Bakonyjákó Község Önkormányzatának Képviselőtestülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997.

évi LXXVIII. törvény 6.§. (3) bekezdésében, valamint a helyi önkormányzatokról szóló, módosított 1990. évi LXV. törvény

8.§. (1) bekezdésében biztosított feladat- és jogkörében eljárva, továbbá az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről (továbbiakban: OTÉK) szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet 4.§. (3) bekezdésében biztosított felhatalmazással élve a mellékelt dokumentáció alapján az alábbi rendeletet alkotja.

Az előírások hatálya^[1]

1. §^[2]

Az előírások alkalmazása

2. § (1) Az előírásokat az R-2 jelű külterületi szabályozási tervvel, és az R-3 jelű belterületi szabályozási tervvel együtt

            kell alkalmazni.

       (2)^[3]

       (3) Az 1. §-ban meghatározott település területén területet felhasználni, telket alakítani, épületet, építményt (ide ért-

            ve a műtárgyakat is), tervezni, építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, el-

            mozdítani, a rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű

            előírások mellett csak a szabályozási terv és a jelen helyi építési szabályzat rendelkezéseiben foglaltaknak

            megfelelően szabad. E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az OTÉK előírásai szerint kell eljárni.

       (4) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat

            tartalmaz, amelyek alól az első fokú építési hatóság csak azon esetben és csak azon feltételekkel biztosíthat

            eseti eltérést, ahol és amely tárgyat érintően erre önkormányzati rendelet kifejezetten feljogosítja.

       (5) Helyi védettségű épületek törlése, újabbak védetté nyilvánítása a helyi építési szabályzat és a szabályozási

            terv módosítása nélkül önkormányzati rendelettel végrehajtható építészeti szakvélemény alapján.

       (6)^[4]

       (7) Jelen rendeletben rögzített sajátos jogintézmények követelményrendszere a szabályozási terv módosítása nél-

            kül önkormányzati rendelettel módosítható.

A szabályozás elemei

3. § (1) Kötelező szabályozási elemek

              a) Szabályozási vonal

              b) Területfelhasználás módja és határa

              c) Építési övezet, övezet előírásai és határa

              d) Építési határvonal

       (2) Irányadó szabályozási elemek

               a) Irányadó telekhatár

     Az irányadó telekhatár a szabályozási terv által javasolt telekkialakítást rögzíti.

               b) Megszüntető jel

     A szabályozási terv által megszüntetendő telekhatárokat jelöli.

       (3) A kötelező szabályozási elemek módosítása csak a szabályozási terv módosításával hajtható végre.

       (4) Az irányadó szabályozási elemek pontosítását, módosítását az építési hatósági engedélyezheti. Ehhez szük-

            ség szerint településrendezési szakvéleményt kérhet.

A telekalakítás és az építési engedélyezési eljárás helyi szabályai

4. § (1) Telekalakítás a meglévő telekstruktúrához igazodva az övezeti előírások szerinti minimális teleknagyság betartá-

            sával és a tervezett úthálózat kötelező szabályozási vonalainak figyelembevételével engedélyezhető.

       (2)^[5]

        (3)^[6]

        (4) Amennyiben a földrészletek tényleges és ingatlan-nyilvántartás szerinti művelési ága eltér, úgy az építési enge-

             dély kiadását megelőzően az eltérést rendezni kell, hogy az engedélyezés, az államigazgatási eljárás a tény-

             leges művelési ágnak megfelelően történjen.

         (5) A termőtalaj védelme érdekében, építmények termőföldön (kül- és belterületen) történő építésügyi hatósági en-

              gedélyezése során érvényre kell juttatni azt, hogy az elhelyezés a környező területen a talajvédő gazdálkodás

              feltételeit ne rontsa.

         (6) Az építmények kivitelezése során a kivitelező, üzemeltetés során az üzemeltető köteles gondoskodni a humu-

              szos termőréteg megmentéséről. A kivitelezés és az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti ha-

              tások az érintett termőföld minőségében ne okozzanak kárt.

         (7) Vízfolyások mederközeli, mélyfekvésű, magas talajvízállású területein, építmények és terepszint alatti létesít-

              mények építését megelőzően a talajvíz helyzetét is tisztázó talajmechanikai vizsgálatokat kell végezni.

         (8) Ahol magasabb szintű jogszabály, illetve jelen rendelet talajmechanikai szakvélemény (vizsgálat) készítését ír-

              ja elő, ott az elvi építési és az építési engedélyezési eljárásba a Magyar Geológiai Szolgálatot is be kell vonni.

Kétlépcsős engedélyezési eljárás^[7]

5. §^[8]

Építési telkek beépítési módjának meghatározása

6. § (1) Az építési telkek épület elhelyezésére szolgáló területrészét az övezeti előírásokban meghatározott építési hely

            valamint a kötelező zöldfelületi területhasználatok beépítési korlátozásai alapján kell megállapítani. Épület az

            adott építési telken belül ott építhető, ahol azt az összes előírás azt lehetővé teszi.

       (2) Az építési helyet meghatározó minimális elő-, oldal- és a hátsókert méreteket általában az adott beépítési mód

            alapján az OTÉK előírásai szerint kell megállapítani. Az ettől eltérő helyi előírásokat az övezeti előírások rögzí-

            tik.

       (3) A kialakult beépítési módú, átalakításra nem szánt karakterű területeken ha a telek jelenlegi jellemzői az építé-

            si előírásoknak nem felelnek meg, de az eltérés a korábbi előírások szerint alakult ki, az alább felsorolt szabá-

            lyok szerint lehet építési munkát, illetve telekalakítást végezni:

            a) ha a telek jelenlegi beépítettsége nem felel meg az építési előírásoknak, a meglévő épület felújítható, de

                sem a beépítettség, sem az épület(ek) szintterülete, építménymagassága nem növelhető, kivéve a tetőtér

                beépítést, mely esetben az építménymagasság és a beépítettség megtartása mellett a szintterület növelé-

                se megengedhető. Ha az épület lebontásra kerül, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és az övezeti

                előírásokat kell alkalmazni,

            b) ha a telek jelenlegi méretei nem felelnek meg az építési előírásoknak, akkor a telekméretek – a szabályozá-

                si tervlapon jelölt közterületi határrendezést kivéve – tovább nem csökkenthetők, és ha a telekre vonatkozó

                országos és egyéb építési előírások betarthatók, a telek beépíthető,

            c) ha a telek jelenlegi beépítési módja és az előkert nagysága nem felel meg az építési előírásoknak, az előí-

                rástól eltérő beépítési mód megtartható, de az épületek csak a telekre vonatkozó egyéb országos és építé-

                si előírások betartása esetén és az előírások szerinti építési helyen belül bővíthetők,

            d) ha a telek jelenlegi építményeinek magassága meghaladja az építési előírásokban előírt értéket, a meglévő

                építmények bővíthetők, de a bővítmények építménymagassága az előírt értéket nem haladhatja meg. Ha a

                meglévő építmények lebontásra kerülnek, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és a vonatkozó épít-

                ménymagassági előírásokat kell érvényesíteni.

       (4) Oldalhatáron álló beépítési mód esetében az épületek az oldalhatáron sorosan, az utcai építési vonaltól

            5,0 m távolságban keresztszárnnyal is bővülhetnek.

       (5) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén, amennyiben a telekszélesség az építési vonalon meghaladja a 20,0

            métert, a telek szabadon álló beépítési móddal is beépíthető.

       (6) Az előírt építmények közötti legkisebb távolság korlátlanul csökkenthető azokban az oldalhatáron álló módon    

            beépített építési övezetekben, ahol a beépítési mód zártsorú beépítési módra változott, ha az épületnek a

            szomszédos telkeken álló épületekkel szembeni homlokzatai tűzfalas kialakításúak.

Az építményekre vonatkozó általános előírások

7. § (1) A településen csak olyan településképi és építészeti szempontból igényes - elsősorban egyedi tervezésű-

           építmények építhetők, amelyeket a telek adottságainak, a környezetük jellegének, a rendeltetésük követelmé-

           nyeinek, az építőanyagok sajátosságainak megfelelően alakítottak ki.

       (2) Az egy telken lévő építmények tömegeit és homlokzatait (homlokzati színezéseket) úgy kell kialakítani, hogy

            azok egymással összhangban legyenek és formai szempontból egységes építmény-együttes hatását keltsék.

       (3) Az építési övezetekre megengedett legnagyobb építménymagasság értékeit nem lépheti át az építmény

                  a) a közterület felé néző,

                  b) a szomszédos telekhatártól 3 m-en belül álló

            homlokzatainak magassága.

       (4) Az épületek homlokzatainak, kerítéseinek egységét meg kell tartani, azt részleges átalakítással vagy átfestés-

            sel megbontani nem szabad.

        (5) Az épületek homlokzatfelületének maximum 30 %-a fa burkolattal készülhet.

        (6) A lakóépületek tetőzete a hagyományos formákhoz igazodó, magastetős konstrukcióban készülhet. A mind-

             két oldalon tűzfalakkal zárt nyeregtetők alkalmazását kerülni kell.

         (7) Lakóterületen a lakóépülettől különálló épület (gazdasági épület) – kialakult állapot kivételével – legfeljebb

              3,5 m homlokzatmagasságú, a lakóépülettel összhangban lévő, ahhoz harmonikusan illeszkedő építészeti

              kialakítású lehet.

         (8) Terepszint alatti építményekre vonatkozó előírások:

    a) Terepszint alatti építmény bárhol létesíthető, ahol nem gátolják építéshidrológiai, mérnökgeológiai vagy

        más geotechnikai adottságok illetve nem veszélyeztet más építményeket és nyomvonalas létesítménye-

        ket.

    b) A terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintből.

    c) A terepszint alatti létesítmény feletti kert, zöldfelület az OTÉK-ban rögzített feltételek mellett számítha-

        tó be az építési telekre előírt legkisebb zöldfelületi mutató értékébe.

    d) A település beépítésre nem szánt részén a terepszint alatti építmény alapterülete nem haladhatja meg

        a telek területének 10%-át.

          (9) A település beépítésre nem szánt területén 10 m-nél magasabb építményeket a környezethez (a domborza-

               ti és növényi adottságokhoz) illeszkedően kell elhelyezni.

         (10) A 10 m-nél magasabb építmények építési engedély iránti kérelméhez tájesztétikai vizsgálatot és külön jog-

                szabályban meghatározott látványtervet kell mellékelni.

         (11) Klímaberendezés, turbókazán, központi porszívó szellőzőnyílását szomszéd telkére oldalhatáron álló beépí-

                tési mód esetén, valamint az épület fő (utcai) homlokzatára nem lehet elhelyezni.

         (12)^[9]

         (13) Hirdető- és reklámtáblákat, feliratokat, fényreklámokat épületek homlokzatain, tetőzetén, építési telkeken

                önállóan, támfalakon, kerítéseken, kerítéskapuk felett, közterületi korlátokon, közműoszlopokon, önálló

                hirdetőberendezésként lehet elhelyezni.

Külterület és belterület

8. § (1) A belterületi határ módosításáról a szabályozási tervnek és jelen előírásoknak megfelelően kell gondoskodni.

       (2)^[10]

Területfelhasználás

9. § (1) A település területét építési szempontból

               a) beépített és beépítésre szánt

               b) beépítésre nem szánt

   területbe kell sorolni.

       (2) A település területe az alábbi területfelhasználási kategóriákba tagozódik

                 a) beépített és beépítésre szánt területek építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési       

                     használatuk szerint

                     aa) lakóterület: falusias lakóterület,

ab) gazdasági terület:  ipari terület,

                     ac) különleges terület:

aca) temető terület,

acb) turisztikai terület,

acc) sport, szabadidő terület,

acd) bányaterület.

                 b) beépítésre nem szánt területek

ba) közlekedési- és közműterület,

                       bb) zöldterület,

bc) erdőterület,

bd) mezőgazdasági terület,

be) vízgazdálkodási terület.

Beépített és beépítésre szánt területek

10. § (1) Beépítésre szánt területen a közművesítettséget az alábbi mértékben kell biztosítani:

                a) a beépítésre szánt terület belterületi részén közüzemi ivóvíz szolgáltatás, közüzemi szennyvízelvezetés

                    és –tisztítás, közüzemi villamos energia szolgáltatás, közterületi nyílt vagy zárt rendszerű csapadékvíz-

                    elvezetés;

                b) a beépítésre szánt terület külterületi részén közüzemi ivóvíz szolgáltatás, egyedi közművel történő

                    szennyvíztisztítás és szennyvízelhelyezés, közüzemi villamos energia szolgáltatás, közterületi nyílt rend-

                    szerű csapadékvíz-elvezetés.

        (2) Meglévő épület a telek méretétől függetlenül felújítható, átalakítható, újjá építhető, az eredeti beépítettség mér-

             tékéig új épületre cserélhető, illetve az építési helyen (előkert, oldalkertek, hátsókert területének biztosításával)

             az övezeti előírásban rögzített beépítési mértékig bővíthető.

Lakóterületek

Falusias lakóterület

11. § (1) A falusias lakóterületen elhelyezhető:

     a) lakóépület,

               b) mező- és erdőgazdasági (üzemi) épület,

     c) a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató, és kézműipari épület,

      d) vendéglátó épület,

      e) szálláshely szolgáltató épület,

       f) helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

       g) sportépítmény,

                 h) üzemanyagtöltő,

       i) melléképítmény.

        (2) Lakóterületen gazdasági tevékenység csak akkor folytatható, továbbá telephely csak akkor alakítható ki,

             amennyiben a rendeltetési használatból eredő sajátos hatások nem korlátozzák a szomszédos telkeknek az

             övezeti előírásoknak megfelelő beépítését, használatát.

        (3) Épületek az alábbiak szerint kialakított építési helyen belül helyezhetők el:

                   a) az építési hely előkerti vonala a kialakult építési vonal, ahol ez nem állapítható meg, 5,0 méter.

 b)  oldalkert mértéke nem lehet kisebb 4,5 méternél. Kialakult állapot esetén az előírt értéknél kisebb

      oldalkerti mérték megtartható, az építési engedélyezési eljárásába bevont tűzvédelmi szakhatóság

      szakhatósági hozzájárulása alapján.

 c)  az építési hely hátsókert felé eső határvonala, ahol a szabályozási terv külön nem tünteti fel, nem le-

      het kisebb 6,0 méternél.

          (4) Az építési telkeken a hagyományos, kialakult beépítési mód figyelembe vételével a meghatározott építési

               helyen több épület is elhelyezhető, melyeket egymáshoz viszonyítva a tűzvédelmi előírásokban meghatáro-

               zott módon kell elhelyezni.

 (5) Az épületek csak magastetővel létesíthetők. A tető hajlásszöge 35°-nál alacsonyabb, 45º-nál meredekebb

      nem lehet.

           (6) A lakóépületek homlokzatát a helyi építészeti hagyományoknak megfelelően csak a településre jellemző,

                természetes anyagokkal és színekkel, a helyi építészeti hagyományokhoz illeszkedő megjelenéssel lehet

                kialakítani.

           (7) Építési telkeken a be nem épített, és burkolattal el nem látott területeket zöldfelületként kell kialakítani és  

                fenntartani. Burkolt felület a telek területének maximum 10 %-a lehet.

           (8) A lakótelkek utcai telekhatárán csak maximum 50 cm magasságú természetes anyaggból készülő tömör

                lábazatos, 1,50 – 2,20 méter magasságú, áttört utcai kerítések létesíthetők. Útcsatlakozásoknál a szabad-

                látást akadályozó létesítményeket elhelyezni, valamint 1,20 m-nél magasabb növényzetet ültetni tilos.

           (9) A lakótelkeket feltáró közművezetékeket a közutakon vagy a magánutakon kell elvezetni, amennyiben erre

                nincs mód, szolgalmi jog létesíthető.

         (10) A falusias lakóterület építési övezeteiben a kialakult beépítés figyelembevételével az alábbi telekalakítási

                és beépítési előírásokat kell alkalmazni a beépítésre szánt telkekre vonatkozóan:

Gazdasági terület

12.§ (1) A gazdasági terület elsősorban a gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.

        (2) A gazdasági terület lehet:

    a) ipari terület

         b) jelentős mértékben zavaró hatású terület,

                   c) egyéb terület.

        (3) A gazdasági terület építési övezeteiben található kialakult telkek beépíthetők, amennyiben területük eléri az

             1000 m²-t. A beépíthető telek minimális szélessége a homlokvonalon 20 m.

         (4) Gazdasági területen az épületek csak magastetővel létesíthetők. A 8 méternél nagyobb fesztávú csarnok-

              szerkezetek kivételével, a tető hajlásszöge 30°-45º között lehet. A nagyfesztávú csarnokszerkezetek alacso-

              nyabb hajlásszögű tetővel építhetők. A tetőkön piros, barna, szürke és ezek árnyalataival színezett fedések

              alkalmazhatók.

         (5) A telkek utcai telekhatárán csak maximum 50 cm magasságú tömör lábazatos, 1,50 – 2,20 méter magassá-

              gú, áttört utcai kerítések létesíthetők. A kerítést javasolt növénytelepítéssel kísérni. Útcsatlakozásoknál azon-

              ban a szabadlátást akadályozó létesítményeket elhelyezni, valamint 1,20 m-nél magasabb növényzetet ültet-

              ni tilos.

         (6)^[11]

         (7) Gazdasági területen az előkertben maximum 10 m² alapterületű portaépület elhelyezhető.

         (8) Környezetvédelmi hatásvizsgálat alapján vizsgálni kell a gazdasági területen elhelyezett létesítmények védő-

              távolságát. A legközelebbi lakóterületekre a vonatkozó mindenkori környezetvédelmi határértékeket biztosíta-

              ni kell.

         (9) Környezetszennyező hulladékok és melléktermékek ártalommentes elszállításáról és tárolásáról az üze-

              meltetőnek folyamatosan gondoskodni kell.

Ipari terület

(Jelentős mértékben zavaró hatású terület)

13. § (1) A jelentős mértékben zavaró hatású ipari terület a különlegesen veszélyes (pl. tűz-, robbanás-, fertőzőveszé-

             lyes), bűzös, vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál.

        (2) A jelentős mértékben zavaró hatású ipari terület az alábbi építési övezetekre tagozódik: mezőgazdasági

             üzem /GIPÜ/.

(3) A GIPÜ jelű építési övezetben elhelyezhető:

         a) a növénytermesztés és állattartás, és azokat kiszolgáló létesítmények,

                   b) a mezőgazdasági üzemi tevékenységgel összeegyeztethető ipari építmény,

         c) üzemanyagtöltő.

         (4) Épületek az alábbiak szerint kialakított építési helyen belül helyezhetők el: 

                   a) előkert mértéke minimum 5,0 méter,

         b) oldalkert mértéke nem lehet kisebb az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál, sem 5,0

             méternél,

         c) a hátsókert mértéke nem lehet kisebb sem az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál, sem

             10,0 méternél.

          (5) A jelentős mértékben zavaró hatású ipari terület építési övezeteiben az alábbi telekalakítási és beépítési elő-

               írásokat kell alkalmazni:

          (6) A GIPÜ, jelű építési övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasságnál egyedi építési engedélye-

               zési eljárás keretében magasabb is engedélyezhető, ha azt az alkalmazott technológia indokolttá teszi.

Ipari terület

(Egyéb terület)

14. § (1) Az egyéb ipari terület építési övezeteiben elsősorban az ipar, az energiaszolgáltatás és a településgazdálko-

             dás építményei helyezhetők el.

(2) Az egyéb ipari terület az alábbi építési övezetekre tagozódik:

a) egyéb ipari terület - ipar /GIPe./

b) egyéb ipari terület – településgazdálkodás /GIPT./

         (3) A GIPe. jelű építési övezetben elhelyezhető:

a) mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,

b) egyéb irodaépületek,

c) üzemanyagtöltő.

         (4) A GIPe. jelű építési övezetben nem helyezhetők el jelentős zavaró hatást gyakorló, a mindenkori környezetvé-

              delmi határértékeknél nagyobb mértékben környezetszennyező, bűzös, fertőző vagy robbanóanyaggal kapcso-

              latos termelő, tároló létesítmény, továbbá olyan létesítmény, amelynek rendeltetési használatból eredő sajátos

              hatásai korlátozzák a szomszédos telkek övezeti előírásoknak megfelelő beépítését, használatát.

         (5) A GIPT. jelű építési övezetében az energiaszolgáltatás (gázfogadó állomás), a településgazdálkodás, a tele-

              pülésüzemeltetés létesítményei helyezhetők el.

          (6) Az egyéb ipari terület építési övezeteiben az épületek az alábbiak szerint kialakított építési helyen belül he-

               lyezhetők el: 

    a) előkert mértéke minimum 5,0 méter,

           b) oldalkert mértéke nem lehet kisebb az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál, sem 5,0

               méternél,

           c) a hátsókert mértéke nem lehet kisebb sem az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál,

               sem 10,0 méternél.

           (7) Az egyéb ipari terület építési övezeteiben az alábbi telekalakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni:

           (8) A GIPT. jelű építési övezetében az elhelyezendő funkció technológiai igénye ismeretében az (7) pontban

                rögzített legkisebb kialakítható telekméretnél kisebb is engedélyezhető.

            (9) A GIPe. jelű építési övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasságnál egyedi építési engedélye-

                 zési eljárás keretében magasabb is engedélyezhető, ha azt az alkalmazott technológia indokolttá teszi.

Különleges terület

15. § (1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezkedő épületek különlegessége

             miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külső

             hatásaitól is védelmet igényelnek) más beépítésre szánt területfelhasználású területektől eltérnek.

(2) Különleges terület területfelhasználási kategóriájú területek:

                     a) KTE övezeti jelű temető terület,

b) KTT övezeti jelű turisztikai terület.

c) KSP övezeti jelű sport, szabadidő terület.

d) KB övezeti jelű bányaterület.

         (3) A különleges területen az építési övezetek fő rendeltetésének megfelelő, valamint az ahhoz kapcsolódó épít-

              mények helyezhetők el.

(4) Épületek az alábbiak szerint kialakított építési helyen belül helyezhetők el: 

        a) előkert mértéke minimum 5,0 méter,

        b) oldalkert mértéke nem lehet kisebb az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál, sem 5,0 mé-

            ternél,

        c) a hátsókert mértéke nem lehet kisebb sem az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál, sem

            10,0 méternél.

          (5) A különleges terület építési övezetben található kialakult telkek beépíthetők, amennyiben területük eléri az

              1000 m²-t. A beépíthető telek minimális szélessége a homlokvonalon 20 m.

          (6) Különleges területen az épületek csak magastetővel létesíthetők. A tető hajlásszöge 30°-45º között lehet,

               tetőhéjazatként cserépfedést, vagy sötét tónusú kiselemes hatású fedést kell alkalmazni. Kiegészítő elem-

               ként fémlemezfedések is alkalmazhatók. Rendhagyó színű fedések nem alkalmazhatók.

          (7) Az épületek homlokzatát a helyi építészeti hagyományoknak megfelelően csak a településre jellemző, ter-

               mészetes anyagokkal és színekkel, a helyi építészeti hagyományokhoz illeszkedő megjelenéssel lehet

               kialakítani.

          (8) Építési telkeken a be nem épített, és burkolattal el nem látott területeket zöldfelületként kell kialakítani és

               fenntartani.

          (9) A területeken elhelyezett létesítmények parkolási igényeit saját területen belül biztosítani kell. A parkolók ja-

               vasolt helyét a szabályozási terv tünteti fel, végleges helyét az OTÉK figyelembe vételével az elvi engedélye-

               zési tervben kell rögzíteni. Négy gépjárműnél nagyobb befogadó képesség esetén a parkolót fásítva kell kia- 

               lakítani, a parkolók felületét áttört (gyephézagos) burkolattal kell ellátni.

        (10)^[12]

Beépítésre nem szánt területek

16. §^[13]

Közlekedési- és közműterület

17. § (1) A közlekedési és közműterület az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek

             (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével -, a járdák és a gyalogutak, mind-

             ezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és a hír-

             közlés építményeinek elhelyezésére szolgál.

        (2) A közlekedési és közműterületen az (1) bekezdésben foglaltakon túl elhelyezhető a közlekedést kiszolgáló

             közlekedési építmény is.

        (3) A közlekedési és közműterületeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességeit és védőtávolságait

             a szabályozási terv ábrázolja.

        (4)^[14]

        (5) Az utak szabályozási területébe eső, illetve a szabályozási vonal korrigálása következtében a közlekedési te-

             rületbe került meglévő épületrészeken mindennemű építési tevékenység - az utak fejlesztésének várható idejét,

             az épületnek az út szabályozási területében elfoglalt helyét, az épület sajátosságait (eszmei és gazdasági ér-

             tékét) mérlegelve, - az illetékes útkezelő állásfoglalásának figyelembe vételével engedélyezhető. Ezen épüle-

             tek bővítése az utak szabályozási területén belül nem lehetséges.

         (6) A közutak elhelyezésére az OTÉK-ban megállapított, illetve alábbi szabályozási, építési szélességű területe-

              ket kell biztosítani:

                 a) országos főutak: 40 m, illetve a kialakult (K) állapot,

                 b) országos mellékutak: 30 m, illetve a kialakult (K) állapot,

                 c) helyi gyűjtőutak: 22 m, illetve a kialakult (K) állapot,

                 d) kiszolgáló utak: 12 m, illetve a kialakult (K) állapot

                 e) kerékpárút, gyalogút: 3 m, illetve a kialakult (K) állapot,

                  f) egy telket feltáró magánút: minimum 4 m.

                  g) külterületi dűlőút: 8 m, illetve a kialakult (K) állapot.

         (7) A rálátás biztosítása érdekében a szabályozási vonalak csatlakozásánál 5-5 méteres lesarkítás szükséges,

              a szabályozási terven ábrázolt módon.

         (8) A meglévő és tervezett külterületi országos közútak tengelyétől mért 50,0 m-en, főútvonal esetén 100,0 m-en

              belül építmény elhelyezéséhez a közút kezelőjének hozzájárulását be kell szerezni.

         (9) A közlekedési területen műtárgyakat, közvilágítást, közterületi építményeket, növényzetet úgy kell elhelyezni,

             hogy azok a közlekedést és az utak láthatóságát, a sarkok beláthatóságát ne akadályozza.

       (10) A közterületi parkolókat négy gépjárműnél nagyobb befogadó képesség esetén a vonatkozó szabvány sze-

              rint, fásítva kell kialakítani.

       (11) Új épület építése, meglévő korszerűsítése, átalakítása vagy bővítése esetén az OTÉK vonatkozó előírásai-

             ban meghatározott mennyiségű és fajtájú gépjármű elhelyezési lehetőségét saját ingatlanon belül biztosíta-

             ni kell. Amennyiben ez nem lehetséges, úgy az önkormányzat parkolási rendeletében szabályozott módon

             kell a hiányzó várakozóhelyeket elhelyezni.

      (12) A település utcái mentén, ahol nincs akadályozó tényező, fasor telepíthető. A szabályozási terven jelölt he-

             lyen fasort kell kialakítani (kötelező fásítás). A zöldsáv fenntartását, gyommentesítését tulajdonosának, illet-

             ve kezelőjének folyamatosan meg kell oldani.

      (13) Önálló gyalogutat, kerékpárutat, magánutat a telekalakítás során önálló helyrajzi számú telken kell elhelyezni.

18. § (1) Nyomvonal jellegű közművezetékeket és közműlétesítményeket (beleértve az elektronikus hírközlést is) a

             közlekedési és közműterületen, közterületen, vagy a közművet üzemeltető szerv területén kell elhelyezni

      Ettől eltérő elhelyezés csak szolgalmi vagy vezetékjog biztosítása mellett engedélyezhető.

         (2) A közművezetékek védelme érdekében a vonatkozó jogszabályokban és szabványokban előírt védőtávolságo-

              kat be kell tartani.

         (3) Az ivóvíz minőségű víz beszerzésére, kezelésére, tárolására, továbbítására és szétosztására szolgáló létesít-

              mények védőterületein csak a rendeltetésszerű üzemeltetés érdekében végzett építési tevékenység folytatha-

              tó.

         (4) A meglévő 20 kV-os elektromos légvezetékek szabad megközelítését, védőtávolságát – a vonatkozó szabvány

              és magasabb szintű jogszabály szerint - biztosítani kell.

         (5) Belterületen új villamos energia, közvilágítási, és hírközlő vezeték létesítésekor, a meglévő hálózat átépítése-

              kor a vezetéket - a terepszint alatt és felett - a forgalmat és biztonságot nem veszélyeztető módon lehet el-

              helyezni.

         (6) A település csapadékvízét elsősorban csapadékvíz csatornahálózatban, vagy nyílt árokhálózatban kell elveze-

              ti. A vízelvezető árkokat kialakításuknál, illetve karbantartásuknál védő gyeptakaróval kell ellátni.

         (7) A nyílt árkos vízelvezető rendszerek kialakításához (kapubejáró, csatornázás) a közútkezelői hozzájárulást

              minden esetben be kell szerezni. A ingatlanok előtt húzódó csapadékvíz-elvezető árkokat az ingatlantulajdo-

              nosok kötelesek tisztítani, karbantartani.

         (8) A tervezett közművezetékek építésekor az esetleges közös kivitelezés érdekében a vezetékek nyomvonalát

              egyeztetni kell a közmű-üzemeltetőkkel.

Zöldterületek

19. § (1) A zöldterület az állandóan növényzettel fedett közterület (közkert, közpark).

         (2) A zöldterületen a pihenést és a testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszó-

              tér, stb.), vendéglátó épület, a terület fenntartásához szükséges épület, továbbá víz- és zöldfelületek, közmű-

              vek helyezhetők el.

         (3) A zöldterületen legfeljebb 4,5 méter építménymagasságú épületek legfeljebb 2 %-os beépítettséggel helyez-

              hetők el.

         (4) A zöldterületen bármilyen építmény csak úgy helyezhető el, hogy a kivágott fákat, növényzetet pótolni kell.

              A pótlást tájhonos, lombhullató minimum 3-szor iskolázott példányok telepítésével kell végrehajtani.

         (5) A szabályozási tervlapok szerinti zöldterületeket más célra felhasználni nem szabad.

         (6) Közpark zöldfelületi kialakítása előtt a területre vonatkozó kertépítészeti tervet kell készíteni, és a növényzet

              telepítését ez alapján kell elvégezni.

         (7) A meglévő és az újonnan létesítendő zöldterületek folyamatos fenntartásáról, esetenkénti felújításáról gondos-

              kodni kell.

         (8) A szabályozási terven jelölt, jelenleg más rendeltetésű területeken az eredeti rendeltetés megszüntetése után

              az előfásítást el kell végezni.

        (9) A zöldterületeket csak rendeltetésszerűen szabad használni. Ettől eltérő ideiglenes használatra (elő-

              adás, vásár, majális, stb.) szóló engedélyt a polgármester adja azzal a kikötéssel, hogy a kérelmező

              köteles biztosítani a zöldterület megóvását és az esetleg keletkező kárt megtéríteni, a használat so-

              rán keletkezett szennyeződést eltakarítani.

       (10) Zöldterületeken illetve azok sétaútjain járművel közlekedni és ott parkírozni, a gépjárműveket javítani és tisztí-

             tani tilos.

       (11) Közparkokban és zöldterületeken közművet építeni, rongálással járó közműkarbantartást végezni csak a jegy-

              ző előzetes engedélyével lehet. Kivitelező köteles az eredeti állapotot visszaállítani.

       (12) A zöldterületen elhelyezett sportpályákat többszintű növénytelepítssel kell elhatárolni a szomszédos terüle-

             tektől.

       (13) Zöldterületen elsősorban a tájra jellemző, lombhullató cserje és fafajok telepíthetők, a tájrendezési munka-

             rész fajlistája figyelembe vételével.

       (14) Közterületi növénytelepítésnél a tűlevelű örökzöldek dominanciája kerülendő. Invazív, allergén és mérgező nö-

    vényfajok nem telepíthetők.

Erdőterület

20. § (1) A településen lévő erdőterület nagysága összességében nem csökkenhet.

        (2)^[15]

        (3)^[16]

        (4) Az erdőterüket az erdő elődleges rendeltetése szerint:

                a) védelmi (E_V)

                b) gazdasági (E_G)

    rendeltetésű lehet.

(5)^[17]

         (6) Gazdasági erdőterületen az erdő rendeltetésének megfelelő épületet 10 ha-nál nagyobb telken, legfeljebb

              0,5 %-os beépítettséggel lehet elhelyezni.

         (7) A védelmi erdőterületeken kerítést létesíteni csak természetvédelmi, vadgazdálkodási, illetve erdőgazdálko-

              dási célból szabad.

         (8) Védelmi rendeltetésű erdőket kivágni csak akkor lehet, ha állapota miatt rendeltetése betöltésére nem alkal-

              mas.

         (9) A védelmi erdőterületeken csak olyan erdőgazdasági és egyéb tevékenységek folytathatók, amelyek az er-

              dőt rendeltetésükben nem zavarják.

       (10) A tervezett erdőterületen az erdő művelési ág létrejöttéig csak az erdőtelepítés lehetőségét megőrző terü-

              lethasználat folytatható.

Mezőgazdasági terület

21. § (1) A mezőgazdasági terület a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termék-

             feldolgozás és tárolás építményei elhelyezésére szolgáló terület.

         (2) A mezőgazdasági terület lehet

a) általános mezőgazdasági terület,

                     b) kertes mezőgazdasági terület.

         (3) A földrészletek beépítési feltétele közúti, vagy magánúti kapcsolat megléte.

         (4) Mezőgazdasági területeken található meglévő erdők területén épület nem helyezhető el.

         (5) Az övezetben az utak melletti fasorok, cserjesávok folyamatos ápolásáról, szükség szerint pótlásukról gon-

              doskodni kell.

         (6) Törekedni kell az összefüggő, nagy felületű szántóterületek erdő,- illetve cserjesávval történő megosztásáról

              természetvédelmi és gazdasági érdekből egyaránt.

         (7) A mozaikos tájszerkezet megőrzése és ökológiai szerepük miatt a gyepterületeken az fás-cserjés foltok, er-

             dő-gyep mozaikok megőrzése, a jelenlegi művelési ágak megtartása javasolt.

         (8)^[18]

         (9) Az építmények termőföldön (kül- és belterületen) történő építésügyi hatósági engedélyezése során érvényre

              kell juttatni azt, hogy az elhelyezés a környező területen a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa.

        (10) Mezőgazdasági rendeltetésű területeken figyelembe kell venni a természetvédelmi, tájvédelmi és környezet-

               védelmi előírásokat.

        (11)^[19]

Általános mezőgazdasági terület

22. § (1) Általános mezőgazdasági területen elhelyezhetők:

                a) állattartó létesítmények (ha a talajt nem szennyezik),

                b) nem állattartó mezőgazdasági üzemi létesítmények,

                c) mezőgazdasági termeléssel összefüggő lakóépületek.

        (2) Állattartás céljára szolgáló épület csak egyedi, hatósági elbírálás alapján, kétlépcsős engedélyezési eljárás –

             elvi építési engedély + építési engedély - szerint helyezhető el.

        (3) Új állattartó épületet felszíni vizektől 200 méternél közelebb, a meglévő, illetve tervezett lakóterülettől 1000 mé-

             ternél közelebb elhelyezni nem szabad.

        (4) Általános mezőgazdasági területen telekosztással 1 ha-nál kisebb földrészlet út, illetve közműlétesítmény el-

             helyezésére szolgáló földrészlet kivételével nem alakítható ki.

        (5) A településen korlátozott vegyszer- és műtrágya használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági

             termelés folytatható, és a természetvédelmet szolgáló vadállomány-kezelés engedélyezhető.

        (6) Az Má₀ jelű mezőgazdasági övezetbe a szabályozási terv szerint, elsősorban a gyep, rét, nádas, mocsár mű-

             velési ágú területek, továbbá a tájképi szempontból érzékeny mezőgazdasági rendeltetésű területek tartoznak.

        (7) Az Má₀ jelű általános mezőgazdasági övezetben új épület, építmény – a kilátók, hidak, és álcázott távközlési

             antennák kivételével – nem helyezhető el.

        (8) Az Má₁ jelű általános mezőgazdasági övezetben:

                 a) szántóföldi művelés esetén, 10 ha-nál nagyobb telken, a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló

                     és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek a 0,2%-át, illetve az

                     1000 m²-t nem haladhatja meg;

                 b) gyep, rét és legelő művelés esetén 2 ha-nál nagyobb telken, hagyományos, almos állattartó és a lakó-

                     funkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek 1 %-át, illetve az 1000 m²-t nem

                     haladhatja meg;

                 c) művelt gyümölcsültetvény esetén 1 ha-nál nagyobb telken a mezőgazdasági termelést, feldolgozást szol-

                     gáló és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek 2%-át, illetve az

                     500 m²-t nem haladhatja meg;

                 d) A telkek művelési ága a beépítés feltételeként akkor fogadható el, ha az a telek területének legalább

                     50 %-án meghatározó.

        (9) A vonatkozó jogszabály szerint kialakított birtoktest esetében a (8) bekezdésben meghatározott beépíthető-

             ség a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak az egyik telken is kihasználható (birtok-

             központ), ha a telek területe legalább az 1 ha-t eléri, és a beépítés a szomszédos telkek rendeltetésszerű

             használatára nincs korlátozó hatással, illetőleg azt nem veszélyezteti.

       (10) Az épületeket a feltáró utak (dűlőút) tengelyétől 10 méterre mért, maximum 100 méter mély területsávban, a

             minimális 10 méter mély hátsókert, és 10-10 méter széles oldalkert elhagyásával kialakuló építési helyen,

             szabadon álló beépítési móddal lehet elhelyezni.

       (11) Az általános mezőgazdasági terület övezeteiben 10 méternél kisebb építménymagasságú épületek helyezhe-

             tők el, különálló lakóépület építménymagassága legfeljebb 5,0 méter lehet

Kertes mezőgazdasági övezet

23. § (1) Az Mk₀ jelű kertes mezőgazdasági övezetben épületek nem helyezhetők el.

         (2) Meglévő épület felújítható, átalakítható.

Vízgazdálkodási terület

24. § (1) A vízgazdálkodással kapcsolatos összefüggő terület:

                a) a folyóvizek medre és parti sávja,

                b) állóvizek medre és parti sávja,

                c) a közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja,

                d) vízbeszerzési területek (védett vízbázis) és védőterületeik (hidrogeológiai védőidom),

                e) a hullámterek,

                 f) a vízjárta, valamint fakadó vizek által veszélyeztetett területek.

         (2) A területen csak vízkár-elhárítási építmények helyezhetők el.

          (3) A vizek és a közcélú vízi létesítmények fenntartására vonatkozó feladatok meghatározásánál a vonatkozó,

               magasabb szintű jogszabályokat kell figyelembe venni.

          (4) A vízpartok mentén kétoldali, minimum 6-6 méter széles fenntartási sávot kell biztosítani. A fenntartási sáv-

               ban semmiféle tevékenység nem folytatható, növényzet nem telepíthető.

          (5) A területen minden terület-felhasználási és építési tevékenység a területileg illetékes vízügyi felügyelőség

               engedélyével végezhető.

Környezetszabályozás

Környezetvédelem

25. § (1) A föld védelme:

   Az építmények kivitelezése során a kivitelező, üzemeltetés során az üzemeltető köteles gondoskodni a termő-

   réteg megmentéséről. A kivitelezés és az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az

   érintett termőföld minőségében ne okozzanak kárt.

        (2) A levegő védelme

                 a) A település területén be kell tartani a hatályos jogszabályokban meghatározott egészségügyi határérté-

                     keket.

                 b) Bejelentés köteles helyhez kötött légszennyező pontforrás létesítése esetén be kell tartani a vonatkozó

                     jogszabályok előírásait.

                 c) Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést, vagy határértéken felüli lég-

                     szennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése.

                 d) A légszennyező források létesítése során megvalósított műszaki megoldásnak meg kell felelni az elér-

                     hető legjobb technika alapján meghatározott levegővédelmi követelményeknek és előírásoknak.

                 e) A szolgáltató tevékenység körében légszennyező forrásokat üzemeltetni nem szabad.

         (3) Zaj és rezgés elleni védelem

                 a) A zaj- és rezgés elleni védelem érdekében a vonatkozó rendeletek szerinti határértékeket meghaladó

                     zajt kibocsátó létesítmény és tevékenység nem alakítható ki, illetve nem folytatható. A településen

                     csak olyan létesítmények üzemeltethetők, amelyek nem okoznak a vonatkozó jogszabályban a lakó-

                     terület (kisvárosias, kertvárosias, falusias telepszerű beépítéssel) területi funkciójú területekre előírt

                     határértékeknél nagyobb zaj-, illetve rezgésterhelést.

                  b) A közlekedési területeken szabadon maradó sávokat zajcsökkentő hatású zöldsávval kell betelepíteni.

         (4) A vizek védelme

                  a) Meg kell akadályozni a felszíni és felszín alatti vizekbe szennyezőanyag bejutását. A felszíni vizeket

                      közvetlenül élővízfolyásba vezetni csak a megfelelő mértékű, előzetes tisztítás után lehet, a szüksé-

                      ges hatósági engedély birtokában.

         b) Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területen csak korlátozott vegyszer- és műtrá-

             gya-felhasználású, környezetkímélő, extenzív mezőgazdasági tevékenység folytatható.

                  c) Tilos kockázatos anyag, illetve az ilyen anyagot tartalmazó, vagy lebomlása esetén ilyen anyag kelet-

                      kezéséhez vezető anyag közvetlen bevezetése a felszín alatti vízbe.

                  d) A földfelszín alatt elhelyezett közművezetékek esetleges kereszteződésénél (víz, szennyvíz) a vízbá-

                      zisok, a távlati vízbázisok és az ivóvízellátást szolgáló vizilétesítmények védelméről szóló jogszabály

                      vonatkozó előírásait figyelembe kell venni.

                  e) Azon ingatlanokat amelyeken a közcsatorna már kiépült 1 éven belül a szennyvízelvezető rendszerre

                      kell kötni. Új létesítmények elhelyezése csak közcsatornára történő rákötéssel engedélyezhető.

                   f) Tilos a szennyvizet felhagyott kutakba, árkokba bevezetni, gyűjteni, vagy elhelyezni.

                   g) Tilos hígtrágya, trágyalé, továbbá a trágyatárolók csurgalékvizeinek bevezetése a vizekbe.

                   h) Állatartó telephez trágyatároló nem létesíthető felszíni víztől számított legalább 100 m-en belül.

         (5) Hulladékgazdálkodás

                   a) A települési hulladék gyűjtése és tárolása csak zártan, gyűjtőedényben, illetve más edényzetben vagy

                       ideiglenes tárolásra szolgáló berendezésben (a továbbiakban: gyűjtőedény) történhet, a további keze-

                       lésnek megfelelő módon elkülönítve.

                   b) A települési szilárd hulladékot csak szervezett szemétgyűjtéssel, az erre kijelölt helyre szabad szállí-

                       tani.

                   c) Az állati tetemek környezet-higiéniás szempontból megfelelő elhelyezését biztosítani kell.

                   d) Az illegális hulladéklerakó helyeket fel kell számolni az adott terület helyreállításával egyidejűleg, az

                       esetleges hulladékot össze kell gyűjteni és engedéllyel rendelkező lerakóhelyre kell elszállítani. Az il-

                       legális hulladéklerakást folyamatos ellenőrzés mellett önkormányzati szabályozással is korlátozni kell.

Természet- és tájvédelem

Természet- és tájvédelem általános előírásai

26. § (1) Az ingatlanok és az épületek kialakítása, fejlesztése és használata során a kialakult tájkarakterhez kell il-

             leszkedni.

         (2) A településre jellemző építészeti megoldások alkalmazására kell törekedni.

         (3) A természetes terepfelszín megtartására kell törekedni.

         (4) A település beépítésre nem szánt területén 10 méternél magasabb építményeket a környezethez (a dombor-

              zati és növényzeti adottságokhoz) illeszkedően kell elhelyezni.

         (5) A 10 m-nél magasabb építmények építési engedély iránti kérelméhez tájesztétikai vizsgálatot és külön jog-

              szabályban meghatározott látványtervet kell mellékelni.

Védett természeti területek övezete

27. § (1) Védett természeti területek övezete az országos jelentőségű természetvédelmi terüle (Magas-bakonyi Tájvé-

             delmi Körzet), melyet a szabályozási tervlap tüntet fel.

        (2) A Natura 2000 védett területek tájhasználatának szabályozását a vonatkozó magasabb szintű jogszabály

             tartalmazza (275/2004. (X. 8.) Korm. rendelete 7-9. §).

        (3) Védett természeti területen új építmény létesítése kizárólag a természetvédelmi célokkal összhangban, a

             természeti és tájképi értékek veszélyeztetése nélkül történhet.

        (4) Természetközeli erdőművelés, környezetkímélő mezőgazdasági termelés és a természetvédelmet szolgáló

             vadállomány-kezelés engedélyezhető.

        (5) Új villamosenergia-ellátási, táv- és hírközlő vezetékek létesítése csak terepszint alatti létesítéssel engedélyez-

             hetők.

        (6) Egyéb közművezetékek és műtárgyaik csak rejtett, illetve növényzettel takart módon helyezhetők el.

        (7) Új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelő telep – kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebon-

             tását és további felhasználásra alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), valamint a hulladékátra-

             kó állomás – és vegyszertároló nem létesíthető.

Természeti terület

28. § (1)^[20]

        (2)^[21]

        (3) Természeti területen a területet szennyező vagy veszélyeztető létesítmény nem helyezhető el.

        (4) Tájidegen műtárgyak, tájképileg zavaró létesítmények nem helyezhetők el, és a táj jellegét kedvezőtlenül         

             megváltoztató domborzati beavatkozás, valamint a természetvédelem céljaival ellentétes fásítás nem végez-

             hető.

        (5) Csak extenzív jellegű vagy természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazhatók. A kiala-

             kult tájhasználatot megváltoztatni csak a természetes állapothoz közelítés érdekében szabad.

        (6)^[22]

Ökológiai folyósok övezete^[23]

29. §^[24]

Tájképvédelem

30. § (1)^[25]

         (2) Gondoskodni kell a külterületi épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, berendezések elhelyezé-

              se során a környezettel történő funkcionális és esztétikai összehangolásról, a tájba illesztésről. A külterüle-

              ti épületek kialakítása a helyi építészeti hagyományoknak megfelelő anyaghasználattal és formavilág sze-

              rint történjen.

         (3) Gondoskodni kell a használaton kívüli épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények új funkciójának

              megállapításáról, elbontásukról illetve a táj jellegéhez igazodó rendezéséről.

         (4) Az ingatlanok és az épületek kialakítása, fejlesztése és használata során a kialakult tájkarakterhez kell

              illeszkedni.

         (5) Az utak melletti fasorok védendők, folyamatos ápolásukról, szükség szerint pótlásukról gondoskodni kell.

         (6) A kiépítendő közlekedési utakat a geomorfológiai adottságokhoz igazodó nyomvonalon kell vezetni.

         (7) A település beépítésre nem szánt területén 10 méternél magasabb építményeket a környezethez (a dombor-

              zati és növényzeti adottságokhoz) illeszkedően kell elhelyezni.

         (8) A kialakult geomorfológiai formák (hegygerinc, völgy, stb.) megőrzendők.

         (9) A területen törekedni kell az erdőterületek növelésére és a mezőgazdasági területeken belül a művelési

              ágak kialakult arányának megtartására. Művelési ág megváltoztatása, ill. más célú területhasználat csak

              az adottságoknak megfelelő tájhasználat kialakítása, ill. a tájkarakter erősítése érdekében engedélyezhető.

       (10) Az új távvezetékek (energia- és hírközlő vezetékek) létesítésekor minden olyan esetben törekedni kell azok

              terepszint alatti elhelyezésére, ha ez védendő értéket nem veszélyeztet.

        (11) A tájképvédelmi területen bányanyitás nem engedélyezhető.

Egyedi tájértékek

31. § (1) Az egyedi tájértékek az ember társadalmi tevékenységével létrehozott tájalkotó elemek, melyek kultúrtörténe-

             ti, vagy esztétikai szempontból egy község számára jelentőssé váltak, de nem állnak műemléki, vagy termé-

             szetvédelmi oltalom alatt.

        (2) Tükrözik a falu múltját, kulturális hagyományait, védelmük ezért fontos. Minden egyedi tájértéknek közössé-

             gi jelentőséggel kell bírnia, környezetével együtt értelmezendő.

        (3) Az aktuális műszaki irányelv (MI-13-25) szerint szükséges az egyedi tájértékek részletes kataszterezését

             elvégezni, valamint gondoskodni a folyamatos állapot-, illetve állagmegóvásukról. Az egyedi tájérték környeze-

             tének rendezése is szervesen hozzátartozik ehhez a tevékenységhez.

        (4) Az egyedi tájértékek jelen rendelet 3. sz. mellékletben kerültek felsorolva.

Kulturális örökség védelme^[26]

32. § (1)^[27]

Helyi érték védelem

33. § (1) A helyi értékvédelem kiterjed: H1 az épület, építmény teljes egészére és részeire.

        (2) A védelem alatt álló építészeti értékekaz 1. sz. mellékletben kerültek felsorolásra.

        (3) A helyileg védett építészeti értékek kezeléséről, fenntartásáról, felújításáról az építészeti értékek helyi védel-

             méről szóló önkormányzati rendelet alapján kell gondoskodni és eljárni.

Tűzvédelem

34. § (1)^[28][29]

         (2) Új épületek építése, meglévő épületek bővítése csak a magasabb szintű jogszabállyal jóváhagyott Országos

              Tűzvédelmi Szabályzatban (továbbiakban OTSZ) meghatározott oltóvíz-mennyiség biztosítása esetén lehet-

              séges.

        (3) A területen az OTSZ által meghatározott mennyiségben és módon föld feletti tűzcsapokat kell kialakítani.

        (4) A tűzoltóság vonulása és működése céljára olyan utat, illetőleg területet kell biztosítani, amely alkalmas a

             tűzoltógépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működésére.

        (5) Az építmények közötti legkisebb távolság szabályozása az OTÉK 36.§-a szerint történik.

        (6)^[30]

        (7) Az építmények közötti legkisebb távolság tovább nem csökkenthető, amennyiben az a kialakult állapot sze-

             rint nem éri el a 6,0 métert.

        (8)^[31]

        (9) Erdőterületen tüzet rakni csak a kijelölt helyeken (szalonnasütők) a biztonsági intézkedések betartása mel-

             lett szabad. Tűzrakás az országos vagy helyi tűzgyújtási tilalom esetén ezeken a helyeken is tilos.

Sajátos jogintézmények követelményrendszere^[32]

35. §^[33]

36. §^[34]

37. §^[35]

38. §^[36]

Záró rendelkezések

39. § (1) Jelen rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően keletkezett ügyek-

             ben kell alkalmazni.

        (2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Bakonyjákó Község Rendezési Tervének elfogadásá-

             ról szóló 8/1995.(IX.13.) rendelete.

        (3) Jelen szabályrendelet csak a szabályozási tervel együtt érvényes, azzal együtt értelmezhető és használható.

        (4) Építési engedély, elvi építési engedély érvényét meghosszabbítani jelen rendelet rendelkezéseinek figyelem-

             be vételével, a magasabb szintű jogszabályban rögzített módon lehet.

1. számú melléklet

2. számú melléklet

Régészeti lelőhelyek

3. számú melléklet

Védelemre javasolt egyedi tájértékek

• Nepomuki Szent János szobor fülkében a híd mellett
• Feszület az északnyugati településszegélyen, a közút mentén
• Gémeskút az Országúti dűlőben
• Feszület a templommal szemközti téren
• Szent Háromság szobor és világháborús emlékmű a templom kertjében
• Feszület a Rákóczi úton
• Feszület a Rákóczi út mentén kialakított forgalomterelő háromszögben
• Gólyafészek a művelődési ház előtt
• Millenniumi kopjafa a Rákóczi téren
• I.-II. világháborús emlékmű a Rákóczi téren
• Harangláb és emléktábla a református imaház előtt
• Feszület a Rózsa és a Kossuth u. kereszteződésénél
• Feszület a Kossuth Lajos utcában
• Feszület a Németbánya felé vezető út mentén, Bakonyjákó belterületének szélén
• Idős fűz a Németbánya felé vezető út mentén, az Urasági tag dűlő szegélyén
• Feszület hársfacsoporttal (Tilia cordata) Járitanyán
• Kiskastély Járitanyán
• Harangláb Járitanyán
• Feszület a temetőben
• Értékes sírkeresztek a temetőben
• Idős kislevelű hársak a temető szegélyén