Nagycserkesz Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2006. (V. 25.) önkormányzati rendelete
az önkormányzati vagyon hasznosításának, használatának, forgalmának rendjéről
Hatályos: 2006. 06. 01- 2024. 02. 01 15:00
Nagycserkesz Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2006. (V. 25.) önkormányzati rendelete
az önkormányzati vagyon hasznosításának, használatának, forgalmának rendjéről1
2006.06.01.
Nagycserkesz Község Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. Tv. /Ötv. /. 16. §-ának /l/ bekezdésében, a 79. § (2) bekezdés a.) és b.) pontjában, valamint a 80. § /I/ bekezdésében foglaltak, továbbá az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. Tv. (Áht.) 108. §-ában kapott felhatalmazás alapján Nagycserkesz Község Önkormányzata az alábbi rendeletet alkotja:
1. § E rendelet célja, hogy meghatározza az önkormányzat vagyonát, szabályozza a tulajdonnal és a vagyoni értékű jogokkal való rendelkezést annak érdekében, hogy az önkormányzat a törvény által kötelezően előírt és önként vállalt feladatait teljesíthesse.
2. § /l/ A rendelet hatálya kiterjed:
a. ) a községi önkormányzatra, annak szerveire, továbbá az önkormányzat által
alapított és tulajdonosi irányítása alatt működő költségvetési szervekre ( a továbbiakban: intézmények),
b. ) mindazokra a dolgokra, amelyek a községi önkormányzat tulajdonában
vannak, így az ingatlan és ingó dolgokra, vagyoni értékű jogokra, a gazdasági és közhasznú társaságokban az önkormányzatot megillető részesedésekre, valamint az értékpapírokra (továbbiakban: önkormányzati vagyon).
c)
/2/ Ezen rendelet rendelkezésit abban az esetben kell alkalmazni, amennyiben jogszabály - ideértve az önkormányzat rendeletet is - eltérően nem rendelkezik.
A rendeletben használt kifejezések értelmezése
3. § a./ Önkormányzati törzsvagyon:
A forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyon.
b./ Forgalomképtelenség: törvény, továbbá e rendelet 1. számú mellékletében meghatározott vagyontárgyaknak az a tulajdonsága, hogy az ilyen vagyontárgy tulajdonjoga nem ruházható át, nem terhelhető meg és nem köthető le, nem lehet tartozás fedezete, és végrehajtás sem vezethető rá.
c./ Korlátozott forgalomképesség: az önkormányzati törzsvagyonnak törvényben, vagy e rendelet 2. számú mellékletében meghatározott vagyontárgyainak az a tulajdonsága, mely szerint polgári jogi jogügylet tárgyai csak törvényben vagy önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek betartásával lehetnek. Korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyontárgy hitel fedezete ( biztosítéka) nem lehet.
d./ Forgalomképesség: vagyonnak, vagyontárgynak az a képessége, hogy polgári jog jogügylet szabad tárgya lehet. A forgalomképes vagyontárgyakat e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.
e./ Határozott idejű használati jog: A tulajdonjog fenntartása mellett a jogosult részére a meghatározott vagyon használatának pénzbeni térítés ellenében, meghatározott időre szóló átengedése.
f./ Határozatlan ideiü használati jog: Ugyanaz mint az e.) pont, csak határozatlan idejű.
g./ Ingyenes, határidő nélküli használati iog. A tulajdonjog fenntartása mellett, a jogosult részére a dolog használatának ingyenes, határidő nélküli átengedése.
h./ Határozott idejű bérlet: Olyan szerződés, amely alapján a bérbeadó a dolgot határozott időre a bérlő használatába adja, a bérlő pedig bér fizet.
i./ Határozatlan idejű bérlet: Ugyanaz, csak határozatlan idejű.
j./ Hozzátartozó. A házastárs, az egyenesági rokon, örökbefogadott, mostoha és a nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha és a nevelőszülő, a testvér, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a jegyes, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa.
4. § /1/ Az Ötv. 79. §-a alapján az Önkormányzat törzsvagyona
forgalomképtelen /elsősorban a helyi közutak és műtárgyaik, a terek, parkok és minden más ingatlan és ingó dolog, melyet e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
Korlátozottan forgalomképesek elsősorban a közművek, intézmények és középületek, tovább egyéb e rendeletben meghatározott ingatlanok és ingó vagyontárgyak, melyeket a rendelet 2. sz. melléklete tartalmaz.
/2/ E rendelet 1. sz. mellékletében felsorolt tárgyi vagyont az Önkormányzat vállalkozásba nem viheti be.
Az önkormányzati vagyon nyilvántartása
és a vagyonleltár
5. § /1/ Az önkormányzati vagyont a Polgármesteri Hivatal tartja nyilván, valamennyi, e tárgyban hatályos jogszabályi, így különösen a számviteli törvény, az államháztartási törvény és végrehajtási rendeletéi előírásait figyelembe véve.
/2/ Az önkormányzat tulajdonában álló ingatlanvagyon és annak változásai a hatályos jogszabály szerint vezetett ingatlan vagyon kataszterben kerülnek nyilvántartásra.
/3/ A kataszter elkészítéséről, folyamatos vezetéséről, továbbá az önkormányzat tulajdonába kerülő ingatlanok tulajdonjogi, vagy az ingatlanok jogi helyzetének változásával összefüggő döntést követő intézkedések megtételéről a Polgármesteri Hivatal gondoskodik.
/4/ Ha az önkormányzat vagyona új ingatlan vagyontárggyal gyarapodik, e szerzésre vonatkozó döntéssel egyidejűleg kell minősíteni a forgalomképesség szempontjából.
6. § /1/ Az önkormányzati vagyont vagyonleltárban kell szerepeltetni:
a. / törzsvagyon
- forgalomképtelen
- korlátozottan forgalomképes
b. / forgalomképes vagyon bontásban.
/2/ Az önkormányzati vagyonleltárt az éves költségvetési beszámolóhoz (zárszámadáshoz) összesített adatokkal az önkormányzatnak be kell mutatni, melyben szerepeltetni kell az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket is.
Az önkormányzati vagyon hasznosításának célja, feltétele
7. § /1/ Nagycserkesz község fejlődésének elősegítése, a jelenleg hasznosítatlan ingatlanok hasznosítása, különösen fontos tekintettel arra, hogy a központi erőforrások csökkenése várható. A biztonságos működtetés megvalósítása az Önkormányzat célja.
/2/ Az önkormányzati vagyon hasznosításának feltétele Az önkormányzat nem vehet részt olyan vállalkozásban, amelyben felelőssége meghaladja a vagyoni hozzájárulás mértékét.
Az Önkormányzat vállalkozása nem veszélyeztetheti kötelező feladatainak ellátását.
Az önkormányzati vagyon hasznosítása
a forgalomképes vagyontárgyaival önállóan vállalkozhat, valamint a gazdasági társaságokról szóló többszörösen módosított 1988. évi VI. tv. hatálya alá tartozó vállalkozásokban vehet részt.
Forgalomképes ingatlanait /ingóságait/
o használatba adhatja.
/2/ A vagyonhasznosítást kezdeményezheti:
- az önkormányzat és szervei,
- külföldi jogi vagy magánszemély, amennyiben a jogszabályok által meghatározott szerzéshez szükséges engedéllyel rendelkezik.
/3/ Az önkormányzati vagyon hasznosításának előkészítésekor vizsgalatot kell végezni. A vizsgálat ki kell, hogy terjedjen:
- az előzetes célszerűségre,
- jövedelmezőség tervezésére,
- a vállalkozás résztvevőire,
- a vállalkozásban résztvevők hozzájárulásának anyagi mértékére.
/4/ Fentieken túl gazdasági társaságba történő belépés, vagy alapítás esetén pénzügyigazdasági vizsgálatot kell végezni, melyben közreműködik a javaslat kezdeményezője is.
A vizsgálat fő szempontjai.
- a tőkeértékelés, hozammutatók, megtérülési mutatók, kamat, osztalék kondíciók,
- összehasonlító elemzés a vizsgálat során felvetődött pénzügyi feltételekre és megoldásokra vonatkozóan.
/5/ Az előzetes elemző munkát elvégzéséhez a Képviselőtestület külső szakember segítségét is igénybe vehetik.
/6/ A Pénzügyi Bizottság és az Ügyrendi Bizottság együttes ülésén véleményezi, a Pénzügyi Bizottság elnöke az elemzést a bizottság javaslatával a Képviselő-testület jóváhagyására terjeszti elől.
9. § Az ingatlanok elidegenítéséről /adásvétel, csere, ajándékozás/, terheléséről, elővásárlási joggal való élésről a Képviselő-testület a minősített döntés szabályai szerint dönt.
10. § A hasznosítás során a 4. sz. mellékletben szereplő „A pályáztatás általános szabályai”-t kell alkalmazni az alábbi kivételekkel.
a. / - ha a hasznosítandó helyiség közérdekű célt és az önkormányzat által ellátott oktatási, kulturális, egészségügyi és szociális feladat megoldását szolgálja, és az intézmények
11. §-ban meghatározott vagyonhasznosítása során.
b. / - ha az önkormányzat tulajdonában álló, de állami feladatot végző állami szervek elhelyezésére kerül sor.
Az intézmények vagyonhasznosítása
11. § /1/ Az önkormányzat oktatási, kulturális, közművelődési, egészségügyi intézményei annak a törzsvagyonnal a használati jogát gyakorolhatják, amely e rendelet hatálybalépésének napján is használatukban volt.
/2/ az /1/ bekezdésben megjelölt típusú intézmények a használatukba adott vagyontárgyakat önállóan, alkalomszerűen vagy határozott időre szóló szerződéssel bérbeadás útján hasznosítják.
/3/ Az intézményvezető a PTK 685. §-a szerinti hozzátartozójának bérlőként való jelentkezése esetén a bérleti szerződésekkel kapcsolatos eljárást a Polgármesteri Hivatal folytatja le.
/4/ A bérbeadásból befolyó bevétel 75 %-a az intézmény feladatainak ellátására, javítására fordítható. A hasznosítás az intézmény feladatainak ellátását nem korlátozhatja, nem veszélyeztetheti, a vagyon állagát nem ronthatja.
/5/ Az intézményi ingatlanok korlátozottan forgalomképes körbe tartoznak, ezért bérbe csak a Képviselő-testület minősített többségének jóváhagyásával meghozott határozata alapján adhatók.
/6/ Az ingatlanon kívüli egyéb önkormányzati tulajdonú, de intézményi használatú vagyon vállalkozásba csak a Képviselő-testület jóváhagyásával vihető be. /A döntéshez minősített többség szükséges./
/7/ A /2/ bekezdésben felsorolt intézményi vállalkozásból származó nyereség 25 %-a az önkormányzat költségvetését illeti meg.
/8/ Az intézmények által - a rendelet hatályának fennállása alatt - megszerzett vagyontárgyak az Önkormányzat tulajdonába kerülnek.
E vagyontárgyak általában az azokat megszerző intézmények használatába kerülnek. A Képviselő-testület - kivételes esetben - az illetékes bizottság kezdeményezésére, ettől eltérően is dönthet.
/9/ Az intézményeknek a bérlet lehetőségét az intézmény bejáratánál, vagy az intézményen belül jól látható hirdetőtáblán közzé kell tenni. A közzététel az intézményvezető feladata. A bérletre írásban kell jelentkezni. Az intézményvezető azzal kötheti meg a bérleti szerződést, aki a legmagasabb ajánlatot tette. Az ajánlattevők ajánlatait írásba kell foglalni és azt velük alá kell íratni.
12. § Ez a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. A kihirdetés napja: 2006. június 1. A kihirdetésről a jegyző gondoskodik.