldalkert minimális mérete 5m.

Gazdasági területekre vonatkozó előírások

1. §

1. Gazdasági területen térszint alatti építmény elhelyezése csak a kijelölt építési sávban lehetséges.
2. Gazdasági területen a szükséges parkoló területet az építési telken belül biztosítani kell.
3. Gazdasági terület övezetiben az építési engedélyi eljárás során a létesítményekhez tartozó rek­lámhordozók szerkezeti- és a reklámfeliratok grafikai terveit is csatolni kell engedélyezési tervdo­kumentációhoz.
4. Kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen az OTÉK 19.§-ában meghatározott rendeltetésű építmények helyezhetők el.
5. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területeken a betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:

Különleges területek

9-§

1. K jelű terület, a temető területén csak a temetésekhez tartozó, illetve azt kiszolgáló épületek és létesítmények (kápolna, keresztút, halottasház, ravatalozó, sírépítmények, kripták, urnahelyek), va­lamint úthálózat, közművek, utcabútorok, képzőművészeti alkotások helyezhetők el maximum 3%- os beépítettségig. A területen a zöldfelületként kialakított területet többszintes növényállománnyal kell beültetni és fenntartani.
2. A megengedett legnagyobb építménymagasság: 3,5 m.

Beépítésre nem szánt területek

Közlekedési és közműterületek

10.§

1. Közlekedési és közmű területein az OTÉK 26. § (1) bekezdésében felsorolt létesítmények, és a (3) pontban felsorolt építmények helyezhetők el kivéve a vízi és légi közlekedés létesítményeit.
2. Közlekedési területek besorolása és irányadó szabályozási szélessége: ^{[6] [7] [8] [9] [10] [11]}

9. A vízpartok, patakok mentén egyoldali minimum 6 méter széles, árkok mentén egyoldali minimum 4 méter széles fenntartási sávot kell biztosítani. A fenntartási sávban semmiféle tevékenység nem folytatható, növényzet nem telepíthető.
10. Az utak és közművek építésénél, korszerűsítésénél, egyéb építmények és más létesítmények megvalósításánál, felújításánál biztosítani kell a közcélú távközlő eszközök elhelyezésének lehető­ségét.
11. A távközlési kábeleket érintő bárminemű munka csak a távközlési szolgáltatóval történő előzetes egyeztetés után, a szolgáltató szakfelügyelete jelenlétében folyhat.
12. A közlekedési területen meglévő fákat, fasorokat óvni kell. A közműfejlesztések során az elkerülhe­tetlenül kivágott fát pótolni kell.
13. A közművezetékek védelme érdekében az előírt védőtávolságokat be kell tartani.( HÉSZ 4. számú függeléke)
14. Tilos a szennyvizet, szemetet felhagyott kutakba, a csapadékvíz-elvezető rendszerbe gyűjteni, illetve bevezetni.
15. Az ivóvíz minőségű víz beszerzésére, kezelésére, tárolására, továbbítására és szétosztására szolgáló létesítmények védőterületein csak a rendeltetésszerű üzemeltetés érdekében végzett épí­tési tevékenység folytatható.
16. Az ivóvíz és ásványgyógyvíz kezelő műtárgyak és szállító vezetékek védőterületeit és védősávjait biztosítani kell. {123/197. (VII.18.) Korm. rendelet 4 sz. melléklet}

Zöldterületek és zöldfelületi létesítmények

11.§ ^{[12] [13] [14] [15] [16]}

Mezőgazdasági terület

12. §

1. A szabályozási tervvel érintett mezőgazdasági területek:

1. )   általános,
2. )   kertes mezőgazdasági terület lehetnek.

 „(2) ^[17] Az Má jelű általános mezőgazdasági övezet területén

a) a Natura2000 természeti védettség alá nem tartozó területeken

aa) a beépíthető legkisebb telek területe 1 ha,

ab) lakóépület nem helyezhető el,

ac) az OTÉK szerinti birtokközpont az előzőek figyelembevételével kialakítható;

b) a Natura2000 természeti védettség alá tartozó,

ba) szántó művelési ágban lévő területen hagyományos, almos állattartó épület 3 % megengedett legnagyobb beépítettséggel létesíthető,

bb) rét és legelő művelési ágban lévő területen épületeket elhelyezni nem lehet.

2. 
   
3. Kertes mezőgazdasági területen az OTÉK 29.§-a szerint lehet építési tevékenységet végezni az alábbi előírások figyelembe vételével:

1.  )   A területen lakóépület csak a részleges közművesítettséggel ellátott területen építhető, ha

szilárd útburkolat biztosítja a terület megközelíthetőségét.

2. )   Kerítés építése nem engedélyezhető.
3. )   Az épület építménymagassága max. 3,5 m.
4.  )   Egy telken több épület is elhelyezhető az OTÉK 29.§ szerint engedélyezett mértékig, de egy

épület bruttó alapterülete nem haladhatja meg a 90 m²-t

Vízgazdálkodási területek ^[18]

12/A. §

1. A „V” jelű vízgazdálkodási terület a Zala folyó medre, töltései, holtágai, továbbá az önálló helyrajzi számon szereplő patakok és árkok területe.
2. A „V” jelű vízgazdálkodási területen a folyó és patakok területén, valamint azok mentén – a jogszerűen beépített területek kivételével – tilos a természetes és természet közeli állapotú vízfolyások és vizes élőhelyek partvonalától számított 50 m –en belül, valamint a vízfolyások hullámterébe új építmények elhelyezése, kivéve a vízi, közlekedési és közműépítményeket, a 012 és 013 hrsz.-ú területen törpe villamos erőmű építményeinek elhelyezését. Az elhelyezhető építményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával természetvédelmi hatóság hozzájárulásával lehet kialakítani. Ennek ellenőrzéséhez a tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet is kell készíteni.
3. A vízgazdálkodási - mederkezelési, karbantartási - szakfeladatok elvégzéséhez

a) a Zala folyó és a patakok, egyéb vízfolyások mentén a partvonaltól előírt parti sávot biztosítani kell, arra vonatkozóan szolgalmi jogot kell bejegyezni. Azokon a partszakaszokon, ahol ez a terület nem biztosítható, a vízfolyások medrének a karbantartásához a hozzáférés módját egyedileg kell meghatározni;

b) a kizárólagosan állami tulajdonú vízfolyások mentén a partvonaltól számított 6 méter, egyéb vízfolyások és közcélú vízi létesítmények (patakok, árkok, tározók) partvonalától számított 3 méter széles parti sávot kell biztosítani.

A környezet és természet védelme

Általános követelmények

13. § ^{[19] [20] [21] [22]}

kodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet szerint kell eljárni.]

5. A parti sávok, vízjárta területek, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasz­nosításáról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint az előírásoknak megfelelő védősáv fenn­maradását biztosítani kell. [ Jelenleg: A vízügyi követelményeket a 46/1999. (III.18.) Kormányrendelet tartal­mazza.]
6. A vizek és közcélú vizilétesítmények fenntartása esetén a jogszabályi előírásokat érvényesíteni kell. [Jelen­leg: A követelményeket a 120/1999. (VIII.6.) Kormányrendelet tartalmazza.]
7. Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszeny- nyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése. [Jelenleg: A levegő védelmével kap­csolatosan kiadott 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet 5.§-a szerint.]
8.  Új jelentős levegőterhelést okozó vagy bűzös tevékenység esetén az engedélyezési eljárás során védelmi övezetet kell meghatározni. [Jelenleg: A levegővédelmi övezet meghatározását a 21/2001. (II.14.) Korm. ren­delet 6.§-a és 2. sz. melléklete szerint kell elvégezni.]
9. A település fejlesztése során előnyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák alkalmazását és a kevésbé vízigényes tevékenységeket. [Jelenleg: A hulladék-gazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény el­várásai figyelembe vételével.]

Környezetterhelési határértékek

1.  Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a környezeti levegőtisztasági követelményeket és a levegőtisztaság-védelmi előírásokat, valamint határértékeket. [Jelenleg: Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél a levegő védelmével kapcsolatosan kiadott és többször módosított 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet és a végrehajtására kiadásra kerülő jogszabályok szabályait kell alkalmazni. A légszennyezettségi határértékeket, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeit a 4/2004. (IV.7.) KvVM- ESZCSM-FVM együttes rendelettel módosított 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet tartalmazza. Az egyes tevékenységek és berendezések illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról a 10/2001. (IV.19.) KöM, a 140 kWth és az ennél nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről a 23/2001. (XI.13.) KöM rendelet rendelkezik.]
2. Élővízbe és a közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyező­anyag-tartalomra vonatkozó határértékeket, küszöbértékeket be kell tartani. [Jelenleg: A felszíni vizek minő­sége védelmének szabályairól szóló, módosított 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet szerint.]
3. Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátá­sa nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken. [Jelenleg: Zajt kibo­csátó berendezés, telephely, tevékenység létesíthetésének, illetve üzemeltetésének zajkibocsátási, zajterhe­lési határértékeit, a zajtól védendő területeken a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 1. sz. mellékle­te tartalmazza, mely a kibocsátási határérték megállapításának az alapja.]
4. Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, megfelelő beépítési távolság meghatározásával, az épületek védett homlokzatainak megfelelő tájolással, illetve műszaki intézkedésekkel kell biztosítani az előírt zajterhelési határértékek teljesülését. [Je­lenleg: Az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 8/2002. (111.22.) KöM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.]
5.  Új út létesítésének, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerű­sítés tervezésekor a zajterhelési határértékeket érvényesíteni kell. Ennek érdekében a hosszú távra tervezett forgalom figyelembe vételével zajcsökkentő létesítmények, berendezések alkalmazását kell szükség esetén előírni. [Jelenleg: Az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 8/2002. (111.22.) KöM-EüM együttes rende­let 3. sz. melléklete tartalmazza.]
6. Épületek zajtól védendő helyiségeiben az épület rendeltetésszerű használatát biztosító különböző technikai berendezésektől és az épületen belől vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységből eredő együttes zaj nem haladhatja meg az előírt határértékeket. [Jelenleg: Az érvényesítendő zajterhelési határér­tékeket a 8/2002. (111.22.) KöM-EüM együttes rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza.]

Speciális eljárási szabályok

1. Az egyes tevékenységek környezetet terhelő kibocsátásainak megelőzése érdekében a környezeti eleme­ket terhelő kibocsátások, valamint a környezetre ható tényezők csökkentésére, illetőleg megszűntetésére irányuló, az elérhető legjobb technológián alapuló intézkedéseket az egységes környezethasználati enge­délyezési eljárás során állapítja meg a környezetvédelmi hatóság. [Jelenleg: az egységes környezethasz­nálati engedélyezési eljárások részletes szabályait a 193/2001. (X.19.) Korm. rendelet tartalmazza.]
2.  A "környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységekére környezeti hatásvizsgálatot kell készíteni a vo­natkozó jogszabályok szerint, és környezetvédelmi engedélyezési eljárást kell lefolytatni. [Jelenleg: A “kör­nyezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységek” körét a 20/2001. (11.14.) Kormányrendelet határozza meg. A környezeti hatásvizsgálat készítésének és a környezetvédelmi engedélyezési eljárás lefolytatásá­nak szabályait az 1995. évi Lili. törvény, illetve a 20/2001. (11.14.) Kormányrendelet tartalmazza.]
3. Pethőhenye a felszín alatti vizek minőségi védelmét szolgáló besorolás szerint fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőségi területen helyezkedik el, mely egyben a jogszabály értelmezésében kiemelten érzékeny felszín alatti minőségvédelmi területi besorolást jelent. A felszín alatti vizek minőségének védelme érdeké­ben a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett beve­zetése tilos, illetve a létesítési engedélyezés során megállapított feltételek szerint - engedély alapján - tör­ténhet. [Jelenleg: a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetésének engedélyezése a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (Vll.21.) Kor­mányrendelet és a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen levő települések besorolásá­ról szóló 27/2004. (Xll.25.) KvVM rendelet előírásai szerint történhet.]
4. A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vizi létesítmények védelméről szóló jogszabályoknak megfelelően kell a vízügyi hatóság előírásai szerint az engedélyezéseket lefolytatni. [Je­lenleg: a 123/1997. (Vll.18.) Korm. rendelet szerint.]
5. Erdőterületeket érintő beruházások során az erdő védelméről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelő­en kell eljárni. [Jelenleg: az 1996. évi LlV. törvény és a 29/1997. (lV.30.) FM rendelet szerint.]
6. A telephelyengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységek engedélyezése a környezeti kölcsönhatások ellenőrzése alapján történhet a szakhatóságok előírásai szerint. [Jelenleg: a “telepenge­dély” alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységeket a 80/1999. (Vl.11.) Korm. rendelet határoz­za meg.]
7. Az üzletek és kereskedelmi egységek, vendéglátó üzletek a lakosság jogos érdekeit, nyugalmát sértő tevé­kenysége, működése esetén (pl. zavaró, határértéket meghaladó zajterhelés) a jegyző korlátozó intézke­déseket érvényesít. [Jelenleg: az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának fel­tételeiről szóló többször módosított 4/1997. (1.22.) Kormányrendelet 17.§ (4) bekezdése és 18.§-a]
8. Beruházások megvalósítása során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni. [Jelenleg: az 1994. évi LV. törvény 70.§-ának előírásai szerint.]
9. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében érvényesíteni kell az előírásokat és a "jó mezőgazdasági gyakorlat" szabályait. [Jelenleg: a 49/2001. (IV.3.) Korm. rende­let és az 1. sz. melléklete szerint.]
10. Pethőhenye településen az állattartásra vonatkozó önkormányzati rendelet szerinti volumenben és az építmények közötti legkisebb távolságok megtartásával építhetők állattartó létesítmények.
11. A hulladékok elhelyezéséről - különös tekintettel a termelési és veszélyes hulladékokra - gondoskodni kell. Hulladékok keletkezésével járó tevékenységek engedélyezése során a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a hulladékok megfelelő elhelyezéséről, ártalmatlanításáról. [Jelenleg: a hulladékok elhelyezésével, ártalmat­lanításával kapcsolatos tevékenységek végzése során a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. tör­vény és a 98/2001. (VI.15.) Kormányrendelet előírásait kell figyelembe venni és betartani, illetve a hulla­dékgazdálkodási törvény végrehajtására hatályba kerülő jogszabályokat. A hulladékok jegyzékét a több­ször módosított 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet tartalmazza.]
12. Az engedélyezési tervdokumentációnak tartalmaznia kell az építési és bontási hulladékok kezelésére, a keletkezett hulladékok mennyiségének tervezésére és elszámolására, azaz építési és bontási hulladékok­kal kapcsolatos tevékenységre vonatkozó tervlapokat. [Jelenleg: az építési és bontási hulladékok kezelé­sének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII.26.) BM-KvVM együttes rendelet 2.. és 3. sz. melléklete tar­talmazza.]

Kulturális örökségvédelem és az építészeti örökség helyi értékvédelme

14. §

(1) Régészeti lelőhelyek területén 30 cm mélységet meghaladó, talajbolygatással járó vagy végleges eltakarást eredményező tevékenységet csak a kulturális örökség védelméről szóló 2001. LXIV.tv. 22.§-a szerint lehet elvégezni. Ilyen esetekben a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatóságként jár el. Régészeti érdekű te­rületek jegyzékét a HÉSZ 2. sz. függeléke tartalmazza. Amennyiben a felsorolt területeken kívül kerülnek elő régészeti emlékek, a leleteket veszélyeztető tevékenységet azonnal abba kell hagyni és jelenteni kell a terü­letileg illetékes múzeumnak.

Tűzvédelem

15. §

1. A tűzvédelmi előírásokat a mindenkor érvényben lévő, vonatkozó jogszabályok, kötelezően alkal­mazandó szabványok, tűzvédelmi előírások figyelembevételével az illetékes tűzvédelmi szakható­ság állapítja meg.
2. A tűzoltóság vonulása és működése céljára olyan utat, illetőleg területet kell biztosítani, amely al­kalmas a tűzoltógépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működésére.
3. Kialakult állapot esetén, amennyiben a jogszabályban előírt épületek közötti legkisebb távolság nem tartható, a tűzvédelmi hatóság szakhatósági állásfoglalása irányadó az elsőfokú építési enge­délyezési eljárásban.
4. Az építmények közötti legkisebb távolság tovább nem csökkenthető, amennyiben az a kialakult állapot szerint nem éri el a 6,0 métert.
5. A területen a tűzi-vizet vezetékes hálózatról az OTSZ által meghatározott mennyiségben és módon föld feletti tűzcsapok alkalmazásával kell biztosítani.
6. A területen tűzjelzésre alkalmas, mindenki számára hozzáférhető nyilvános telefonfülkét kell, léte­síteni illetve üzemben tartani.
7. A tisztán gázüzemű, a vegyes üzemű, illetve a kettősüzemű járműveket talajszintnél mélyebb he­lyen tilos elhelyezni.

Egyéb rendelkezések

A településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények

Helyi közút céliára történő lejegyzés

16. §

Az 1997. évi LXXVIII. törvény 27.§ alapján a következő telkek a szabályozási terv szerinti út kialakításá­ra szükséges részét az 1997. évi LXXVIII. törvény 52.§ (2) bekezdésében meghatározott építésügyi hatóság az Önkormányzat javára lejegyzi a következő területeket:

1. ) A Rákóczi Ferenc utcában a 359-36; a Dózsa Gy. utcában a 21//3; hrsz-ú telek szabályozási

vonallal lehatárolt részét,

2. ) A Béke utcában a 0123/5-9, 197,198, 1954/1,1954/3, 1956, 1957, 1961, 1962/1, 1963, 1966,

1967 hrsz-ú telkek szabályozási vonallal lehatárolt részét,

3. ) A Béke utca és a temető közötti út kialakítása céljából a 273, 274, 277-280, 283-291, 293

hrsz-ú telkek szabályozási vonallal lehatárolt részét,

4. ) A Béke út és a cigányhegy közötti út kialakítása, valamint az 1845 hrsz-ú út bővítése céljából a

1842-1844, 1846/1,2, 1849/1, 1850/1, 1851/1, 1852/1, 1853/1, 1854/1, 1855/1, 1856/1,2, 1857/1, 1858/1, 1860/4, 1861/1, 1862/1, 1867/1, 1869, 1874/1, 1875/1,1876, 1881,1883,1884, 1885 hrsz-ú telkek szabályozási vonallal lehatárolt részét,

5. ) A Cigányhegyen az 1846/3 hrsz-ú út megszélesítéséhez az 1846/2, 1848/1, 1849/1, 1850/1,

1851/1, 1852/1, 1853/1, 1854/1, 1855/1, 1856/1,2, 1857/1, 1858/1, 1870, 1873, 1890, 1894­1899, 1900/2, 1901, 1903, 1904/1,2, 1908, 1909, 1911, 1913/2-5, 1915/1,2, 1916/1,2, 1917/1,2,4,5, 1919/1,2, 1920, 1922-191928, 1940/1 1940/3, 151-154 hrsz telkek szabályozási vonallal lehatárolt részét, valamint az 1848/2, 1849/2, 1850/2, 1851/2, 1852/2, 1853/2, 1854/2, 1855/2, 1856/3,4, 1857/2, 1858/2, 1860/2, 1861/2, 1862/3,4, 1867/2, 1874/2, 1775/2, 1877/2, 1878/2, 1880/2, 188/2, 1891/2, 1892/2, 1893/2 hrsz-ú telkeket.

6. ) Cserlapon az 1703 hrsz-ú út szélesítéséhez az1694, 1696/2, 1697/2, 1697/5, 1698/2, 1700,

1601/2,3, 1701/1,4,6, 2851/2,4,5,6,7,9, hrsz-ú telkek szabályozási vonallal lehatárolt részét,

7. ) Cserlapon az 2802 hrsz-ú út szélesítéséhez a 2813,2814, 2815, 2822 hrsz-ú telkek szabályo­

zási vonallal lehatárolt részét,

8. ) Cserlapon az 2872 hrsz-ú út szélesítéséhez a 2828-2836, 076/4 hrsz-ú telkek szabályozási

vonallal lehatárolt részét,

1. ) Cserlapon az 2838 hrsz-ú út szélesítéséhez a 2839-2845, 2847-2849, 2822-2827, 2836hrsz-ú

telkek szabályozási vonallal lehatárolt részét,

10. ) Cserlapon az 071/1 hrsz-ú út szélesítéséhez a 076/1, 078/10 hrsz-ú telkek szabályozási vo­

nallal lehatárolt részét.

Záró rendelkezések

17-§

(1)

(2)

(3) 2006

polgármester