Lakhegy Község Önkormányzati Képviselőtestülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdésében, 9.§-ában,  34. § (2) bekezdésében, 35. § (2) –(4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontja szerinti feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Az előírások hatálya

1.§ A szabályozási terv és a helyi építési szabályzat hatálya Lakhegy község közigazgatási terültére terjeg ki.  

2. Az előírások alkalmazása

2.§ (1) Az előírásokat a szabályozási tervvel együtt kell alkalmazni. Lakhegy Helyi Építési Szabályzatának mellékletei:

      a.) Lakhegy, beépítésre szánt területek Szabályozási Terve              m=1: 2 000                                                     1. számú melléklet

             b.) Mezőgazdasági területek terület felhasználása                            m=1:10 000                                                           2. számú melléklet

             c.) Lakhegy, Hegy utcától keletre lakóterület bővítése                 m= 1:2000

                         3. melléklet

d.) Lakhegy, Hegy utcától keletre lakóterület bővítése biológiai aktivitás érték

     megőrzése érdekében    erdősítendő terület                                          m=1:2000

                                        4. melléklet^[1]                                                                                                                                                                                                                             

(2) A település 1.§-ban meghatározott területén területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni és ezekre hatósági engedélyt adni - az OTÉK és az 1997. évi LXXVIII. törvény előírásai mellett - csak a szabályozási terv és jelen szabályzat rendelkezéseiben foglaltaknak megfelelően szabad.

3. A szabályozás elemei

3.§ (1) Kötelező szabályozási elemek:

a.) Szabályozási vonal

b.) Terület-felhasználási határvonal

c.) Övezeti besorolás és övezeti előírások

d.) Beépítésre szánt terület határa

e.) Építési hely

(2)Közműfogadó mérőórák lakóterületen az épület utcafronti homlokzatán nem helyezhetők el.

(3) Irányadó szabályozási elemek:

a.) Telekhatár

b.) Irányadó telekhatár

c.) Megszüntető jel

(4)A kötelező szabályozási elemek módosítása csak a szabályozási terv részleges felülvizsgálatával, illetve módosításával hajtható végre.

(5) Az irányadó szabályozási elemek módosításáról a szabályozási terv módosítása nélkül a helyileg illetékes építési hatóság telekalakítási engedélyezési eljárás során határoz a hatályos telekalakítási szabályok alapján.

(6) A meglévő és az irányadó telekhatároktól eltérő telekalakítás esetén az építési hely értelemszerűen együtt változik a telekhatárnak megfelelő elő- oldal- és hátsókertek kialakításával. E kötelező érvényű szabályozási elemek a szabályozási terv módosítása nélkül alkalmazhatóak az aktuális telekhatároknak megfelelően.

4. Terület-felhasználás

4.§ (1) A település közigazgatási területének építési szempontból

a.) beépített és beépítésre szánt

b.) beépítésre nem szánt területbe kell sorolni. 

(2) A település közigazgatási területe a beépített és beépítésre szánt területek építési használata szerint az alábbi terület felhasználási övezetekre tagolódik:

a.) lakó: falusias, Lf

^[2]gazdasági: ipari, Gip, Gksz 

c.) különleges K.

(3) Beépítésre nem szánt területek

a.) közlekedési- és közmű elhelyezési, Köu

b.) zöld, Z

c.) mezőgazdasági, M

d.) erdő, E

e.) vízgazdálkodási V. 

5. Külterület és belterület

5.§^[3] A belterületi határ módosítása a település közigazgatási területén a szabályozási terv szerint hajtandó végre. A hegy utca (112 hrsz) és az 506 hrsz-ú utak építési területe belterületbe vonandóak.

6 .§ (1) Beépítésre szánt területen az építési engedély kiadásának feltétele a telek szabályozási terv szerinti kialakítása és termelésből történő kivonása.

(2) ^[4] Nyúlványos (nyeles telek) csak meglévő, úttól elzárt belső fekvésű telkeken alakítható ki valamennyi építési övezetben.

^[5] Építési engedély csak akkor adható, ha a szabályozási terv szerinti telekalakítás és útkialakítás az ingatlan nyilvántartásban átvezetésre kerül.

 (3) A beépítésre szánt területek átmeneti hasznosítása a termőföld használatra vonatkozó szabályok szerint történhet.

(4) Beépítésre szánt területen az övezeti előírásokban meghatározott közművesítettség feltételével adható ki építési engedély. Az útépítési közműfejlesztési hozzájárulás mértékét az önkormányzat külön rendeletben szabályozza.

^[6](5) Az utak és közművek létesítésének költségei a telekkialakítás miatt szükséges   

      mértékig  a telekalakítás kezdeményezőjét terheli.

(7)   ^[7]A településen az állattartásra vonatkozó önkormányzati rendeletben írtak figye-     

       lembevételével  építhetők állattartási létesítmények. 

(8)  ^[8]Az építési övezetekben, övezetekben minden épületet csak az érintett övezetben meghatározott építési helyen belül lehet elhelyezni.

(9)   ^[9]A község közigazgatási területén található biztonsági övezettel vagy védőterülettel rendelkező nyomvonalas és területigényes létesítmények esetében a biztonsági övezet vagy védőterület mértékét külön jogszabályok, ill. az illetékes hatóságok határozzák meg. A biztonsági övezeten vagy védőterületen belül minden építési tevékenység kizárólag a létesítmény kezelőjének vagy tulajdonosának, illetve a védőterületet, védőtávolságot előíró jogszabályt érvényesítő hatóság hozzájárulásával lehetséges. A hozzájárulás beszerzéséig építési engedély nem adható ki. 

6. Beépítésre szánt területek

Lakóépületek

Lf-1, Lf-2 és Lf-3 Falusias lakóövezetek^[10]

7. §    (1) ^[11]Az övezetekben az OTÉK 14.§-ában, 32. §-ában és 1. melléklete 67. pontjában meghatározott építmények helyezhetők el, az egyedi területi előírások figyelembevételével

(2)  ^[12]A telken belül legfeljebb két különálló tömegben, maximum négy rendeltetési egység helyezhető el az építési helyen belül. Az építési telek használatára jellemző elsődleges funkció az telek utcafrontjára kerüljön. A mező- és erdőgazdasági építményeket a telek utcafronti határától legalább 20,0 méter távolságban szabad elhelyezni

(3)   ^[13]Az épületek csak magas tetővel létesíthetők. A főtömeget lefedő tető hajlásszöge 35°-nál alacsonyabb, 48º-nál meredekebb nem lehet

(4)^[14] Hatályon kívül helyezve

(5) Közműfogadó mérőórák lakóterületen az épület utcafronti homlokzatán nem helyezhetők el.

(6) Amennyiben a telek beépítettsége az övezeti előírásokat meghaladja, illetve közútról vagy magánútról közvetlenül nem tárható fel, beépítettségtől függetlenül csak bontási munkák, az építészeti örökség védelme, régészet, illetőleg a környezet- vagy a természetvédelem érdekében szükséges építési munkák, továbbá a meglévő építmények állagmegóvásával kapcsolatos építési munkák végezhetők.

(7)^[15] Közművesítettség mértéke:   

1. Építési engedély az építmény funkciójának megfelelő alábbi közművesítettség biztosíthatósága esetén adható:

  aa) a huzamos emberi tartózkodás céljára szolgáló helyiséget tartalmazó épület esetében legalább az OTÉK 8. § (2) b) pontjában meghatározott részleges;

 ab) a huzamos emberi tartózkodás céljára szolgáló helyiséget nem tartalmazó épület esetében legalább az OTÉK 8. § (2) d) szerinti közművesítetlen azzal a kitétellel, hogy közműpótló műtárgy létesítése (legalább zárt szennyvízgyűjtő) kötelező. Ezen kitétel alól az engedélyező hatóság felmentést adhat abban az esetben, ha az épület vezetékes vízzel nem ellátott, valamint az engedélyezés során bizonyítást nyer, hogy a tervezett épület használata során szennyvíz keletkezése nem valószínűsíthető.

 ac) A telek területére jutó csapadékvíz befogadóját az építési engedélyben kell meghatározni. Befogadó lehet a települési csapadékvíz elvezető hálózat, valamint a telek szikkasztásra alkalmas talaja is, az összegyűjtött csapadékvíz telken belül hasznosítható. A befogadó terhelhetőségét (befogadóképességét) az engedélyezési eljárás során igazolni kell.

 b) A használatbavételi engedély feltétele az építési engedélyben meghatározott   megoldás teljesítése.

(8)^[16]  Térszint alatti építmény csak az építési helyen belül építhető az ily módon használt   terület nem haladhatja meg a beépíthető terület 30%-át.

          (9)     A szükséges parkoló területet minden esetben telken belül kell biztosítani.

(10)^[17] A kialakítható telek méreteit, és beépíthetőségét az alábbiak szerint lehet meghatározni:

1. Lf -1 jelű építési övezet

2. Lf -2 jelű építési övezet

3. Lf -3 jelű építési övezet

(11)^[18]   Az építési hely meghatározása és építmények elhelyezése:

1. Az alábbi szabályok szerint kialakított építési helyben belül az épületek szabadon elhelyezhetőek:

aa) az építési hely egyik határvonala a kialakult állapot által jellemző, az oldalhatáron álló beépítési módnak megfelelő telekhatár;

ab) az előkert legkisebb mérete a meglévő, szomszédos épületek beépítési vonalához igazodjon, a szabályozási terven jelölt beépítési határvonal figyelembevétele mellett.

       ac) Új utcában az előkert minimum 5 m;

       ad) az építési sáv szélessége maximum 50 m, a hátsó kert minimum 6 m, de nem lehet kisebb az épület hátsókertre néző homlokzatmagasságának mértékénél;

ad) az oldalkert minimális mérte megegyezik az övezetben előírt – épületfunkcióhoz igazodó – legnagyobb építménymagasság mértékével.

2. Az OTÉK 31.§ (4) bekezdésében meghatározott melléképítmények, az övezetekben a telek közterületi határvonala felé eső 25 m mélységű területrészén nem helyezhetők el.

Lf-4 jelű Falusias lakóövezet ^[19]

7/A.§   (1) A lakóövezetben elhelyezhető kizárólag:

1. legfeljebb kétlakásos lakóépület,
2. ^[20]mező- és erdőgazdasági építmény
3. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, legfeljebb 10 férőhelyes szálláshely szolgáltató épület,
4. kézműipari építmény,
5. sportépítmény,
6. ^[21]OTÉK 32.§-a és 1.melléklete 67. pontjában meghatározott építmények.

2. ^[22]Hatályon kívül helyezve
3. ^[23]Az OTÉK 31.§ (4) bekezdésében meghatározott melléképítmények, az övezetben a telek közterületi határvonala felé eső 25 m mélységű területrészen nem helyezhetők el.
4. ^[24]  Az övezetekre vonatkozó előírások:

O – oldalhatáron álló

* - A falusi gazdasági épületek (amik nem az utcafronton kapnak helyet, pl.: istállók, tárolók, pajta, présház stb.), legfeljebb 1,5 méterrel meghaladhatják a legnagyobb építménymagasságot. A telek utcai homlokvonalához legközelebb eső épület(ek) utcai homlokzatának magassága a 4,0 métert nem haladhatja meg.

** - Az övezetben előírt telekméretnél kisebb nagyságú meglévő telek az övezet többi előírásainak betartása mellett beépíthető.

5. Az építési hely egyik határvonala a telek északi határvonala.
6. ^[25] Az övezetben:
   1. az előkert legkisebb mérete nem lehet kisebb 8,0 méternél;
   2. az oldalkert legkisebb mérete megegyezik az övezetben meghatározott legnagyobb építménymagasság mértékével, de nem lehet kisebb az oldalkertre néző homlokzatmagasság mértékénél;
   3. a hátsókert mérete nem lehet kisebb sem 6,0 méternél, sem a hátsókertre néző homlokzatmagasság mértékénél.”
7. Az övezetben a beépíthető telek minimális szélessége nem meghatározott, a beépítés akkor lehetséges, ha a tervezett épülettől a (6) bekezdésben megállapított elő- oldal- és hátsókert legkisebb mérete megtartható. A már beépített meglévő telek osztása akkor engedélyezhető, amennyiben a meglévő épülettől a (6) bekezdés szerinti elő- oldal- és hátsókert legkisebb mérete megtartható lesz.
8. Az építményeket a következők szerint kell kialakítani:
   1. a fő funkciójú épület(ek) tetőfedésének anyaga hullámpala, bitumenes hullámlemez vagy fém trapézlemez nem lehet;
   2. a fő funkciójú épületeket magastetővel kell készíteni;
   3. ^[26]A tető hajlásszöge fő épülettömeg estében nem lehet kevesebb 35°-nál és nem haladhatja meg a 45°-ot, csatlakozó melléktömeg esetében az 55°-ot;
   4. közműfogadó mérő berendezések az utcai homlokzaton nem helyezhetők el.
9. ^[27]Terepszint alatti építmény kizárólag az építési helyen belül helyezhető el. Közmű-becsatlakozási illetve közműpótló műtárgy a telek bármely részén, a telekhatártól legalább 1 m távolságban helyezhető el.

         (10)^[28] Közművesítettség mértéke:

a) Építési engedély az építmény funkciójának megfelelő alábbi közművesítettség biztosíthatósága esetén adható:

aa) a huzamos emberi tartózkodás céljára szolgáló helyiséget tartalmazó épület esetében legalább az OTÉK 8. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott részleges;

ab) a huzamos emberi tartózkodás céljára szolgáló helyiséget nem tartalmazó épület esetében legalább az OTÉK 8. § (2) bekezdés d) pontja szerinti közművesítetlen azzal a kitétellel, hogy közműpótló műtárgy létesítése (legalább zárt szennyvízgyűjtő) kötelező. Ezen kitétel alól az engedélyező hatóság felmentést adhat abban az esetben, ha az épület vezetékes vízzel nem ellátott, valamint az engedélyezés során bizonyítást nyer, hogy a tervezett épület használata során szennyvíz keletkezése nem valószínűsíthető;

 ac) a telek területére jutó csapadékvíz befogadóját az építési engedélyben kell meghatározni. Befogadó lehet a települési csapadékvíz elvezető hálózat, valamint a telek szikkasztásra alkalmas talaja is, az összegyűjtött csapadékvíz telken belül hasznosítható. A befogadó terhelhetőségét (befogadóképességét) az engedélyezési eljárás során igazolni kell.

b)  A használatbavételi engedély feltétele az építési engedélyben meghatározott megoldás teljesítése.

(11)  Az egyes telkek rendeltetésének megfelelően a szükséges számú gépkocsik elhe- lyezését saját telken belül kell megoldani.

(12)^[29] Az építési telek 112 hrsz-ú Hegy utcai telekhatárától mért 100,0 méter mélységű telekrészén építendő építmények vonatkozásában ajánlott, de nem kötelező, az ezen túli telekrészen épített építmények vonatkozásában kötelezően az építési engedély kiadásának feltétele az építtető által készíttetett talajmechanikai alátámasztó munkarész csatolása minden esetben.

(13)^[30] Az egyedi tájértékkel érintett telkeken (hrsz: 1057, 1058, 1060, 1061) a meglévő idős - elsősorban gesztenye –faállományt meg kell őrizni, természetes pusztulásuk után pótlásukról gondoskodni kell.

Gip jelű Egyéb Ipari Gazdasági építési övezet^[31]

8.§   (1)  ^[32]Az övezetben az OTÉK 20.§-ában meghatározott rendeltetésű építmények helyezhetők el.

2. ^[33]Az övezetben nem jelentős zavaró hatású tevékenység végezhető.
3. Gazdasági területeken az épületeket a szabályozási terven jelölt építési sávban kell elhelyezni.
4. ^[34]Építési engedély az OTÉK 8. § (2) bekezdés b) pontjában írt részleges közművesítettség biztosíthatósága mellett adható. Használatbavételi engedély feltétele a közműrákötések megvalósítása.
5. A kerítés részeként max. 6 m² alapterületű porta épület az előkertben elhelyezhető.
6. Térszint alatti építmény elhelyezése csak a kijelölt építési sávban lehetséges.
7. A szükséges parkoló területet az építési telken belül biztosítani kell.
   
8. ^[35] Gip iparterületeken a betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:
   

9. ^[36] Hatályon kívül helyezve

Gksz jelű Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági övezet ^[37]

8/A.§ (1) Az övezetben elhelyezhető:

1. mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,
2. a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló legfeljebb két egységes lakás,
3. igazgatási (iroda) épület,
4. üzemanyagtöltő.
5. OTÉK 32.§-a 1. melléklete 67. pontjában meghatározott építmények.^[38]

2. Az övezetben kivételesen sem helyezhető el:

1. sportépítmény,
2. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
3. egyéb közösségi szórakoztató épület.

3. ^[39]Hatályon kívül helyezve
4. Az övezetre vonatkozó előírások:

SZ – szabadon álló

* - A legnagyobb építménymagasságnál nagyobb magasság is engedélyezhető, ha azt az alkalmazott technológia indokolttá teszi.

**- Termett talajon lévő háromszintű növényzet telepítése esetén legfeljebb 10%-ra csökkenthető

5. Az övezetben:

1. az előkert legkisebb mérete 10,0 méternél kevesebb nem lehet;
2. ^[40]az oldalkert legkisebb mérete megegyezik az övezetben előírt legnagyobb építménymagasság mértékének felével, de nem lehet kisebb az oldalkertre néző homlokzatmagasság felénél;
3. ^[41]a hátsókert mérete nem lehet kisebb sem 8,0 méternél, sem az építmény hátsókertre néző homlokzatmagasságánál.

6. Terepszint alatti építmény kizárólag az építési helyen belül létesíthető.
7. ^[42] Közművesítettség mértéke:

a) Építési engedély az építmény funkciójának megfelelő alábbi közművesítettség biztosíthatósága esetén adható:

  aa) a huzamos emberi tartózkodás céljára szolgáló helyiséget tartalmazó épület esetében legalább az OTÉK 8. § (2) b) pontjában meghatározott részleges;

 ab) a nem huzamos emberi tartózkodás céljára szolgáló helyiséget tartalmazó épület esetében a funkcióhoz szükséges, de legalább az OTÉK 8. § (2) c) szerinti hiányos közművesítettság azzal a kitétellel, hogy közműpótló műtárgy létesítése (zárt szennyvízgyűjtő műtárgy) ebben az esetben is kötelező;

  ac) a telek területére jutó csapadékvíz befogadóját az építési engedélyben kell meghatározni. Befogadó lehet a települési csapadékvíz elvezető hálózat, valamint a telek szikkasztásra alkalmas talaja is, az összegyűjtött csapadékvíz telken belül hasznosítható. A befogadó terhelhetőségét (befogadóképességét) az engedélyezési eljárás során igazolni kell.

b) A használatbavételi engedély feltétele az építési engedélyben meghatározott megoldás teljesítése.”

8. A rendeltetésnek megfelelően a szükséges számú gépkocsik elhelyezését telken belül kell megoldani.

Különleges területek

9.§   (1) K-1 jelű terület (167 hrsz) a temető területén csak a temetésekhez tartozó, illetve azt kiszolgáló épületek és létesítmények (kápolna, keresztút, halottasház, ravatalozó, sírépítmények, kripták, urnahelyek), valamint úthálózat, közművek, utcabútorok, képzőművészeti alkotások és növényzet helyezhető el.

(2)    K-2 Sportpálya: 2031/3 hrsz.

3.  K-3 a megszüntetett szemétlerakó és dögkút területe a 2080/2,3 2078/1 hrsz-ú  telkek alrészlete.

(4)  Különleges területeken csak a terület rendeltetését szolgáló építményt szabad elhelyezni, max. 5%-os beépítettségig.

(5)  A megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m.

(6) ^[43]Építési engedély az OTÉK 8. § (2) b) pontjában meghatározott részleges közművesítettség biztosíthatósága mellett adható. Használatbavételi engedély feltétele a közműrákötések kiépítése.

(7)    Különleges területen állattartó építmények nem helyezhetők el.

7. Beépítésre nem szánt területek

Közlekedési és közműterületek

10.§ (1) Közlekedési és közmű területein az OTÉK 26. § (1) bekezdésében felsorolt létesítmények, és a (3) pontban felsorolt építmények helyezhetők el kivéve a közforgalmú, vasút, vízi és légi közlekedés létesítményeit.

(2)  ^[44]Közlekedési területek besorolása:

3. A területsávon belül építmény, reklámtábla, stb. csak építési engedély alapján, a

         közútkezelő szakhatóság állásfoglalásának figyelembe vételével helyezhető el.

(4)  ^[45] A közút kezelőjének hozzájárulása szükséges külterületen -74. és 74107 – sz-ú utak esetében – a közút tengelyétől számított ötven méteren belül, főútvonal, autópálya esetén 100 méteren belül építmény elhelyezéséhez , kő, kavics, agyag, homok kitermeléséhez.

 (5)   A közlekedési területen közlekedési műtárgyakat, közvilágítást, közterületi építményeket, növényzetet úgy kell elhelyezni, hogy azok a közlekedést és az utak láthatóságát, a sarkok beláthatóságát ne akadályozzák.

(6)  Nyomvonal jellegű közműlétesítmény elsősorban a közlekedési területen, közterületen, vagy a közművet üzemeltető szerv területén helyezhető el. Amennyiben ez nem oldható meg, a közművezetékek magánterületen, a tulajdonosok hozzájárulásával is elhelyezhetők, az egyéb hatályos jogszabályok figyelembevételével.

6. Magánterületen vezetett közművezetékek közműkezelők általi megközelítését a tulajdonosnak biztosítani kell. A közműkiváltásra a kezelő nem kötelezhető.
7. Az ivóvíz minőségű víz beszerzésére, kezelésére, tárolására, továbbítására és szétosztására szolgáló létesítmények védőterületein csak a rendeltetésszerű üzemeltetés érdekében végzett építési tevékenység folytatható.
8. A meglévő 20 kV-os elektromos légvezetékek szabad megközelítését, védőtávolságát biztosítani kell.
9. ^[46]Hatályon kívül helyezve
10. Az utak és közművek építésénél, korszerűsítésénél, egyéb építmények és más létesítmények megvalósításánál, felújításánál biztosítani kell a közcélú távközlő eszközök elhelyezésének lehetőségét.
11. A közlekedési területen meglévő fákat, fasorokat óvni kell. A közműfejlesztések során az elkerülhetetlenül kivágott fát pótolni kell.
12. ^[47] Közterületi felszíni parkolóhelyen minden megkezdett 4 db várakozó hely után 1 db nagy lombkoronát növelő, környezettűrő, őshonos lombos fát kell ültetni.

Zöldterületek és zöldfelületi létesítmények

11.§ (1)A zöldterületen víz- és zöldfelületek, gyalogutak, játék, sport, pihenés célját szolgáló területek, közművek, a szabadidő eltöltéséhez szükséges építmények helyezhetők el, legfeljebb 2 %-os beépítettséggel, max 4 m építménymagassággal.

2. A zöldterületen bármilyen építmény csak úgy helyezhető el, hogy a kivágott fákat pótolni kell. A pótlás során a kivágott fával egyenértékű faállomány ültetése szükséges. A meglévő fák építés közbeni védelméről gondoskodni kell.
3. ^[48]Hatályon kívül helyezve
4. ^[49]Hatályon kívül helyezve

Erdőterület

12.§ (1) Lakhegy közigazgatási területén az erdők elődleges rendeltetés szerint:

a)   védelmi E_V,

b)    gazdasági E_g rendeltetésű.

(2) Az erdőterületeken építési tevékenység folytatni az OTÉK 28.§-a szerint lehet.

(3)^[50]Hatályon kívül helyezve

(4)^[51]Hatályon kívül helyezve

(5)  Erdősítés illetve fásítás jellemzően őshonos fafajtákkal történjen.

Mezőgazdasági terület

13.§ (1)  Mezőgazdasági területen az OTÉK 29.§-a szerint lehet építési tevékenységet végezni. a HÉSZ. előírásainak betartása mellett.

2. Má-1        övezeti besorolású területen építmény nem helyezhető el, de építési korlátozás alá eső területek birtoktest részét képezhetik és a korlátozással nem érintett általános mezőgazdasági területen kialakított birtokközpont építési lehetőségét növelhetik.
3. Má-2 övezetben

a) az OTÉK 29.§-a szerint lehet építési tevékenységet végezni.  A területen kialakítható birtok központ, az OTÉK módosításáról szóló 36/2002. (III..7.) Korm. rendelet szerint megszabott feltételek és a HÉSZ. előírásainak betartása mellett. Birtokközpont kialakításához előzetesen elvi építési engedélyt kell kérni.

b) Épületet a feltáró út (dűlőút) tengelyétől 30 m-re, az oldalhatároktól minimum 10-10 m-re lehet telepíteni. Az épületet, épületcsoportot fasorral kell övezni.

c) Jelentős levegőterhelést okozó vagy bűzös tevékenység csak a beépítésre szánt területek határától mért 500 m védőtávolságon kívül engedélyezhetők.

4. ^[52] Általános mezőgazdasági területen erdő telepítése a szabályozási terv és a Helyi Építési Szabályzat módosítása nélkül lehetséges.
5. Mk           kertes mezőgazdasági területen
   1. A telkeken maximum két épület létesíthető. Az épületek szabadon állóan és oldalhatáron állóan is elhelyezhetők.
   2. Az épületek csak természetes építőanyagokból épülhetnek (kő, tégla, vályog). A homlokzatképzésnél kerámiaburkolat, drótüveg, műanyag hullámlemez, műpala nem alkalmazható.
   3. A szőlőhegy történeti tájképének védelme érdekében kerítések építése tiltott, csak sövénykerítések telepítése engedélyezhető. A szőlőhegyen csak gyümölcsfák és tájba illő növények telepítése engedélyezhető.
   4. A meglévő, vagy a művelésből, beépítésből adódó magasságkülönbségeket természetes földművekkel (rézsűkkel) kell kialakítani. A rézsűk biológiai eszközökkel történő védelme kötelező.

Vízgazdálkodási terület

14.§ (1) A vízbázisok, a távlati vízbázisok valamint az ivóvízellátást szolgáló létesítmények védelméről szóló jogszabályoknak megfelelően, az érintett területeken az engedélyezéseket vízügyi hatóság előírásai szerint kell lefolytatni

(2)  Beépítésre nem szánt területen a vízfolyások mindkét oldalán 50-50 m védősávban új létesítmény nem helyezhető el.

3. ^[53] A vízpartok, patakok mentén kétoldali minimum 6 méter széles, árkok mentén egyoldali minimum 4 méter széles fenntartási sávot kell biztosítani. A fenntartási sávban építési tevékenység a fenntartó hozzájárulásával folytatható.
4. Tilos a szennyvizet, szemetet felhagyott kutakba, a csapadékvíz-elvezető rendszerbe gyűjteni, illetve bevezetni.
5. Az ivóvíz minőségű víz beszerzésére, kezelésére, tárolására, továbbítására és szétosztására szolgáló létesítmények védőterületein csak a rendeltetésszerű üzemeltetés érdekében végzett építési tevékenység folytatható.
6. Közhasznú közműterületen (árkok, vízfolyások, vízmedrek, vízgazdálkodási területek) építményeket elhelyezni nem lehet. A területen csak a működés és fenntartás műtárgyai helyezhetők el.

8. A környezet és természet védelme

Általános követelmények

15.§ (1)  A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környező területek tervezett használati módját lehetetlenné teszik.

2. Újabb területek belterületbe vonása, a termőföldön történő beruházások a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit nem ronthatják, nem csökkenthetik a meglévő talajvédelmi létesítmények működőképességét. A beruházások megvalósítása és üzemeltetése során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
3. A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás (-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint.
4. ^[54] Az újonnan kijelölt építési övezetek beépítésének előfeltétele a tervezett építési övezet jellegének megfelelő, a korábbiakban részletezett közművesítettség mértéke szerinti közművek megléte.
5. A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni.
6. A parti sávok, vízjárta területek, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint az előírásoknak megfelelő védősáv fennmaradását biztosítani kell.
7. A vizek és közcélú vízi létesítmények fenntartása esetén a jogszabályi előírásokat érvényesíteni kell.
8. ^[55]Hatályon kívül helyezve
9. ^[56]Hatályon kívül helyezve
10. A település fejlesztése során előnyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák alkalmazását és a kevésbé vízigényes tevékenységeket.

Környezetterhelési határértékek

16.§ (1) Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a környezeti levegőtisztasági követelményeket és a levegőtisztaság-védelmi előírásokat, valamint határértékeket.

2. Élővízbe bocsátott szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket be kell tartani.
3. A közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó küszöbértékeket be kell tartani.
4. A felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékeket be kell tartani.
5. Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken.
6. Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, megfelelő beépítési távolság meghatározásával, az épületek védett homlokzatainak megfelelő tájolással, illetve műszaki intézkedésekkel kell biztosítani az előírt zajterhelési határértékek teljesülését.
7. Új út létesítésének, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés tervezésekor a zajterhelési határértékeket érvényesíteni kell. Ennek érdekében a hosszú távra tervezett forgalom figyelembe vételével zajcsökkentő létesítmények, berendezések alkalmazását kell szükség esetén előírni.
8. Épületek zajtól védendő helyiségeiben az épület rendeltetésszerű használatát biztosító különböző technikai berendezésektől és az épületen belől vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységből eredő együttes zaj nem haladhatja meg az előírt határértékeket.

9. Speciális eljárási szabályok

17.§  ^[57]Hatályon kívül helyezve

Kulturális örökségvédelem és az építészeti örökség helyi értékvédelme

18.§ (1) Régészeti lelőhelyek területén 30 cm mélységet meghaladó, talajbolygatással járó vagy végleges eltakarást eredményező tevékenységet csak a kulturális örökség védelméről szóló 2001. LXIV.tv. 22.§-a szerint lehet elvégezni. Ilyen esetekben a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatóságként jár el.

      Régészeti érdekű területek jegyzéke:

2. Amennyiben a felsorolt területeken kívül kerülnek elő régészeti emlékek, a leleteket veszélyeztető tevékenységet azonnal abba kell hagyni és jelenteni kell a területileg illetékes múzeumnak. (Göcsej Múzeum  Zalaegerszeg Batthyány L. u. 2.)
3. ^[58]Az e rendeletben helyi védelemre javasolt művi érték az 1058 hrsz-ú ingatlanon található kő feszület, amit a Szabályozási Terv is feltüntet. A helyi művi értékek védetté nyilvánításáról, azokkal kapcsolatos építési és egyéb teendőkről az Örökségvédelmi Hatástanulmány alapján - külön Önkormányzati rendelet dönt.

Tűzvédelem

19.§ (1) A tűzvédelmi előírásokat a mindenkor érvényben lévő, vonatkozó jogszabályok, kötelezően alkalmazandó szabványok, tűzvédelmi előírások figyelembevételével az illetékes tűzvédelmi szakhatóság állapítja meg.

2. A tűzoltóság vonulása és működése céljára olyan utat, illetőleg területet kell biztosítani, amely alkalmas a tűzoltógépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működésére.
3. ^[59] Hatályon kívül helyezve
4. ^[60] Hatályon kívül helyezve
5. A területen a tűzi-vizet vezetékes hálózatról az OTSZ által meghatározott mennyiségben és módon föld feletti tűzcsapok alkalmazásával kell biztosítani.
6. ^[61]Hatályon kívül helyezve
7. A tisztán gázüzemű, a vegyes üzemű, illetve a kettősüzemű járműveket talajszintnél mélyebb helyen tilos elhelyezni.

10. Egyéb rendelkezések

A településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények

Helyi közút céljára történő lejegyzés

20.§^[62] Helyi közút céljára a beépítésre szánt területek megközelíthetőség érdekében kiszabályozott kiszolgáló út létesítése szükséges. Az illetékes első fokú építésügyi hatóság az alább felsorolt ingatlanok Szabályozási terven jelölt részét a helyi Önkormányzat javára igénybe veheti és lejegyezheti:

a) az 506 hrsz-ú út Arany J. utcára történő kikötése céljából a 101, 100, 99, 98, 97, hrsz;

b) az 506 hrsz-ú út szélesítése érdekében a 80, 81, 82, 83, 84, 85, 86, 87, 88, 89, 91, 92, 94, 95, 96, 507, 511, 513, 515, 516, 517, 518, 519, 520, 521, 522, 524, 525, 526, 527, 528, 529, 531, 532, 535, 536, 537, 539 hrsz;

c) a Petőfi S. utca szélesítése céljából a 2085/12, 2011/1 hrsz;

d) a Hegy utca (156 hrsz) szélesítése céljából a 143, 145, 149, 150, 151, 157, 160-165 hrsz;

e)^[63] a Hegy utca (112 hrsz) szélesítése céljából a 113-118, 1010-1026, 1028-1029, 1031-1035/2, 1037-1043, 1051-1061;

f) ^[64] új utca kialakítása céljából a 178-180 hrsz.

g)^[65] Hatályon kívül helyezve

Elővásárlási jog bejegyzése

21.§ ^[66] Hatályon kívül helyezve

 Beültetési kötelezettség

21/A. § ^[67] (1) A sportolási célú és a kereskedelmi gazdasági övezet elválasztása érdekében a Szabályozási terven jelölt helyen, legalább 10,0 méter széles sávban - a 2031/5b helyrajzi számú alrészlet – többszintű növényzet telepítése kötelező. A növényzetet a telekalakítást követő 1 éven belül be kell telepíteni.

2. A temető védőterületének kialakítása érdekében a temető bővítési területéből - 169-178 hrsz – 30,0 méteres sávot többszintű növényzettel kell beültetni.
3. A beültetési kötelezettségre vonatkozóan az Étv. rendelkezéseit kell alkalmazni.

11. Záró rendelkezések

22.§  Jelen rendelet 2006. augusztus 1. napján lép hatályba. A rendelet rendelkezéseit a hatálybalépést követően indított ügyekben kell alkalmazni.

                              Méhes Máté s.k.                    Dr. Ürmösiné Kőmíves Eleonóra s.k.

                              polgármester                                                   jegyző

Hatálybaléptető és átmenti rendelkezések   a Helyi Építési Szabályzatról szóló 8/2006.(VII.1.)önkormányzati rendelethez

15/2007.(XI.1.) számú rendelet:   Ezen rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

A  rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a rendelet 6.§-a (3) bekezdésének „továbbá a közút kötelező szabályozási szélességének kialakításához szükséges ingatlan önkormányzati tulajdonba adására vonatkozó okiratot a földhivatalnál igazoltan (széljegyes tulajdoni lap) benyújtották” mondatrésze, 7.§-a (3) bekezdésének második mondata, (4) bekezdése, 7.§. (10) bekezdés a.) pontjának „telekosztással kialakítható legkisebb telekméret 900 m2 „ szövegrész után következő „kialakult” szövegrész,  b.) és c.) pontjában írt * jelölések, 7. §. (11) bekezdése b.) pontjának második mondata, 17.§-a, 19. §-ának (3) és (4) bekezdése,   20. §-a, 21. §-a.

11/2008.(IX.1.) számú rendelet:   Ezen rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően indított  ügyekben kell alkalmazni.

A rendelet kiegészül a 2/2007. rajzszámon készített, ezen rendelet mellékletét képező 1. és 2. számú területegységre vonatkozó térképi munkarésszel.

4/2013.(IV.10.) önkormányzati rendelet: Ez a rendelet a kihirdetését követő 30 napon lép hatályba, s hatálybalépését követő napon hatályát veszti.