1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Mezőberény Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő, és tulajdonába kerülő ingatlan és ingó vagyonra, vagyoni értékű jogokra, valamint értékpapírokra.

(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya az önkormányzat tulajdonában álló bérlakásokkal, valamint a nem lakás céljára szolgáló helyiségekkel való gazdálkodásra, amelyről külön rendelet rendelkezik.

2. § (1) Az Önkormányzat vagyona a tulajdonában lévő ingatlanokból, közművekből, ingóságokból, valamint pénzvagyonból, értékpapírokból, üzletrészekből és az Önkormányzatot megillető egyéb vagyoni értékű jogokból áll.

(2)² Az Önkormányzat vagyona rendeltetése szerint törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll.

(3)³

(4)⁴

3. § (1)⁵ Forgalomképtelen törzsvagyon a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyon.

(2)⁶

(3) Az önkormányzat forgalomképtelen ingatlan törzsvagyonát e rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.

4. §⁷ (1) Korlátozottan forgalomképes törzsvagyontárgynak minősülnek a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott vagyontárgyak, valamint a törvény, vagy önkormányzati rendelet által korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyontárgyak.

(2) Jelen rendelet a nemzeti vagyonról szóló törvényben foglaltakon kívül az alábbiakban felsorolt vagyontárgyakat minősíti korlátozottan forgalomképesnek:

(3) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes ingatlan törzsvagyonát e rendelet 2. sz. melléklete tartalmazza.

5. § (1) Üzleti vagyon körébe tartozik mindazon vagyontárgy, vagyoni értékű jog – ha jogszabály, vagy a képviselő-testület másként nem rendelkezik – amely nem tartozik a törzsvagyon körébe.

(2) Az önkormányzat üzleti vagyonát e rendelet 3.sz. melléklete tartalmazza.

5/A. § (1) Az önkormányzat tulajdonát képező egyes vagyontárgyak forgalomképessé, korlátozottan forgalomképessé, vagy forgalomképtelenné minősítését - jelen rendelet rendelkezései alapján - a képviselő-testület végzi.

(2) Amennyiben az önkormányzat tulajdonába új vagyontárgy kerül, úgy azt a tulajdonba vétellel egyidejűleg - az (1) bekezdés szerint - minősíteni kell.

(3) Amennyiben az önkormányzat tulajdonában álló vagyon törzsvagyoni jellegét elveszti, az átminősítésről a képviselő-testület dönt.

(4) Jelen rendelet önkormányzati vagyontárgyat nem minősít nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonként forgalomképtelen törzsvagyonnak.

6. § (1) Az ingatlanvagyont - ezen belül a törzsvagyont elkülönítve - a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően a vagyonkataszterben a Polgármesteri Hivatal tartja nyilván.

(2)⁹ Az önkormányzat ingatlan és ingó vagyonának számviteli nyilvántartását a polgármesteri hivatal vezeti. Az intézmények használatába adott ingatlanok felsorolását az intézményi alapító okiratok tartalmazzák.

(3) A polgármesteri hivatal az (1) és (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően külön nyilvántartást vezet az önkormányzati bérlakásokról, nem lakás céljára szolgáló helyiségekről, a mezőgazdasági rendeltetésű földekről és hasznosításukról, valamint a közterületek használatáról.

(4) A polgármesteri hivatal külön nyilvántartja a rendezetlen, vitatott tulajdonú vagyontárgyakat, a vásárolt, illetve a jogfenntartással eladott ingatlanokat, mindaddig, amíg a tulajdonjogi bejegyzés nem történik meg.

(5) Ingatlan tulajdonszerzés esetén az adás-vételi szerződés megkötését követően az ingatlant a vagyonkataszteri nyilvántartásba és a számviteli nyilvántartásba haladéktalanul fel kell venni, a vagyonrendeletben pedig a 7. § (1) bekezdése szerinti időpontban kell átvezetni.

7. § (1)¹⁰ Évente két alkalommal (augusztus 31-ig, illetve az évet követően február 28-ig) a Vagyonrendelet módosítására a jegyző előterjesztést készít az ingatlan vagyonban bekövetkezett változásokra vonatkozóan.

(2)¹¹ A költségvetési évet követően, a vagyonállapotot az éves zárszámadáshoz csatolt - az államháztartás számviteléről szóló Kormányrendeletben előírt részletezettséggel elkészített - vagyonkimutatás tartalmazza.

8. § (1) A forgalomképtelen vagyontárgyat elidegeníteni nem lehet, az erre kötött szerződés érvénytelen. Erre bárki határidő nélkül hivatkozhat, külön eljárás nélkül is (Ptk. 6:88. §) a dolog visszakerül az Önkormányzathoz.

(2) A forgalomképtelen vagyontárgy nem terhelhető meg, nem köthető le, nem lehet követelés biztosítéka, tartozás fedezete és végrehajtás sem vezethető rá.

(3) A közterület használatáról külön helyi rendelet rendelkezik.

9. § (1) A képviselő-testület a költségvetési koncepció részeként állást foglal a vagyongazdálkodási irányelvekről.

(2) A vagyongazdálkodási irányelveknek tartalmazniuk kell az önkormányzat teljes vagyonának kezelésére, hasznosítására, gyarapítására vonatkozó aktuális célkitűzéseket és tételesen az értékesítésre szánt vagyontárgyakat.

10. § (1) A vagyonkezelés mindazon tevékenységek összessége, melyek célja az ingatlannak, illetve ingóknak a rajta, vele, vagy benne végzendő feladatok ellátására, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotának megteremtése, megóvása, korszerűsítése, átalakítása, az ingatlan természetes állapotának (természeti értékeinek, terepalakulatának) megőrzése, gondozása, művelése, vagy átalakítása, valamint e rendeletben foglalt nyilvántartási és adatszolgáltatási feladatok ellátása.

(2) Az ingatlankezelés — függetlenül az ingatlan jellegétől, megnevezésétől, rendeltetésétől, elhelyezkedésétől, nyilvántartásától — kiterjed az ingatlan határain belül valamennyi természetben is meghatározható ismert alkotóelemérc, azaz a földre, ezen lévő nyílt vízre, növényzetre, burkolatokra, felszíni és felszín alatti üzemelő műtárgyakra, műalkotásokra, épületekre, a részben használt, vagy használaton kívüli ingatlanra, valamint az ingatlan határain kívül törvény, vagy rendelet által előírt feladatok elvégzésére

11. § (1) Vagyonkezelési feladatot látnak, láthatnak el a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben (a továbbiakban: Nvtv.) meghatározott szervezetek (a továbbiakban: vagyonkezelők).

(2) Az (1) bekezdésben maghatározott vagyonkezelők a kezelési feladatokat a velük kötött szerződés, illetve alapító okirat, alapszabály alapján, jelen rendeletben foglalt alapelvek figyelembevételével látják el.

12. § (1) Vagyonkezelői jog létesítéséről szóló szerződés megkötéséről értékhatártól függetlenül a képviselő-testület dönt.

(2) Költségvetési szerv vagy önkormányzati intézmény, valamint a helyi önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet részére vagyonkezelői jog – az Nvtv-ben foglalt előírások betartása mellett – ingyenesen átengedhető. Ingyenes átengedés esetén jelen rendelet szabályai megfelelően alkalmazandók.

13. § (1) A vagyonkezelési szerződésnek – figyelembe véve az adott vagyonelem sajátos jellegét és az ahhoz kapcsolódó önkormányzati közfeladatot – tartalmaznia kell különösen az alábbiakat:

(2) Amennyiben a vagyonkezelői jog megszerzése vagy gyakorlása a vagyonkezelő által teljesített ellenérték fejében történik, az ellenértéket pénzösszegben, vagy a vagyonkezelő által szerződésben vállalt, a vagyonkezelésbe adott vagyonelem állagát, értékét megőrző, vagy annak megnövekedését eredményező vagyonkezelői tevékenységként, szerződéses kötelezettségvállalásként kell meghatározni a vagyonkezelési szerződésben. Az ellenérték meghatározásánál figyelemmel kell lenni a vagyonelem sajátos jellegére és a vagyonkezelő által végzett önkormányzati közfeladattal kapcsolatos szempontokra, a közfeladat ellátásának bevételeire és gazdasági feltételeire.

(3) Amennyiben a vagyonkezelői jog megszerzésének és gyakorlásának ellenértéke meghatározott pénzösszeg, azt a vagyonkezelési szerződésben foglaltaknak megfelelően egy összegben, vagy meghatározott rendszerességgel kell megfizetni. A vagyonkezelési jog megszerzésének és gyakorlásának pénzbeli ellenértéke (díja), a díjra vonatkozó szakértői értékbecslés alapján meghatározott összeg. A vagyonkezelési jog megszerzéséért és gyakorlásáért együttesen is meghatározható pénzbeli ellenérték.

(4) Az ellenértékként végzett tevékenység hónapokban vagy években meghatározott időtartamra eső, pénzben kifejezett értékét a vagyonkezelői szerződésnek tartalmaznia kell. Ellenértékként végzett tevékenységnek minősül különösen: a vagyonkezelésbe vett vagyonelemek értékcsökkenését meghaladóan végzett, azok értékét növelő felújítás, pótlólagos beruházás, továbbá az üzemeltetési költségek körébe nem tartozó állagvédelem. A vagyonkezelési szerződés tartalmazza a vagyonkezelésbe adott vagyon kezelésbe adás időpontjában fennálló állapotát (értékét). A vagyonkezelő a vagyonkezelői jog megszűnésekor köteles a vagyonkezelésébe adott vagyonnak a kezelésbe adása időpontjában fennálló állapotához (értékéhez) viszonyított különbözetével (csökkenésével, vagy növekedésével) a vagyonkezelési szerződés szerint elszámolni.

(5) A (4) bekezdés szerint elvégzett tevékenység értékét a vagyonkezelőnek bizonylatokkal kell igazolnia, és arról a vagyonkezelési szerződésben meghatározott módon és gyakorisággal, de legalább évente az Önkormányzat részére be kell számolnia.

14. § (1) Önkormányzati tulajdonba került, illetve onnan kikerült ingatlant — kivéve a vegyes tulajdonú lakóépületeket - a Polgármesteri Hivatal veszi, illetve adja birtokba.

(2) Az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlan vagyonkezelőjének változása esetén a kezelésbe adott ingatlant kezelésbe és birtokba kell adni, illetve venni az alábbi szabályok szerint:

14/A. § (1) A vagyonkezelő köteles gondoskodni a vagyon értékének megőrzéséről, állagának megóvásáról, üzemképes állapotának fenntartásáról és a jogszabályokban és a vagyonkezelési szerződésben előírt egyéb kötelezettségének teljesítéséről.

(2) A vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződése lejártánál hosszabb kötelezettséget a vagyonkezelésébe adott vagyonra vonatkozóan nem vállalhat, kivéve, ha ehhez az Önkormányzat előzetesen hozzájárult.

(3) A vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződés időtartama alatt haladéktalanul köteles tájékoztatni az Önkormányzatot:

14/B. § (1) A vagyonkezelőt megillető jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét, célszerűségét a polgármester ellenőrzi, a tulajdonosi ellenőrzésének megállapításairól jelentés keretében tájékoztatja a képviselő-testületet.

(2) A tulajdonosi ellenőrzés célja a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretében különösen: az önkormányzati vagyonnyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének biztosítása, továbbá a jogszerűtlen, szerződésellenes, vagy a tulajdonos érdekeit sértő és az Önkormányzat érdekeit hátrányosan érintő vagyonkezelői intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása.

(3) A polgármester a tulajdonosi ellenőrzés keretében jogosult:

(4) A polgármester a tulajdonosi ellenőrzés során:

(5) Az ellenőrzött vagyonkezelő vagy képviselője jogosult:

15. § (1) A képviselő-testület az egyéb ingatlan vagyon elidegenítéséről, cseréjéről és ennek módjáról, esetenként határoz. Építési telkek, kertek, üdülő-telkek értékesítésre történő kijelölése során a képviselő-testület az eladási árat ingatlanonként meghatározza.

(2) Tízmillió forint értékhatár feletti ingatlan vagyont értékesíteni nyilvános (indokolt esetben zártkörű) versenytárgyalás útján, a legjobb ajánlatot tévő részére lehet.

(3) A képviselő-testület az önkormányzat vagyonát érintően meghozott tulajdonosi döntései alapján a polgármester jogosult a szerződések megkötésére, valamint ennek során a szerződések részletes tartalmának az önkormányzat részéről történő elfogadására.

(4) Az egyéb vagyon körébe tartozó vagyontárgyak tekintetében az egyéb tulajdonosi jognyilatkozatok megtételét a Képviselő-testület a polgármesterre ruházza át.

16. § (1)¹² Az önkormányzati tulajdonú mezőgazdasági rendeltetésű ingatlanok hasznosításának időtartama határozott, a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 44.§ - ában meghatározott időtartam lehet.

(2) A hasznosítás időtartamának meghatározásakor figyelembe kell venni a rendezési terv előírásait.

(3)¹³ A hasznosítható mezőgazdasági rendeltetésű ingatlanokat a Képviselő-testület jelöli ki, ennek hatályos jegyzékéről szóló hirdetményt a helyben szokásos módon közzé kell tenni (városi hirdetőtábla, önkormányzati honlap, Mezőberényi Hírmondó).

(4) A mezőgazdasági rendeltetésű ingatlanok hasznosítása után fizetendő díj mértékről a képviselő-testület ingatlanonként dönt.

16/A. § (1) A mezőgazdasági rendeltetésű ingatlanok hasznosítására irányuló pályázati felhívásról az önkormányzat nevében a polgármester gondoskodik.

(2) Az ajánlatot a pályázati felhívásban megjelöltek szerinti formában és tartalommal kell benyújtani, az ajánlat érvénytelen, amennyiben nem felel meg a pályázati felhívásban foglaltaknak.

(3) Azonos tartalmú, érvényes ajánlatok esetén versenytárgyalásra kerül sor.

(4) A szerződést – figyelemmel az előhaszonbérleti rangsorra vonatkozó szabályokra - a legkedvezőbb ajánlatot adó pályázóval kell megkötni.

17. § (1) Önkormányzati vagyon értékesítése jelen rendeletben foglaltak szerint történhet versenyeztetési eljárással, zártkörű versenyeztetési eljárással, valamint versenyeztetési eljárás lefolytatása nélkül.

(2) Versenyeztetési eljárás útján kell értékesíteni az önkormányzati vagyont, amennyiben a vagyontárgy:

18. § (1) Versenyeztetési eljárás esetén az értékesítendő vagyont pályázati hirdetményként közzé kell tenni, kivéve a zártkörű versenyeztetést, mely esetben a pályázati kiírást a pályázatra meghívottakkal kell közölni.

(1a) A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott pályázati hirdetményt ki kell függeszteni a Mezőberényi Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára és meg kell jelentetni az Önkormányzat honlapján.

(3) Ingatlan értékesítése esetén a pályázati hirdetményt – a (2) bekezdésben meghatározottakon túl – meg kell jelentetni:

(4) Az első hirdetésnél a hirdetményi ár nem lehet kevesebb:

(5) Abban az esetben, amennyiben határidőn belül nem érkezik érvényes pályázat, meg kell ismételni a hirdetést az (1)-(3) bekezdés szerint.

(6) Az első hirdetés sikertelensége esetén sorra kerülő második hirdetés alkalmával a (4) bekezdésben meghatározott hirdetményi árnál alacsonyabb összegű új ár is meghatározható.

(7) Amennyiben a második hirdetés is eredménytelen, vagy a második hirdetésre csak egy pályázat került benyújtásra, amelynek összege nem éri el a hirdetményi árat, abban az esetben versenyeztetési eljárás lefolytatása nélkül, a második — eredménytelen — hirdetés lejártát követő 2 éven belül a Képviselő-testület dönt az értékesítésről. Ebben az esetben a felértékelési áron, illetve 5 % tűréssel adható el a vagyontárgy. Ha a piaci ár alatt sikerül csak megkötni a szerződést, a jogügyletet be kell jelenteni a Támogatásokat Vizsgáló Irodának ( TVI) A hirdetés lejártát követő 2 éven túl a versenyeztetési eljárást ismételten le kell folytatni.

(8) Érvényes pályázatnak az minősül, ami határidőben benyújtásra került és maradéktalanul megfelel a hirdetményben előírt formai és tartalmi követelményeknek.

(9) Több érvényes pályázat esetén árverést kell lefolytatni, a pályázat benyújtására rendelkezésre álló határidő utolsó napját követő 15 napon belül, melynek időpontját előzetesen a hirdetménynek tartalmazni kell.

19. § (1)¹⁴ Az árverést a tulajdonosi joggyakorló képviselője folytatja le, melyen az érintetteken kívül jogosultak részt venni a települési képviselők.

(2) Az árverést a legmagasabb összegű ajánlatot tevő pályázó nyeri. Abban az esetben ha több pályázó azonos legmagasabb összegű ajánlatot vállal, akkor az Önkormányzat részére legkedvezőbb fizetési feltételeket vállaló pályázó nyeri az árverést.

(3) Sikeres árverés esetén, az árverést követő 15 napon belül megkötésre kerül a szerződés a nyertes pályázóval

(4) A (2) bekezdésben foglalt esetekben a döntéshozó egyszerűsített eljárás lefolytatására jogosult, amelynek során a vagyoni ügylet lebonyolításához szükséges legcélszerűbb eljárási módokat (pl. újsághirdetés, több ajánlattevő megkeresése, stb.) belátása szerint, felelőssége teljes tudatában veheti igénybe.

(5) Önkormányzati tulajdonú lakások értékesítésére külön jogszabály rendelkezései az irányadóak.

(6)¹⁵ Az önkormányzat tulajdonában levő vagyon esetében a tulajdonosi jog gyakorlója a képviselő-testület, melynek nevében a polgármester jár el.

20. § (1) Vagyon tulajdonjogának ingyenes vagy kedvezményes megszerzéséről, felajánlás elfogadásáról a képviselő-testület határoz.

(2) Ha a vagyon ingyenes vagy kedvezményes felajánlása a 11. § (1) bekezdésében megjelölt vagyonkezelő részére történik, a felajánlás elfogadásához szükséges a vagyonkezelő azon nyilatkozata, hogy képes a felajánlott vagyonhoz kapcsolódó kötelezettségek teljesítésére, illetve a vagyon a feladatai ellátását szolgálja-e.

(3) Ajándékként, örökségként nem fogadható el olyan vagyon, amelynek ismert terhei elérik, vagy meghaladják annak értékét.

21. §¹⁶ (1) A képviselő-testület a követelésről történő lemondás eseteit az alábbiak szerint határozza meg:

(2) Ez a rendelet nem terjed ki az adók módjára behajtandó követelésekre.

22. § (1) A képviselő-testületnek a pályázat útján történő vagyonhasznosításáról szóló döntésein alapuló ajánlati kiírások, árverési vagy pályázati dokumentációk tartalmát a Polgármesteri Hivatal köteles titkosan kezelni, ilyen iratokba a pályázati hirdetmény megjelenéséig betekintést nem engedélyezhet, a hirdetmény megjelenését követően dokumentációt csak a hirdetményben közölt feltételekkel adhat át más személynek.

(2) A pályázat útján történő vagyonhasznosításoknál a pályázat elbírálásának szempontjai nem hozhatók kívülállók tudomására, a pályázati hirdetmény közzétételéig.

(3) Önkormányzati vagyonszerzés esetén az ingatlanszerzés tárgyában kötendő jogügylet feltételei a szerződés megkötéséről szóló döntés meghozataláig nem hozhatók nyilvánosságra.

(4) Ha az önkormányzat olyan szerződési ajánlat címzettje, melyben az ajánlattevő kiköti, hogy ajánlatát szerződéskötésig titkosan kell kezelni, az ajánlat tartalma kívülálló tudomására nem hozható.

(5) Képviselő-testület vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor a ^[16] Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 46. § (2) bekezdés c) pontja alapján zárt ülést rendelhet el.

23. § (1)¹⁷ Az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság véleményezi. A polgármester hatáskörébe átruházott vagyoni ügyekben kérheti a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság állásfoglalását.

(2) Az Önkormányzat által nyújtott céljellegű támogatások folyósításának, elszámoltatásának és nyilvántartásának szabályaira külön jogszabály rendelkezései az irányadóak.

(3) Jelen rendelet kihirdetése napján, 2007. június 19-én lép hatályba, rendelkezései azonban nem érintik a hatálybalépése előtt megkötött jogügyletek, szerződések érvényességét.

(4) E rendelet az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvével a belső piaci szolgáltatásokról összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.