A Képviselő-testület a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenedésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvényben (továbbiakban: Ltv.) kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:

Általános rendelkezések

1. §

(1) A rendelet hatálya a Téglás Városi Önkormányzat tulajdonában lévő lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre terjed ki.

(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya az önkormányzat intézménye részére a feladatai ellátásához átadott helyiségekre, melyek bérbeadási feltételeit a költségvetési szerve önállóan határozhatja meg.

(3) Önkormányzati lakás az önkormányzattal, illetve annak intézményével foglalkoztatási jogviszonyban álló személy részére szolgálati jelleggel, továbbá szociális rászorultság esetén szociális jelleggel biztosítható.

(4) Az önkormányzat bérbeadói jogait a polgármester gyakorolja.

(5) A bérlőkijelölési joggal érintett lakások bérbeadásának feltételeit a bérlőkijelölési jog jogosultja határozza meg.

A lakásbérlet szabályai

2. §

(1) A lakásbérleti jogviszonyt a bérbe adó és a bérlő szerződése hozza létre.

(2) Önkormányzati lakás bérbeadása határozott időre − legfeljebb 5 évre vagy valamely feltétel bekövetkezéséig − történik.

(3) A lakásbérleti szerződést írásba kell foglalni, melynek tartalmaznia kell:

a.) a lakásbérleti jogviszony időtartamát, illetve a szerződést megszüntető feltételeket;

b.) a lakás alapterületét, helyiségeit és azoknak az egyéb helyiségeknek a használatát, amelyek a bérleti jogviszonyhoz kapcsolódnak;

c.) a bérleti díj mértékét, annak fizetési módját és határidejét;

d.) a külön szolgáltatások körét;

e.) a lakás birtokba-adásának napját;

f.) a bérbe adó és a bérlő jogait és kötelezettségeit;

g.) a bérlő és a lakásba vele együtt költözők nevét és személyi adatait.

(4) A bérleti szerződés mellékletét képezi a birtokba-adáskor felvett – a lakás berendezéseinek és tartozékainak felsorolását tartalmazó – leltár.

(5) A bérbeadó a rendeltetésszerű használatot, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését évente két alkalommal − a bérlő szükségtelen háborítása nélkül − ellenőrzi.

Bérbeadói hozzájárulás

3. §

(1) A bérlő a szerződés megkötésekor bejelentett hozzátartozóin kívül a bérleményébe más személyt csak a polgármester engedélyével fogadhat be, azzal a feltétellel, hogy bérleti jogviszonyának megszűnésekor gondoskodik arról, hogy a befogadott személy a lakást elhagyja. Ez nem vonatkozik az Ltv. 21. § (2) bekezdésében megjelölt személyekre.

(2) Bérlőtársi szerződés csak a bérlőkijelölési jog jogosultjának az engedélyével köthető.

(3) A lakás egy részének albérletbe adásához bérbeadói hozzájárulás akkor adható meg, ha

a) a lakás a bérlő lakásigényét meghaladja, és az Önkormányzat részére kisebb cserelakást nem tud felajánlani, és

b) a bérlő szociális helyzete alapján lakbértámogatásra lenne jogosult.

(4) A bérlő a bérbe adóval kötött írásbeli megállapodás esetén jogosult a lakás komfortfokozatát növelő felújítási munkák elvégzésére, valamint a bérlő vállalhatja, hogy a lakást nem lakás céljára szolgáló helyiséget rendeltetésszerű használatra alkalmassá teszi, az így felmerült költségek viseléséről a megállapodásban rendelkezni kell.

(5) A bérlő a lakást a bérbeadó előzetes hozzájárulásával − az erről kötött megállapodásnak megfelelően − alakíthatja át, korszerűsítheti, úgy, hogy azzal a lakószobák száma nem csökkenhet. A kérelemhez csatolni kell az átalakítási tervet, a tervezett költségvetést.

A lakás átalakításához korszerűsítéséhez abban az esetben adható meg a bérbeadói hozzájárulás, és vállalható a felmerült indokolt költségek viselése, ha a bérlő vállalja, hogy a kialakuló komfortfokozatnak megfelelő lakbért fizeti a költségeinek megtérülését követően.

(6) A (4)−(5) bekezdésekben meghatározott költségek átvállalása lakbérkedvezmény biztosításával történik az alábbiak szerint:

a) a lakbérkedvezményt hónapokra számítva kell megállapítani, úgy, hogy az ne haladja meg a lakásért egyébként fizetendő lakbér 70 %-át.

b) a szerződés megszűnésének eseteire vonatkozó térítési kötelezettségekről a megállapodásban kell rendelkezni.

A szociális bérbeadás különös feltételei

4. §

(1) Szociális helyzetére tekintettel bérleti szerződés azzal a személlyel /személyekkel/ köthető, akinél az alábbi feltételek egyidejűleg fennállnak:

a) az igénylőnek, vagy házastársának, illetve a vele együtt költöző közeli hozzátartozójának tulajdonában vagy holtig tartó haszonélvezetében nincs beköltözhető lakás,

b) családjában az egy főre jutó átlagos havi nettó jövedelem a lakás bérbeadásakor nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét,

c) nem rendelkezik a b) pontban meghatározott összeg százszorosát meghaladó mértékű ingatlan, vagy ingó vagyonnal.

(2) A szociális rászorultság alapján bérbe adott lakásokra csak határozott időtartamú bérleti szerződés köthető. A határozott idő leteltét követően, amennyiben a bérlőnek nincs lakbérhátraléka és a bérbeadás feltételei továbbra is fennállnak, a szerződés újabb határozott időtartamra meghosszabbítható.

A lakásbérlet megszűnésére vonatkozó helyi szabályok

5. §

(1) A bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén fizetendő pénzbeli térítés összege a bérlemény 1 évi lakbérének megfelelő összeg lehet.

(2) Cserelakás felajánlásával történő közös megegyezésű szerződésmegszűnés, valamint cserelakás biztosításával történő bérbeadói felmondás eseteiben fizetendő térítési díj a két lakás 1 évi lakbére közötti különbségnek megfelelő összeg lehet.

(3) Határozatlan idejű bérleti szerződés bérbeadói felmondása esetén a bérbeadó megállapodhat a bérlővel, hogy cserelakás helyett a lakás 2 éves bérleti díjának megfelelő összegű pénzbeni térítést fizet.

(4) Jogcím nélküli használóval lakásbérleti szerződés akkor köthető, ha a bérbeadás feltételei rá is fennálnak.

(5) A szolgálati jelleggel bérelt lakásban maradó, önhibáján kívül jogcímnélkülivé vált volt bérlő,  illetőleg a bérlő halála után a vele együttlakó személy − amennyiben nincs máshol lakása −
1 szobás, komfortos lakásra tarthat igényt.

(6) A szociális otthonból elbocsájtott és lakásáról, bérleti jogviszonyáról térítés ellenében az önkormányzat részére korábban lemondott személy a kifizetett térítési díj összegének visszafizetésével szerez jogosultságot elhelyezésre. A visszafizetésről − mely alól a képviselő-testület szociális rászorultsága esetén mentesítheti − megállapodást kell kötni. 

A lakbér mértéke

6. §

(1) A lakbér havi mértéke:

a) komfortos lakás esetén 233,-Ft/m2

b) félkomfortos lakás esetén 200,-Ft/ m2

c) komfort nélküli lakás esetén 150,-Ft/m2

(2) A bérlő utólag, legkésőbb minden hó 10. napjáig az önkormányzat által a rendelkezésére bocsátott postautalványon köteles a lakbért megfizetni.

(3) A bérlő a Szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 38. § (9) bekezdésére figyelemmel magalkotott − a helyi szociális juttatásokról szóló rendeletben rögzített − önálló ellátásként nyújtott, kiegészítő lakásfenntartási támogatásra való jogosultság esetén  10 % lakbértámogatási kedvezményre jogosult.  Bérlőnek a jogosultsági időszakban a kedvezménnyel csökkentet összegű lakbért kell megfizetnie.  

Lakáshasználati díj

7. §

Az a jogcím nélküli lakáshasználó, aki elhelyezésre nem tarthat igényt, a lakásra megállapított lakbérnek a lakáshasználat kezdetétől számított

a) 3. hónap 1. napjától kezdődően 200 %-át,

b) 9. hónap 1. napjától kezdődően 250 %-át,

c) 12. hónap 1. napjától kezdődően 300 %-át köteles lakáshasználati díjként megfizetni.

A helyiségek bérbeadásának feltételei

8. §

(1) Helyiségbérleti szerződés csak határozott időre (legfeljebb 5 évre) köthető.

(2) Ha a bérlő a helyiség rendeltetésszerű állapotba hozásához jelentős összegű beruházást végez, akkor a szerződés időtartama 10 évre terjedhet.

(3) A bérleti szerződés lejártakor meghosszabbítható.  

(4) A helyiségbér mértékét a bérbeadó és bérlú megállapodása határozza meg.

(5) Több igénylő/pályázó esetén:

a) a vállalt bérleti díj összege,

b) a tevékenység közhasznú jellege,

c) a tevékenység helyi munkaerő-foglalkoztatási jellege

alapján kell a bérlőt kiválasztani.  

(6) A helyiségbérleti jog cseréjéhez a bérbeadó hozzájárulása szükséges. Az új bérlővel kötött szerződés időtartama nem haladhatja meg a korábbi szerződés idejéből még fennálló időtartamot.

(7) Az új bérlő a bérelt helyiségben csak az előző bérlő által folytatott tevékenységet végezheti vagy olyat, amelyhez a bérbeadó előzetesen hozzájárult.

A lakások elidegenítése

9. §

(1) A lakások elidegenítéséről a Képviselő-testület dönt.

(2) Az elidegenítésre kijelölt lakásokra szakértői forgalmi érték megállapítást követően lehet ajánlatot kérni.

(3) Az elővásárlási jog és a pályázat alapján tulajdonjogot szerző személlyel az adásvételi szerződést a polgármester köti meg.

(4) Az elidegenítésből származó bevételeket az önkormányzat az e célra elkülönített számlán kezeli. Ezen összeget az önkormányzat kizárólag az Ltv. 62−62/B §-aiban meghatározott célokra használhatja fel.

Elővásárlási joggal érintett lakások eladása

10. §

(1) Az elővásárlási joggal érintett lakás vételárát − a jogosult lakásvásárlása esetén − a szakértő által megállapított forgalmi érték alapján − az Ltv. 52. (1)-(2) bekezdéseinek figyelembevételével − a képviselő-testület határozza meg.

(2) A vevő által a szerződéskötéskor fizetendő vételár-előleg mértéke:

a)  a vételár 20%-a,

b) amennyiben a vevő a szociális bérbeadás feltételeinek megfelel, úgy kérelme alapján az előleget a polgármester csökkentheti, elengedheti.

(3) A vevő kérelmére a  vételár-hátralék megfizetésére 15 évi részletfizetést kell biztosítani.

(4) A vételár-hátralék után fizetendő kamat mértéke a jegybanki alapkamat másfélszerese.

(5) Vételárengedmények:

a) ha a vevő a vételárat egy összegben, a szerződés megkötésével egyidejűleg megfizeti, részére 25 % vételár-engedményt kell biztosítani,

b) 25 % vételár-engedmény annak a szociális bérbeadás feltételeinek megfelelő vevőnek is jár, aki a szerződéskötéstől számított 1 éven belül vállalja a vételár teljes összegének megfizetését,

c) amennyiben a vevő − a b) pontban nem szabályozott esetekben − 5 évnél rövidebb időtartamú részletfizetést vállal, 10 % vételár-engedmény illeti meg.

(6) A vételár-hátraléknak a szerződésben vállalt határidő előtt történő megfizetése esetén a fennálló tartozás 10 %-át  el kell engedni.

Az eljárás rendje

11. §

(1) Az elővásárlási joggal érintett lakások elidegenítésre való kijelölését követően a jogosultak részére a polgármester 30 napon belül írásban ajánlatot tesz. Az ajánlat tartalma:

a) lakás vételára

b) a vételár megfizetésének feltételei,

       ba) a szerződéskötéskor fizetendő vételár-előleg mértéke

       bb) a kérhető részletfizetés időtartama, a kamat mértéke

       bc) a vételárengedmény, vételár-hátralék megfizetésére biztosított kedvezmények

c) az ajánlati kötöttség időtartama

d) figyelemfelhívás arra vonatkozóan, hogy a határidő elmulasztása az ajánlat elutasításának minősül, és ez esetben a lakás kívülálló személy részére értékesíthető.

(2) Az ajánlati kötöttség időtartama az aljánlat kézbesítéstől számított 30 nap.

Elővásárlási joggal nem érintett lakások eladása

12. §

(1) Ha a lakásra elővásárlási jog nem áll fenn, illetőleg arról a jogosult lemondott, elidegenítése pályázat alapján történik.

(2) A lakás vételárát a szakértő által megállapított forgalmi érték alapján a képviselő-testület − az Ltv. 52. (1) bekezdésének figyelembevételével − határozza meg.

(3) Szerződéskötéskor a vevő legalább a vételár 20 %-ának megfelelő vételár-előleget köteles megfizetni.

(4) A vételár-hátralékra részletfizetés legfeljebb 10 évre, a jegybanki alapkamat másfélszeresének megfelelő kamat mellett biztosítható.

(5) A lakás pályázati úton történő eladásánál  az elővásárlási jog jogosultjának nyújtott kedvezmények nem vehetők igénybe.

Helyiségek eladása

13. §

(1) Az elővásárlási joggal érintett helyiségek elidegenítéséről a Képviselő-testület dönt.

(2) A helyiség vételára a szakértő által megállapított forgalmi érték.

(3) A vevő által a szerződéskötéskor fizetendő vételár-előleg mértéke a vételár 20%-a.

(4) A vevő kérelmére a  vételár-hátralék megfizetésére 10 évi részletfizetést kell biztosítani.

(5) A vételár-hátralék után fizetendő kamat mértéke a jegybanki alapkamat másfélszerese.

(6) Ha a vevő a vételárat egy összegben, a szerződés megkötésével egyidejűleg megfizeti, részére
10 % vételár-engedményt kell biztosítani,

(7) A vételár-hátraléknak a szerződésben vállalt határidő előtt történő megfizetése esetén a fennálló tartozás 10 %-át el kell engedni.

(8) Az elővásárlási joggal nem érintett helyiségek értékesítésére pályázati úton, kedvezmények igénybevétele nélkül történik.

A pályázati eljárás

13. §

(1) A 12-13. §-okban megjelölt pályázati kiírást a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, illetőleg interneten a város weblapján kell közzétenni.

(2) A beérkezett pályázatokat a Képviselő-testület bírálja el.

(3) A pályázat nyertese az a személy, aki szerződéskötéskor a vételár egyösszegben való megfizetésére, illetve a legrövidebb törlesztési futamidőre ajánlatot tesz.

Záró rendelkezések

15. §

(1) E rendelet 2006. március 31-jén lép hatályba.

(2) Az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek jegyzékét az 1. sz. függeléke tartalmazza.

(3) A fentiekben nem részletezett kérdésekben az Ltv. és a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadóak.

T é g l á s, 2006. március 28.

                        Csobán József                                                                                      Vatai Imréné

                        polgármester sk.                                                                                címzetes főjegyző sk.