Ikrény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2006. (IV. 28.) önkormányzati rendelete

Ikrény Község helyi hulladékgazdálkodási tervéről

Hatályos: 2006. 05. 01- 2023. 06. 30

Ikrény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2006. (IV. 28.) önkormányzati rendelete

Ikrény Község helyi hulladékgazdálkodási tervéről¹

2006.05.01.

Ikrény Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, valamint a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 35. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja.

1. § A rendelet területi hatálya Ikrény Község közigazgatási területére terjed ki.

2. § A rendelet személyi hatály Ikrény Község közigazgatási területén lakó vagy tartózkodó magánszemélyekre, valamint a községben székhellyel, telephellyel, vagy ingatlannal rendelkező jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre és magánszemélyek társaságaira terjed ki

3. § Ikrény Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Ikrény Község helyi hulladékgazdálkodási tervét e rendelet melléklete szerint állapítja meg.

4. § A rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

1. melléklet

Tartalomjegyzék

BEVEZETÉS. 4

A hulladékgazdálkodás tervezésének jogszabályi háttere. 4

A helyi hulladékgazdálkodási terv. 4

A települési hulladékgazdálkodási terv készítésének célja. 4

Tervben használt fogalmak, definíciói 5

1. A tervkészítés általános adatai 7

1.1 Általános adatok. 7

1.2 A vizsgált terület rövid jellemzése. 8

1.3. Környezeti viszonyok. 8

1.3.1. Éghajlati jellemzők. 8

1.3.2. Domborzati viszonyok. 8

1.3.3. Talajtani adottságok. 8

1.3.4. Hidrogeológiai jellemzők. 9

1.3.5. Növénytársulások. 9

1.3.6. Természetvédelem és tájvédelem.. 9

1.3.7. Területhasználatok. 9

1.4.1. A vizsgált település infrastruktúrája. 10

1.4.2. A vizsgált település területén folytatott ipari-, szolgáltatási tevékenységek. 10

1.4.3. A vizsgált település területén folytatott mezőgazdasági tevékenységek. 10

1.4.4 Idegenforgalom.. 10

1.5. A település környezeti állapota. 11

1.5.1.Talaj és talajvíz. 11

1.5.2. Felszíni víz. 11

1.5.4. Levegő. 11

1.5.5. Zaj és rezgés. 11

2. A tervezési területen keletkező, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó hulladékok mennyisége és eredete. 12

2.1 A tervezési terület éves hulladékmérlegének bemutatása. 12

2.1.1. Nem veszélyes hulladékok. 12

2.1.2. Kiemelten kezelendő hulladékáramok. 14

2.1.3 Csomagolási hulladékok. 15

2.2 A felhalmozott hulladékok típusa és mennyisége. 16

2.2.1 Nem veszélyes hulladékok. 16

2.2.2 A területen felhalmozott, kiemelten kezelendő hulladékáramok. 16

2.2.3 Csomagolási hulladékok. 16

2.3 A településre beszállított és onnan kiszállított hulladékok típusa és éves mennyisége. 17

2.3.1 Nem veszélyes hulladékok. 17

2.3.2 A településre beszállított és onnan kiszállított, kiemelten kezelendő hulladékáramok. 17

2.3.3. A településre beszállított és onnan kiszállított csomagolási hulladékok. 17

2.4 A tervezési terület éves hulladékmérlegének bemutatása. 18

2.4.1. Nem veszélyes hulladékok. 18

2.4.2 Kiemelten kezelendő hulladékáramok. 18

2.4.3 Csomagolási hulladékok. 19

3. A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvető műszaki követelmények. 20

4. Az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések. 21

4.1. Szelektív hulladékgyűjtés. 21

4.2. Zöldhulladék. 21

4.3. Veszélyes hulladék. 21

4.4. Szennyezett területek megtisztításának, rekultivációjának szükségessége. 21

5. A hulladékok kezelése, a kezelőtelepek és létesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások. 22

5.1 Hulladékok gyűjtése és szállítása. 22

5.2 A területen folytatott hulladékkezelési tevékenység általános ismertetése. 22

5.3 A települési folyékony hulladékkal való gazdálkodás elemzése. 23

5.3.1. A településen keletkező folyékony hulladék mennyisége. 23

5.3.2. A települési folyékony hulladék kezelése. 23

5.4. A települési szennyvíziszappal való gazdálkodás helyzet elemzése. 23

6. Az elérendő hulladékgazdálkodási célok meghatározása. 24

6.1. A hulladékkezelés csökkentési célkitűzései a tervezési területen, a tervidőszak végére várhatóan keletkező hulladékok mennyisége és összetétele. 24

6.1.1 A képződő hulladékok mennyiségének várható alakulása. 24

6.1.2. Csökkentési célok. 27

6.2. Hulladékhasznosítási, ártalmatlanítási célkitűzések tervezése. 32

6.2.1. Települési szilárd hulladék. 32

6.2.2. Települési folyékony hulladék. 32

6.2.3. Építési-, bontási hulladékok. 32

6.2.4. Biológiailag lebomló hulladékok. 32

6.2.5. Kiemelten kezelendő veszélyes hulladékáramok. 32

7. A kijelölt célok elérését, illetve megvalósítását szolgáló cselekvési program.. 37

7.1. Módszerfejlesztési, intézményfejlesztési, ismeretterjesztő, szemléletformáló, tájékoztató, oktatási és kutatás-fejlesztési programok. 37

7.2. Hulladékgazdálkodási cselekvési program.. 38

7.2.1. A hulladékhasznosítási, ártalmatlanítási célkitűzések elérését szolgáló intézkedések meghatározása. 38

7.2.2. A cselekvési program összefoglaló táblázata, becsült költségek. 41

7.2.3. A cselekvési programhoz kapcsolódó egyéb teendők. 42

8. A hulladékgazdálkodási tervben foglaltak megvalósításához szükséges becsült költségek. 43

8.1 A Győr, Moson és Sopron Hulladékgazdálkodási rendszer kiépítésének költségei 43

8.1.1 A regionális hulladéklerakó kapacitás kiépítésének költségei 43

8.1.2. Komposztálás költségei 43

8.1.3. Gyűjtés, szállítás beruházási költségei 43

8.1.4. Válogatóművek költségei 44

8.1.5. Építési-bontási és egyéb inert hulladék kezelés költségei 44

8.1.6 Mechanikai-biológiai előkezelés költségei 44

8.1.7. Korszerűtlen lerakók megszüntetése, rekultivációja. 44

8.2. A regionális hulladékgazdálkodási rendszer költségeiből várhatóan Ikrényre jutó költségek becslése. 45

Irodalomjegyzék. 46

BEVEZETÉS

A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. XLIII. Törvény (továbbiakban: Hgt.) 35. §-a rendeli el a helyi hulladékgazdálkodási tervek elkészítését, amelyek tartalmi követelményeit általánosan a Hgt. 37. § (4) és (5) bekezdései fogalmazzák meg, míg a szabályozást a hulladékgazdálkodási terv részletes tartalmi követelményeiről szóló 126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendelet tartalmazza.

A pécsi székhelyű Öko-Trade Környezetvédelmi és Víztechnikai Kft. a Győri Kommunális Szolgáltató Kft. felkérésére készítette el Ikrény község helyi hulladékgazdálkodási tervét.

Ikrény egyike annak a 112 településnek, mely csatlakozott a Győr és Térsége Hulladékgazdálkodási Rendszer Projekthez (továbbiakban Projekt).

A hulladékgazdálkodás tervezésének jogszabályi háttere

A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. Törvény (HGT) előírásai szerint az ország egységes stratégiai célkitűzései megvalósítása, valamint az alapvető hulladékgazdálkodási elvek érvényesítése érdekében Országos Hulladékgazdálkodási Terv (OHT) készült, melyet a 110/2002. (XII. 12.) OGY határozattal hirdettek ki.

AZ OHT-re építve Regionális Hulladékgazdálkodási Tervek készültek, melyek szintén a hulladékgazdálkodás alapvető elveire – így a hulladékképződés lehetőség szerinti megelőzése; keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése; a keletkező hulladék minél nagyobb arányú hasznosítása; a nem hasznosuló hulladék környezetkímélő ártalmatlanítása – épültek, és a 15/2003. (XI.07.) KvVM rendelettel hirdették ki.

A HGT értelmében a területi tervek kihirdetését követő 270 napon belül a településeknek helyi hulladékgazdálkodási terveket kell kidolgozni.

A helyi hulladékgazdálkodási terv

A helyi tervben a hulladékgazdálkodási tervek részletes követelményeiről szóló 126/2003. (VII.15.) Korm.rendelet 1.sz. mellékletének 2.6. és 5.4 pontja alapján „a települési hulladékok körében értelmezhető”, illetve a közszolgáltatás keretébe tartozó, az önkormányzat tulajdonában, üzemeltetésében lévő, vagy megbízásából közfeladatot ellátó szervezeteknél, egészségügy, tömegközlekedés, közterület-fenntartás, stb. keletkező hulladékokkal kell megadni.

A települési hulladékgazdálkodási terv készítésének célja

A települési hulladékgazdálkodási terv készítésének célja kettős:

Egyfelől az országos és regionális tervekben megfogalmazott stratégiai célkitűzések és prioritások helyi szintre történő átültetése, a környezethasználat kedvezőbb arányának kialakítása, az erőforrások hatékonyabb felhasználására tekintettel.

Másrészről a célok, és a cselekvési program felvázolásával – az említett regionális tervvel összhangban – elő kell tudnia segíteni az adott településen élők szempontjából legfontosabbnak tekintett helyi hulladékgazdálkodási problémák megoldását.

A terv céljainak megfogalmazásakor kiemelt szerepet kapott a Győr, Moson és Sopron hulladékgazdálkodási rendszer projektcsoport beruházást előkészítő tanulmányában megfogalmazott komplex hulladékkezelési rendszer, melynek keretében – többek között – regionális kialakítású hulladékudvarok, és a települési szelektív hulladékszigetek, a lakosság számára lehetővé teszik az egyes hulladékfrakciók elkülönített gyűjtését, majd újrahasznosításukat vagy másodnyersanyagként történő felhasználásukat.

Tervben használt fogalmak, definíciói

A települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet alapján:

Települési szilárd hulladék:

- Háztartási hulladék: az emberek mindennapi élete során a lakásokban, valamint a pihenés üdülés céljára használt helyiségekben és a lakóházak közös használatú helyiségeiben és területein, valamint az intézményekben keletkező szilárd hulladék.

- Közterületi hulladék: közforgalmú és zöldterületen keletkező szilárd hulladék.

- Háztartási szilárd hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű hulladék: gazdasági vállalkozásoknál keletkező veszélyesnek nem minősülő szilárd hulladék.

A települési hulladékok körébe beletartoznak a háztartási hulladékokhoz hasonló jellegű és összetételű, azokkal együtt kezelhető más hulladékok is. A települési hulladékokkal együtt rakhatók le azok az egyéb nem veszélyes hulladékok, melyek kielégítik a hulladéklerakás, valamint a hulladéklerakók lezárásának és utógondozásának szabályairól és egyes feltételeiről szóló 22/2001. (X. 10.) KöM rendelet 2. számú melléklete szerinti átvételi követelményeket.

Települési folyékony hulladék:

A szennyvízelvezető hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül el nem nem vezetett szennyvíz, amely emberi tartózkodásra alkalmas épületek szennyvíztároló létesítményeinek és egyéb helyi közműpótló berendezéseinek ürítéséből, a nem közüzemi csatorna- és árokrendszerekből, valamint a gazdasági, de nem termelési technológiai eredetű tevékenységből származik.

Inert hulladék:

Az inert hulladék lerakása során nem megy át jelentős fizikai, kémiai vagy biológiai átalakuláson. Vízben nem oldódik, nem ég, illetve más fizikai vagy kémiai módon nem reagál, nem bomlik le biológiai úton, vagy nincs kedvezőtlen hatással a vele kapcsolatba kerülő más anyagokra oly módon, hogy abból környezetszennyezés vagy emberi egészség károsodása következne be, továbbá csurgaléka és szennyezőanyag tartalma, illetve a csurgalék ökotoxikus hatása jelentéktelen, ezért nem veszélyeztetheti a felszíni vagy felszín alatti vizeket.

Biológiailag lebontható hulladék:

Minden szervesanyag-tartalmú hulladék, ami — anaerob vagy aerob módon — mikroorganizmusok, talajélőlények vagy enzimek segítségével lebontható.

Nem települési hulladék:

Ipari tevékenység során, a kereskedelemben, szolgáltatásban és a mezőgazdaságban keletkező hulladék. Két fő csoportba osztható: veszélyes hulladék és nem veszélyes hulladék.

Veszélyes hulladék:

A Hgt. 2. számú mellékletében felsorolt tulajdonságok közül eggyel vagy többel rendelkező, illetve ilyen anyagokat vagy összetevőket tartalmazó, eredete, összetétele, koncentrációja miatt az egészségre, a környezetre kockázatot jelentő hulladék.

Kezelési terminológia

A különböző kezelési lehetőségeken belül a hasznosítás és az ártalmatlanítás tekinthető a két legjelentősebb kategóriának.

- Hasznosítás: a hulladéknak, vagy valamely összetevőjének a termelésben, vagy szolgáltatásban történő felhasználása.

- Újrahasználat: a terméknek az eredeti célra történő ismételt felhasználása.

- Ártalmatlanítás: a hulladék okozta környezetterhelés csökkentése, környezetet veszélyeztető, szennyező, károsító hatásának megszüntetése, kizárása.

A különböző ártalmatlanítási és hasznosítási lehetőségeket a Hgt. 3. illetve 4. melléklete sorolja fel.

A tervezés első lépése a koncepció felépítéséhez szükséges alapadatok beszerzése volt a települési és a megyei önkormányzatoktól, az illetékes Környezetvédelmi Felügyelőségtől, a Győri Kommunális Szolgáltató Kft-től. Ezt követően a települések bejárásával, az adatok egyezetésével egészítettük ki az adatszolgáltatást.

A helyi tervet ezen információk, továbbá az OHT, a Hulladékgazdálkodási Rendszer Projektcsoport Beruházást Előkészítő Tanulmánya és a Regionális Hulladékgazdálkodási terv alapján állítottuk össze.

Adathiány esetén statisztikai, illetve műszaki becslést, ahol ez sem volt lehetséges, n.a. (nincs adat) jelölést alkalmaztuk.

Az adathiányos területek feltárására a 164/2003. (X.18.) Korm.rendeletben előírt, a 2004. január 1-től kötelező adatszolgáltatás alapján kerül sor.

A hulladékgazdálkodási információs rendszer adatai, valamint a tervezés első fázisának tapasztalatai alapján a tervek két év múlva esedékes aktualizálásakor már pontosabb adatok alapján tervezhetünk.

1. A tervkészítés általános adatai

1.1 Általános adatok

1.1/a. táblázat

A.	Tervezési szint:	helyi
	Település neve:	Ikrény
	Település rangja:	község

B.	Tervek elkészítéséért felelős szervek
	Helyi önkormányzat neve:	Ikrény Község Helyi Önkormányzata
	Cím:	9141 Ikrény, Győri u. 66.
	Telefon:	96/542-050
	Fax:	96/457-013
	E-mail:	-
	Polgármester:	Gergó András
	Jegyző:	Dömötör Judit

C.	Tervkészítő általános adatai
	Név:	ÖKO-TRADE Környezetvédelmi és Víztechnikai Kft.
	Központ:	7624 Pécs, Szegfű u. 19.
	Mérnöki iroda:	7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.
	Levélcím:	ÖKO-TRADE Kft. 7617 Pécs, Pf. 39.
	Telefon:	72/213–766
	Fax:	72/212–748
	E-mail:	iroda@okotrade.hu
	KSH-számjel:	11544346–7422–113–02
	Cégjegyzék szám:	02–09–064858

D.	Tervezés báziséve:	2002 (amennyiben frissebb adat állt rendelkezésre, tervünkben azt szerepeltettük)

E.	Tervezési időszak:	2004–2008. év

Település neve:	Ikrény
Település rangja:	község
Irányítószám:	9141
Telefon körzetszám:	96
Terület (km2):	14,65
Ebből belterületek (km2):	0,93
Lakos szám (fő, 2002):	1579
Lakások száma (db):	462

1.2 A vizsgált terület rövid jellemzése

1.2/a. táblázat

1.3. Környezeti viszonyok

1.3.1. Éghajlati jellemzők

Mérsékelten hűvös, mérsékelten száraz kistáj, de már közel fekszik a mérsékelten meleg körzet határához.

A napfénytartam évi összege meghaladja az 1950 órát (nyáron 780, télen 185 óra). Az éves középhőmérséklet 9,5-10,0°C között van, a vegetációs időszak átlaghőmérséklete 16,5°C körüli. A fagymentes időszak hossza átlagosan 185-190 nap (április 12. után)

A csapadék éves mennyisége 590-640 mm, ebből a vegetációs időszakra 340-370 mm jut. A hótakarós napok száma átlagosan 35.

Az uralkodó szélirány ÉNy-i, az átlagos szélsebesség kevéssel 3 m/s alatt marad.

1.3.2. Domborzati viszonyok

Ikrény Győr-Moson-Sopron megyében, a Kisalföld nagytáj, Győri-medence középtáj, Csornai-sík kistáj területén, annak északi részén helyezkedik el a Rába folyásától 2 km-re. A település a kistáj alacsonyártéri helyzetű medencesíksági területéhez tartozik. A terület tengerszint feletti magassága 113-115 m körüli, mérsékelten észak felé lejt. A felszínt sűrű csatornahálózat tagolja (1km/km² sűrűségű), ezek semlegesítik a domborzat néhol lefolyástalanságot okozó, a felszín elmocsarasodását előidéző szerepét.

1.3.3. Talajtani adottságok

A terület földtanilag a Kisalföld süllyedő medencéjébe épült dunai hordalékkúp D-i lejtővidéke. Felszínét ÉNY-on jelenkori folyóvízi iszap, a Lajta két oldalán folyóvízi kavics, attól D-re és DK-re iszapos-löszös üledéktakaró borítja. A mélyebb rétegek 50-200 m-es mélységig jó víztározó folyóvízi iszapos-homokos-kavicsos rétegekből állnak. Feküjükben is általában vízzel jól ellátott felsőpannóniai rétegek helyezkednek el.

A geotermikus gradiens értéke az országos átlagot meghaladja.

1.3.4. Hidrogeológiai jellemzők

A kistáj földtanilag a Rába északnak dőlő, megsüllyedt hordalékkúp-lejtője, melyet a rossz lefolyású teknőkben tőzeg, a terasz-szigeteken dűnehomok borít (ez utóbbi alatt helyenként kavics is előfordul). Alattuk 50-100 m vastag jó víztározó homokos-kavicsospleisztocén üledékréteg fekszik. (A mélyebb pannóniai üledékek között is vannak jó víztározók). Aszeizmikus terület.

A kistáj a Rába-Rábca és a Marcal vízrendszeréhez tartozik. Az árvizek többnyire a nyár elején jelentkeznek, míg a kisvizek bármely évszakban előfordulhatnak. A folyók vízminősége II. osztályú.

A talajvíz szintje a település térségben 2-4 m között helyezkedik el, mennyisége 3 l/s.km² alatti. A táj nagyobb részén kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos a talajvíz. A szulfáttartalom 60-300 mg/l közötti értéket ér el. Felhasználhatóságát a nitrát tartalom korlátozza.

A rétegvizek mennyisége 1-1,5 l/s.km². Kevés az artézi kút, mélységük ritkán haladja meg a 100 m-t, vízhozamuk 100 l/s alatti.

1.3.5. Növénytársulások

Az Arrabonicum flórajárásba tartozó kistáj legelterjedtebb erdőtársulásait a puhafa fűzligetek (Salicetum albae-fragilis), égerligetek (Alnion glutino-incanae), keményfaligetek (Querceto-Ulmetum hungaricum), és a gyertyános-kocsányos tölgyesek (Querco robori-Carpinetum hungaricum) alkotják. A legszárazabb termőhelyeken a száraz gyöngyvirágos tölgyesek is megjelennek.

Az erdei aljnövényzetben a ligeterdők jellemző fajai mellett a bükkösök elemei is tömegesen előfordulnak. Gyakori fajok a medvehagyma (Allium ursinum), a csodás ibolya (Viola mirabilis), az őszi kikerics (Colchicum autumnale), a bókoló gyöngyperje (Melica nutans). Florisztikai értéket jelentenek a ma már alig fellelhető nyírlápok (Salici pentandre-Betuletum pubescentis).

1.3.6. Természetvédelem és tájvédelem

Ikrény közigazgatási területén természetvédelmi szempontból értékes terület a Holt-Rába és annak környéke, ahol tervben van egy 300ha-os terület védelem alá helyezése.

1.3.7. Területhasználatok

A fontosabb területhasználatok arányát a 1.3.7/a-b. táblázatok mutatják be.

1.3.7/a táblázat: Területhasználat

Fontosabb területhasználatok	Közigazgtási területhez viszonyított arány (%)
Külterület	94
Belterület	6
Lakóterület	3,9
Köztéri zöldfelületek, erdők	-
Iparterület (bel- és külterületen)	5,3

1.4.1. A vizsgált település infrastruktúrája

Ikrény Győrtől délnyugati irányban, kb 6 km távolságra helyezkedik el. Győr felől mellékúton közelíthető meg, illetve kis kitérővel a 85. sz. főközlekedési utat érintve.

A település vasúti közlekedéssel megközelíthető.

1.4.1/a. táblázat: A település egyéb infrastrukturális jellemzői:

Úthálózat hossza:	7 km
Ivóvízzel ellátott lakások száma:	457 lakás
Csatornahálózatra rákötött lakások száma:	300 lakás (kb. 65%)
Elektromos áram ellátottság:	462 lakás
Vezetékes gázszolgáltatás:	300lakás (kb. 65%)

1.4.2. A vizsgált település területén folytatott ipari-, szolgáltatási tevékenységek

A településen több ipari vállakozás és egyéni vállalkozó tevékenykedik, ezek közül a Colorama Kft. festékkeverő üzeme lehet potenciális szennyezőforrás.

Egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező, szolgáltatási tevékenységet végző lakosok nagy számban vannak jelen a településen.

1.4.3. A vizsgált település területén folytatott mezőgazdasági tevékenységek

A településen 1 db nagygazdaság üzemel (Ezres telep, Inicia Bt.), mely szarvasmarha tenyésztéssel foglalkozik.

1.4.4 Idegenforgalom

A településen számottevő idegenforgalom nincs.

1.5. A település környezeti állapota

1.5.1.Talaj és talajvíz

A talajt és a talajvizet veszélyeztető potenciális szennyezőforrások az Inicia Bt. szarvasmarha telepe, illetve a Colorama Kft.

A volt Állami Gazdaság területén található egy kármentesítést igénylő talajszennyeződés (belterületen). A területen a 80-a évek végéig működött a gazdaság gázolaj töltőkútja, és a tartályokból több ezer liter üzemanyag szivárgott el, illetve a kút felszámolásakor több ezer liter gázolajat szivattyúztak ki a talajból.

A település vonatkozásában nincsenek kiadott kármentesítési kötelezések (forrás: ÉDU-KöFe)

A talajtani jellemzőeket az 1.3.3. fejezet foglalja össze.

1.5.2. Felszíni víz

A település közigazgatási területén belül a következő vízfelületek találhatók:

- Rába

- Rábca

- Rózsás csatorna

- Vízisí pálya (Bánya-tó)

- Öntözőcsatorna

- Holt-Rába

A településen egy hatóságilag engedélyezett szabad strand működik, a Győri út melletti bányatavon.

1.5.4. Levegő

A község közigazgatási területén belül hat légszennyező üzem szerepel a Környezetvédelmi Felügyelőség nyilvántartásában:

- Inicia Rt. tehenészeti telep

- Kisalföldi Állami Gazdaság – Kranitz Gyula Dózsamajor

- Inicia Rt. központi major

- Inicia Rt. Lesvári Szárító

- Gyarmati Rezső Kisüzemi Pékség

- MOL Rt. Kőolaj és Földgázszállító Üzltág, Gázátadó Állomás

1.5.5. Zaj és rezgés

Rendszeres zavaró zajforrás a településen nem található, továbbá a gépkocsiforgalom okozta zajterhelés sem számottevő.

2. A tervezési területen keletkező, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó hulladékok mennyisége és eredete

A jogszabályi előírások értelmében a helyi hulladékgazdálkodási terveknek a következő hulladékokra kell kitérnie:

- a településen keletkező – a közszolgáltató által begyűjtött – települési szilárd és folyékony hulladék, a települési szilárd hulladékokból szelektíven gyűjtött frakciók (veszélyes és nem veszélyes);

- az önkormányzat felelősségi körébe tartozó veszélyes hulladékok

- kiemelten kezelendő hulladékáramok;

- a területen felhalmozott és nem megfelelően kezelt vagy ártalmatlanított (pl. illegálisan lerakott vagy elhagyott) hulladékok.

A tervezés bázisévét a 2002. adatok képezik. Amennyiben ezek nem álltak rendelkezésre, a legfrissebb információforrás használatára került sor.

Adathiány esetén statisztikai, illetve műszaki becslést, ahol ez sem volt lehetséges, n.a. (nincs adat) jelölést alkalmaztuk.

2.1 A tervezési terület éves hulladékmérlegének bemutatása

2.1.1. Nem veszélyes hulladékok

A településen képződő hulladékok nagy részét a települési szilárd és folyékony hulladékok képezik. Az egyes hulladéktípusok begyűjtését a Győri Kommunális Szolgáltató Kft. végzi, míg az ártalmatlanításról — a már említet szolgáltatón kívül — a Pannon Víz Rt. gondoskodik. Ezekre a hulladéktípusokra vonatkozóan számszerű adatokat a Győri Kommunális Szolgáltató Kft. bocsátott rendelkezésünkre.

A nem veszélyes hulladékkörbe tartozó hulladéktípusok 2002. évben képződött mennyiségét a 2.1.1/a táblázat foglalja össze.

2.1.1/a. táblázat: A településen keletkező nem veszélyes hulladékok és éves mennyiségük (tonna/év; 2002. évre)

Hulladék	Mennyiség (t/év)
Települési szilárd hulladék	477,2*
Települési folyékony hulladék	15000*
Kommunális szennyvíziszap	0
Építési-bontási hulladékok, egyéb inert hulladékok	n.a.
Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok***	n.a.
Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok***	n.a.
Összesen	15477,2

Hulladék típus	%	t/év
Papír	17	81,1
Műanyag	6	28,6
Üveg	4	19,1
Fém	4	19,1
Szerves bomló	35	167
Szervetlen maradék	33	157,5
Veszélyes	1	4,8
Összesen	100%	477,2

* becsült adat (ld. szöveges rész), valamint a települési folyékony hulladék sűrűsége 1.1 t/m³(az adat a Pécsi Vízmű Rt. adatszolgáltatása alapján)

** a településen szennyvíztisztító telep nem található

*** tervünkben csak az önkormányzat felelősségi körbe tartozó tevékenységekből képződő hulladékokra tértünk ki

Települési szilárd hulladék:

Az Ikrényben keletkezett lakossági települési szilárd hulladék — a szolgáltató által megadott — mennyisége 2378 m³, továbbá a közületektől begyűjtött hulladékok mennyisége 8m³ volt 2002-ben.

Az országos felmérések eredményeit is tartalmazó Projekt beruházást előkészítő tanulmányában, valamint az OHT-ban foglaltak alapján, a települési szilárd hulladék sűrűsége 0.2 t/m3. A becsült sűrűség és a tényleges térfogat ismeretében a hulladék tömege számítható.

A települési szilárd hulladékot – közszolgáltatási szerződés keretében – heti egy alkalommal a Győri Kommunális Szolgáltató Kft. szállítja el pormentes, öntömörítős gépjárművel a győri, Pápai úton található hulladéklerakójába.

Az önkormányzat 11/2002. (VI. 25.) rendelete alapján lehetőség van a háztartási eredetű, nem vállalkozási tevékenységből származó lakossági hulladék győri hulladéklerakón történő ingyenes elhelyezésére, a lakóhely igazolása mellett, 3 m³-ig.

A települési szilárd hulladékot alkotó egyes hulladékfrakciók mennyiségét, arányát a Projekt beruházást előkészítő tanulmánya alapján becsültük meg, melyet a 2.1.1/b. táblázat foglal össze. A becslés szükségességét azzal indokoljuk, hogy az értékeket a célkitűzések és a tervezés során, mint mértékadó, szelektíven gyűjtendő mennyiségeket kell figyelembe vennünk.

2.1.1/b. táblázat: A települési szilárd hulladék alkotóinak aránya és becsült mennyisége (2002. évre)*

* a becslés a Győr és Térsége Hulladékgazdálkodási Rendszer Projekt 2003-ra vonatkozó hulladék-összetételi arányait veszi figyelembe, mivel korábbi 2002. évi összetételi adatok nem álltak rendelkezésre.

Települési folyékony hulladék:

A települési folyékony hulladékok esetében az adatszolgáltatás nem teljes. Így részben a Győri Kommunális Szolgáltató Kft. által szolgáltatott szippantási adatokra, részben a településen elvben keletkező, becsléssel kalkulált számadatra támaszkodhattunk.

Az adatszolgáltatás szerint 2002-ben az elszállításra került lakossági és közületi folyékony hulladék mindösszesen 1092 m³ (1200 tonna, 1.1 t/m3 sűrűséggel számítva) volt. Azonban a csatornázottság mértékét figyelembevevő becslésünk alapján a keletkezett mennyiség ennél nagyobb, mintegy napi 37,6 m³ (13700 m³/év, 15000t/év) — (70 l /fő/nap fajlagos szennyvíz kibocsátás — a regionális tervet figyelembe véve—, 300 csatornahálózatra kötött lakás, 457 ivóvízzel ellátott lakás figyelembevételével). A különbség abból részben abból adódhat, hogy a csatornahálózatra rá nem csatlakozott lakások szennyvizének egy része szikkasztó földmedencékben kerül ártalmatlanításra és az elszivárgás után visszamaradó besűrűsödött folyékony hulladék mennyisége az eredetinek csupán 8-9 %-a, (az összes hulladékra nézve ez 1160m³ évente). A különbség okát pedig nyilvánvalóan az képezi, hogy a település szennyvízcsatorna hálózata nem régen került kiépítésre, és az elszállított folyékonyhulladékra vonatkozó adataink 2002. évre érvényesek.

Kommunális szennyvíziszap

Kommunális szennyvíziszap a településen nem keletkezik, mivel a közcsatornán elvezetett szennyvíz tisztítása a közigazgatási területen kívül, a győri szennyvíztelepen történik.

Inert hulladékok

Építési-, bontási- és egyéb inert hulladékokkal mennyiségére vonatkozóan szintén nem állt rendelkezésünkre adat. A hulladékgazdálkodási rendszer projekt előkészítő tanulmánya szerint a régióban, 2002-ben keletkezett inert hulladékok mennyisége 0.38 tonna/fő (600 t/év Ikrényben) volt.

2.1.2. Kiemelten kezelendő hulladékáramok

Az önkormányzat felelősségi körébe tartozó, a települési szilárd hulladéktól elkülönítetten gyűjtött, kiemelten kezelendő hulladékáramok és 2002. évi alakulását a 2.1.2/a. táblázat foglalja össze.

2.1.2/a. táblázat: Az önkormányzat felelősségi körébe tartozó, a települési szilárd hulladéktól külön, kiemelten kezelendő hulladékáramok és éves mennyiségük (tonna/év):

Hulladék		Mennyiség (t/év)
Veszélyes hulladékok	Hulladékolajok	n.a.
	Akkumulátorok és szárazelemek	n.a.
	Elektromos és elektronikai hulladékok	n.a.
	Kiselejtezett gépjárművek	n.a.
	Egészségügyi hulladékok	n.a.
	Állati eredetű hulladékok	n.a.
	Növényvédő szerek és csomagoló eszközeik	n.a.
	Azbeszt	n.a.
	Egyéb hulladék	n.a.
Nem veszélyes hulladékok	Csomagolási hulladékok összesen	7,5*
	Lomtalanítási hulladék	15,05**
	Egyéb hulladék	n.a.

Csomagolási hulladék típusok	Belgium m/m%	Mennyiség (t/év)
Üveg	44,3	38,5
Papír-kartonpapír	18,8	16,3
Acél	11	9,5
Alumínium	1,4	1,2
PET	6,3	5,5
HDPE	2,3	2
Vegyes összetételű kompozit	2,8	2,4
Egyéb hasznosítható	12,9	11,2
Egyéb nem hasznosítható	0,2	0,2
Összesen	100 %	86,8

Csomagolási hulladék típusok	arány (%)	Mennyiség (m³/év)
Papír	24,2	9,08
Műanyag	70	26,29
Fehér üveg	2,9	1,1
Színes üveg	2,9	1,1
Összesen	100	37,57

Hulladék						Mennyiség (t)
Települési szilárd hulladék						750 m³
Települési folyékony hulladék						n.a.
Kommunális szennyvíziszap						0
Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok						n.a.
Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok*						n.a.
Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok*						n.a.
Összesen						0

Hulladék	Településre beszállított (t/év)	Településről kiszállított (t/év)
Települési szilárd hulladék Települési folyékony hulladék Kommunális szennyvíziszap	0	477,2
	0	1092*
	0	0
Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok	n.a.	n.a.
Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok	n.a.	n.a.
Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok	n.a.	n.a.
Összesen	0	1569,2

* 2003. évi adat

** Győri Kommunális Szolgáltató Kft. adatszolgáltatásából

A fenti hulladékok mennyiségéről (a csomagolási és lomtalanítási hulladék kivételével) nem állt rendelkezésre adat. Begyűjtésük, szakszerű kezelésük megoldatlan.

A településen 2003. óta egy szelektív gyűjtő sziget teszi lehetővé a lakosságnál keletkező csomagolási hulladékok elkülönített gyűjtését. A gyűjtőponton 4 db konténer található, melyekben papír, műanyag, fehér- és színes üveg gyűjthető.

A lomhulladék időszakos szelektív begyűjtését a kommunális közszolgáltatói évi egyszeri alkalommal szervezett lomtalanítási akció keretében – díjtalanul – biztosítja.

A Győri Kommunális Szolgáltató Kft. által szolgáltatott adat szerint 2002. évben a lomtalanítási hulladék 15,05 tonna volt.

A településen képződő egészségügyi hulladékok mennyiségéről nincs információnk, ezért azt a későbbiekben sem tűntettük fel.

2.1.3 Csomagolási hulladékok

A csomagolási hulladékok egy része a többi települési szilárd hulladékkal együtt keverve kerül elszállításra, majd lerakással történő ártalmatlanításra, így annak mennyiségére vonatkozó konkrét adatok ez esetben nem álltak rendelkezésre.

Ugyanakkor a csomagolási hulladékok körét, mint kiemelten kezelendő hulladékáramot, a terv ütemezési fejezeteiben figyelembe kellett vennünk. Ebből kifolyólag becsléseket végeztünk – az OHT-t és a regionális tervet alapul véve – a keletkező mennyiségek meghatározására.

Az OHT szerint a Magyarországon forgalomba kerülő csomagoló anyag mennyisége 55 kg/lakos/év. A településen keletkező csomagolási hulladékok mennyisége tehát – 1579 lakosra vonatkoztatva – 86845 kg, azaz megközelítőleg 86,8 tonna.

A forgalomba kerülő csomagolóanyagok – jó közelítéssel – teljes mennyisége települési hulladékként jelenik meg. A településen ennek csak egy részének (a Kommunális Szolgáltató Kft. adatszolgáltatása szerint 7,5 tonna) szelektív begyűjtése történt meg.

Mivel mennyiségükre vonatkozóan tényleges adatok nem álltak rendelkezésre, így a tervezés alapjául vett, a belgiumi %-os megoszlás szerint becsült adatokat foglaltuk össze a 2.1.3/a. táblázatban.

2.1.3/a. táblázat: A csomagolási hulladékok és éves becsült mennyiségük (tonna/2002.év)

2.1.3/b. táblázat: A visszagyűjtött csomagolási hulladékok frakciónkénti mennyisége

* Győri Kommunális Szolgáltató Kft. által 2003-ban begyűjtött mennyiség (1 szelektív szigeten)

2.2 A felhalmozott hulladékok típusa és mennyisége

2.2.1 Nem veszélyes hulladékok

2.2.1/a. táblázat: A településen felhalmozott, további kezelést igénylő nem veszélyes hulladékok és mennyiségük (tonna)

* tervünkben csak az önkormányzat felelősségi körbe tartozó tevékenységekből képződő hulladékokra tértünk ki

A településen működő, vagy bezárt (rekultiválatlan) hulladéklerakó — mely a 22/2001 (X. 10.) KöM. Rendelet értelmében környezetvédelmi felülvizsgálat köteles — nem található.

A településen problémát jelent az illegális hulladéklerakás. A területen 4 jelentősebb méretű illegális hulladéklerakó is található (Vasúti rakodó, Győri erdő, Állomási erdő, Öregmajor). Az említett helyeken felhalmozott hulladékok összes becsült mennyiségét a 2.2.1/a táblázat tartalmazza.

A településen található házi építésű, nem rendszeresen ürített folyékony hulladék tározók telítettségi állapotáról nincs információnk. A csatornahálózatra nem csatlakozott lakások szennyvizének nagy része minden valószínűség szerint a nyitott falú szikkasztókon keresztül elszivárog.

2.2.2 A területen felhalmozott, kiemelten kezelendő hulladékáramok

A településen felhalmozott, és kiemelten kezelendő hulladékáramok tekintetében adatokkal nem rendelkezünk, az önkormányzat nyilatkozata, és helyszíni bejárásunk során szerzett tapasztalataink alapján elmondható, hogy a településen kiemelten kezelendő felhalmozott hulladékot nem észleltünk.

A település közigazgatási területén dögkút nem található.

2.2.3 Csomagolási hulladékok

A településen nem található további kezelést igénylő, felhalmozott csomagolási hulladék.

2.3 A településre beszállított és onnan kiszállított hulladékok típusa és éves mennyisége

2.3.1 Nem veszélyes hulladékok

2.3.1/a. táblázat: A településre beszállított és onnan kiszállított nem veszélyes hulladékok és éves mennyiségük (tonna/2002.év)

* a Győri kommunális szolgáltató által elszállított hulladék mennyisége 1161m3, melynek sűrűsége 1.1 t/m3.

A települési szilárd hulladékot teljes egészében a Győri Kommunális Szolgáltató szállítja el a győri Pápai úti lerakóra.

A településen képződő települési folyékony hulladék szállítását szintén a Győri Kommunális Szolgáltató Kft. végzi, és a győri szennyvíztelepre szállítja.

A településre hulladékot nem szállítanak be.

2.3.2 A településre beszállított és onnan kiszállított, kiemelten kezelendő hulladékáramok

A településre beszállított és onnan kiszállított, kiemelten kezelendő hulladékáramokra vonatkozóan – a már említett lomhulladék és csomagolási hulladék kivételével – adatok nem állnak rendelkezésre. A lomhulladék 2002-ben elszállított mennyisége 15,05 tonna volt, míg a szelektíven gyűjtött csomagolási hulladékok össztömege 7,5 tonna volt 2003-ban.

2.3.3. A településre beszállított és onnan kiszállított csomagolási hulladékok

A településre csomagolási hulladékot nem szállítanak be, a kiszállítás részben a települési hulladékkal keverten történik. A 2003-ban szelektíven gyűjtött hulladékok mennyisége a következő:

Papír: 9,08 m³(kb. 1,8 tonna)

Műanyag: 26,29 m³(kb. 5,3 tonna)

Fehér üveg: 1,1 m³(kb. 0,2 tonna)

Színes üveg: 1,1 m³(kb. 0,2 tonna)

A keletkezett csomagolási hulladékok mennyisége a becslések szerint mintegy 86,8 tonna volt a bázisévben, de ennek csak egy része került szelektíven begyűjtésre.

2.4 A tervezési terület éves hulladékmérlegének bemutatása

2.4.1. Nem veszélyes hulladékok

2.4.1/a. táblázat: A nem veszélyes hulladékok kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg)

Hulladék	Hasznosítás*		Égetés**		Lerakás		Egyéb kezelt***			Nem kezelt
Hulladék	t/év	%	t/év	%	t/év	%	t/év	%	t/év		%
Települési szilárd hulladék	-	-	-	-	477,2	100	-	-	-		-
Települési folyékony hulladék	-	-	-	-	-	-	1092	7,3	13908		92,7
Kommunális szennyvíziszap	-	-	-	-	-	-	-	-	-		-
Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok	n.a.	n.a.	n.a.	n.a	n.a.	n.a.	n.a.	n.a.	n.a.		n.a.
Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok	n.a.	n.a.	n.a.	n.a	n.a.	n.a.	n.a.	n.a.	n.a.		n.a.
Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok	n.a.	n.a.	n.a.	n.a	n.a.	n.a.	n.a.	n.a.	n.a.		n.a.
Összesen					477,2	3,1	1092	7,1	13908		89,8

Hulladék		Hasznosítás*		Égetés**		Lerakás		Egyéb kezelt***
		t/év	%	t/év	%	t/év	%	t/év	%
Veszélyes hulladékok	Hulladékolajok	n.a	-	n.a	-	n.a	-	n.a.
	Akkumulátorok és szárazelemek	n.a	-	n.a	-	n.a	-	n.a	-
	Elektromos és elektronikai hulladékok	n.a	-	n.a	-	n.a	-	n.a	-
	Kiselejtezett gépjárművek	n.a	-	n.a	-	n.a	-	n.a	-
	Egészségügyi hulladékok	n.a	-	n.a	-	n.a	-	n.a	-
	Állati eredetű hulladékok	n.a	-	n.a	-	n.a	-	n.a	-
	Növényvédő szerek és csomagoló eszközeik	n.a	-	n.a	-	n.a	-	n.a	-
	Azbeszt	n.a	-	n.a	-	n.a	-	n.a	-
	Egyéb hulladék	n.a	-	n.a	-	n.a	-	n.a	-
Nem veszélyes hulladékok	Csomagolási hulladékok összesen	7,5	100	-	-	-	-	-	-
	Lom	n.a.	-	n.a.	-	47.65	100	n.a.	-
	Egyéb hulladék	-	-	-	-	-	-	-	-

* anyagában történő hasznosításra átadott mennyiség

** energianyerés céljából végzett hasznosítás

*** égetés, ha az nem párosult energiahasznosítással, vagy biológiailag kezelt hulladékok

Jelenleg a lakossági mezőgazdasági, konyhai hulladék egy részét feltehetőleg elégetik, trágyadombra helyezik, vagy állati takarmányként hasznosítják, illetve a kommunális hulladékkal keverve, vagy zöldhulladékként elvitetik.

2.4.2 Kiemelten kezelendő hulladékáramok

2.4.2/a. táblázat: Az önkormányzati felelősségi körbe tartozó kiemelt hulladékáramok kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg)

* anyagában történő hasznosításra átadott mennyiség

** energianyerés céljából végzett hasznosítás

*** égetés, ha az nem párosult energiahasznosítással, vagy biológiailag kezelt hulladékok

Az önkormányzat nyilatkozata szerint a településről állati eredetű hulladék kiszállításra nem került, ami nem feltétlen jelenti azt, hogy annak keletkezésével sem kell számolnunk, de ezek feltehetőleg zömmel a 71/2003. (VI.27.) FVM rendelet 5. § (2) bekezdése alá tartozó, 50 kg alatti össztömeget meg nem haladó, kedvtelésből tartott állatok tetemei, melyek eltemetésére a saját telken lehetőség nyílik. A településre vonatkozó egyedi, állattartási követelményeket az Ikrény község Önkormányzat Képviselőtestületének 1/2004. (I. 28.) Önkormányzati rendelete tartalmazza, valamint az elhullott nagytestű állatok elszállítására vonatkozóan a település önkormányzata szerződést készített a Győri ATEV-el.

2.4.3 Csomagolási hulladékok

A településen már 2003. óta lehetőség van csomagolási hulladékok elkülönített gyűjtésére. Az egyes hulladékfrakciók mennyiségére vonatkozó adatok a 2.3.3. fejezetben találhatók, de a hasznosításról információink nincsenek.

3. A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvető műszaki követelmények

A tervezési területen a hulladékgazdálkodással kapcsolatos helyi hatósági feladatokat a település jegyzője, valamint az illetékes Környezetvédelmi Felügyelőség látja el.

Az önkormányzat képviselőtestülete a települési hulladékkezeléssel kapcsolatos tevékenységek szabályozására a következő rendeleteket hozta:

- 11/2002. (VI. 25.) számú Önkormányzati rendelet a helyi környezet védelméről, a közterületek és ingatlanok rendjéről, a település tisztaságáról

- 1/2004. (I.28.) számú önkormányzati rendelet az állatok tartásáról

A területen folyó, hulladékkezelésre kiadott környezetvédelmi hatósági engedélyeseket és érvényes engedélyeiket a 3/a. táblázat foglalja össze.

3/a. táblázat: A területen folyó, hulladékkezelésre kiadott környezetvédelmi hatósági engedélyesek megnevezése, címe, az engedély tárgya, száma, érvényessége

Engedélyes neve	Cím	Telephely	Tárgy	Engedély száma	Érvényességi idő
Győri Kommunális Szolgáltató Kft	9024 Győr, Kálvária u. 4–10	Győr, Pápai u. 51.	Engedély hulladékok begyűjtésére és szállítására	14-1269/11/ 2003.	2003.09.18 - 2006.09.18.
Győri Kommunális Szolgáltató Kft.	9024 Győr, Kálvária u. 4–10	Győr, Pápai u. 51.	Települési hulladékok előkezelése és ártalmatlanítása	H 13180-7/2003	2003.09.08 –2006.09.08

4. Az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések

4.1. Szelektív hulladékgyűjtés

A településen a szelektív hulladékgyűjtés már 2003. óta működik. Az egyes hulladékfrakciók elkülönített gyűjtésére a település központi helyein kihelyezett, speciális konténerekben van lehetőség.

A Győri Kommunális Szolgáltató Kft. 1 szigetet azaz 1x4 konténert helyezett ki a településre 2003-ban.

A gyűjtőpontokon 1,1 m³-e alulürítős konténerek találhatók, melyekben papír, műanyag, fehér- és színes üveg gyűjtésére van lehetőség.

4.2. Zöldhulladék

A kommunális közszolgáltató – igény szerint – lomok, illetve zöld hulladék (nyesedék, faágak, stb.) elszállítását végzi a területről.

Az ezzel kapcsolatos egyeztetéseket az önkormányzat a lakossági igények szerint önállóan szervezi.

4.3. Veszélyes hulladék

A lakossági veszélyes hulladék összetevőire vonatkozó speciális intézkedések (gyűjtés, visszavétel) nincsenek érvényben a településen.

Az állati hullák elhelyezéséről a 17/2003. (X. 30.) Önkormányzati rendelet rendelkezik.

4.4. Szennyezett területek megtisztításának, rekultivációjának szükségessége

Rehabilitálandó tájsebek kis számban fordulnak elő a területen. Ikrényhez egy, ma már nem üzemelő, kb. 2ha területű kavicsbánya-tó tartozik, melyen vízisport központ kivitelezését tervezik.

A település vonatkozásában nincsenek kiadott kármentesítési kötelezések (forrás: ÉDU-KöFe)

5. A hulladékok kezelése, a kezelőtelepek és létesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások

A településen hulladékkezelési tevékenységet nem végeznek, MÉH-telep, hulladékkereskedő nem tevékenykedik. Dögkút a községben nem üzemel.

A hulladékok elszállítását a 3/a. táblázatban felsorolt szolgáltatók végzik.

Győri Kommunális Szolgáltató Kft. szolgáltatásának általános ismertetése:

A vizsgált területen képződő települési szilárd hulladék begyűjtését, a Győri Kommunális Szolgáltató Kft. végzi.

A lakossági és a közületi (2002-ben összesen 477,2 tonna) szilárd hulladék elszállítása heti egy alkalommal történik. Az elszállított hulladék ártalmatlanítását a Győri Kommunális Szolgáltató Kft. Pápai úti telephelyén (Győr, Pápai u. 51.) deponálással végzik.

A hulladéklerakó 2008. december 31-éig üzemelhet, ezt követően rekultivációját meg kell kezdeni. A bezárást követően az újonnan létrehozandó, megfelelő műszaki védelemmel ellátott győri sas-hegyi lerakóban történik a hulladéklerakás.

A településen keletkező folyékony hulladék szállítását szintén a fenti szolgáltató végzi. A 2002-ben elszállított mennyiség 1092 m³ volt. A szállításra használt jármű típusáról nincs információnk. A szippantott hulladék kezelése a győri szennyvíztelepen történik.

5.1 Hulladékok gyűjtése és szállítása

A települési szilárd hulladék begyűjtése során használt edényzetet a Győri Kommunális Szolgáltató Kft. bocsátja rendelkezésre (462 darab 110 l-es szabványos hulladékgyűjtő edényzet;– 2002-i állapot szerint).

A településen gyűjtést végző szervezet adatait a 3/a. és 5.1/a. táblázatok tartalmazzák

5.1/a. táblázat: A nem veszélyes hulladékokat begyűjtő szervezet

Hulladék	Begyűjtő, szállító neve	Székhely (település)	Begyűjtött hull. Menny. (t/év)	Begyűjtő kap. (t/év)	Begyűjtésre használt szállítóeszköz	Kezelő megnevezése
Települési szilárd hulladék	Győri Kommunális Szolgáltató Kft.	Győr	1045 (Ikrény)	60000	öntömörítős gépjármű	Győri Kommunális Szolgáltató Kft

5.2 A területen folytatott hulladékkezelési tevékenység általános ismertetése

A vizsgált területen kezelési tevékenységről – a nem engedély kötelesnek minősülő – lakossági (házi) zöldhulladék komposztálásán kívül nincs tudomásunk.

Ennek mennyiségére vonatkozóan adatokkal nem rendelkezünk.

5.3 A települési folyékony hulladékkal való gazdálkodás elemzése

A vizsgált területen a települési folyékony hulladék begyűjtését és szállítását végző szolgáltató a Győri Kommunális Szolgáltató Kft.

A települési folyékony hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeit a 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet szabályozza, továbbá a Hgt. előírja, hogy az önkormányzat köteles közszolgáltatást biztosítani, a közszolgáltatót helyi rendeletben megnevezni (mely az 5/2003. (IV. 1.) Önkormányzati rendeletben megtörtént). Ugyanakkor az ingatlan tulajdonosok felelőssége az ingatlan területén keletkező szennyvíz tárolására szolgáló létesítmények előírás szerinti megvalósítása, a keletkező szennyvizek elszállíttatása, amely az erre a feladatra jogosult, megfelelő engedéllyel rendelkező közszolgáltató vállalkozók igénybevételével lehetséges.

A településen keletkező szennyvíz másik része szennyvízcsatornán keresztül jut el a győri szennyvíztisztító-telepre.

5.3.1. A településen keletkező folyékony hulladék mennyisége

A települési folyékony hulladékra vonatkozó mennyiségi adatokat a regionális hulladékgazdálkodási terv adatai alapján és szakértői állásfoglalás alapján becsültük (ld. 2.1.1. fejezet). A évente keletkező becsült mennyiség az 5.3.1/a. táblázatban található.

Azonban az elszállításra került mennyiség a keletkezett mennyiségnek csak kis hányada

5.3.1/a. táblázat: A településen keletkező települési folyékony hulladék mennyisége

	Leé (m³/év/fő)	Mennyiség (m³/év)	Mennyiség (t/év)*
Települési folyékony hulladék	25.5	13700	15000

*A települési folyékony hulladék sűrűsége 1.1 t/m³, a Pécsi Vízmű Rt. szakértői adatszolgáltatása alapján

5.3.2. A települési folyékony hulladék kezelése

A települési folyékony hulladék elszállítása szippantós járművekkel történik. A szippantott szennyvizet a szállító a Pannon-Víz Rt.-el kötött megállapodás alapján a győri Dél-nádorvárosi átemelőnél kiképzett fogadóműtárgyba juttatja. A Pannon-Víz Rt. adatszolgáltatása alapján a társaság a szippantott szennyvizet kizárólag a Győri Kommunális Szolgáltató Kft-től, mint szállítótól fogad a tervezési területen.

5.4. A települési szennyvíziszappal való gazdálkodás helyzet elemzése

A településről csatornahálózaton keresztül elszállított szennyvíz a győri szennyvíztisztító telepen kerül tisztításra. A művelet során keletkező iszap mennyiség Győr hulladékgazdálkodásában jelenik meg.

6. Az elérendő hulladékgazdálkodási célok meghatározása

A legalapvetőbb célok a következők:

§ A hulladék keletkezésének megelőzése, a keletkező hulladékok mennyiségének és veszélyességének csökkentése

§ A hasznosítási arány növelése, a lerakásra kerülő hulladékok mennyiségének és arányának csökkentése

§ A tovább nem hasznosítható hulladékok környezetkímélő módon történő ártalmatlanítása

A Győr és Térsége Hulladékgazdálkodási Rendszer Projekt célja egy korszerű, komplex kezelő hálózat kiépítése, ezáltal a lakosságnál képződött hulladékok hulladéklerakóban elhelyezendő mennyiségének minimálisra csökkentése. A projekt megvalósulásának alapvető feladata a gyűjtési-, szállítási rendszer és, a hulladékártalmatlanítás korszerűsítése (kiemelten értve ezalatt a lerakásra kerülő hulladékok mennyiségének minimalizálását), valamint az érintett területek tájsebeinek felszámolása.

6.1. A hulladékkezelés csökkentési célkitűzései a tervezési területen, a tervidőszak végére várhatóan keletkező hulladékok mennyisége és összetétele

6.1.1 A képződő hulladékok mennyiségének várható alakulása

A településeken keletkező hulladékok mennyiségét előre várhatóan érdemben befolyásoló tényezők:

Ipari üzemek bezárása vagy újak létesítése:

Nem várható

Növénytermesztés, állattartás volumenében változás:

Nem várható

Lakosság számának várható, lényeges változása

Nem várható

Idegenforgalom felfutása

Nem várható

A nem veszélyes hulladékok mennyiségének várható alakulása a tervidőszakban a 6.1.1/a. táblázatban látható.

Nem veszélyes hulladékok

6.1.1/a. táblázat: A nem veszélyes hulladékok keletkezésének tervezett mennyisége

Hulladék	2002. (t/év)	2005. (t/év)	2008. (t/év)
Települési szilárd hulladék *	477,2	499±5	522±5
Települési folyékony hulladék	15000	Nem progosztizálható	Nem progosztizálható
Kommunális szennyvíziszap **	-	-	-
Építési-, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok	n.a.	- (+3% évente) ***	- (+3% évente) ***
Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok ****	n.a.	-	-
Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok ****	n.a.	-	-

Csomagolási hulladék típusok	Belgium m/m%	2002. évre (t/év)	2005. évre (t/év)	2008. évre (t/év)
Üveg	44,3	38,5	40,4±1	42±1
Papír-kartonpapír	18,8	16,3	17,1±1	17,8±1
Acél	11	9,5	10±1	10,4±1
Alumínium	1,4	1,2	1,3±0.1	1,3±0.1
PET	6,3	5,5	5,7±1	6±1
HDPE	2,3	2	2,1±0.1	2,2±0.1
Vegyes összetételű kompozit	2,8	2,4	2,6±0.1	2,7±0.1
Egyéb hasznosítható	12,9	11,2	11,8±1	12,2±1
Egyéb nem hasznosítható	0,2	0,2	0,2±0.1	0,2±0.1
Összesen	100 %	86,8	91,2±5	94,7±5

* Győr, Moson és Sopron Hulladékgazdálkodási Rendszer Projektcsoport beruházást előkészítő tanulmánya alapján

** a település közigazgatási területén nincs szennyvíztisztító telep

*** magyarázat a szöveges részben

**** csak az önkormányzatok felelősségi körébe tartozó tevékenységekből keletkező hulladékokat kell szerepeltetni

Települési szilárd hulladék

A települési szilárd hulladékokra előirányzott mennyiségi növekedés a Győr, Moson és Sopron Hulladékgazdálkodási Rendszer Projektcsoport beruházást előkészítő tanulmányában került meghatározásra (évi 1.5%).

Csökkenés nem várható, lassú, de egyenletes növekedés prognosztizálható.

Települési folyékony hulladék

A Nemzeti Települési Szennyvízkezelési és –tisztítási Megvalósítási Programról szóló 25/2002. (II.27.) Korm. rendelet (módosítva a 163/2004. (V.21.) Korm. rendelettel), valamint a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és –tisztítási Megvalósítással összefüggő szennyvízelvezetési agglomerációk lehatárolásáról szóló 26/2002. (II. 27.) Korm. rendelet szerint (módosítva a 164/2004. (V.21.) Korm. rendelettel) Ikrény a győri agglomerációba tartozik. Mivel Győr agglomerációja 15000 LE feletti (330759LE) kibocsátással jellemezhető, így a 25/2002. (II.27.) Korm. rendelet alapján 2010. december 31-ig meg kell valósítani a települési szennyvizek közműves szennyvíz elvezetését, és a szennyvizek biológiai tisztítását, illetőleg a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezését.

A 2003. évi LXXXIX. A környezetterhelési díjról szóló törvény szerint azon fogyasztók, akik a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem kötnek rá, talajterhelési díjat kell, hogy fizessenek.

Ikrény esetében a csatornázottság gazdaságos megvalósíthatósága már elérte a maximumot, de a lehetséges rákötések száma még növekedhet. Ez a változás a keletkező folyékony hulladék mennyiségét is befolyásolja. Mivel azonban a rákötések ütemezése kiszámíthatatlan, így a tervezési időszakra vonatkozóan nem tudunk előrejelzésekkel szolgálni.

Kommunális szennyvíz iszapok

A szennyvízcsatorna-hálózat kapacitásának kihasználása mértékében várhatóan változni fog a településre jutó szennyvíziszapok mennyisége, de nem prognosztizálható.

Építési-, bontási és egyéb inert hulladékok

Az önkormányzat nyilatkozata szerint a településen a tervidőszakot érintően jelentősebb ingatlan fejlesztések, építkezések, bontások nem valószínűsíthetők, ezért az ilyen jellegű hulladékok mennyiségének nagymértékű növekedésével sem kell számolni.

Az esetlegesen előforduló települési fejlesztések esetén, az építési és bontási tevékenységek során keletkező hulladékokkal kapcsolatban a 45/2004. (VII.26.) BM-KvVM. együttes rendelet (az építési és bontási hulladék keletkezésének részletes szabályairól szóló rendelet) előírásait kell szem előtt tartani.

A Hulladékgazdálkodási Projektcsoport tanulmány adatai szerint a lakosságarányosan képződő inert hulladék mennyisége 2002-ben kb. 600 tonna volt (0.38 tonna egy főre jutó hulladék-mennyiséggel számolva).

Az előirányzott évenkénti mennyiségnövekedés 3%-ra tehető. Ez alapján a 2005-ben várható inert hulladékok mennyisége 655 tonna, 2008-ban pedig 716 tonna.

Kiemelten kezelendő hulladékáramok

Alapadatok ismeretének hiányában előrelátható mennyiségét prognosztizálni nem tudjuk

A Projekt előrelátása szerint a keletkező hulladékok tömegarányában a veszélyes hulladékok aránya nem fog változni (1% marad hosszútávon).

Az említett hulladékkörrel kapcsolatos célokkal a későbbiekben foglalkozunk.

Csomagolási hulladékok

A 2002-ben képződött csomagolási hulladék-összetevők mennyiségi becslését 2.1.3. fejezetben a 2.1.3/a. táblázat foglalja össze (belgiumi tömeg %-os eloszlás).

A tervidőszakra vonatkozó mennyiségi változások előrejelzése a Regionális terv szerint történt. A csomagolási hulladék tervidőszaki összetételbeli, és mennyiségi változásait a 6.1.1/b. táblázat foglalja össze.

6.1.1/b. táblázat: A képződő csomagolási hulladék tervezett mennyisége

6.1.2. Csökkentési célok

Települési szilárd hulladék

A kommunális nem veszélyes hulladékok frakcióira vonatkozó csökkentési célokat a Projekt előirányzatai, illetve az OHT szerint állítottuk össze.

Tekintve, hogy a Projekt megvalósításának várható kezdőpontja 2007. január 1., 2005. évben a települési szilárd hulladékokra vonatkozó — a Hgt-ben és az OHT-ben leírt — csökkentési előírások minden bizonnyal nem fognak megvalósulni. Ennek ellenére a rendszer beindulását követően (annak optimális működését feltételezve) az előírt ráták teljesítése rövid időtávon belül várható.

A tények tükrében mind az OHT elvi céljait, mind a Projekt megvalósulási programját figyelembe véve végeztük el a becsléseket, melyet a 6.1.2/a-c. táblázatok foglalnak össze.

6.1.2/a. táblázat: A vegyesen gyűjtött hulladékokra vonatkozó csökkentési célok a Projekt szerint*

Hulladék	Csökkentési cél **	Képződő vegyes hulladék mennyiség (t/év)	Kinyerhető tüzelőanyag* (t/év)**	Lerakásra kerülő mennyiség** (t/év)**
Vegyes gyűjtésű hulladék	2010-ig 62.45%-ra / 45%-ra	335,7	83,9	151,1
	2015-ig 54.1%-ra / 45%-ra	313,3	78,3	141
	2025-ig 46.9%-ra / 45%-ra	315,2	78,8	141,8

Hulladék	Csökkentési cél*	Képződő mennyiség (t/év)	Lerakandó mennyiség* (t/év)
Biológiailag lebomló szervesanyag	2005-ig 75%-ra	167,5	125,6
Biológiailag lebomló szervesanyag	2008-ig 50%-ra	164	82

Hulladék	Csökkentési cél	Képződő mennyiség (t/év)	Szelektíven gyűjtött mennyiség (t/év)	Lerakandó mennyiség (t/év)*
Biológiailag lebomló szervesanyag	2010-ig 50%-ra	161,3	80,6	40,3
	2015-ig 35%-ra	162,1	105,4	56,8
	2025-ig 30%-ra	168	117,6	50,4

Hulladék	Csökkentési cél	Lerakandó mennyiség (t/év)
Csomagolási hulladék	50%-ra 2005-ig	45,6*

Hulladék alkotók*		2010				2015					2025
		Keletkező mennyiség	Szelektíven gyűjtött csom. hull. mennyiség	haszno- sítás**		Keletkező mennyiség	Szelektíven gyűjtött csom. hull. mennyiség	haszno- sítás**			Keletkező mennyiség	Szelektíven gyűjtött csom. hull. mennyiség	haszno- sítás**
				egyéb	anyagá-ban			egyéb	anyagá-ban				egyéb	anyagá-ban
		t/év	t/év	t/év		t/év	t/év	t/év			t/év	t/év	t/év
Papír	csom. hull.	118,3	71	75,5	17,7	139	90,3	88,5		22,6	188,2	131,7	116,6		32,9
Műa.		43	17,2		4,3	57,9	26,1			6,5	80,7	40,3			10,1
Üveg		24,2	12,1		3	29	17,4			4,3	40,3	28,2			7,1
Fém		24,2	16,9		4,2	29	21,7			5,4	40,3	32,3			8,1
Egyéb		327,9				324,3					322,6
Összesen		537,6***	117,2	104,8****		579,1***	155,5	127,4****			672,1***	232,5	174,7****

	2010	2015	2025
gyűjtött csom. hull. összesen (t/év)	209,7	254,8	349,5
szelektíven gyűjtött csom. hull. (t/év)	117,2	155,5	232,5
hasznosításra kerül csom. hull. (t/év)	104,8	127,4	174,7
lerakásra kerülő, szelektíven gyűjtött csom. hull. (t/év)	12,4	28,1	57,8
lerakásra kerülő vegyesen gyűjtött csom. hull.(t/év)	92,5	99,3	116,9
lerakásra kerülő összes csom. hull. (t/év)	104,8	127,4	174,7
Csökkentési cél	50%	50%	50%

* az vegyes hulladék előkezelése során tömegcsökkenés következik be, a táblázat adatai közötti differencia ebből adódik. (Részletezés: ld. szöveges rész)

** vegyes hulladék aránya a képződő összhulladékban / lerakásra kerülő vegyes hulladék mennyiség (előkezelést követően!)

***előkezelés során kinyerhető tüzelőanyag

**** előkezelés után visszamaradó, lerakásra kerülő hulladékmennyiség

A vegyes gyűjtésű hulladékok csak mechanikai-biológiai előkezelést követően rakhatók le (2000. évi XLIII. Törvény A Hulladékgazdálkodásról, 22/2001. (X. 10.) KöM. Rendelet). A tervezett előkezelés során tonnánként mintegy 0.25 tonna stabilizált és szárított tüzelőanyag, valamint kevés vashulladék nyerhető ki további hasznosítás céljából. 0.45 tonna stabilizált, gyakorlatilag lerakásra kerülő ártalmatlanítandó maradék keletkezik (a projekt beruházás előkészítő tanulmánya alapján).

A differencia a stabilizálás vesztesége (nedvesség vesztés). A stabilizálás során a hulladék eredeti térfogata 50-55%-kal csökken.

Szerves anyagok

A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. Tv. 56. §-a alapján a hulladéklerakóban ártalmatlanításra kerülő hulladék biológiailag lebomló szerves anyag tartalmát a bázis évhez viszonyítva 2004. július 1-ig 75 %-ra, 2007. július 1-ig 50 %-ra kell csökkenteni.

6.1.2/b. táblázat: A biológiailag lebomló szervesanyag tartalom csökkentési célja a Hgt. szerint.

* A Hgt. szerint előírt csökkentési követelmények

6.1.2/c. táblázat: A biológiailag lebomló szervesanyag tartalom Projekt szerinti csökkentési célja

* a lerakásra váró mennyiség a vegyesen gyűjtött hulladékból származik, azonban ez még előkezelésben részesül, mely során tömege tovább csökken. Részletezése a 6.1.2/a. táblázatban található a többi vegyesen gyűjtött hulladékkal együtt

A lerakók szerves anyag terhelése leghatékonyabban úgy csökkenthető, ha a lerakásra kerülő hulladékba be sem kerül a zöldhulladék, azaz, még a keletkezés helyén elkülönítetten gyűjtjük a biológiailag lebomló anyagokat.

A tervek szerint az így gyűjtött komposztálható hulladék a későbbiekben létesülő komposzttelepeken kerül kezelésre, majd kezelést követően mezőgazdasági hasznosításra. (A Győr és Térsége Projekt megvalósításához 2010-ig 18.000 t/év (52.000 m3/év) komposztálási kapacitás kiépítése szükséges.)

Települési folyékony hulladék

A települési folyékony hulladékok mennyiségének csökkentési célkitűzéseit alapvetően a – már említett – Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és –tisztítási Megvalósítási Program foglalja magába.

A Program a kijelölt szennyvízelvezetési agglomerációk területén a települési szennyvizek közműves elvezetését és a szennyvizek biológiai tisztítását, illetve a szennyvizek ártalommentes elhelyezését valósítja meg 3 ütemben (2008, 2010, 2015-ig).

A regionális tervben megfogalmazottak, valamint a települési önkormányzat adatszolgáltatása szerint az Ikrényben kiépített csatornahálózat elérte maximális lehetőségeit, de a rácsatlakozások arányát növelni kell a jövőben. Ennek következtében reális esély van a települési folyékony hulladékok mennyiségének kisebb mértékű keletkezésére.

Tekintettel arra, hogy a községből jelenleg települési folyékony hulladék elszállítása nem teljes körű, így a tározókban felhalmozódott hulladék csökkenése helyett sokkal inkább annak növekedése prognosztizálható.

Ahol a szennyvízhálózatra való rákötés nem lehetséges, ott a hulladéktározók szakszerű kialakítását kell megoldani.

Csomagolási hulladékok

A csomagolási hulladékokkal kapcsolatos legfontosabb cél, azok kommunális hulladékoktól való elkülönített gyűjtése, a lakossági tudatformálás, ezen belül is a cseregöngyölegek alkalmazásának népszerűsítése.

A Hgt. szerintt csomagolási hulladékokra vonatkozó csökkentési célt a 6.1.2/d. táblázat tartalmazza.

6.1.2/d. táblázat: A csomagolási hulladékokra vonatkozó elvi csökkentési célok a Hgt. szerint

* 2005-re becsült csomagolási hulladékmennyiségből (ld. 6.1.1/b. táblázat)

Ahogyan már a korábbi becslésekből is kitűnik, a tervidőszakban a csomagolási hulladékok mennyiségi csökkenése helyett – az általános tendenciáknak megfelelően – inkább annak növekedése várható.

A prognózisok szerint ennek mértéke évi 1-1.5%-ra becsülhető, összetétele ugyanakkor várhatóan nem változik.

A csomagolási hulladékok legnagyobb részét kitevő üveg, papír, fém és műanyag a szelektív szigeten elkülönítetten lesz gyűjthető. További lehetőség nyílik ezen hulladékok hulladékudvarban történő elhelyezésére is.

Az OHT szerinti min. 50%-os hasznosítási arányt kell elérni 2005-ig úgy, hogy ennek 25%-a anyagában kerüljön hasznosításra (oly módon, hogy ez az arány mindegyik alkotónál legalább 15% legyen.)

A maradék, legfeljebb 50%-nyi mennyiség kerülhet – megfelelő előkezelés követően (2005 után) – deponálásra.

A csomagolási hulladékokkal kapcsolatos távlati célok összefoglalását tartalmazzák a 6.1.2/e-f. táblázatok, melyeket a Projekt prognózisai alapján állítottunk össze.

6.1.2/e. táblázat: A távolabbi jövőre vonatkozó csomagolási hulladék hasznosítási célok

* az összes települési szilárd hulladékra vonatkozóan foglalkoztunk a későbbiekben szelektíven gyűjtendő frakciókkal (nem csak a csomagolási anyagokat vettük figyelembe)

** a Hgt. előírása szerint a „csomagolási hulladékok” min. 50%-os hasznosítását el kell érni 2005-ig úgy, hogy ebből 25% anyagában kerüljön hasznosításra (oly módon, hogy ez az arány mindegyik alkotónál 15% legyen)

*** éves szinten 1.5%-os hulladékmennyiség növekedést figyelembe véve

**** a keletkező mennyiség 50%-a

6.1.2/f. táblázat: A lerakásra kerülő csomagolási hulladékokra vonatkozó csökkentési célok összefoglalása

Építési, bontási hulladékok

Az építési, bontási hulladékok tekintetében a prognózisok szerint csökkenés nem várható, és nem is lehet cél, hiszen a községben az építések, felújítások serkentése inkább a törekvés.

Az illegális hulladéklerakás meggátlása, az elszállítás és szakszerű kezelés lehetőségeinek biztosítása (pl. aprító-osztályozó berendezésekben) viszont fontos feladat.

A távoli jövőre vonatkozó célkitűzések szerint:

- 2010-ig a keletkező mennyiség 50%-ára csökken a lerakás

- 2025-ig a keletkező mennyiség 30%-ára csökken a lerakás.

Kiemelten kezelendő hulladékáramok

A kiemelten kezelendő hulladékáramok tekintetében a Győr és Térsége Hulladékgazdálkodási Rendszer Projekt speciális csökkentési intézkedéseket nem ír elő.

Csökkentés helyett, sokkal inkább a keletkezés megelőzése, a szakszerű összegyűjtés, szállítás, ártalmatlanítás valamint országos gyűjtőrendszerekhez való csatlakozás biztosítása a legfontosabb feladat.

A regionális hulladékgazdálkodási tervet alapul véve, ahogyan a régióban, úgy a településen is az alapvető cél az, hogy a veszélyes anyagok felhasználását a lehető legkisebb mértékűre csökkentsék. Ezáltal a veszélyes anyagok hulladékként való megjelenése is korlátozódik.

A prognózisok szerint azonban a veszélyes hulladékok aránya a keletkező hulladékban hosszú távon is 1% marad, viszont a hosszú távú célok a minél nagyobb – lehetőség szerint 100 %-os arányú – szelektíven történő begyűjtési arányt célozzák meg.

A veszélyes hulladékmennyiség 30%-ának 2008-ig hasznosításra kell kerülnie. Ennek megvalósítása érdekében a veszélyes hulladékokat elkülönítetten kell gyűjteni, melyre lehetőséget nyújt a helyben, Ikrényben létesítendő hulladékudvar. A hasznosítás arányának növelése mellett szorgalmazni kell az olyan kezelési eljárások alkalmazását, amelyek együttes eredményeként a régióban a végső lerakásra kerülő veszélyes hulladék mennyisége az időszak végére a jelenlegihez képest 20%-kal csökken.

6.2. Hulladékhasznosítási, ártalmatlanítási célkitűzések tervezése

Az önkormányzatnak közvetlen módon nem feladata a területén keletkező hulladék hasznosítása, hasznosító létesítmények kialakítása, azonban a jogszabályok, és a regionális célok ismeretében terveznie kell a területén keletkező hulladék jövőbeni hasznosítási céljait, amelyet szelektív gyűjtés után hasznosító szervezeteknek történő átadással teljesít.

A egyes hulladékokra vonatkozó hasznosítási célokat a 6.2/a-e. táblázatok foglalják össze.

6.2.1. Települési szilárd hulladék

Alapvető cél megteremetni a települési szilárd hulladék jogszabályban előírt gyakoriságú gyűjtésének feltételeit (bomló szerves anyagot tartalmazó hulladék esetén heti egyszeri gyűjtés)

A hasznosítható komponensek minél nagyobb hányada kerüljön hasznosításra.

6.2.2. Települési folyékony hulladék

Növelni kell a folyékony hulladékok megfelelő ártalmatlanítási arányát, az illegális szikkasztásokat meg kell szüntetni.

6.2.3. Építési-, bontási hulladékok

Biztosítani kell a településen keletkező építési, bontási hulladékok külön gyűjtését, elszállítását, ártalmatlanítását, hasznosítását, valamint alkalmazni kell a 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM. együttes rendelet előírásait.

6.2.4. Biológiailag lebomló hulladékok

Szorgalmazni kell a szelektíven történő gyűjtést illetve a házi komposztálást.

6.2.5. Kiemelten kezelendő veszélyes hulladékáramok

Akkumulátorok, elemek

- Meg kell teremteni a lehetőségét a kis kapacitással rendelkező akkumulátorok és az elemek hulladékgyűjtő udvarokban történő visszagyűjtésének

- A fogyasztói forgalomba hozatali helyeken a visszagyűjtés lehetőségét biztosítani

Elektronikai termékek

- Meg kell teremteni a lehetőségét a lakosságnál keletkező, és a termelőknél keletkező (kis mennyiségű) elektronikai hulladékok hulladékgyűjtő udvarokban történő visszagyűjtésének.

Kiselejtezett gépjárművek

- A közterületeken elhagyott, kiselejtezett gépjárműveket járműbontókba kell szállítani.

Egészségügyi hulladékok

- Az önkormányzati kezelésben lévő egészségügyi intézményekben be kell vezetni a hulladékok szelektív gyűjtését, és az így összegyűjtött hulladékokat szerződés szerint, szolgáltatóval el kell szállítani.

Állati hulladékok

- Az állati hulladékok kezelésére és hasznosítására jogosult szervezetekkel szerződést kell kötni.

6.2/a. táblázat: A különböző hulladékokra vonatkozó hasznosítási és ártalmatlanítási célok az OHT szerint

Hulladék	Hasznosítási, ártalmatlanítási cél	%	Mennyiség (t/év)
biológiailag lebomló hulladékok	a szelektíven gyűjtött biológiailag bomló hulladékok komposztálás utáni hasznosítása	25% 2005-re	41,9
biológiailag lebomló hulladékok		50% 2008-ra	82

Hulladék	Hasznosítási, ártalmatlanítási cél	év	Mennyiség (t/év)
biológiailag lebomló hulladékok	a szelektíven gyűjtött biológiailag bomló hulladékok komposztálás utáni hasznosítása*	2010	80,6
		2015	105,4
		2025	117,6
vegyes gyűjtésű hulladékok	az előkezelés során a hulladékból keletkező stabilizált anyag 25%-a szárított tüzelőanyagként hasznosítandó	2010	83,9
		2015	78,3
		2025	78,8
építési-, bontási hulladékok**	előzetesen aprított aszfalt törmelék aszfaltfeldolgozó üzemben újrahasznosításra kerül	2010	18,3
építési-, bontási hulladékok**		2025	27,9
csomagolási hulladékok***	részben anyagában, részben másodnyersanyagként történő felhasználás	2010	104,8
		2015	127,4
		2025	174,7
veszélyes hulladékok	a jövőben 100%-osan, szelektíven gyűjtött veszélyes hulladékok anyagában történő hasznosítása	30 % 2008-ra	1,6****

Hulladék	Hasznosítási, ártalmatlanítási cél
Hulladék	Helyi	Területi, regionális
Települési szilárd hulladék	A hasznosítható komponensek elkülönítése	Meglévő hasznosító létesítmények fejlesztése, komplex hulladékkezelő rendszerek kialakítása. A keletkező hulladékok anyagában, vagy energetikai célra történő hasznosítása.
Települési folyékony hulladék	Illegális elszikkasztás megszüntetése	Az elszállított szennyvíz szakszerű ártalmatlanítása a szennyvíztelepeken.
Inert hulladék	Biztosítani kel a településen keletkező építési, bontási hulladékok külön gyűjtését, elszállítását, ártalmatlanítását, hasznosítását	A hasznosítható inert hulladékok hasznosítási arányának növelése
Biológiailag lebomló hulladékok	Biztosítani kell a szerves hulladékok külön gyűjtését, elszállítását, komposztálását az előírt települési hulladék szerves anyag tartalom csökkentés biztosítása érdekében.	A szerves anyag drasztikus csökkentése a lerakott települési szilárd hulladékban. A komposztálással történő újrahasznosítást feltételeinek megteremtése.

Hulladék	Hasznosítási, ártalmatlanítási cél
Hulladék	Helyi	Területi, regionális
Akkumulátorok és szárazelemek	Szelektív gyűjtés biztosítása speciális gyűjtőedényzet kihelyezésével. Begyűjtés megszervezése	A kialakult gyűjtőhálózat hatékonybab működése, a lakosságnál keletkező akkumulátor és szárazelem hulladékok begyűjtésének fokozása
Elektromos és elektronikai hulladékok	Szelektív gyűjtés biztosítása. Elszállítás és szakszerű ártalmatlanítás biztosítása	Az elektromos és elektronikai hulladékok mennyiségének feltérképezése, az ártalmatlanítás megszervezése
Azbeszt hulladék	Szelektív gyűjtés biztosítása. Elszállítás és szakszerű ártalmatlanítás biztosítása	Csatlakozás az országos azbeszt-mentesítési programhoz
Egészségügyi hulladékok	A rendelőben szelektív gyűjtőedényzet felállítása, a hulladék elszállításának megszervezése	A kisebb rendelők bekapcsolása az országos begyűjtő és ártalmatlanító hálózatba. A gyógyszerhulladékok begyűjtésének megszervezése.
Állati eredetű hulladékok	A keletkező hulladék szakszerű ártalmatlanító telepre kerüljön	Égetéssel történő ártalmatlanítás előtérbe helyezése a lerakásos (dögkutas, dögteres) ártalmatlanítással szemben
Növényvédő szerek és csomagoló eszközeik	Elszállítás és szakszerű ártalmatlanítás biztosítása	Meg kell teremetni a kis mennyiségben keletkező növényvédőszeres hulladékok begyűjtésének lehetőségét.

Hulladék	Hasznosítási, ártalmatlanítási cél
Hulladék	Helyi		Területi, regionális
Papír és karton csomagolási hulladék		Szelektív hulladékgyűjtés által anyagában történő hasznosítás	Az Európai Unió előírásainak megfelelően a csomagolási hulladék hasznosításában 2005-ig el kell érni az 50 %-os hasznosítási arányt. A Hgt előírásai szerint a csomagolási hulladékokra kiterjedő elkülönített begyűjtést 2005-ig a régió lakosságának legalább 40 %-ra, 2008-ig 60 %-ra ki kell terjeszteni. Ösztönözni kell a régióban a termelői, hasznosító rendszer kiépülését, illetve a termelők, hulladékkezelők és hasznosítók közötti kapcsolatok fejlődését.
Műanyag csomagolási hulladék		Szelektív hulladékgyűjtés által anyagában történő hasznosítás
Fa csomagolási hulladék		Energetikai célú hasznosítás
Fém csomagolási hulladék		Szelektív hulladékgyűjtés által anyagában történő hasznosítás
Üveg csomagolási hulladék		Szelektív hulladékgyűjtés által anyagában történő hasznosítás
Textil csomagolási hulladék		Szelektív hulladékgyűjtés által anyagában történő hasznosítás

6.2/b. táblázat: Az egyes hulladékokra vonatkozó hasznosítási és ártalmatlanítási célok a távoli jövőben a Projekt szerint

* a szelektíven gyűjtött biológiailag lebomló hulladék teljes egészében komposztálásra kerül

** alapinformáció: a felmérések szerint az összes hulladék mintegy 7 % származik építésből, bontásból (2002.), és éves növekménye mintegy 3 %. Továbbá a hasznosítási cél 50%-os 2010-ig és 70%-os 2025-ig

*** mivel a Projekt csak 2007-ben indul el, így az 50 %-os hasznosítási arány a tervidőszakban legfeljebb 2008-ra valósul meg, (és feltételezhetően az arány a távoli jövőben is megmarad)

**** a rendelkezésünkre álló információk alapján az összes hulladék 1%-át teszik ki a veszélyes hulladékok

6.2/c. táblázat: A nem veszélyes hulladékokra vonatkozó helyi és regionális hasznosítási, ártalmatlanítási célok összehasonlítása

6.2/d. táblázat: Kiemelten kezelendő hulladékáramokra vonatkozó helyi és regionális hasznosítási, ártalmatlanítási célok összehasonlítása

6.2/e. táblázat: Csomagolási hulladékokra vonatkozó helyi és regionális hasznosítási, ártalmatlanítási célok összehasonlítása

7. A kijelölt célok elérését, illetve megvalósítását szolgáló cselekvési program

7.1. Módszerfejlesztési, intézményfejlesztési, ismeretterjesztő, szemléletformáló, tájékoztató, oktatási és kutatás-fejlesztési programok

A térség, valamint Ikrény község hulladékgazdálkodási céljainak, a célok elérését szolgáló intézkedések megismertetésére a helyi hulladékgazdálkodási terv időszakában folyamatosan tájékoztató tevékenységre van szükség a lakosság körében.

Ezt önkormányzati lakossági fórumokon, írott tájékozatókon keresztül kell megvalósítani.

A lakossági fórumokon a helyi hulladékgazdálkodási tervek készítésének okát, legfontosabb céljait, és a cselekvési program megismertetése a legfontosabb cél.

A térség hulladékgazdálkodási rendszerének kiépítésekor pedig írásos formában kell tájékoztatni a lakosságot a hulladékgyűjtéssel kapcsolatos legfontosabb kötelezettségeikről, lehetőségeikről. Ezen tájékoztatóknak, egyúttal a lakossági tudatformálását is szem előtt kell tartania.

7.1/b. táblázat: Lakossági tájékoztató programok.

Program	Módja	Határidő	Költség (e Ft)	Felelős	forrás
A helyi hulladékgazd. terv megismertetése	Lakossági tájékoztatóval egybekötött fórum	A helyi terv elfogadását követő 3 hónapon belül	50	Ikrény község önkormányzata	Önkormányzat
A helyi hulladékgazd. terv megismertetése	Nyomtatott tájékoztatók	A komplex hulladékgazd. rendszer kiépítésével folyamatosan.	30		Önkormányzat
Iskolai oktatási programok	Tájékoztató osztályfőnöki óra hulladékgazdálkodási szakemberek részvételével	Folyamatos	-	helyi iskolaigazgató	-

7.2. Hulladékgazdálkodási cselekvési program

Ikrény község területén jelenleg Győri Kommunális Szolgáltató Kft. által rendelkezésre bocsátott hulladékgyűjtő edényekbe ömlesztett hulladékot gyűjtenek.

Ez a gyűjtési forma továbbra is működni fog, viszont arra kell törekedni, hogy az csak az úgynevezett maradék hulladékra koncentrálódjon.

7.2.1. A hulladékhasznosítási, ártalmatlanítási célkitűzések elérését szolgáló intézkedések meghatározása

A. Gyűjtési rendszer korszerűsítése

Gyűjtőszigetek

A vegyes hulladékgyűjtés helyébe szelektív gyűjtőrendszer lép.

A település egy központi részén további 1 db gyűjtősziget létesül.

A gyűjtőszigeten 4 db 1,1 m3-es speciális hulladék-gyűjtőkben történik a hulladékok szelektív gyűjtése.

A szigetenként gyűjtendő frakciók a következők:

- papír,

- műanyag flakon,

- fehér és színes üveg,

- fém csomagoló anyagok.

A szelektíven gyűjtött csomagolóanyagok előválogatásra a Győrött létesülő válogatóműbe kerülnek, azt követően pedig haszonanyagként visszaforgatásra.

Komposztálható hulladékok

A lakossági kommunális hulladékgyűjtésben alkalmazott egy gyűjtőedényes rendszert a kétkannás gyűjtés váltja fel. A külön edény a komposztálható hulladékok különválogatására szolgál.

A komposztálható szerves anyag (kezdetben zömében zöldhulladék, majd fokozatosan biohulladék is) begyűjtése elkülönítetten történik. Elszállítása zöldhulladéknál 8 hónapon keresztül 2-3 heti, biohulladéknál egész évben heti gyakorisággal.

A zöldhulladék egy részét (nyesedék) laza állapotban, nagykonténeres célgépekkel, a további részét (fű, lomb) szabvány edényzetben, tömörítős célgépekkel gyűjtik

A hulladékudvarból a lakosság által beszállított zöld hulladék komposztáló telepre kerül, mely Győr városában kerül kialakításra.

Az így összegyűjtött hulladékot prizmás technológia alkalmazásával Győrött (a szennyvíziszap komposztáló telephelye mellett) komposztálják, majd a képződött komposztot mezőgazdaságban, illetve rekultivációk során hasznosítják.

Inert hulladék

A képződő inert hulladékot a helyben, Ikrényben létesülő hulladékudvarban adhatja át a lakosság.

A nagy ásványi anyag tartalmú bontási hulladék (beton, téglatörmelék, aszfalthulladék) ezt követően – feltehetőleg – Győrbe telepítendő mobil aprító-osztályozó berendezésben kerül feldolgozásra. Az igények, illetve a műszaki lehetőségek függvényében különféle frakciókban előállított zúzalékot értékesítik.

A vegyes, erősen szennyezett inert hulladék a Győrött kialakítandó inert hulladéklerakóba kerülnek.

Az aprított aszfalthulladék hasznosítására Győrben lerakóhelyi biogázzal fűtött aszfaltkeverő üzem épül, amely a régió összes aszfalthulladékát fogadja.

Kiemelt veszélyes hulladékáramok

A lakosságnál képződő veszélyes hulladék egy része az ikrényi hulladékudvarban elhelyezhető, így szakszerű kezelésük biztosított.

A gépjárműroncsok szakszerű kezelése a majdan kiépítésre kerülő gépjármű-leadóhelyeken történhet.

Tekintve, hogy a településen legfeljebb háztáji állattartás jellemző, így az állati hulladékok szervezett elszállításának biztosítása – tekintettel a már említett 71/2003. (VI.27.) FVM rendelet 5. § (2)-ra – nem indokolt. Kivételt képeznek a vállalkozók hatásköre alá tartozó állatok, melyek elszállításáról a vállalkozók gondoskodnak.

Hulladékudvar

A településen 1 hulladékudvar létesül. A rendszerbe tartozó létesítmények kialakítása településcsoportonként történik, de tekintettel Ikrény lakos számára, a helyben kialakításra kerülő hulladékudvart csak a helyi lakosok vehetik igénybe.

A hulladékudvarban a gyűjtőszigeteken begyűjtött hulladékokon túlmenően építési törmelék, gumiabroncs, elektronikai hulladék, zöld- és biohulladék, szárazelem és akkumulátor, és egyéb lakossági veszélyes hulladék (pl. gyógyszermaradék, sütőolaj stb.) gyűjthető lakossági beszállítással (13 frakció).

A lakosságtól begyűjtött veszélyes hulladék a megfelelő kezelési engedéllyel ártalmatlanítókhoz, illetve hasznosítókhoz kerülnek.

B. A szállítási rendszer korszerűsítése

A komposztálható hulladékok, a szelektíven gyűjtött csomagoló anyagok, és a hulladékudvarban elhelyezett hulladékfrakciók szállítására a már meglévő járművek mellett külön szállító vonal kerül kiépítésre.

A szállítás hatékonyságát az átrakóállomások fogják szolgálni.

Az átrakóállomásokon a könnyebb szállíthatóság érdekében a szelektíven gyűjtött csomagolóanyagok, hulladékok tömörítését fogják végezni. Ikrény a győri gyűjtési körzethez fog tartozni.

C. A hulladékkezelés korszerűsítése

Települési szilárd hulladék

A Győr és térsége Hulladékgazdálkodási Rendszer projektjében megfogalmazott célja a lerakásra kerülő hulladékok mennyiségének, mintegy 30-35%-ra történő csökkentése.

Ennek fontos eleme a már említett szelektív hulladékgyűjtési rendszer kiépítése, a hozzá kapcsolódó létesítmények (komposztáló telep, hulladék-válogató, inert hulladék-kezelő telep stb.), de a vegyesen gyűjtött hulladék is mechanikai-biológiai előkezelésen megy át a deponálását megelőzően energetikailag hasznosítható szilárd tüzelőanyag, illetve vashulladék visszanyerése céljából. Az előkezelés segítségével a tervek szerint a kezelt hulladékból tonnánként mindössze 0,45 tonna előkezelt, lerakandó maradék hulladék keletkezik. A kezelő-telep a Sas-hegyi inert lerakó szomszédságában létesítendő győri regionális hulladéklerakón kerül telepítésre.

Települési folyékony hulladék

A településről a folyékony hulladékot nem maradéktalanul szállítják el. E téren előrelépés, csak indirekt módon, a 2003. évi LXXXIX, a környezetterhelési díjról szóló törvény alkalmazásával várható, melynek értelmében azon fogyasztók, akik a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem kötnek rá, talajterhelési díjat kell, hogy fizessenek. A talajterhelési díj alapja azonban csökkenthető azzal a számlákkal igazolt mennyiséggel, amelyet a kibocsátó szennyvíztározójából az arra feljogosított szervezettel elszállíttat.

7.2.2. A cselekvési program összefoglaló táblázata, becsült költségek

7.2.2./a. táblázat: A nem veszélyes, illetve a kiemelten kezelendő nem veszélyes hulladékáramok hasznosításával, ártalmatlanításával kapcsolatos cselekvési program

Cselekvési program	Felelős	Érintettek köre	Határidő	Költség
Hulladékgyűjtő sziget kialakítása	Önkormányzat, Közszolgálató	Ikrény község lakossága	a hulladékgazdálkodási rendszer kiépítésének kezdetétől folyamatosan (2007-től)	Beruházás költsége: - 240.000 Ft (szelekt.szigetenként) - 100.000 Ft (térburkolat kialakítás szigetenként) összesen: 340 ezer Ft
Hulladékudvar kialakítása	Önkormányzat, Közszolgáltató	Ikrény lakossága	a hulladékgazdálkodási rendszer kiépítésének kezdetétől folyamatosan (2007-től)	9,32 millió Ft (5900 Ft/fő)
Közterületi zöldhulladék szelektív gyűjtése	Önkormányzat	Ikrény község	a hulladékgazdálkodási rendszer kiépítésének kezdetétől folyamatosan (2007-től)
Lakosságnál keletkező zöldhulladék szelektív gyűjtése	Önkormányzat Közszolgáltató	Ikrény község	a hulladékgazdálkodási rendszer kiépítésének kezdetétől folyamatosan (2007-től)	5.000 Ft/gyűjtőláda háztartásonként
Települési folyékony hulladék mennyiségének csökkentése	Termelő	Csatornára nem kötött háztartások	maradék háztartások rácsatlakozását követően	Egyedi szerződés szerint

7.2.3. A cselekvési programhoz kapcsolódó egyéb teendők

A kijelölt hulladékgazdálkodási célok megvalósítása érdekében a következő feladatokat kell prioritásként kezelni:

- A helyi köztisztasági és a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos helyi önkormányzati rendeletet módosítani kell, hogy annak hatálya a települési folyékony hulladékok körére is kiterjedjen.

- Ügyfélazonosító rendszer kiépítése a szolgáltató részéről;

- Érvényt kell szerezni a hulladékokra vonatkozó adat-nyilvántartási és -szolgáltatási kötelezettségeknek (164/2003-(X. 18.) Korm. rendelet), különös tekintettel a 2006. évben esedékes helyi hulladékgazdálkodási terv felülvizsgálati kötelezettségre.

- A feldolgozandó hulladék összetételének mérésével hiteles adatokat kell szerezni a hulladék összetételéről, a hulladék analízist teljes cikluson keresztül végezve;

- Meg kell valósítani a szelektív gyűjtés és a kétkannás gyűjtés bevezetését és hatékonyságának növelését segítő ismeretterjesztés, szemléletformálás, tájékoztatás, oktatás és képzés különböző formáit a civil szervezetek bevonásával;

- Fokozott figyelmet kell fordítani az illegális lerakások megakadályozására, javasolt szankcionálni az elhagyott hulladék tulajdonosát, vagy annak hiányában a terület tulajdonosát, szigorú önkormányzati (helyi) rendelettel kell mindezen kötelezettségeknek érvényt szerezni.

8. A hulladékgazdálkodási tervben foglaltak megvalósításához szükséges becsült költségek

Ikrény a már a korábbi fejezetekben ismertetett Győr, Moson és Sopron Hulladékgazdálkodási rendszer részeként kívánja az Európai Uniós elvárásoknak és a hazai jogi szabályozásnak egyaránt megfelelő, korszerű hulladékgazdálkodást megvalósítani. A nagy volumenű beruházás kiépítésének kezdeti időpontját 2007-re feltételezzük.

A projekt kiépítésének költségösszetevői a következők:

- tervezési díjak;

- előkészítési munkálatok;

- építési munkák;

- berendezések, gépek;

- mérnöki feladatok;

- rekultivácíó;

- egyéb (elsősorban PR a projekt számára)

8.1 A Győr, Moson és Sopron Hulladékgazdálkodási rendszer kiépítésének költségei

8.1.1 A regionális hulladéklerakó kapacitás kiépítésének költségei

A projekt egésze három regionális hulladéklerakó kiépítésével és működtetésével számol (győri, jánossomorjai és cséri). Ezek közül a Győr és Térsége részprojekthez csatlakozott, konzorciumi szerződést aláíró települések a győri lerakót fogják igénybe venni. Ennek szükséges, kiépítendő kapacitása 1.200.000 m3 és kiépítésének költsége 1.920.millió Ft. A tervek szerint a győri Sas-hegyi inert hulladéklerakó szomszédságában kerül kialakításra.

8.1.2. Komposztálás költségei

A projektcsoport 3 regionális komposztáló létesítmény kialakítását irányozta elő (jánossomorjai, cséri, győri). A győri telep létrehozását Győrött, a likócsi szennyvíziszap komposztáló telephely mellett tervezik. A győri telep kialakításának költsége: 660millió Ft (gépek 370millió, technológia 140millió, építés 150millió Ft)

8.1.3. Gyűjtés, szállítás beruházási költségei

A teljes gyűjtési-szállítási rendszer beruházási költsége a települést érintő projektrész esetében összesen 3.235.000 Ft. Ez magába foglalja a az egész térségre vonatkozó költségeket: biohulladék gyűjtők, szelektív gyűjtők, vegyes hulladék gyűjtők, átrakó állomások, hulladékudvarok, gyűjtőszigetek, gyűjtőedényzet.

8.1.4. Válogatóművek költségei

A válogatóművekben a gyűjtőszigetekről, illetve a hulladékudvarokból beérkező szelektíven gyűjtött másodnyersanyagok típusazonos válogatása és értékesítésre való előkészítése történik. Legalább 6-7 frakcióra osztályozást biztosító módon kerülnek kiépítésre, anyagfogadással és –tárolással együtt zárt épületben kialakítva. A győri válogatómű üzembe helyezésének költsége 560millió Ft.

8.1.5. Építési-bontási és egyéb inert hulladék kezelés költségei

A projektcsoport területéről elkülönítetten beszállított építési-bontási hulladékot három regionális lerakó fogadja, elkülönített tárolási lehetőséggel. A nagy ásványianyag-tartalmú bontási hulladékok mobil aprító-osztályozó berendezésekben kerülnek feldolgozásra, értékesíthető állapotba hozásra. A Győr és Térsége részprojekt megvalósításának ezen költsége 840millió Ft (építés, gépészet, inert lerakó, aszfaltkeverő üzem).

8.1.6 Mechanikai-biológiai előkezelés költségei

A tervezett regionális lerakók mellé a lerakandó hulladék stabilizálását és előkezelését szolgáló létesítmények is kialakításra kerülnek. Az előkezelő művekben a begyűjtött hulladék nedvességtartalmát minimálisra csökkentik, hogy csak a kiszárított, további bomlási folyamatoktól mentes, stabil állapotú hulladék kerüljön a depóniába. A kezelt hulladékból egyes másodlagos komponensek is könnyen leválaszthatók (pl. fém), valamint magas fűtőértékű másodlagos nyersanyag nyerhető. Mindezek eredményeképpen a lerakásra kerülő hulladék jelentős térfogatcsökkenése várható.

A győri előkezelőmű kialakításának költsége 810millió Ft.

8.1.7. Korszerűtlen lerakók megszüntetése, rekultivációja

A teljes projekt területén összesen 41 elavult, korszerűtlen lerakó megszüntetésére és rekultivációjára kerül sor. A Győr és Térsége projekt területi határain belül található lerakók megszüntetésének költsége 2300millió Ft.

8.2. A regionális hulladékgazdálkodási rendszer költségeiből várhatóan Ikrényre jutó költségek becslése

A Győr, Moson és Sopron Hulladékgazdálkodási Rendszer beruházás előkésztő tanulmányában a rendszer tervezési költségét 2004. évi árszinten mintegy 18,85milliárd forintra becsülték, melyből a Győr és Térsége projekt összköltsége 10,3milliárd Ft.

Mivel komplex hulladékgazdálkodási rendszer kerül kiépítésre, az egyes kapacitások telepítési költségei nemcsak a telepítés helyén kell, hogy jelentkezzenek, hanem az ellátott települések összességén. Ezért nehéz a településre eső költségek számszerűsítése. A településre jutó költségek számítása a rendszer komplexitása miatt csak lakosszám arányosan tehető meg.

Az ismertetett beruházás 10%-ban önkormányzati önrészből, és 90%-ban ISPA és állami támogatásból fog megvalósulni a tervek szerint. A 10% önkormányzati önrész rendelkezésre állását feltehetően már a pályázatok benyújtását megelőzően igazolni kell. Az önrész teljes összege 1885millió Ft. Ezt az ellátott lakosszám, illetve a település lakosainak száma arányában vizsgálva, 6,14 millió Ft adódik Ikrényre jutó önrészként, a településre jutó teljes költségrész ennek 10-szerese.

Irodalomjegyzék

[1]. MTA Földrajztudományi Kutató Intézete (1993) — Magyarország kistájainak katasztere. MTA, Budapest.

[2]. Észak-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség (2003.) — Területi Hulladékgazdálkodási Terv 2003-2008. Nyugat-dunántúli régió.

[3]. Technoplus Kft. (2004.) — Győr, Moson és Sopron Hulladékgazdálkodási Rendszer Projektcsoport beruházás előkészítő tanulmánya.

[4]. http://www.vizadat.hu

[5]. A magyar Önkormányzatok Enciklopédiája 2002-2006.

[6]. http://pannon-viz.hu

[7]. Rábcatorok Regionális Fejlesztési Társulás Környezetvédelmi Programja 2002.

Hatályon kívül helyezte a 10/2023. (VI.22.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2023. július 1. napjától.

Ikrény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2006. (IV. 28.) önkormányzati rendelete

Ikrény Község helyi hulladékgazdálkodási tervéről

Ikrény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2006. (IV. 28.) önkormányzati rendelete

Ikrény Község helyi hulladékgazdálkodási tervéről1

Ikrény Község helyi hulladékgazdálkodási tervéről¹