Szarvas Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2007. (VIII. 24.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodásról szóló 7/2005.(IV.22.) önkormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2007. 09. 01- 2007. 09. 01Szarvas Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2007. (VIII. 24.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodásról szóló 7/2005.(IV.22.) önkormányzati rendelet módosításáról1
Szarvas Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő-testület) – a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.) 16. § (1) bekezdésben, 79. §-ban és a 80. § (1) bekezdésében és a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi. XX. törvény 138. § (1) bekezdés j) pontjában valamint az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII törvény 108. § (1) és (2) bekezdéseiben kapott felhatalmazás alapján és az abban foglaltak végrehajtására az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 7/2005.((IV.22.) rendeletének módosítására (továbbiakban: R.) az alábbi rendeletet alkotja:
1. § A R. 2. § (3) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
"(3) A korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyontárgyak esetében a vagyon elidegenítését, megterhelését, vállalkozásba, gazdasági társaságba vitelét, egyéb hasznosítását (bérbe adását) törvény illetve e rendelet határozza meg."
2. § A R. 5. § (2) és (3) bekezdései az alábbiak szerint módosulnak:
"(2) A helyi önkormányzat jogi személy. Az önkormányzatot megillető tulajdonosi jogok gyakorlásával kapcsolatos feladatok és jogosítványok a képviselő-testületet illetik meg.
(3) Az önkormányzatot vagyoni ügyekben a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármesterek képviselik."
3. § A R. 6. § (3), (4), (5) valamint (6) bekezdései az alábbiak szerint módosulnak:
"(3) Az önkormányzati ingó illetve ingatlan elidegenítése, bérbe adása pályázati vagy árverési eljárás lefolytatásával történhet, az e rendeletben meghatározott kivételek figyelembevételével. Vagyont értékesíteni a legjobb ajánlatot tevő részére lehet.
(4) A pályázat, vagy árverés alól nettó 20 millió Ft alatti forgalmi értékű vagyontárgy esetén a Gazdasági és Közbeszerzési és a Pénzügyi és Ellenőrző Bizottság, mezőgazdasági rendeltetésű vagyontárgyak esetén a Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Bizottság javaslata alapján mentesítést adhat a Képviselő-testület:
- elővásárlási és vételi jog jogosultja esetében,
- ha az 1990. évi LXV. törvény 8. §-ban meghatározott feladatok elősegítését szolgálja
- ingóságoknál az önkormányzathoz tartozó szervezetek közötti átadás esetében.
(5) Amennyiben az ingatlan meghirdetése vagy pályáztatása eredménytelen a Képviselő-testület dönt újabb pályáztatásról.
(6) A Képviselő-testület hatáskörébe tartozik:
- Önkormányzati vagyon csoportosítása, átsorolása (törzsvagyon, egyéb vagyon), ha az átsorolást nem törvényi előírás teszi kötelezővé.
- Az ingatlan és könyvszerinti 1.000 ezer Ft egyedi bruttó beszerzési érték feletti ingóság tulajdonjogának átruházása, ingyenes és határidő nélküli használatba adása, megterhelése, gazdasági társaságba vagy alapítványba való bevitele.
- Nem lakás céljára szolgáló helyiségek (üzletek, raktárak) földterületek – kivéve a mezőgazdasági hasznosítású földek – bérlet útján történő hasznosítása."
4. § A R. 8. § (3) bekezdése az alábbiak szerint módosul, valamint az alábbi k) ponttal egészül ki:
"(3) Az önállóan gazdálkodó költségvetési szervnek besorolt intézmény vezetője e rendeletben nevesített feltételek mellett jogosult vagyonkezelési jogok gyakorlására:
a) A feleslegesnek minősített ingókat az intézmény selejtezési és hasznosítási szabályzatban meghatározottak szerint értékesítheti, illetve selejtezheti. Az intézmény 150 eFt egyedi bruttó beszerzési értékig dönthet saját hatáskörben az értékesítésről. Az értékesítésről és selejtezésről a költségvetési beszámolóban számot kell adni.
b) Az intézmény használatába adott ingatlanokra saját hatáskörben bérleti szerződést köthet, ha a hasznosítás nem zavarja az alapfeladat ellátását. Az intézménynek nem kell nyilvános pályázatot kiírni, ha a használatába adott helyiséget közérdekű feladatok ellátásához adja bérbe.
c) Az intézménynek 3 évnél hosszabb időre történő bérbeadás esetén a fenntartó hozzájárulását kell kérnie.
d) Az önkormányzati ingatlan hasznosítására aláírt szerződés másodpéldányát tájékoztatás és nyilvántartás véget, a szerződés aláírásától számított 8 napon belül a Pénzügyi és Gazdasági Osztályra és az Intézményfelügyeleti, Szociális és Családvédelmi Osztályra meg kell küldeni.
e) Az intézmény köteles gondoskodni a használatában lévő ingatlanok karbantartásáról, az elhasználódott ingók pótlásáról. Az intézmény köteles a fenti kiadásokat a költségvetési tervezés folyamatában írásos előterjesztésben jelezni.
f) Az intézmény használatába adott ingatlanok és ingók felújítása az önkormányzat és az intézmény közös feladata.
g) A vagyon ingyenesen történő használatba adását a Képviselő-testület engedélyével teljesítheti. Az intézmény a használatába adott vagyont nem terhelheti meg illetve a megterheléshez a Képviselő-testület hozzájárulását kell kérnie
h) Költségvetési szerv vezetője jogosítványait csak az intézmény közszolgáltatási feladatai ellátásának sérelme nélkül gyakorolhatja.
i) A költségvetési szervek által megszerzett bármely vagyontárgy az önkormányzat tulajdonába kerül, de az azt megszerző költségvetési szerv használatában marad. Indokolt esetben eltérő döntést a képviselő-testület hozhat.
j) A költségvetési intézmény a használatába adott vagyontárgyak hasznosításából befolyó bevételt feladatainak ellátására, azok ellátási színvonala javítására használhatja fel.
k) A közös alapítású és fenntartási intézmények vagyona feletti rendelkezési jogokat az alapítók és a fenntartók között létrejött megállapodás rendezi."
5. § A R. 16.§ az alábbiak szerint módosul:
"(1) A vagyon szerzéséről, és elidegenítésről, használati jogának megszerzéséről, átengedéséről, az értékesítés esetén az alkalmazható eljárás kiválasztásáról:
a) az egész ingatlan forgalmi értéke, illetve részvények, üzletrészek és egyéb értékpapírok névértéken kimutatott értéke szerint, értékhatártól függetlenül a Képviselő-testület dönt a Pénzügyi és Ellenőrző Bizottság és a Gazdasági és Közbeszerzési Bizottság, valamint mezőgazdasági rendeltetésű vagyontárgyak esetén a Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Bizottság véleményének figyelembevételével.
b) az ingók forgalmi értéke szerint a döntés:
- 150 ezer Ft egyedi nettó értékhatárig a használó intézmény vezetője, a Polgármesteri Hivatal esetében a jegyző,
- 150 – 300 ezer Ft egyedi bruttó beszerzési értékhatárig a Pénzügyi és Ellenőrző Bizottság
- 300-1.000 ezer Ft egyedi bruttó beszerzési értékhatárig a Pénzügyi és Ellenőrző Bizottság javaslata alapján a polgármester
- 1.000 ezer Ft. egyedi bruttó beszerzési értékhatár felett a Képviselő-testület
6. § A R. 17. § az alábbiak szerint módosul:
7. § A R. 20. § (1) bekezdése az alábbiakra módosul:
"(1) A Képviselő-testület a pályázat útján történő vagyonhasznosításról szóló döntésein alapuló ajánlati kiírások, árverési vagy pályázati dokumentációk tartalmát a képviselők, a bizottságok tagjai, a Polgármesteri Hivatal köteles bizalmasan kezelni, ilyen iratokba a pályázati hirdetmény megjelenéséig betekintést nem engedélyezhet."
8. § A R. 6. számú melléklettel egészül ki, amely az ingatlanok, ingók értékesítésére irányuló árverés kiírásának és lebonyolításának főbb előírásaira és tartalmára vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza.
9. § E rendelet 2007. szeptember 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg a R. 18. § (6) bekezdése hatályát veszti.
Az önkormányzati rendelet a 2010. évi CXXX. törvény 12/B. §-a alapján hatályát vesztette 2007. szeptember 2. napjával.