Mesztegnyő Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) 62. § (6) bekezdés 6. pontjában, 6/A.§ (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 1. pontjában és az Étv. 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet.

Általános rendelkezések.

1.§

A rendelet hatálya és értelmezése

(1) ^[1]

(2) ^[2]

(3) ^[3]

(4) ^[4]

(5) ^[5]

(6) ^[6]

(7) 15°-nál meredekebb vagy 2 méternél magasabb nyitott kőzetfallal (nyitott kőzetfal-partfal, bevágás, mélyút, tereplépcső) érintett területeken az építés helyének kijelölését, valamint az építmények kialakításának egyedi feltételeit geotechnikai, mérnökgeológiai vizsgálatokra kell alapozni.^[7]

(8) ^[8]

(9) Az Mk, Eg, Ev övezetek belterülettől nyugatra fekvő, a Marcali-hát keleti oldalának 10°-nál meredekebb völgyoldalain az építés helyének kijelölését megelőzően mérnökgeológiai szempontok alapján kell vizsgálni a terület felszínmozgásra való hajlamait. Felszínmozgás-veszély esetén mérnökgeológiai, geotechnikai vizsgálatokra kell alapozni az építés helyének pontos kijelölését, az építmények létrehozásának egyedi feltételeit. ^[9]

(10) ^[10]

(11)    

(12) Mesztegnyő közigazgatási területén állattartó épület építésének engedélyezési eljárásánál az állattartást szabályozó helyi önkormányzati rendeletben foglaltakat kell figyelembe venni.

- Településközpont vegyes építési övezetben állattartás, illetve állattartó épület létesítése tilos.

- Lakóterületen állattartó épület a lakást szolgáló épülettől vagy épületrésztől 10 m-nél közelebb nem helyezhető el.

(13) A település belterületén és külterületén a helyi természetvédelmi területeken, valamint az ökológiai hálózattal érintett területeken mezőgazdasági kertterületeken, illetve egészségügyi-jóléti erdőterületeken adótorony nem létesíthető.

(14) A település beépítésre nem szánt területén a szabályrendeletben és a szabályozási tervben előírt építmény magasságok nem vonatkoznak a technológiai jellegű építményekre és műtárgyakra és a sajátos építmény fajtákra. Technológiai jellegű építmények legmagasabb építménymagassága 15 m.

(15)    

(16) A település beépítésre nem szánt területén, amennyiben nincs lehetőség közcsatornára történő csatlakozásra, új épület építésére építési hatósági engedélyt adni csak a környezetvédelmi és vízügyi hatóság által elfogadott szennyvíztároló, illetve egyedi szennyvízelhelyezési kislétesítmény megléte esetén lehet.

(17) ^[11]

2.§

Belterületi határ megállapítása

(1) ^[12]

(2) ^[13]

3.§

Szabályozási elemek

(1) A rendelet kötelező és irányadó szabályozási elemeket tartalmaz, melyek a rendelet mellékletét képző szabályozási terv szerint alkalmazandók.

Kötelező szabályozási elem:                 szabályozási vonal, területfelhasználási egység határa, övezeti határ, övezeti előírások, védett területek, védőterületek és védősávok.

Irányadó szabályozási elem:                 javasolt telekhatár.

(2) ^[14]

(3) ^[15]

(4) ^[16]

4.§

Az engedélyezés általános szabályai

(1) ^[17]

(2) Meglévő épület rekonstrukciója esetén, amennyiben annak építménymagassága meghaladja az övezeti előírásban megengedett mértéket, tetőtérbeépítés engedélyezhető a meglévő építménymagasság növelése nélkül.

(3) ^[18]

(4) ^[19]

(5) ^[20]

(6) ^[21]

(7) ^[22]

(8)

(9) Szennyvízhálózatra való rákötés a hálózat elkészülte után kötelezhető.

(10) Azon telken belüli zöldfelületek beültetésénél, melyek beépítésre nem szánt területekkel érintkeznek, csak a területen honos, a tájba illő fa- és cserjefajok alkalmazhatók.

(11) ^[23]

II. FEJEZET

TERÜLETFELHASZNÁLÁS

5.§

Területfelhasználás elemei

(1) ^[24]    A Szabályozási Terv az alábbi területfelhasználási elemeket tartalmazza:

a.) Beépítésre szánt területek, elsődleges építési használatuk általános jellege

1. Lakóterületek:
   1. Lf Falusias lakóterület
2. Vegyes területek
   1. Vt településközpont vegyes terület (lakó és helyi, települési szintű igazgatási, egészségügyi, oktatási területek, egyházi, szociális, idegenforgalmi, vendéglátási és sportfunkciók).
3. Gazdasági területek
   1. Gksz Kereskedelmi, szolgáltató terület
   2. Gip Ipari gazdasági terület
   3. Gipe Egyéb terület
4. Különleges területek
   1. Kt (temető)
   2. Ksp (Sportterület)

b.) Beépítésre nem szánt terület, ezen belül

1. Közlekedési és közműterületek

1.1 KÖu Közlekedési és közmű területek

1.2 KÖk Közlekedési terület – kötöttpályás (vasút)

2. Zöldterület

       2.1. Z Közpark

3. Erdőterületek

       3.1. Ev Védelmi erdőterület

       3.2. Eg Gazdasági erdőterület

       3.3. Ee Egészségügyi-jóléti erdőterület

4. Mezőgazdasági terület

       4.1. Má Általános mezőgazdasági terület

                   4.1.1 Általános mezőgazdasági terület (szántó) Má-1

                   4.1.2 Általános mezőgazdasági terület (rét, gyep, legelő) Má-2

       4.2. Má-n Korlátozott funkciójú, egyéb mezőgazdasági terület

       4.3. Mk Kertes mezőgazdasági terület

5. Vízgazdálkodási területek

1. V Vízgazdálkodási terület

6. Beépítésre nem szánt különleges területek

6.1       Kk-ht Horgászturizmus területe

(2) ^[25] Bármely építési övezetben az építési telken belül kerti tároló csak abban az esetben

helyezhető el, ha annak építménymagassága nem haladja meg a 3 métert.

A beépítésre szánt építési övezetek területén a tömbre vonatkozóan a beépítés módját, a megengedett beépítés mértékét, a megengedett legnagyobb építmény magasságot és a megengedett legkisebb kialakítható telek területet a szabályozási tervben az övezeti jel melletti szabályozási jel tünteti fel.

(3) ^[26]

Beépítésre szánt területek

6.§

Lakóterületek (L)

(1) A lakóterület elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) Mesztegnyő belterületén falusias (Lf) lakóterületet tartalmaz a szabályozási terv.

(3) ^[27] Lakóterületen a telepítési távolságok betartásával több különálló épület is elhelyezhető.

7.§

Falusias lakóterületek (Lf)

(1) A területre vonatkozó szabályozási előírásokat – beépítési mód, maximális építmény magasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a szabályozási terv is tartalmazza, a minimális telekméretek az alábbiak szerint alakítandók ki.

(2) A telken belüli zöldfelület minimum 40%.

(3) ^[28] A területen az OTÉK falusias lakóterületen elhelyezhető építményei helyezhetők el, az üzemanyagtöltő kivételével.

(4) ^[29] A létesítmények parkoló szükségleteit az OTÉK járművek elhelyezésére vonatkozó rendelkezései szerinti kialakításban teljes egészében a telken belül kell biztosítani.

(5) ^[30] Melléképítmények az OTÉK melléklete alapján építhetők.

(6) A területen haszonállat tartás engedélyezhető, a helyi állattartási rendelet szabályai szerint.

(7) Az Lf övezetekben a telek hátsókerti beépítési határvonala az utcavonaltól mért 60 m-nél nagyobb nem lehet, a beépítés maximális mértéke a telkek építési határvonallal jelölt részére vonatkozik.

(8) Az oldalhatáros beépítési módnál az Lf₂ övezetben az oldalhatáron álló beépítésnek megfelelő építési helyen belül az épület szabadon állóan is elhelyezhető. A „fésűs” beépítési jelleg ebben az övezetben megtartandó.

8.§

Vegyes területek (V)

(1) A vegyes terület elsősorban a településigazgatási, kulturális, oktatási, egészségügyi, kereskedelmi, vendéglátási és szolgáltató intézményeinek elhelyezését biztosítja.

(2) Mesztegnyő területén kialakított vegyes területek (Vt) településközponti vegyes területi besorolásúak.

9.§

Településközponti vegyes területek (Vt)

(1) ^[31] A területre vonatkozó szabályozási előírásokat – beépítési mód, maximális építmény magasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a szabályozási terv is tartalmazza, a minimális telekméretek az alábbiak szerint alakítandók ki.

(2) ^[32]    A Vt övezeti jelű területen az OTÉK településközponti vegyesterületekre elhelyezhető létesítményei helyezhetők el, parkolóház, üzemanyagtöltő valamint termelő kertészeti építmény kivételével.

(3) ^[33]     Legkisebb zöldfelület a telek 30%-a.

(4) ^[34] A létesítmények parkoló szükségletét az OTÉK járművek elhelyezésére vonatkozó rendelkezései szerinti kialakításban a telken belül kell biztosítani.

(5) ^[35] Melléképítmények az OTÉK melléklete alapján építhetők

• állat ól, állatkifutó,
• trágyatároló, komposztáló,

kivételével.

(6) ^[36]

10.§

Gazdasági területek (G)

(1) A gazdasági területek első sorban gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgálnak.

(2) Gazdasági terület Mesztegnyőn kereskedelmi-, szolgáltató terület (Gksz), ahol környezetet nem zavaró gazdasági tevékenység is folytatható, (Gipe) egyéb ipari és (Gip) zavaró hatású ipari terület (mezőgazdasági üzemi terület).

11.§

Gazdasági terület

Kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz)

(1) A területre vonatkozó szabályozási előírásokat – beépítési mód, maximális építmény magasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a szabályozási terv is tartalmazza, a minimális telekméretek az alábbiak szerint alakítandók ki.

            *Megj.: A Gksz övezet új épülettel nem bővíthető, a meglévő épületek átépíthetők, felújíthatók.

(2) ^[37] A területen az OTÉK kereskedelmi, szolgáltató területekre elhelyezhető létesítményei helyezhetők el, valamint

- kereskedelmi, tárolási, szolgáltatási, vendéglátási épület.

(3) ^[38]    A létesítményekben szükséges parkolóhelyeket az OTÉK járművek elhelyezésére vonatkozó rendelkezései szerinti kialakításban teljes egészében a telken belül kell elhelyezni.

(4) A telken belül kialakítandó minimális zöldfelület 20 %.

12.§

Ipari terület (Gip)

(1) Az ipari terület gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.

(2) Az ipari terület Mesztegnyőn zavaró hatású ipari terület (Gip) lehet, ezek a mezőgazdasági, üzemi területek, illetve egyéb ipari terület (Gipe) közműlétesítmények telekigényes területe, településgazdálkodási, illetve nem zavaró hatású mezőgazdasági (major) terület lehet.

13.§

Ipari terület

Zavaró hatású ipari terület (Gip), egyéb ipari terület (Gipe)

(1) A területre vonatkozó szabályozási előírásokat – beépítési mód, maximális építmény magasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a szabályozási terv is tartalmazza, a minimális telekméretek az alábbiak szerint alakítandók ki.

(2) ^[40] A Gip területen az OTÉK jelentős zavaróhatású terület ipari létesítményei helyezhetők el, gazdasági üzemi célú tevékenységgel.

(3) ^[41] Gipe a közművek területigényes létesítményei, a településgazdálkodás és környezetet nem zavaró mezőgazdasági majorság létesítményei helyezhetők el.

(4) ^[42] A létesítményekben szükséges parkolóhelyeket az OTÉK járművek elhelyezésére vonatkozó rendelkezései szerinti kialakításban teljes egészében a telken belül kell elhelyezni.

(5) A telken belül kialakított minimális zöldfelület (Gip): 40 %., illetve (Gipe): 25 %.

(6) A környezetre jelentős mértékben hatást gyakorló tevékenységek körét a vonatkozó jogszabályban meghatározott tevékenységek, ill. végzésükhöz szükséges létesítmények köre állapítja meg, amely esetekben előzetes környezeti hatásvizsgálatot kell végezni.

(7) ^[43]  Gazdasági tevékenység folytatásának feltétele környezetminőségvédelmi erdősáv, vagy védő zöldsáv telepítése telken belül, amely legalább 16 m széles fa és cserjeszinttel rendelkező zöldfelület. A 43/3 hrsz.-ú telken a lakóövezetek felé a fásítás kötelező.

(8) ^[44] Gip₂ övezetben a major működéséhez szükséges mezőgazdasági, raktározási létesítmények, valamint a személyzet számára szociális épület helyezhető el.

14.§

Különleges területek (K)

(1) ^[45]  A különleges területek a rajtuk elhelyezett építmények sajátos használati módja miatt az OTÉK-ban meghatározott területek.

(2) Különleges területek Mesztegnyő igazgatási területén lehetnek

(Kt) temető terület,

(Ksp) sportterület

15.§

Különleges területek, temető (Kt), sportterület (Ksp)

(1) Ezek közé a különleges területek közé a település területén a temető (Kt), a sportterületek (Ksp) tartoznak.

A területre vonatkozó szabályozási előírásokat – beépítési mód, maximális építmény magasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a szabályozási terv is tartalmazza, a minimális telekszélességgel együtt, ezek az alábbiak:

(2) A meglévő temető (Kt) területén belül csak a temető üzemeltetésével kapcsolatos létesítmények, és egyházi létesítmények helyezhetők el.

(3) A működő temető területe minimum 2,0 méter magas tömör és növénnyel befuttatott kerítéssel határolandó.

(4)

(5) A temető fenntartásáról a tulajdonosnak, vagy fenntartónak folyamatosan gondoskodni kell. Az egyedi tájértékek listáján szereplő síremlékek védettnek tekintendők, ennek megfelelő karbantartásukról a tulajdonos ill. a kezelő köteles gondoskodni.

(6) A temető kert fáira a zöldterületekre vonatkozó fakivágási és csonkolási szabályok érvényesek.

(7) Sportterületen (Ksp) a sportoláshoz kapcsolatos épületek és a sportoláshoz szükséges kiszolgáló szociális és szolgáltatási, vendéglátási illetve ehhez kapcsolódó szolgálati lakás helyezhető el. A terület kizárólag rekreáció és sportolási célú lehet.

(8) A sportpálya fejlesztése során az építmények esetében a fa anyaghasználatát kell előnyben részesíteni.

(9) ^[46]   A létesítmények szükséges parkolóhelyeit az OTÉK járművek elhelyezésére vonatkozó rendelkezései alapján, és a környező közlekedési területen kell biztosítani.

(10) A telken belül kialakítandó minimális zöldfelület 40%.

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

16.§

Közlekedési és közmű területek és létesítmények (KÖu)

(1) A közlekedési ,közmű és hírközlési létesítmények és azok területeit a szabályozási terv tünteti fel.

(2) ^[47]

(3) A közművek védőtávolságait a szabályozási szélességen belül a vonatkozó szabványok előírásai alapján, illetve a HÉSZ melléklete, továbbá a szabályozási terv szerint kell biztosítani.

(4) ^[48] A közlekedési területeken a közlekedési célú létesítményeken kívül az OTÉK alapján a közlekedési és közműterületekre elhelyezhető építmények helyezhetők el.

(5) ^[49] Az utak védőtávolságán belül bármely építési tevékenység esetén az illetékes útfenntartó hozzájárulását meg kell kérni.

(6) Az újonnan nyitott utcákban kábeles közvilágítás kiépítése és utcai fásítás telepítése kötelező, allergiát okozó fajok telepítését kerülni kell.

(7) Külterületi burkolatlan dűlőutak fásításánál elkerülendő a kétoldali fasor telepítése.

(8)

(9) ^[50] A közutak telkén, telken belüli kötelező beültetésként az árkok területén kívüli részen fasorokat kell telepíteni, fás védőzöldsávokat kell létesíteni.

(10) Új utak építésekor, valamint a meglévők átépítésekor az út menti zöldsáv kialakítására is alkalmas, legalább 12 m szabályozási szélességű utcákban, a közlekedési felületek biztosítása és a közművezetékek védőtávolságainak betartása mellett az út mindkét oldalán fásított zöldsávot kell kialakítani és fenntartani.

(11) ^[51] Gondoskodni kell az út menti zöld sávok zöldfelületként való kialakításáról, megőrzéséről.

16/A. §^[52]

Vasútterület - KÖk

A KÖk övezet az országos közforgalmú vasutak, vasúti létesítmények, és egyéb kapcsolódó közlekedési pályák részére kijelölt terület.

17.§

Zöldterületek (Z)

(1) ^[53] Zöldterület (közpark, közkert) a szabályozási terven „Z” jellel szabályozott és az OTÉK zöldterületekre vonatkozó részében meghatározott közterület.

(2) ^[54] Zöldterületen az OTÉK-ban meghatározott zöldterületre elhelyezhető építmények valamint árusítóhelyek (pavilonok) a településképbe illeszkedő módon helyezhetők el.

(3)^[55] Zöldterület létesítése, átalakítása rekonstrukciója tervezése és kivitelezés során figyelembe kell venni a meglévő értékes, idős faállományt, melyek védendők és megőrzendők.

(4) Közparkok legnagyobb beépítettsége 2%-ot nem haladhatja meg. Megengedett építménymagasság max. 4,5 m.

(5) ^[56]

(6) Közpark területén és egyéb közterületen fa kivágása, csonkolása csak akkor engedhető meg, ha

1. a fa egészségi állapota,
2. balesetelhárítás,
3. és közegészségügyi szempontok
   

azt feltétlenül szükségessé teszik.

(7) ^[57]    Közterületi fák kivágása csak a (6) bekezdésben indokolt esetekben, törzsátmérővel arányos pótlással, fakivágási engedéllyel lehetséges. A korlátozás gyümölcsfákra nem vonatkozik, kivéve a diófákat, melyek csak engedéllyel vághatók ki.

(8) ^[58]

(9) ^[59]

(10) Zöldterületen létesítendő parkolóhelyek, közmű létesítmények a meglévő és tervezett zöldfelületi elemeket nem károsíthatják. Amennyiben ez elkerülhetetlen, úgy azok pótlásáról gondoskodni kell.

(11) ^[60] A zöldterületek övezetei:

a) Közparkok

(12) ^[61]

(13) ^[62]

(14) ^[63]  A zöldterületen fák ültetése, valamint fasorok telepítése, illetve pótlása javasolt a következő fajokkal:

juhar (Acer platanoides, Acer pseudoplatanus)

platán (Platanus x hispanica)

berkenye (Sorbus aria)

díszalma (Malus sp.)

díszcseresznye (Prunus serrulata, Prunus sp.)

kőris (Fraxinus ornus, Fraxinus excelsior)

hárs (Tilia cordata, Tilia platiphyllos, Tilia tomentosa)

18. §

Erdőterület (E)

(1) Erdőterületek (erdőállomány fenntartása és telepítése céljára szolgáló területek) elsődleges rendeltetésük szerint:

1. védelmi (véderdő) célúak (Ev)
2. gazdasági és egyéb célt szolgáló erdők (Eg)
3. egészségügyi, turisztikai erdők (Ee)

rendeltetésű lehet.

(2) ^[64] Az erdőterületek területfelhasználási egységébe tatoznak a szabályozási tervben lehatárolt, meglévő erdőművelési ágú területek és a tervezett erdők.

Mesztegnyő erdőterületei az alábbi helyi övezetekbe soroltak: Eg, Ev, Ee.

(3) ^[65] Az Ev övezethez tartoznak a Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet részét képező erdőterületek és a tervezett tájvédelmi körzet bővítési erdőterületei. Az övezethez tartozó véderdők területe min. 85%-ban zárt faállománnyal telepítendő be, fennmaradó részük gyepes és cserjés felületként alakítható ki.

(4) ^[66] Az Ev övezetbe sorolt területeken a vonatkozó rendelet szerint a természetvédelmi kezelő a Duna-Dráva NP Igazgatóság, ezeken a területeken a karbantartási, fenntartási és fejlesztési munkák elsődlegesen a természetvédelem érdekeit szolgálják.

(5) ^[67] Gazdasági rendeltetésű erdő területén (Eg) magasles, kilátó, valamint a helyi építési hagyományokkal összhangban lévő, nyeregtetős, legfeljebb 4,5 m építménymagasságú, az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el.

(6) ^[68] Az egészségügyi, szociális, turisztikai rendeltetésű (Ee) övezetbe tatozó erdőterületeken a rendeltetési céloknak megfelelő, tájba illeszkedő építmények 0,5% beépítettséggel helyezhetők el.

(7) Az övezetben kerítés csak erdővédelmi céllal létesíthető.

(8) ^[69]

(9) ^[70]

(10) ^[71]

(11) ^[72]    Az új telepítéseknél Ev erdőterületek esetében a tájra jellemző, őshonos fajok alkalmazása kötelező, Eg és Ee erdőterületek esetében pedig javasolt, különösen a vízfolyások, zöld/ökológiai folyosó területein.

19. §

Mezőgazdasági terület (M)

(1) ^[73] Mezőgazdasági terület növénytermesztés és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei elhelyezése céljára szolgáló terület. A mezőgazdasági területek használatát szabályozó országos előírások szerint ezen területek művelési ágnak megfelelő hasznosítását, művelését biztosítani kell.

(2) ^[74] A mezőgazdasági területek beépíthetőségét helyi övezeti előírások szabják meg.

Mesztegnyő mezőgazdasági rendeltetésű külterületei a következő helyi övezetekbe soroltak:

1. Általános mezőgazdasági területek övezete (Má-1, Má-2),
2. korlátozott funkciójú, egyéb mezőgazdasági terület (Má-n),
3. kertes mezőgazdasági terület (Mk),

(3)

(4) A beépített földrészlet a minimális területnagyságnál kisebb nem lehet, illetőleg a megengedett beépítettséget túllépő területűvé utólag sem alakítható. Ha a közvetlenül szomszédos földrészletek területe csak együttesen éri el a megfelelő nagyságú területet, azok tulajdonosai – megállapodás alapján – egy közös gazdasági épületet helyezhetnek el.

(5) ^[75] A természeti területek, természetszerű állapota nem károsítható, művelési ága csak extenzívebb irányba változtatható.

(6) Gondoskodni kell a mezőgazdasági tájfásítás meglévő elemeinek megőrzéséről és kiegészítéséről a fasorok, mezőgazdasági védősávok visszaállításával, telepítésével.

(7) ^[76] Mezőgazdasági területen az OTÉK szerint birtokközpont alakítható ki, kivéve a szabályozási terven jelölt Korlátozott funkciójú, egyéb mezőgazdasági területen (Má-n) és a Kertes mezőgazdasági területek (Mk) övezetében.

(8) ^[77] Üzemi méretű gazdasági épületek létesítése esetén a telek határoló területein többszintű (fa és cserjeszintből álló) zöldfelületet kell létesíteni a tájra jellemző honos növényfajokból.

20. §

Általános mezőgazdasági terület övezete (Má)

(1) Az Má jelű általános mezőgazdasági terület lehet:

1. általános mezőgazdasági terület (Má-1, Má-2),
2. korlátozott funkciójú, egyéb mezőgazdasági terület (Má-n),

a.) Általános mezőgazdasági terület (Má-1), (Má-2)

(2) ^[78] Az általános mezőgazdasági terület nagyüzemi övezetén (Má-1) a beépíthető legkisebb földrészlet 15 ha, a kialakítható legkisebb telekméret: 5 ha, minimális telekszélesség 100 m.

(3) ^[79] Az általános mezőgazdasági nagyüzem övezet (Má-1) területein az OTÉK mezőgazdasági területekre elhelyezhető építményei helyezhetők el.

(4) ^[80] Az általános mezőgazdasági nagyüzem övezet területen (Má-1) a maximális beépítés 1,5 %-os, építménymagasság 4,5m, kivéve a kizárólag mezőgazdasági tárolásra szolgáló technológiai épületeket, melyek építménymagassága max. 15 méter lehet. Elő-, oldal-, és hátsókert minimum 10 m.

(5) ^[81] Az Má-2 övezetben a beépítés feltételei:

1. a beépíthető telek területe min. 50 000 m² (5 ha),
   
2. a kialakítható telek területe min. 10 000 m² (1 ha),
3. a beépítettség mértéke max. 1000 m²,
4. az építménymagasság max. 4,5 m.
   
5. az épületek szabadonállóan, legalább 10 m elő- oldal- és hátsókert biztosításával alakíthatók ki,
6.  az épületeket elhelyezésénél figyelemmel kell lenni a tájba illesztésére.
   
7. az Má-2 övezetben a gyepterületek fenntartását szolgáló legeltetéses állattartás építményei, a bemutatást, ismeretterjesztést vagy sportolást szolgáló állattartó épületek helyezhetők el.

b.) Korlátozott funkciójú, egyéb mezőgazdasági terület (Má-n),

(6) ^[82] Az Má-n jelű, korlátozott funkciójú mezőgazdasági területeken a felszíni vizek védelme, a vízfolyások mentén kialakult ökológiai rendszerek védelme, valamint a táj és természet védelme érdekében épület nem létesíthető.

Művelési ága nem változtatható meg. Az övezetben 5,0 ha-nál kisebb új földrészlet nem hozható létre és önállóan nem keríthető le közterület felé sem.

21.§

Kertes mezőgazdasági területek (volt zártkertek) (Mk)

(1) ^[83]

(2) Az Mk jelű, kertes mezőgazdasági terület övezetének 720 m²-t el nem érő területű telkein építményt elhelyezni nem szabad.

(3) A 720 m²-t meghaladó telkek beépítettsége legfeljebb 3%, de a gazdasági épület beépített alapterülete 60 m²-nél nagyobb nem lehet. Beépítési mód oldalhatáros lehet. Az építési helyen belül az épületek szabadonállóan is elhelyezhetők.

(4) Az övezetben 1500 m²-nél kisebb és 14 m-nél keskenyebb földrészlet nem hozható létre.

(5) ^[84] A kertes mezőgazdasági övezet 720 m²-t meghaladó telkein az építési helyen belül több gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince is) elhelyezhető, max. 4,5 m-es építmény magassággal.

(6) Az övezetben meglévő, engedéllyel épült gazdasági célú épületek megtarthatók és felújíthatók.

(7) Az Mk övezetben üzemi állattartáshoz szükséges gazdasági építmények nem helyezhetők el. Állatok ideiglenes tartásához szükséges épület, karám létesíthető.

(8) Lakókonténer, lakókocsi a területen nem helyezhető el.

(9) Az építmények a dőlőutak tengelyétől 10,0 m-nél közelebb nem telepíthetők.

(10) Új gazdasági épület tetőkialakítása oromfalas, nyeregtetős lehet, 35°-45°-os tetőhajlással, cserépfedéssel. Az épületek tetőgerincre merőleges szélessége nem haladhatja meg a 6,0 m-t

22.§

Vízgazdálkodási terület (V)

(1) ^[85]   Vízgazdálkodási terület a vízfolyások, a tavak medre és parti sávja. (V)

(2) A vízfolyások medrének területei vízügyi terület. A kisvízfolyások partélétől 10-10 m széles fenntartási sávot kell biztosítani, melyet a meglévő patak parti növényzet (ligeterdők, nádasok, stb.) minél nagyobb arányú megőrzésével gyepterületként, útként szükséges kialakítani.

(3) Boronka-patak, és Sári-víz partélétől 25-25 m-es védőövezetet erdő, vagy gyepterületként kell fenntartani.

(4) ^[86]    Tavak partvonalától 50 m-es védőövezetet kell kijelölni, melyet erdő vagy gyepterületként kell fenntartani, kivéve a különleges beépítésre nem szánt horgászturizmus (Kk-ht) övezetét.

(5) A védőtávolságok, védőövezetek területein belül építményt elhelyezni nem lehet (kivétel: kutatás, természetvédelmi kezelés, oktatás-bemutatást szolgáló építmény, ill. külön jogszabályba foglaltak alapján, melyhez vízjogi, környezetvédelmi és természetvédelmi szakhatósági engedély szükséges).

(6) Vízfolyások, állóvizek rendezéséhez, a meder bármilyen beavatkozásához vízjogi, környezetvédelmi és természetvédelmi szakhatósági engedély szükséges.

(7) A vízgazdálkodási területek övezetét érintő bármilyen építési munkát folytatni, területet hasznosítani csak az építési engedélyhez beszerzett vízjogi engedély alapján lehet.

(8) A vízfolyások, vízelvezető árkok rendszeres karbantartásáról gondoskodni kell.

(9) A vízfolyások területén fenntartási, fejlesztési munkák abban az esetben engedélyezhetők, amennyiben a terület természet-közeli állapotának visszaállítását elősegítik.

(10) A felszíni vízfolyások, valamint a jelentősebb vízelvezető árkok mentén, telken belüli kötelező beültetésként fasorokat kell telepíteni, fás védőzöldsávokat kell létesíteni.

22/A. §^[87]

Különleges beépítésre nem szánt horgászturizmus területe (Kk-ht)

(1) Az övezet a horgászturizmus területe, ahol az övezetet egy telekként kell kialakítani, mely tovább nem osztható.

(2) Az övezetben kizárólag magasles, madárles, horgászstég, esőbeálló, sétaút, pihenőhely, tornapálya és gyermekjátszótér létesíthető.

(3) Az övezet területén megengedett legnagyobb építménymagasság 4,5 méter, kivéve a magasles és madárles építménye, melynek építménymagassága maximum 6,0 méter lehet.

(4) Valamennyi építményt természet közeli építőanyagokból, a tájba illeszkedő tömeggel illetve formavilággal kell kialakítani.

(5) A szükséges parkolóhelyeket az OTÉK járművek elhelyezésére vonatkozó rendelkezései szerinti kialakításban teljes egészében a telken belül kell elhelyezni, a 68-as számú főúttól 60 méteren belül a régészeti lelőhely érintése nélkül.

III. FEJEZET

KIEMELTEN KEZELT FELADATOK

Környezetvédelem

23.§

Levegőtisztaság védelem

(1) A levegő tisztaságának védelme érdekében a hatályos határértéket meghaladó szennyezéssel járó.

                a) tevékenységet folytatni

b) új építményt elhelyezni, ill. meglévő rendeltetési módot megváltoztatni nem szabad

(2) A lakóterületeken zavaró környezeti hatású bűzzel járó területhasználat nem folytatható. Meglévő létesítmény tevékenysége korlátozható, vagy betiltható, ha a közegészségügyi hatóság az onnan származó bűzt a lakosság számára zavarónak minősíti.

(3) A nagyüzemi állattartó telep előírt védőtávolsága (a vonatkozó jogszabályok alapján) 100 állatlétszám fölött (sertés) min. 500 m, max. 1000 m védőtávolság kialakítása szükséges. A telep fejlesztése a környezetvédelmi normák betartásával engedélyezhető. A levegő tisztaságának védelme érdekében védő zöldsáv, vagy véderdő telepítése szükséges.

(4) Deflációs porkeletkezés ellen a belterületi szegélyeken és a nagyobb összefüggő területeken véderdők telepítése szükséges.

24.§

A felszíni és felszín alatti vizek védelme

(1) Törekedni kell a csatornahálózat kiépítésére, utána a csatornázatlan területeknek a szennyvízcsatornára történő mielőbbi rákötésére. A csatornázást követően a szennyvíz szikkasztása nem engedélyezhető. A talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a még csatornázatlan területeken – átmenetileg – a szennyvizet zárt szennyvíztároló medencében kell összegyűjteni és a kijelölt leürítő helyre szállítani. A tárolómedencék vízzáróságát ellenőrizni kell.

(2) Gondoskodni kell a vízfolyások medrének rendszeres karbantartásáról, ha szükséges hordalékfogó létesítéséről, illetve ezek tisztításáról.

(3) A felszíni vízrendezés eszközeivel meg kell oldani a belterület külvizek és belvizek elleni védelmét.

(4) A területen a vízfolyások, a tavak, a felszíni, illetve a felszín alatti vizek védelme érdekében, a vizek szennyeződését, illetve a vízmedrek nem kívánatos feltöltődését, vagy lefedését eredményező építési munka a területen nem folytatható.

(5) A felszíni vízelvezető rendszert a beépítésre szánt területeken a közhasználatú terület kialakításának részeként kell kiépíteni. A beépítésre nem szánt területeken az azokat feltáró úthálózat részeként, a talajvédelmi előírásoknak megfelelően kell megvalósítani.

(6) A befogadóba a csapadékvíz csak tisztán, illetve a vízjogi engedélyben előírt minőségben kerülhet. A szennyeződésmentes csapadékvíz a létesítmények zöldfelületein elszivárogtatható, vagy közvetlenül a befogadóba vezethető.

(7) A szennyezett felszíni vizek (pl. iparterületről az ipari szennyvizek) csak az előírt előtisztítást követően, annak minőségellenőrzése után engedhető a közcsatornába, befogadóba. A nem természetes felületekről elfolyó vizek minőségellenőrzés után engedhető a befogadóba.

(8) ^[88]  Állattartó telep szennyvize elvezetését, tárolását úgy kell megoldani, hogy az ne szennyezze a felszíni és a felszín alatti vizeket. Trágya tárolása során eleget kell tenni a felszín alatti vizek minőségének védelméről szóló jogszabály előírásainak.^[89] Hígtrágya, trágyalé, csurgalékvíz kizárólag szivárgásmentes, szigetelt tartályban, medencében tárolható. Trágya nem juttatható ki felszíni víztől, forrástól, emberi fogyasztásra, ill. állatok itatására szolgáló kúttól 10 m-es sávban.

(9) A vízfolyások mezőgazdasági termeléssel határos szakaszán olyan termeléstechnológiát kell alkalmazni, amely megakadályozza a nagymértékű talajbemosódást és a növényvédőszerek vízfolyásba jutását.

(10) ^[90]A felszíni- és a felszín alatti vizek mezőgazdasági nitrátszennyezéssel szembeni védelme érdekében az állattartás során a vonatkozó jogszabály^[91] szerinti „jó mezőgazdasági gyakorlat” szabályait be kell tartani.

(11) Tavak, vízfolyások partélei mellett mindkét oldalon a karbantartás számára, illetve vízvédelmi szempontból min. 6-6 m széles, ill. a fentebb meghatározott védősávot kell biztosítani.

(12) ^[92] A vizek és közcélú vízi létesítmények fenntartására vonatkozó feladatok meghatározásánál a vonatkozó jogszabály^[93] szerint kell eljárni.

(13) Az új területek beépítésének feltétele a beépítésre tervezett területeken és közterületen a felszíni vizek akadálytalan és eróziómentes elvezetésének biztosítása.

(14) Ásványi nyersanyag kitermelésével járó tevékenység (bányászat, tereprendezés, egyes építési tevékenységek, vízrendezés) csak érvényes bányászati, illetve külön jogszabály alapján kiadott hatósági engedély birtokában végezhető.

Ezen tevékenységek végzéséhez a Bányakapitányság engedélye, illetve más hatóság engedélye esetén a Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalása szükséges.

25.§

Föld és talajvédelem

(1) A termőföld erózió és defláció elleni védelme érdekében a mezőgazdasági és erdőterületeken környezetkímélő (talajvédő) gazdálkodást kell alkalmazni. Biztosítani kell a földfelszín minél nagyobb arányú és állandóbb jellegű zöldfelülettel történő fedettségét és a lehető legkedvezőbb talajnedvességi állapotot. A lejtős mezőgazdasági területeken talajvédő műveléssel törekedni kell a művelés során az eróziós és deflációs károk minimalizálására.

(2) A deflációs porkeletkezés ellen a belterületi szegélyeken, valamint a nagyobb összefüggő területeken véderdők telepítése szükséges.

(3) A műtrágyák és növényvédő vegyszerek felhasználása szempontjából védendő terület a kisvízfolyások vízgyűjtőterületeinek befogadó (50-100 m széles) sávjai.

(4) Gondoskodni kell a földutak és a vízelvezető árkok folyamatos karbantartásáról.

(5)

(6) Bármely építési munka során a termőföld védelme érdekében az építtető köteles gondoskodni a talaj felső, humuszos termőrétegének összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és a jogszabályban előírt újrahasznosításáról.

(7) Fertőzött, szennyezett talajú területet felhasználni csak a jogszabályban előírt mentesítést követően, a talajvédelmi szakhatóság engedélyével lehet.

(8) Építési munkát csak úgy szabad végezni, építményt csak úgy lehet használni, hogy a keletkező szennyező anyagok ne kerülhessenek a talajba. A talaj szennyezésével járó környezetkárosítás egyéb jogszabályban meghatározott büntetőeljárást von maga után.

(9) A vízmedrek feliszapolódását vagy kedvezőtlen változását okozó, a vízmedrek természetes állapotát vagy funkcionális működését befolyásoló területhasználat és építési tevékenység nem folytatható.

(10) A művelés alóli kivonásokat a beépítés ütemének megfelelően, szakaszosan kell végrehajtani. A munkák megkezdéséig a területet az eredeti művelési ágnak megfelelően kell hasznosítani.

(11) A lejtésviszonyokat figyelembe véve gondoskodni kell a csapadékvíz elvezetésről, a talajerózió megelőzése érdekében.

(12) A termőföldön, a termőföld művelés alóli kivonásával történő beruházások építési engedélyezési eljárásába a talajvédelmi hatóságot is be kell vonni.

(13) A földmozgatással járó munkavégzések során:

                a) a felső humuszos szintet külön kell letermelni és deponálni.

b) a földmozgatás, majd a végleges elhelyezés során a külön tárolt humuszos szintet a kiporzás ellen védeni kell (takarással, füvesítéssel, nedvesítéssel).

c) az építési tevékenység befejezésekor a humuszos feltalajt helyben kell legfelső rétegként elteríteni.

d) A felesleges humuszos feltalajt más területen elhelyezni csak a talajvédelmi hatóság  talajtani vizsgálat alapján kiadott nyilatkozata alapján lehet. Amennyiben magáncélú felhasználás lehetősége felmerül, a Kincstári Vagyonkezelő Igazgatóság nyilatkozatát be kell szerezni, mivel a humuszos feltalaj állami tulajdont képez.

(14) Ásványi nyersanyag kitermelésével járó tevékenység (bányászat, tereprendezés, egyes építési tevékenységek, vízrendezés) csak érvényes bányászati ill. külön jogszabály alapján kiadott hatósági engedély birtokában végezhető. Ezen tevékenységek végzéséhez a Bk. Engedélye ill. más hatóság engedélye esetén a Bk. Szakhatósági állásfoglalása szükséges.

(15) A tájkép védelme érdekében 1,5 m-nél nagyobb feltöltések, illetve bevágások létesítése csak a természetvédelmi, talajvédelmi hatóság, illetve a geológiai szolgálat engedélyével lehetséges

26.§

Zaj és rezgés elleni védelem

(1) A zajt, illetve rezgést előidéző új üzemi létesítményt, berendezést, technológiát, telephelyet és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak olyan módon szabad tervezni, létesíteni, üzembe helyezni, hogy a területre (imissziós), illetve létesítményre (emissziós) megállapított határértéket^[94] ne haladja meg.

(2) Meglévő, helyhez kötött zajforrást csak olyan módon szabad bővíteni, felújítani, korszerűsíteni, hogy az a beavatkozás után a területre, illetve létesítményre vonatkozó határértékeket ne haladja meg.

(3) Az (1) bekezdésben hivatkozott rendelet alapján zajvédelmi szempontból csendes övezet:

1. A temető területe,
2. a közpark területe,
3. turisztikai erdők területe

ahol az emberi tevékenységből származó zajterhelés határértéke nappal max. 45 db, éjszaka pedig max. 35 db.

(4) Zajvédelmi szempontból közepesen érzékeny laza beépítésű övezet a településközpont vegyes terület (Vt), és a falusias lakóövezet (Lf).

(5) Zajvédelmi szempontból nem érzékeny területek a kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek (Gksz) , illetve ipari gazdasági (Gip, Gipe) területek övezetei.

27.§

Élővilág, táj és természetvédelem

(1) A táj meglévő karakterének, kedvező településképének védelme érdekében a külterületi településrészek jellegét, karakterét megváltoztató beavatkozások, építések, változtatások nem folytathatók.

(2) Külterületen, mint alapvetően beépítésre nem szánt területen beépítés csak kivételes esetben, az általános tájvédelmi szempontoknak megfelelő építési engedély alapján végezhető. A tervezett belterület bővítés területeinek átmeneti hasznosítása jelenlegi művelésük fenntartásával biztosítandó.

(3) Területet felhasználni csak úgy szabad, hogy az életközösségek természetes folyamatai és viszonyai, valamint a biológiai sokféleség ne károsodjon, illetve a természeti értékek ne legyenek veszélyeztetve. A területfelhasználás során biztosítani kell a védett növény- és állatfajok élőhelyeit, az élőhelyek kapcsolatát, az ökológiai folyosók megmaradását.

(4) Önkormányzati rendeletben – a természetvédelmi szakhatósággal egyeztetve – rögzíteni kell a természeti területek és egyedi tájértékek jegyzékét.

(5) Gondoskodni kell a tájképi szempontból értékes egyedi tájértékek megőrzéséről: az épített elemek megóvásáról és a természeti elemek fenntartásáról (ld. egyedi tájértékek listája).

(6) Az országos védelem alatt nem álló természeti értékek védelme (pl. öreg fenyves) helyi védettség elrendelésével és a természetvédelmi szakhatóság által jóváhagyott kezelési terv alapján biztosítandó.

(7) A természetközeli állapotú területeken (tervezett természeti terület) - az ember által csekély mértékben befolyásolt élőhelyeken, tájrészleteken – a területhasználat módosítása, valamint építéssel összefüggő tevékenységek csak a természet védelméről szóló törvény előírásai szerint, a Természetvédelmi Szakhatóság hozzájárulásával végezhető.

(8) A szabályozási tervlapokon jelölt ökológiai folyosó védelmi övezetének területén bárminemű tevékenység csak a táj- és természetvédelem érdekeinek sérelme nélkül engedélyezhető.

(9) Az általános tájvédelem érdekében gondoskodni kell a mezőgazdasági tájfásítás fennmaradt elemeinek (fasorok, mezsgyék) és a patak menti növénytársulások megóvásáról, valamint a közutak, a dűlőutak és a birtokhatárok menti védőfásítás megvalósításáról.

Az országos közutak külterületi szakasza mentén, a közút telkén, az utak építése, felújítása esetén – ökológiai és tájképi szempontból értékes –fasor, illetve többszintű kialakítású zöldsáv telepítendő.

A felszíni vízfolyások, patakok mederrendezésekor – a tervezés és kivitelezés során – biztosítani kell a természetes vízparti vegetáció, és a természetes élőhelyek védelmét. A vízrendezést a meder minimális burkolásával, vagy burkolás nélkül, mérnökbiológiai-műszaki megoldásokkal kell megvalósítani

(10) ^[95] A meglévő fásított közterületek, fasorok településképi szempontból értékes faegyedei, valamint az utcaképet meghatározó, településképi jelentőségű közterületi gyepes zöldsávok és zöldfelületek védelme érdekében a létüket érintő rendezés, változtatás csak közterület alakítási terv^[96] alapján végezhető.

(11) A külterülettel érintkező beépítésre szánt telkeken, valamint a külterület telkein fás növényzet ültetése esetén - környezetvédelmi-, értékvédelmi és tájképvédelmi érdekek miatt - a tájban honos, a helyi alkalmazási hagyományokhoz illeszkedő, a termőhelyi adottságoknak megfelelő díszfák és díszcserjék fajtáit kell telepíteni.

(12) A település közigazgatási területén hírközlést szolgáló antennatornyok kizárólag építési engedéllyel és csak abban az esetben helyezhetők el, ahol a HÉSZ ezt lehetővé teszi. A következőkben felsorolt építményeken, területeken hírközlést szolgáló antennatornyot nem szabad elhelyezni: műemlék, helyi védett épület, helyi természeti érték, helyi tájérték, országos jelentőségű természeti értékek, egyedi tájérték közelében, ökológiai hálózat területein, valamint egyes védett természeti területek védőövezetében, Natura 2000 területeken, érzékeny természeti területeken és természeti területek ökológiai (zöld) folyosóin.

28.§

Hulladékgazdálkodás, ártalmatlanítás

(1) A települési (kommunális) hulladék ellenőrzött és előírt módon szervezett gyűjtés és szállítás útján a marcali regionális szeméttelepre kerül, ahol az ártalmatlanítás rendezett lerakással és földtakarással történik.

(2) A települési szilárdhulladék szervesanyagtartalmának csökkentéséről és újrahasznosításáról (komposztálás) gondoskodni kell.

(3) Veszélyes hulladék a kommunális szeméttelepre nem kerülhet.

(4) A veszélyes hulladék gyűjtéséről, biztonságos átmeneti tárolásáról, elszállításáról és ártalmatlanításáról a hulladéktermelőnek kell gondoskodni. Kommunális és ipari hulladékot kijelölt telephelyen kell ártalmatlanítani. A veszélyes hulladékok elszállítandók. A telephelyen kívüli hulladéktárolás tilos.

(5) A szelektív hulladékgyűjtés feltételeit a háztartásokon túl az intézményekben is biztosítani kell. Gondoskodni kell a háztartásokban és intézményekben keletkező hulladék szelektív gyűjtéséről, illetve tároló edényzetbe helyezéséről a helyi rendelkezéseknek megfelelően. Az újrahasznosításra alkalmas termelési hulladékot (pl. papírgöngyöleg) szelektíven kell gyűjteni. A szelektív hulladékgyűjtést ki kell terjeszteni az elektromos és elektronikai hulladékok, az elhasznált akkumulátorok, a növényvédőszerek és csomagolóanyagaik gyűjtésére.

(6) A zöldfelületeken keletkező zöldhulladékot külön jogszabályban foglaltak szerint szükséges ártalmatlanítani. A zöldhulladékot a komposztálhatóság érdekében az egyéb hulladéktól elkülönítetten kell gyűjteni és tárolni. A hulladékot az újrahasznosíthatóságnak megfelelően kell kezelni. Elégetni csak abban az esetben lehet, ha olyan kártevők támadták meg, melyeket csak ezen az úton lehet megsemmisíteni. A zöldhulladék, illetve avar égetését helyi rendelet szabályozza.

29.§

Műemlékek és régészeti területek

(1) ^[97] A településen található műemlékek védelme, megóvása, fenntartása érdekében történő tevékenységek, illetve a műemlékek használata során, továbbá régészeti leletek védelme és bemutatása során a vonatkozó jogszabály^[98] szerint kell eljárni.

(2) ^[99] Műemléki a nyilvántartásban szereplő védelem alatt álló objektumok esetében, illetve a műemléki környezetben lévő ingatlanok esetében a külön jogszabályok szerint kell eljárni.

(3) ^[100] Régészeti lelőhelyekre a vonatkozó jogszabály^[101] és a kapcsolódó rendeletek előírásai betartandók.

(4) ^[102] A Szabályozási Terven jelölt nyilvántartott régészeti lelőhelyek területén minden az eddigi használattól eltérő hasznosításhoz, építési tevékenységhez, földmunkához és fakitermeléshez az illetékes szakigazgatási szerv engedélye szükséges. (A nyilvántartásban szereplő ingatlanok a HÉSZ függelékében kerültek felsorolásra.)

(5) ^[103] Régészeti érdekű területet érintő tervezés esetén ki kell kérni az illetékes hatóság véleményét.

(6) ^[104] Régészeti leletek, illetve objektumok előkerülése esetén a munkákat fel kell függeszteni, és értesíteni kell a területileg illetékes múzeumot és az illetékes szakigazgatási szervet.

30.§

Helyi építészeti értékek védelme

(1) ^[105] A HÉSZ 1. számú mellékletében szereplő helyi védelem alatt álló építészeti alkotásokat és képzőművészeti alkotásokat az örökségvédelmi hatástanulmány és az értékvédelmi adatlapokon szereplő védelmi javaslat szerint kell a védelemben részesíteni.

(2) ^[106] Helyi érték - minden olyan e rendelet mellékletében felsorolt településtörténeti, helyi építészeti, településképi, néprajzi, ipartörténeti, régészeti, képzőművészeti, iparművészeti szempontból jelentős egyedi vagy együttes alkotás, annak részei és tartozékai (különösen épület, építmény, épületrész, utca vonalvezetése, településrész, kilátás, településsziluett) valamint az ezeket körülvevő építészeti környezet, amely nem országos műemléki védettség alá helyezett.

(3) A helyi értékvédelem célja az (1) bekezdésben meghatározott értékeknek a fokozott megőrzése, a jövő nemzedékei számára, a település történelmi folytonosságát bizonyító helyi építészeti értékek megtartása, fenntartása és jó karban tartottságuk biztosítása az itt élők önbecsülésének, településszeretetének elősegítése érdekében.

(4) A helyi értékvédelemnek ki kell terjednie az értékvizsgálatban felsorolt egyedi védelemre (H1, H2, H3 kategóriák), valamint a helyi értékű területi védelmi kategóriára (He). (A védelemmel érintett ingatlanok a HÉSZ mellékletében kerültek felsorolásra.)

Az egyedi védelem kiterjedhet:

a) az épület, építmény teljes egészére                                H1 jelű kategória

b) az épület, építmény utcai homlokzatára              H2 jelű kategória

c.) az épület, építmény egy részére illetve tartozékára, valamint

az egyéb örökségi (képzőművészeti) alkotásokra         H3 jelű kategória

A területi védelem kiterjedhet (He): temető területe

(5) ^[107]

(6) ^[108]

(7) ^[109]

(8) ^[110]

(9) ^[111]

(10) ^[112]

(11) ^[113]A védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva vagy éppen visszaállítva az eredeti homlokzati nyílásrendet és a nyílások osztását, megőrizve vagy éppen visszaállítva az eredeti homlokzati tagozatokat és a homlokzat egységes történeti színezését.

(12) A védett épület belső korszerűsítését, átalakítását, esetleg bővítését a védettség nem akadályozza, sőt a védelem érdekében elő kell segíteni ezen épületek mai igényeknek megfelelő használatát. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.

(13) A védett épületet úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve a legkisebb kárt szenvedje és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.

(14) ^[114]A védett épület átalakítása, bővítése során az egyes épületrészeknek, tartozékoknak az új épületbe történő átmentését elsődleges tervezési szempontként kell kezelni.

(15) ^[115]Védett épület bontására csak a teljes műszaki és erkölcsi avultság esetén kerülhet sor, ha a védelemben részesülő építészeti érték károsodása olyan mértékű, hogy a károsodás műszaki eszközökkel nem állítható helyre. A védett épület bontására csak a védettség megszűntetését követően kerülhet sor. A védelem megszűntetése előtt azt alátámasztandó a megszűntetést kezdeményezőnek részletes épületfelmérést és fotódokumentációt kell készíttetnie.

(16) A védett területen lévő építményeket egymással összehangoltan, a jellegzetes településkép egységes megjelenését biztosító módon kell fenntartani, illetőleg kialakítani. E tekintetben az épületek fő tömeg- és tetőformája, külső homlokzata, az alkalmazott anyag, azok színe, felületképzése meghatározó jelentőségű.

(17) A helyileg védett értékek fenntartásával, helyreállításával, korszerűsítésével kapcsolatos, javaslatokat esetenként és egyedenként az örökségvédelmi hatástanulmány építészeti értékvizsgálata tartalmazza.

(18)    

(19)    

(20) ^[116]

(21)    

IV. FEJEZET

EGYÉB SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK KÖVETELMÉNYEI

31.§

Kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés

(1) ^[117]

(2) ^[118]

(3) Amennyiben a lejegyzéssel érintett ingatlan a rendeltetésnek megfelelő használatra alkalmatlanná válik, úgy a tulajdonos kérelmére az egész telket igénybe kell venni.

(4) Az ingatlan helyi közút céljára igénybevett részéért járó kártalanítás összegénél figyelembe kell venni a helyi közút megépítéséből, illetve az ezzel összefüggő közművesítésből eredő ingatan érték-növekedés összegét.

32.§

Útépítési és közművesítései hozzájárulás.

(1) A helyi közutakat és közműveket legkésőbb az általuk kiszolgált építmények használatbavételéig meg kell valósítani.

(2) A helyi közutat illetőleg közművet, amennyiben a település önkormányzata létesítette, úgy annak költségét részben vagy egészben az érintett ingatlanok tulajdonosaira háríthatja. A hozzájárulás mértékét és arányát az önkormányzati rendelet szabályozza.

33.§

(1) ^[119]

(2) ^[120]

(3) ^[121]

(4) ^[122]

(5) ^[123]

(6) ^[124]

(7) ^[125]

V. fejezet

34.§

Záró rendelkezések.

(1) ^[126]

(2) ^[127]

(3) E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. Rendelkezéseit a Hivatalnál folyamatban lévő építési hatósági ügyekben is alkalmazni kell.

(4) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályukat vesztik a Mesztegnyő községi önkormányzat képviselőtestületének alábbi rendeletei:

• 8/1997.(V.29.)sz. rendelete Mesztegnyő község összevont rendezési tervének korszerűsítése
• 12/1997.(X.27.)sz. rendelete a 8/1997.(V.29.)sz. Mesztegnyő község összevont rendezési terve korszerűsítésének módosításáról
• 6/1998.(VI.24.)sz. rendelete a 12/1997.(X.27.)sz. rendelettel módosított 8/1997.(V.29.)sz. Mesztegnyő község összevont rendezési terve korszerűsítésének módosításáról
• 9/2001.(VI.19.) sz. rendelete a 12/1997.(X.27.)sz. és 6/1998.(VI.24.)sz. rendelettel módosított 8/1997.(V.29.)sz. Mesztegnyő község összevont rendezési terve korszerűsítésének módosításáról
• 3/2002.(III.19.)sz. rendelete Mesztegnyő, Lady János utca környékének helyi építési szabályozásáról
• 6/2002.(V.22.) sz. rendelet Mesztegnyő, Lady János utca környékének helyi építési szabályozásáról
• 8/2002.(IX.11.)sz. rendelet a 12/1997.(X.27.) és 6/1998.(VI.24.)sz. és 9/2001.(VI.19.)sz. és 3/2002.(III.19.)sz. és 6/2002.(V.22.)sz. rendelettel módosított 8/1997.(V.29.)sz.  Mesztegnyő község összevont rendezési terve korszerűsítésének módosításáról
• 8/2004.(IX.08.)sz. rendelet a 12/1997.(X.27.)sz. és 6/1998.(VI.24.)sz. és 9/2001.(VI.19.)sz. és 3/2002.(III.19.)sz. és 6/2002.(V.22.)sz. és 8/2002.(IX.11.)sz. rendelettel módosított 8/1997.(V.29.)sz. Mesztegnyő község összevont rendezési terve korszerűsítésének módosításáról
• 6/2005.(IX.14.)sz. rendelet a 12/1997.(X.27.) és 6/1998.(VI.24.)sz. és 9/2001.(VI.19.)sz. és 3/2002.(III.19.)sz. és 6/2002.(V.22.)sz. és 8/2002.(IX.11.)sz. és 8/2004.(IX.08.)sz.  rendelettel módosított 8/1997.(V.29.)sz. Mesztegnyő község összevont rendezési terve korszerűsítésének módosításáról

Kihirdetve:

Mesztegnyő, 2006. április 26.

Rubecz Zoltánné

Körjegyző

Záradék:

A rendelet egységes szerkezetbe foglalva:

Mesztegnyő, 2013. augusztus 13.

Károlyné Csobod Hajnalka

jegyző