1. § (1) E rendelet hatálya Pálfa közigazgatási területére terjed ki.

(2) ¹A Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ) csak a mellékelt M=1:2000 méretarányú SZT-1 és SZT-2 (belterületi) és az 1:8 000 méretarányú SZT-3 és az SZT-4 (külterületi) Szabályozási Tervvel (továbbiakban: Szabályozási terv), valamint a SZT-M jelű szabályozási terv módosításokkal (továbbiakban: szabályozási terv módosítások) együtt alkalmazható.

2. § (1)³ Kötelező erejű szabályozási elemek, melyek módosítása csak a Szabályozási terv módosítása esetén lehetséges:

(2)⁴ Hatályon kívül.

(3)⁵ Az (1) bekezdésben nem említett szabályozási elemek javaslati jellegűek, a további tervezési és építési engedélyezési eljárás során irányadóként veendők figyelembe.

3. § (1) Pálfa igazgatási határa nem változik.

(2) A belterületi határ csak az érvényes szabályozási terv alapján módosítható.

(3) Területet csak a meglévő belterülethez csatlakozóan lehet belterületbe vonni. A jelenlegi külterületi besorolású ingatlanok belterületbe vonásáról oly módon kell gondoskodni, hogy ne keletkezzenek belterülettel körbezárt külterületi földrészletek.

(4) Belterülethez csatolandók az alábbi területek a szabályozási terven jelöltek szerint:

4. §⁶ (1)⁷ Hatályon kívül.

(2)⁸ Telekalakítás csak abban az esetben végezhető, ha még átmenetileg sem jön létre:

5. § (1) Pálfa területén a beépítésre szánt területek az építési használatuk általános jellege valamint sajátos építési használatuk szerint a következő területfelhasználási egységekbe sorolandók:

6. § (1) Falusias lakóterület a Szabályozási Terven Lf jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 4,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál, melyen gazdasági épületek is elhelyezhetők.

(2)²³ Falusias lakóterületen önálló épületként elhelyezhető::

Hatályon kívül.

8. § (1) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület, a Szabályozási Terven Gksz jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely elsősorban nem zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek lehelyezésére szolgál.

(2)²⁹ Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen önálló épületként elhelyezhető:

9. § (1) Ipari gazdasági terület, a Szabályozási Terven Gip jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely olyan gazdasági tevékenységű célú épületek elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetőek el.

(2) Az ipari gazdasági területen az építmények elhelyezése és használata szerint az alábbi területekre osztható:

10. § (1) Az ipari gazdasági terület agráripari terület, a Szabályozási Terven Gip jellel szabályozott építési övezet, mely elsősorban a nagyüzemi állattartást szolgáló állattartó majorok, valamint egyéb jelentős környezeti hatással járó mezőgazdasági üzemi létesítmények (pl. szárító) elhelyezésére szolgál.

(2)³³ Ipari gazdasági terület agráripari területen önálló épületként elhelyezhető:

11. § .

(1) Különleges területek a használatuk és rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége,

12. § (1) Különleges terület sportterület a Szabályozási Terven K-sp jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely elsősorban sportlétesítmények elhelyezésére szolgál.

(2) Különleges terület sportterületen kizárólag:

13. § (1) Különleges terület temető terület a Szabályozási Terven K -t, illetve K-gy jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely elsősorban a temetkezés kegyeleti épületei, s azt kiszolgáló és kiegészítő épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A különleges terület temető terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:

14. § (1) A terület főként a település egyedi értékeinek megóvására, bemutatására szolgáló építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A K-b bemutató övezetbe a rácegrespusztai Illyés emlékmúzeum és környezete (Apponyi kúria) kerül.

(3) Az építési övezet beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét a következő táblázat szerint kell meghatározni:

15. § (1) A terület főként egészségügyi és sszociális intézmények elhelyezésére szolgál. E területfelhasználási egységbe a rehabilitációs intézet területe tartozik. Pálfa központi belterületén elhelyezkedő, a volt Apponyi kastélyból kialakított fogyatékosok otthona és rehabilitációs intézete, került e területfelhasználási egységbe.

(2)⁴³ Az építési övezet beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét a következő táblázat szerint kell meghatározni:

16. § (1) A területen a szennyvízelhelyezés és tisztítás törvényben előírt módon történő elvégzéséhez szükséges műtárgyak elhelyezésére szolgál.

(2) Az építési övezet beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét a következő táblázat szerint kell meghatározni:

(1) A különleges terület – településközpont a Szabályozási Terveken K-tk jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

(2) Különleges terület – településközpont területen önálló épületként elhelyezhető:

17. § .

(1) Pálfa területén a beépítésre nem szánt területek az építési használatuk általános jellege valamint sajátos építési használatuk szerint a következő területfelhasználási egységek közé sorolandók:

18. § (1)⁴⁸ Zöldterület (közpark, közkert) a Szabályozási Terveken „ZKP” és „ZKT”, jellel szabályozott, növényzettel fedett közterület.

(2) Zöldterületen

19. § (1) Erdőterület a Szabályozási Terveken „E” jellel szabályozott, erdő művelési ágú, illetve a településrendezési terv alapján erdősítésre javasolt ingatlanok területe.

(2) Az erdőterület az építmények elhelyezése szempontjából

20. § (1) A mezőgazdasági területet a tájkarakter, a természeti értékek, a felszíni vizek védelme, a mezőgazdasági tájhasználat, a termőtalaj és a termőföld megőrzése, valamint a gazdasági és településfejlesztési szempontok következtében a településrendezési terv az alábbi területfelhasználási egységekre osztja:

21. § (1) Az általános mezőgazdasági terület az árutermelő gazdálkodásra alkalmas „Má1”, „Má2” és „Má3” jellel szabályozott mezőgazdasági terület.

(2) Az általános mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos szolgáltatás, termékfeldolgozás, tárolás építményei és lakóépület létesíthető.

(3) Az „Má1-N” jelű övezetben épület nem helyezhető el. A 081/37 hrsz -ú. telken a nyárfás szennyvíztisztító potenciális helyszíne.

(4)⁵⁸ Az övezet területén álló Apponyi kúria épülete felújítható, tetőtere beépíthető de nem bővíthető. Az épületben a helyi értékek bemutatásához kapcsolódó és/vagy az azt kiszolgáló és kiegészítő, szálláshely szolgáltató funkciók helyezhetők el.

(5) Az „Má2” övezetben kialakítható telek legkisebb területe 1 ha (10.000 m²),

(6) Az általános mezőgazdasági terület „Má2” övezetben az építmény elhelyezés feltételei az alábbiak:

22. § (1) A kertes mezőgazdasági terület a kisüzemi jellegű kertészeti termelésre, valamint a saját ellátást szolgáló, illetve az aktív szabadidő eltöltést biztosító kertészeti tevékenységre szabályozott „Mke” jelű mezőgazdasági terület.

(2) A kertes mezőgazdasági területen a kertészeti termelést (növénytermesztés), a termékfeldolgozást és a tárolást szolgáló építmények helyezhetők el.

(3) A kertes mezőgazdasági területen az övezetben az építmény elhelyezés feltételei az alábbiak:

23. § (1) Vízgazdálkodási terület a szabályozási terven „V” folyóvizek medre és parti sávja, valamint „V-kv” felszíni vízkivételi mű, jellel szabályozott területhasználati egység.

(2)⁶⁰ Az igazgatási területen lévő vízgazdálkodási területekre vonatkozóan az OTÉK előírásait kell alkalmazni.

(3) A vízfolyások és tavak jó karbantartásáról folyamatosan gondoskodni kell. Ennek végrehajthatósága érdekében a vízfolyások mellett 6- 6 m parti kezelősáv biztosítandó, melyen belül a fenntartást akadályozó létesítmény és növényzet nem lehet.

(4) A vízfolyások területén fenntartási, fejlesztési munkák abban az esetben engedélyezhetők, amennyiben a terület természetközeli állapotának visszaállítását elősegítik.

(5) A vízgazdálkodási területek lehatárolását a külterület szabályozási terv tartalmazza.

(6) A Sió-csatornán és parti sávján csak olyan tevékenység folytatható, amely a vízminőséget, a csatorna rendeltetését nem károsítja, gátolja.

(7)⁶¹ A védőművek (töltések) oldalában tilos minden olyan tevékenység, amely a védőmű állékonyságát veszélyezteti, a meglévő élővilágot megzavarja. Horgászállások kizárólag ideiglenes jelleggel az illetékes hatóságok engedélyével helyezhetők el.

(8)⁶² A vízgazdálkodási területen elhelyezkedő, a szabályozási terven lehatárolt volt kommunális hulladéklerakó területe rekultiválandó. A terület a jövőben is vízgazdálkodási területként hasznosítható.

(9)⁶³ A Sió-csatorna keleti oldalán lévő I. rendű árvízvédelmi töltés lábvonalától számított 10 m-es sáv vízgazdálkodási terület.

(10) A mentett oldalon a töltés lábvonalától számított 110 m-en belül anyaggödör nem nyitható.

(11) Hatályon kívül.⁶⁴

24. § (1) A közlekedési területek a szabályozási terven az, országos közút területe: KÖf illetve az egyéb közlekedési területek: KÖ jellel jelölt területfelhasználási egységébe tartoznak az OTÉK szerint meghatározott, közlekedést szolgáló területek.

(2)⁶⁵ Hatályon kívül.

(3)⁶⁶ Hatályon kívül.

(4) A magánutak kialakítását telekalakítási terv készítése során kell meghatározni, jelen előírások, és az érintett szakhatóságok állásfoglalásának figyelembe vételével. Pálfa területén 6,0 m szélesség alatt magánút nem alakítható ki

(5)⁶⁷ Hatályon kívül.

(6)⁶⁸ Az építési (szabályozási) szélességen belül az OTÉK 26.§ (3) szerinti létesítmények, valamint utcabútorok, a közművek létesítményei és berendezései helyezhetők el, illetve utcafásítás telepíthető.

(7) Pálfa területén a közlekedési területek szabályozási szélességét a szabályozási tervlap szerinti kell kialakítani.

(8) A település közútjainak tervezési osztályba sorolása: ƒ

25. § .

(1) A közműterület a közművek és hírközlési építményeinek elhelyezésére szolgál. A település bel- és külterületén lévő, illetve azt érintő közművezeték hálózatok, azok műtárgyai és létesítményei a nyomvonaltengelytől mindkét irányban értendő − a törvényerejű rendeletekben és a vonatkozó szabványokban rögzített − biztonsági övezettel rendelkeznek, melyen belül meghatározott tilalmak és korlátozások érvényesek.

(2) A meglévő közműhálózat védelmét biztosítani kell, szükség esetén szakfelügyelet igénylésével.

(3) A közmű létesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenésre, illetve a környezetvédelmi szempontokra (zaj, rezgés, szag) figyelemmel kell lenni.

(4)⁷⁵ A közműhálózatot közterületen kell megépíteni a folyamatos hozzáférhetőség biztosítása mellett.

(5) A megvalósításra kerülő új épületeket a szennyvízcsatorna hálózat kiépítéséig részleges közművesítéssel kell ellátni.

(6)⁷⁶ Hatályon kívül.

(7) Hatályon kívül⁷⁷.

(8)⁷⁸ Hatályon kívül.

(9) Új út építésénél a tervezett közművek egyidejű megépítéséről, a csapadékvizek elvezetéséről, belterületen a közvilágítás megépítéséről, út rekonstrukciónál a meglévő közművek szükséges egyidejű felújításáról gondoskodni kell.

(10) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor a feleslegessé vált közművet el kell bontani, az indokoltan földben maradó vezeték tömedékelését szakszerűen meg kell oldani.

(11) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell biztosítani. A beépítésre szánt területeken a területet kiszolgáló közművezetékek nyomvonalát és helyét úgy kell elrendezni, hogy az utcákban egyoldali, kedvező esetben kétoldali fasor telepítését ne akadályozzák meg.

(12) Amennyiben fasor telepítésére közterületen helyhiány (kis szabályozási szélesség, bevágás) miatt nincs lehetőség, úgy az a szabályozási vonalon kívül (magánterületen) is megvalósítható.

(13) Hatályon kívül.⁷⁹

26. § (1) Hatályon kívül⁸⁰.

(2)⁸¹ Hatályon kívül.

(3)⁸² Az elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna hálózat megvalósulása után házi vízbekötés csak a hálózatra történő rákötést követően történhet.

(4)⁸³ A mértékadó külső tűzivíz szükségletet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint a hálózaton biztosítani kell.

(5) Új utak tervezése esetén a vízvételi helyek mellett úgy kell felállítási helyet biztosítani, hogy a tűzoltó gépjárművek mellett legalább egy forgalmi sáv szabadon maradjon.

(6) A szükséges oltóvizet az egyes létesítmények használatbavételével egyidejűleg kell biztosítani.

(7) Az ivóvízhálózaton föld feletti tűzcsapokat kell telepíteni.

(8) A tűzcsapokat a védeni kívánt létesítménytől max. 100 m – közúton mért – megközelítési távolságra kell elhelyezni.

(9) A tűzcsapokat egymástól 5,0 m-nél közelebb nem szabad telepíteni.

(10) A közterületi hálózatot a kétoldali betáplálás biztosítása érdekében – lehetőség szerint – körvezetékként kell kiépíteni.

27. § (1) A szennyvízcsatornázás megvalósulásáig a szennyvizet engedélyezett terv alapján épített közműpótló berendezésbe kell vezetni.

(2)⁸⁴ Hatályon kívül.

(3) Amennyiben a talaj szikkasztásra nem alkalmas, úgy zárt szennyvíztározó építendő.

(4) Ez esetben a felhasznált vízmennyiségnek megfelelő szennyvíz szállítási gyakoriságot számlával kell igazolni.

(5) A szennyvízelvezető csatornahálózat megépítését követően az ellátott ingatlanokat a hálózatra rá kell kötni.

(6) A rákötéssel egyidőben a közműpótló berendezéseket szakszerűen fel kell számolni.

(7)⁸⁵ A szennyvízcsatorna hálózat megépítését követően, a közműpótló berendezést ideiglenes jelleggel sem szabad elhelyezni.

(8) Szennyvizet a csapadékvíz elvezető rendszerbe vezetni tilos.

(9) A II. változatként tervezett szennyvíztisztító telep technológiáját úgy kell meghatározni, hogy az a lakóépületektől max. 500 m-re telepíthető legyen.

(10) Hatályon kívül.⁸⁶

(11)⁸⁷ Hatályon kívül.

28. § (1)⁸⁸ Csapadékvíz szennyvízcsatorna hálózatba nem vezethető!

(2) A település egészének csapadékvíz-elvezetését nyílt csapadékvíz-elvezető árok, illetve folyóka kombinációjával kell megoldani.

(3) A kiemelt szegéllyel építendő parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól az összegyűlő csapadékvíz csak környezetvédelmi műtárgyon (olaj-iszapfogó) keresztül vezethető a befogadóba.

(4) A település nyugati részén lévő nagyobb esésű árkokat a vízsebesség csökkentése érdekében lépcsőzni kell.

(5) A csapadékvíz nagy részét befogadó Sió-csatorna mentén a partélektől számított 6-6 m-es vízgazdálkodási területet szabadon kell hagyni. E területen csak gyepgazdálkodás folytatható.

(6)⁸⁹ Hatályon kívül.

(7) A földhivatali térképen, majd jegyzőkönyvben meghatározásra kerültek azon területek, melyeken mezőgazdasági tevékenység csak a földhasználók kockázatára végezhető, építési tevékenység pedig – mind kül-, mind belterületen – csak a mértékadó talajvízszint vizsgálata alapján engedélyezhető.

(8) A vízfolyások és vízbázisok közelében talajjavításra tőzeget, vagy komposztot kell alkalmazni.

(9) A település csapadékvíz hálózatában összegyülekező vizet be kell vezetni a felszíni befogadóba, a termőföldön történő elszikkasztása tilos.

29. § (1)⁹⁰ Hatályon kívül.

(2)⁹¹ Hatályon kívül.

(3) Előkerttel rendelkező épületeknél a telekhatár és az épület között gázvezeték csak földben építhető.

(4) Házi nyomáscsökkentő előkertben és utcai homlokzaton nem helyezhető el.

(5) Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény nem építhető.

30. § (1)⁹² Hatályon kívül.

(2)⁹³ Hatályon kívül.

(3)⁹⁴ Hatályon kívül.

(4)⁹⁵ Hatályon kívül.

(5)⁹⁶ Hatályon kívül.

(6)⁹⁷ A 20/0,4 kV-os transzformátorállomások telepítésénél ki kell építeni a közvetlen közterületi kapcsolatot, a teherautóval történő megközelítést, önálló épület esetében a körüljárhatóságot, és itt 5 méteres védőtávolságot kell figyelembe venni.

31. § (1)⁹⁸ Hatályon kívül.

(2)⁹⁹ Hatályon kívül.

(3)¹⁰⁰ Hatályon kívül.

(4) Hálózatbővítést a meglévő távközlési alépítmények felhasználásával, és/vagy új csőhálózat/oszlopsor kiépítésével kell megoldani.

(5) A tervezett alépítményi csőszámnak és megszakító létesítményeknek a tervezési terület 100%-os ellátását kell szolgálnia.

(6) A tervezett hálózatot a járdák alatt, vagy zöldsávban kell elhelyezni. Ide kell telepíteni az alközpontokat összekötő törzs- és átkérő kábelhálózatokat is.

(7) Nyilvános távbeszélő állomást elsősorban a nagyobb tömegeket vonzó épületek közterületi frontján kell elhelyezni.

(8) Légvezetékes távközlési hálózat a bel- és a külterületen egyaránt építhető.

(9)¹⁰¹ Hatályon kívül.

(10) Mobil távközlésre szolgáló új bázisállomás vagy adótorony közterületi elhelyezését a település területén nem tervezzük.

32. § (1) Építmények elhelyezése, ha jelen szabályzat területfelhasználási egységekre és azokon belül az építési övezetekre, övezetekre vonatkozó előírásai szigorúbb szabályokat nem állapít meg, az OTÉK vonatkozó előírásai szerint történhet.

(2)¹⁰² Hatályon kívül.

(3)¹⁰³ Hatályon kívül.

(4)¹⁰⁴ Hatályon kívül.

(5) 5,0 m-es vagy annál nagyobb előkertben és 6,0 m-es vagy annál nagyobb oldalkertben:

33. § (1) A település területén az egyes építési övezetekben a telkek beépítési módja az alábbi:

(2) Oldalhatáron álló beépítés esetén az építési hely egyik határvonala:

(3) Ikresen csatlakozó beépítés esetén az építési helyek közös telekhatára:

(4)¹⁰⁶ Egyes beépítési módok esetébenalkalmazhatóépületelhelyezésa2számú mellékletben foglaltak szerint lehetséges.

(5) Saroktelek beépítési módja:

(6) Az előkert, mely egyben építési vonal is:

(7) Amennyiben az utcában jellemző előkert méret nem állapítható meg, úgy az előkert mérete min. 5,0 m, s az épület helye az így kijelölhető építési helyen belül szabadon megválasztható.

(8) Az oldalkert és hátsókert: a./az OTÉK szerinti, ha a Szabályozási terv másként nem jelöli.

34. § (1) ¹⁰⁷Pálfa országos művi értékvédelem alatt álló épületét, és annak környezetét a szabályozási terv és a HÉSZ 3.sz. függelék tartalmazza

35. § (1)¹⁰⁹ Hatályon kívül.

(2) A helyi védelemre javasolt épületek felújítása, átépítése csak a 41 §. –ban foglaltak egyedi építészeti előírások figyelembevételével történhet.

(3)¹¹⁰ Hatályon kívül.

(4)¹¹¹ Helyi védett területen védendő a településrész úthálózata, szerkezete, beépítési módja, valamint a telkek alakja és mérete.

(5) Helyi értékvédelmi területen telekalakítás kizárólag telekegyesítés lehet.

(6) A Kossuth utca 44 m széles, közepén zöldterülettel kialakult formája védendő, a központi tér további beépülése nem engedélyezhető, a zöldfelületben elhelyezkedő templom védendő, megtartandó, felújítható, de nem bővíthető.

(7) Felsőrácegres helyi értékvédelmi területén a környezetet úgy kell kialakítani, hogy a védett épületek, építmények használata, megközelíthetősége és bemutathatósága megfelelő legyen.

36. § (1)¹¹² Pálfa régészeti területeit a 4. sz. függelék tartalmazza, az egyes területek szabályozási terven lehatároltak.

(2) A régészeti érdekeltségű területen, a szabályozási terven jelölt kiterjedésben a

37. § (1) Pálfa országos és helyi jelentőségű védett természeti területinek lehatárolását a szabályozási terv tartalmazza.

(2)¹²¹ Hatályon kívül.

(3)¹²² Hatályon kívül.

(4) Az élővilág (flóra, fauna) igénybevétele csak olyan módon történhet, amely az életközösségek természetes folyamatait és viszonyait, a biológiai sokféleséget nem károsítja, illetőleg funkcióit nem veszélyezteti.

(5) A tájhasználat során biztosítani kell a táji jellegzetességek (esztétikai, természeti értékek), a tájra jellemző természeti rendszerek és egyedi tájértékek megóvását. Ennek megfelelően a település területén a táj jellegét, esztétikai, természeti értékeit veszélyeztető, károsító tevékenység folytatására alkalmas építményt elhelyezni tilos.

(6)¹²³ A településkép, a település zöldfelületi rendszerének és növényállományának megóvása érdekében a település beépítésre szánt területein és közcélú zöldfelületein (parkok, erdők, fasorok) élő fát kivágni csak fakivágási engedély alapján szabad.

(7) Újonnan létesülő és kialakuló közterületi utak mentén legalább egyoldali, átlagosan 10 méter tőtávolságot meg nem haladó fasor telepítendő. A fasor létesítéséhez fánként legalább 4m²-nyi burkolatlan felület vagy legalább 1,5 m széles, az útburkolattal párhuzamos zöldsávot kell kialakítani és fenntartani.

(8) Belterületen új közutak, utcák kialakításánál a tervezett fasort a műszaki átadásig el kell telepíteni. Az utcai fasorok telepítéséhez, az utca egyéb műszaki kialakítását figyelembe véve (légvezeték, közvilágítás), a területen őshonosan élő fás növényzet alkalmazható.

(9) Külterületen, beépítésre nem szánt területen, a szerkezeti jelentőség ű utak, vízfolyások mellé fasorokat kell telepíteni, illetve a meglévő fasorokat, galéria növényzetet fel kell újítani.

(10)¹²⁴ Hatályon kívül.

(11) Az Öregerdő és környéke a kisszékelyi dombság természetvédelmi területté nyilvánításáig helyi természetvédelmi területté nyilvánítandó és helyi természetvédelmi területként kezelendő.

(12)¹²⁵ Hatályon kívül.

(13)¹²⁶ Hatályon kívül.

38. § (1)¹²⁷ A településen található Ökológiai hálózat, Natura 2000 hálózat, valamint természeti területek - a továbbiakban: „védett területek” - a szabályozási terven jelöltek, felsorolásukat az 5. sz. függelék tartalmazza.

(2)¹²⁸ Védett területeken, a vonatkozó jogszabályok előírásai a mérvadóak.

(3)¹²⁹ Védett területen

39. § (1)¹³² A településen a helyi jelentőségű, védelemre tervezett természeti értékeket a szabályozási terv, tételes felsorolásukat az 5. számú melléklet tartalmazza.

(2)¹³³ A helyi védelem alatt álló és a helyi védelemre tervezett természeti értékeket meg kell őrizni, rendszeres gondozásuk, fenntartásuk szakértő közreműködésével lehetséges.

40. § (1)¹³⁶ Hatályon kívül.

(2) Pálfa teljes területén kétszintes tetőterű épület nem létesíthető.

41. § (1)¹³⁷ A helyi védett épületek bővítése felújítása, (homlokzatvakolás, színezés, nyílászáró csere, tető felújítás, tetőtér beépítés) során az eredeti épület anyaghasználatát, léptékét és formavilágát alkalmazó, vagy ahhoz alkalmazkodó építészeti megoldások alkalmazhatók.

(2) Helyi védett épület bontása csak indokolt esetben – életveszélyelhárítás – lehetséges.

42. § (1)¹³⁸ Hatályon kívül.

(2) ¹³⁹Hatályon kívül.

(3)¹⁴⁰ Hatályon kívül.

(4)¹⁴¹ Hatályon kívül.

(5) Pálfa belterületén óriásplakát nem létesíthető.

(6)¹⁴² Új épület elhelyezésénél, meglévő épület átalakításánál, funkcióváltásánál, homlokzati felújításánál az intézmények cégéreinek, hirdetőtábláinak méretét és elhelyezését a homlokzattal együtt kell megtervezni. Utólagosan cégér vagy hirdetőtábla a már kialakított homlokzat architektúráját figyelembe véve helyezhető csak el.

(7) A település területén az épületek tetőzetén hirdetési berendezések, fényreklámok nem helyezhetők el.

43. § (1) Közterületen, illetve közhasználat céljára átadott területen, köztéren (továbbiakban:közterület) elhelyezett építmények és köztárgyak nem akadályozhatják a jármű és gyalogos közlekedést.

(2)¹⁴³ Hatályon kívül.

(3)¹⁴⁴ Hatályon kívül.

(4)¹⁴⁵ Hatályon kívül.

44. § (1) A törvényi rendelkezés szerint a gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyek, jogi személyek, a jogi és magán jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek az oltóvíz biztosításáról gondoskodni kell. A gazdálkodó tevékenységet nem folytató magánszemélyek részére az oltóvíznyerési lehetőségek biztosítása az önkormányzat feladata. Az oltóvizet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint kell biztosítani.

(2) A településen a mértékadó tűzszakasz nem lehet nagyobb, mint a területen létesítendő tűzoltó vízforrásokból biztosítható oltóvíz-intenzitással ellátható terület.

(3) A tűzoltóság vonulása és működése céljára – ha arról jogszabály illetve nemzeti szabvány másként nem rendelkezik – az építményekhez olyan utat, illetve területet kell biztosítani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működtetésére.

45. §

(1) Az igazgatási területen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy:- a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő,- megelőzze a környezetszennyezést,- kizárja a környezetkárosítást.

46. § (1)¹⁵² A beépítésre szánt területeken új létesítmények kizárólag abban az esetben létesíthetők, ha a keletkező szennyvizek törvényben előírt módon történő kezelése megoldott és biztosított.

(2) A felszíni és felszín alatti vizek és a talaj védelme érdekében, veszélyes hulladékot, növényvédőszert, műtrágyát, útsózási anyagot kizárólag engedélyezett, szivárgásmentes, vízzáró szigetelésű , zárt tárolóedényben lehet elhelyezni.

(3) A felszíni vizek bármilyen jellegű szennyezése tilos. A Sió és a felszíni vízfolyások körzetében nem folytathatók olyan tevékenységek, amelyek a felszíni, illetve a felszín alatti vizek, illetve a talaj állapotát szennyezik.

(4) Állattartó épület a Sió partjától 200 méteren belül, illetve a vízfolyásoktól 200 méteren belül nem létesíthetők.

(5) A felszíni vizek öntisztulásának elősegítése miatt a parti sáv természetközeli ökoszisztémáinak (nádasok, ligetes fás társulások, gyepek) védelmét vízgazdálkodási övezet keretein belül kell biztosítani.

47. § (1) A településre az általánosan érvényes levegőtisztaság-védelmi értékek vonatkoznak. A területen csak olyan létesítmények helyezhetők el, amelyek ezen előírásokat kielégítik. A területre érvényes levegőminőségi és a légszennyező anyagok kibocsátási

48. § (1)¹⁵⁷ Hatályon kívül.

(2) A termőföldet más célú hasznosítással járó beruházás céljára csak kivételes esetben lehet felhasználni.A30AK-náljobbminőségű termőföld csak különösen indokolt esetben - helyhez kötött beruházás céljára - vehető igénybe. Az igénybevételt az indokolt szükségletnek megfelelő legkisebb területre kell kijelölni.

(3)¹⁵⁸ Talajmozgatással járó tevékenység végzése illetve, a terület előkészítése során a termőföld védelméről, összegyűjtéséről és újrahasznosításáról gondoskodni kell

(4) A település területén feltöltésre környezetkárosító anyag nem használható.

(5) Építés előkészítési munkák, tereprendezés során használható, minőség-tanúsítvány nélküli töltőanyag nem építhető be.

(6)¹⁵⁹ Hatályon kívül.

(7)¹⁶⁰ Hatályon kívül.

(8)¹⁶¹ Hatályon kívül.

(9) A település területén tilos a szennyvizeket közvetlenül a talajba juttatni.

(10) (Minden területen az erózióveszély mértékének megfelelő tevékenységvégezhető, törekedve arra, hogy a tevékenység hatására az a lehető legkisebb mértékre csökkenjen.

(11) A területen csak olyan tevékenység folytatható, amely nem okoz talajszennyezést. Vízfolyásokba állattartásból származó hígtrágya, szerves és műtrágya, valamint növényvédőszer csurgalékvize nem kerülhet.

(12)¹⁶² Hatályon kívül.

(13)¹⁶³ Hatályon kívül.

49. § (1) A hulladék termelője, birtokosa a tevékenysége gyakorlása során keletkező, illetve más módon a birtokába kerülő hulladékot köteles gyűjteni, továbbá hasznosításáról vagy ártalmatlanításáról gondoskodni.

(2) A hulladék gyűjtése, tárolása, csak a környezet veszélyeztetését kizáró módon, zárt térben vagy zárt gyűjtőedényben történhet.

(3)¹⁶⁴ A település területén tilos közterületen építési vagy egyéb kommunális hulladék elhelyezése.

(4) A település területén új hulladéklerakó, vagy hulladékártalmatlanító nem létesíthető.

(5) Szilárd vagy folyékony hulladék a település közigazgatási területére más területekről nem hozható be, tárolás illetve ártalmatlanítás céljából, kivéve újrahasznosítás esetén.

(6) Hígtrágyás technológiájú állattartótelep a település igazgatási területén nem létesíthető.

(7) A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy folytatható, hogy az üzemeltető köteles gondoskodni a veszélyes hulladék környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről és ártalmatlanításáról.

(8) A veszélyes hulladék átmeneti tárolása, a vonatkozó jogszabályok szerint, a talaj, a talajvíz, illetve a levegő szennyezése nélkül, zárt térben történhet.

(9) A hulladékot a hasznosítás elősegítése érdekében a hasznosítási, technológiai, gazdasági lehetőségeknek megfelelően elkülönítve kell gyűjteni.

(10) Az illegális hulladéklerakók felszámolandók, területük rekultiválandó.

(11) A volt kommunális hulladéklerakó területét, a szakhatóság előírásainak megfelelően rekultiválni kell. A területen épület, építmény nem helyezhető el. A rekultiváció elvégzéséig a terület elzárását, veszélyességének megjelenítését biztosítani kell.

(12) Az állattartásból keletkezett hulladékokat kivételes gondossággal kell kezelni, hogy a környezetre semminemű káros hatással ne legyen. Az esetlegesen keletkező veszélyes hulladékok elszállításáról a tulajdonosnak kell gondoskodnia.

(13)¹⁶⁵ Hatályon kívül.

50. § (1)¹⁶⁶ A közlekedésből származó környezeti zajszint a zaj ellen védendő létesítmények környezetében a vonatkozó rendeletben a lakóterületre meghatározott határértéket nem haladhatja meg.

(2)¹⁶⁷ A zajt keltő és a zajtól védendő létesítmények egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek.

(3)¹⁶⁸ Hatályon kívül.

(4)¹⁶⁹ Hatályon kívül.

51. § (1)¹⁷⁰ Hatályon kívül.

(2) Új területek beépítésének feltétele, hogy a beépítésre tervezett és közterületeken a felszíni vizek és akadálytalan eróziómentes elvezetése biztosított legyen.

(3) A mélyfekvésű, magas talajvízállású területeken (vízfolyások, tavak mederközeli területe) építmények létrehozása előtt talajmechanikai vizsgálatokkal kell tisztázni az igénybevett kőzettér állapotát, az építés feltételeit.

(4)¹⁷¹ Terepszint alatti építmények (pincék) közterületet, idegen telket, meglévő építményeket hatásterületükkel nem veszélyeztethetik. A pincékkel érintett területeken a tervezésnél figyelembe kell venni az építési terület pince és üregviszonyait.

(5) Feltöltött területek beépítését geotechnikai vizsgálatok eredményeire kell alapozni.

(6)¹⁷² Hatályon kívül.

(7) A 2 méternél magasabb nyitott kőzetfallal (nyitott kőzetfal-partfallal, mélyutakkal, tereplépcső kkel) érintett területeken az építési hely kijelölését, valamint az építmények kialakításának egyedi feltételeit geotechnikai, mérnökgeológiai vizsgálatokra kell alapozni.

52. § .

(1) A település területének rendezése során a következő sajátos jogintézmények alkalmazandók:

(2) Az elővásárlási jogot az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyeztetni.

(3)¹⁷³ Elővásárlási jog illeti Pálfa Önkormányzatát a Szabályozási Terven jelölt, alább felsorolt telkek esetében:

53. § (1) E rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

(2) Jelen rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően indított ügyekben kell alkalmazni.