Madocsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2006.(VII.3..) önkormányzati rendelete
a község Szabályozási Tervének jóváhagyásáról és Helyi Építési Szabályzatának megállapításáról
Hatályos: 2006. 07. 03- 2022. 06. 14Madocsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2006.(VII.3..) önkormányzati rendelete
a község Szabályozási Tervének jóváhagyásáról és Helyi Építési Szabályzatának megállapításáról1
2006.07.03.
1. § (1) Jelen rendelet hatálya a község igazgatási területére terjed ki.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott területen területet felhasználni, építési telket,
vagy területet kialakítani, a földrészleteken építési tevékenységet folytatni, rendeltetést
megváltoztatni, ilyen célra hatósági engedélyt adni az Országos Településrendezési
és Építési Követelményekrõl szóló 253/1997 Korm. rendelet (továbbiakban:
OTÉK) elõírásainak, valamint jelen szabályzatban foglaltaknak megfelelõen
szabad.
(3) Jelen szabályzat az alábbi mellékletekkel együtt érvényes:
1. számú melléklet: A PÉCSÉPTERV STÚDIÓ dokumentációjának SZ-1 jelû és
SZ-2 jelû 1:10000, illetve 1:4000 léptékû szabályozási tervlapjai.
2. számú melléklet: a régészeti és építészeti védettséghez
3. számú melléklet: Helyi értékvédelmi kataszter, amely tartalmazza az ismert
régészeti lelõhelyek pontos helyét és leírását, a védett építmények jegyzékét
és a védett elemek leírását, illetve a javasolt módosításokat
FOGALOM MEGHATÁROZÁS
2. § (1) Jelen szabályzat alkalmazása során az alább felsorolt fogalmakon kívül az 1997.
évi LXXVIII. törvény 2. §-ában, illetve az OTÉK 1. számú mellékletében meghatározott
fogalomértelmezéseket kell használni:
N a g y h a s z o n á l l a t : ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, sertés, kecske,
juh, strucc.
K i s h a s z o n á l l a t : tyúk, csirke, lúd, pulyka, kacsa, húsgalamb, húsnyúl,
nutria, prémes állat.
Á r u t e r m e l õ á l l a t t a r t á s : 10-nél több nagy haszonállat, 200-nál több
kis haszonállat tartása.
2
„ K ” k i a l a k u l t á l l a p o t . Kialakult állapot azt jelenti, hogy a terület kialakult
rendezettsége megfelelõ, új építés, vagy bõvítés esetén a beépítés hagyományos
rendjét kell betartani, építési engedélyt az illeszkedés elvének figyelembevételével
lehet kiadni. Kialakult állapotra vonatkozó elõírást kell
használni az épületnek az övezeti elõírásokban „K” betûvel meghatározott jellemzõivel
kapcsolatban. Amennyiben az alkalmazható jellemzõk nem magától
értetõdõek, azokat elvi engedély keretében kell tisztázni. A jellemzõket az
építési hatóság határozza meg az önkormányzati-, annak hiányában a megyei
fõépítész állásfoglalásának figyelembevételével.
A z ö v e z e t e k é s é p í t é s i ö v e z e t e k é p í t é s i p a r a m é t e r e i t t a r -
t a l m a z ó t á b l á z a t o k b a n :
„ S Z ” b e t û j e l : szabadonálló beépítési módot
„ O ” b e t û j e l : oldalhatáron álló beépítési módot jelenti.
A SZABÁLYOZÁS ELEMEI
3. § (1) A szabályozás elemei a település alakításában játszott szerepüknek megfelelõen I.,
II., vagy III. rendûek lehetnek.
(2) Az I. rendû szabályozási elemek a település egésze szempontjából a legfontosabbak,
ezért ezeket csak a településszerkezeti terv felülvizsgálatára és módosítására
elõírt eljárással lehet megváltoztatni. I. rendûnek kell tekinteni azokat a közlekedési
elemeket, területfelhasználási módokat és területfelhasználási egység határokat,
amelyek a településszerkezeti tervben jelölve vannak.
(3) Településszerkezeti terv módosítása nélkül, szabályozási tervvel módosítható a
területfelhasználási egység határa egy teleksáv mértékéig.
(4) A II. rendû szabályozási elemek egy-egy településrész szempontjából fontosak,
ezeket csak a szabályozási terv módosítására elõírt eljárással lehet megváltoztatni.
II. rendûnek kell tekinteni minden szabályozási elemet, amit a (2) és (5) bekezdés
tételesen nem sorol fel.
(5) A III. rendû szabályozási elemek hatósági eljárásban, illetve önkormányzati rendeletben
módosíthatók, pontosíthatók, kiegészíthetõk a rendezési tervi célok megvalósítása
érdekében.
(a) Hatósági eljárásban módosítható, vagy meghatározható:
– az illetékes szakhatóság hozzájárulásával a védõsávok és -
területek,
– telekalakítási terv1 alapján a hátsó telekhatáron haladó övezet-,
építési övezet- és területfelhasználás-szabályozási vonal, valamint
a terület-felhasználási egységen belüli területet kiszolgáló út.
AZ ÉPÍTÉS ENGEDÉLYEZÉ SÉNEK SAJÁTOS FELTÉTE L E I
4. § (1) Az építési engedélyezési eljárásba az alábbi esetekben szakhatóságként be kell
vonni a területileg illetékes elsõ fokú
(a) örökségvédelmi hatóságot:
– a jelen szabályzat mellékletében felsorolt nyilvántartott régészeti
lelõhelyen belüli építkezés esetén,
– a kijelölt mûemléki környezeten belüli építkezés esetén.
(b) geológiai szolgálatot:
– ha 3,0 méternél nagyobb földvastagságot érintõ tereprendezéssel
jár az építkezés,
(c) természetvédelmi hatóságot védett természeti területen, illetve ökológiai
hálózatban és természeti területeken területhasználat megváltoztatásához,
közmû és közút építéséhez.2
(d) vízügyi hatóságot a hidrogeológiai védõterületen belüli építkezés esetén.
(e) talajvédelmi szolgálatot:
– ha a beruházás termõföldön, vagy termõföld érintésével történik.
(2) Az elvi építési, építési engedély iránti kérelemhez csatolni kell az önkormányzati-,
annak hiányában a megyei fõépítész szakvéleményét a helyi értékvédelem alatt lévõ
épületet érintõ engedélyezési tervhez.
(3) Az elvi építési, építési engedély iránti kérelemhez talajmechanikai szakvéleményt
kell csatolni az alábbi esetekben:
– a szabályozási terven jelölt területegységen belüli építés esetében,
– ha az engedélyezési eljárásban a geológiai szolgálat szakhatóságként
részt vesz.
(4) Árvízvédelmi érdekbõl építési tilalom vonatkozik az árvízvédelmi töltés mindkét
oldalán a lábvonaltól számított 10-10 méteres sávra.
(5) A védtöltés lábától számított 60 méteres hullámtéri és 110 méteres mentett oldali sávban kutat, pincét vagy más mélyalapozású létesítményt építeni tilos, és minden építési engedélyezési eljárásba be kell vonni az illetékes vízügyi hatóságot.
TERÜLET-HASZNÁLAT RENDSZERE
5. § (1) Az 1. §(1) bekezdésben lehatárolt területen - az OTÉK szerint – az alábbi megnevezésû,
és jelû terület-felhasználási egységek találhatók.
Beépítésre szánt területek:
falusias lakóterület Lf
kertvárosias lakóterület Lke
településközpont vegyes terület Vt
kereskedelmi szolgáltató
gazdasági terület Gksz
jelentõs mértékû zavaró hatású
ipari gazdasági terület Gipz
(különleges) temetõi terület Kt
(különleges) sport terület Ks
(különleges) hulladék-elhelyezési
terület (szennyvíztelep) Kh
Beépítésre nem szánt területek:
közúti közlekedési terület KÖu
védelmi erdõterület Ev
általános mezõgazdasági terület Má
korlátozott használatú
mezõgazdasági terület Mko
kertes mezõgazdasági terület Mke
zöldterület Z
vízgazdálkodási terület V
(2) A területfelhasználási egységek területe – amennyiben annak több felhasználási
módú, vagy építési feltételû része van – övezetekre, illetve építési övezetekre tagolódik.
(3) Az övezetek, építési övezetek területe telkekre, építési telkekre és ezek megközelítését
biztosító kiszolgáló köz-, illetve magánutakra bontható.
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜ LETEK
Á l t a l á n o s s z a b á l y o k
6. § (1) A helyi értékvédelmi terület kivételével a területfelhasználási egységeken belül telekalakítási
engedélyezési eljárás keretében 150 m-t meg nem haladó hosszúságú kiszolgáló út alakítható ki.
(2) A területen az adott építési övezetben megengedett funkciót nem zavaró közmû létesítmények
– trafó, gáznyomás-szabályozó – számára önálló telek is kialakítható.
E telkek és beépítésük paramétereit az építési hatóság az övezeti elõírásoktól eltérõen
is megállapíthatja.
(3) A meglévõ telek akkor is beépíthetõ, ha a telek területe és szélessége az építési
övezetben megengedett helyett, csak a táblázatban zárójelben szereplõ értéket éri
el. Az út számára történõ terület átadásból származó területcsökkenés nem érinti a
telek eredeti beépíthetõségére megállapított bruttó beépíthetõség nagyságát.
(4) Az építési övezetre megengedett legnagyobb beépítettséget meghaladó meglévõ
épületen építési engedély köteles munka csak a zárójelben meghatározott beépítési
mértékig és csak a tömegén belül folytatható.
(5) Lakó és vegyes területen az épületet a teleknek a közterület felöli 50 méteres sávjában
kell elhelyezni. Az építési telkek szabályozási tervben jelölt be nem építhetõ
része, valamint a telek homlokvonalától 50 m-nél távolabb esõ része a beépítettség
és a zöldfelületi arány számítása során nem vehetõ figyelembe.
(6) Lakó és vegyes területen a 18 m-t meghaladó telekszélesség esetén, nem zavaró
funkciójú épület, legfeljebb 3,0 m építménymagassággal a lakóépülettel szemben
lévõ oldalhatáron elhelyezhetõ, illetve megtartható az elsõfokú tûzrendészeti hatóság
hozzájárulásával.
(7) A telkek beépítése során az elõkert méretét környezetében meglévõhöz alkalmazkodóan
kell kialakítani, újonnan kialakított telekcsoportnál pedig az elõkert mérete
5 méter.
(8) A beépítésre szánt területen – az OTÉK 32. §-ában felsorolt építményeket kivéve –
építést engedélyezni csak a teljes közmûvesítettség kiépítése esetén szabad.
Lakóterület
7. § (1) A területek elsõsorban lakóépületek elhelyezésére szolgálnak, de elhelyezhetõ más
az OTÉK-ban meghatározott funkciójú épület, is az ott meghatározott feltételekkel
– az üzemanyagtöltõ állomás kivételével.
(2) Lakóterületen lakóépületet, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, egyházi, oktatási,
egészségügyi, szociális, igazgatási valamint szálláshely szolgáltató épületet a
közterülethez csatlakozó 20 m-en belül, állattartó, mezõ- és erdõgazdasági, sport-,
kézmûipari, és gazdasági építményt ületet 20 méteren túl kell elhelyezni.
(3) Lakóterületen egy telken legfeljebb két lakás létesíthetõ.
(4) A területen árutermelõ állattartás nem folytatható.
(5) Az Lf-2 jelû lakóterületen a hátsókert mérete nulla méter.
(6) A terület építési övezetein alkalmazható legkisebb telekméreteket, elõírt beépítési
módot, legnagyobb beépítettséget és a legkisebb zöldfelületi arányt, továbbá a
megengedhetõ legnagyobb építménymagasságot az alábbi táblázat tartalmazza.
övezeti jele
beépítési
módja
legkisebb
telekterület
legkisebb telek-
szélessége
legnagyobb
beépítettség
legkisebb
zöldfelületi
aránya
legnagyobb
építménymagassága
m2 m % % m
Lf-1 K 800 (200) 16 (12) 30 (45) 40 (30) 4,5 (K)
Lf-2 K 500 (200) 16 (12) 30 (45) 40 (30) 4,5 (K)
Lke O 600 20 (16) 30 50 6,0 (K)
A zárójeles értékekkel kapcsolatban lásd 6. § (3)-(4) bekezdést
Településközpont vegyes terület
8. § (1) A területen az OTÉK-ban meghatározott funkciójú épületek helyezhetõk el, de nem
létesíthetõ, nem korszerûsíthetõ, nem bõvíthetõ raktározási, nagykereskedelmi és
termelési célú épület, valamint üzemanyagtöltõ állomás és gépjármûtároló – a személygépjármû
tároló kivételével.
(2) A Vt jelû területen egy telken legfeljebb két lakás létesíthetõ.
(3) Az Vt jelû területen a hátsókert mérete nulla méter.
(4) A területen árutermelõ állattartás nem folytatható.
(5) A terület építési övezetein alkalmazható legkisebb telekméreteket, elõírt beépítési
módot, legnagyobb beépítettséget és a legkisebb zöldfelületi arányt, továbbá a
megengedhetõ legnagyobb építménymagasságot az alábbi táblázat tartalmazza.
övezeti jele
beépítési
módja
legkisebb
telekterület
legkisebb telek-
szélessége
legnagyobb
beépítettség
legkisebb
zöldfelületi
aránya
legnagyobb
építménymagassága
m2 m % % m
Vt-1 K 500 16 45 (60) 30 7,5 (K)
Vt-2 K 500 (200) 16 (12) 45 (60) 30 6,0 (K)
Gazdasági terület
9. § (1) A gazdasági területen az OTÉK-ban meghatározott funkciójú létesítményeken kívül
mezõgazdasági üzemi épületek is elhelyezhetõk.
(2) A telkek új beépítése során – amennyiben a szabályozási tervben meghatározott
építési hely ezt másként nem jelöli – legalább 10,0 m elõkertet kell biztosítani.
(3) A terület építési övezetein alkalmazható legkisebb telekméreteket, elõírt beépítési
módot, legnagyobb beépítettséget és a legkisebb zöldfelületi arányt, továbbá a
megengedhetõ legnagyobb építménymagasságot az alábbi táblázat tartalmazza.
övezeti jele
beépítési
módja
legkisebb
telekterület
legkisebbt elekszélessége
legnagyobb beépítettség
legkisebb zöldfelületi
aránya
legnagyobb
építménymagassága
m2 m % % m
Gksz O 2000
(500)
30 30 30 7,5* (K)
Gipz O 2000 30 20 50 7,5* (K)
* Amennyiben a telepítendõ technológia azt megkívánja az elsõfokú építési hatóság nagyobb építménymagasságot
is engedélyezhet
Különleges terület
10. § (1) Kt jelû különleges temetõi területen épület csak a temetést szolgáló funkcióval létesíthetõ.
(2) A temetõ 50 m-es környezetében kegyeletet sértõ épület nem helyezhetõ el.
(3) A Ks jelû különleges sport területen a sportolást kiszolgáló létesítmények helyezhetõk
el.
(4) A terület építési övezetein alkalmazható legkisebb telekméreteket, elõírt beépítési
módot, legnagyobb beépítettséget és a legkisebb zöldfelületi arányt, továbbá a
megengedhetõ legnagyobb építménymagasságot az alábbi táblázat tartalmazza.
övezeti jele
beépítési
módja
legkisebb
telekterület
legkisebb telek-
szélessége
legnagyobb
beépítettség
legkisebb
zöldfelületi
aránya
legnagyobb
építménymagassága
m2 m % % m
Kt, Ks SZ 2000 (K) 30 (K) 10 (K) 40 4,5 (K)*
Kh SZ 2000 (K) 30 (K) 10 (K) 40 4,5 (K)
* kivéve harangtorony, harangláb
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
K ö z l e k e d é s i é s k ö z m û t e r ü l e t
11. § (1) A közlekedési és közmû terület a következõ övezetekre oszlik:
– hálózati szerepû út övezete KÖu-1
– kiszolgáló utak övezete KÖu-2
– korlátozott közlekedési célú
közterület övezete KÖu-gy
(2) Transzformátor, gáznyomás-szabályozó, közlekedési építmény a területen elhelyezhetõ.
Erdõterület
12. § (1) A területen lévõ erdõk rendeltetésük szerint Ev jelû védelmi erdõk lehetnek.
(2) Véderdõben tarvágás nem, csak szálalóvágás, vagy természetes felújítás engedélyezhetõ.
Mezõgazdasági terület
13. § (1) A mezõgazdasági területen belül az alábbi területfelhasználási egységek találhatók
Má jelû általános mezõgazdasági terület
Mko jelû korlátozott használatú mezõgazdasági terület
Mke jelû kertes mezõgazdasági terület
Má j e l û á l t a l á n o s m e z õ g a z d a s á g i t e r ü l e t
(1) A területhez azok a mezõgazdasági területek tartoznak, amelyeknél az alapfunkciót
érdemben nem korlátozzák környezet- és tájvédelmi, vagy ökológiai érdekek.
(2) A területen lakóépület csak birtokközpont részeként helyezhetõ el.
Mko j e l û k o r l á t o z o t t h a s z n á l a t ú m e z õ g a z d a s á g i t e r ü l e t
(3) A területhez azok a mezõgazdasági területek tartoznak, amelyeknél az alapfunkció
mellett a környezet- és tájvédelmi, valamint ökológiai érdekek is jelentõs szerepet
játszanak.
(4) A terület földrészletein a legeltetéses állattartást, valamint a pihenést, testedzést, tájékoztatást
szolgáló, és a terület fenntartásához szükséges építmények és épületek
helyezhetõk el.
(5) Az területen belül a mûvelési ág nem módosítható szántóra, szõlõre, gyümölcsösre.
Mke j e l û k e r t e s m e z õ g a z d a s á g i t e r ü l e t
(6) A terület földrészletein lakás, üdülõ és állattartó épület nem helyezhetõ el.
(7) A területen a szõlõ- és gyümölcstermesztéssel, ezek feldolgozásával és tárolásával,
valamint a bor-idegenforgalommal kapcsolatos épületek helyezhetők el.
A mezõgazd as á gi t e r ü l e t e k k ö z ö s e l õ í r á s a i
(8) Az OTÉK által értelmezett mezõgazdasági birtokközpont beépített területe nem haladhatja
meg a birtoktest területének 1,5 %-át.
(9) Mezõgazdasági területen építési helyet kialakítani, és azon épületet elhelyezni csak
albetétben lehatárolt, mûvelésbõl kivont telekrészen lehet.
(10) Az Má és Mko területen 10,0 m-nél keskenyebb elõ-, oldal- és hátsókert nem
alakítható ki.
(11) A területek földrészleteinek kialakítása során alkalmazható legkisebb telekméreteket,
legnagyobb beépítettséget, továbbá a megengedhetõ legnagyobb építménymagasságot
az alábbi táblázat tartalmazza.
övezeti jele
beépítési módja
legkisebb
telekterület
legkisebb telekszélessége
legnagyobb beépítettség
legnagyobb
építménymagassága
m2 m % m
Má, Mko SZ 10000 50 1,5 4,5*
Mke K 1500 (720) 20 (14) 1,5 4,5
* Amennyiben a telepítendõ technológia azt megkívánja az elsõfokú építési hatóság nagyobb építménymagasságot
is engedélyezhet
Zöldterület
14. § (1) A terület fásított és részben más növénnyel betelepített jármûforgalom elöl elzárt
közterület.
(2) A területen belül a zöldfelületnek 75 %-ot, lombkorona fedettségnek 30 %-ot el
kell érni. Épület legfeljebb 2 %-os beépítettséggel és 4,5 m építménymagassággal
helyezhetõ el.
(3) A területen telekosztás nem engedélyezhetõ.
Vízgazdálkodási terület
15. § (1) A V jelû vízgazdálkodási terület a vízmûvek, az állandó vízfolyások és állóvizek,
területét és partját, valamint a hullámtereket és vízjárta területeket foglalja magába.
(2) A terület az alábbi övezetekre van felosztva:
(a) Vá jelű általános vízgazdálkodási övezet
(b) Ve jelű hullámtéri erdő övezet
(3) A területen minden telekalakítási és építési tevékenység engedélyezéséhez a
környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság szakhatósági egyetértése
szükséges.
(4) A hullámtérben engedély birtokában is csak az építtetõ kockázatára épülhet bármely
építmény. Az árvízzel, vagy árvízvédelemmel kapcsolatos károkért kártérítés
nem követelhetõ.
(5) Az Duna partjától (telekhatárától) számított 10,0 m szélességben épületet vagy kerítést
létesíteni nem szabad és a karbantartás céljára szolgalmat kell biztosítani.
(6) Hullámtérben a más jogszabályokban megengedett funkciójú épületek helyezhetõk
el, legfeljebb az OTÉK 6. § (1) b) szerint megengedett beépítettséggel.
ÉRTÉKVÉDELEM
R é g é s z e t i v é d e l e m
16. § (1) A régészeti védelem szempontjából háromféle terület különböztethetõ meg3:
a) védetté nyilvánított lelõhely területe,4
b) nyilvántartásba vett lelõhely területe5 és
c) régészeti érdekû terület, ahol régészeti lelet elõkerülése várható vagy feltételezhetõ.
(2) A védetté nyilvánított régészeti lelõhelyek területén az illetékes Kulturális Örökségvédelmi
Hivatal – továbbiakban KÖH – engedélye szükséges az egyébként más
hatósági engedélyhez nem kötött, 30 cm mélységet meghaladó földmunkával járó,
illetõleg a terület jellegét veszélyeztetõ, befolyásoló változtatásokhoz, munkálatokhoz,
tevékenységekhez. Más hatóság engedélyéhez kötött talajbolygatással járó, illetve
a terület használati módjának megváltozását eredményezõ tevékenység engedélyezésénél
a KÖH szakhatósági közremûködõ.
(3) Nyilvántartott régészeti lelõhelyek területén minden eddigi használatváltozáshoz,
építkezéshez, földmunkához a KÖH szakhatósági hozzájárulása szükséges.
(4) Régészeti érdekû területet érintõ tervezés esetén javasolt kikérni a KÖH véleményét.
(5) Amennyiben a település közigazgatási területén bárhol építkezés, vagy mûvelés
kapcsán régészeti leletek, vagy objektumok kerülnek elõ, a munkát fel kell
függeszteni és az illetékes megyei múzeumot, valamint a KÖH-t értesíteni.
(6) Nagy felületet érintõ beruházások elõtt a KÖH hatásvizsgálat készítését írhatja elõ.
(7) A régészeti örökséget érintõ kérdésekben a rendezési tervhez készített hatástanulmányban
foglaltak az irányadók.
(8) Az (1) bekezdésben megnevezett területeket a 3. számú melléklet tartalmazza.
(9) Régészeti lelõhelyekre vonatkozóan a 2001. évi LXIV. törvény elõírásait és a kapcsolódó
rendeleteket be kell tartani.
É p í t é s z e t i ö r ö k s é g v é d e l e m
17. § (1) Az építészeti örökség értékei országos, vagy helyi jelentõséggel bírhatnak. A védelem
alatt álló értékeket a szabályozási terv ábrázolja és a HÉSZ melléklete felsorolja.
(2) Az országos jelentõséggel rendelkezõket - a mûemlékeket - és az azokkal kapcsolatos
elõírásokat országos érvényû rendeletek határozzák meg. Építési ügyeiben az
Örökségvédelmi Hivatal jár el. A mûemlékekre és a mûemléki környezetben elhelyezkedõ
épületekre, telkekre vonatkozóan a Kulturális Örökség Védelmérõl szóló
2001. évi LXIV. tv. elõírásait be kell tartani.
(3) A kijelölt mûemléki környezeten belüli építkezés esetén az Örökségvédelmi Hivatal
szakhatóságként mûködik közre.
(4) A helyi védelem alatt álló épületekkel kapcsolatos építési ügyekben meg kell kérni
az önkormányzati-, annak hiányában a megyei fõépítész szakvéleményét.
(5) Az építészeti örökség helyi védelmének tárgyát6 azok az értékek képezik, amelyeket
jelen szabályzat 3. számú melléklete tartalmaz településtörténeti, helyi építészeti,
néprajzi, vagy termeléstörténeti értéke miatt védettnek minõsít, továbbá amely
országos védelemre nyert felterjesztést – a védelemrõl szóló határozat meghozataláig.
(6) A helyi egyedi védelem kiterjedhet az építmény teljes külsõ megjelenésére (H1),
vagy az építmény valamely részértékére (H2).
(7) Az egyedileg védett építmények jegyzékét és a védett elemek leírását, illetve a felújítás,
vagy az átalakítás korrekciós javaslatát a 3. számú melléklet tartalmazza.
(8) A szabályozási tervben jelölt he jelû helyi értékvédelmi területen az általános érvényû
szabályokon kívül még az alábbiakat kell betartani.
(a) Az új épületek, vagy épületbõvítések helyét, tömegét és annak arányait
az épület környezetében lévõ, hagyományosan kialakult (fésûs vagy
hajlított, keresztcsûrös) beépítési formához kell igazítani, amit az engedélyezési
tervben a második szomszédot is bemutató utcaképpel,
vagy fotómontázzsal kell igazolni.
b) Az épületeket magastetõvel kell ellátni, a tetõ lejtésszögét 37-45° között
kell megválasztani. A hajlított ház utcai szárnyát kivéve, az épület,
épületszárny és a ráépített tetõ szélessége nem haladhatja meg a
7,0 m-t, a gerincmagassága pedig a 8,0 m-t.
(c) Az épületek tetõhéjalásához hagyományos cserépfedést kell használni,
a homlokzati kialakításuk simított vakolattal, telihézagolt nyerstéglával,
lábazati részen kõvel is történhet.
(d) A homlokzat színezését a területen lévõ, helyi védelem alatt álló épületekkel
összhangban kell elvégezni.
(e) Nem helyezhetõ el az utcai homlokzaton égéstermék kivezetõ, vagy
mesterséges szellõzés, hûtés kültéri egysége.
(f) Nem létesíthetõ fém kémény.
(g) Nem létesíthetõ a tetõ síkjából kiugró tetõablak.
(h) Az utcai homlokzaton erkély, loggia, garázskapu nem létesíthetõ.
(i) A történetileg kialakult már beépült, vagy korábbi bontás miatt megüresedett
telkeken a kialakult oldalkert méretek tarthatók, illetve 4,0
méterig csökkenthetõk az elsõfokú tûzrendészeti hatóság hozzájárulásával.
(j) Könnyûszerkezetes, valamint acél, fa szerkezetû épület nem létesíthetõ,
csak a hagyományos építõanyagok alkalmazhatók.
(9) Védett építmény bontására a védettség megszüntetését követõen kerülhet sor.
(10) Az egyedi védelem alatt álló épület telkén és a helyi védelmi területen építési
engedélyhez kötött az elõtetõ, az épülethez rögzített napvédõtetõ, a 0,5 m2-t meghaladó
területû reklám, a TV antenna, parabola antenna és a fényreklám létesítése
is.
KÖRNYEZETVÉDELEM
Á l t a l á n o s k ö v e t e l m é n y e k
18. § (1) A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környezõ területek tervezett használati módját lehetetlenné teszik.
(2) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedéély alaján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatósági előírások szerint.
(3) Új jelentõs levegõterhelést okozó vagy bûzös tevékenység esetén az engedélyezési
eljárás során védelmi övezetet kell meghatározni.
(4) A település fejlesztése során elõnyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák
alkalmazását és a kevésbé vízigényes tevékenységeket.
(5) Az új létesítmény kialakításánál, a meglévõ, illetve új technológiák üzemeltetésénél
teljesíteni kell az érvényes elõírásokban szereplõ környezetterhelési határértékeket.
K ö r n y e z e t t e r h e l é s i h a t á r é r t é k e k
19. § (1) Az új létesítmény kialakításánál, a meglévõ, illetve új technológiák üzemeltetésénél
teljesíteni kell a környezeti levegõtisztasági követelményeket és a levegõtisztaság-
védelmi elõírásokat, valamint határértékeket.
(2) Élõvízbe és a közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék
esetén a szennyezõanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket, küszöbértékeket be
kell tartani.
(3) Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthetõ, illetve üzemeltethetõ,
hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az elõírt zajterhelési határértéket
a zajtól védendõ területeken.
(4) Meglévõ közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésû, vagy megváltozott
övezeti besorolású területeken, megfelelõ beépítési távolság meghatározásával, az épületek védett homlokzatainak megfelelő tájolással, illetve műszaki intézkedésekkel kell biztosítani az előírt zajterhelési határértékek teljesülését.
(5) Új út létesítésének, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés tervezésekor a zajterhelési határértékeket érvényesíteni kell. Ennek érdekében a hosszú távra tervezett forgalom figyelembe vételével zajcsökkentő létesítmények, berendezések alkalmazását kell szükség esetén előírni.
(6) Épületek zajtól védendő helyiségeiben az épület rendeltetésszerű használatát biztosító különböző techneikai berendezésekről és az épületen belül vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységből eredő együttes zaj nem haladhatja meg az előírt határértékeket.
Speicális eljárási szabályok
20. § (1) Az egyes tevékenységek környzetet terhelő kibocsátásainak megelőzése érdekében a környezeti elemeket terhelő kibocsátáok, valamint a környezetre ható tényezők csökkentése, illetőleg megszüntetésére irányuló, az elérhető legjobb technológián alapuló intézkedéseket az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás
során állapítja meg a környezetvédelmi hatóság.
(2) A “környezetre jelentõs hatást gyakorló tevékenységek”-re környezeti hatásvizsgálatot
kell készíteni a vonatkozó jogszabályok szerint, és környezetvédelmi engedélyezési
eljárást kell lefolytatni.
(3) Madocsa a vizek mezõgazdasági eredetû nitrátszennyezéssel szembeni védelmérõl
szóló jogszabály szerint nitrátérzékeny területen fekszik. Ennek értelmében a vizek
védelmét szolgáló intézkedések betartására kötelezettek a területén tevékenykedõk.
(4) Madocsa a felszín alatti vizek minõségi védelmét szolgáló besorolás szerint fokozottan
érzékeny, és ezzel együtt a távlati vízbázisra tekintettel kiemelten érzékeny
felszín alatti vízminõségi területen helyezkedik el. A felszín alatti vizek minõségének
védelme érdekében a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti
vízbe történõ közvetlen és közvetett bevezetése tilos, illetve a létesítési engedélyezés
során megállapított feltételek szerint – engedély alapján – történhet.
(5) Az üzletek és kereskedelmi egységek, vendéglátó üzletek a lakosság jogos érdekeit,
nyugalmát sértõ tevékenysége, mûködése esetén (pl. zavaró, határértéket meghaladó
zajterhelés) a jegyzõ korlátozó intézkedéseket érvényesít.
(6) A vizek mezõgazdasági eredetû nitrátszennyezésének megelõzése, csökkentése érdekében
érvényesíteni kell az elõírásokat és a „jó mezõgazdasági gyakorlat” szabályait.
(7) A hulladékok elhelyezésérõl - különös tekintettel a termelési és veszélyes hulladékokra - gondoskodni kell.Veszélyes hulladékok keletkezésével járó tevékenységek engedélyezése során a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a hulladékok megfelelő elhelyezéséről, ártalmatlanításáról.
ZÖLDFELÜLETEK
21. § (1) A telek területének burkolatlan és be nem épített részét zöldfelületként kell kialakítani.
(2) A település zöldfelületeinek védelme érdekében belterületen - mellmagasságban
mért - 15 cm törzsátmérõt elérõ vagy meghaladó fa kivágása - a gyümölcsfák kivételével
- kizárólag jegyzõi engedéllyel történhet.
(3) Építési, közmû- és útépítési munka engedélyezési tervéhez, amennyiben a meglevő, legalább 15 cm törzsátmérőjű fát is érint, favédelmi tervek kell készíteni.
(4) A telkek beépítése során a beépítésre és burkolásra nem kerülõ területek zöldfelületeit
a) sövény, cserje esetén: 1,0 méter
(b) fa esetén
– külterületen a fa teljes kifejletkor várható koronaátmérõjének 2/3
része
– belterületen a fa teljes kifejletkor várható koronaátmérõjének 1/3
része
(c) erõsen sarjadzó tövû cserje esetén: 2,0 méter
6) Gyalogos, kerékpáros és gépkocsi közlekedési nyomvonalak mellett, valamint a településképileg értékes látványok irányában, legalább 2,20 m törzsmagasságú, lehetõleg
2-szer iskolázott sorfa minõségû faiskolai anyag telepíthetõ.
(7) Fasoroknál a telepítési tõtávolság, és az épületek utcai homlokzatától való telepítési
távolság a 20 éves korban várható lombkorona-átmérõ méretének legalább a 2/3-a.
(8) A telekre elõírt zöldfelület legalább 1/3-át egybefüggõen kell kialakítani.
GÉPJÁRMÛVEK ELHELYEZÉ SE
22. § (1) Az építmények által keltett gépkocsi elhelyezési igényt az OTÉK szerint kell kiszámolni
és a (2) bekezdésben meghatározott esetek kivételével kielégítésüket az
építmény telkén kell biztosítani.
(2) A parkolási igény kielégítésére - a lakás és szállásférõhely által keltett igény kivételével
– az utak területe is figyelembe vehetõ, a tulajdonos hozzájárulásával.
KÖZMÛVESÍTÉS HÍRKÖZLÉ S
23. § (1) Önálló távközlési antennatorony, szélerõmû nem helyezhetõk el nem, fejleszthetõ
és nem korszerûsíthetõ belterületen, a szabályozási tervben jelölt helyi védelem
alatt álló természeti, régészeti érdekû területen és mûemléki környezetben, valamint
e területek 50 m-es környezetében.
(2) Szélerõmû nem helyezhetõk el nem, fejleszthetõ és nem korszerûsíthetõ belterületen,
a szabályozási tervben jelölt helyi védelem alatt álló természeti, régészeti érdekû
területen, nyilvántartott régészeti lelõhely területén és mûemléki környezetben,
valamint e területek 50 m-es környezetében, illetve lakóépület 800 m-es környezetében.
(3) Oszloptranszformátor nem helyezhetõ el, nem fejleszthetõ és nem korszerûsíthetõ,
mûemléki környezetben, helyi értékvédelmi területen.
(4) Nagy- és középfeszültségû elektromos vezeték beépítésre szánt területen, országos
és helyi jelentőségű természetvédelmi területen légvezetékként nem helyezhető el, nem fejleszthető, nem korszerűsíthető.
(5) Fém kémény, füstkivezetõ nyílás az épületek utcai homlokzatán nem helyezhetõk
el.
(6) A csapadékvíz elvezetésérõl vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden
telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az elsõ
fokon eljáró vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad
csapadékvizet bevezetni
TELEKALAKÍTÁS
24. § (1) Telekalakítás csak akkor engedélyezhetõ, ha az általa érintett minden telek és a rajta
már meglévõ létesítmény a telekalakítás után is megfelel a rá vonatkozó övezeti
elõírásoknak.
BELTERÜLET LEHATÁROLÁ SA
25. § (1) A belterület határát a szabályozási terv jelöli.
(2) A rendezési tervi célok megvalósítása érdekében a beépítésre szánt területek, a település
fejlõdése által megkívánt ütemben, belterületbe vonhatók.
SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK
26. § (1) A településkép javítása érdekében helyrehozatali kötelezettség rendelhetõ el a helyi
értékvédelmi és a településképileg jelentõs területen.
(2) Településrendezési kötelezés: az építési telkeken lévõ utcai épület bontását követõ
3 éven belül a telek beépítését meg kell kezdeni.
(3) Beültetési kötelezettség vonatkozik a szabályozási terven jelölt területegységekre.
ZÁRÓ RENDELKEZÉS
27. § (1) A rendelet kihirdetését követõ 30-ik napon lép hatályba. Rendelkezéseit a hatályba
lépését követõen folyamatba tett ügyekben kell alkalmazni.
1
Az önkormányzati rendeletet a Madocsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2022. (VI. 14.) önkormányzati rendelete 1. §-a hatályon kívül helyezte 2022. június 15. napjával.