ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 10/2007 (II.23..) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

a lakáscélú támogatások helyi rendszeréről

Hatályos: 2016. 10. 21


Újfehértó Város Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. §. (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:


I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK


A rendelet célja

1.§.


A rendelet célja, hogy az arra rászoruló családok (személyek) lakásszerzésének támogatása érdekében - az önkormányzat gazdasági lehetőségeivel összhangban – meghatározza az Újfehértó Város Önkormányzata által biztosított lakáscélú támogatások formáit, szervezetét, valamint a támogatásra való jogosultság feltételeit.


A rendelet hatálya

2. §.


A rendelet hatálya kiterjed az Újfehértó város közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel rendelkező

a) magyar állampolgárokra,

b) letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre,

c) bevándorlási engedéllyel rendelkező személyekre.


Értelmező rendelkezések

3.§.

E rendelet alkalmazásában:

a.) Jövedelem: A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4.§. (1) bekezdés a.) pontjában meghatározott jövedelem.

b.) együttköltöző: a támogatást kérő és közeli hozzátartozója, aki a támogatással érintett lakásba költözik.

[1]c.) Közeli hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.)  8:1. § (1) bekezdés 1. pontjában megjelölt személyek.

d.) Háztartás: egy lakásban élő, együttköltöző személyek közössége.

e.) Fiatal házaspár, élettársak: a kérelem benyújtása időpontjában a házastársak (élettársak) egyike sem töltötte be a 40. életévét.

f.) Egyedülálló: Az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van.

g.) Lakás: a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 91/A.§.-ában meghatározott helyiségcsoport. 

h.) a lakástulajdonnal egy tekintet alá esik a gazdasági társaság tagja által a társaság részére vagyoni hozzájárulásként szolgáltatott, valamint az építési és használatbavételi (fennmaradási) engedélyben meghatározott céltól, illetőleg a rendeltetésétől tartósan eltérő célra használható lakás.

i.) Vagyon: ingatlan, jármű, gépi meghajtású termelő- és munkaeszköz, vagyoni értékű jog. Nem tekinthető vagyonnak a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű.



II. FEJEZET

A TÁMOGATÁS  CÉLJA, FORMÁI


4.§.


(1) E rendelet alapján nyújtható lakáscélú támogatások:

a.) első lakáshoz jutók támogatása,

b.)  lakáscélú  kölcsöntörlesztési támogatás,

c.)[2] 

(2) Az (1) bekezdésben szabályozott lakáscélú támogatást ugyanazon kérelmező csak egy jogcímen és egy alkalommal veheti igénybe.

5.§.


A 4.§.-ban szabályozott lakáscélú támogatás - e rendeletben szabályozott feltételekkel - az alábbi célokra nyújtható:

a.) új vagy használt lakás/lakóház  vásárlásához,

b.) lakás/lakóház építéséhez.

6.§.


(1) A 4.§.-ban szabályozott lakáscélú támogatás formája: vissza nem térítendő támogatás.

(2) Az önkormányzat a támogatás keretösszegét évente a költségvetési rendeletében biztosítja.


III. FEJEZET

ELSŐ LAKÁSHOZ JUTÓK TÁMOGATÁSA


A támogatás feltételei

7.§.


(1) Első lakáshoz jutók támogatásában részesülhetnek azok az életvitelszerűen helyben lakó fiatal házastársak, közös kiskorú gyermeket nevelő élettársak, kiskorú gyermeküket egyedül nevelő szülők, 18. életévüket betöltött korábban tartós vagy átmeneti nevelésben lévő személyek, akik

a.) Újfehértó Város közigazgatási területén található lakás vásárlásával vagy építésével a méltányolható lakásigényük kielégítése céljából kívánnak első lakáshoz jutni,

b.) lakásvásárlás esetén legalább 5 éves – a kérelem benyújtásának napjától visszamenőlegesen folyamatos – bejelentett újfehértói lakóhellyel rendelkeznek (házastársak, élettársak esetén legalább az egyikük),

c.) vállalják, hogy a támogatással érintett ingatlant lakásvásárlás esetén a támogatási szerződés aláírását, építkezés esetén a használatba vételi engedély jogerőre emelkedését  követő  5 évig nem idegenítik el,

d.) lakásvásárlás esetén a vételár legalább 20%-ával, építés esetén az építési költség legalább 10%-nak megfelelő önerővel rendelkeznek,

e.) írásban nyilatkoznak arról és arra alkalmas közokirattal, irattal hitelt érdemlően igazolják, hogy a lakáshoz jutáshoz igénybe vehető állami lakáscélú támogatás, pénzintézeti hitel, munkáltatói kölcsön mellett az önkormányzati támogatással együtt a lakásvásárláshoz/építéshez szükséges forrással rendelkeznek,

f.) [3] háztartásában az egy főre eső havi nettó jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át.

 (2)[4]  Házastársak (élettársak) - a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel - kizárólag együtt részesíthetők támogatásban, és csak akkor, ha a támogatással érintett ingatlanon egymás között egyenlő arányú tulajdoni illetőséget szereznek.

(3)[5] Építés esetén a támogatás akkor is megállapítható, ha az építési telek az egyik házastárs (élettárs) tulajdonát képezi, feltéve, hogy az ingatlan a házassági életközösséget megelőzően került a házastárs (élettárs) tulajdonába.

8.§.


(1) Méltányolható a lakásigény, ha a lakás lakószobáinak a száma és a lakás építési (vásárlási) költsége a (2) és (6) bekezdésekben foglalt feltételeknek megfelel.

(2) A lakásigény mértéke az igénylő és a vele együttköltöző családtagok számától függően a következő:

a.)  egy-két személy esetében: legalább egy és legfeljebb három lakószoba,

b.)  három személy esetében: legalább másfél és legfeljebb három és fél lakószoba,

c.)  négy személy esetében: legalább kettő és legfeljebb négy lakószoba.

(3) Minden további személy esetében fél szobával nő a lakásigény mértékének felső határa. Három vagy több gyermeket nevelő család esetében a lakásigény mértékének felső határa minden további személy esetében egy szobával nő.

(4) A (2)-(3) bekezdés alkalmazásánál

a) a félszoba hasznos alapterülete a 6 négyzetmétert meghaladja, de nem haladja meg a 12 négyzetmétert,

b) a szoba hasznos alapterülete meghaladja a 12 négyzetmétert, de legfeljebb 30 négyzetméter, amennyiben ennél nagyobb, úgy két szobaként kell számításba venni. Amennyiben a nappali szoba, az étkező és a konyha osztatlan közös térben van, és hasznos alapterületük együttesen meghaladja a 60 négyzetmétert, úgy két szobaként kell figyelembe venni.

(5) Méltányolható a lakásigény, ha a lakás telekárat nem tartalmazó építési költsége (vételi ára) az ugyanolyan szobaszámú lakásoknak a Magyar Közlönyben közzétett építési átlagköltségét nem haladja meg.

(6) Az együttlakó fiatal gyermektelen házaspár esetében a méltányolható lakásigény felső határának meghatározásánál legfeljebb két születendő gyermeket, egygyermekes fiatal házaspárok esetében további egy születendő gyermeket is számításba kell venni.


A támogatás összege

9.§.[6]


Az első lakáshoz jutók részére nyújtott vissza nem térítendő támogatás összege:

            a.) lakásépítés esetén legfeljebb  0.- forint,

            b.) lakásvásárlás esetén legfeljebb 0.- forint.


A támogatást kizáró okok

10.§.


(1) Első lakáshoz jutók támogatása nem állapítható meg, ha

a.) a megvásárolni, építeni kívánt lakás szobaszáma meghaladja a méltányolható lakásigény felső határát.

b.) a kérelmező vagy vele együttköltöző személy korábban bármely önkormányzattól lakáscélú támogatásban részesült,

c.)lakásépítés esetén a kérelmező a kérelem benyújtásakor lakás használatbavételi engedéllyel rendelkezik, vagy azt a kérelem elbírálásig megszerzi,

d.) a kérelmező a lakás vételárát teljes egészében kiegyenlítette, kivéve, ha pénzintézettől kölcsönt vett fel a vételár kiegyenlítésére,

e.) kérelmező nem felel meg a támogatás e rendelet 7.§-ban szabályozott jogosultsági  feltételeinek,

f.) az igénylőnek, házastársának, élettársának, kiskorú gyermekének, valamint vele együttköltöző családtagjainak

  1. lakástulajdona van, vagy korábban volt,
  2. lakóingatlanon haszonélvezeti joga van, vagy korábban volt,
  3. önkormányzati tulajdonban lévő lakásra bérleti jogviszonya van, kivéve, ha arról érvényesen lemondott és a bérbeadó azt írásban elfogadta,

g.)        nem a teljes lakást, hanem annak meghatározott tulajdoni hányadát kívánja adásvétel útján megszerezni, kivéve, ha a megvásárolandó lakásnak résztulajdonosa és az adásvétel a teljes tulajdoni hányad megszerzésére irányul;

h.)  ha a kérelmező és a vele együttköltöző személyek egy főre jutó vagyona

    a.) külön-külön számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének százötvenszeresét, vagy

    b.) együtt számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszázötvenszeresét meghaladja,

i.) az adásvételi szerződés aláírásától 1 év eltelt,

j.) ha a kérelmező tulajdonjoga önkormányzati lakásra a bentlakó bérlőt megillető jog illetve kedvezmény alapján keletkezik,

[7]k.) ha a kérelmező a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott közeli hozzátartozójától szerzi meg az ingatlan tulajdonjogát.

(2) Az (1) bekezdés f. pontjában foglaltaktól eltérően támogatás  nyújtható, ha az igénylőnek, házastársának, élettársának, kiskorú gyermekének, valamint vele együttköltöző családtagjának

  1. a tulajdonában lévő lakása lebontását a települési önkormányzat jegyzője elrendelte vagy engedélyezte,
  2.  együttesen legfeljebb 50%.-os tulajdoni hányada van egy olyan haszonélvezeti joggal terhelten örökölt lakásban, amelyben a haszonélvező lakik.


IV. FEJEZET

LAKÁSCÉLÚ KÖLCSÖNTÖRLESZTÉSI TÁMOGATÁS


A támogatás feltételei

11. §


Vissza nem térítendő lakáscélú kölcsöntörlesztési támogatásban azok a személyek részesíthetők, akik az első lakáshoz jutók támogatására előírt jogosultsági feltételeknek megfelelnek és lakásvásárlás vagy építés céljára pénzintézettől felvett  hitelt törlesztenek.


A támogatás összege, a folyósítás időtartama

12.§.


(1) A vissza nem térítendő lakáscélú kölcsöntörlesztési támogatás összege:

a.) új vagy használt lakás/lakóház  vásárlásához felvett hitel esetén legfeljebb havi 6.000.- forint,

b.) lakás/lakóház építéséhez felvett hitel esetén legfeljebb havi 10.000.- forint.

(2) Az (1) bekezdésben szabályozott támogatás havi összege nem haladhatja meg a kérelmező által ténylegesen fizetett havi kölcsöntörlesztő összeget.

(3) A lakáscélú kölcsöntörlesztési támogatást legfeljebb 60 hónapra lehet megállapítani. A támogatási időt  meghosszabbítani, a támogatást ismételten megállapítani nem lehet.

(4) A lakáscélú kölcsöntörlesztési támogatás első havi esedékessége – a 19. §. (4) bekezdésében foglalt eltéréssel – a 17.§. (1)-(2) bekezdésben szabályozott szerződés aláírását követő második hónap.

(5) A lakáscélú kölcsöntörlesztési támogatást a támogatott folyószámlájára  kell utalni minden hónap 5. napjáig.

(6) A támogatott a támogatás folyósításának időtartama alatt havonta köteles a Polgármesteri Hivatal felé hitelt érdemlő módon igazolni (számlakivonat, banki igazolás) a havi támogatás felhasználását.




V. FEJEZET[8]

13.§.-14. §.



LAKÁSCÉLÚ TÁMOGATÁSOK KÖZÖS SZABÁLYAI

VI. FEJEZET

ELJÁRÁSI SZABÁLYOK


A támogatási kérelem elbírálása

15. §.


(1) Az e rendelet hatálya alá tartozó lakáscélú támogatásra való jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2)       A lakáscélú támogatás iránt benyújtott kérelmeket a Pénzügyi Bizottság javaslata alapján a Képviselő-testület bírálja el. A Pénzügyi Bizottság javaslata a támogatás formájára, mértékére terjed ki.

(3) A lakáscélú támogatás iránti kérelmeket a Polgármesteri Hivatalba kell benyújtani.

(4)A kérelemhez mellékelni kell:

a.)[9] a  kérelmező valamint az együttköltözők/közös háztartásban élők jövedelemigazolásait,

b.) a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet mellékletben meghatározott vagyonnyilatkozatot, 

c.) a jogosultságot kizáró okokra  vonatkozó nyilatkozatokat,

d.) 30 napnál nem régebbi tulajdoni lapot,

e.) élettársak esetén 30 napnál nem régebbi hatósági bizonyítványt az élettársi kapcsolatról,

f.) lakásvásárlás esetén az adásvételi szerződést,

g.) építés esetén hivatalos költségvetést, tervrajzot, jogerős építési engedélyt,

h.) lakáscélú kölcsöntörlesztési támogatás esetén a pénzintézettel kötött kölcsönszerződés másolati példányát.

(5) A jövedelemszámításnál irányadó időszak a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél a kérelem benyújtását megelőző három hónap, egyéb jövedelmeknél pedig egy év.

(6) A jövedelem igazolásához csatolni kell:

 a.)      havonta rendszeresen mérhető jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző három hónap, egyéb jövedelmeknél egy év nettó átlagkeresetéről szóló munkáltatói igazolást,

b.)      álláskeresők számára nyújtott támogatás esetén a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátást igazoló szelvényt, ennek hiányában a munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolást,

c.)      a társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetében a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátást igazoló szelvényt, ennek hiányában az utolsó havi bankszámla kivonatot,

d.)      vállalkozó esetében az illetékes APEH igazolást,

e.)      egyéb jövedelmek esetében a kérelmező büntetőjogi felelőssége mellett tett nyilatkozatát a havi átlagos nettó jövedelméről.

(7) A kérelemben, valamint a jövedelemnyilatkozatban szereplő adatok valódisága környezettanulmány útján vizsgálható. 


15/A. §[10]


(1) Ha a jogosultság feltételei egyébként fennállnak, de az  adott évi lakáscélú támogatás költségelőirányzat felhasználásra került, a Polgármester írásban tájékoztatja a igénylőt arról, hogy az igénye fenntartása esetén a következő évben kérelmének elbírálása elsőbbséget élvez.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazása esetén a rendelet 3. § e.) pontja és a 10. § (1) bekezdés c.), valamint i.) pontját az elbíráláskor figyelmen kívül kell hagyni.




A kérelem elbírálását követő eljárási szabályok

16. §


(1) Lakásvásárlás esetén a támogatási szerződés aláírását, építkezés esetén a használatba vételi engedély jogerőre emelkedését követő 5 évre a lakáscélú támogatásra Újfehértó Város Önkormányzatának javára jelzálogjogot valamint annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni az ingatlan-nyilvántartásba. A Földhivatali bejegyzéssel és a terhek törlésével járó költségeket a támogatott viseli.

(2) Az ingatlan-nyilvántartásba a lakáscélú támogatásra bejegyzett terhek másik ingatlanra történő átjegyzése, a bejegyzett terhek rangsorának megváltoztatása, az ingatlanra további terhek bejegyzéséhez való hozzájárulás illetve az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett terhek törlése iránti kérelmeket a polgármester bírálja el.

(3) A lakásvásárláshoz nyújtott támogatás esetén a támogatott köteles a támogatás folyósítását követő egy éven belül a lakcímet igazoló hatósági igazolványát bemutatni a támogatást elbíráló szervnek, annak igazolására, hogy a támogatással érintett ingatlan a lakóhelye.

(4) A lakásépítéshez nyújtott támogatás esetén a támogatott köteles a lakás használatba vételi engedélyének kiadását a támogatási szerződés aláírását követő 3 éven belül bejelenteni a támogatást elbíráló szervnek.

(5) A nyilatkozatok valódiságát és a támogatás jogszerű felhasználását a Polgármesteri Hivatal e §. (1) bekezdésében meghatározott időtartamig ellenőrizheti.


VII. FEJEZET

TÁMOGATÁS FOLYÓSÍTÁSA, VISSZAFIZETÉSE ÉS MEGTÉRÍTÉSE


A támogatás folyósításának és visszafizetésének rendje

17. §.


(1) Lakáscélú támogatás az önkormányzat és a kérelmező között létrejött szerződés alapján fizethető ki. A szerződéskötésre a Képviselő-testület döntését követő 60 napon belül kerül sor, amelyet az önkormányzat képviseletében a polgármester ír alá.

(2) Az (1) bekezdésben szabályozott szerződésnek tartalmaznia kell – különösen- :

a.) a támogatást nyújtó és a támogatott  adatait, a támogatással érintett ingatlan megjelölését,

b.) a támogatás összegét, jogcímét, a folyósítás módját,

c.) a jelzálogjog és az elidegenítési és terhelési tilalomra vonatkozó rendelkezéseket,

d.) e rendelet alapján a feleket megillető jogokat és kötelezettségeket.

(3) A támogatás összege – az e rendelet 12.§. (4)-(5) bekezdésében valamint a 19.§. (3)-(4) bekezdésében foglalt eltéréssel - a szerződéskötést követő 120 napon belül kerül kifizetésre.


A támogatás megtérítése

18.§.


(1) A támogatott a felhívást követő 30 napon belül köteles a támogatás összegének - az igénybevétel napjától esedékes Ptk. szerinti mindenkori kamattal növelt - egyösszegű megtérítésére, ha

a.) a támogatáshoz szándékosan megtévesztő magatartásával jutott hozzá,

b.) a folyósított támogatást nem a támogatási célnak megfelelően használja fel,

c.) az építtető az építési szándékától eláll vagy a használatba vételi engedély megszerzése előtt az építés más az építtetőnek felróható okból meghiúsul,

d.) építés esetén a használatba vételi engedély kiadására az előírt határidőn belül nem kerül sor vagy az épített lakás meghaladja a méltányolható lakásigény mértékét,

e.) építés esetén a használatbavételi engedély jogerőre emelkedését követő, vásárlás esetén a vételt követő 5 éven belül a lakást/lakóházat lebontja,

f.) e rendelet 16.§. (1) bekezdésében meghatározott időtartamon belül a lakást/lakóházat elidegeníti,

g.) a támogatott a 17.§. (1)-(2) bekezdésben szabályozott szerződésben vállalt kötelezettségét nem teljesíti,

h.) a támogatással érintett ingatlant nem a támogatott használja.

(2) Lakáscélú kölcsöntörlesztési támogatás esetén - az (1) bekezdésben foglaltakon túl - amennyiben a kölcsönszerződés a lejárat előtt a támogatottak hibájából szűnik meg vagy ha a támogatott e rendelet 12.§. (6) bekezdésében szabályozott kötelezettségét három egymást követő hónapban nem teljesíti, az önkormányzat által a kölcsöntörlesztésre kifizetett támogatást a felhívástól számított 30 napon belül egyösszegben vissza kell fizetni. A Ptk. szerinti kamatok az egyes támogatási részletek kifizetésének napjától érvényesítendők.


VIII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

19. §.


(1) Ez a rendelet a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel 2007. március 01. napján lép hatályba.

(2)[11]

(3) [12]

(4) [13]

[1]

A 10/2007. (II. 23.) önkormányzati rendelet 3. § c.) pontja a 11/2015. (IV. 30.) önkormányzati rendelet 1. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2015. 05. 01.

[2]

Hatályon kívül helyezte a 23/2009. (VII.24.) rendelet 3.§.-a.

[3]

A 23/2009. (VII.24.) rendelet 1.§.-ával megállapított szöveg. Hatályba lépés napja: 2009. július 24.

[4]

A rendelet szövegét módosította a 19/2007. (VI. 29.) rendelet 1.§-a. Hatályba lépés napja: 2007. 06.29.

[5]

A rendelet szövegét kiegészítette a 19/2007. (VI. 29.) rendelet 2.§-a. Hatályba lépés napja: 2007. 06. 29.

[6]

A 23/2009. (VII.24.) rendelet 2.§.-ával megállapított szöveg. Hatályba lépés napja: 2009. július 24.

[7]

A 10/2007. (II. 23.) önkormányzati rendelet 10. § (1) bekezdés k) pontja a 11/2015. (IV. 30.) önkormányzati rendelet 2. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2015. 05. 01.

[8]

Hatályon kívül helyezte a 23/2009. (VII.24.) rendelet 3.§.-a.

[9]

A 23/2009. (VII.24.) rendelet 4.§.-ával megállapított szöveg. Hatályba lépés napja: 2009. július 24.

[10]

A rendelet szövegét kiegészítette a 23/2007 (VII.27.) rendelet 3.§ (2) bekezdése. Hatályba lépés napja: 2007. 07.27.

[11]

A 11/2015. (IV. 30.) önkormányzati rendelet 3. §-a hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2015. 05. 01.

[12]

A 33/2007. (XII.21.) rendelet 6.§ (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

[13]

A 11/2015. (IV. 30.) önkormányzati rendelet 3. §-a hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2015. 05. 01.