Mindezek figyelembevételével Martonvásár Város Önkormányzata önállóan, szabadon, demokratikusan, széles körű nyilvánosságot biztosítva intézi a település közügyeit, valamint gondoskodik a közszolgáltatásokról és a helyi hatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról.

Martonvásár  Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 18. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján szervezeti és működési rendjére vonatkozóan a következő rendeletet alkotja:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §

Az önkormányzat képviselő-testülete és szervei vonatkozásában az Ötv.-ben és más jogszabályokban meghatározott feladat- és hatásköri, szervezeti és működési szabályokat a jelen szervezeti és működési szabályzatban (a továbbiakban: SZMSZ) foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.

Az önkormányzat

2. §

(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:

Martonvásár Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat)

(2) Az önkormányzat székhelye: Martonvásár  

Címe: 2462 Martonvásár, Budai út 13.

(3) Illetékességi területe: Martonvásár közigazgatási területe.

(4) Az önkormányzat jogi személy [Ötv. 9. § (1) bek.]. Az önkormányzati jogokat a város lakossága a közvetlenül megválasztott képviselőkből álló képviselő-testület útján, vagy közvetlenül, népszavazáson való részvétellel gyakorolja.

(5) Az önkormányzati jogok gyakorlásával felruházott szervezet:

Martonvásár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület).

(6) A képviselő-testület szervei: a polgármester, a bizottságok, és a képviselő-testület polgármesteri hivatala (a továbbiakban: polgármesteri hivatal) [Ötv. 9. § (2) bek].

(7) A képviselő-testületet a polgármester képviseli [Ötv. 9. § (1) bek].

Az önkormányzat jelképei, elismerő díjak és az önkormányzat hivatalos lapja

3. §

(1) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.

(2) Az önkormányzat jelképeire vonatkozó szabályokat 27/2005. (X. 26.) önk.  rendelet tartalmazza.

4. §

A helyi önkormányzati kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására vonatkozó szabályokat 26/2005. (X. 26.) önk. rendelet tartalmazza.

5. §

(1) Az önkormányzat hivatalos lapja: FORUM MARTINI (a továbbiakban: önkormányzati lap). Az önkormányzati lap megjelentetésével az önkormányzat eleget tesz tájékoztatási kötelezettségének, valamint elősegíti a város hely- és kultúrtörténetének ápolásával kapcsolatos feladatok ellátását is.

(2) Az önkormányzati lappal kapcsolatos szabályozást 25/2006. (X. 26.) önk. rendelet tartalmazza.

Helyi közügyek, az önkormányzat döntése és önkormányzati kapcsolatok

6. §

(1) A helyi közügyek a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásához, valamint mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek helyi megteremtéséhez kapcsolódnak [Ötv. 1. § (2) bek].

(2) A helyi önkormányzat – a törvény keretei között – önállóan szabályozhatja, illetőleg egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. Döntését az Alkotmánybíróság, illetve bíróság és kizárólag jogszabálysértés esetén bírálhatja felül [Ötv. 1. § (3) bek].

7. §

1. Az önkormányzat – saját felelősségére – vállalkozási tevékenységet folytathat. [Ötv. 1. § (6) bek.] Ennek megfelelően:
   1. közvetlenül részt vesz vállalkozásban,
   2. a helyi önkormányzati politikával illetőleg annak eszközeivel, módszereivel és konkrét formáival vállalkozás-élénkítő, piacgazdaság barát környezetet teremt.
   3. vagyoni értékű jogokkal rendelkezik.
2. Az önkormányzat gazdasági vállalkozási tevékenysége nem veszélyeztetheti az önkormányzat kötelező alapellátási feladatait, valamint az azokhoz szükséges anyagi eszközöket és tartalékokat.
3. A gazdasági vállalkozásban való részvétel kérdésében történő képviselő-testületi döntést megelőzően a Pénzügyi és Gazdaságfejlesztési Bizottság[2] irányításával gazdasági elemzést kell készítenie.
4. Az önkormányzat vagyonhasznosítási, vagyongazdálkodási tevékenységére vonatkozó szabályokat 15/2004. (VI. 15.) önk.  rendelet szabályozza.

8. §

(1) A képviselő-testület véleményt nyilvánít és kezdeményez a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben [Ötv. 2. § (3) bek.].

E jogával különösen abban az esetben él, ha az ügy a városfejlesztéssel és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban. Ilyen ügyekben a képviselő-testület – a polgármester indítványára – lehetőleg csak a közvetlenül érintett lakossági csoport, vagy annak képviseletére létrejött szervezet meghallgatása után nyilvánít véleményt, illetve tesz kezdeményezést.

(2) Önkormányzati döntést:

a) képviselő-testület, illetve annak felhatalmazására

– bizottsága,

– a polgármester,

– önkormányzati társulása, valamint

b) a helyi népszavazás hozhat.

9. §

1. A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a területfejlesztésben, és gazdaságszervező munkában együttműködik elsődlegesen
   1. a kistérsége települési önkormányzataival,
      • a Szent László Völgye Többcélú Kistérségi Társulással
      • a Megyei Önkormányzattal
      • különböző szintű településfejlesztési tanácsokkal
   2. a helyi és kistérségi civil szervezetekkel.
      • Az együttműködés célja: a helyi érdekek képviselete és érvényesítése.
2. A folyamatos és rendszeres kapcsolattartással összefüggő feladatokat a Képviselő-testület szervei a polgármester, alpolgármester, illetékes bizottság elnöke,  jegyző  látja el, akik tevékenységükről tájékoztatják a képviselő-testületet.
3. A külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozásról, az erre vonatkozó megállapodás, nyilatkozat jóváhagyásáról a képviselő-testület dönt.

II. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT FELADAT- ÉS HATÁSKÖREI ÉS AZOK GYAKORLÁSA

Az önkormányzat által ellátott feladat- és hatáskörök

10. §

1. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg.
2. Az önkormányzat törvények által előírt kötelező feladat- és hatásköreit tartalmazó jegyzék vezetéséről a jegyző gondoskodik
3. Az önkormányzat kötelező feladatként gondoskodik:
   1. az egészséges ivóvízellátásról,
   2. az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről,
   3. az egészségügyi és szociális alapellátásról,
   4. a közvilágításról,
   5. a helyi közutak és köztemető fenntartásáról,
   6. a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesüléséről [Ötv. 8. § (4) bek.].
4. A (3) bek.-ben foglaltakon túl ellátja az Ötv. 8. §. (1) bek.-ben foglaltakat
5. [3]

11. §

(1) Új közszolgáltatási feladat felvállalása előtt előkészítő eljárását kell lefolytatni, amelynek során meg kell vizsgálni a feladat ellátásának anyagi, személyi és technikai feltételeit. Az eljárás során a szakmai feladat szerinti és a Pénzügyi és Gazdaságfejlesztési Bizottságot[4] véleményezési jog illeti meg. Az előkészítő eljárást a képviselő-testület döntésétől függően a polgármester, illetve alpolgármester vagy az erre felkért bizottság folytatja le.

(2) Az előkészítő eljárás eredményét összegező előterjesztés csak akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha az tartalmazza a feladat felvállalásával elérendő célokat és az (1) bekezdésben említett feltételeket.

12. §

Az önkormányzat önként vállalt önkormányzati feladatait az SZMSZ 3. számú melléklete tartalmazza.

Az önkormányzati feladat- és hatáskörök átruházása jelen rendelet szerint

13. §

1. A képviselő-testület hatásköreit – ha az Ötv. lehetővé teszi – önkormányzati rendelettel átruházhatja:
   1. a polgármesterre;
   2. a bizottságokra;
   3. önkormányzati társulásra.
2. Az (1) bekezdés szerinti szervekre átruházott hatáskörök jegyzékének vezetéséről a jegyző gondoskodik.
3. A képviselő-testület a városfejlesztéssel, a helyi közszolgáltatásokkal, az alapvető intézményhálózat létrehozásával és működtetésével szorosan összefüggő hatásköreinek gyakorlását nem ruházhatja át. A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik:
   1. az önkormányzati rendeletalkotás;
   2. az önkormányzat szervezetének kialakítása és működésének meghatározása;
   3. a törvény által a képviselő-testület hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás és felmentés;
   4. a helyi népszavazás kiírása;
   5. az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása, adományozása;
   6. a díszpolgári cím adományozása;
   7. a városi fejlesztési koncepció, a ciklusprogram, a költségvetés megállapítása és végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadása, helyi adók megállapítása
   8. megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervhez való csatlakozás;
   9. a városrendezési terv jóváhagyása;
   10. a fejlesztési célokat szolgáló hitelfelvétel értékhatárra tekintet nélkül, továbbá a gazdálkodás átmeneti zavarának elhárítását szolgáló, esetenként és egyidejűleg költségvetési rendeletben meghatározott értékhatár feletti hitel felvétele;
   11. kötvénykibocsátás, továbbá a közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele és átadása;
   12. önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás;
   13. intézmény, gazdasági társaság alapítása;
   14. közterület elnevezése;
   15. emlékmű, köztéri műalkotások állítása;
   16. eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál;
   17. felterjesztési jog gyakorlása;
   18. a bíróságok népi ülnökeinek megválasztása;
   19. állásfoglalás megyei önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha az általa nyújtott szolgáltatás a várost is érinti;
   20. a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti önfeloszlatása;
   21. amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal;

14. §

(1) A képviselő-testület az átruházott hatáskör gyakorlójának utasításokat adhat, illetve a hatáskört visszavonhatja [Ötv. 9. § (3) bek.]. Az átruházott hatáskörben eljáró köteles beszámolni az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről a képviselő-testületnek.

(2) A képviselő-testület a hatáskörének átruházásáról, illetőleg az átruházott hatáskör gyakorlásának visszavonásáról annak felmerülésekor dönt.

(3) A képviselő-testület által átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók [Ötv. 9. § (3) bek.].

(4) A 14. §. (2) bek. szerinti jegyzék az SZMSZ 6. sz. mellékletét képezi.

III. Fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE

Általános szabályok és a képviselő-testületi ülés összehívása

15. §

(1) [5] A képviselő-testület tagjainak száma: 9 fő. A képviselő-testület tagjainak névsorát az SZMSZ 2. számú függeléke tartalmazza.

(2) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6ülést tart. [az Ötv. 12. § (1) bekezdése]. Az ülésre általában minden hónap utolsó keddi napján  kerül sor.

(3) A képviselő-testület rendes ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze az önkormányzat székhelyére. Amennyiben a tárgyalandó napirend, vagy egyéb körülmény indokolja a képviselő-testület ülése a székhelyén kívül máshol is összehívható.

(4) A polgármester, alpolgármester tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a tisztségviselők együttes akadályoztatása esetén elsődlegesen a Pénzügyi és Gazdaságfejlesztési Bizottság elnöke, annak akadályoztatása esetén a Városfejlesztési és Üzemeltetési Bizottság elnöke hívja össze a képviselő-testület ülését.[6]

16. §

1. A polgármester rendkívüli képviselő-testületi ülést köteles összehívni a képviselők legalább egynegyedének vagy a képviselő-testület bizottságának a kezdeményezésére [Ötv. 12. § (1) bek.]. A rendkívüli képviselő-testületi ülés kezdeményezésére vonatkozó indítványban meg kell jelölni az ülés napirendjét is.
2. A képviselő-testület összehívását a megyei közigazgatási hivatal vezetője, valamint népi kezdeményezés is indítványozhatja [Ötv. 92/C. § (6) bek., 98. § (2) bek. f) pont, illetve Ötv. 49. § (2) bek.].
3. Az (1) – (2) bekezdésekben meghatározott esetekben a kezdeményezéstől számított 15 napon belül össze kell hívni a képviselő-testület ülését. 
4. A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:
   1. a képviselőket;
   2. a képviselő-testületi bizottságok nem képviselő tagjait;
   3. a jegyzőt;
   4. a város országgyűlési képviselőjét;
   5. a Fejér  Megyei Közigazgatási Hivatal vezetőjét, illetve annak képviselőjét;
   6. az önkormányzati intézmények vezetőt;
   7. aljegyzőt és a  polgármesteri hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit,
   8. az önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaság ügyvezetőjét.[7]
5. A meghívó megküldésével értesíteni kell az ülés időpontjáról
   1. a lakossági szervezetek, pártok képviselőit (bejelentkezési igény szerint)
   2. városi közszolgáltatást végző szervek vezetőit
   3. az illetékes rendőrkapitányt
   4. A Fejér Megyei Hírlap szerkesztőjét
   5. e ) A napirend előadóját
6. A képviselő-testület ülésein a képviselők szavazati joggal vesznek részt, amely magában foglalja a tanácskozás jogát is.
7. Tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan:
   1. a napirenddel érintett bizottság nem képviselő tagjait;
   2. a jegyzőt; aljegyzőt,
   3. a város országgyűlési képviselőjét;
   4. a Fejér Megyei Közigazgatási Hivatal vezetőjét, illetve annak képviselőjét;
   5. a felkért szakértőket,
   6. a Polgármesteri Hivatal napirendi pont szerinti  belső szervezeti egysége képviselőjét

17. §

(1) Az képviselő-testületi ülés meghívóját, illetve az egyes napirendi pontokhoz kapcsolódó előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően – halasztást nem tűrő esetben – az ülés előtt 8 órával is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen célszerű értesítési mód (pl. telefon, személyes értesítés) igénybe vehető, a sürgősség okát azonban a meghívottakkal közölni kell.

(3) A képviselő-testületi ülések időpontjáról a lakosságot az ülés előtt legalább 5 nappal kell a tájékoztatni a helyben szokásos módon (hirdetőtáblán elhelyezett hirdetménnyel, a város honlapján. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét, valamint azt, hogy a napirendek anyagát hol lehet megtekinteni a polgármesteri hivatalban.

(4) A képviselő-testület üléséről a helyi kábel tv-én tájékoztatást kell adni abban az esetben, amikor ennek feltételei adottak.

Ciklusprogram és munkaterv

18. §

1. A képviselő-testület a megbízatásának időtartamára szóló ciklusprogram alapján működik.
2. Az önkormányzat tevékenységének és a város fejlesztésének irányvonalát, valamint a kiemelt célokat az önkormányzat ciklusprogramja tartalmazza, amely a képviselő-testület megbízatásának időtartamára szól [Ötv. 91. § (1) bek.].

3. A ciklusprogram tervezetének előkészítéséről és a képviselő-testület alakuló ülését követő 6 hónapon  belül történő előterjesztéséről a polgármester gondoskodik.
4. A ciklusprogramot a képviselő-testület fogadja el.

19. §

1. A képviselő-testület éves munkaterv alapján végzi munkáját.
2. A munkaterv tartalmazza:
   1. a képviselő-testület üléseinek tervezett időpontjait és napirendjét;
   2. a tervezett napirendi pontok előterjesztőinek nevét;
   3. a tervezett napirendi pontokhoz meghívandók felsorolását;
   4. a véleményező bizottságok meghatározását.

20. §

1. A munkaterv tervezetét tárgyév február 28-ig  a polgármester állítja össze. Új képviselő-testület megválasztását követő első alkalommal a munkaterv a ciklusprogrammal együtt kerül előterjesztésre.
2. A munkaterv tervezetével kapcsolatosan megelőző év november 30-ig javaslatot tehetnek:
   1. a települési képviselők;
   2. a bizottságok;
   3. a jegyző;
   4. többcélú kistérségi társulási elnök
   5. a város országgyűlési képviselője;
   6. a városi közszolgáltatásokat nyújtó szervek vezetői;
   7. az önkormányzati intézmények vezetői;
   8. az illetékes rendőrkapitányság vezetője
3. Az munkaterv tervezetének előterjesztésekor a polgármester tájékoztatást ad a képviselő-testületnek a tervezet összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatokról, valamint azok indokáról.
4. Az képviselő-testület által elfogadott munkatervet írásban meg kell küldeni:
   1. az önkormányzati képviselőknek;
   2. a bizottságok nem képviselő tagjainak;
   3. a munkatervbe felvett napirendi pont előterjesztőjének;

d)[8] a (2) bekezdés d)-h) pontjaiban meghatározottaknak.

21. §

A jóváhagyott ciklusprogramot és a munkatervet közzé kell tenni az önkormányzat hivatalos lapjában, és a város honlapján.

A képviselő-testület ülésével és annak vezetésével kapcsolatos általános szabályok

22. §

1. A képviselő-testület ülése nyilvános [Ötv. 12. § (3) bek.] Az ülésen bármely állampolgár szabadon részt vehet és  a napirendek lezárása után az ülésvezető előzetes engedélyével egy alkalommal, 3 perc időtartamban felszólalhat.
2. A képviselő-testület:
   1. zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele, továbbá önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor;
   2. zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdekeit sértené.
3. (3)[9] A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző és  meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt. A képviselő-testület tagjait és a zárt ülésen résztvevőket titoktartási kötelezettség terheli a tudomásukra jutott személyes adatok és információk tekintetében.

23. §

1. A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti [Ötv. 12. § (2) bek.]. Akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését az alpolgármester vagy annak együttes akadályoztatása esetén a 15. §. (4) bek. szerinti Bizottság elnöke vezeti. Az Ötv. 31. §.-a szerint a két tisztség együttes betöltetlensége, ill. tartós akadályoztatása esetére lehet ilyen jelleggel rendelkezni.
2. A polgármester a testületi-ülés vezetése során:
   1. megnyitja, illetve berekeszti az ülést;
   2. megállapítja, hogy a képviselő-testület ülésének összehívására az SZMSZ szabályainak megfelelően került sor;
   3. megállapítja az ülés határozatképességét és az ülés időtartama alatt folyamatosan figyelemmel kíséri azt;
   4. előterjeszti a napirendi javaslatot;
   5. tájékoztatást ad a sürgősségi előterjesztésről;
   6. napirendi pontonként vezeti a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat;
   7. a hosszúra nyúlt vita mielőbbi lezárása érdekében indítványozza a hozzászólások időtartamának korlátozását vagy a vita lezárását;
   8. hozzászóláskor megadja, megtagadja, illetve megvonja a szót a jelenlévők bármelyike tekintetében;
   9. figyelmezteti a hozzászólót, ha mondanivalója eltér a tárgyalt témától;
   10. tárgyalási szünetet rendel el, a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor az ülést meghatározott időre félbeszakítja vagy berekeszti;
   11. biztosítja az ülés zavartalan rendjét, rendre utasíthatja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít.
3. A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott képviselő-testületi tagok több mint a fele jelen van [Ötv. 14. § (1) bek.].

Napirend előtti témák és a napirend

24. §

1. A képviselő-testület két ülése közötti időszak fontosabb eseményeiről szóló tájékoztatót a testület a napirend előtti témák között napirendre tűzi, valamint dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolók, illetőleg az átruházott hatáskörben hozott intézkedések elfogadásáról.
2. A képviselő-testület az ülés napirendjéről vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
3. Napirendi pont tárgyalásának elhalasztására az előterjesztő vagy bármely képviselő-testületi tag javaslatot tehet. A kezdeményező javaslatát indokolni köteles. A testület a javaslatról vita nélkül határoz.  

A sürgősségi indítvány

25. §

1. A képviselő-testület a sürgősségi indítvány elfogadásáról, annak azonnali megtárgyalásáról, vagy elvetéséről egyszerű  szótöbbséggel,  soron kívül dönt.
2. A sürgősségi indítvány benyújtásának a feltételei:
   1. Sürgősségi indítvány – a sürgősség tényének rövid indokolásával – legkésőbb az képviselő-testületi ülést megelőző nap 12 óráig írásban nyújtható be a polgármesternél.
   2. Sürgősségi indítványt nyújthatnak be:
      • a polgármester,
      • az alpolgármester,
      • a témakör szerint illetékes bizottságok elnökei,
      • a képviselő-testület tagja,
      • a jegyző, aljegyző.
   3. Ha a polgármester vagy valamely sürgősségi indítvány előterjesztésére jogosult ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid indokolására;
   4. Amennyiben a képviselő-testület nem fogadja el a sürgősségi tárgyalásra irányuló javaslatot, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, s a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról; melyik ülésen, hányadik napirendként tárgyalják azt.
3. Sürgősségi indítvány esetében is megfelelően alkalmazni kell az SZMSZ 27–28. §-aiban foglalt szabályokat.

Az előterjesztés

26. §

1. Előterjesztésnek minősül:
   1. minden a munkatervbe felvett és új – tervezett napirenden kívüli – anyag;
   2. a képviselő-testület vagy a képviselő-testület bizottsága által előzetesen javasolt rendelet-tervezet, határozat-tervezet, beszámoló és tájékoztató.
2. A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések főbb fajtái:
   1. beszámoló valamely feladat elvégzéséről, valamely szerv tevékenységéről;
   2. döntést igénylő javaslat, amely rendeletalkotásra vagy határozathozatalra irányul;
   3. tájékoztató anyagok, amelyek tudomásulvételt igényelnek.
3. Előterjesztés benyújtására jogosult:
   1. a polgármester;
   2. az alpolgármester,
   3. a témakör szerint illetékes bizottságok elnökei;
   4. a képviselő-testület tagja;
   5. a jegyző, aljegyző
   6. a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységének vezetői, önkormányzati intézményvezetők,
   7. felkért előadók.

27. §

(1) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztést a (2) bekezdésben foglalt kivétellel írásban kell benyújtani. Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző 8., bizottsági véleményezést igénylő anyagot 15. napon kell a jegyzőhöz eljuttatni, aki jogszerűségi észrevételt tesz, és gondoskodik valamennyi anyag postázásáról. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és a határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

(2) Szóbeli előterjesztést kivételesen, a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján lehet felvenni a napirendek közé. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban került sor.

28. §

1. Az SZMSZ 26. §-ában foglalt előterjesztések csak az érintett bizottságok véleményének, valamint a jegyző jogszerűségi észrevételeinek ismeretében tűzhető napirendre.
2. Az előterjesztés tartalmi és alaki követelményei:
   1. Az előterjesztés első része tartalmazza
      • a címet vagy tárgyat, az előzmények ismertetetését, különös tekintettel a tárgykört érintő korábbi képviselő-testületi döntéseket,
      • a tárgykört érintő jogszabályokat,
      • az előkészítésben részt vevők véleményét,
      • mindazokat a tényeket, adatokat, körülményeket, összefüggéseket, amelyek lehetővé teszik a minősítést és a döntést indokolják,
      • a várható hatások ismertetését.
   2. Az előterjesztés második része tartalmazza:
      • az egyértelműen megfogalmazott határozati vagy rendeletalkotási javaslatot,
      • a végrehajtásért felelősök megnevezését és a végrehajtás határidejét.
3. A napirendek vitája, döntéshozatal, határozatok nyilvántartása

29. §

1. A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, amelynek során:
   1. az előterjesztő a napirendhez a vita előtt legfeljebb 5 percben szóbeli kiegészítést tehet, amely nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat  kell tartalmaznia;
   2. az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal részt vevők kérdéseket intézhetnek, amelyekre az előterjesztő köteles választ adni.
2. A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor, de a polgármester soron kívül felszólalást is engedélyezhet. A felszólalás időtartama legfeljebb 5 perc. Ha ugyanaz a személy, ugyanazon napirenddel kapcsolatban ismételten hozzászólásra jelentkezik, a polgármester a második és a további hozzászólásokat 3 percre korlátozhatja. Az idő túllépése miatt az ülés vezetője megvonhatja a szót a felszólalótól.
3. Az előterjesztő hozzászólásainak száma a vita során nem korlátozható.

30. §

(1)   Az önkormányzat bizottságai, valamint a képviselő-testület tagjai a vita lezárásáig bármely előterjesztéshez módosító indítványt nyújthatnak be a képviselő-testülethez.

(2)   Az előterjesztő – figyelemmel a vitában elhangzottakra – az előterjesztésben szereplő javaslatot, illetve a módosító javaslatot benyújtó javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, vagy azt a szavazás megkezdéséig visszavonhatja.

31. §

1. a) Az előterjesztő, illetve

b) a polgármester, vagy bármely képviselő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását, indokolással.

2. A napirendi pont elnapolásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz, ha azzal a b) pont szerinti esetben az előterjesztő egyetért.
3. Ha az elnapolással az előterjesztő nem ért egyet, a vitát tovább kell folytatni.

32. §

Valamely napirendi pont tárgyalása során egy alkalommal az elnök saját hatáskörben, vagy testület bármely tagjának, a jegyzőnek az indokolt kérésére tárgyalási szünetet rendelhet el. A szünet időtartama legfeljebb 5 perc lehet.

33. §

1. Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, a polgármester a vitát lezárja.
2. A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja javaslatot tehet. A javaslatról a testület vita nélkül határoz.
3. A napirend vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre és előadja az esetleges módosító indítványait.
4. A vita bármelyik szakaszában, illetve annak lezárása után, a jegyző törvényességi észrevételt tehet.

34. §

1. a) Az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként kell szavazásra bocsátani. Először – az elhangzás sorrendjében – a módosító indítványokról dönt a képviselő-testület, majd a döntéséről összefoglaló határozatot hoz.

b) Rendelet-tervezetben benyújtott módosítási javaslatokról a képviselő-testület határozattal dönt és az elfogadott módosító javaslatokkal korrigált rendeletről dönt.

2. A javaslat elfogadásához a határozatképes ülésen jelenlévő képviselő-testületi tagok több mint felének „igen” szavazata szükséges. A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget, az érintettség tényéről a képviselő-testület aktuálisan dönt. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely képviselő-testületi tag javaslatára, a Pénzügyi és Gazdaságfejlesztési Bizottság[10] véleményezésével  a képviselő-testület vita nélkül dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni [Ötv. 14. §].
3. Szavazategyenlőség esetén a polgármester szünetet rendel el, majd újra elrendeli a szavazást. A szünet időtartama legfeljebb 5 perc lehet. A szavazást kétszer lehet megismételtetni.
4. A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően minősített többség – 5[11] fő képviselő-testületi tag „igen” szavazata – szükséges:
   1. önkormányzati rendeletalkotáshoz [Ötv. 10. § (1) bek. a) pont];
   2. az önkormányzat szervezetének kialakításához és működésének meghatározásához, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, megbízáshoz [Ötv. 10. § (1) bek. b) pont];
   3. önkormányzati társulás létrehozásához, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozáshoz [Ötv. 10. § (1) bek. e) pont];
   4. külföldi önkormányzattal való együttműködést rögzítő megállapodáshoz, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz [Ötv. 10. § (1) bek. f) pont];
   5. intézmény alapításához [Ötv. 10. § (1) bek. g) pont];
   6. zárt ülés elrendeléséhez [Ötv. 12. § (4) bek. b) pont];
   7. képviselő-testületi tag kizárásához [Ötv. 14. § (2) bek.]
   8. a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti önfeloszlatásához [Ötv. 18. § (3) bek.];
   9. a polgármester elleni bírósági kereset benyújtásához [Ötv. 33/B. § (1) bek.];
   10. a település területével határos megyéhez való átcsatolására irányuló kezdeményezéshez [Ötv. 56. § (3) bek.
   11. az Ötv-én kívüli,  törvényben meghatározott esetekben.
5. Minősített többség szükséges a Szervezeti és Működési Szabályzat alapján:
   1. Az önkormányzat vagyonával, tulajdonával való rendelkezéshez
   2. Alapítvány létrehozásához
   3. Hitelfelvételhez
   4. Kitüntetéshez és elismerő cím adományozásához                                            
   5. Helyi népszavazás kiírásához
   6. Ciklusprogramhoz
   7. Rendezési tervhez

35. §

1. A képviselő-testület a döntéseit általában nyílt szavazással hozza meg [Ötv. 12. § (6) bek.]. A zárt ülésen hozott határozatokat is nyilvános ülésen kell ismertetni.
2. Nyílt szavazás esetén bármely képviselő indítványára egyszerű szótöbbséggel név szerinti szavazás rendelhető el. Erről a testület vita nélkül dönt.  Név szerinti szavazás esetén a jegyző felolvassa a képviselő-testületi tagok névsorát, a képviselő válaszát „igen”-nel vagy „nem”-mel adja meg.
3. Név szerinti szavazást kell tartani: a képviselő-testület megbízatásának lejártát megelőző feloszlásáról szóló testületi döntésről [Ötv. 18. § (3) bek.];
4. A név szerinti szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet hitelesítve a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.
5. A nyílt szavazás eredményét a polgármester állapítja meg, illetőleg – a szavazatok téves összeszámlálása miatti panasz esetén – elrendeli a szavazás megismétlését.

36. §

1. A képviselő-testület titkos szavazást tarthat az SZMSZ 22. § (2) bekezdésében meghatározott ügyekben [Ötv. 12. § (6) bek.].
2. A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, arra kijelölt helyiségben és urna igénybevételével történik.
3. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell:
   • a szavazás helyét, napját, kezdő és befejező időpontját,
   • a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
   • a szavazás során felmerült körülményeket.

(4) A titkos szavazásnál szavazategyenlőség esetén a szavazás megismétléséről, illetve elhalasztásáról – annak konkrét idejének megjelölésével – azonnal dönteni kell. A szavazás újabb szavazategyenlőség esetén azonnal megismételhető.

(5) A titkos szavazás lebonyolításában az Pénzügyi és Gazdaságfejlesztési Bizottság[12] és a jegyző működik közre.

37. §

(1)       A képviselő-testület határozatait évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint dátummal (hónap, nap) kell ellátni a következő minta szerint:

Martonvásár Város Önkormányzata Képviselő-testületének ...../..... (......) önk.  határozata, a határozat tárgyának a megjelölésével.[13]

(2) A testületi határozatokról a jegyző sorszám szerinti, valamint betűrendes és határidős nyilvántartást vezet.

(3) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 8 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.

(4) A végrehajtásért felelősek kötelesek a végrehajtásra vonatkozó jelentéseket leadni a végrehajtási határidő leteltét követő 15 napon belül, amelyeket a testület elé kell terjeszteni.

Kérdés és interpelláció

38. §

(1)   A képviselő-testület tagja a képviselő-testület ülésén az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetésként vagy tudakozódásként kérdést tehet fel;

• a polgármesternek, alpolgármesternek
• bizottság elnökének
• képviselő-testület tagjának
• jegyzőnek, polgármesteri hivatal belső szervezeti egysége vezetőjének
• önkormányzati intézményvezetőnek.

(2)   A kérdésre a megkérdezettnek a képviselő-testület ülésén kell választ adni. A válasznak lényegre törőnek kell lennie, időtartama nem haladhatja meg az 5 percet. Amennyiben összetett problémafelvetésről van szó, 15 napon belül, írásban kell a választ megadnia a megkérdezettnek.

39. §

1. A képviselő-testület tagjai a testület ülésén a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottságok elnökeihez valamint a jegyzőhöz önkormányzati ügyekben, szóban vagy írásban interpellációt terjeszthetnek elő. Interpellációt valamely döntés végrehajtása tárgyában, vagy intézkedés elmulasztása esetén lehet előterjeszteni.
2. Az interpellációt a polgármesternél lehetőleg az ülést megelőző 3 nappal kell leadni. A polgármester az interpellációt haladéktalanul továbbítja a címzettnek.
3. Az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 15 napon belül írásban kell választ adni, és ennek tartalmáról a soron következő ülésen tájékoztatást adni.
4. A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik. Ha az interpellációra adott választ az interpelláló nem fogadja el, a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt az elfogadásról vagy a kérdés további napirenden tartásáról. Amennyiben a képviselő-testület az interpellációra adott választ elutasítja, elrendeli az interpelláció tárgyának részletes kivizsgálását, melybe az interpelláló képviselőt is be kell vonni.

A tanácskozás rendje

40. §

1. A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester, illetve a képviselő-testületi ülés levezető elnöke gondoskodik.
2. A képviselő-testületi ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében a következő intézkedéseket teheti, illetve kell megtennie:
   1. figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ, illetve a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít;
   2. rendre utasíthatja azt a személyt, aki a tanácskozás rendjét megzavarja;
3. A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyen tartózkodhatnak. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására kötelezheti.
4. A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet.

A képviselő-testületi ülések dokumentálása

41. §

1. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik. (Ötv. 17. §. (1) bek.). A jegyzőkönyv hangfelvétel alapján készül, a nyilvános ülésen készített hanganyagot a felvételtől számított 1 évig a polgármesteri hivatalban meg lehet hallgatni, a 16. §. (4) bek.-ben felsoroltaknak. A kazetta tárolásáról a jegyzőkönyvvezető gondoskodik.
2. A jegyzőkönyv mellékletét képezik az ülésen tárgyalt napirendi pontokhoz készült előterjesztések.
3. A testületi ülésről 3 példányban kell jegyzőkönyvet készíteni, melyből:
   1. az első példányt a jegyző kezeli,
   2. a második példányt meg kell küldeni 15 napon belül a megyei közigazgatási hivatalhoz (Ötv. 17. §. (2) bek.)
   3. a harmadik példányát pedig hozzáférhetővé kell tenni a képviselők és az érdeklődő állampolgárok számára, amely a helyi könyvtárba kerül lefűzésre és tárolásra.
   4. a nyílt ülésről készült jegyzőkönyvet a város honlapján elérhetővé kell tenni.
4. A képviselő-testület üléséről készült eredeti példányhoz csatolni kell a meghívót, a mellékleteket, az elfogadott rendeleteket, jelenléti ívet. A képviselő kérelmére az írásban is benyújtott hozzászólást is mellékelni kell.
5. A jegyzőkönyv tartalmazza:

• az ülés helyét, időpontját,
• a megjelent képviselők nevét (a távol maradt képviselők nevét),
• az ülésen tanácskozási joggal résztvevők nevét,
• az ülés megnyitásának időpontját,
• az elfogadott napirendeket,
• napirendenként az előadó és a felszólalók nevét, a kérdéseket, a hozzászólások lényegét,
• a határozathozatal módját,
• a szavazás eredményét és a határozat szövegét,
• a polgármester esetleges intézkedéseit (a testületi ülésen történt különös eseményekről),
• az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat és határozatokat,
• az ülés bezárásának időpontját.
  6. A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá. (Ötv. 17. §. (2) bek.)
  7. A jegyzőkönyvet a képviselő-testület abc. rendben soron következő, jelenlévő egy tagja hitelesíti.
  8. A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselő-testületi előterjesztésekbe és az ülések jegyzőkönyvébe. A zárt ülésről az (4)–(6) bekezdésben foglaltak szerint külön jegyzőkönyvet kell készíteni [Ötv. 17. § (3) bek.] A zárt ülés jegyzőkönyvéből az állampolgárok csak az érdemi döntést ismerhetik meg.

42. §[14]

A nyilvános képviselő-testületi ülések jegyzőkönyvét elektronikus úton kell a képviselők részére megküldeni. A képviselő kérésére, az elkészült jegyzőkönyvet papír alapon kell megküldeni.

IV. Fejezet

RENDELETALKOTÁS

A rendeletalkotással kapcsolatos általános szabályok

43. §

A képviselő-testület az Ötv. 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján – annak végrehajtására – önkormányzati rendeletet alkot az állampolgárokat érintő egyes ügyek helyi szabályozása érdekében [Ötv. 16. § (1) bek.].

A rendeletalkotás folyamata és a rendelet kihirdetése

44. §

1. Önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:
   1. a képviselő-testület tagja;
   2. az önkormányzat bizottságai;
   3. a polgármester, az alpolgármester;
   4. a jegyző;
2. A rendelet tervezet előkészítése és képviselő-testületi elfogadása az alábbiak szerint történik:
   1. A képviselő-testület – a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél – elveket, szempontokat állapíthat meg;
   2. A rendelet tervezetet a polgármesteri hivatal tárgy szerint érintett szervezeti egysége készíti elő, amelyben a tárgy szerint illetékes önkormányzati bizottság közreműködik.
   3. Az előkészítéssel szakbizottság vagy ideiglenes bizottság is megbízható, amelynek munkájában  a polgármesteri hivatal köteles részt venni.
   4. [15]
   5. A jegyző – a polgármester és a bizottságok egyetértése esetén – a rendelet-tervezetet indokolással együtt a képviselő-testület elé terjeszti;
   6. A testületet tájékoztatni kell az előkészítés és véleményezés során javasolt, de a tervezetbe be nem épített javaslatokról, utalva a mellőzés indokaira is.
3. A rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá [Ötv. 16. § (3) bek.].
4. A képviselő-testület rendeleteit évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal, dátummal (hónap, nap) kell ellátni a következő minta szerint:

Martonvásár  Város Önkormányzata Képviselő-testületének ...../.... (... ...) önk. rendelete, a rendelet tárgyának a megjelölésével.

45. §

1. Az önkormányzati rendeleteket a polgármesteri hivatalban, a Városi Könyvtárban  jól látható helyen kell elhelyezni. Erről a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján tájékoztatni kell a város lakosságát; meg kell jelentetni a város honlapján.
2. Az önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon ki kell hirdetni. A helyben szokásos mód: az önkormányzat hirdetőtábláján való kifüggesztés. (Az önkormányzati rendeleteket jól látható helyen el kell helyezni a városi könyvtárban, ismertetni kell kivonatos formában a FORUM MARTINI hivatalos lapban, valamint közzé kell tenni Martonvásár internetes honlapján is.)
3. A jegyző gondoskodik rendeletek kihirdetéséről [Ötv. 16. § (3) bek.], nyilvántartásáról, folyamatos karbantartásáról, és szükség esetén kezdeményezi a rendeletek módosítását vagy hatályon kívül helyezését.

V. Fejezet

A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐ

Általános rendelkezések

46. §[16]

47. §[17]

(1) A képviselő-testület tagja a testület alakuló ülésén, illetve a megválasztását követő ülésen az Ötv. 32. §-a szerint esküt tesz. Az eskü szövege a következő:

„Én, ………………………………… esküszöm, hogy hazámhoz, a Magyar Köztársasághoz hű leszek; az Alkotmányt a többi jogszabállyal együtt megtartom és megtartatom; a tudomásomra jutott titkot megőrzöm; képviselői tisztségemből eredő feladataimat a Martonvásár Város fejlődésének előmozdítása és az Alkotmány érvényesülése érdekében lelkiismeretesen teljesítem.

(A megválasztott önkormányzati tisztségviselő meggyőződése szerint:)

Isten engem úgy segéljen!”.

(2) A képviselő-testület tagja az (1) bekezdésben említett eskü letételéig jogait nem gyakorolhatja.

48. §[18]

A képviselő jogai

49. §

1. Részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk megszervezésében és ellenőrzésében [Ötv. 19. § (1) bek.].
2. Kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek – a képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését [Ötv. 19. § (2) bek. c) pont].
3. A képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen – vagy 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni [Ötv. 19. § (2) bek. a) pont].
4. Sürgős, intézkedést igénylő közérdekű ügyekben kezdeményezheti a polgármesteri hivatal intézkedését, a hivatal érintett dolgozója erre 8 napon belül  köteles érdemi választ adni [Ötv. 19. § (2) bek. e) pont].
5. A települési képviselő a Polgármesteri Hivataltól a jegyző útján igényelheti a képviselői munkához szükséges tájékoztatást és ügyviteli közreműködést.
6. Bármely bizottsági ülésen tanácskozási joggal részt vehet. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, elutasítás esetén a bizottsághoz vagy a tisztségviselőkhöz fordulhat [Ötv. 19. § (2) bek. c) pont].
7. Igényt tarthat írásban benyújtott hozzászólásának jegyzőkönyvhöz csatolására, illetőleg kérheti véleményének jegyzőkönyvbe való rögzítését [Ötv. 19. § (2) bek. b) pont].
8. A képviselő-testület vagy a tisztségviselők megbízása alapján képviselheti a képviselő-testületet [Ötv. 19. § (2) bek. d) pont].

50. §

A képviselő-testület tagjai, a bizottságok tagjai és elnökei részére megillető tiszteletdíjat és természetbeni juttatást állapíthat meg külön rendeletben [Ötv. 20. § (2) bek.].

A képviselő kötelezettségei

51. §

A képviselő köteles:

1. tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában és ennek érdekében írásban vagy szóban a polgármesternél előzetesen bejelenteni, ha a testület ülésén nem tud megjelenni, illetőleg egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik;
2. felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban;
3. a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti titkot megőrizni,
4. kapcsolatot tartani a választópolgárokkal;
5. a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot a polgármesternek haladéktalanul bejelenti.
6. - törvényben meghatározott vagyonnyilatkozati kötelezettségének eleget tenni.

52. §[19]  

A Képviselő-testület – a polgármester, vagy bármely képviselő javaslatára – meghatározott önkormányzati feladatkörök ellátásának felügyeletére a települési képviselők közül minősített többséggel tanácsnokot választhat. Tanácsnok választására különösen akkor kerül sor, ha az általa ellátandó feladat:

1. sokoldalú, komplex megközelítést (pl. településüzemeltetés, település- és területfejlesztés, környezetvédelem) és érdemi koordinációt, és/vagy
2. speciális szakértelmet vagy nyelvismeretet (pl. közművelődési ügyek, testvérvárosi kapcsolatok, egészségügy, szociális ügyek)

igényel.

VI. Fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI

A bizottságok típusai, feladatai és szervezete

53. §

1. [20] A képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó vagy ideiglenes bizottságokat hozhat létre.
2. A képviselő-testület bizottságai előkészítő, véleményező, javaslattevő, szervező és ellenőrzési feladatokat ellátó – a képviselő-testület által döntési jogkörrel felruházható – egymással mellérendeltségi viszonyban álló önkormányzati szervek.
3. [21]A képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre:
   1. Pénzügyi és Gazdaságfejlesztési Bizottság (PGB)
   2. Városfejlesztési és Üzemeltetési Bizottság (VÜB)
   3. Szociális és Egészségügyi Bizottság (SZEB)
   4. Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sport Bizottság (OKISB)
4. [22] Az állandó bizottságok személyi összetételét az SZMSZ 3. számú függeléke, feladatait a 2. számú melléklet rögzíti. A bizottságok feladatkörének módosítását szükség esetén a képviselő-testület bármely tagja írásban indítványozhatja.

54. §

1. A képviselő-testület – meghatározott szakmai feladat ellátására, illetve időtartamra – ideiglenes bizottságot alakíthat.
2. A képviselő-testület az ideiglenes bizottság létszámáról, összetételéről, feladatköréről a bizottság megalakításakor dönt, e döntés módosítását szükség esetén bármelyik képviselő írásban indítványozhatja.
3. Az ideiglenes bizottság a képviselő-testület által meghatározott feladat elvégzésével, illetve mandátuma lejártát követően megszűnik.

55. §

1. Az állandó és ideiglenes bizottság (a továbbiakban: bizottság) elnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül kell megválasztani. A polgármester, az alpolgármester és a polgármesteri hivatal köztisztviselője nem lehet bizottság elnöke, illetve tagja [Ötv. 24. § (1) bek.].
2. A bizottság elnökét, valamint képviselő és nem képviselő tagjait a polgármester javaslatára a képviselő-testület választja meg.

1. a) A bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak.
2. A külső bizottsági tagoknak a képviselő-testület előtt kell tenni esküt.

3. A képviselő több bizottság tagjának is megválasztható.

A bizottságok működése

56. §

1. Az állandó és ideiglenes bizottság belső működési szabályait tartalmazó ügyrendjét – az Ötv. és az SZMSZ keretei között – maga állapítja meg, amelyet tájékoztatás céljából a képviselő-testület elé kell terjeszteni az SzMSz elfogadását követő 30 napon belül.
2. A bizottság éves munkaterv alapján működik. A képviselő-testület a munkatervében meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, illetve azokat, amelyek csak a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testülethez. E meghatározott előterjesztéseket az adott bizottságnak kötelessége megtárgyalni és álláspontját ismertetni a képviselő-testületi ülésen.
3. A képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet a bizottságnak valamely témakör megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, amelyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

57. §

1. A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti le. Az ülést a bizottság elnöke úgy köteles összehívni, hogy az előterjesztéseket és a meghívót legalább az ülést megelőző 5 nappal kézhez kapják az érdekeltek.
2. A bizottságot 3 napon belüli időpontra össze kell hívni a képviselő-testület határozata alapján, illetve a polgármester, vagy a bizottsági tagok több mint felének napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára
3. A bizottsági ülésekre állandó meghívott a polgármester, az alpolgármester és a jegyző, aljegyző.
4. A bizottság ülése akkor határozatképes, ha azon a bizottság tagjainak több mint fele jelen van. A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról a bizottság elnöke esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság dönt [Ötv. 26. §].
5. A bizottság ülése nyilvános, zárt ülést az SZMSZ 22. § (2)–(3) bekezdésében meghatározott szabályok megfelelő alkalmazásával tarthat. A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott szolgálati titkot és személyes adatot megőrizni.

58. §[23]

1. A bizottság a feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésekben egyszerű többséggel hoz döntést. A bizottság döntéseiről csak annak elnöke vagy meghatalmazottja adhat hivatalos tájékoztatást.
2. A bizottság döntését határozatként jeleníti meg.
3. A bizottsági határozat jelölése:

a határozat sorszáma / évszám, hónap, nap, a bizottság betűjele, a határozat tárgya[24].

59. §  

1. A bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést, valamint a kisebbségi véleményeket tartalmazza. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és az ülésen kijelölt egy tagja írja alá.
2. A jegyzőkönyv elkészítésére a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell – megfelelően – alkalmazni.
3. A bizottság döntéseiről a Polgármesteri Hivatal kijelölt szervezeti egysége nyilvántartást vezet és gondoskodik az iratanyag szabályszerű kezeléséről.
4. A bizottság a tevékenységről 2 évenként beszámol a képviselő-testületnek.
5. A bizottság működésének ügyviteli feladatait a polgármesteri hivatal látja el [Ötv. 29. §].

VII. Fejezet

A TISZTSÉGVISELŐK

60. §

A képviselő-testület tisztségviselői: a polgármester és a képviselő-testület által választott alpolgármester.

A polgármester

61. §  

1. A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő. A polgármester a megválasztását követően a képviselő-testület alakuló ülésen az SZMSZ 47. § (1) bekezdés szerint esküt tesz a testület tagjai előtt [Ötv. 32. §].
2. A polgármesterrel kapcsolatos munkáltatói jogok közül a képviselő-testület gyakorolja a következőket:
   • az illetmény megállapítása,
   • a jutalmazás,
   • összeférhetetlenség kimondása,
   • a fegyelmi eljárás megindítása és a fegyelmi büntetés kiszabása,
   • az anyagi felelősség megállapítása.
3. A polgármester illetményére, egyéb javadalmazására az Pénzügyi és Gazdaságfejlesztési- Bizottság tesz javaslatot.[25]

62. §  

1. A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai:
   1. összehívja és vezeti a képviselő-testület üléseit [Ötv. 12. § (2) bek.];
   2. képviseli az önkormányzatot [Ötv. 9. § (1) bek.];
   3. segíti a képviselő-testület tagjainak a munkáját;
   4. szervezi a városfejlesztést és közszolgáltatásokat;
   5. biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlást és a közakarat érvényesítését;
   6. ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal az ülést követő három napon belül kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezésről a képviselő-testület a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül dönt [Ötv. 35. § (3) bek.];
2. A polgármester a jogszabályokban és az e rendeletben meghatározott hatáskörein túlmenően:
   1. dönt az éves költségvetés rendeletben meghatározott mértékű hitelfelvételekről;
   2. dönt a költségvetési tartalék költségvetési rendeletben meghatározott mértékű  felhasználásáról;
   3. irányítja az önkormányzat nemzetközi tevékenységét, ellátja az önkormányzat nemzetközi kapcsolataival összefüggő protokolláris feladatokat;
   4. véleményt nyilvánít a város életét érintő kérdésekben;
   5. nyilatkozatot ad a hírközlő szerveknek;
   6. gondoskodik a képviselő-testület és szervei, valamint az intézmények munkájának, céljainak hiteles és tárgyilagos ismertetéséről, a város érdekének megfelelő bemutató, népszerűsítő tevékenység kialakításáról;
   7. ellátja a törvényben megfogalmazott honvédelmi és polgári védelmi feladatokat;
3. A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő feladatai különösen:
   1. indítványozhatja a bizottság összehívását;
   2. felfüggesztheti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit, a felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésén határoz [Ötv. 25. § (2) bek.];
4. A polgármesteri hivatallal összefüggő polgármesteri feladatok:
   1. a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében eljárva irányítja a hivatalt;
   2. a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzati munka szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában;
   3. a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásnak, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének a meghatározására;
   4. ellátja a hatáskörébe utalt államigazgatási hatásköröket és  szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét;
   5. gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester, a jegyző és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében [Ötv. 35. § (2) bek.].
   6. Gyakorolja a munkáltatói jogokat a nem igazgatási szakfeladaton foglalkoztatott közalkalmazottak,  egyéb munkavállalók tekintetében.
5. A polgármester részletes feladatait és hatásköreit tartalmazó jegyzék vezetéséről a jegyző gondoskodik.

63. §

A polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt, továbbá vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége szándékos elmulasztása vagy a valóságnak nem megfelelő teljesítése esetén a képviselő-testület – minősített többséggel hozott határozata alapján – keresetet nyújthat be a polgármester ellen a Fejér megyei bírósághoz a polgármester tisztségének megszüntetése érdekében. Egyidejűleg kérheti a polgármesternek e tisztségéből történő felfüggesztését is [Ötv. 33/C. § (1) bek.].

Az alpolgármester

64. §

1. [26]A képviselő-testület – a saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással- a  polgármester helyettesítésére, munkájának segítségére alpolgármestert választ. Az alpolgármester megbízatása a megválasztásával kezdődik és amennyiben az önkormányzati választáson települési képviselőnek megválasztották, akkor az új képviselő-testület alakuló üléséig tart. Ha az alpolgármestert az önkormányzati választáson települési képviselőnek nem választották meg, akkor az alpolgármesteri megbízatása a választás napjával megszűnik. [Ötv. 34. § (1) bek.].
2. (2)[27]Az alpolgármesterrel kapcsolatos jogok közül a képviselő-testület gyakorolja a következőket:
   • megválasztás,
   • az tiszteletdíj, költségtérítés megállapítása,
   • összeférhetetlenség kimondása
3. Az alpolgármesterrel kapcsolatos egyéb jogokat a polgármester gyakorolja.
4. Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.

65. § [28]

Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.

A jegyző

66. §  

(1) A képviselő-testület – pályázat alapján - a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelően jegyzőt nevez ki. A képviselő-testület a jegyző javaslatára – a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint – kinevez aljegyzőt a jegyző helyettesítésére, a jegyző által meghatározott feladatok ellátására. A Kinevezés határozatlan időre szól (Ötv. 36. §. (1) bek.). A jegyző és az aljegyző együttes akadályoztatása esetén a jegyző helyettesítését, a jegyző által meghatározott feladat- és hatáskörben a szervezési osztályvezető látja el.[29]

(2) A jegyző vezeti a képviselő-testület hivatalát. A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról (Ötv. 36. §. (2) bek. a) pont) ezen belül:

• előkészíti a képviselő-testületi ülést, és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,
• ellátja a testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,
• tanácskozási joggal vesz részt a testület és a bizottságok ülésén,
• törvényességi észrevételt tehet a döntés előkészítés során, vagy az előterjesztés vitájában,
• gondoskodik a testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről, azt a polgármesterrel együtt aláírja,
• rendszeresen tájékoztatja a polgármestert, a képviselő-testületet, és a bizottságokat az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról, a polgármesteri hivatal munkájáról és az ügyintézésről évente beszámol

(3) A jegyző egyéb főbb feladatai:

• döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket,
• ellátja a jogszabályban előírt államigazgatási feladatokat és hatósági jogköröket,
• dönt a hatáskörébe utalt ügyekben,
• a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét, gyakorolja a munkáltatói jogokat a polgármesteri hivatal köztisztviselői tekintetében. A kinevezéshez, vezetői megbízáshoz, felmentéshez, a vezetői megbízás visszavonásához, jutalmazásához – a polgármester által meghatározott körben – a polgármester egyetértése szükséges. (Ötv. 36. § (2) bek. b) pont)
• Szervezi a polgármesteri hivatal jogi felvilágosító munkáját, ellátja az államigazgatási tevékenység egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat.
• Véleményt nyilvánít (állást foglal) a polgármester, az alpolgármester és a bizottság elnökeinek kérésére jogértelmezési kérdésekben, javaslatot tesz az önkormányzat döntéseinek felülvizsgálatára, gondoskodik az SzMSz mellékleteinek és függelékeinek naprakész állapotban tartásáról, dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át.

 Az aljegyző

67. § [30]

VIII. Fejezet

A POLGÁRMESTERI HIVATAL

68. §

1. A képviselő-testület egységes polgármesteri hivatalt hoz létre az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására [Ötv. 38. §]. A hivatal elnevezése: Martonvásár Város Polgármesteri Hivatala, székhelye: Martonvásár, Budai út 13.
2. A képviselő-testület a polgármesteri hivatal irányítását döntésein keresztül látja el.
3. A polgármesteri hivatalt a jegyző vezeti.

69. §[31]

 A képviselő-testület, a polgármester előterjesztése alapján, a  1.számú függelék szerint határozza meg a polgármesteri hivatal belső szervezeti tagozódását, ügyfélfogadása rendjét.

70. §.

A hivatal köteles ellátni  a képviselő-testület és a bizottságok működésével kapcsolatos, valamint a képviselő-testület és a polgármester által meghatározott feladatokat, különös tekintettel azokra az esetekre, amikor a képviselő-testület által átruházott hatáskörben jár el a bizottság.

71. §

A polgármesteri hivatal igény szerint köteles az önkormányzat és a hivatal működésével, a város életével kapcsolatban adatokat szolgáltatni és jelentést készíteni a képviselő-testületnek, valamint a bizottságoknak.

72. §

1. A polgármesteri hivatal a jegyző által elkészített és a polgármester által jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzat szerint működik, amely a hivatal feladatait és a belső szervezeti egységek, valamint a dolgozók közötti munkamegosztás részletes szabályait tartalmazza.
2. A polgármesteri hivatal részletes Szervezeti és Működési Szabályzatát,  ügyfélfogadási rendjét, a tisztségviselők fogadóóráinak időpontját az SZMSZ függeléke  tartalmazza.
3. A Polgármesteri Hivatalban vagyon nyilatkozattételi kötelezettséggel járó munkaköröket az SzMSZ 5. sz. melléklete tartalmazza.

IX. Fejezet

ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS

73. §

1. Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében a kistérségben lévő és más  helyi önkormányzatokkal önkormányzati társulásokban vesz részt.  
2. A képviselő-testület a rendelkezésére álló szellemi és anyagi eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulásait is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok megoldására irányulnak.
3. A társulások felsorolása az SZMSZ 4. sz. mellékeltében található.

X. Fejezet

HELYI NÉPSZAVAZÁS, NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS

74. §

A képviselő-testület a helyi népszavazás és a népi kezdeményezés részletes eljárási rendjét a 20/1998. (IX. 1.) önkormányzati rendeletben határozza meg [Ötv. 50. § (2) bek.].

XI. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONA ÉS GAZDÁLKODÁSA

75. §

1. A képviselő-testület az önkormányzati vagyontárgyak számbavételére, elidegenítésére, megterhelésére, vállalkozásba vitelére, ill. más célú hasznosításra rendeletet alkot.
2. Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó részletes szabályokat 15/2004. (VI. 15.)  önkormányzati rendelet határozza meg.
3. A képviselő-testület hitelt abban az esetben vehet fel, amennyiben más finanszírozási mód nem lehetséges vagy gazdaságilag célszerűtlen.
4. A polgármester az önkormányzati vagyon helyzetének alakulásáról köteles tájékoztatni az állampolgárokat.

Az önkormányzat költségvetése

76. §

1. A képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az Államháztartási törvény, a finanszírozás rendét és az állami hozzájárulás mértékét pedig az adott évi Állami költségvetési törvény határozza meg.
2. A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik:
   1. Az első fordulóban a képviselő-testület elfogadja a kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelvek alapján a következő évi költségvetési koncepciót,
   2. A második fordulóban, közmeghallgatást követően a képviselő-testület megtárgyalja a költségvetési rendelet-tervezetet, amely több változatban is készülhet. A tervezetet a jegyző készíti elő, a polgármester terjeszti a testület elé. Az előterjesztést a Pénzügyi és Gazdaságfejlesztési Bizottság előzetesen kötelezően megtárgyalja.[32]
3. A zárszámadási rendelet-tervezet előkészítésére, elfogadására, formai, tartalmi követelményeire a költségvetési rendelet-tervezetre, ill. rendeletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Az önkormányzati gazdálkodás főbb szabályai

77. §

1. A helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester a felelős.
2. A veszteséges gazdálkodás következményei az önkormányzatot terhelik, kötelezettségeiért az állami költségvetés nem tartozik felelősséggel.
3. Az önkormányzat fizetésképtelenné válását a bíróság állapítja meg.
4. A fizetésképesség helyreállítása érdekében az önkormányzat köteles felfüggeszteni a hatósági és az alapvető lakossági szolgáltatások kivételével a feladatok finanszírozását.
5. [33]
6. A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötéséről vagy befektetéséről a jogszabályok és az SzMSz figyelembevételével saját hatáskörben döntsön, melyről a testületet folyamatosan tájékoztatni kell.
7. Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a polgármesteri hivatal látja el. E körben különösen:
   • a PM által előírt módon és időben elkészíti a költségvetési tájékoztatót, a  
   • költségvetési beszámolót, valamint a havi pénzforgalmi beszámolót, s mindezeket       
   • megküldi a Magyar Államkincstár területileg illetékes szervének[34].
   • beszedi az önkormányzat saját bevételeit.
   • megigényli a Magyar Államkincstár területileg illetékes szervétől[35] a címzett és céltámogatásokat.
   • gondoskodik az önkormányzat által létrehozott kettős könyvvitelének szabályszerű 
   • vezetéséről, s ezen belül kialakítja saját, valamint az intézmények könyvvitelének 
   • számlarendjét.
   • biztosítja az önkormányzat törzsvagyonának elkülönített nyilvántartását.
   • elkészíti az önkormányzat éves vagyonleltárát, s ezt csatolja az év végi költségvetési  beszámolóhoz.
   • az önkormányzat költségvetési számláját kezelő pénzintézeten keresztül gondoskodik   
   • az önkormányzat tartozásainak és az önkormányzat intézményei működési  
   • kiadásainak a kiegyenlítéséről, ill. teljesítéséről.

Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése

78. §

1. Az Ötv. 92. §. (2) bekezdése alapján az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
2. A saját intézmények pénzügyi ellenőrzését a képviselő-testület látja el, a Pénzügyi és Gazdaságfejlesztési Bizottság[36] előkészítő munkája alapján.
3. A Pénzügyi és Gazdaságfejlesztési Bizottság[37] az önkormányzatnál és intézményeinél:

1. véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásáról szóló féléves, éves beszámoló tervezeteit,
2. figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás alakulására, értékeli az azt előidéző okokat,
3. vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és bizonylati fegyelem érvényesítését.

4. Az Ötv. 92. §. (4) bek. alapján a Pénzügyi és Gazdaságfejlesztési Bizottság[38] vizsgálati megállapításait haladéktalanul közli a képviselő-testülettel.
5. Ha a képviselő-testület a vizsgálati megállapításokkal nem ért egyet, a vizsgálati jegyzőkönyvet az észrevételeivel együtt megküldi az Állami Számvevőszéknek.

A polgármester gazdálkodási feladata és hatásköre

79. §

1. A képviselő-testület elé terjeszti gazdasági programtervezetét, a költségvetési koncepciót, a költségvetési rendelet, illetve az azt megalapozó egyéb rendeletek tervezetét.
2. Gondoskodik a helyi önkormányzat költségvetésének végrehajtásáról.
3. Tájékoztatja a képviselő-testületet az önkormányzat évközi gazdálkodásáról, a költségvetési előirányzatok alakulásáról, a költségvetés egyensúlyi helyzetéről.
4. A helyi önkormányzat nevében kötelezettséget vállalhat, erre más személyt is felhatalmazhat.
5. A képviselő-testület elé terjeszti az éves költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolót (zárszámadás).
6. Szükség esetén a képviselő-testület elé terjeszti az átmeneti gazdálkodásról szóló rendelet tervezetét.
7. A polgármester kötelezettségvállalásának határáról az éves költségvetés rendelkezik.

A jegyző gazdálkodási feladata és hatásköre

80. §

1. Elkészíti a helyi önkormányzat gazdasági programtervezetét, a költségvetésről szóló koncepciót, majd a költségvetési törvény elfogadása után a költségvetési rendelet, illetve az ahhoz kapcsolódó, azt megalapozó rendeletek tervezetét.
2. A helyi önkormányzat elfogadott költségvetéséről információt szolgáltat a központi költségvetés számára.
3. Kialakítja saját, valamint intézményei számviteli rendjét a költségvetési szervekre vonatkozó előírások alapján.
4. Az államháztartás igényeinek megfelelően havi, féléves, háromnegyedéves és éves információt szolgáltat.
5. Ellátja az önkormányzat által alapított és fenntartott költségvetési szervek pénzügygazdasági ellenőrzését.
6. Ellátja a polgármesteri hivatal, mint költségvetési szerv operatív gazdálkodási feladatai irányítását a képviselő-testület felhatalmazása alapján.
7. Elkészíti az éves költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolót (zárszámadást), s ennek keretében elszámol a normatív költségvetési hozzájárulásokkal.
8. Szükség esetén előkészíti az átmeneti gazdálkodásról szóló rendelet-tervezetet.
9. Részt vesz az önkormányzatot érintő térségi fejlesztési programok megalapozásában, véleményezésében, koordinálja a programok végrehajtásának helyi feladatait, információt szolgáltat azok megvalósításáról.
10. A kötelezettségvállalást ellenjegyzi, erre más személyt is felhatalmazhat.

XII. Fejezet

FELTERJESZTÉSI JOG

81. §

1. A képviselő-testület az önkormányzati jogokat, illetőleg az önkormányzat feladat- és hatáskörét érintő bármely kérdésben – közvetlenül vagy érdekképviseleti szervezete útján – az adott kérdésben hatáskörrel rendelkező állami szerv vezetőjéhez fordulhat és tájékoztatást, adatot, szakmai és jogértelmezési kérdésben állásfoglalást kérhet, illetve javaslatot tehet, vagy intézkedés megtételét kezdeményezheti [Ötv. 101. § (1) bek.].
2. A képviselő-testület felterjesztési jogának gyakorlását megelőzően köteles kikérni a tárgy szerint illetékes képviselő-testületi bizottság(ok) véleményét.

XIII. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT KAPCSOLATRENDSZERE

Közmeghallgatás

82. §

1. A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente  közmeghallgatást tart [Ötv. 13. §] az alábbi szabályok figyelembevételével:
   1. a közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a városban működő társadalmi szervezetek, egyesületek kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek;
   2. a közmeghallgatás idejét, helyét és témáját, valamint más lakossági fórumok megtartásának tervét a képviselő-testület határozza meg, lehetőleg a munkatervének elfogadásakor;
   3. a közmeghallgatás pontos időpontjára vonatkozó javaslatot a polgármester a testületi üléstervvel egyidejűleg terjeszti elő;
   4. a közmeghallgatásra általában az önkormányzat székhelyén, de indokolt esetben az önkormányzat által létrehozott intézmény székhelyén is sor kerülhet;
   5. a közmeghallgatás helyéről, idejéről, a tárgykörökről a helyben szokásos módon (hirdetőtáblán elhelyezett hirdetménnyel, önkormányzati lap, a város honlapján) tájékoztatni kell a lakosságot a rendezvény előtt legalább 10 nappal;
2. A közmeghallgatást a polgármester vezeti.
3. [39] A közmeghallgatáson felvetett kérdésekre, javaslatokra lehetőleg azonnal, de legkésőbb   15 napon belül, írásban kell választ adni.
4. A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok.

Bel- és külföldi kapcsolatok

83. §

Az önkormányzat feladatainak ellátása és hatáskörének gyakorlása során – a kölcsönös érdekek alapján – együttműködik más települési, a megyei (fővárosi) önkormányzatokkal.

84. §

1. A külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozásról, az erre vonatkozó megállapodás, nyilatkozat jóváhagyásáról a képviselő-testület dönt.
2. A nemzetközi kapcsolatok keretében megoldandó feladatokról, ezek költségigényeiről az éves költségvetéssel egyidejűleg külügyi tervet kell készíteni, s annak végrehajtásáról évente két alkalommal a képviselő-testület előtt be kell számolni.

XIV. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

85. §

1. Ez a rendelet a kihirdetését kihirdetést követő hó első napján  lép hatályba.
2. E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Martonvásár Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 27/2002. (2003. I. 15.) önk.  rendelet és az azt módosító 27/2004. (XI. 15.), 44/2004. (XII. 21.), 29/2005. (X. 26.) 1. §., 40/2005. (XII. 21.), 17/2006. (X. 13.) önk. rendelete.
3. Az SZMSZ mellékleteinek folyamatos vezetéséről a jegyző gondoskodik.

                          (Kiss Gábor)                                                        (Fónagy László)

                          polgármester                                                                jegyző

Kihirdetve: 2007.01.30.

1. Melléklet[40]

2. Melléklet[41]

A Képviselő-testület bizottságainak feladatköre

1.      Pénzügyi és Gazdaságfejlesztési Bizottság

         1.1.         Véleményezi az önkormányzat gazdasági programját, a pénzügyi koncepciót, a költségvetést, a pénzügyi beszámolókat, ezek tervezetét.

         1.2.         Közreműködik a helyi adók meghatározásában.

         1.3.         Figyelemmel kíséri a bevételek, kiadások alakulását, véleményezi a hitelfelvételi kezdeményezéseket.

         1.4.         Véleményezi a képviselő-testület hatáskörébe tartozó szerződéseket.

         1.5.         Ellenőrzi az előző évi pénzügyi terv végrehajtásáról szóló beszámolót (zárszámadást), folyamatosan figyelemmel kíséri a tárgyi költségvetés időarányos végrehajtását.

         1.6.         Ellátja a gazdálkodás, pénzügyi-számviteli rend betartásával kapcsolatos ellenőrzési feladatokat.

         1.7.         Kontrollálja az önkormányzati költségvetési szervek gazdálkodásának szabályszerűségét. Az önkormányzatnál és intézményeinél:

                        1.7.1.        véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásáról szóló éves beszámoló tervezeteit, figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre;

                        1.7.2.        vagyonváltozás (vagyonnövekedés, csökkenés) alakulását, értékeli az azt előidéző okokat;

                        1.7.3.        vizsgálja a hitelfelvételek indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesítését;

                        1.7.4.        kezdeményezi a képviselő-testületnél a polgármesteri hivatal, illetve az önkormányzat intézménye vonatkozásában pénzügyi – gazdasági ellenőrzés megtartását;

                        1.7.5.        javaslatot tesz a polgármesteri hivatalnál és az önkormányzat intézményeinél belső vagy külső szerv által végzett pénzügyi – gazdasági ellenőrzés megállapításai alapján az adott ellenőrzés tapasztalatainak hasznosítására, a szükségessé vált intézkedések megtételére.

         1.8.         Eljár a polgármester és a képviselők összeférhetetlenségi ügyeiben.

         1.9.         Ellátja a polgármester és a képviselők vagyonnyilatkozataival kapcsolatos feladatokat (tájékoztatás, nyilvántartás).

         1.10.      Előkészíti a polgármester juttatásaival kapcsolatos döntéseket. Javaslatot tesz a polgármester illetményének, az alpolgármester tiszteletdíjának megállapítására, jutalmazásukra, képviselői-tiszteletdíjra.

         1.11.      Közreműködik a képviselő-testületi munka szervezésében, szavazások lebonyolításában.

         1.12.      Ellátja a Képviselő-testület által átruházott hatásköröket.

2.      Városfejlesztési és Üzemeltetési Bizottság

         2.1.         Közreműködik a rendezési,- fejlesztési tervek előkészítésében, figyelemmel kíséri ezek hatályosulását.

         2.2.         Figyelemmel kíséri a település ellátási, szolgáltatási szintjét, szükség esetén intézkedést kezdeményez.

         2.3.         Részt vesz az önkormányzati beruházások, fejlesztések előkészítésében, a végrehajtás felügyeletében.

         2.4.         Kiemelt feladata a városfejlesztés és a városrendezés, a közlekedés és hírközlés kérdései, a kommunális szolgáltatások és az ezzel kapcsolatos feladatok, az energiaszolgáltatás kérdései, a természeti és épített környezet védelme, városunk műemlékeinek védelme.

         2.5.         Feladatkörébe tartozik:

                        2.5.1.        a vagyonmérleg értékelése,

                        2.5.2.        az önkormányzat gazdasági vállalkozásainak létrehozásával kapcsolatos döntések előkészítése,

                        2.5.3.        az önkormányzat tulajdonával összefüggő ügyek és a velük való gazdálkodás;

                        2.5.4.        a természeti környezet védelme, a természettel összhangban lévő fenntartható fejlődés követelményeinek érvényre juttatása a város programjaiban, beruházásaiban és a képviselő-testület által alkotott rendeletekben.

         2.6.         A közrend, közbiztonság és a bűnmegelőzés terén együttműködik az illetékes hatóságokkal és más szervezetekkel a sértetté válás megelőzésében, az elkövetővé válás megelőzésében, a bűnmegelőzési szervezet fejlesztése terén, a város polgárai elvárásainak és a jogszabályok előírásainak képviseletében.

         2.7.         Ellátja a Képviselő-testület által átruházott hatásköröket.

3.      Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sport Bizottság

         3.1.         Figyelemmel kíséri, véleményezi a település intézményeiben folyó nevelési-oktatási tevékenységet.

         3.2.         Az oktatási-nevelési intézmények tekintetében rendszeresen értékeli az intézmény-szerkezetet, az intézmények, pedagógusok helyzetét.

         3.3.         Előkészíti az oktatásfejlesztési koncepciót, értékeli hatályosulását, különös tekintettel a város kistérségben betöltött szerepére.

         3.4.         Szervezi, koordinálja a város kulturális életét, felügyeli az önkormányzati kulturális, közművelődési feladatok ellátást, az intézmény tevékenységét.

         3.5.         Elősegíti, szervezi az ifjúság – korosztályoknak megfelelő – szabadidejének hasznos eltöltését, koordinálja a helyi kulturált szórakozási lehetőségek megteremtését.

         3.6.         Figyelemmel kíséri és a hatáskörrel bíró szervek felé javaslattal él a fiatalok továbbtanulása, munkához, lakáshoz jutását elősegítő kérdésekben.

         3.7.         Figyelemmel kíséri és segíti az ifjúságvédelmi feladatok ellátását.

         3.8.         Szervezi és koordinálja a településen a versenysport, a szabadidősport tevékenységet, az utánpótlás nevelést.

         3.9.         Szervezi az önkormányzati sporteseményeket.

         3.10.      Előkészíti a szakfeladatához kapcsolódó önkormányzati döntéseket.

         3.11.       Ellátja a Képviselő-testület által átruházott hatásköröket.

         3.12.      Közreműködik:

                        3.12.1.      a város testvérvárosi és egyéb külkapcsolatainak alakításában,

                        3.12.2.      a helyi médiára vonatkozó javaslatok elkészítésében,

                        3.12.3.      az idegenforgalom szervezésében,

                        3.12.4.      a kistérségi fenntartású, a városban működő oktatási intézményeket érintő döntések előkészítésében.

         3.13.      Feladatkörében rendszeresen együttműködik:

                        3.13.1.      a gyermek és ifjúságvédelmi, családsegítő tevékenységben az egészségügyi és szociális bizottsággal,

                        3.13.2.      a városban működő nem önkormányzati fenntartású nevelési-oktatási intézménnyel,

                        3.13.3.      a városban működő, önszerveződő közösségekkel,

                        3.13.4.      a sportegyesületekkel.

         3.14.      Részt vesz az önszerveződő közösségek önkormányzati támogatási ügyeinek lebonyolításában.

         3.15.      Dönt a Képviselő-testület által átruházott hatáskörökben.

4.      Szociális és Egészségügyi Bizottság

         4.1.         Dönt a Képviselő-testület által átruházott hatáskörökben.

         4.2.         Figyelemmel kíséri a szociális ellátási terv érvényesülését, különös tekintettel a vállalkozásnak, kistérségi társulásnak átadott feladatok tekintetében.

         4.3.         Felügyeli a szociális ellátó tevékenységet.

         4.4.         Folyamatosan figyelemmel kíséri a települési időskorú lakosságának, a nagycsaládosoknak, egyéb rászorultaknak, szociálisan nehéz helyzetben lévők helyzetét.

         4.5.         Szükség esetén intézkedést kezdeményez.

         4.6.         Figyelemmel kíséri az egészségügyi ellátását, különös tekintettel a központi ügyeletre.

         4.7.         Elemzi és véleményezi az egészségügyi és szociális ellátás helyzetét, hatékonyságát.

         4.8.         Feladatkörében rendszeresen együttműködik az ÁNTSZ területi tisztifőorvosával, az egészségügyben és a szociális ellátásban érdekelt vállalkozásokkal, hatóságokkal, civil és karitatív szervezetekkel.

         4.9.         Közreműködik az önkormányzati rendeletalkotás előkészítésében, a rendeletek hatályosulásának vizsgálatában, általános felülvizsgálatában.

         4.10.      A közrend, közbiztonság és a bűnmegelőzés terén együttműködik az illetékes hatóságokkal és más szervezetekkel a drogellenes intézkedésekben és az ifjúságvédelemben, az elkövetővé válás megelőzésében.

3. sz. melléklet[42]

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÁLTAL ÖNKÉNT FELVÁLLALT FELADATOKRÓL

1. A helyi óvodamúzeum támogatása
2. A Művészeti Iskola fenntartása
3. A Százszorszép Néptánc együttes támogatása
4. A Martonvásári Sport Klub támogatása
5. A MEDOSZ SE, MUSTANG SE, DSE, Marton-Vál Sakk Egyesület, Szent László Völgye Lovas Egyesület támogatása[43]
6. Önkormányzati Szövetségek tagságában való részvétel
7. Embertársainkért Alapítvány, valamint a Martonvásárét Alapítvány támogatása
8. A FORUM MARTINI önkormányzati lap megjelentetése
9. Az önkormányzat által adományozott címmel és díjjal járó költségek viselése
10. A klubházon belül a különböző kisközösségek támogatása
11. A helyi labor fenntartásához hozzájárulás
12. Szemészeti szolgáltatás biztosítása
13. A hétvégi orvosi ügyelet MOBIL telefon költsége
14. Közhasznúak foglalkoztatása
15.  „Utazás” Kiállításon való részvétel
16. Nemzetközi Kapcsolatok
17. Martonvásári Nyár Kulturális Egyesület anyagi támogatása
18. Velencei-tó Vértes Térségfejlesztési Tanács
19. Martonvásári bejegyzett civil szervezetek támogatása
20. Klubház támogatása
21. Helyi tömegközlekedés támogatása
22. Szelektív hulladékgyűjtés támogatása
23. Zöld-hulladék összegyűjtése
24. Lakossági kommunális hulladék összegyűjtésének támogatása
25. Okmányirodai kirendeltség működtetése[44]

[45]4. számú melléklet az 1/2007. (I. 30.) önk. rendelethez

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET TÁRSULÁSAI

1.) Szent László Völgye Többcélú Kistérségi Társulás

            Székhelye:     Martonvásár, Budai út 13.

            Tagjai:             az Ercsi Kistérség települései

2.) Építésügyi Igazgatási Társulás

            Székhelye:     Martonvásár, Budai út 13.

            Tagjai:             Martonvásár Város Önkormányzata

                                    Baracska Község önkormányzata

                                    Gyúró Község Önkormányzata

                                                                                                             Tordas Község Önkormányzata

                        Kajászó Község Önkormányzata

3.) Szabálysértési Igazgatási Társulás

            Székhelye:     Martonvásár, Budai út 13.

            Tagjai:             Martonvásár Város Önkormányzata

                                    Gyúró Község Önkormányzata

                                    Tordas Község Önkormányzata

4.) „Martonvásár és térsége” Művészetoktatási Intézményi Társulás

            Székhelye:     Martonvásár, Budai út 13.

            Tagjai:             Martonvásár Város Önkormányzata

                                    Vál Község Önkormányzata

                                    Ráckeresztúr Község Önkormányzata

5.) Építésügyi Hatósági Igazgatási Társulás

            Székhelye:     Martonvásár, Budai út 13.

            Tagjai:             Martonvásár Város Önkormányzata

                                    Bodajk Város Önkormányzata

6.) Iskola védőnő munkavállaló közös foglalkoztatására kötött társulás

            Székhelye:     Martonvásár, Budai út 13.

            Tagjai:             Martonvásár Város Önkormányzata

                                    Ráckeresztúr Község Önkormányzata

7.) Alapítótag az Önkormányzat a

1. Martonvásárért Alapítványban,

Embertársainkért Alapítványban

5. sz. melléklet[46]