Csér Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2006. (VI. 15.) önkormányzati rendelete

a helyi építési szabályzatról

Hatályos: 2009. 10. 05

Csér Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2006. (VI. 15.) önkormányzati rendelete

a helyi építési szabályzatról

2009.10.05.

Csér Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 6. § (3) bekezdésében biztosított jogkörében a következő rendeletet alkotja:

Általános rendelkezések

1. § A rendelet

- az SZ-J1 jelű, Szabályozási és övezeti helyszínrajz I. (belterület)című, (továbbiakban SZ-J1 terv), Rp.I.244-1,
- az SZ-J2 jelű, Szabályozási és övezeti helyszínrajz II. (külterület) című, (továbbiakban SZ-J2 terv) Rp.I.244-1,

2. § (1) A rendelet hatálya Csér község közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, építési telket alakítani, továbbá – a bányaműveléshez szükséges földalatti építmények kivételével – építményeket tervezni, építeni, felújítani, helyreállítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni és lebontani, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű hatósági előírásoknak és e rendeletben előírtaknak megfelelően szabad.

Szabályozási elemek

3. § (1) Kötelező szabályozási elem

a) a beépített és beépítésre szánt, illetve a beépítésre nem szánt területek határvonala

b) a belterületi határ vonala

c) a módosított belterületi határ vonala

d) a szabályozási vonal

e) az eltérő felhasználású területegységek határvonala

f) az építési övezetek határvonala

g) az építési hely határa

h) a megszűntető jel.

(2) A kötelező szabályozási elemek helyének megváltoztatásához – kivéve a (3) bekezdésben és a 4. § (5) bekezdésben szabályozott eseteket – a szabályozási terv és/vagy a helyi építési szabályzat módosítása szükséges, figyelembe véve a külön jogszabály1 szerinti előírásokat.

(3) Az eltérő felhasználású területegységek határvonala és az övezeti határvonal az SZ-J1 terven jelölttől az övezeti előírások paramétereinek betartása mellett 10-10 m mértékig elmozdíthatók.

(4) Irányadó szabályozási elem az azonos terület-felhasználású és övezeti besorolású telkek egymás közötti meglévő, vagy az irányadó telekhatár jellel jelölt, javasolt határvonala.

(5) Az irányadó szabályozási elemek helye az övezeti előírások keretei között megváltoztatható.

(6) A község területén a meglévő és a tervezett belterületi határvonalat az SZ-J1 és SZ-J2 tervek tartalmazzák.

(7) Ahol az SZ-J1 és SZ-J2 terv tervezett belterületi határvonal jellel belterületbe vonást jelöl, ott a megváltozott terület-felhasználásnak megfelelő telekalakítás és beépítés feltétele a belterületbe vonás.

A telekalakítás általános szabályai

4. § (1) Ahol az SZ-J1 terv irányadó telekhatár vonallal telekmegosztást jelöl, ott a telekmegosztások irányának meg kell egyezni az irányadó telekhatár vonal irányával.

(2) A kedvező utcakép kialakulása, megtartása érdekében

a) Új terület-felhasználású vagy telekcsoport újraosztásával létrejövő lakóterületi és vegyes terület-felhasználású telektömbökben egy telektömbön belül a telkek közül a legnagyobb és a legkisebb telekszélességek aránya nem lehet több 1,5-nél.

b) A már kialakult telekosztású lakóterületi és vegyes terület-felhasználású telektömbökben, amennyiben a telekalakítás (telekegyesítés, telekfelosztás, telekhatár-rendezés) a kialakult telek szélességének megváltoztatását eredményezi, a telek-átalakítással létrejövő telek szélessége és a vele szomszédos telkek szélessége közötti arány (a nagyobb mérethez a kisebb méretet hasonlítva) legfeljebb 1,5 lehet.

Amennyiben az új telekszélességgel számított arányszám meghaladja az előírtat, de a telek-átalakítás előtti állapothoz képest ahhoz közeledik, a telek-átalakítás engedélyezhető.

(3) A beépült, vagy kialakult telekosztású lakóterületi és vegyes terület-felhasználású telektömbökben a kialakítható telek legkisebb átlagos szélességére vonatkozó előírást csak abban az esetben kell alkalmazni, ha a telekalakítás érinti a kialakult telekszélesség megváltozását.

Amennyiben a telket magában foglaló övezetre előírt kialakítható legkisebb telekterület mind a megmaradó, mind a telekmegosztás eredményeként létrejövő telek esetében teljesül, a telekmegosztás engedélyezhető.
(4) A beépült, vagy kialakult telekosztású lakó- és vegyes terület-felhasználású tömbben a beépíthető legkisebb telek területe 500 m2.
(5) A külön2 rendeletben foglaltak szerinti telekalakítási terv készítési kötelezettségével érintett területeken, helyeken a telekalakítási tervben az SZ-J1 terven rögzített keretek között a közlekedési területek helye, a telkek mérete pontosítható.
(6) Ahol az SZ-J1 és SZ-J2 terv tervezett belterületi határvonal jellel belterületbe vonást jelöl, ott a megváltozott terület-felhasználásnak megfelelő telekalakítás és beépítés feltétele a belterületbe vonás.
(7) Az SZ-J1 terven az övezeti jelben „K” jellel jelölt telekméret kialakult telekállapotot jelölt. Az így jelölt övezetbe tartozók telkek „K” jellel jelölt méretei nem változtathatók, kivéve az út céljára történő lejegyzését, a telekhatár kiigazítást.
A telek beépítésének általános szabályai

5. § (1) A már beépített építési telkeken közterület bővítés helybiztosítása céljából szabályozási vonallal lehatárolt, a közterület felé eső telekrész a telek beépítettségének számításánál nem vehető figyelembe. Az építési hely határát a szabályozási vonaltól kell számítani. A helybiztosítás nem minősül építési tilalomnak.

(2) Közterület-bővítéssel érintett beépítetlen telek csak az SZ-J1 terven jelölt telekalakítás végrehajtása után építhető be.

(3) Kialakult, oldalhatáron álló építésű telektömbökben az épületeket az oldalhatárra, vagy attól legfeljebb 1,0 m távolságban kell elhelyezni.

(4) Az oldalhatáron álló építési hely – beépítetlen tömbben – K-Ny-i telekfekvésnél az északi oldalhatáron, É-D-i telekfekvésnél a keleti oldalhatáron, ÉK-DNy-i telekfekvésnél az észak-nyugati oldalhatáron, ÉNy-DK-i telekfekvésnél az észak-keleti oldalhatáron áll. A már többnyire beépült tömbben az építési hely a tömbre jellemző beépítési oldalon áll.

A létesítmények elhelyezésének általános szabályai

6. § (1) Az építési hely határvonalait az SZ-J1 terv, vagy a helyi építési szabályzat tartalmazza.

(2) Azokban az övezetekben, ahol az SZ-J1 terv nem jelöl építési hely határvonalat, az épületek elhelyezésére szolgáló területet (építési hely) az övezetre vonatkozó elő-, oldal-, és hátsókerti méretek előírásai szerint kell meghatározni.

(3) Ha az oldalsó telekhatárok az utcai építési vonallal a merőlegestől eltérő szöget zárnak be, egy telektömbön belül az épületek egységesen fogazottan is elhelyezhetők.

(4) A kedvező utcakép megtartása és kialakítása érdekében a lakóterületi és vegyes terület-felhasználású telektömbökben az építési helyen belül annak előkerti határvonalától számított 10 méteres távolságon belül álló épületek, épületrészek utcai homlokzatmagassága3 és utcai homlokzatszélessége4 a szomszédos telken álló, hasonló helyzetű épülethez képest legfeljebb 25%-kal térhet el.

(5) A főépületek tető hajlásszöge 38-45 között lehet.

(6) Az építési telken lévő, az elsődleges használatot jelentő, a fő funkciót magukban hordozó épületek egymástól való távolsága nem lehet kevesebb a megengedett legnagyobb építménymagasság mértékénél.

(7) Az építési telken lévő egyéb funkciójú épületek és a (6) bekezdésbeli épületek közvetlenül egymáshoz csatlakoztathatók, vagy közöttük legalább 3,0 m távolságot kell tartani – kivéve a védőtávolsággal telepíthető épületeket.

(8) Ahol az SZ-J1 terv tervezett szabályozási vonalat jelöl az utcai kerítés a tervezett szabályozási vonalra, ahol az SZ-J1 terv meglévő, megmaradó szabályozási vonalat jelöl, az utcai kerítés erre a vonalra építhető. Az utcai kerítés legfeljebb 1,80 m magas lehet, legalább 50%-ban áttörtnek kell lennie.

Környezetvédelem

7. § (1) Vízvédelmi besorolás:

a) felszín alatti vizek: felszíni szennyezésre érzékeny terület5

b) felszíni vizek: 3. vízminőség védelmi kategória6

(2) A beépített, illetve beépítésre szánt területen, valamint annak határától mért 2000 m távolságon belül nőivarú nyárfa nem ültethető.

(3) A közigazgatási területen lévő zöldfelületek kialakításával és gondozásával biztosítani kell azt, hogy a közterületek levegőjében az emberi szervezet allergiás reakcióit kiváltó növényfajtáktól származó virágpor mennyisége az alábbi értékeket ne haladja meg:

a) fák, bokrok 100 pollen/m3

b) fűfélék 30 pollen/m3

(4) A közigazgatási területen a regionális komplex hulladékkezelő telep kivételével hulladék-lerakóhely nem alakítható ki.

(5) A közigazgatási területen keletkező kommunális és egyéb szilárd és folyékony hulladékot rendszeres gyűjtés keretében lerakó, illetve ártalmatlanító telepre kell szállítani.

Táj- és természetvédelem

8. § (1) Az Európai Közösségek Natura 2000 hálózatába tartozó területeket és az ex lege védett lápokat az 1. sz. függelék tartalmazza.

A területre vonatkozó természetvédelmi előírásokat külön jogszabály7 tartalmazza.
(2) Az SZ-J1, SZ-J2 terven M Kf -ként jelölt gyepterületek művelési ága nem változtatható meg.
(3) Az alsóbbrendű, kisebb forgalmú utak (országos mellékút, jelentős mezőgazdasági feltáró út) külterületi szakaszai mentén útkísérő fásítást kell létrehozni.
Értékvédelem

9. § (1) Helyi védelem

a) A jelen rendelet hatálybalépésétől helyi védettség alatt álló építmények felsorolását a 2. sz. függelék tartalmazza.
b) A helyi védelem alatt álló építmények helyreállításánál, átalakításánál és bővítésénél az alábbi előírások betartása kötelező:
1. Az épület jellegzetes tömegét, tömegkapcsolatait eredeti formában és arányban kell fenntartani: bővítés esetén a meglévő és új épülettömegek arányai és formái illeszkedjenek egymáshoz.
2. Az épületnek a közterületről látható homlokzatait eredeti formájukban kell megőrizni, illetve szakszerű munkával helyreállítani.
3. Az alaprajzi elrendezés – különösen a fő tartószerkezetek, főfalak, belső elrendezés elemei, valamint a meghatározó építészeti részletek és szerkezetek megőrzendők.
4. Helyi védett épületre bontási engedély kiadása, valamint a védett növényzet kivágása csak szakértő által részletes felmérési- és fotódokumentáció alapján megállapított életvédelmi és baleset-megelőzési okból, a helyi védelem feloldása után lehetséges.
5. A helyi védelem környezetének határán belül fotódokumentációval igazolni kell, hogy a védett látványt kedvezőtlenül nem befolyásolja:
- a közterületen bármely hirdető táblának, egyéb közterületi létesítménynek, berendezésnek elhelyezése,
- nem közterületi építmény építése.
(2) Régészeti értékek
a) Régészeti lelőhely területe által érintett helyrajzi számok listáját a HÉSZ 3. számú függeléke tartalmazza.
b) Az SZ-J terven régészeti lelőhely jellel megjelölt területeken a földmunkával járó tevékenységek megkezdése előtt megelőző régészeti feltárás elvégzése szükséges.
c) Az SZ-J terven régészeti érdekű terület jellel megjelölt területeken, valamint
- Csér község belterületén,
- a 3. sz. függelékben felsorolt lelőhelyek közvetlen környékén,
- a Kócsod patak mindkét oldali 400 méteres területsávjában beruházás, építkezés, 30 cm-t meghaladó talajmozgatás esetén biztosítani kell a régészeti megfigyelést. d) Régészeti értékek előkerülése esetén a külön jogszabály8 szerint kell eljárni.
Zöldfelületek

10. § (1) A közterületi zöldfelületeket az SZ-J1 terven megjelölt funkciójuknak megfelelően kell kialakítani és fenntartani.

A zöldfelületeken díszfákat és díszcserjéket kell ültetni, a burkolatlan felületeket füvesíteni kell. A zöldfelületek öntözhetőségét biztosítani kell.
(2) A nem közterületi zöldfelületek közül az intézmények kertjeit az intézmény jellegének megfelelően kell kialakítani.
(3) A gazdasági terület telkének le nem burkolt és be nem épített felszínét gondozott zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani.
(4) Az új lakóutcákon utcai fasorokat kell létrehozni, a meglévő, hiányos utcafásításokat pótolni kell.

Védőtávolságok, védőterületek

11. § (1) A település meglévő és tervezett lakóterületei, vegyes területei, zöldterületei és üdülő területei körüli 500 m-es területsávon belül szagos, bűzös, fertőzésveszélyes tevékenység céljára szolgáló új építményt építeni, vagy ilyen meglévő építményen kapacitásnövelő építési beavatkozást végezni csak az építtető által beszerzett, az illetékes szakhatóságok jóváhagyó véleményével, az általuk meghatározott védőtávolság betartásával lehet.

(2) Villamos távvezetékek biztonsági övezete a szélső vezetékszáltól mérten

- 20 kV-os vezeték: 5,0 – 5,0 m
- 35 kV-os vezeték: 5,0 – 5,0 m
A biztonsági övezetre vonatkozó előírásokat a hatályos9 jogszabályok tartalmazzák.
(3) A temető védőterülete a telekhatártól számított 50,0 m széles területsáv. A védőterületen belül kegyeletsértő, a temető működését zavaró építmény nem építhető.
(4) Folyók, vízfolyások parti sávja a partvonaluk mentén húzódó területsáv, amelynek mérete:
a) Kócsod-patak 6,0 – 6,0 m
A parti sávra vonatkozó előírásokat a hatályos10 jogszabályok tartalmazzák.
(5) A tervezett regionális komplex hulladékkezelő telep védelmi övezetére vonatkozó előírásokat a hatályos11 jogszabályok tartalmazzák.
(6) A szennyvíztisztító telep védőtávolságán belül lakó- és üdülőépület nem építhető.
Terület-felhasználási, övezeti előírások az általános és a sajátos használat szerint

12. § (1) A település közigazgatási területe a következő terület-felhasználási egységekre tagolódik:

a) Beépített és beépítésre szánt terület
1. Lakóterület
- falusias Lf
2. Vegyes terület
- településközpont Vt
3. Gazdasági terület
- egyéb ipari Gipe
4. Üdülőterület
- üdülőházas Üü
5. Különleges terület
- temető KT
- regionális komplex
hulladékkezelő telep KH
- szennyvíztisztító telep KSzT
b) Beépítésre nem szánt terület
1. Közlekedési és közműterület
- közút terület KÖu
- közműterület Köm
2. Zöldterület Z
3. Erdőterület E
4. Vízgazdálkodási terület V
5. Mezőgazdasági terület Má
Az övezeti jel értelmezése

13. §



beépítési mód
(oldalhatáron álló,

megengedett legnagyobb

legkisebb kötelező
zöldfelület %


területfelhasználási


szabadonálló)

beépítettség %

elem

kialakítható

kialakítható

kialakítható

megengedett legnagyobb építménymagasság (m)

legkisebb
építési
telekszélesség
(m)

legkisebb
építési
telekmélység (m)

legkisebb
építési
telekterület
(m2)
Beépítésre szánt terület

1. Lakóterület

14. § (1) A lakóterület besorolása a sajátos használat szerint:

- falusias lakóterület Lf
(2) A kialakítható legkisebb telek méreteit az övezeti előírások tartalmazzák.
(3) A falusias lakóterületen telkenként elhelyezhetők:
a) fő funkciót hordozó épületként
1. egy darab, legfeljebb kétlakásos lakóépület
2. önállóan, vagy az egyik lakás helyén kialakított, az alapfokú ellátást szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, kézműipari létesítmény,
3. a lakókörnyezetet zajjal, rezgéssel, porral és légszennyező anyaggal nem zavaró, a település lakótömbjeiben szokásos mértékű gépjármű és személyforgalmat meg nem haladó vonzású, legfeljebb egy átlagos lakóteleknyi területet igénylő kisipari, kisüzemi (mezőgazdasági vagy ipari) építmény.
d) a fő funkciót kiegészítő épületként
1. gépjármű és egyéb tároló
2. állattartó épület
3. kisipari műhely
4. pince
(4) A telkeken a (3) bekezdés b) pont 1., 2., 3., 4., alpontokban felsorolt épületek csak a (3) bekezdés a) pont 1., 2., 3. alpontokban felsorolt épületek megléte esetén, vagy azokkal egyidejűleg építhetők.
(5) Az építési helyen belül az előkerti építési hely határvonalon, vagy ahhoz legközelebb csak a (3) bekezdés a) pont 1., 2., 3. alpontokban felsorolt épületek építhetők. Egyéb épület, építmény – kivéve a gépkocsi tárolót és a közművek műtárgyait – az építési helyen belül az előkerti építési hely határvonaltól mérten 13,0 m-en túl építhető az OTÉK 31. § (4) bekezdésében foglaltakat is figyelembe véve.
(6) Az építési hely határai

kialakult telekosztású, nagyrészt
beépített tömbben

beépítetlen, új telekalakítású tömbben,

szabadonálló

oldalhatáron álló

szabadonálló

oldalhatáron álló

előkert

kialakult

5,0 m

oldalkert

3,0 m

6,0 (4,5 m)

3,0 m

6,0 m

hátsókert

6,0 m (4,0 m)

6,0 m (4,0 m)
amennyiben a telekmélység 20,0 m-nél kisebb
amennyiben a telekszélesség 14,0 m-nél kisebb
(7) Saroktelken az épületeket egy épülettömbben, közvetlenül egymáshoz csatlakoztatva kell megépíteni.
(8) A lakóterület telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni:
a) közműves villamos energia vezetékkel,
b) közműves ivóvíz vezetékkel,
c) a csatornahálózat elkészültéig zárt szennyvíztározóval, a szennyvízcsatorna megépülte után a zárt tározókat fel kell számolni.
(9) A területre vonatkozó környezetvédelmi előírások:
a) zajvédelem: üzemi zaj megengedett értéke: nappal 50 dB/A
éjjel 40 dB/A
(10) Övezeti előírások

Lf

Lf O 30/50
4,5 18/50/900

Az építési hely

elhelyezkedése tömbönként

az illeszkedés szabályai szerint

oldalhatáron álló

Beépíthetőség

megengedett

legnagyobb beépítettség /%/

30%

30%

legkisebb zöldfelület /%/

40%

50%

Épület

megengedett

legnagyobb építménymagasság /m/

az illeszkedés szabályai szerint

4,5 m



Telekalakítás

alakítható

legkisebb
szélesség /m/

14,0 m, figyelemmel a 4. § (2) b. pontjára, valamint a (3) és (5) bekezdésére

18,0 m

legkisebb
mélység /m/

30 m

50,0 m

legkisebb
telekterület /m2/

600 m2

900 m2

Egyéb

Az illeszkedési szabályok alkalmazásánál az 4. § (2) b., pontját és a 6. § (4) bekezdés előírásait figyelembe kell venni.
Az illeszkedés szabályait ki kell terjeszteni az épületek tömegformálá-sára és anyaghaszná-latára is.

2. Vegyes terület

15. § (1) A vegyes terület besorolása a sajátos használat szerint:

- településközpont vegyes terület Vt
(2) A kialakítható legkisebb telek méreteit az övezeti előírások tartalmazzák.
(3) A településközpont vegyes területen
a) fő funkciót hordozó épületként több önálló rendeltetési egységet magában foglaló, legfeljebb kétlakásos lakó, valamint nem csak a helyi lakosságot szolgáló intézményi, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely-szolgáltató, egyházi, oktatási, igazgatási, egészségügyi, szociális, szórakoztató épületek és sportépítmények építhetők.
b) fő funkciót kiegészítő épületként a 15. § (9) bekezdésében meghatározott övezetben a saját szükséglet kielégítésére szolgáló állattartó épület és a telken folyó tevékenységből adódó tároló épület építhető.
(4) A (3) bekezdés a., pontjában felsorolt épületek közül az intézményi – oktatási, egészségügyi, szociális – épülettel beépített, vagy beépítésre kerülő telken az intézmény működtetéséhez kapcsolódó, legfeljebb két lakás építhető úgy, hogy a lakások az intézménnyel egy épületben kerülnek kialakításra.
(5) Egyéb, a (3) bekezdés a., pontjában felsorolt épületek a beépítés szabályai között a telkeken egymástól különálló épületként is építhetők.
(6) Az építési hely határai, ha az SZ-J1 terv nem jelöli

kialakult telekosztású, nagyrészt
beépített tömbben

beépítetlen, új telekalakítású tömbben

szabadonálló

oldalhatáron álló

szabadonálló

oldalhatáron álló

előkert

kialakult

5,0 m

oldalkert

3,0 m

6,0 m (4,5 m)

3,0 m

6,0 m

hátsókert

6,0 m (4,0 m)

6,0 m (4,0 m)
amennyiben a telekmélység 20,0 m-nél kisebb
amennyiben a telekszélesség 14,0 m-nél kisebb
(7) A terület telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni:
a) közműves villamos energia vezetékkel,
b) közműves ivóvíz vezetékkel,
c) a csatornahálózat elkészültéig zárt szennyvíztározóval, a szennyvízcsatorna megépülte után a zárt tározókat fel kell számolni.
(8) A területre vonatkozó környezetvédelmi előírások:
a) zajvédelem: üzemi zaj megengedett értéke: nappal 55 dB/A
éjjel 45 dB/A
(9) Övezeti előírások

Vt O 35/45
4,5 20/35/800

Az építési hely

elhelyezkedése tömbönként

oldalhatáron álló


Beépíthetőség

megengedett

legnagyobb beépítettség /%/


35%

legkisebb zöldfelület /%/


45%


Épület

megengedett

legnagyobb építmény-magasság /m/


4,5 m

alakítható

legkisebb
szélesség /m/

20,0 m

Telekalakítás

legkisebb
mélység /m/

35,0 m

legkisebb telekterület /m2/

800 m2

Egyéb

Az illeszkedési szabályok alkalmazásánál az 4. § (2) b., pontját és a 6. § (4) bekezdés előírásait figyelembe kell venni.
Az illeszkedés szabályait ki kell terjeszteni az épületek tömegformálására és anyaghasználatára is.

3. Gazdasági terület

16. § (1) A gazdasági terület besorolása a sajátos használat szerint:

a) egyéb ipari terület Gipe

4. Egyéb ipari terület

17. § (1) A területen (jele: Gipe ) a feldolgozóipar, építőipar, a javítás, szállítás, raktározás, a mezőgazdasági és erdőgazdasági termények tárolási céljára szolgáló épületek és az ezeket kiszolgáló igazgatási, kereskedelmi épületek építhetők.

(2) Az ipari terület telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni:

a) közüzemi villamos energia vezetékkel,

b) közüzemi ivóvízvezetékkel,

c) a csatornahálózat elkészültéig zárt szennyvíztározóval, a szennyvízcsatorna megépülte után a zárt tározókat fel kell számolni.

(3) Az ipari területre vonatkozó környezetvédelmi előírások:

a) zajvédelmi besorolás: gazdasági terület, Gipe

b) üzemi zaj megengedett értéke: nappal: 60 dB/A

éjjel: 50 dB/A
c) kötelező hulladékszállítás.
(4) Övezeti előírások:

Gipe SZ 50/30
7,5 35/-/5000

Az építési hely

beépítési mód

szabadonálló


Beépíthetőség

megengedett legnagyobb beépítettség:


50%

kialakítandó legkisebb zöldfelület


30%


Épület

megengedett legnagyobb építménymagasság


7,5 m


Telekalakítás

kialakítható legkisebb
telekterület: szélesség /m/
mélység /m/
telekméret /m2/


35,0 m
-
5000 m2

Építési hely határai


előkert /m/
oldalkert /m/
hátsókert /m/


15,0 m
10,0 m
10,0 m
(5) Az iparterület telkeinek le nem burkolt és be nem épített területét zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani. A zöldfelület összes területét számítva legalább 150 m2-ként egy lombos fát kell elültetni.

5. Üdülőterület

18. § (1) Az üdülőterület besorolása a sajátos használat szerint:

a) üdülőházas üdülőterület Üü

„b) üdülőházas terület „cséri tavak területén” Üü1

c) kemping „cséri tavak területén” ÜüKemping”

(2) Az üdülőházas üdülőterület temetői védőtávolságon kívül eső részén sátorhelyek alakíthatók ki, valamint a tábor működéséhez szükséges kiszolgáló épületek helyezhetők el. A temetői védőtávolságon belül eső részén épület nem építhető, építmény nem helyezhető el, a területet zöldterület részére kell fenntartani.

(3) Az üdülőterület telkét legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni:

a) közüzemi villamos energia vezetékkel,

b) közüzemi ivóvízvezetékkel,

c) a csatornahálózat elkészültéig zárt szennyvíztározóval, a szennyvízcsatorna megépülte után a zárt tározókat fel kell számolni,

d) a csapadékvíz elvezetésére szolgáló nyílt árokkal.

(4) A területre vonatkozó környezetvédelmi előírások:

a) zajvédelem: üzemi zaj megengedett értéke: nappal 45 dB/A
éjjel 35 dB/A
b) köztelező hulladékgyűjtés és elszállítás.
(5) Az Üü1 jelű építési övezetre vonatkozó előírások:
Beépítés, létesítmények elhelyezése:
a) Az Üü1 jelű építési övezetben a vízfelületekhez kapcsolódó üdülőházak, valamint apartmanházak helyezhetők el.
b) Építési övezetre vonatkozó előírások:
- megengedett legnagyobb beépítettség: 20%
- legkisebb zöldfelület: 70%
a tavak vízfelülete a zöldfelület
mértékébe beszámítható
- beépítési mód: szabadonálló
- megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség: 1,0
c) Az épületeket a 8617 jelű országos mellékút, valamint a települési mellékút tengelyétől számított 15,0 m távolságon túl lehet elhelyezni. A vízfelületek parti sávjától számított legalább 5,0 m-en túl helyezhetőek el az épületek.
d) Az épületek csak természetes építőanyagokból építhetők (kő, tégla, vályog, fa, nád), kerülendő a beton és a műanyag alkalmazása.
A vízfelületek parti sávjáról számított 50,0 m-en belül, a vízfelületekre néző homlokzaton legfeljebb 4,0 m 2 egybefüggő üvegfelület alakítható ki, ezen üvegfelületeket el kell látni madársziluettekkel.
Táj- és természetvédelem, zöldfelületek:
e) A tájképvédelem szempontjából az építési övezetben megvalósuló építmények építési engedélyezési eljárása előtt a beépítés környezetbe illesztésének követelményeit a külön jogszabály12 szerinti elvi engedélyezési eljárásban kell tisztázni.
f) A tereprendezés, beépítés előtt a meglévő fa és cserjefajokat fel kell mérni és lehetőség szerint meg kell őrizni azokat. Az épületeket úgy kell elhelyezni, hogy a lehető legkevesebb fát, cserjét kelljen kivágni. A 30 cm törzsátmérőt meghaladó fák – kivéve Akác (Robina pseudo-acacia), Bálványfa (Ailanthus altissima), Zöld juhar (Acer negundo) – élet- és balesetveszély esetén csak erdészeti vagy kertészeti szakvélemény alapján vághatók ki. Kivágás esetén pótlásukról gondoskodni. A pótlásként elültetett fa/fák együttes, 1,0 m magasan mért törzsátmérője ugyanakkora legyen, mint a kivágott fa, ugyancsak 1,0 m magasságban mért törzsátmérője. Pótlás csak őshonos, tájra jellemző fa- és cserjefaj13 alkalmazásával lehet.
g) Az építési övezetben az SZ-J terven jelölt helyeken és szélességben kötelező a tájra jellemző, őshonos14, háromszintű növény-állomány telepítése. A fásítás létesítése, fenntartása, üzemeltetése és felújítása ellenkező megállapodás hiányában a terület tulajdonosa kötelezettsége.
Közlekedés, járműtárolás:
h) Az építési övezetben megvalósuló építmények megközelítéséhez szükséges burkolatokat a megkülönböztető jelzést használó járművek számára alkalmas paraméterekkel, megerősített burkolattal kell kialakítani.
i) A burkolatok gyalogos elsőbbségűek (vegyeshasználatúak).
j) Burkolatok kialakítására vonatkozó előírások:
- 2. és a 3. zónában: szélessége min. 3,0 m és max. 4,5 m lehet, nem használható aszfalt rendszerű és monolit beton burkolat.
k) A vízfelület bővítésére kijelölt területen burkolat nem építhető.
l) A 2. és a 3. zónában csak az üdülőegységekhez kapcsolódó, üdülőegységenként egy járműtárolási egység elhelyezése megengedett.
Közművek:
m) Az építési övezetet érintő légvezetékek kiváltását meg kell oldani:
- a 20kV-os légvezeték kiváltása földkábelben,
- a 35kV-os légvezeték kiváltása közterületre való áthelyezéssel, vagy földkábelben történhet.
Amennyiben a vezeték kiváltása nem történik meg, addig a vezeték védőtávolságán belül épület, valamint emberi tartózkodásra alkalmas létesítmény nem alakítható ki.
n) Az építési övezetben az emberi tartózkodására szolgáló építményeket el kell látni:
- villamos energiával,
- ivóvezetékkel,
- egyedi szennyvíztisztítóval, vagy közüzemi szennyvízcsatornával.
Üü1 jelű építési övezet zónáira vonatkozó előírások:
2. zóna:
A zónában üdülőházak helyezhetők el.
- zóna területe: 8316 m 2
- megengedett legnagyobb beépítettség: zóna területének a 30%-a
- legkisebb zöldfelület: zóna területének az 55%-a
- megengedett legnagyobb építménymagasság: 3,5 m
- épületek megengedett legnagyobb alapterülete: 80 m 2
- Az üdülőegységeket csoportosan, max. 6 db üdülőegység telepszerű elhelyezésével lehet kialakítani. Az egy csoportban lévő üdülőegységek között legalább 7,0 m kell hogy legyen.
- Az épületek kialakítása, anyaghasználata, színhasználata a tájbaillő módon történjen meg. Kerülni kell a műanyag, pala használatát.
- Az épületek tömegeit és homlokzatait (homlokzati színezéseket) úgy kell kialakítani, hogy azok egymással összhangban legyenek és formai szempontból egységes építmény-együttes hatását keltsék.
- Az csoportok között kerítés nem építhető, térelhatárolásra csak sövény létesíthető.
3. zóna:
A zónában a vízfelülethez kapcsolódó üdülőházak helyezhetők el.
- zóna területe: 8492 m 2
- megengedett legnagyobb beépítettség: zóna területének a 40%-a
- legkisebb zöldfelület: zóna területének az 55%-a
- megengedett legnagyobb építménymagasság: 3,5 m
- épületek megengedett legnagyobb alapterülete: 80 m 2
- Az vízparton az épületek 6,0 m széles fenntartósáv elhagyásával építhetők.
- Az épületek egymástól legalább 10,0 m-re kerüljenek elhelyezésre.
- Az épületek kialakítása, anyaghasználata, színhasználata a tájbaillő módon történjen meg. Kerülni kell műanyag, pala használatát.
- Az épületek tömegeit és homlokzatait (homlokzati színezéseket) úgy kell kialakítani, hogy azok egymással összhangban legyenek és formai szempontból egységes építmény-együttes hatását keltsék.
- Az épületek között kerítés nem építhető, térelhatárolásra csak sövény létesíthető.
- A zónában az épületeket megközelítő úton, az épületek bejáratáig vezető gyalogos burkolaton, egy parkolóálláson, valamint a szomszédos zónákkal összekötő burkolaton kívül más burkolt felület nem alakítható ki.
(6) a) Az ÜüKemping építési övezetben sátorhelyek, valamint a kemping működtetéséhez, kiszolgálásához szükséges, max. 3 db épület helyezhető el.
b) Az építési övezetben legalább 150 m2/sátorhely alakítható ki.
- megengedett legnagyobb beépítettség: 10%
- legkisebb zöldfelület: 80%
- megengedett legnagyobb építménymagasság: 3,5 m
- megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség: 0,2
- Az építési övezetben az emberi tartózkodására szolgáló építményeket el kell látni:
- villamos energiával,
- ivóvezetékkel, - egyedi szennyvíztisztítóval, vagy közüzemi szennyvízcsatornával

6. Különleges terület

19. § (1) A különleges terület besorolása a sajátos használat szerint:

a) temető KT

b) regionális komplex hulladékkezelő telep KH

c) szennyvíztisztító telep KSzT

(2) A temető területén a sírkert és kiszolgáló épületek helyezhetők el.

Beépítési mód: szabadonálló
Megengedett legnagyobb beépítettség: 3%
Kialakítandó zöldfelület minimuma: 80%
Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m
Alakítható telek: szabályozási terv szerint
Építési hely határai: minden telekhatártól 10,0 m.
A parkolási szükséglet közterületen biztosított.
(3) A temető területét el kell látni
a) közműves villamosenergia vezetékkel,
b) közműves ivóvízvezetékkel.
(4) A regionális komplex hulladékkezelő telep területén a telep működéséhez szükséges építmények építhetők.
(5) Övezeti előírások

H SZ 40/40
12,5 K/K/K

Az építési hely

Elhelyezkedése
Előkert
Oldalkert
Hátsókert

szabadonálló
10,0 m
30,0 m
30,0 m


Beépíthetőség

Legnagyobb beépítettség /%/


40 %

Legkisebb zöldfelület

40 %

Épület

Legnagyobb építménymagasság


12,5 m

Szélesség /m/

kialakult

Telekalakítás

Mélység /m/

kialakult

(minimális méretek)

Telekméret /m2/

kialakult
(6) A regionális komplex hulladékkezelő telep területét legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni:
a) - közműves villamosenergia vezetékkel
b) - ivóvízzel
c) - legalább zárt szennyvíztárolóval.
(7) A szennyvíztisztító telep olyan technológiával készülhet, melynek védőtávolsága maximum 150 m.
(8) A szennyvíztisztító telep területén a telep működéséhez szükséges építmények építhetők.
Beépítésre nem szánt terület

1. Közlekedési és közműterület

20. § (1) A közlekedési és közműterületek besorolása a sajátos használat szerint:

a) közútterület KÖu

b) közműterület Köm

(2) A közútterületek szabályozási szélességeit az SZ-J1 és SZ-J2 tervek tartalmazzák. A tervezett, illetve módosított szabályozási szélességet számadat jelöli, a meglévő, megmaradó szabályozási szélesség jele: „M”

(3) A szabályozási tervlapokon KÖu jellel ellátott közlekedési területek közlekedéshálózatban betöltött szerepük szerinti besorolása:

a) Országos közúthálózatba tartozó utak
1. országos mellékút KÖu M
b) Helyi utak
1. településközi út KÖu TE
2. kiszolgálóút KÖu
3. gyalogút KÖu GYA
4. jelentős mezőgazdasági út KÖu Mg
(4) A közutak területén az 1. sz. mellékletben /mintakeresztszelvények/ ábrázoltaknak megfelelő, vagy azzal legalább egyenértékűnek tekinthető útépítési elemeket kell kialakítani.
(5) Csér közigazgatási területén az önkormányzati utakat az alábbi tervezési osztályba soroltuk
a) Külterületi utak
1. Jelentős mezőgazdasági utak - K.VIII.A.30.
b) Belterületi utak
1. Kiszolgáló utak, tervezett kiszolgáló utak - B.VI.d.A.40
2. Gyalogutak - B.X.
(6) Közműterületek a Köm jellel jelzett területek.

2. Zöldterület

21. § (1) A zöldterületek besorolása sajátos használat szerint

a) közpark Z kp

(2) A közpark övezete a használat szerint az alábbi övezetbe sorolt:

a) horgásztó övezete Z kp horgásztó

b) sátorhely övezete sátorhely

(3) A zöldterületek legfőbb alkotóeleme a növény, ezért a zöldterületeket funkciójuknak megfelelően magas díszértékű növényzettel kell beültetni.

(4) A Z kp horgásztó övezetben

a) egy darab, legfeljebb 200 m2 alapterületű közös használatú horgászház, a horgászeszközök tárolására szolgáló, egyenként legfeljebb 12 m2 alapterületű építmény, valamint legfeljebb 2 db önálló illemhely építhető

c) az építmények egymáshoz 10 m-nél közelebb nem kerülhetnek

d) a vízparton fedett, nyitott horgászállások építhetők

e) horgászállások egymástól legalább 10,0 m-re, a vízfelület fölé legfeljebb 2,0 m-re benyúlóan építhetők

f) a megengedett legnagyobb építménymagasság 3,0 m, a megengedett legnagyobb beépítettség a vízfelületen kívüli telekterület 2%

g) az övezetben a vízfelületen kívüli telekterület minden megkezdett 500 m2-e után egy parkolóhelyet kell biztosítani

h) az övezet telkein a keletkező szennyvizet zárt tárolóba kell gyűjteni.

(5) A sátorhely övezetben sátorhelyek alakíthatók ki, állandó jellegű építmény nem építhető.

3. Erdőterület

22. § (1) Az erdőterület besorolása sajátos használat szerint

a) Védelmi erdő Ev

b) Gazdasági erdő Eg

(2) Erdőterület a földhivatali ingatlan-nyilvántartási térképen erdőként nyilvántartott, valamint az SZ-J terveken akként jelölt terület.

(3) A védelmi erdőben (jele: Ev ) épület nem építhető.

(4) A gazdasági erdőben (jele: Eg ) az erdőműveléshez szükséges építmények 0,5%-os beépítettséggel, 4,5 m-es megengedett legnagyobb építménymagassággal építhetők.

4. Vízgazdálkodási terület

23. § Vízgazdálkodási terület az SZ-J1, SZ-J2 terven V jellel jelölt terület.

5. Mezőgazdasági terület

24. § (1) Mezőgazdasági terület az SZ-J1 és SZ-J2 tervlapon Má jellel jelölt terület.

(2) A mezőgazdasági terület besorolása:

a) általános mezőgazdasági terület Má Á

b) korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület Má Kf

c) védett mezőgazdasági terület Má V

(3) Az általános mezőgazdasági övezet (jele: Má Á) elsősorban növénytermesztésre szolgál. Az övezetben a 15 ha-t elérő, vagy azt meghaladó nagyságú, legalább 200 m oldalhosszúságú földrészleten, annak max. 0,4%-os beépítésével a termelés folytatásához szükséges gazdasági épületek – géptároló szín, a saját területen megtermelt termény és takarmány tárolására szolgáló épület, állattartó épület – max. 6,0 m-es homlokzatmagassággal építhetők.

(4) Korlátozott funkciójú mezőgazdasági övezetben (jele: Má Kf ) építmény az állattartó karám, szénatároló építmény kivételével nem építhető.

(5) A védett mezőgazdasági terület övezetben (jele: Má V ) építmény nem építhető, a terület művelési ága nem változtatható meg.

(6) A mezőgazdasági területen lakóépület nem építhető.

Közműellátás

25. § (1) A belterületi közterületeken, közlekedési területeken a közmű vezetékeket úgy kell elhelyezni, hogy a területen a védőtávolságok betartásával legalább az alábbi közművek elhelyezhetők legyenek:

a) térszín alatt: ivóvíz vezeték,

szennyvíz vezeték,
gázvezeték,
távbeszélő földkábel.
villamos energia vezeték,
telefon vezeték,
kábel TV vezeték,
nyílt vagy fedett csapadékvíz elvezető árok.
(2) A tervezési területen megvalósuló építmények oltóvíz ellátását biztosítani kell. Ennek érdekében a közműves ivóvíz hálózatot a 35/1996.(XII.29.) BM rendelettel hatályba léptetett Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) 46. §-49. § szakaszaiban foglaltak figyelembe vételével kell kialakítani. A vízvezeték-hálózat körvezetékes módon kerüljön kiépítésre.

Hatályba léptető és záró rendelkezések

26. § (1) Ez a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a ……………………………….. rendelet hatályát veszti.

(2) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

1

1997. évi LXXVIII. tv. 12.§ (3) bekezdés

2

85/2000.(XI.8.) FVM r.

3

Utcai homlokzatmagasság: az utcai telekhatárral 60º-nál kisebb szöget bezáró függőleges, vagy a függőlegestől legfeljebb 30º-kal eltérő a terepcsatlakozás és a tető metszésvonala közötti homlokzat függőleges vetülete, amelybe a tűzfalat és az utcához legközelebb álló homlokzatszélesség mértékén túli udvari keresztszárnyat nem kell beleszámítani.

4

* Utcai homlokzatszélesség: az utcai telekhatárral 60º-nál kisebb szöget bezáró függőleges, vagy a függőlegestől legfeljebb 30º-kel eltérő a terepcsatlakozás és a tető metszésvonala közötti homlokzat vízszintes vetülete, amelybe az utcához legközelebb álló homlokzatszélesség mértékén túli udvari keresztszárnyat nem kell beleszámítani.

5

27/2004.(XII.25.) KvVM r.

6

9/2002.(III.22.) KöM-KöVim

7

1996. évi LIII. tv. , 275/2004. (X.8.) Korm. r.

9

11/1984.(VIII.22.) IpM r.

10

46/1999.(III.18.) Korm. R.

11

21/2001.(II.14.) Korm.r.

13

4. sz. függelék

14

4. sz. függelék