KISKUNFÉLEGYHÁZA VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

15/2007. (V. 02.) rendelete

Kiskunfélegyháza Város Építési Szabályzata és Szabályozási Terve

jóváhagyásáról

/Egységes szerkezetben a 27/2009. (VIII. 27.), 17/2011. (VII.25.), 27/2012. (X. 02.) és

30/2013. (XII. 20.) számú módosító rendelettel/

Kiskunfélegyháza Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló módosított 1997. évi LXXVIII. törvényben (továbbiakban: Étv.) 6. § (1), (3) bekezdésében, valamint a helyi önkormányzatokról szóló módosított
1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésében biztosított feladat- és jogkörében eljárva, továbbá az országos településrendezési és építési követelményekről szóló – módosított – 253/1997.(XII.20.) Kormányrendelet (továbbiakban: OTÉK) 2. § (1) bekezdésben biztosított felhatalmazással élve – a PLANET C.P. Mérnöki Iroda Kft. által 2002-2003 évben és az
Új-Lépték Bt. által 2006. évben készített tervdokumentáció alapján megállapítja Kiskunfélegyháza Helyi Építési Szabályzatát (HÉSZ) és szabályozási tervét.

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.§

A rendelet hatálya

1. A rendelet hatálya Kiskunfélegyháza város (továbbiakban: a város) közigazgatási területére terjed ki.
2. [1]A város közigazgatási területén az Étv. szerinti építési tevékenységet folytatni:

1. az Étv. és az OTÉK előírásainak megfelelően
2. az egyéb vonatkozó országos érvényű, mindenkor hatályos jogszabályok rendelkezései szerint, továbbá

c)[2]  a jelen rendelet 1. sz. mellékletében  szereplő SZ-1/M5 jelű, a külterületen hatályos szabályozási terv (továbbiakban: SZ-1 terv)

d)[3]          a jelen rendelet 2. sz. mellékletében  szereplő SZ-2/M4 jelű, a központi belterületre és a   közvetlenül csatlakozó beépítésre szánt területeken hatályos szabályozási terv (továbbiakban: SZ-2 terv)

5. [4]^,[5]a jelen rendelet 3. sz. mellékletében  szereplő SZ-3/M jelű, az 5. sz. főút mellett fekvő „Aranyhegyi lakótelep” egyéb belterületen hatályos szabályozási terv (továbbiakban: SZ-3 terv)
   

f)    [6]^,[7]a jelen rendelet 4. sz. mellékletében  szereplő SZ-4/M jelű, a Csanyi út mellett fekvő „Zöldmező lakótelep” egyéb belterületen hatályos szabályozási terv (továbbiakban: SZ-4 terv)

g)   a jelen rendelet 5. sz. mellékletében szereplő, a régészeti lelőhellyel érintett telkeket számba vevő helyrajzi szám lista és

h)   a jelen rendeletben foglalt építési szabályok

szerint szabad.

2.§

Területfelhasználási egységek

A város közigazgatási területének egyes részei használatuk általános jellege, valamint sajátos használatuk szerint:

(1)     beépített, illetve beépítésre szánt területen

a)   lakó-

aa)    nagyvárosias lakó-, (Ln)

ab)    kisvárosias lakó-, (Lk)

ac)    kertvárosias lakó-, (Lke)

ad)   falusias lakó-, (Lf)

b)   vegyes-

ba)    településközpont vegyes-, (Vt)

c)   gazdasági-

ca)    kereskedelmi, szolgáltató-, (Gksz)

cb)    ipari-, (Gip, Gmg)

d)   különleges-

da)    homokbánya, (Kbh)

db)    épületnek minősülő közlekedési építmények, (Kbk)

dc)    ebmenhely és ebrendészeti telep, (Keb)

dd)    egészségügyi-szociális intézmény-, (Keü)

de)[8]   települési hulladékudvar és hulladékkezelő, (Khu)

df)     kegyeleti és várostörténeti emlékhely, (Kke)

dg)[9]   városi piac- és vásár, (Kpi)

dh)    szennyvíztisztító telep, (Kse)

di)    sportolási, rekreációs, (Ksp)

dj)    települési szeméttelep, (Ksz)

dk)   temető, (Kte)

dl)[10] 

dm)[11]szabadidő-park, (Kpk)

(2)     beépítésre nem szánt területen

a)   közlekedési- és közműelhelyezési, hírközlési-

aa)    közúti közlekedési-, (KÖu)

ab)    vasúti közlekedési-, (KÖk)

ac)    légiközlekedési-, (Köl)

b)   zöld-

ba)    közpark, közkert, (Z)

c)   erdő-

ca)    védelmi erdő-, (Ev)

cb)    gazdasági erdő-, (Eg)

cc)    egészségügyi-szociális, turisztikai erdő-, (Ee)

d)   mezőgazdasági-

da) kertes-, (Mk)

db) általános-, (Má)

e)   vízgazdálkodási-

ea) közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja-, (V1)

eb) állóvizek medre és parti sávja-, (V2)

ec)vízbeszerzési-, (V3)

6. [12]természetközeli-, (Tk)
7. [13]különleges-

ga) természetközeli pihenőhely- (Ktp)

[14]gb) sportolási, rekreációs terület (Ksp)

területbe tartoznak.

3.§

A telekalakítás és építés engedélyezésre vonatkozó általános rendelkezések

1. A rendezési terv módosítása nélkül csak a rendezési tervben beépítésre szánt területek vonhatók belterületbe, a belterületbe vonás feltételeinek fennállása esetén. Az ingatlannyilvántartásban rögzített belterületi határ módosításához Kiskunfélegyháza Város Képviselő-testületének határozata szükséges.
2. [15]A gazdasági területek (Gksz, Gip, Gmg), sportcélú területek (Ksp), egészségügyi- szociális területek (Keü), kegyeleti és várostörténeti emlékhely területek (Kke) lakóterülettel szomszédos telkein létesítendő építmények engedélyezési eljárása során környezetvédelmi számításokkal kell igazolni, hogy az ott végzendő tevékenység a szomszédos lakóterületet zaj- vagy levegővédelmi szempontból nem zavarja.
3. a)[16] A telekalakítás nem megengedett, amennyiben a kialakuló telekterületre vetítve a beépítési arány meghaladná az övezetre előírt maximális értéket.[17]b)        A 2004. január 1-ét megelőzően is igazolhatóan fennálló telekhasználatot telekmegosztással akkor is le lehet követni, ha a megosztással létrejövő telkek az övezetre előírt minimális telekterületnél kisebbek, de elérik annak 80 %-át.
   
4. A szabályozási tervlapon a kótákkal nem rögzített vonalas szabályozási elemek tervről mérhető értékének pontosítása esetén, az alkalmazás során 1:1000 méretarány esetén ±1,5 m, 1:4000 méretarány esetén ± 2m hibahatár megengedett. Amennyiben a közlekedési terület szabályozási szélessége a meglévő állapotnak megfelelő alaptérképi vonalakkal lehatárolt, úgy a valós szélességi méretet kell figyelembe venni.

(5)     Jelen rendeletben

a)  “kialakult állapot”-on a kötelező szabályozási elemek tekintetében a 2004. január
1-én tény- és jogszerűen fennálló állapot értendő

b)  “új beépítésre szánt terület”-nek az a terület tekintendő, amely 2004. január 1-ét követően vált beépíthetővé.

(6)     Új beépítésre szánt területen telekalakítás

a)[18]        – amennyiben új építési telket hoz létre – csak a tömb-, vagy övezetméretű (kialakult közterülettel és/vagy szabályozási vonallal illetve övezethatárral körülzárt) terület újraosztásával engedélyezhető,

b)   akkor engedélyezhető, ha a vonatkozó szabályozási tervben az érintett területre bejelölt közterület, vagy – ennek hiányában – az irányadó telekhatárvonallal kijelölt szélességű magánút létrejön,

c)[19] oly módon történjen, hogy a magánutak kijelölését és a terület lejtésviszonyainak megváltoztatását (feltöltését) a telekalakítással érintett, Étv. szerint értelmezett területfelhasználási egységre kiterjedő csapadékvíz-elvezetési tanulmányterv támassza alá.

(7)     Az új beépítésre szánt területeket érintő régészeti lelőhelyeket a telekalakítás feltételeként elvégzendő próbafeltárás során kell lokalizálni, s építési telkek csak az így körülhatárolt tényleges lelőhelyen kívül alakíthatók ki. A tényleges lelőhelyek nem beépíthető területe a kialakult használat szerint, vagy közparkként hasznosítandó.

(8)     [20]

(9)     a)   A műemléki jelentőségű területen, vagy a helyi értékvédelmi területen belül létesülő  épület építési, vagy meglévő épület utcai homlokzatot is érintő bővítési, átalakítási engedélytervének tartalmaznia kell a városi főépítésszel történt előzetes egyeztetés dokumentálását.

b)[21]        A Majsai út – Halasi út – Szentesi út – Liget utca – Kőrösi út – Bercsényi utca – Mikszáth Kálmán utca – Izsáki út által határolt történeti települési terület telkére épülő új épület építési, vagy meglévő épület utcai homlokzatot is érintő bővítési, átalakítási engedélytervéhez az építési hatóság előírhatja a városi főépítésszel történő egyeztetést.

(10)   [22]A városképre gyakorolt hatásának tisztázása céljából a 9,5 m-nél nagyobb építménymagasságú, továbbá – az Lf jelű falusias és az Lke jelű kertvárosias lakóterület kivételével – a lapostetős, illetve 28^o-45^o-tól eltérő hajlásszögű magastetős épület csak a városi főépítésszel történt előzetes tervezői egyeztetés dokumentálásával, vagy önkormányzati illetve területi tervtanács véleményezése után létesíthető.

(11)   Új épület építési engedélyezési dokumentációjának helyszínrajzán ábrázolni kell a telek és a két oldalról szomszédos telkek homlokvonala (közterület felöli határvonala) előtti 10 m széles közterületsáv burkolatait, azok magasságát az új épület ± 0,00 szintjéhez képest, a fák helyét, faját, állapotát, törzskörméretét (tereptől mért 1 m magasságban), a közműnyomvonalakat és műtárgyaikat.

(12)   Kert- és tájépítészmérnök közreműködése szükséges a zöldterületek, a Kpt jelű természetközeli pihenőhelyek, a Kte jelű temető és a Kke jelű kegyeleti emlékhely kialakításához és rekonstrukciójához.

(13)[23]   Azokon a telkeken, amelyek részben vagy egészben az SZ-2 tervben “belvízveszélyes terület határvonala” jellel körülvett területen fekszenek, pince nem létesíthető, az épületek földszinti padlószintje a telek előtti járda-, vagy útburkolat szintjéhez képest legalább 60 cm-rel magasabban épüljön. Építési engedélyezési terv geotechnikai jelentéssel alátámasztva készítendő, és ha a jelentés javasolja, akkor a lábazat és a talajvízszigetelések víznyomás ellen méretezendők.

(14)   Homokbányászat a bányászatról szóló mindenkor hatályos törvény alapján megszerzett engedély szerint, a Kbh jelű különleges homokbánya területeken végezhető, de ezen túlmenően az Má jelű általános mezőgazdasági területeken is megengedhető jelen rendelet módosítása nélkül, amennyiben a külfejtés területe egyszerre nem haladja meg az 5 ha-t, s a terület 2 éven belül az eredeti, vagy erdőművelési ágba visszakerül.

4.§

Szabályozási elemek

(1)[24]  A mindenkor hatályos országos és helyi jogszabályok szerint értelmezendő szabályozási elemek a szabályozási tervlapokon:

1. műemlék épület
2. műemléki jelentőségű terület határa
3. országos ökológiai hálózat magterület, összevont folyosó, pufferterület, és uniós érdekű NATURA 2000 területek határa
4. közutakat kísérő közútkezelői egyeztetési kötelezettségű sáv
5. vasútvonalakat kísérő védősáv
6. régészeti lelőhely
7. földgáz vezeték védősávja
8. hírközlési sugárzási sáv
9. 120 kV-os villamos távvezeték védősávja
10. helyi fokozottan védett épület
11. helyi védett épület
12. egyedi táji érték (kereszt)
13. védett fasor, facsoport
14. helyi védett temető, kegyeleti park határa

(2)[25]  Szabályozási tervlapok kötelező szabályozási elemei:

1. meglévő szabályozási vonal
2. tervezett szabályozási vonal
3. építési övezet, övezet határa és jele
4. helyi értékvédelmi terület határa
5. határidő nélküli telekalakítási, ill. építési tilalom területének határa
6. beültetési kötelezettségű terület határa
7. elővásárlási joggal terhelt terület határa
8. helyrehozatali kötelezettségű terület határa
9. helyi jelentőségű védett természeti érték
10. kötelező fásítás
11. bűzös, fertőzésveszélyes létesítmények védőtávolsága,
12. telken belüli kötelező kerthasználat, védősáv
13. előkert vonala
14. gyalogos átjárás biztosítandó
15. építési hely
16. belvízveszélyes terület határvonala
17. belterület távlati kiterjedése
18. építési vonal
19. megtartandó fa, facsoport
20. szélpark területe
21. széleróziónak kitett terület

 (3)[26]  Irányadó és javasolt szabályozási elemek, melyek a kötelező elemek keretein belül változtathatók, a továbbtervezést segítik:

1. irányadó telekhatár
2. irányadó telekösszevonás
3. irányadó telekhatár-rendezés területcserével
4. javasolt magánút
5. jelentős szintbeli gépjárműtároló határa és jele, férőhelyszáma
6. irányadó közútnyomvonal
7. zöldterületen belüli tóként hasznosítandó terület
8. elektromos vezeték (tervezett nyomvonal)
9. elektromos vezeték (megszüntetendő nyomvonal)
10. tervezett kerékpárút
11. tervezett kerékpár- és gyalogút

(4)     A kötelező szabályozási elemek megváltoztatásához jelen rendelet módosítása szükséges.

(5)     A szabályozási terveken feltüntetett, az (1)-(3) pontokban nem szereplő alaptérképi és vizsgálati elemek tájékoztató jellegűek, a szabályozási tervektől függetlenül változhatnak.

II. FEJEZET

ÁLTALÁNOS ÉPÍTÉSI SZABÁLYOK

5.§

Építmények általános előírásai

(1)     Jelen rendeletben

a)    főépületnek minősül a terület általános és sajátos használatának megfelelő rendeltetésű épület

b)    melléképületnek tekintendő az övezeti előírások szerint létesülő egyéb, a terület általános és sajátos használatát kiegészítő, a főépülettől különálló épület.

(2)     Melléképület a telken akkor létesíthető, ha a főépülettel egy ütemben, vagy a főépület építését követően épül meg.

(3)     Az építési telken létesülő

a)[27]         első főépület kötelező építési vonala a szabályozási terven bejegyzett kötelező építési vonal vagy kötelező előkert vonal, ennek hiányában

aa)  előkert nélküli beépítésű utcában a közterület felöli telekhatárra építendő

ab)  előkertes beépítésű utcában a jellemzően kialakult előkertméret tartandó

ac)   [28] nem kialakult beépítésű utcaszakaszon fekvő építési telken – ha szabályozási terv másként nem rendeli – 6 m előkert tartandó.

b)   második és további főépület és a melléképület(ek) építési vonalát az övezetre előírt beépítési módhoz tartozó építési helyen belül az általános szabályok szerint kell megállapítani.

c)   [29]A szabadon álló beépítési előírású lakóövezetekben létesülő második főépületet legalább 6 m oldalkerttel kell elhelyezni.

(4)     [30]A (3) § a) szerint előírt kötelező építési vonal betartottnak minősül, ha az utcai homlokzatnak a telek beépítettségének számításakor figyelembe vett falsíkja Lf és Lke övezetben legalább felerészben, egyéb övezetekben legalább 2/3-részben a vonalon áll  és huzamos tartózkodásra szolgáló helyiség legalább egy bevilágító felületét is magában foglalja.

(5)     Előkert méretén a telek beépítettségének számításakor figyelembe vett utcai homlokzati falsík, mint építési vonal értendő akkor is, ha homlokzatdíszei, tagozatai, előlépcsője, erkélye és zárterkélye legfeljebb 60 cm-re kilép az utcavonal felé.

(6)     Az előkert előírt mérete megnövelhető

a)   a kertészmérnök támogató szakvéleménye esetén, ha az érintett kertrészen koros, értékes fa- vagy cserje egyedek találhatók

b)   egyéb jogszabályok betarthatósága végett, ha a (3) bekezdésben előírt építési vonal a vasútvonal vagy meglévő közműnyomvonal védősávjába esik

c)   közútkezelői nyilatkozat szerint, ha a (3) bekezdésben előírt építési vonal a közút egyeztetési kötelezettségű sávjába esik.

(7)     Kialakult telekre és beépítési állapotra vonatkozó előírások:

1. Ha az építési telek kialakult beépítettsége az övezeti előírásokban meghatározottnál nagyobb mértékű, de a telek mérete egyenlő vagy nagyobb az övezetre meghatározott minimális telekméretnél, a rajta álló építmény bővítése a kialakult beépítettség növelése nélkül, az övezetre meghatározott egyéb országos és helyi építési előírások betartásával engedélyezhető.
2. Ha a meglévő épület építménymagassága nem felel meg az övezeti előírásnak, akkor változás csak az előírás teljesülésének irányában engedélyezhető.
3. Az övezetre előírt minimális kialakítható telekterületet és telekméretet el nem érő méretű telek beépíthető, ha építési tilalom nem vonatkozik rá.
4. [31]Az építési telek az övezetre előírt beépítési módtól és építménymagasságtól eltérően is beépíthető az egyéb általános követelmények betartása mellett településképi bejelentési eljárás keretében, a városi főépítész előzetes támogató állásfoglalásával, ha az utcaképben és telekhasználatban kedvező megoldást eredményez.

(8)     Épületrész kinyúlása közterület fölé – az eresz kivételével – 12 m-nél keskenyebb utcákon, vagy 6,5 m-nél kisebb építménymagasság esetén nem engedélyezhető, egyébként az utcaszélesség 1/20-a, de maximum 90 cm lehet, összesen az utcai homlokzat hosszának legfeljebb 20 %-án.

(9)     Szabályozási vonallal leszabályozott

a)   építési tilalommal nem terhelt telek akkor is beépíthető, ha területe a leszabályozás következtében az övezetben előírt méret alá csökken

b)[32]         telek akkor építhető be, ha a leszabályozott telekrész közterületi, vagy magánút besorolást nyert az ingatlannyilvántartásban.

(10)   A szabályozási terven jelölt “telken belüli védőzóna”

a)   területe az előírt minimális és maximális telekterületbe és telekméretekbe nem számítandó bele

b)   területe a telek beépítettségének számításakor nem vehető figyelembe

c)   területe a zöldfelületi fedettségbe beleszámít

d)   területe nem tölthető fel

e)   a telekre történő – máshonnan nem biztosítható – bejárás céljából legfeljebb 8 m szélességben megszakítható

f)    kialakult “vízállás” művelési ágú része záportározó tóként megtartandó és fel nem osztható

g)   kialakult gyep művelési ágú része zöldfelületként hasznosítandó

h)   kialakult szántó művelési ágú része fásítandó

i)    területén kialakult fásítás továbbra is fásításként hasznosítandó.

(11)   A telekre előírt zöldfelületi fedettség

a)[33]         országos vagy helyi védettségű terület telkén az örökségvédelem szempontjainak érvényesülése érdekében a talajjal közvetlenül nem érintkező kerttel (pl függőkert), dézsás növényzettel (lomb által fedett terület beszámításával) és vízfelülettel is biztosítható,

b)   [34]az a) pontban említett eseteket kivéve a talajjal közvetlenül érintkező kerttel vagy vízfelülettel biztosítandó, függőkert, gyephézagos burkolat, kavicsolás, dézsás növényzet, falra futtatott növényzet stb. nem számítható be,

c)   a lakást is tartalmazó épületek esetében nem lehet kisebb a 30 m²/lakás értéknél,

d)[35]         biztosítása a „telken belüli kötelező kerthasználat, védősáv” jelölésű telekrész bevonásával történjen.

(12)   A szabályozási terven ültetési kötelezettségre jelölt

a)   kótázott szélességű teleksávot fával és cserjével fedett zöldfelületként kell hasznosítani,

b)   telekhatár mentén díszfasor ültetendő előnevelt egyedekből,

c)   sáv, vagy telekhatár a telekre történő – máshonnan nem biztosítható – bejárás céljából legfeljebb 8 m szélességben megszakítható.

(13)   [36]Az építési övezetekben előírt építménymagassági határértékek (“H”) a főépület(ek)re értendők, egyéb építmény „H” magassága maximum 4,5 m legyen. Nem telepszerű beépítési módú lakóövezetben a második főépület „H” magassága sem haladhatja meg a 4,5 m-t.

(14)   “Telepszerű” beépítési mód esetén

a)   a beépítettség az övezet egész területére értendő,

b)   a zöldfelületi fedettséget az övezet egészén és a vele határos közkert-területen együttesen kell biztosítani, két építési övezettel is határos közkert területét az építési övezetek területének arányában megosztva kell beszámítani,

c)[37] új épület létesítése, vagy meglévő bővítése esetén a meglévő épületektől és az övezeti határtól legalább az előírt építménymagassági maximum-értékkel megegyező telepítési távolság tartandó, vagy – az egyéb jogszabály betartásával – a a meglévő épületek összeépítése megengedett.

(15)[38]   „Oldalhatáron álló” beépítési mód esetén

a)   az épület(ek) a telekhatáron vagy attól legalább 1,5 méterre helyezendő(k) el,

b)  az utcára merőlegesen mérve az építési hely hossza maximum 35,0 m, de a nem főépületnek minősülő építmények a 35,0 m beépítési mélységen túl is elhelyezhetők oldalhatáron álló, vagy 1,5 m illetve 3,0 m csurgótávolságon álló beépítéssel, legalább 6 m hátsókert megtartásával,

c)  előkertes beépítésű telektömb 18,0 m szélességi méretet elérő saroktelkén mindkét közterületi telekhatártól előkert tartandó,

d)  az oldalkert mérete nem lehet 4,5 m-nél kevesebb.

         (16)[39]   “Zártsorú” beépítési mód szabályai:

a)[40]         Megvalósulhat több ütemben is, úgy, hogy első ütemben az épület oldalhatároló fala és a telekhatár között minimum 3,0 méter, de az utcai telekszélesség felét meg nem haladó szélességben a telekhatáron álló szomszéd épülethez zártsorúan csatlakozó, vagy annak ereszvonala alatt maradó épület(rész) épül, vagy az épülettel együtt tervezett és megépített 1,8-3,0 m magas falazott utcai kerítés, kapuzat létesül.

b)   Az épület oldalszárny nélküli beépítési mélysége nem haladhatja meg az utcai építési vonaltól számított 13,0 métert, eddig a mélységig a telek oldalhatárain álló határolófalak tűzfalként alakítandók ki.

c)[41] A rosszabb tájolási irányban lévő (északias) oldalhatáron, az adott tömbre jellemző “L” alakú beépítési rendet követve, az utcai építési vonaltól számított 13,0- m-től 35,0 m beépítési mélységig, illetve, ha a telek ennél rövidebb, akkor a hátsó telekhatárig oldalszárny, melléképület és második főépület létesíthető, amely oldalhatáron álló épületrésznek minősül, a másik oldalhatár felé pedig legalább 6 m oldalkertet kell tartania. A 35,0 m beépítési mélységen túl oldalhatáron, vagy 1,5 m illetve 3,0 m csurgótávolságon álló módon főépületnek nem minősülő építmény helyezhető el legalább 6,0 m hátsókert és a másik oldalhatártól mért 4,5 m oldalkert megtartásával.

(16A)[42]   „Kialakult” beépítési mód esetén a fő- és melléképületek, építmények elhelyezési módja zártsorú, oldalhatáron álló vagy szabadon álló építési mód szerint is megengedett a szomszédos 1-1 telek beépítési módjával megegyezően. Ha ezek különbözőek, akkor a szomszédos 3-3 telken lévő beépítési módok közül a többségben előforduló, vagy értékvédett épületével megegyező beépítési mód alkalmazandó.

(16B)[43]   „Kialakult” építménymagassági előírás esetén a közterületre néző és a szomszéd telekkel határos homlokzat magassága a szomszédos 3-3 telken lévő épület közterületi homlokzatmagasságának átlagától legfeljebb 1 m-rel térhet el, vagy közülük az értékvédett épületével megegyezően alakítandó ki. A saját kertre néző homlokzat magassága az egyéb szabályok keretein belül szabadon alakítható.

(17)   a) [44]        Oldalkert mérete szabadon álló beépítés esetén legalább 3 m.

         b) Hátsókert mérete az OTÉK szerint engedélyezendő, de – ha a szabályozási terv másként nem rendelkezik – a 35 m-nél kisebb mélységű (közterületre merőlegesen felvett hosszméretű) telkeken az épület tűzfallal a hátsó telekhatárhoz csatlakoztatható, vagy attól legalább 3,0 méterre építhető, 4,5 m-en belüli elhelyezés esetén tűzfalas kialakítással.

c)[45]          "Szabályozási terven jelölt építési hely" beépítési mód esetén az épületet a kijelölt helyen belül kell elhelyezni, nyílásait tekintve figyelembe kell venni a szomszédos telkek építési helyeihez való viszonyát.

(18)   Országos, vagy helyi védettségű épület telkén és a Vt jelű vegyes övezetekben terepszint alatti építmény korlátozás nélkül elhelyezhető, egyéb telkeken – a közművek és építményeik kivételével – csak az építési helyen belül létesíthetők az övezetben előírt beépítettségi határérték erejéig.

(19)[46]   10 m²-nél nagyobb felületű reklámtábla elhelyezése kizárólag a természeti területeken kívüli mezőgazdasági területen és a gazdasági területeknek az egyedi művi értékvédelemmel nem érintett telkein megengedett.

(20)[47]   Napelem bármely övezetben, építési övezetben, napelempark a külterületen és a belterületi gazdasági övezetekben elhelyezhető az egyéb előírások betartása mellett.

6.§

Gépjárműelhelyezési szabályok

(1)     Országos, vagy helyi védettségű épület gépjárműelhelyezési igénye a sajátos értékvédelmi szempontok biztosítása érdekében a helyi önkormányzati parkolási rendeletben szereplő eltérő elhelyezési mód szerint is biztosítható.

(2)     A helyi vagy országos védettségű épületeket kivéve a lakásokra számított gépjárműelhelyezési kötelezettség telken belül biztosítandó.

(3)     „Telepszerű” beépítési előírású övezetben új épület létesítése esetén a gépjárműelhelyezés az övezeten belül biztosítandó, a meglévő épületben történő rendeltetési mód változás során a nem lakáscélú rendeltetési egységek járműelhelyezésére a helyi önkormányzati parkolási rendeletben szereplő eltérő elhelyezési mód is alkalmazható.

(4)     A központi belterületen a helyi vagy országos védettségű épületeket kivéve a nem telepszerűen beépített Vt jelű településközpont vegyes, és Lk jelű kisvárosias lakóterületen a nem lakáscélú rendeltetési egységekre számított gépjárműelhelyezési kötelezettség

a)   telken belüli biztosítása a telken lévő lakások gépjárműforgalmától elválasztottan, vagy – amennyiben a telek utcai határvonala és az útszegély közötti távolság 4 m-nél nem nagyobb – a közútról közvetlenül megközelíthető (közterület felől nem lezárt) saját telekrészen történjen, egyébként a helyi önkormányzati parkolási rendelet szerint közterületen kell parkolóhelyet megváltani,

b)[48] biztosítása 12 m-nél kisebb utcaszélesség esetén csak telken belül megengedett az a) pontban foglalt feltételekkel.

(5)[49]  A helyi önkormányzati parkolási rendeletben szereplő eltérő járműelhelyezési mód is alkalmazható a Keb, Keü, Kpi, Ksp, Kte, Kke, Kpk és Z rendeltetésű terület telkein.

(6)     Telken belül biztosítandó az Lke, Lf, Gksz, Gip, Gmg, Kbh, Kbk, Khu, Kse, Ksz és Ktp jelű területek létesítményeinek járműelhelyezési igénye.

(7)     Közterületi parkolóelhelyezés alkalmazandó azoknál a létesítményeknél, melyek az
SZ-2 terven a KÖu-6 övezetben kijelölt közterületi építési helyeken valósulnak meg.

(8)[50]  A központi belterület kisvárosias lakóterületein (Lk), kertvárosias lakóterületein (Lke), valamint településközponti vegyes területein (Vt) a forgalmi viszonyok függvényében, a vonatkozó útügyi előírások és érvényes szabványok betartása mellett

         a)[51] az épületek minden közterületre néző homlokzatán együttesen maximum 6 m szélességű kapuáthajtó, vagy garázsajtó létesíthető,

b)   a telekre történő beközlekedéshez az útburkolat és a telekhatár közötti közterületből maximum a telekhatárral párhuzamosan mért 6 m széles sáv vehető igénybe.

(9)     A telekre való behajtáshoz a közterületből csak a telek utcai szélességének 1/3-a, de legfeljebb 6 m széles sáv burkolható le.

(10)[52]   Közterületen működő vendéglátóegység, vagy fogyasztótérrel a közterületre időszakosan kitelepülő vendéglátóegység közterületi parkolóhely-biztosítása egyéb jogszabályok keretei között a helyi parkolási rendelet szerinti időszakos parkolóhely-biztosítással történjen.

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

LAKÓTERÜLETEK

7.§

Lakóterületek általános előírásai

1. A lakóterületeken az egyes építési övezetekre vonatkozó, az OTÉK 11.§(2,3), 12.§ (2,3), 13§ (2,3), 14§(2) helyein meghatározott építmények helyezhetők el.

(2)[53]   Lakóterület telkén legfeljebb két főépület létesíthető, kivéve a telepszerű beépítési előírású övezetek telkeit, ahol több főépület is elhelyezhető.

(3)[54]  Kisvárosias övezet saroktelkén a beépítettség mértéke az övezeti előíráshoz képest 5 %-kal, de legfeljebb 60 %-ig növelhető, ha csak egy főépület helyezkedik el a telken melléképület nélkül.

(4)     Építési telekként nyúlványos telek csak szabadon álló beépítési módú övezetben alakítható ki.

(5)     Tetőtérben két lakószint nem alakítható ki.

8.§

Nagyvárosias lakóterület (Ln)

1. Az övezetben az OTÉK 1.sz. melléklete szerinti melléképítmények közül nem helyezhetők el a közműpótló műtárgy, háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem, állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló.
2. Ln építési övezetben nem helyezhető el üzemanyagtöltő, valamint a jelen rendelet
   6. § (5) bekezdés szerinti melléképület.
3. [55]Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó telekméret-előírásokat, továbbá a beépítés módját és a megengedett építménymagasságokat az 1. sz. táblázat szerint kell meghatározni.
4. Az övezetben meglévő gépjárműtároló helyiségek rendeltetése nem változtatható meg.
   1. TÁBLÁZAT

5. Az építési övezetben az építmények elhelyezése csak teljes közművesítettség biztosításával történhet.
6. Úszótelken vagy közterületen álló, iparosított technológiával épített lakóépületek hőtechnikai korszerűsítésével egybekötött bővítése az övezetben előírt beépítettségi határérték keretei között, a beépítettségének számításakor figyelembe vett falsík legfeljebb 3 m-rel való kiléptetésével engedélyezhető, az úszótelek az új határolófalhoz igazítható.

9.§

Kisvárosias lakóterület (Lk)

1. Az övezetben az OTÉK 1.sz. melléklete szerinti melléképítmények közül nem helyezhetők el a közműpótló műtárgy, háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem, állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló.
2. Az OTÉK 12.§. (3) szerinti létesítmények közül nem helyezhető el üzemanyagtöltő és termelő kertészeti építmény.

(3)[56]  Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó telekméret-előírásokat, a telkek legnagyobb megengedett beépítettségét, továbbá a beépítés módját és a megengedett építménymagasságokat a 2. és 3. sz. táblázat szerint kell meghatározni.

(4)     Az Lk-2 építési övezetben közintézmények engedélyezése során, vagy egyéb épületek esetén, ha a telek átlagszélessége eléri a 25 m-t, az építmények közötti távolságokra vonatkozó előírások érvényesítése mellett szabadonálló beépítés is engedélyezhető, maximum 40 %-os beépítettséggel, minimum 30 %-os zöldfelületi fedettséggel.

2. TÁBLÁZAT[57]

(5)[58]  Az Lk-2, Lk-3, Lk-4 építési övezetek építési telkeinek beépítettsége, zöldfelületi fedettsége a 3. sz. táblázat szerint alakítandó ki.

3.TÁBLÁZAT

(6)[59]  Új beépítésre szánt kisvárosias lakóterületen épület létesítése csak teljes közművesítettség esetén megengedett. Kialakult kisvárosias lakóterületen a teljes közművesítettség közterületi biztosításáig megengedett a részleges közművesítettségnek megfelelő ellátás a 18.§ (6) alatti feltételekkel.

(7)     A 2907/83 helyrajzi számú út (Kőrösi út) D-i oldalán kialakult csapadékvíz-árokkal érintkező lakótelkekre az út felől kapubejáró nem nyitható, az árok részben sem fedhető le.

10. §

Kertvárosias lakóterület (Lke)

1. Az övezetben az OTÉK 1.sz. melléklete 54. pontja szerinti melléképítmények közül nem helyezhetők el állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló.
2. Az OTÉK 13.§ (2) és (3) bekezdések alatt felsorolt építmények közül nem helyezhető el üzemanyagtöltő.
3. [60]Melléképületek minimális építménymagassága 2,6 m, maximális építménymagassága  4,0 m, de nem lehet nagyobb a főépületénél, az utcai telekhatáron álló kerítés áttört kialakítással max. 1,60 m magassággal létesíthető.
4. [61]Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó telekméret-előírásokat, továbbá a beépítés módját és a megengedett építménymagasságokat a 4. sz. táblázat határozza meg.

4. TÁBLÁZAT[62]

5. Az Lke-1 és Lke-2 építési övezetek építési telkeinek beépíthetősége, zöldfelületi fedettsége a 5. sz. táblázat szerint határozandó meg.

5. TÁBLÁZAT

6. Lakóépület legfeljebb 4 db lakást foglalhat magában.
7. Kertvárosias lakóterületen a teljes közművesítettség közterületi biztosításáig megengedett a részleges közművesítettségnek megfelelő ellátás a 18.§ (6) alatti feltételekkel.
8. [63]Lke-1 övezetben emeleti, tetőtéri huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiség 1,8 m-nél alacsonyabb parapetmagasságú nyílászárója akkor nézhet az oldalkert felé, ha annak szélessége eléri a 6,0 m-t.

11.§

Falusias lakóterület (Lf)

1. [64]Az övezetben az OTÉK 14. §-ban foglaltakat szigorítva telkenként csak 2 db lakás, az Lf-3 övezetben pedig csak 1 db lakás helyezhető el, az OTÉK 1.sz. melléklete 54. pontja szerinti melléképítmények közül  nem helyezhetők el trágyatároló, komposztáló, siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló.
2. Az övezetben az OTÉK 14.§. (2) szerinti üzemanyagtöltő nem helyezhető el.

(3)[65]  Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó telekméret-előírásokat, a telkek legnagyobb megengedett beépítettségét, továbbá a beépítés módját és a megengedett építménymagasságokat a 6. sz. táblázat szerint kell meghatározni.

6. TÁBLÁZAT[66]^,[67]

(4)[68]  A melléképületek legfeljebb 4,0 m, de a főépületénél nem nagyobb építménymagassággal létesíthetők.

(5)[69]^,[70]  Az előírt zöldfelületi fedettség Lf-3 övezetben 60 %, melynek harmadát az OTÉK szerinti kétszintes növényállománnyal kell biztosítani, Lf-1 építési övezetben 45 %, Lf-2 építési övezetben 40 %.

7. TÁBLÁZAT[71]

(6)     Falusias lakóterületen a teljes közművesítettség közterületi biztosításáig megengedett a részleges közművesítettségnek megfelelő ellátás a 18.§ (6) alatti feltételekkel.

7. [72]Lf-1 övezetben emeleti, tetőtéri huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiség 1,8 m-nél alacsonyabb parapetmagasságú nyílászárója akkor nézhet az oldalkert felé, ha annak szélessége eléri a 6,0 m-t.

VEGYES TERÜLETEK

12.§

Településközpont vegyes terület (Vt)

1. Az övezetben az OTÉK 1.sz. melléklete 54. pontja szerinti melléképítmények közül nem helyezhetők el állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló.
2. Az övezetben az OTÉK 16.§. (2) szerinti üzemanyagtöltő és az OTÉK 16.§. (3) szerinti termelő kertészeti építmény nem helyezhető el.
3. [73]Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó telekméret-előírásokat, a telkek legnagyobb megengedett beépítettségét, a zöldfelületi fedettséget, továbbá a beépítés módját és a megengedett építménymagasságokat a 8. sz. táblázat szerint kell meghatározni.

8. TÁBLÁZAT[74]

4. [75]Az övezet azon telkein, melyeknek két szemközti oldaluk határos közterülettel, mindkét oldalon a nem átmenő telkekre meghatározott építménymagasság a megengedett. 
5. Azokon a kialakult telkeken, ahol a meglévő beépítettség értéke meghaladja az építési övezetre meghatározott értéket, de nem haladja meg a 80 %-ot, új építés esetén a beépítettség mértéke a kialakult állapottal megegyező lehet.

(6)     Építmények elhelyezése csak teljes közművesítettség biztosításával történhet.

GAZDASÁGI TERÜLETEK

13.§

Gazdasági területek általános előírásai

1. A terv gazdasági területei sajátos használatuk szerint:

1. kereskedelmi-szolgáltató (Gksz)
2. ipari gazdasági területek (Gip)
3. mezőgazdasági profilú gazdasági területek (Gmg)

2. Az (1) a), b) alatti gazdasági területekre vonatkozóan az OTÉK 19.§ és 20.§ meghatározásai érvényesek.
3. [76]A gazdasági terület építési telkén belül kialakított parkolókat 3 parkolónként legalább 1 előnevelt (min. 3 éves), környezetbe illő, a környéken őshonos fajba tartozó fa telepítési kötelezettségével lehet megvalósítani. Parkoló és rakodóterületeket csak saját telken lehet kialakítani.
4. A központi beépítésre szánt terület gazdasági használatú övezeteiben csak teljes közművesítettségű telkek alakíthatók ki. Új telekbeépítések, felújítások és átépítések engedélyezése során a teljes közművesítettség közterületi biztosításáig megengedett a részleges közművesítettségnek megfelelő ellátás a 18.§ (6) alatti feltételekkel. A gazdasági területek övezeteiben csapadékvizet csak saját telken lehet elszikkasztani, előkezelés, tisztítás után. Külterületen legalább részleges közművesítettséggel alakíthatók ki építési telkek.

(5)     A gazdasági területek zöldfelületeit elsősorban az építési övezet közterület felőli illetve más építési övezettel szomszédos határán kell kialakítani.

14. §[77]

A kereskedelmi, szolgáltató területek (Gksz)

Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó telekméret-előírásokat, a telkek legnagyobb megengedett beépítettségét, előírt zöldfelületi fedettségét, továbbá a beépítés módját és a megengedett építménymagasságokat a 9. sz. táblázat szerint kell meghatározni.

9. TÁBLÁZAT [78]

*      A meglévő gyepterületek eredeti állapotban történő megőrzésével kell a szükséges zöldfelületet biztosítani.

**    Raktározási mód, gyártástechnológia által igényelt nagy belmagasságú csarnok esetében 20,0 m megengedett.

15.§

Az ipari gazdasági (Gip) és a mezőgazdasági profilú gazdasági (Gmg) területek

1. [79]Az egyes építmények maximális építménymagasságát a táblázatban lévő határértéknél nagyobbra csak a technológiával lefedett területeken, legfeljebb a telek beépíthető területének 25 %-án és max. 40 m-ig lehet növelni a szomszédos telkek beépíthetőségét nem korlátozó elhelyezéssel.
2. Az OTÉK 20. §. (2) bekezdés 1. pontja szerinti jelentős zavaró hatású ipari létesítményeket csak a Gip-1 jelű építési övezetben lehet elhelyezni, ha az egyéb jogszabályban előírt telepítési feltételek biztosítottak, vagy környezeti hatástanulmány igazolja, hogy az övezeti határon kívüli környezetre gyakorolt hatásuk mértéke – a szabályozási tervben szereplő tervezett rendeltetéseket is figyelembe véve –  megengedhető.
3. A Gip-2, Gip-3 jelű építési övezetben az OTÉK 20.§. (4) és (5) bekezdés szerinti létesítményeket lehet elhelyezni, az energiaszolgáltatási létesítmények közül kizárólag a saját energiaellátást szolgáló építmények helyezhetők el.
4. A Gip-4 jelű építési övezetben az OTÉK 20.§. (4) bekezdés szerinti létesítmények közül az energiaszolgáltatási létesítmények építményei helyezhetők el.
5. [80]A Gmg-1 építési övezetben kialakítható építési telkek elsősorban mezőgazdasági célú tevékenységek, illetve mezőgazdasági feldolgozó üzemek elhelyezésére szolgálnak, de ipari, kereskedelmi célra is felhasználhatók A területen elhelyezhető építmények övezetre előírt magasságától eltérés terménytároló és keverő építményekre vonatkozóan az üzemi technológia által meghatározott magasságáig megengedett.
6. A Gip jelű övezetben építési telek minimum részleges közművesítettség esetén építhető be, saját telken vezetett és elszivárogtatott csapadékvíz mellett, a Gmg jelű övezetekben az egyedi vízellátás és szennyvízelhelyezés, valamint energiaellátás megengedett.
7. [81]Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó telekméret-előírásokat, a telkek legnagyobb megengedett beépítettségét, a zöldfelületi fedettséget, továbbá a beépítés módját és a megengedett építménymagasságokat a 10. sz. táblázat szerint kell meghatározni.

(8)[82]  A 935/7,8,9,10,11 helyrajzi számú telkeken épület akkor létesíthető, ha a szabályozási tervben a 923/35,36,42 helyrajzi számú telkeken keresztül vezetett 20 m széles tervezett kiszolgálóút telke “út” művelési ágban bejegyzésre került az ingatlan-nyilvántartásban.

(9)     A 927/2, 928, 929, 930/2, 931/2, 932, 933 és 935/2 helyrajzi számú telkek a szabályozási terven jelölt Gip-3 övezetbe tartoznak, de beépíthetők az Lf-2 jelű lakóövezet előírásai szerint is. Az ipari gazdasági övezeti előírások szerint beépülő telek a használatbavételi engedély jogerőssé válását követően a Gip-3 övezetbe tartozónak tekintendő, s lakóövezeti előírások szerint azon túl nem építhető be.

10. TÁBLÁZAT[83]

^x     jelentős mértékű zavaró hatású létesítmény telkén betartandó előírás

KÜLÖNLEGES TERÜLETEK

16.§

Különleges területek

1. A terv különleges területei sajátos használatuk szerint:

a)   Kbh:             Különleges, homokbánya

b)   Kbk:             Különleges, épületnek minősülő közlekedési építmények

c)   Keb:             Különleges, ebmenhely és ebrendészeti telep

d)   Keü:             Különleges, egészségügyi-szociális

e)[84] Khu:             Különleges, települési hulladékudvar és hulladékkezelő

f)    Kke:             Különleges, kegyeleti és várostörténeti emlékhely

g)[85]         Kpi:                 Különleges városi piac és vásár

h)   Kse:             Különleges, szennyvíztisztító telep

i)    Ksp:             Különleges, sportolási terület

j)    Ksz:              Különleges, települési szeméttelep

k)   Kte:              Különleges, temető

l)[86]

2. [87]Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó telekméret-előírásokat,  azok legnagyobb megengedett beépítettségét, előírt zöldfelületi fedettségét, továbbá a beépítés módját és az építménymagasság mértékét a 11.sz. táblázat szerint kell meghatározni.

11. TÁBLÁZAT[88]

max*:      az övezetben meglévő legmagasabb épület „H” építménymagasságánál nem nagyobb érték

3. Különleges területeken elhelyezhető építmények:

1. Ksp-1 övezetben elsősorban sportcélú építmények és a funkció működtetéséhez szükséges építmények helyezhetők el. Kivételesen elhelyezhető egy szolgálati lakás.
2. Kte-1 övezetben elhelyezhetők a temetkezéshez kapcsolódó építmények, sírkőüzem, illetve kivételesen egy szolgálati lakás.
3. Kke-1 övezetben csak a örökségvédelmi szakhatóság jóváhagyása mellett lehet  e funkcióhoz kapcsolódó építményt elhelyezni.
4. [89]Keü-1 övezetben elhelyezhetők szociális, egészségügyi létesítmények, a fürdő, a strand és a gyógy-idegenforgalom építményei, illetve szolgálati lakás.

e)   Kbh-1 övezetben a homok kitermeléséhez és a terület rekultivációjához szükséges építmények helyezhetők el.

f)    Kbk-1 övezetben elsősorban közúti közlekedést kiszolgáló építmények helyezhetők el. A területen kivételesen elhelyezhető egy szolgálati lakás.

7. Kbk-2 övezetben elsősorban a kötöttpályás közlekedést kiszolgáló építmények helyezhetők el. A területen kivételesen elhelyezhető egy szolgálati lakás.

h)[90]         Kpi-1 övezetben, a hagyományos tanyasi gazdálkodást modellező és ismeretterjesztő építmények, üvegház, lovasturizmus építményei, kereskedelmi célú, vásártartást szolgáló, vendéglátó, szolgáltató építmények és melléképítményeik helyezhetők el. E területen állatkereskedelmi célú felhasználás a vonatkozó jogszabályok keretein belül megengedett.

i)    Kse-1 övezetben kizárólag technológiai és azt kiszolgáló épületek és építmények helyezhetők el. Új szennyvíztelep védőzöldjét saját területen kell kialakítani.

j)    Keb-1 övezetben az ebmenhely és az ebrendészeti telep építményei és egy szolgálati lakás helyezhető el.

k)[91]         A Khu-1 övezetben a lakossági hulladékudvar létesítményei és a hulladékkezelés építményei helyezhetők el.

l)    A Ksz-1 övezetben a települési szeméttelep és a megszüntetést követő kármentesítés építményei helyezhetők el.

m)[92]

n)[93] A Kpk-1 övezetben az aktív szabadidő-eltöltést szolgáló sport-, fürdő-, vendéglátó-, szolgáltató építmények és kiegészítő funkcióik létesítményei helyezhetők el, a szükséges parkolók a Kpk-2 övezetben is létesíthetők. A Kpk-2 övezetben a Kpk-1 övezet használatához szükséges parkolók, valamint kiskereskedelmi, lakossági szolgáltató és vendéglátó építmények helyezhetők el.

4. Az egyes építmények maximális építménymagasságát a táblázatban lévő határértéktől nagyobbra csak a technológiával lefedett területeken, max. 40 m-ig lehet növelni.
5. Különleges területek építési övezeteiben építési engedélyezési eljárás során a teljes közművesítettség közterületi biztosításáig megengedett a részleges közművesítettségnek megfelelő ellátás a 18.§ (6) alatti feltételekkel.
6. A különleges területek zöldfelületeit elsősorban az építési övezet közterület felőli illetve más építési övezettel szomszédos határán kell kialakítani.
7. Szélpark üzemközpont céljára jelen rendelet módosítása nélkül 1 hektárnál nem nagyobb különleges terület hozható létre az SZ-1 tervben -- SZP -- jellel ábrázolt  határvonalon belül, attól legalább 200 m távolságra. A telken belül a következő övezeti szabályok tartandók be:
   1. Beépítési mód: szabadon álló
   2. Legkisebb kialakítható telekméret: 1000 m²
   3. Maximális beépítettség: 40 %
   4. Zöldfelületi fedettség minimum 40 %
   5. Építménymagasság: 3,5-7,5 m

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

KÖZLEKEDÉSI ÉS KÖZMŰTERÜLET

17. §

Közlekedési terület (KÖu, KÖk, KÖl)

1. A közlekedési területek övezetei:
   1. Közúti közlekedés: Köu
   2. Kötöttpályás közlekedés: KÖk
   3. Légiközlekedési terület: KÖl
2. A közúti közlekedés céljára kijelölt területek
   1. az országos és a helyi közutak
   2. a kerékpárutak
   3. a gépjármű-várakozóhelyek (parkolók)
   4. járdák és gyalogutak
   5. a)-d) pontokban szereplő létesítmények csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményeinek, a közművek és a hírközlés építményeinek, továbbá a közlekedést kiszolgáló közlekedési építmények.
3. Közúti közlekedés övezetei:
   1. KÖu-1:  az M5 sz. autópálya övezete
   2. KÖu-2: 5-ös számú főút övezete
   3. KÖu-3: 451-es és 542-es számú főút övezete
   4. KÖu-4:. sz. országos mellékutak övezete

e)   KÖu-5: Helyi közúthálózatba tartozó, szerkezeti jelentőségű közutak

f)    KÖu-6: vegyesforgalmú közterek, jelentősebb közcélú parkolók, lakótelepi feltáróút és autóbuszállomás övezete

g)   A szabályozási terven jelöletlen utak az alaptérképi állapotnak megfelelően egyéb útnak minősülnek.

(4)     a)   A (3) bekezdés szerinti övezeteken kívüli kiszolgálóutak átmenő forgalommal nem terhelhetők.

b)   Új magánút építési területének szélességét és keresztszelvényét az út által kiszolgált területre előírt közműellátás nyomvonal-igényeit figyelembe véve, a csapadékvíz-elhelyezés tekintetében a vízgyűjtő területre méretezett árokkal vagy csatornával tervezve kell megállapítani. Méretezés hiányában a szabályozási terven irányadó telekhatárokkal kijelölt méretűnél kisebb szélesség nem engedhető meg, de ha a szabályozási terv nem ad irányadó útmutatást, akkor egyetlen telek feltárása esetén
8 m, 2-5 db telek feltárásakor 12 m, 6-9 db telek megközelítése esetén 16 m, 9-nél több telek feltárásakor 20 m minimális szélességű útterület hozandó létre.
Zsákutca kialakítása esetén kistehergépjárművek min. 7 m belső ívsugarú fordulóját (kör-, vagy Y-forduló) biztosítani kell.

(5)     Kötöttpályás közlekedés övezetei:

a)   KÖk-1: főforgalmú – tervezett kétvágányú villamosított vasútvonal övezete

b)   KÖk-2: vasúti mellékvonal övezete; egyvágányú tervezett villamosítású pályával

c)   KÖk-3: vasútállomás beépítésre nem szánt területének övezete, rakodók

d)[94]         KÖk-4: gazdasági terület vasúti pályája, rakodója.

(6)     Légiközlekedési terület a KÖl-1 jelű repülőtér övezete, amelynek fejleszthetősége érdekében magasságkorlátozás írandó elő a kijelölt védőövezetben. A területen kizárólag a légiközlekedés és az azt kiszolgáló létesítmények helyezhetők el. Az építmények által elfoglalt terület legfeljebb a telekterület 6%-a lehet.

(7)     a) Az SZ-1 tervben “5-ös sz. út K-i elkerülő szakasz” megjelölésű, szabályozási vonallal nem szabályozott, tervezett nyomvonal 2x100 m-es kísérősávján belül az építési engedélyezési ügyekhez az állami közutak és a városi utak kezelőjének a hozzájárulása szükséges.

b) Az a) bekezdés szerinti elkerülő út jelen rendelet mellékleteinek módosítása nélkül engedélyezhető, ha az SZ-1 tervben kijelölt 2x100 m-es kísérősávon belül kerül kialakításra járulékos létesítményeivel együtt.

(8)[95]  Az 5-ös út É-i bevezető szakasza és a Kisszegedi út között a meglévő 20 kV-os légvezeték mentén tervezett új gyűjtőút építési területsávjának telekalakítása és az út járhatóvá tétele az úttal közvetlenül szomszédos lakóterületek beépítésének a feltétele.

(9)[96]  Az ingatlan-nyilvántartásban útként bejegyzett telek használati módja és közterületi státusza nem változtatható meg, kivéve, ha csak olyan tel(k)ek megközelítését szolgálja, amely(ek)nek közterületi kapcsolata a változtatás után is biztosított marad.

18.§

Közműellátás

1. A közművek kiépítése során irányadóként kell figyelembe venni az útkeresztszelvényben rögzített elrendezési javaslatot.

(2)    Új vízvezeték hálózatot körvezeték rendszerűre kell kiépíteni.

3. Új beépítésre szánt területek csapadékvíz elvezetését a meglévő rendszerekhez csatlakoztatva kell megvalósítani.
4. A lefolyástalan területek csapadékvíz-elhelyezését a saját területükön belül szikkasztással, szükség szerinti záportározó közbeiktatásával kell megoldani.
5. [97]Azokban az övezetekben, ahol a teljes közművesítettség közterületi biztosításáig megengedett a részleges közművesítettségnek megfelelő ellátás, az csak a (6) pontban foglaltak szerint alakítható ki.
6. [98]Ahol a teleknagyság kisebb 600 m²-nél, a talajvíz évi maximális szintje a terepszint alatt 1,5 m-nél magasabb, vagy az elszivárogtatásra igénybe venni kívánt talaj elszivárogtatásra alkalmatlan, ott egyedi szennyvízelhelyezés nem megengedett.
7. Új távhővezetéket csak föld alatt lehet elhelyezni.

(8)     [99]Hírközlési torony, illetve átjátszó állomás Gip jelű ipari gazdasági területen elhelyezhető, más rendeltetésű területen belül csak építési engedélyhez nem kötött antenna-építmény létesíthető, amennyiben mérések igazolják, hogy a környezetében lévő állandó emberi tartózkodásra szolgáló épületekben sugárbiológiai szempontból nem fejt ki káros hatást. A helyi és országos műemléki területi védelem alatti területeken csak építményen belüli elhelyezés megengedett.

(9)     Térszín alatti megoldás alkalmazandó

a)  a villamosenergia-ellátás új nyomvonalszakaszain és a meglévők jelentősebb, legalább egy utcára kiterjedő felújítása során a központi belterület Vt jelű településközpont vegyes, Ln jelű nagyvárosias lakó-,  és Lk jelű kisvárosias lakóterületein,

b)  a hír- és távközlés  új nyomvonalszakaszain és a meglévők jelentősebb, legalább egy utcára kiterjedő felújítása során a központi belterületen.

19. §

Közterületi előírások

1. Közterületen építményt elhelyezni az OTÉK 39.§. (1) bekezdés értelmében csak jelen HÉSZ alapján szabad.
2. [100]A járda és közút közötti területre maximum 0,60 m széles és 2,4 m magas hirdető, vagy információs berendezés helyezhető el gazdasági, ill. különleges, közlekedési, illetve sportterületeken, vagy külterületen.
3. A (2) bekezdés szerinti építmények az OTÉK 39.§. (1) bekezdés b) és c) pontja illetve a (3) bekezdés közlekedésbiztonságra vonatkozó előírásainak betartása mellett helyezhetők el.
4. [101]A KÖu-6 jelű közlekedési övezetben kijelölt építési helyen belül a környezethez illesz-kedő épületelhelyezéssel, a közterületből legfeljebb az építési hely 20 %-át elzárva (zárt udvar), az adott városrész lakosságát kiszolgáló kiskereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató egységek helyezhetők el az SZ-2 terven bejegyzett építménymagasság betartásával.
5. Az SZ-2 tervben „zöldfelületként használandó közterület” jellel körülhatárolt terület szakszerűen kiválasztott és elrendezett fa-cserje-talajtakaró növényzettel ültetendő be, rajta csak az OTÉK 32. § 1. 2. felsorolásban szereplő építmények, valamint szemétgyűjtők, játszószerek és parkberendezési tárgyak helyezhetők el, szilárd burkolat nem létesíthető, a területen keresztül telek járműbehajtója nem vezethető.

ZÖLDTERÜLETEK

20. §

Zöldterületek általános előírásai (Z)

(1)       A zöldterületek övezetre tagolódnak:

1. A Z-1 jelű kondicionáló közpark a külterjes használatú, mély fekvésénél fogva beépítésre egyébként sem alkalmas zöldfelület övezete, melyen épület nem helyezhető el, a közhasználat elől nem zárható el, szilárd burkolat rajta nem létesíthető, területén csak az OTÉK 32. § 1. és  2. pontjaiban szereplő építmények helyezhetők el, s legalább 30 %-ban fásításként tartandó fenn.
2. A Z-2 jelű lakóterületi pihenőpark övezete a lakóterületen élők zöldterületi ellátás szolgálja, területének legfeljebb 30 %-a zárható el éjszakára a közhasználat elől, az OTÉK 32. § 1. és  2. pontjaiban szereplő építményeken kívül csak utcabútorok helyezhetők el rajta, valamint játszótér és tornapálya létesíthető, zárt játszótér fenntartásához legfeljebb 100 m² beépített területen játszóház építhető.
3. A Z-3 jelű városképi, városszerkezeti jelentőségű közpark övezete városképet formáló, díszítő szerepet tölt be, területén az OTÉK 32. § 1. és  2. pontjaiban szereplő építményeken kívül csak utcabútorok helyezhetők el és a városi rendezvények parképítményei (pl. zenepavilon) létesíthetők, sétaterei díszburkolattal látandók el, a közhasználat elől részben sem zárható el.

d)   A Z-4 jelű természetközeli állapotú közpark-övezet a város lakosságának pihenő- és sétahelye, melyen épület nem helyezhető el, szilárd burkolat nem létesíthető, területén az OTÉK 32. § 1. és  2. pontjaiban szereplő építményeken kívül csak sétaút építhető és parkberendezési utcabútorok (pihenőpad, szemetes) helyezhetők el, területének legalább 30 %-a tóként tartandó fenn, s a közhasználat elől éjszakára elzárható.

e)   A Z-5 jelű közkert a tömbtelkes lakóterületen élők pihenő- és játszóhelyéül szolgál, előírásai megegyeznek a Z-2 jelű közpark szabályaival, de területe az őt befoglaló, vagy vele közvetlenül szomszédos lakóterület(ek) előírt övezeti mutatószámainak számításakor a lakóövezet részeként figyelembe vehető.

f)    A Z-6 jelű övezet közhasználatú magántulajdonú kert, amelynek kétféle funkciót kell ellátnia: egyrészt az építési övezetbe sorolt telek zöldfelületi fedettségét és az épület gépjárműelhelyezési igényét részben vagy egészben biztosítja, másrészt szabad átjárást, pihenőhelyet, térélményt nyújt a sétálóknak.

g)[102]   A Z-7 helű közkert a külterületen és az egyéb belterületeken élők játszótereként szolgál, amely éjszakára elzárható a közhasználat elől, az OTÉK 32. § 1. és 2. pontjaiban szereplő építményeken kívül csak utcabútorok helyezhetők el rajta, valamint játszótér és tornapálya létesíthető, zárt játszótér fenntartásához legfeljebb 100 m² beépített területen játszóház építhető.

h)[103] A Z-8 jelű közkert a belvárosban élők pihenőhelyeként szolgál, amely éjszakára elzárható a közhasználat elől, az OTÉK 32. § 1. és 2. pontjaiban szereplő építményeken kívül csak utcabútorok helyezhetők el rajta.

i)[104]   A Z-9 jelű városi pihenőpark övezete a lakosság aktív kikapcsolódását szolgálja, területén záportó, sétaút, görkorcsolya-pálya, játszótér, játszóház, vendéglátó épület, valamint a pihenés és séta utcabútorai helyezhetők el, a közhasználat elől nem zárható el.

(2)     A Z-3 jelű városszerkezeti jelentőségű közparkok területén új parkolóhelyek nem alakíthatók ki.

ERDŐTERÜLETEK

21. §

Erdőterületek általános előírásai (E)

1. Az erdőterület erdő céljára szolgáló terület.
2. A terv erdőterületei rendeltetésük szerint:
   1. Védőerdők övezete:                                                                    Ev-1 övezeti jellel
   2. Természeti területen lévő védett erdők övezete:                            Ev-2 övezeti jellel
   3. Gazdasági erdők övezete                                                             Eg-1 övezeti jellel
   4. Természeti területen lévő gazdasági erdők övezete:                       Eg-2 övezeti jellel
   5. Rekultivációs célú gazdasági erdők övezete:                                 Eg-3 övezeti jellel
   6. Egészségügyi-szociális erdők övezete:                                          Ee-1 övezeti jellel
3. Védelmi erdő övezetben épületet elhelyezni nem lehet.
4. Gazdasági erdő területen építményt elhelyezni az OTÉK 28.§. (4) bekezdés 1. pontja szerint lehet.
5. Egészségügyi-szociális erdő területen az OTÉK 28.§. (4) bekezdése 2. pontja szerint az erdő rendeltetésének megfelelő épületek helyezhetők el, az építési engedélyezési eljárás során a teljes közművesítettség közterületi biztosításáig megengedett a részleges közművesítettségnek megfelelő ellátás a 18.§ (6) alatti feltételekkel.

MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK

22. §

A mezőgazdasági területre vonatkozó általános előírások (M)

(1)     Az OTÉK 29. § (1) bekezdés alkalmazása szempontjából „mezőgazdasági hasznosítás”-nak minősül a mezőgazdasági területen élőket, s a tanyasi idegenforgalomban résztvevőket kiszolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely-szolgáltató tevékenység is, melynek építményei a területen elhelyezhetők.

(2)     Homokbányászat a bányászatról szóló mindenkor hatályos törvény alapján megszerzett engedély szerint, az „Má” jelű általános mezőgazdasági területen jelen rendelet módosítása nélkül végezhető, amennyiben a külfejtés területe egyszerre nem haladja meg az 5 ha-t, s a terület 2 éven belül az eredeti, vagy erdőművelési ágba visszakerül.

(3)     Mezőgazdasági területen meglévő, a földhivatali és építésügyi nyilvántartás szerint 2004. január 1-én igazolhatóan fennálló lakóházas, illetve tanyasi idegenforgalomra használt telken (továbbiakban: meglévő tanya), vagy a külterületen élők alapellátását szolgáló kereskedelmi, vendéglátó illetve szolgáltatóegység (továbbiakban: meglévő tanyasi üzlet) telkén a 23-24 § előírásai mellett a kialakult állapot is figyelembe vehető a következők szerint:

a) A 2004. január 1-én nyilvántartott „udvar” alrészleten a kialakult beépítettség mértékéig a meglévő lakó-, vagy alapellátást nyújtó, illetve a tanyasi idegenforgalmat szolgáló épületek és gazdasági építmények helyben átépíthetők, átalakíthatók, bővíthetők, a felsorolt rendeltetéssel új építmények létesíthetők szabadon álló módon, az udvar határától legalább 3,0 m-rel beljebb.

b) Az a) bekezdésben foglalt építési jogok a 2004. január 1-ét követően megnövelt udvar-részre illetve művelésből kivont új udvarra nem alkalmazhatók.

(4)     A KÖu-2, KÖu-3 vagy KÖu-4 jelű közutaknak az SZ-1 tervben bejelölt közútkezelői érdekeltségi sávjában lévő, vagy abba benyúló mezőgazdasági rendeltetésű telken az úton közlekedők kiszolgálását célzó járműjavító -szerelő -festő tevékenység építményei is elhelyezhetők az övezeti szabályok és egyéb előírások betartása mellett. 

(5)[105] Mezőgazdasági területen vendéglátási vagy szállás épület építése vagy meglévő épület ilyen célra történő átalakítása csak a népegészségügyi hatóság által vegyi és biológiai komponensekre is kiterjedő ivóvíz-vizsgálati jegyzőkönyv alapján elfogadott ivóvíz-ellátás és szakszerű szennyvízelhelyezés megléte esetén megengedett. Lakóépület akkor létesíthető és lakáscélú használat akkor megengedett, ha a mindenkori OTÉK szerinti hiányos közműellátottság rendelkezésre áll.

(6)     Mezőgazdasági területeken az OTÉK 29. § (5) bekezdése szerint birtokközpont csak olyan telken alakítható ki, amely a KÖu-4 vagy KÖu-5 jelű szerkezeti jelentőségű közutakról közvetlenül megközelíthető, vagy azokhoz legalább 12 m széles kiszolgálóúttal csatlakozik.

(7)[106] A mezőgazdasági területeken elhelyezhető építmények övezetre előírt építménymagasságait a 12. és 13. táblázat szerint kell meghatározni. A táblázati értékektől történő építménymagasság-eltérés terménytároló és keverő építmények valamint hűtőház esetén az üzemi technológia által meghatározott magasságáig megengedett.

23. §

Általános mezőgazdasági területek (Má)

(1)     Az általános mezőgazdasági területeken a következő övezetek kerültek kijelölésre:

a)   Má-1: Nagytelkes mezőgazdasági terület övezete, jellemzően nagyüzemi gazdálkodású területen.

b)   Má-2: Nagytelkes mezőgazdasági terület övezete, jellemzően gyep, rét legelő gazdálkodású területen.

c)   Má-3: Mozaikszerű művelési ágakkal jellemezhető szórt tanyás gazdálkodású terület, ideértve a kialakult szőlőtermő területeket.

d)   Má-4: Távlatban erdőként hasznosuló terület övezete, telkein csak az erdőterületre vonatkozó általános szabályok szerinti építés megengedett, kivéve a 22. § (3) bekezdés szerinti meglévő tanya-telkeket, melyek az ott rögzített feltételekkel is hasznosíthatók.

12. TÁBLÁZAT[107]

2. [108]
3. [109]Má-2 jelű övezetbe a mezőgazdasági területek azon részei tartoznak, ahol gyep, rét, legelő művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért legeltetés, állattartás, illetve kaszáló művelési jelleg jelenti a mezőgazdasági tevékenységet. Ezeken a területeken külterjes állattartásra szolgáló építmények helyezhetők el, továbbá lakóépület létesíthető az OTÉK 29.§. (4);(5) szerint.
4. [110]Má-3 jelű övezetbe a már kialakultan szórt tanyás és kistelkes mezőgazdasági területet tartalmazó, valamint szőlőtermesztésre használt térségek tartoznak.
5. [111]Országos ökológiai hálózat magterületen építési munkát, művelési ágból való kivonást csak a természetvédelmi szakhatóság hozzájáruló véleményével lehet végezni.
6. [112]A 12. táblázatban szereplő megengedett maximális építménymagasságok gazdasági építményekre értendők, lakóépületek és lakó-gazdasági épületek (tanyák) legfeljebb
   4,5 m „H” építménymagassággal létesíthetők, a tájba illeszkedés jelleg- és anyaghasználatának alábbi követelményei szerint:
   1. nyeregtetős, max. 8,0 m széles oromfalas vagy oromdeszkázott épülettömegek
   2. max. 0,75 m lábazati magasság
   3. falfelület vakolt és festett
   4. tetőhajlásszög 38-45^o közötti
   5. héjazat: kerámia cserépfedés, nádfedés
   6. kerítés, eresz- és oromdeszkázat: faanyagú, színezés nélküli vagy sötétbarnára, sötétszürkére pácolt.

(7)     Az SZ-1 terven - - SZP - - jellel körülvett “Szélpark elhelyezésére felhasználható terület” Má-1 övezeteiben maximum 90 m “h” teljes magasságú (oszlop + rotor sugárméret), világos szürkéskék festésű szélkerekek telepíthetők az egyéb előírások szerint.

24. §

Kertes mezőgazdasági területek

1. A település külterületének kertes mezőgazdasági termelést - gyümölcstermesztést továbbá termékfeldolgozást és tárolást - szolgáló területe.
2. [113]Az Mk-1 övezet előírásait a 13. táblázat tartalmazza.

(3)    [114]

13. TÁBLÁZAT

VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLETEK

25. §

Vízgazdálkodási területek előírásai

1. A területbe a folyóvizek medre és parti sávja, az állóvizek medre és parti sávja, a közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja, tartoznak.
2. A vízgazdálkodási  területeken a következő övezet került kijelölésre

V-1 folyóvizek, közcélú csatornák medre és partja

V-2 állóvizek medre és partja

V-3 vízbeszerzési területek és védőterületeik

3. Vízügyi érdekből a ATIVIZIG kezelésében lévő csatornáknál vonatkozó országos jogszabályok alapján 6-6 m-es sáv építménnyel be nem építhető, a társulati csatornáknál 4-4 m-es parti sáv szabadon hagyandó, önkormányzati kezelésű csatornák esetén 3-3 m parti sáv szabadon hagyandó, beépíteni nem lehet, ott csak rét-legelő művelés folytatható. Az övezetben egyéni horgásztanyák nem építhetők.

TERMÉSZETKÖZELI TERÜLETEK[115]

25/A §

Természetközeli területek előírásai

A területbe a nádas művelési ágú földrészletek tartoznak, melyekre nézve az OTÉK 30/A § (2) bekezdés előírása érvényesítendő.

KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET[116]

25/B §

Különleges beépítésre nem szánt  területek előírásai

(1)   A Ktp-1 övezet a szabadtéri lakossági rekreációt szolgálja, melyben 2 % beépítettség erejéig helyezhetők el építmények a rendeltetésnek megfelelő funkcióval, az alábbiak szerint:

a)     telekhatár csak az övezeti határon és a szabályozási vonalon hozható létre;

b)     az ingatlannyilvántartás szerinti meglévő természetközeli állapot (gyep, vízfelület, nádas művelési ágú alrészlet) megtartandó és szükség szerinti rekonstruálandó, területén csak a pihenés, játék, sportolás épületnek nem minősülő építményei (pl. madárles, esőtető, stég, kalandpark, lovaspálya,) létesíthető;

c)      a szabályozási tervben jelölt építési helyen, jelölés hiányában a b) pontba nem tartozó telekrészen sportolási, szabadidő eltöltési, lovasturisztikai, s a hozzá kapcsolódó vendéglátási, valamint a terület fenntartására szolgáló funkcióval;

d)     az építmények „H” építménymagassága legalább 2,5 m és legfeljebb 4,5 m legyen;

e)      az övezet területe legalább 90 %-ban zöldfelülettel, vagy élőhelyként kialakított vízfelülettel legyen fedve.

(2)   A Ksp-2 övezet a szabadtéri technikai sportok pályáinak és építményeinek elhelyezését szolgálja maximum 2 % beépítettséggel a következő övezeti szabályok szerint:

a)     épületnek nem minősülő építmények létesíthetők a sportpályákhoz (terepmotor-, görkorcsolya-, gördeszka-, BMX pályák) és gyermek ügyességi játszótérhez;

b)     létesíthető egy épület a telekhatártól legalább 12 m-re a pályák és játszótér kiszolgálására (iroda, vizesblokk) legfeljebb 3,5 m építménymagassággal, fa-, vagy vakolt tégla falazattal, fa anyagú nyílászárókkal, lapostetővel, vagy vörös égetett agyagcserép fedésű, 38-42 fok hajlásszögű  magastetővel;

c)      telekhatár csak az övezeti határon hozható létre;

d)     a szabályozási terven jelölt "megtartandó fa, facsoport" megtartása és a "tervezett fa, fasor" kiültetése a pályák használatba vételének feltétele;

e)      az övezet területe legalább 70 %-ban zöldfelülettel, vagy élőhelyként kialakított vízfelülettel legyen fedve.

III. FEJEZET

KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK

26. §

Zaj és rezgés elleni védelem

(1)    A város igazgatási területén az üzemi létesítménytől (üzemi telephelytől, berendezéstől, technológiától, kulturális, szórakoztató, vendéglátó, sport-, reklámcélú, közösségi, továbbá minden hangosítást igénylő rendezvénytől és egyéb helyhez kötött külső zajforrástól), az építőipari kivitelezési tevékenységtől és a közlekedéstől származó zaj terhelési határértékei a mindenkor hatályos országos érvényű jogszabályok és a helyi zaj- és rezgésvédelmi szabályok megállapításáról szóló önkormányzati rendelet szerint állapítandók meg.

(2)    A terhelési határértékek országos jogszabály szerinti megállapításakor a zajtól védendő területek 1-4. sorszámú kategóriába való besorolása megegyezik a jelen rendelet szerinti területhasználati besorolással, kivéve a különleges kategóriába tartozó egészségügyi-szociális intézményterület (Keü), sportolási, rekreációs terület (Ksp), és természetközeli pihenőhely (Ktp) különleges területeket, melyek az 1. jelű zajvédelmi kategóriába tartoznak.

27. §

Föld és vízvédelem, bűz- és fertőzés elleni védelem[117]

1. Hulladék csak zárt szabványos edényzetben tárolható. Nem burkolt felületen hulladék ideiglenes jelleggel sem helyezhető el megfelelő tároló edényzeten kívül.
2. A termőtalaj, humusz védelméről az építkezések során gondoskodni kell.
3. A beépítésre szánt területeken a kommunális szennyvizeket csak városi hálózatba lehet kötni. A keletkezett ipari szennyvíz kezelését a környezetvédelmi és vízügyi hatóság engedélyével lehet kezelni, a tisztított szennyvizet befogadó csatornába.
4. [118]A szennyvíztelep védőzónájába eső telken, vagy telekrészen elsősorban a szennyvíztelep védőfásítását kell biztosítani, de az övezeti előírások keretein belül elhelyezhetők olyan rendeltetésű építmények is, amelyeket a telep közelségéből származó környezeti hatások nem zavarnak.

28. §

Természetvédelmi előírások

1. a)[119]

b) [120]^,[121]   Az országos ökológiai hálózat magterületein és a Natura2000 területeken reklámtábla nem helyezhető el.

2. A jelen rendelet 2. sz. függelékében meghatározott utcafásításokat a közterületet érintő (közmű,-, vagy útépítési) munkák terveiben elő kell irányozni, helyüket pontosan ki kell jelölni.
3. [122]Az SZ-1 terven jelölt „tájképvédelmi terület”-en, valamint az országos ökológiai hálózat magterületein
   1. tájképet, a település táji megjelenését jelentősen megváltoztató építmények terveihez  a tájbeli megjelenés tervezettségét dokumentáló látványtervet kell készíteni,
   2. az épületek külső megjelenésében kerülendők a feltűnő, tájidegen építési elemek, homlokzatokon (falburkolat, tető) olyan színárnyalatok alkalmazandók, melyek a hagyományos építőanyagokra (cserép, fa, egyéb természetes anyagok) és vakolatokra jellemzők.

IV. FEJEZET

ORSZÁGOS ÉS HELYI MŰVI ÉRTÉKVÉDELEM

29. §

Országos művi értékvédelem

[123]Országos műemléki védelem alatt álló építészeti értékeket a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal nyilvántartásával megegyezően kell figyelembe venni.

30. §[124]

Területi értékvédelem

(1)   Az SZ-2 terv műemléki jelentőségű és helyi értékvédelmi területet jelöl ki, melyen belül a közterület jellege, a telekszerkezet, valamint a beépítési jelleg megóvása érdekében a területet érintő engedélyezési eljárások keretében

a)      a közterületet érintő 100 m²-nél nagyobb területű burkolatépítés, növénytelepítés engedélyezéséhez be kell nyújtani a környezettel való összefüggéseket és a védelmet kívánó értékek kezelését bemutató tanulmánytervet,

b)      megváltozó telekszerkezet (pl. telekösszevonás, -megosztás) esetén az érintett védelem alatt álló tömb, vagy tömbrész legalább M=1:500 részletességű meglévő és tervezett helyszínrajzát be kell mutatni a tetőidomok érzékletes ábrázolásával, a közterületi növényzet feltüntetésével,

c)      megváltozó beépítési jelleg esetén az engedélyezési dokumentációhoz csatolni kell a fennálló és a tervezett látványképeket a megszűnő és kialakuló beépítési, utcaképi, növényzeti állapot összehasonlításra alkalmas bemutatásával,

d)      közterületre néző homlokzaton nem helyezhető el parabola antenna, hűtő-, fűtő- vagy klímaberendezés kültéri egysége, valamint – az épületben működő cégek védett logója és a 2,0 m2-nél nem nagyobb fényújság kivételével – belülről megvilágított reklámdoboz, direkt fénnyel rendelkező felirat,

e)      közterületre néző homlokzaton legfeljebb egy db maximum 6,00 m széles, vagy legfeljebb 2 db maximum 3,10 m széles, faburkolatú, vagy fehér illetve barna árnyalatú fém garázsajtó és egy udvari kapu nyitható.

(2)    A városkép védelme érdekében a Bajcsy-Zsilinszky utca, Bercsényi utca, Mikszáth K. utca, Halasi út, Dr. Holló Lajos út, Kossuth Lajos utca, Körösi utca, Majsai út, Izsáki út, Szegedi út, Szentesi út, Nefelejcs utca, Alpári út, Liget utca, Móra tér, Szt. János tér, Petőfi tér, Béke tér, valamint az adott utcák tengelyétől mért 50 m széles sávban továbbá a műemléki területen 5 m²-nél nagyobb reklámtábla (a gazdasági területek kivételével) nem engedélyezhető.

(3)[125]    A Béke tér D-i térfalának rendezésére az SZ-2 tervben jelölt szabályozási vonalig az építési telkek megnövelhetők és a kötelező építési vonalon a történeti térfal visszaállítható a meglévő üzlethomlokzatok elé lépő új beépítéssel, a következő szabályok betartása mellett:

a)    az épület-bővítmények Béke téri homlokzata a kötelező építési vonalon álljon, a tér közterületére épületrész, szerkezeti elem csak a terepszint és az attól mért 2,50 m magasság között általánosan megengedett épületkinyúlások létesíthetők,

b)    tetőidoma (hajlásszög) és gerincmagassága a 3164 helyrajzi szám alatti műemlék-épületétől legfeljebb 50 cm-rel térhet el,

c)    tetőből kinyúló épületrész magassága ne lépjen túl a műemlék-épületen meglévő felépítmény méretein,

d)    tetőtér-beépítés esetén síkban elhelyezett ablakok alkalmazandók,

e)    az építészeti minőség illeszkedjen a műemléki környezethez: hagyományos jellegű, természetes anyaghasználat alkalmazandó a műanyagok kizárásával.

31. §

Helyi egyedi értékvédelem

1. A helyi egyedi értékvédelemről szóló rendelet keretében védelem alá helyezett értékek két kategóriába soroltak:

1. Fokozottan védett a nagyobb építészeti együttesben meghatározó szerepű, a tömegalakítás és az építészeti részletalakítás tekintetében építése korát kiemelkedően reprezentáló épület.
2. Védett a részlegesen átalakított, még fennálló és megtartható részlet-értéket hordozó, s tömegalakításában is átörökítendő épület.

2. Az engedélyezési eljárás keretében a védettségből eredően az engedélyezési dokumentációnak tartalmaznia kell:

1. fokozottan védett épület esetén

aa)    a védett építmény teljes körű fotódokumentációját

ab)    a közterület felől látható homlokzati és tetőszerkezeti látványelemek felmérési dokumentációját legalább M 1:100 léptékben

ac)    tagozatok, nyílászárók részletterveit legalább M 1 : 10 léptékben

ad)    fal- és tetőfelületek anyagának és színezésének meghatározását

ae)    helyreállítási munkák esetén a helyreállítási technológiára vonatkozó részletes meghatározásokat

af)     átalakítás, bővítés esetén annak bemutatását, hogy az átalakítás és bővítés a védett építmény közterület felől látható építészeti értékeinek érvényesülését nem korlátozza

ag)    bontási engedély esetén szakértői véleményt az érték fenntartásának műszaki és gazdasági jellemzőiről, a szakvélemény alapján kialakított önkormányzati testületi állásfoglalást a védettség megszüntetéséről.

2. Védett épület esetén

ba)    a védett építmény utcaképi védendő jellemzőit – tömegformálását, homlokzati részleteit – bemutató  fotódokumentációját

bb)    a közterület felől látható homlokzati és tetőszerkezeti látványelemek felmérési dokumentációját legalább M 1:100 léptékben

bc)    tagozatok, nyílászárók részletterveit legalább M 1 : 10 léptékben

bd)    fal- és tetőfelületek anyagának és színezésének meghatározását

be)    helyreállítási munkák esetén a helyreállítási technológiára vonatkozó részletes meghatározásokat

bf)     átalakítás, bővítés esetén annak bemutatását, hogy az átalakítás és bővítés a védett építmény közterület felől látható építészeti részletértékeit megőrzi illetve tömegalakítási jellemzőit figyelembe veszi

bg)    bontási engedély esetén szakértői véleményt az érték fenntartásának műszaki és gazdasági jellemzőiről, a szakvélemény alapján kialakított önkormányzati testületi állásfoglalást a védettség megszüntetéséről

bh)    új építmény létesítése során a védett jellemzők figyelembevételére irányuló részletes tervezői leírást.

3. A fokozottan védett épületekre vonatkozó sajátos építési szabályok

a)    Építési engedélyköteles beavatkozás felelős tervezését csak vezető tervezői minősítésű építészmérnök végezheti.

b)    [126]

c)    Felújítás során az eredetivel megegyező anyagok és szerkezeti megoldások használandók.

d)[127] Az épület homlokzatát illetően csak az eredeti homlokzati állapot visszaállítására irányuló munka végezhető.

e)    Közterületre néző homlokzaton nem helyezhető el parabola antenna, klímaberendezés, belülről megvilágított reklámdoboz, direkt fénnyel rendelkező felirat.

f)      Reklám csak az épület rendeltetéséhez kapcsolódóan helyezhető el, s elsősorban cégér jelleggel oldandó meg, a homlokzatsíkra kerülő táblák a homlokzat területének  legfeljebb 10 %-át fedhetik le, de összesen 2 m²-nél nem lehetnek nagyobb felületűek, s a homlokzatdíszeket le nem takarhatják, a különálló betűkből álló feliratok legfeljebb 25 cm magas, nem világító betűelemekből állhatnak.

4. A védett épületekre érvényesítendők a (3) bekezdés b), c), e) és f) pontban foglalt szabályok.

32. §

Régészeti értékek védelme

A jelen rendelet 5. sz. mellékletében felsorolt telkeken építési és földmunka során régészeti leletek előkerülése várható, a kulturális örökségvédelem országos érvényű szabályait ennek megfelelően kell rájuk alkalmazni.

V. FEJEZET

A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI FELADATOK MEGVALÓSÍTÁSÁT BIZTOSÍTÓ

SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK

33. §

(1)     Elővásárlási jogot kell bejegyezni az önkormányzat javára a szabályozási tervekben szereplő alábbi közérdekű területfejlesztések végrehajtása érdekében[128]:

1. Iparterület bővítés céljából
2. Bankfalu út céljára
3. Sportlétesítmény céljából
4. Belvárosi parkoló kialakítása céljából
5. Volán telep megszüntetése céljából
6. Iskolabővítés céljából: a fürdő mellett
7. Fürdő bővítése céljából
8. Honvédségi területek (volt élelmiszer raktár) megszerzése céljából
9. Iskola bővítés : 6/1 a vasút melletti
10. Szennyvíz telep létesítése céljából
11. Rekreációs tó létesítése céljából

(2)[129] Építési tilalom írandó elő az Északi temető bővítése céljából a 3435; 3438/2,5-7; 3439/1-3; és 3440/1,3-6; helyrajzi számú ingatlanokra.

(3)     A lakó- és kiszolgálóutak helybiztosítása érdekében a szabályozási tervek szabályozási vonalakat jelölnek, melyek alapján közút céljára történő lejegyzés hajtható végre az Étv. szerint.

(4)[130] Beültetési kötelezettség terheli az a)-d) pontokban felsorolt ingatlanokat, a beültetetési kötelezettségű telekrész beszámítható a telek zöldfelületi fedettségébe:

a)    az Északi Temető bővítési területén a szabályozási terv szerint, fa-cserje szintű növényültetéssel,

b)    a Csongrádi út Gip-1, Gksz-1 és Kbk-1 építési övezetben, a szabályozási terv szerinti telekhatárok mentén fasorültetéssel,

c)     a 877 helyrajzi szám alátörésein felvett telkeken, a szabályozási terven jelölt telekhatárok mentén  fasorültetéssel,

d)    a 0461 helyrajzi szám alátörésein felvett telkeken, a szabályozási terv szerint, fa-cserje szintű növényültetéssel.

(5)[131] Fásítási kötelezettség érvényesítendő a következő felsorolásban szereplő telkekre:

1.            Kétoldalú fásítási kötelezettség:

1.1. Akácfa u.

1.2. Bajza u.

1.3. Batthyány u.

1.4. Bessenyei u.

1.5. Bercsényi u.

1.6. Erkel Ferenc u.

1.7. Holló Béla u.

1.8. Illésházy u.

1.9. Jósika u.

1.10. Kaffka Margit u.

1.11. Majsai u.

1.12. Petőfi Sándor u.

1.13. Wesselényi u.

1.14. Zrínyi u.

2. Egyoldalú fásítási kötelezettség:

2.1. Halasi u.

2.2. Irányi u.

2.3. Izsáki u.

2.4. Jókai u.

2.5. Kalmár József u.

2.6. Kőrösi Csoma Sándor u.

2.7. Petőfi lakótelep utcái

2.8. Radnóti Miklós u.Halasi u.

2.9. Rét u.

3. Külterületi fásítási kötelezettség:

0103/14, 0104/1-2, 0113, 0117/3, 0119/7, 013, 0134, 0135, 0139/1-2, 0146, 0148, 015, 017, 0161, 0163, 0168, 0177, 0179, 0184/12, 019, 0195/1, 0196, 0200, 0201/9, 0210, 0216, 0218, 0223, 0225, 0230, 0238, 024, 025/60, 0257, 0261, 0264, 0272/1, 027, 0277, 028/68, 029, 0314, 032, 039, 0343/3, 0347, 0349, 035/2, 0351, 0353, 0365, 0376, 0381, 039, 0394, 0407, 0407/1, 0407/2, 0407/3, 0407/5, 0407/6, 041/19, 0415/3, 051, 0510, 0521, 055, 0576, 0578, 0594/5, 0604, 063, 069, 070, 072/68, 073, 093, 6201

VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

34. §

1. Ez a rendelet 2007. május 2-án lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti a  63/2004. (VIII.12.), a 8/2005. (IV.01.), a 20/2005. (V.31.), a 34/2005. (X.05.), az 52/2005. (XI.02.), a 14/2006. (IV.03.) és a 19/2006. (V.19.) rendelet.
2. E rendeletet a hatályba lépés napjától iktatott, új ügyekben kell alkalmazni. A korábban beadott kérelmek esetén az ügyfél számára kedvezőbb eljárás szerint kell eljárni.

Kiskunfélegyháza, 2007. április 26.

PH.

A rendelet kihirdetve:                                                              Dr. Fehérváriné Dr. Csölle Yvette

Kiskunfélegyháza, 2007. 05. 02.                                                                    jegyző

5. sz. melléklet Kiskunfélegyháza Város Helyi Építési Szabályzatához[132]