Répceszemere község képviselő-testületének 9/2006 (XII.20.) önkormányzati rendelete

a Helyi Építési Szabályzatról

Hatályos: 2024. 12. 12 16:00

Répceszemere község képviselő-testületének 9/2006 (XII.20.) önkormányzati rendelete

a Helyi Építési Szabályzatról

Hatályos: 2024. 12. 12 16:00

Répceszemere község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Tv. 16. § (1) bekezdésében, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Tv. 6. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános előírások

1. §1 Megalkotja a helyi építési szabályzatról szóló rendeletét és elrendeli annak alkalmazását. A helyi építési szabályzatról szóló rendelet az alábbi mellékletekkel alkalmazandó:

1. melléklet: SZ-J1 jelű, Szabályozási és övezeti terv I. című, Rp.I.234-3 munkaszámú tervlap, (továbbiakban: SZ-J1 terv)

2. melléklet: SZ-J2 jelű, Szabályozási és övezeti terv II. című, Rp.I.234-3 munkaszámú tervlap, (továbbiakban: SZ-J2 terv)

A rendelet hatálya

2. § (1) A rendelet hatálya Répceszemere község közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, építési telket alakítani, továbbá – a bányaműveléshez szükséges földalatti építmények kivételével – építményeket tervezni, építeni, felújítani, helyreállítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni és lebontani, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű hatósági előírásoknak és e rendeletben előírtaknak megfelelően szabad.

Szabályozási elemek

3. § (1) Kötelező szabályozási elem:

- beépítésre szánt, illetve a beépítésre nem szánt területek határvonala,
- a belterületi határ vonala,
- a módosított belterületi határ vonala,
- a szabályozási vonal,
- az eltérő felhasználású területegységek határvonala,
- az építési övezetek határvonala,
- az építési hely határa.
(2) Az eltérő terület felhasználási egységek határvonala és az övezeti határvonal az SZ-J1 terven jelölttől az övezeti előírások paramétereinek betartása mellett 5,0-5,0 m mértékig elmozdíthatók.
(3) A kötelező szabályozási elemek helyének megváltoztatásához – kivéve a (2), illetve a 4. § (6) bekezdésben szabályozott eseteket – a településszerkezeti terv, a szabályozási terv és/vagy a helyi építési szabályzat módosítása szükséges figyelembe véve a külön jogszabály szerinti előírásokat.
(4) Irányadó szabályozási elem az azonos terület felhasználású és övezeti besorolású telkek egymás közötti meglévő, vagy az irányadó telekhatár jellel jelölt, javasolt határvonala.
(5) Az irányadó szabályozási elemek helye az övezeti előírások keretei között megváltoztatható.
(6) A község területén a meglévő és a tervezett belterületi határvonalat az SZ-J1 és SZ-J2 tervek tartalmazzák.
(7) Ahol az SZ-J1 és SZ-J2 terv tervezett belterületbe vonást jelöl, ott a megváltozott terület felhasználásnak megfelelő telekalakítás és beépítés feltétele a belterületbe vonás.

A telekalakítás általános szabályai

4. § (1) Ahol az SZ-J1 terv irányadó telekhatár vonallal telekmegosztást jelöl, ott a telekmegosztások iránya meg kell, hogy egyezzen az irányadó telekhatár vonal irányával.

(2) A kedvező utcakép kialakulása, megtartása érdekében

a. A új terület felhasználású vagy telekcsoport újraosztásával létrejövő lakóterületi és vegyes terület felhasználású telektömbökben egy telektömbön belül a telkek közül a legnagyobb és a legkisebb telekszélességű telkek szélességének aránya nem lehet több 1,5-nél.

b. A már kialakult telekosztású lakóterületi és vegyes terület felhasználású telektömbben, amennyiben a telekalakítás (telekegyesítés, telekfelosztás, telekhatár rendezés) a kialakult telkek megvalósítását eredményezi, a telek átalakítással létrejövő telek szélessége és a vele szomszédos telkek szélessége közötti arány (a nagyobb mérethez a kisebb méretet hasonlítva) legfeljebb 1,5 lehet.

Amennyiben az új telekszélességgel számított arányszám meghaladja az előírtat, de a telek átalakítás előtti állapothoz képest ahhoz közeledik, a telek átalakítás engedélyezhető.

(3) A kialakult telekosztású, nem megváltozó lakóterületi terület felhasználású tömbben a kialakítható telek legkisebb átlagos szélességére vonatkozó övezeti előírást csak abban az esetben kell alkalmazni, ha a telekalakítás érinti a kialakult telekszélesség megváltozását.

Amennyiben a telket magában foglaló övezetre előírt kialakítható legkisebb telekterület mind a megmaradó, mind a telekmegosztás eredményeként létrejövő új telek esetében teljesül, a telekmegosztás engedélyezhető.

(4) Telekcsoport újraosztása esetén a telekalakítás telektömbönként ütemezhető. A telek átalakítással érintett telkek telektömbön kívüli visszamaradó részei nem kell, hogy az építési telekre vonatkozó előírásoknak megfeleljenek.

(5) Kialakult telekosztású lakó terület felhasználású telektömb saroktelkei, vagy a saroktelek a vele szomszédos telekkel együtt az övezetre vonatkozó előírásoktól eltérő mérettel és módon is alakíthatóak az alábbiak szerint:

A telek alakítás eredményeként létrejövő új építési telek megengedett legkisebb telek mélysége 40,0 m, valamint a visszamaradó építési telek megengedett legkisebb területe 700 m2.

(6) A külön rendeletben foglaltak szerinti telekalakítási terv kötelezettségével érintett területeken a telekalakítási tervben az SZ-J1 terven rögzített keretek között a közlekedési területek helye és mérete pontosítható.

A telek beépítésének általános szabályai

5. § (1) A már beépített építési telkeken közterület bővítés helybiztosítása céljából tervezett szabályozási vonallal lehatárolt, a közterület felé eső telekrész a telek beépítettségének számításánál nem vehető figyelembe. Az építési hely határát a tervezett szabályozási vonaltól kell számítani. A helybiztosítás nem minősül építési tilalomnak.

(2) Közterület bővítéssel érintett beépítetlen telek csak az SZ-J1 terven jelölt telekalakítás végrehajtása után építhető be.

(3) Kialakult, oldalhatáron álló építésű telektömbökben minden esetben, az újonnan kialakított, oldalhatáron álló beépítésű telektömbökben a 18,0 m-nél keskenyebb telkeken az épületeket az oldalhatárra, vagy attól legfeljebb 1,0 m távolságban kell elhelyezni.

(4) Az oldalhatáron álló építési hely – beépítetlen tömbben – K-Ny-i telekfekvésnél az északi oldalhatáron, É-D-i telekfekvésnél a keleti oldalhatáron, ÉK-DNy-i telekfekvésnél az északi-keleti oldalhatáron áll. Már többnyire beépült tömbben az építési hely a tömbre jellemző építési oldalon áll.

A létesítmények elhelyezésének általános szabályai

6. § (1) Az építési hely határvonalait az SZ-J1 terv vagy a helyi építési szabályzat tartalmazza.

(2) Azokban az övezetekben, ahol az SZ-J1 terv nem jelöl építési hely határvonalat, az épületek elhelyezésére szolgáló területet (építési hely) az övezetre vonatkozó elő-, oldal-, és hátsókerti méretek előírásai szerint kell meghatározni.

(3) A kedvező utcakép megtartása és kialakítása érdekében

a) A lakó- és vegyes terület-felhasználású telektömbökben – az Sz-J1 terven utcaképi védelemmel jelölt utcaszakaszok kivételével – az építési helyen belül annak előkerti határvonalából számított 8 méteres távolságon belül álló épületek,épületrészek utcai homlokzatmagassága* és utcai homlokzatszélessége** a szomszédos telken álló, hasonló helyzetű épülethez képest legfeljebb 25%-kal térhet el.

b) az épületeket a hagyományos építészeti jegyekre figyelemmel kell építeni.

Ennek értelmében

1. a főépület tetőzete, nyereg vagy kontyolt nyeregtető lehet

2. a tető héjazata hagyományos szintű cserép anyagú lehet

3. tetőtéri ablak a tetőhéjazat síkjában alakítható ki.

4. Az épület oldalirányú bővítése a 2,0 m-t nem haladhatja meg, a keresztszárny kialakításának, illetve meglévő keresztszárny bővítésének kivételével.

A keresztszárnyat az épület utcai homlokzati síkjától legalább 3,0 m távolságra kell építeni.

(4) Az épületek tető hajlásszöge – az Sz-J1 terven utcaképi védelemmel jelölt utcaszakaszok kivételével -30°-45° között lehet.

(5) Az építési telken lévő, az elsődleges használatot jelentő, a fő funkciót magukban hordozó épületek egymástól való távolsága nem lehet kevesebb a nagyobbik építménymagasságának mértékénél.

(6) Az építési telken lévő egyéb funkciójú épületek és az (5) bekezdésbeli épületek – figyelemmel a védőtávolságokra is – közvetlenül egymáshoz csatlakoztathatók, vagy közöttük legalább 3,0 m távolságot kell tartani.

(7) Utcai kerítést a telek meglévő, megmaradó vagy tervezett szabályozási vonallal megjelölt közterületi határára kel építeni

A kerítés – a maximum 50 cm-es lábazaton felül – 50%van áttört kialakítású kell, legyen. A teljes tömör felület egybefüggően nem haladhatja meg a 2,0 m2-t. A kerítés magassága nem haladhatja meg a rendezett terepszinttől mért 2,0 m-t. Ettől csak a tömör deszkakapu és vakolt kerítés megléte esetén lehet eltérni.

Környezetvédelem

7. § (1) Vízvédelmi besorolás:a) Felszín alatti vizek: felszíni szennyezésre érzékeny terület b) Felszíni vizek: 3. vízminőség védelmi kategória

(2) Levegőtisztasági védelmi kategóriák: a) a Fertő-Hanság Nemzeti Park területei ökológiailag sérülékeny területek

(3) A beépített, illetve beépítésre szánt területen, valamint annak határától mért 2000 m távolságon belül nőivarú nyárfa nem ültethető.

(4) A közigazgatási területen lévő zöldfelületek kialakításával és gondozásával biztosítani kell azt, hogy a közterületek levegőjében az emberi szervezet allergiás reakciót kiváltó növényfajtáktól származó virágpor mennyisége az alábbi értékeket ne haladja meg: a) Fák, bokrok 100 pollen/m b) Fűfélék 30 pollen/m3

(5) A közigazgatási területen hulladéklerakó hely – hulladékudvar kivételével – nem alakítató ki.

(6) A közigazgatási területen keletkező kommunális és egyéb szilárd és folyékony hulladékot rendszeres gyűjtés keretében lerakó, illetve ártalmatlanító telepre kell szállítani.

Táj- és természetvédelem

8. § (1) Országos természetvédelmi oltalom alatt állnak külön jogszabályban meghatározottan a Fertő-Hanság Nemzeti Parkhoz tartozó területek.

A védett és a védelemre tervezett területek lehatárolását a rendelet 1. számú függeléke tartalmazza.

A területre vonatkozó természetvédelmi előírásokat külön jogszabályok tartalmazzák.

(2) Az SZ-J2 terven Mkf jellel megjelölt gyepterületek művelési ága nem változtatható meg.

(3) Az alsóbbrendű kisebb forgalmú utak (országos mellékút, jelentős mezőgazdasági feltáró út) kerületi szakaszai mentén útkísérő fásítást kell létrehozni.

(4) Az SZ-J1 terven helyi védelemre javasolt természeti értékekként megjelölt fák csak élet- és balesetveszély esetén, erdészeti vagy kertészeti szakvélemény alapján vághatók ki.

Zöldfelületek

9. § (1) A közterületi zöldfelületeket az SZ-J1 terven megjelölt funkciójuknak megfelelően kell kialakítani s fenntartani.

A zöldfelületeken díszfákat és díszcserjéket kell ültetni, a burkolatlan felületeket füvesíteni kell. A zöldfelületek öntözhetőségét biztosítani kell.

(2) A nem közterületi zöldfelületek közül az intézmények kertjeit az intézmény jellegének megfelelően kell kialakítani.

(3) A gazdasági területek telkeinek le nem burkolt és be nem épített felszínét gondozott zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani.

(4) Az új lakóutcákon utcai fasorokat kell létrehozni, a meglévő, hiányos utcafásításokat pótolni kell.

Művi értékvédelem

10. § (1) Műemlékek

a) A műemlékek listáját a rendelet 2. számú függeléke tartalmazza.

b) A műemlékeket, műemlékileg védett területet és a műemléki környezetet érintő, a telekalakításra, építésre, bontásra, felújításra, korszerűsítésre, kertépítésre (fakivágás, faültetés) irányuló engedélyezési folyamatba a területileg illetékes műemlékvédelmi hatóságot a hatályos jogszabályok rendelkezései szerint be kell vonni.

(2) A helyi védett épített értékek jegyzékét a rendelet 3. számú függeléke tartalmazza.

a) A helyi védelem alatt álló építmény helyreállításánál, átalakításánál és bővítésénél az alábbi előírások betartása kötelező:

1) A beépítés módját, az épület jellegzetes tömegarányát, a homlokzatok nyílásrendjének differenciáltságát, a homlokzati nyílások hagyományos osztásait és a tetőgerincek kialakult irányát eredeti formában és arányban kell fenntartani: bővítés esetén a meglévő és új épülettömegek arányai és formái illeszkedjenek egymáshoz.

2) Az épületnek a közterületről látható összes homlokzatát eredeti formájában kell megőrizni, illetve szakszerű munkával helyreállítani.

3) Az épületek színezése pasztell lehet, a piros, zöld, kék színek, és azok árnyalatai nem alkalmazhatók.

b) A helyi védelem alatt álló építmény telkével szomszédos telkeken épülő épületek tömegformálása egysége legyen, ne legyenek hivalkodóak anyaghasználatukban, színezésükben, formáikban, a védelem alatt álló épülethez igazodjanak külső megjelenésükben.

c) A védendő utcakép jellel jelölt utcaszakaszon

ca) az utcaképet meghatározó kialakult telek és épületritmus megőrzése érdekében a telek utcai homlokvonalától számított 50 m-en belül a meglévő telekszélességet az eredetihez képest, az övezeti előírásokra is figyelemmel, legfeljebb 10 %-nyi mértékben lehet megváltoztatni. Új épület építésénél, meglévő épület átalakításánál igazodni kell a kialakult jellegzetes beépítési módhoz, a meglévő tömegarányokhoz, tetőformákhoz és tetőfedő anyagokhoz, a meglévő épületek anyaghasználatához, színezéséhez, a nyílászárók kialakult rendjéhez.

cb) Az építési helyen belül annak előkerti határvonalától számított 8 méteres távolságon belül álló épületek, épületrészek utcai homlokzatmagassága és utcai homlokzatszélessége a szomszédos telken álló, hasonló helyzetű épülethez képest legfeljebb 10%-kal térhet el.

cc) Új épület építése, meglévő épület tetőszerkezetének átépítése, felújítása esetén a főépületek tető hajlásszöge 38° és 45° között lehet.

d) A településszerkezeti védelem jellel megjelölt területet beépítetlenül kell hagyni, épület a területnek csak jelentéktelen hányadát foglalhatja el. A településszerkezeti védelem alatt álló területet határoló térfalak, beépítési jellemzők, beépítési ritmus, a határoló utcavonalak jellegzetességeit meg kell őrizni.

(3) Régészeti értékek

a) Régészeti lelőhelyek által érintett telkek listáját a rendelet 4. számú függeléke tartalmazza. A függelékben felsorolt telkeken a földmunkával járó tevékenységek megkezdése előtt megelőző régészeti feltárás elvégzése szükséges.

b) Régészeti érdekű terület a rendelet 5. számú függelékében megjelölt terület. A régészeti érdekű területen régészeti leletek előkerülése várható, ezért a földmunkákat fokozott figyelemmel kell végezni.

c) Régészeti értékek előkerülése esetén a külön jogszabály szerint kell lejárni.

Védőtávolságok, védőterület

11. § (1) A település meglévő és tervezett lakóterületei, zöldterületei és különleges területei körüli

- 1000 m-es területsávon belül szagos, bűzös, fertőzésveszélyes tevékenység céljára szolgáló új építményt építeni, vagy ilyen meglévő építményen kapacitásnövelő építési beavatkozást végezni csak az építtető által beszerzett, az illetékes szakhatóságok jóváhagyó véleményével, az általuk meghatározott védőtávolság betartásával lehet.
(2) Villamos távvezetékek biztonsági övezete a szélső vezetékszáltól mérten
- 20 kV-os vezeték: 5,0 – 5,0 m,
- 35 kV-os vezeték: 5,0 – 5,0 m,
A biztonsági övezetre vonatkozó előírásokat a hatályos jogszabályok tartalmazzák.
(3) Gázvezeték védőtávolsága a csőtengelytől mérten:
- Nagynyomású gázvezeték Jánosháza-Sopron vezeték: 20,0 – 20,0 m
Mosonszentmiklós-Répcelak vezeték: 28,0 – 18,0 m
- Középnyomású gázvezeték: 5,0 – 5,0 m.
A biztonsági övezetre vonatkozó előírásokat a hatályos jogszabályok tartalmazzák.
(4) A temető védőterülete a telekhatártól számított 50,0 m széles területsáv. A védőterületen belül kegyeletsértő, a temető működését zavaró építmény nem építhető.
(5) A vízfolyások, cstornák, vízfelületek parti sávja a partvonaluk mentén húzódó 6,0 – 6,0 m területsáv.
A parti sávra vonatkozó előírásokat a hatályos jogszabályok tartalmazzák.
(6) Az oktatási, szociális és egészségügyi intézmény védőterülete a telekhatártól mért 50,0 m széles területsáv. A védőterületen belül állattartó épület nem építhető.
(7) A Sopron – Répcelak közötti mikrohullámú összeköttetés miatt beépítési korlátozás:
Az összeköttetés tengelyvonalától számított 25,0 – 25,0 m széles sávba eső ingatlanokon az 50,0 m feletti nagyságú építményekre.
(8) A szennyvízkezelő telep védőterülete a szennyvízkezelő létesítménytől, terület határától mért 300,0 m széles területsáv. A védőterületre vonatkozó építési korlátozásokat külön jogszabály tartalmazza.

Építési tilalmak

12. § Az SZ-J terveken árvízi elöntés területe jellel megjelölt területen épület- kivéve a rendelet 25. §-a (1) bekezdése a., pontjában foglaltakat- nem építhető.

Elővásárlási jog

13. § Elővásárlási jog illeti Répceszemere község Önkormányzatát a 6. számú függelékben felsorolt telkeket illetően az ott megjelölt közérdekű településfejlesztési célok megvalósítása érdekében.

TERÜLETFELHASZNÁLÁS, ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK

Területfelhasználás az általános és a sajátos használat szerint

14. § (1) A település közigazgatási területe a következő területfelhasználási egységekre tagolódik:

a) Beépített és beépítésre szánt terület

Lakóterület
falusias lakóterület Lf
kertvárosi terület Lke
Vegyes terület
településközpont vegyes terület Vt
Gazdasági terület
ipari terület Gip
kereskedelmi, szolgáltató terület Gksz
Különleges terület
Temető
Sportterület
Szennyvízkezelési terület
Hulladékkezelő és hasznosító telep
Kegyeleti park
Szélerőművek területe
Lovas-üdülő terület
b) Beépítésre nem szánt terület
Közlekedési és közműterület
útterület KÖu
közműterület Köm
Zöldterület Z
Erdőterület E
Mezőgazdasági terület M
Vízgazdálkodási terület V

Az övezeti jel értelmezése

15. §

beépítési mód
(oldalhatáron álló,
szabadonálló)

Megengedett legnagyobb beépítettség
(%)

legkisebb kötelező
zöldfelület
(%)

megengedett
legnagyobb
építménymagasság
(m)

Kialakítható legkisebb építési telekszélesség
(m)

kialakítható
legkisebb építési telekmélység
(m)

kialakítható legkisebb építési telekterület
(m2)

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLET

LAKÓTERÜLET

A falusias lakóterület építési előírásai

16. § (1) A falusias lakóterületen telkenként elhelyezhető:

- fő funkciót hordozó épületként a) egy darab, legfeljebb kétlakásos lakóépület b) önállóan, vagy az egyik lakás helyén kialakított, az alapfokú ellátást szolgáló kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató, kézműipari épület c) igazgatási, oktatási, szociális, egészségügyi épület d) a lakókörnyezetet zajjal, rezgéssel, porral és légszennyező anyaggal nem zavaró, a szabályozott terület lakótömbjeiben szokásos mértékű gépjármű és személyforgalmat meg nem haladó vonzású, legfeljebb egy átlagos lakóteleknyi területet igénylő kisipari, kisüzemi (mezőgazdasági vagy ipari) építmény
- a fő funkciót kiegészítő épületként e) gépjármű és egyéb tároló f) pince g) HATÁLYON KÍVÜL HELYEZVE h) kisipari műhely
(2) A telkeken az e, f, g, h pontokban felsorolt építmények csak az a, b, c, d pontban felsorolt építmények egyidejű építése vagy megléte esetén építhetők.
(3) Az építési helyen belül az előkerti építési hely határvonalon, vagy ahhoz legközelebb csak az a, b, c, d pontban felsorolt épületek építhetők.
(4) Önálló épületként a b; d. pontban felsorolt épületeket az előkerti építési hely határa vonalra illeszkedően kell építeni. Amennyiben a b; d. pontban foglaltak az egyik lakás helyén létesülnek, az utcához közelebb a b; d. pontokban felsorolt funkciók kerülhetnek.
(5) A b, c, d pontokban felsorolt épületekhez szükséges, külön jogszabály szerint meghatározott mennyiségű parkolók csak az előkertben és/vagy a létesítmény telke előtti közterületen kialakított párhuzamos leállású parkolósávban létesíthetők.
(6) Övezeti előírások

Lf


Az építési hely

elhelyezkedés


előkert


oldalkert



hátsókert

Kialakult, vagy ettől eltérő szándék esetén oldalhatáron álló

Kialakult, egyben építési vonal ettől eltérni a telek belseje felé legfeljebb 3m-rel lehet

Kialakult, ha ez>6,0 m, akkor új építés esetén 6,0 m, 14 m vagy annál keskenyebb telek esetén 4,5 m

Ahol az SZ-J1 terv nem jelöli 6,0 m



Beépíthetőség

megengedett

legnagyobb beépítettség




legkisebb kötelező zöldfelület

30%, vagy ha az építési hely ennél kisebb, akkor legfeljebb annak területe, ha a kialakult állapot ezt meghaladja bontás és új építés esetén az ehhez való közelítéssel a túllépés megengedhető

50%




Telekalakítás

kialakítható

legkisebb építési telekszélesség

legkisebb építési telek mélysége

legkisebb építési telek területe

14,0 m, figyelemmel a 4. § (2) b. pontjára, valamint a (3) és (5) bekezdésére

50,0 m


900 m²


Épület



megengedett legnagyobb építménymagasság


az illeszkedés szabályai szerint, figyelemmel a 6. § (4) bekezdésére, de legfeljebb 4,5 m

Közműellátás

Az övezet telkeit legkésőbb az épületek használatába vételéig el kell látni:
- közműves villamos energia vezetékkel
- közműves ivóvízvezetékkel
- zárt szennyvíztárolóval

Környezetvédelem

zajvédelem



szennyvízelbánás

Falusias lakóterület
üzemi zaj megengedett értéke: nappal 50dB/A
éjjel 40dB/A

- a községi szennyvíztisztító rendszer kiépítése után annak kötelező igénybe vétel

- kötelező hulladékelszállítás

Lf


Az építési hely

elhelyezkedése

előkert

oldalkert

hátsókert

oldalhatáron álló

5,0 m, egyben építési vonal

6,0 m

6,0 m



Beépíthetőség

megengedett

Legnagyobb beépítettség



legkisebb kötelező zöldfelület

30%



50%



Telekalakítás

kialakítható

legkisebb építési telek szélessége

legkisebb építési telek mélysége

legkisebb telekterület

18,0 m


50,0 m


900 m²

Épület

megengedett legnagyobb építménymagasság

4,0 m

Közműellátás

Az övezet telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni:
- közműves villamos energia vezetékkel
- közműves ivóvízvezetékkel
- zárt szennyvíztározóval

Környezetvédelem

zajvédelem



szennyvízelbánás

falusias lakóterület
üzemi zaj megengedett értéke: nappal 50dB/A
éjjel 40 dB/A

- a községi szennyvíztisztító rendszer kiépítése után annak kötelező igénybe vétele
- kötelező hulladékelszállítás

Lf

Lf

Lf


Az építési hely

elhelyezkedése

előkert


oldalkert
hátsókert

oldalhatáron álló

5,0 m, egyben építési vonal

6,0 m
6,0 m

oldalhatáron álló

5,0 m, egyben építési vonal



6,0 m
6,0 m

szabadonálló

5,0 m




4,0 m
6,0 m

Beépíthetőség

megengedett

legnagyobb
beépítettség

legkisebb kötelező
zöldfelületet


30%


50%


30%


50%


20%


50%

Telekalakítás

kialakítható

legkisebb építési telekszélesség

legkisebb építési telekmélység

legkisebb építési telekterület


16,0 m

50,0 m


900 m2


20,0 m

50,0 m


1000 m2







2500 m2

Épület

megengedett legnagyobb építménymagasság



4,0 m



4,0 m



4,0 m

Egyéb
előírások

Közműellátás

Az övezet telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni:
- közműves villamos energia vezetékkel
- közművese ivóvízvezetékkel
- zárt szennyvíztározóval

Környezetvédelem

zajvédelem



szennyvízelbánás

falusias lakóterület
üzemi zaj megengedett értéke: nappal 50 dB/A
éjjel 40 dB/A

- a községi szennyvíztisztító rendszer kiépítése után annak kötelező igénybe vétele

- kötelező hulladékelszállítás.
Az Lf* övezetekben lévő kialakult telkek – kivéve a Kossuth utca beépítetlen telkeinek Kossuth utca felőli részét – csak a 020/12 hrsz-ú telken lévő istállóépület állattartó funkciójának végleges megszűnése, vagy a 20. § (8) bekezdés szerinti felhasználása eseté építhetők be.
Az Lf* övezetbe tartozó megváltozó területelhasználású területen építési telek csak a 020/12 hrsz-ú telken lévő istállóépület állattartó funkciójának végleges megszűnése, vagy a 20. § (8) bekezdés szerinti felhasználása esetén alakítható ki.

A kertvárosias lakóterület építési előírásai

17. § (1) A kertvárosias lakóterületen telkenként elhelyezhető

- fő funkciót hordozó épületként
a) egy darab legfeljebb kétlakásos, vagy két darab egy lakásos lakóépület
b) önállóan vagy az egyik lakás helyén a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató épület
c) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület
- a fő funkciót kiegészítő épületként
d) gépjármű és egyéb tároló épület, pince
(2) A telkeken a d, pontban felsorolt építmények csak az a,b, c., pontban felsorolt építmények egyidejű építése, vagy megléte esetén építhetők.
(3) Az építési helyen belül az előkerti építési hely határvonalon, vagy ahhoz legközelebb csak az a, b, c. pontban felsorolt épületek építhetők.
(4) Önálló épületként a b., c. pontban felsorolt épületeket az előkerti hely határa vonalra kell építeni. Amennyiben a b., c. pontban foglaltak az egyik lakás helyén létesülnek, az utcához közelebb a b., c. pontban felsorolt funkciók kerülhetnek.
(5) A b., c., pontokban felsorolt épületekhez szükséges, külön jogszabály szerint meghatározott mennyiségű parkolók csak az előkertben és/vagy a létesítmény telke előtti közterületen kialakított párhuzamos leállású parkolósávban létesíthetők.

Lke

Lke


Az építési hely

elhelyezkedése

előkert

oldalkert

hátsókert

oldalhatáron álló

5,0 m,

3,0 m

6,0 m

Beépíthetőség

megengedett

legnagyobb beépítettség


legkisebb kötelező zöldfelület

20%



50%

Telekalakítás

kialakítható

legkisebb építési
telek szélessége

legkisebb építési
telek mélysége


legkisebb telekterület


18,0 m


30,0 m


600 m2

Épület

megengedett legnagyobb építménymagasság

4,0 m

Közműellátás

Az övezet telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni:
- közműves villamos energia vezetékkel
- közműves ivóvízvezetékkel
- zárt szennyvíztározóval

Környezetvédelem

zajvédelem




szennyvízelbánás

falusias lakóterület
üzemi zaj megengedett értéke:
nappal 50 dB/A
éjjel 40 dB/A

- a községi szennyvíztisztító rendszer kiépítése után annak kötelező igénybe vétele

- kötelező hulladékelszállítás



Egyéb

Az SZ_J1 terven jelölt be nem építhető területsávon belül a középnyomású gázvezeték védelme érdekében épület nem építhető.

A kertvárosias lakóterület telkei kiszolgáló útjának övezete.
A kiszolgáló út a telekalakítás függvényében elhagyható, de szükség esetén csak az
SZ-J1 terven jelölt helyen és szélességgel alakítható ki.

A településközpont vegyes terület építési előírásai

18. § (1) A településközpont vegyes területen több önálló rendeltetési egységet magukba foglaló épületek is építhetők.

(2) A településközpont vegyes terület telkein elhelyezhető

a) 2 telkenként összesen legfeljebb két lakást tartalmazó lakóépületek
b) helyi szintű intézményi, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely-szolgáltató, egyházi, oktatási, igazgatási, egészségügyi, szociális szórakoztató épület és sportépítmények
c) nem zavaró hatású gazdasági építmények.

Vt

Vt

Vt


Az építési hely

elhelyezkedése

előkert

oldalkert

hátsókert

kialakult

kialakult

kialakult

6,0 m

oldalhatáron álló

5,0 m, egyben építési vonal 4,5 m


6,0 m

oldalhatáron álló

5,0 m

6,0 m

6,0 m

Beépíthetőség

megengedett

legnagyobb beépítettség


legkisebb kötelező zöldfelület


50%



30%


30%



40%


30%



40%

Telekalakítás

kialakítható

legkisebb építési telekszélesség

legkisebb építési telekmélység

legkisebb építési telekterület







2000 m2


16,0 m


50,0 m

900 m2







900 m2

Épület

megengedett legnagyobb építménymagasság

kialakult



4,0 m



4,0 m

Kizárólagos használat

szolgáltató, vendéglátó létesítmények

Közműellátás

Az övezet telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni:
- közműves villamos energia vezetékkel
- közműves ivóvízvezetékkel
- zárt szennyvíztározóval

Környezetvédelem

zajvédelem



szennyvízelbánás

üzemi zaj megengedett értéke: nappal 50 dB/A
éjjel 40dB/A

- a községi szennyvíztisztító rendszer kiépítése után annak kötelező igénybe vétele

- kötelező hulladékelszállítás.

Gazdasági terület

19. § (1) Ipari terület Gip

a) A területen az energiagazdálkodás és a mezőgazdasági termelés tároló, kezelő épületei, igazgatási és szociális épületek építhetők. Állattartó épület nem építhető.
b) A terület telkeinek eltérő területfelhasználású területtel és közterülettel érintkező telekhatárai mentén legalább 10,0 m széles, takaró-védőfásítást kell létrehozni.
c) Övezeti előírások:

Gip

Az építési hely

beépítési mód

szabadonálló

Beépíthetőség

megengedett legnagyobb beépítettség

legkisebb kötelező zöldfelület


40%


40%

Épület

megengedett legnagyobb építménymagasság

9,0 m

Telekalakítás

kialakítható legkisebb építési:
-telekterület



5000 m2

Építési hely
határai

Közterülettel határos telekhatárok mentén: 10,0 m

Az azonos területfelhasználású telkek között:
oldalkert: 6,0 m
hátsókert: 15,0 m

Az eltérő területfelhasználású területek felé: 15,0 m

igazgatási, szociális épület a telekhatároktól 5,0 m
elhagyásával építhető

Utak kialakítására vonatkozó
előírások

A közterületi utakon kívül az iparterület feltárására kiszolgáló útként magánutakat lehet kialakítani. A magánutak a közúthoz az SZ-J terven telekfeltárás lehetséges helyeként megjelölt ponton csatlakozhatnak
Az iparterületi kiszolgáló utak területén elhelyezendő útépítési elemek:
- legalább 7,0 m széles útburkolat
- kétoldali 1,5-1,5 m széles padka
- a csapadékvíz elvezetésére kétoldali árok vagy zárt csatorna
- közvilágítás
- kétoldali 1,5-1,5 m széles járda
- legalább egyoldali fasor

Közműellátás

Az övezet telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni:
- közműves villamos energia vezetékkel
- közműves ivóvízvezetékkel
- zárt szennyvíztározóval

Környezet-
védelem

zajvédelem

- zajvédelmi besorolás: gazdasági terület

- kötelező hulladékelszállítás
(2) Kereskedelmi, szolgáltató terület Gksz
a) A területen jelentéktelen mértékben zavaró h
b) A terület telkeinek eltérő területfelhasználású területtel érintkező telekhatárai mentén legalább 10,0 m széles, takaró-védőfásítást kell létrehozni.
c) Övezeti előírások:

Gksz

Az építési hely

beépítési mód

szabadonálló

Beépíthetőség

megengedett legnagyobb beépítettség

legkisebb kötelező zöldfelület


30%


40%

Épület

megengedett legnagyobb építménymagasság

6,0 m

Telekalakítás

kialakítható legkisebb építési:
-telekterület

2000 m2

Építési hely
határai

Közterülettel határos telekhatárok mentén: 10,0 m

Az azonos területfelhasználású telkek között:
oldalkert: 6,0 m
hátsókert: 10,0 m

Az eltérő területfelhasználású területek felé: 15,0 m

Közműellátás

Az övezet telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni:
- közműves villamos energia vezetékkel
- közműves ivóvízvezetékkel
- zárt szennyvíztározóval

Környezet-
védelem

zajvédelem

- zajvédelmi besorolás: gazdasági terület

- kötelező hulladékelszállítás

Különleges terület

20. § (1) A különleges terület besorolása a sajátos használat szerint

- temető
- sportterület
- szennyvízkezelő telep
- hulladékkezelő és hasznosító telep
- kegyeleti park
- szélerőművek területe
- lovas-üdülő terület
(2) A temető területén a sírkert és kiszolgáló épületek helyezhetők el.
Beépítési mód: szabadonálló
Megengedett legnagyobb beépítettség: 3%
Kialakítandó zöldfelület minimuma: 80%
Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m
Építési hely határai: minden telekhatártól 5,0 m.
(3)
a. A sportterületen sportpályák és az azokhoz kapcsolódó kiszolgáló építmények, parkolók építhetők.
b. Övezeti előírások
Beépítési mód: szabadonálló
Megengedett legnagyobb beépítettség: 10%
Kialakítandó zöldfelület minimuma: 20%*
Megengedett legnagyobb burkolt felület: 10%*
Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m
Alakítható telek: SZ-J1 terv szerint
Építési hely határai: a telekhatároktól mérten 6,0 m
Egyéb: A parkolási szükséglet közterületen biztosítható.
*a sportpályák nem számítandók bele
(4)
a) A szennyvízkezelő telep területén szennyvízkezelő építmények és az ezeket kiszolgáló szociális és igazgatási épületek építhetők.
b) Övezeti előírások
Beépítési mód: szabadonálló
Megengedett legnagyobb beépítettség: 3%
Kialakítandó zöldfelület minimuma: 20%
Megengedett legnagyobb burkolt felület: 10%
Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m
Alakítható telek: SZ-J1 terv szerint
Építési hely határai: a telekhatároktól mérten 6,0 m
Egyéb: A parkolási szükséglet közterületen biztosítható.
(5)
a) A hulladékkezelő és hasznosító telepen szennyvízkezelő építmények és a biológiai eredetű megújuló energiaforrások felhasználására építhető építmény, létesíthető telephely.
b) Övezeti előírások
Beépítési mód: szabadonálló
Megengedett legnagyobb beépítettség: 40%
Kialakítandó legkisebb zöldfelület: 40%
Megengedett legnagyobb építménymagasság:
épület: 6,0 m
műtárgy: 20,0 m
Átalakítható legkisebb telekterület: 10 000 m2
Az építési hely határai: a telekhatároktól 10,0 m azzal, hogy a
10,0 m-t meghaladó építménymagasságú
műtárgyakat a telekhatároktól az
építménymagassággal megegyező, vagy
annál nagyobb távolságra lehet építeni.
Egyéb: A műtárgyak elhelyezésénél figyelembe
kell venni az Antenna Hungária Répcelak-
Sopron mikrohullámú hálózatának
nyomvonalát és az ebből következő
korlátozásokat.
(6) A kegyeleti parkban épület nem építhető.
(7) Az SZ-J2 terven szélerőművek elhelyezésére vizsgálható területként megjelölt területen belül, amennyiben egyéb jogszabályoknak megfelelnek, szélerőművek állíthatók fel az alábbiak szerint:
a) A szélerőművek teljes ( a torony + a lapát) magassága legfeljebb 150 m lehet.
b) A szélerőművek számára tornyonként igénybe vehető terület legfeljebb 2500 m² lehet a hozzájuk vezető utat nem számítva.
c) A szélerőművek helykijelölésénél fotómontázzsal igazolni kell a műemlékek zavarásmentes látványát az alábbi nézőpontoktól:
- az evangélikus harangtorony látványa a főhomlokzat felől nézve.
- a szomszédos települések területén lévő, a szélerőművek körüli 3000 m-es területsávon belüli műemlékek esetében a fő nézőpontok felől nézve.
Kellő igazolás hiányában, illetve zavaró látvány esetén az építési hatóság az engedélyt megtagadhatja.
d) A szélerőművek helykijelölésénél a terület régészeti érintettségét vizsgálni kell. A régészeti lelőhelyeket a beruházással el kell kerülni. Amennyiben ez nem lehetséges, úgy a régészeti lelőhelyek védelmével kapcsolatos külön jogszabályok szerint kell eljárni.
e) A mezőgazdasági tábláknak a szélerőműveket megközelítő utakkal történő szétszabdalását el kell kerülni. A nem táblahatáron vezetett utak nyomvonalának kiválasztását meg kell indokolni. Kellő indoklás hiányában az építési hatóság az engedélyt megtagadhatja.
f) A szélerőműveket a település védendő területétől a lehető legtávolabb kell elhelyezni. A telepítés helyének kiválasztását indokolni kell. Kellő indoklás hiányában az engedélyt az építési hatóság megtagadhatja.
g) A szélerőművek helykijelölésénél figyelembe kell venni az Antenna Hungária Répcelak-Sopron mikrohullámú hálózatának nyomvonalát és az ebből következő korlátozásokat.
h) A szélerőművek helykijelölésénél a szomszédos települések területének érintettségét vizsgálni kell. A szélerőművek a szomszédos települési területeken- az érintett települési önkormányzat hozzájáruló véleménye hiányában- magasépítési, valamint épület és építménymagasság korlátozást, környezetvédelmi károsodást nem okozhatnak, jegesedésből származó jégdarab a széltornyokról nem eshet le.
i) A szélerőművek helykiválasztásának vizsgálati övezetei és az övezetekre vonatkozó előírások:
j) számú övezet: Az átlagosnál gyengébb termőképességű területek, de a termőföld általános védelmére figyelemmel kell lenni.
k) számú övezet: Az átlagosnál jobb termőképességű területek, a termőföld általános védelmére figyelemmel kell lenni.
A 2/1 övezet régészeti lelőhely, az övezetben a d., pont előírásai szerint kell eljárni.
l) számú övezet: Az átlagosnál jobb termőképességű területek, a termőföld általános védelmére figyelemmel kell lenni.
Az övezet a település 1400 m-es (a szélkerekek teljes magasságának tízszerese) védőzónáján belül található, ezért a környezeti hatásvizsgálatban az ajánlott telepítési távolság csökkenthetőségét igazolni kell különös tekintettel a zajra, rezgésre, árnyékvetésre, sugárzásra.
A 3/1 övezet régészeti lelőhely, az övezetben a d., pont előírásai szerint kell eljárni.
(8)
a) A lovas-üdülő területén a lótartás és az arra alapozott sport, szabadidős, kereskedelmi, vendéglátó, szálláshely-szolgáltató és a lovak tartását, ellátását szolgáló létesítmények, valamint a létesítmény tulajdonosai és a személyzet számára szolgáló lakások helyezhetők el.
b) A lovas-üdülő területén a lóistállók együttes befogadó képessége legfeljebb 30 férőhely lehet. Ennél több lovat tartani az illetékes közegészségügyi hatóság támogató véleményével lehet.
c) Az állattartó épületek és a trágyatároló műtárgyak legkisebb megengedhető távolsága
- a szomszédos lakóterületek telkeinek legközelebbi telekhatárától és a saját telken épülő üdülő, kereskedelmi, vendéglátó, szálláshely-szolgáltató épülettől 50,0m, kivéve a lovaspanzió, amely az istálló mellett (felett) védőtávolság betartása nélkül elhelyezhető.
- közúttól 30,0m.
d) A beépítés szabályai:
- a beépítési mód: szabadonálló
- kialakítható legkisebb telek: 20 000m²
- megengedett legnagyobb beépítettség: 30%
- kialakítandó zöldfelület minimuma: 50%
- megengedett legnagyobb építménymagasság az építhető összes építmény területének -20%-án: 0,6m
-80%-án: 3,5m
- az építési hely határai: 6,0m
e) A lovas-üdülő területén a telek beépítésével kapcsolatos követelmények és a településképi követelmények tisztázására elvi építési engedélyezési eljárást kell lefolytatni. Az elvi építési engedélyezési eljárás alapját képező elvi építési engedélyezési tervdokumentációt a 45/1997.(XII.29.) KTM rendelet 4. §. /1/ és /2/ bekezdése szerinti tartalommal kell elkészíteni.
f) 1. Az épületek formálása, anyaghasználata legyen összhangban táji, természeti környezetével. A helyi építészeti kultúrától idegen, más építészeti kultúrákra speciálisan jellemző építészeti formálás és anyaghasználat nem engedhető meg.
Az épületek 40-45°-os cserépfedésű magastetővel, vakolt falfelülettel, környezettudatos tájolással és szerkezetkialakítással épüljenek.
2. A lovas-üdülő területén épülő magasépítési építmények településszerkezeti, illetve településképi okokból jelentősek, ezért azok építészeti-műszaki terveit a kamarai tervtanácson be kell mutatni.
g) A lovas-üdülő telekhatárán kerítés építhető. A kerítés formailag és anyaghasználatában igazodjon a terület építészeti megjelenéséhez, magassága legfeljebb 2,0 m, a tömör lábazat legfeljebb 0,6 m lehet.
h) Zöldfelületek
1. A lovas-üdülő területének be nem épített és le nem burkolt felületét magas díszértékű zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani.
2. Az építési helyen kívüli teleksáv területének legalább 80%-án zöldfelületet kell létesíteni. A zöldfelület legalább 60%-án lombkoronaszintet és magas cserjeszintet alkotó növényeket kell ültetni. E növénysávban a tájra jellemző őshonos fa és cserjefajokat kell ültetni.
3. A lovas-üdülő területén a zöldfelület-létesítés építési engedély köteles. A zöldfelületeket kertépítészeti terv alapján kell kialakítani.
(9) Épület építése esetén a különleges terület telkeit az épületek használatba vételének feltételeként el kell látni.
- közműves villamosenergia vezetékkel,
- közműves ivóvízvezetékkel,
- zárt szennyvíztározóval,
- a telkekről csapadékvíz a közterületre nem vezethető.

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET

Közlekedési és közműterület

21. § (1) Közlekedési és közműterületek besorolása sajátos használat szerint

- közútterület KÖu
- közműterület Köm
(2) A közúti területek szabályozási szélességeit az SZ-J1 és SZ-J2 tervek tartalmazzák.
- a tervezett, illetve módosított szabályozási szélességet számadat jelöli
- a meglévő, megmaradó szabályozási szélesség jele: „M”
(3) A szabályozási tervlapokon KÖu jellel jelölt közlekedési területek közlekedéshálózatban betöltött szerepük szerinti besorolása:
a) Országos közúthálózatba tartozó utak
- mellékút KÖuM
b) Helyi utak
- települési mellékút KÖuMTe
- lakó- és kiszolgálóút KÖu
- mezőgazdasági út KÖuMg
- gyalogút KÖuGYa
- parkoló terület P
(4) A közutak területén a 7. számú függelékben /Út mintakeresztszelvények/ ábrázoltaknak megfelelő, vagy azzal legalább egyenértékűnek tekinthető útépítési elemeket kell kialakítani.
(5) Répceszemere közigazgatási területén a helyi közúthálózatba tartozó utak az alábbi tervezési osztályba tartoznak.
a) Külterületi utak
Répceszemere – Répcelak települési mellékút
- K.VIII.A.60.
b) Belterületi utak
ba) meglévő/tervezett lakó- és kiszolgáló út
- B. VI. d. A 50
bb) gyalogút
- B. X.
(6) A parkoló területen legalább 3 gépkocsihelyenként 1 db nagy lombkoronát növelő fát kell telepíteni.
(7) Közműterületek a Köm jellel jelzett területek. A telek területet igénylő közművek számára az SZ-J1 tervben jelölt közműterületeket csak a terven megjelölt célra lehet felhasználni.

Mezőgazdasági terület

22. § (1) Mezőgazdasági terület az SZ-J2 tervlapon M jellel jelölt terület.

(2) A mezőgazdasági terület besorolása

- általános mezőgazdasági terület Má
- korlátozott hasznosítású mezőgazdasági terület Mkf
(3) Általános mezőgazdasági terület
a) A terület elsősorban növénytermesztésre szolgál. A területen az 1 ha-t elérő, vagy azt meghaladó nagyságú földrészleten, annak max. 3,0%-os beépítésével, a termelés folytatásához szükséges gazdasági épületek, géptároló szín, a saját területen megtermelt termény és takarmány tárolására szolgáló épület, állattartó épület építhetők, figyelembe véve a 11. § (1) bekezdését.
A gazdasági épületek max. építménymagassága 6,0 m.
Az épületeket a földrészlet határától legalább 10m-re lehet építeni.
b) A területen a külön jogszabály szerinti birtokközpont kialakítható, figyelembe véve a 11. § (1) bekezdését.
(4) Korlátozott hasznosítású mezőgazdasági terület
Az övezetben állattartó karám, szénatároló építmény építhető.

Erdőterület

23. § (1) Erdőterület a földhivatali ingatlan-nyilvántartási térképen erdőként nyilvántartott valamint a SZ-J terven E jellel jelölt terület.

(2) Övezetek

a) Gazdasági rendeltetésű erdők övezete: Eg

Az övezetben épület nem építhető.
b) Védett illetve védő erdők övezete: Ev
Az övezetben épület nem építhető, közművezeték a szükséges legrövidebb szakaszon érintheti.

Zöldterület

24. §

(1) A zöldterületek legfőbb alkotóeleme a növény, ezért azokat a funkciójuknak megfelelően kell növényzettel beültetni.
(2) A zöldterületi közparkok területén sport-, játék., játszó- és pihenőterek építhetők, testedzést szolgáló- és kerti építmények, szobrok helyezhetők el.
A zöldfelület minden megkezdett 100 m²- én legalább 1-1 nagyméretű díszfa telepítése kötelező.
(3) A Z DK(díszkert) jelű övezetben épület nem építhető, csak köztéri dísztárgyak, szobrok és pihenőszerek helyezhetők el.

Vízgazdálkodási terület

25. § (1) Vízgazdálkodási terület az SZ-J1 és SZ-J2 terven V jellel jelölt terület az alábbiak szerint:

- Répce folyó
- Kócsod patak
és ezek árvédelmi töltése
a) A vízgazdálkodási területen a volt répceszemerei malom rekonstrukció keretében az eredeti formájában a Répce folyó és a Kócsod patak összefolyásánál megépíthető. A malom rekonstrukciójánál a vízgazdálkodási követelményeket elvi építési eljárás keretében kell tisztázni.

Közműellátás

26. § (1) A belterületi közterületeken, közlekedési területeken a közmű vezetékeket úgy kell elhelyezni, hogy a területen a védőtávolságok betartásával legalább az alábbi közművek elhelyezhetők legyenek:

térszín alatt: ivóvíz vezeték
szennyvíz vezeték
gázvezeték
távbeszélő földkábel
villamos energia vezeték
telefon vezeték
kábel TV vezeték
nyílt vagy fedett csapadékvíz elvezető árok
(2)
a. A tervezési területen megvalósuló építmények oltóvíz ellátását biztosítani kell.
b. A vízvezeték-hálózat körvezetékes módon kerüljön kiépítésre.
(3) Településesztétikai szempontból a Fő utcán és a Vásártér utcában villamosenergia és távbeszélő hálózatot építeni, meglévő hálózat rekonstrukcióját engedélyezni csak földkábeles elhelyezéssel szabad.

Hatályba léptető és záró rendelkezések

27. § (1) Ez a rendelet 2007. január 1.-én lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Répceszemere község összevont rendezési tervéről szóló 6/1995. (XII.18) rendelet.

1

Az 1. § a Répceszemere Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2024. (XII. 12.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

2

A 18. § (2) bekezdés a) pontja a Répceszemere Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2024. (XII. 12.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.

3

Az 1. melléklet a Répceszemere Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2024. (XII. 12.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.