Cák község Önkormányzati Képviselő-testületének 2/2007.(IV.1.) önkormányzati rendelete
a Szervezeti és Működési Szabályzatról
Hatályos: 2022. 12. 20Cák község Önkormányzati Képviselő-testületének 2/2007.(IV.1.) önkormányzati rendelete
a Szervezeti és Működési Szabályzatról
Cák község Önkormányzati Képviselő-testülete az Alkotmány 44/A § (1) bekezdésének e) pontja, és ugyanezen § (2) bekezdése alapján, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdése, és 18. § (1) bekezdésének felhatalmazása alapján szervezeti és működési rendjére a következő rendeletet alkotja:
Általános rendelkezések
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Cák község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat).
(2) A képviselő-testület hivatalos megnevezése: Cák község Önkormányzata Képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület).
(3) Az önkormányzat székhelye: 9725 Cák, Petőfi u. 30.
(4) Az Önkormányzat működési területe: Cák község közigazgatási területe.
(5) Az Önkormányzat telephelyének megnevezése, címe: Cáki Pincesor, 9725 Cák, 1286 hrsz.
2. § (1) Az Önkormányzat jelképei: az Önkormányzat címere, zászlója, színei, községi pecsétje.
(2) Az elmer: kék színű csücskös tárcsapajzs függőleges középtengelyében arany buzakalász látszik. Mellette a címertani jobb oldalon arany ekevas, bal oldalon arany csoroszlya látszik.
(3) A zászló: sárga, kék, arany szegéllyel és rojttal.
(4) A színei: sárga-kék.
(5) A pecsét: kör alakú, Cák község, Vas Vármegye körfelirattal, középen az Önkormányzat címerével.
3. § (1) Az Önkormányzati Képviselő-testület, a polgármester, a jegyző, az aljegyző és a Közös Önkormányzati Hivatal bélyegzőjén a Magyar Köztársaság címerét kell használni. A Magyar Köztársaság címerét ábrázoló bélyegző használatát kifejezetten előíró jogszabályi rendelkezés hiányában a község címerét ábrázoló bélyegző is használható.
(2) Tevékenységek besorolása a 2014. január 1-től érvényes kormányzati funkciók szerint az 5. számú melléklet tartalmazza.
Az Önkormányzat feladata, hatásköre
4. § Az Önkormányzat a törvények által kötelezően előírt feladatain túl önként vállalhat önkormányzati feladatok ellátását.
5. § A Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv) 13. §-ában felsoroltakon túlmenően:
a) a 100 ezer forint feletti hitelfelvétel.
b) összeférhetetlenségi ügyekben történő eljárás.
6. § (1) A Képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását az 5. §-ban meghatározottak kivéte-lével a polgármesterre ruházhatja át.
(2) Az átruházott hatáskörök jegyzékét a 2. számú melléklet tartalmazza, melynek folyamatos karbantartásáról a jegyző, aljegyző köteles gondoskodni, annak szükséges módosítására javaslatot tenni.
(3) A Képviselő-testület az átruházott hatáskör gyakorlójának utasításokat adhat, döntését megsemmisítheti és megváltoztathatja, illetőleg a gyakorlóját beszámoltatja.
A képviselő-testület és működése
7. § A Képviselő-testület 5 főből áll, melynek névsorát a szabályzat 1. számú függeléke tartalmazza.
8. § (1) A Képviselő-testület az alakuló ülését a választást követő tizenöt napon belül tartja meg.
(2)
9. § (1) A képviselő-testület kötelezően évente hat, ezen túlmenően a saját maga által meghatározott szükség szerinti, vagy a képviselők egynegyedének indítványára tart ülést.
(2) Az ülések idejére, rendjére a polgármester, vagy a képviselő-testület bármely tagja javaslata alapján hozott határozat szerint éves munkatervet készíthet.
10. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkettő akadályoztatása esetén a legidősebb képviselő hívja össze.
(2) Az ülés összehívása írásos meghívóval történik, amely tartalmazza az ülés helyét, kezdési időpontját, a javasolt napirendet. A meghívót úgy kell kiküldeni, hogy azt a képviselők és meghívottak az ülés előtt legalább öt nappal megkapják.
(3) A meghívó kiküldhető papír alapon az önkormányzati kézbesítővel, vagy e-mail útján, amennyiben a képviselő-testület tagja ezt írásban, e-mail címe megadásával kéri.
11. § (1) A meghívóhoz csatolni kell az írásban készült előterjesztéseket és határozati javaslatokat.
(2) Írásban kell megküldeni az előterjesztéseket az 5. § szerinti a képviselő-testület kizárólagos határkörébe tartozó napirendek tárgyalásának előterjesztéseit, a rendelet és határozat tervezeteket.
12. § A képviselő-testület rendkívüli esetben, rövid úton, telefonon is összehívható. A rendkívüli ülésen csak az összehívásra okot adó napirend tárgyalható meg, kivéve, hogy a képviselő-tes-tület az önkormányzat gazdasági érdekeire tekintettel sürgősségi indítvány megvitatását is szükségesnek tartja.
13. § (1) A Képviselő-testület ülése általában nyilvános, azon bármely állampolgár szabadon részt vehet és engedély alapján felszólalhat. A nyilvános ülés tartását a lakosság tudomására kell hozni úgy, hogy a meghívó a kiküldésének napján kifüggesztésre kerüljön a Közös Önkormányzati Hivatal Kőszegszerdahelyi Kirendeltségének hirdető-tábláján.
(2) A Képviselő-testület a Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben zárt ülést tart.
(3) Az érintett a zárt ülés meghatározott részére is meghívható. Több ellentétes érdekű érintett esetén az érintetteket a képviselő-testület külön-külön hallgatja meg, ezt a meghívójukban jelezni kell.
(4) Zárt ülésre az érintett meghívása kötelező, amennyiben az érintett meghallgatása szükséges, továbbá a döntés meghozatala függ az általa közölt adattól vagy nyilatkozattól.
(5) A zárt ülésen hozott közérdekű adatot tartalmazó határozatot nyilvános ülésen ismertetni kell. A határozat ismertetése során az érintett hozzájárulása nélkül személyes adat nem hozható nyilvánosságra.
(6) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe csak az ülésen tanácskozási joggal résztvevők, amennyiben az ülésen részt vett a tárgyban közvetlenül érdekelt, a jegyző, aljegyző és a Vas Megyei Kormányhivatal vezetője, illetve megbízottja tekinthet be.
(7) A képviselő-testület ülését a Szabályzat 10. § (1) bekezdésében foglaltak szerinti összehívója vezeti.
14. § (1) Az ülést vezető megállapítja számszerűen az ülés határozatképességét, és név szerint a távollévő képviselőket.
(2) Az ülést vezető javaslatot tesz az ülés napirendjére. A napirendre bármely képviselő is javaslatot tehet. A napirendről a képviselő-testület általában vita nélkül dönt.
15. § A polgármester a napirendi pontok tárgyalása előtt tájékoztatást ad az utolsó ülés óta eltelt időszak fontosabb intézkedéseiről, eredményeiről.
16. § Az ülést vezető napirendi pontonként megnyítja, vezeti és lezárja a vitát.
16/A. § Az ülés vezetője köteles az ülés rendjét fenntartani. Ennek érdekében jogosult:
a) a rendzavarótól a szót megvonni,
b) a rendzavarót rendre utasítani,
c) ismételt rendreutasítást követően a rendzavarót – a Képviselő-testület tagja kivételével. az ülésteremből kiküldeni.
17. § (1) Az érintett képviselő-testületekkel együttes képviselő-testületi ülés is tartható.
(2) Együttes képviselő-testületi ülést kell tartani közös önkormányzati hivatal alakításáról, abból való kiválásról vagy ahhoz történő csatlakozásról, közösen fenntartott intézmények alapításáról, működtetésükkel összefüggő kérdésekről, társulások létrehozásáról.
(3) Az együttes ülés tartására a Szabályzatban foglaltakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy annak vezetésében a 13. § (3) bekezdésétől eltérően az összehívók állapodnak meg.
18. § (1) A Képviselő-testületi ülés akkor határozatképes, ha a képviselők több mint a fele jelen van.
(2) Amennyiben a Képviselő-testület a meghívóban szereplő időpontot követő 30 percen belül nem válik határozatképessé, az ülést el kell napolni.
(3) Ha a képviselő-testületi ülést határozatképtelenség miatt el kell napolni, úgy azt 8 napon belüli időpontra újólag össze kell hívni. Az újólag összehívott ülésen megváltoztatott napirend tárgyalására is sor kerülhet.
19. § (1) A képviselő-testületi ülés általában egyszerű szótöbbséggel hozza határozatait. Az egyszeri szótöbbség a jelenlévő képviselők több mint a felének egybehangzó szavazata.
(2) A minősített szótöbbséget igénylő döntéshez a megválasztott képviselők több mint a felének egybehangzó szavazata szükséges.
(3) Minősített többség szükséges:
a) titkos szavazás elrendeléséhez,
b) a korlátozottan forgalomképes ingatlanvagyon elidegenítéséhez vagy hasznosításához,
c) a gazdasági program elfogadásához,
d) a polgármesterrel szemben fegyelmi eljárás kezdeményezése esetén annak elrendeléséről,
e) kötvénykibocsátáshoz,
f) az önkormányzati kitüntetések és elismerő címek adományozásához,
g) helyi népszavazás nem kötelező kiírásához,
h) a képviselő-testület egyes hatásköreinek átruházásához, hatáskör visszavonásához,
i) a bizottság elnökének és tagjának visszahívásához.
20. § (1) A nyílt szavazás kézfeltartással történik. A szavazás eredményét a jegyző, aljegyző közreműködésével kell megállapítani. Az ülést vezető elrendelhet ellenpróbát is.
(2) Ha a szavazás során szavazategyenlőség alakul ki, a vitát tovább kell folytatni. Az ismételt szavazás eredménytelensége esetén az ügyet új ülésen kell tárgyalni. Az ismételt tárgyalásra írásos előterjesztést és határozati javaslatot kell készíteni.
(3) Bármely képviselő indítványozhatja a név szerinti szavazás tartását. Név szerinti szavazást kell elrendelni:
a) hitelfelvételnél
b) önkormányzati tulajdonról való rendelkezésnél.
(4) A névszerinti szavazásnál a jegyző felolvassa a képviselő-testületi tagok névjegyzékét, akik nevük elhangzása után „igen”-nel, vagy „nem”-mel szavaznak. A jegyző a képviselő által adott választ a névjegyzéken rögzíti. A szavazás a névjegyzék felolvasása és a válaszok megadása után befejeződik.
(5) A névszerinti szavazás eredményét tartalmazó névjegyzéket - az ülés elnöke és a jegyző aláírásával hitelesítve - az eldöntött kérdésre utalással a képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyv első példányához kell csatolni.
(6) Titkos szavazást lehet tartani mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést kell tartani, illetve zárt ülés tartható. A titkos szavazást kezdeményezheti a polgármester vagy bármelyik települési képviselő. A titkos szavazás elrendeléséről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.
(7) A titkos szavazást a Vagyonnyilatkozat Nyilvántartó és Ellenőrző Bizottság, mint szavazatszámláló bizottság bonyolítja le.
(8) A szavazás borítékba zárt szavazólapon (esetleg szavazóhelyiségben) és urna igénybevételével történik.
(9) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, arányát, majd a szavazásról jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza:
a) a szavazás helyét és idejét,
b) a bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
c) a szavazás eredményét,
d) a jegyzőkönyvvezető nevét,
e) a bizottság minden tagja és a jegyzőkönyvvezető aláírását.
(10) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a testületnek jelentést tesz.
20/A. § (1) A képviselő köteles a napirendi pont tárgyalása kezdetén - közeli hozzátartozójára is kiterjedően - bejelenteni személyes érintettségét.
(2) A személyesen érintett képviselő érintettségének jelzése mellett bejelentheti, hogy az adott döntéshozatalban nem kíván részt venni.
(3) A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására - annak ismertté válását követően azonnal - a képviselő-testület vizsgálat lefolytatását rendeli el. A vizsgálat lefolytatása a Vagyonellenőrző és Összeférhetetlenségi Bizottság hatáskörébe tartozik.
(4) A bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését.
(5) A bizottság eljárásának lefolytatása után a vizsgálat eredményét a képviselő-testület soron következő ülésén előterjeszti. Amennyiben a képviselő-testület megállapítja, hogy a képviselő a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, a képviselő tiszteletdíját, illetve természetbeni juttatását legfeljebb 50 %-kal, maximum 12 havi időtartamra csökkentheti.
(6) A képviselő-testület külön határozattal dönt a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozat érvényben tartásáról.
21. § A képviselő-testület tagjai az ülésen a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, aljegyzőhöz interpellációt, kérdést terjeszthetnek elő.
22. § (1) Interpellálni a képviselő-testület, vagy szervei hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyben lehet. Interpellációt szóban, vagy írásban lehet előterjeszteni.
(2) Ha az interpelláció benyújtására a képviselő-testület ülését megelőzően legalább három nappal sor kerül, úgy arra az ülésen érdemben válaszolni kell.
(3) Az ülésen az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az előterjesztett képviselő nyilatkozik, majd pedig a képviselő-testület vita nélkül dönt a válasz elfogadásáról.
(4) Ha a választ a képviselő-testület nem fogadja el, dönt a további teendőkről. Az interpelláció alapján részletesebb vizsgálatot is elrendelhet.
(5) Amennyiben az interpellációt az ülést megelőző 3 napon belül, vagy az ülés napján terjesztik elő, érdemben az előterjesztéstől számított 15 napon belül írásban kell megválaszolni, a választ egyidejűleg az összes képviselőnek megküldve. A válasz elfogadásáról a következő rendes ülésen kell dönteni.
23. § (1) A képviselői kérdés minden olyan önkormányzati hatáskörbe és feladatkörbe tartozó szervezeti, működési, döntés előkészítési jellegű felvetés, vagy tudakozódás, amely tartalma szerint nem sorolható az interpelláció fogalom körébe.
(2) A kérdésre adott válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül akkor határoz, ha a kérdező nem fogadja el a választ.
24. § (1) A képviselő-testületi ülésekről 3 példányban jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv készítéséről a jegyző, aljegyző gondoskodik.
(2) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.
25. § A jegyzőkönyv az Ötv. 17. § (1) bekezdésén túl tartalmazza:
a) a hozzászólók nevét, a hozzászólás tömör lényegét, beterjesztett határozati javaslatot – módosításra, kiegészítésre, elvetésre, új határozatokra,
b) a határozatok szószerinti szövegét, a végrehajtás felelősét, a végrehajtás határidejét,
c) név szerinti szavazás esetén a név szerinti szavazás eredményét,
d) képviselő kérésére az írásban benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyv mellé kell csatolni, illetőleg kérésére véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben.
26. § A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe a képviselő-testület tagjai, a tárgyban közvetlenül érde-kelt, vagy annak hivatalos megbízottja, a Vas Megyei Kormányhivatal kormánytisztviselője, továbbá a közös önkormányzati hivatal köztisztviselője tekinthet be.
27. § A képviselő-testület:
a) rendeletet alkot,
b) határozatot hoz.
28. § (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá a törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.
(2) Önkormányzati rendelet alkotását a polgármester, bármely képviselő, és a jegyző, az aljegyző kezdeményezheti. A rendelet-tervezetet írásban kell benyújtani a polgármesternél.
(3) A képviselő-testület elhatározhatja a rendelet-tervezet kétfordulós tárgyalását is. Egyes rendelet-tervezetek érdemi vita előtt közmeghallgatásra is bocsáthatók.
(4) A rendelet-tervezet szakszerű előkészítéséről a jegyző, és az aljegyző gondoskodik. Az előkészítés során széleskörű elemzésből kell kiindulni.
(5) A megalkotott rendeletek kihirdetéséről, nyilvántartásáról, folyamatos karbantartásáról, a jegyző, és az aljegyző gondoskodik, és szükség esetén kezdeményezi a rendeletek módosítását, hatályon kívül helyezését.
28/B. § Határozat megtárgyalását, elfogadását kezdeményezheti a polgármester, bármely képviselő és jegyző, vagy az aljegyző. A határozati javaslat az ülésen szóban is előterjeszthető.
29. § Az önkormányzati rendeletet a hivatal hirdetőtábláján 15 napra történő kifüggesztéssel, a he-lyi könyvtárba történő elhelyezéssel kell kihirdetni. Ezzel egyidőben a rendelet rövid kivona-tának az utcai hirdetőtáblákra való kifüggesztésével fel kell hívni a lakosság figyelmét a ren-delet megalkotására, és hogy az a polgármesteri irodában és a Közös Önkormányzati Hivatal Kőszegszerdahelyi Kirendeltségén is bárki számára az ügyfélfogadási időben hozzáférhető.
30. § (1) A képviselő-testület napirend meghatározásáról, ügyrendi kérdésekről, a képviselői interpellációra és kérdésre adott válasz elfogadásáról jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt.
(2) A képviselő-testület határozatai tartalmazzák a testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, valamint a végrehajtás határidejét, és a végrehajtásért felelős megnevezését.
(3) A képviselő-testület hatósági határozataira – az Ötv-ben foglalt előterjesztésekkel – a közigazgatási közszolgáltatás általános szabályait kell alkalmazni.
A képviselő-testület bizottsága
31. § (1) A képviselő-testület tagjai sorából három tagú vagyonellenőrző és összeférhetetlenségi bizottságot választ.
(2) A vagyonellenőrző és összeférhetetlenségi bizottság tagjainak felsorolását a 2. számú függelék tartalmazza.
(3) A vagyonellenőrző és összeférhetetlenségi bizottság feladata
a) a Képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatának felülvizsgálata, javaslattétel annak módosítására,
b) a Képviselő-testület tagjainak vagyonnyilatkozatának nyilvántartása, ellenőrzése, a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatása, a vagyonnyilatkozatba történő betekintés biztosítása,
c) az önkormányzati képviselők összeférhetetlenségének kivizsgálása.
d) az önkormányzati képviselők méltatlanságának kivizsgálása.
(4) A vagyonnyilatkozatokba történő betekintés legalább havi két alkalommal az elnökhöz benyújtott írásbeli kérelem alapján történik, melynek időpontjáról az elnök dönt, és értesíti a kérelmezőt.
(5) A vagyonellenőrző és összeférhetetlenségi bizottság állásfoglalásával nyújtható be előterjesztés:
a) képviselői összeférhetetlenség, méltatlanság kivizsgálásáról szóló előterjesztés,
b) képviselői vagyon-nyilatkozattal kapcsolatos eljárás megindítása tárgyában.
31/A. § A Képviselő-testület valamely konkrét feladat ellátása érdekében ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság hatásköréről és összetételéről a bizottságot létrehozó határozatban kell dönteni.
31/B. § A bizottságok működésére a Képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni azzal, hogy ahol a rendelet polgármestert említ, ott a bizottság elnökét, ahol a Képvisel-testület tagját említi, ott a bizottság tagját kell érteni.
A képviselő
32. § A képviselők jogai és kötelezettségei azonosak. Az Ötv. 19. § (2) bekezdésén túl a képviselő:
a) Köteles előzetesen bejelenteni a polgármesternek, ha a képviselő-testületi ülésen való részvételében vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van,
b) A képviselő-testület, valamint a polgármester megbízása alapján a képviselő részt vesz a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban,
c) A tudomására jutott titkot megőrzi, amely kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll,
d) Kapcsolatot tart a választópolgárokkal, illetve a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel,
e) Olyan magatartást tanusít, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára.
33. § A képviselőknek tevékenységükért tiszteletdíj és természetbeni juttatás állapítható meg. En-nek körét és mértékét a jogosság részletes szabályait külön önkormányzati rendelet állapítja meg.
34. § (1) A képviselő-testület a polgármester, illetve bármely képviselő javaslatára a képviselők közül tanácsnokot választhat az önkormányzati feladatok ellátására, felügyeletére, ellenőrzére.
(2) A tanácsnok köteles az általa felügyelt ügykörben tapasztalatairól a képviselő-testületet tájékoztatni, illetőleg intézkedést kezdeményezni.
A polgármester, alpolgármester
35. § (1) A polgármester az önkormányzat egész működéséért felelős.
(2) A polgármester és az alpolgármester társadalmi megbízatásként látja el feladatát. A feladataik ellátásáért részükre tiszteletdíj állapítható meg.
(3) A polgármester az alpolgármestert feladatának ellátásában irányítja, tartós akadályoztatása esetén helyettesítési feladatok ellátásával bízza meg.
36. § (1) A képviselő-testület törvényes képviselője a polgármester, aki a képviseleti jog esetenkénti ellátásával az alpolgármestert megbízhatja.
(2) A polgármester a hatáskörébe utalt ügyekben önállóan dönt.
37. § A polgármester hetente egy alkalommal a polgármesteri irodában ügyfélfogadást tart. Az ügyfélfogadás rendjét a Szabályzat 3. számú melléklete tartalmazza.
38. § (1) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén az ülések összehívásában és vezetésében a körelnök jár el.
(2) A képviselő-testület az (1) bekezdés előálltának megállapítása esetén megbízhatja a korelnököt, vagy más képviselőt a halaszthatatlan vagy sürgős polgármesteri feladatok átmeneti ellátásával.
(3) Tartós távolléten illetve akadályoztatáson legalább egy havi távollétet vagy akadályoztatást kell érteni.
38/A. § (1) Amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester – a képviselő-testület kizárólagos döntési hatáskörébe tartozó ügyeinek kivételével - halasztást nem tűrő valamennyi ügyben döntést hozhat.
(2) A polgármester a két ülés közötti időszakban felmerülő halaszthatatlan ügyben – a képviselő-testület kizárólagos döntési hatáskörébe tartozó ügyeinek kivételével – döntést hozhat. A döntésről a Képviselő-testület soron következő ülésen tájékoztatást köteles adni.
39. § (1) Amennyiben a jegyző észleli, hogy a képviselő-testület jogszabálysértő határozatot, vagy rendeletet fogadott el, lehetőleg azonnal, még azon az ülésen, melyen elfogadásra került a döntés (de legkésőbb a következő ülésig) ezt jeleznie kell a képviselő-testületnek. Ki kell fejtenie, hogy mely jogszabályi rendelkezéssel ellentétes az elfogadott döntés egésze, vagy csak meghatározott része. Ismertetnie kell a jogszabálysértő döntés következményeit.
(2) Amennyiben a jegyzőnek tudomására jut az önkormányzat, vagy bármely szerve jogszabálysértő működése, úgy a tudomásszerzésétől számított legközelebbi képviselő-testületi ülésen fel kell szólítania az önkormányzatot, vagy szervét, hogy hagyjon fel a jogszabálysértő működéssel. Egyben ismertetnie kell, hogy mely jogszabályba ütközik a jogszabálysértő működés. Tájékoztatást kell adnia a jogszabályellenes működés következményeiről.
40. § (1) A jegyző:
a) gondoskodik az önkormányzatok működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról,
b) vezeti a Közös Önkormányzati Hivatalt, elkészíti a hivatal ügyrendjének javaslatát, gondoskodik folyamatos karbantartásáról.
c) elkészíti a köztisztviselők munkaköri leírását, és minősítését, saját hatáskörbe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás, utalványozás, és az ellenőrzés rendjét,
d) a képviselő-testületek ülésein gondoskodik a jegyzőkönyvi teendők ellátásáról,
e) tájékoztatja a képviselő-testületeket a Közös Önkormányzati Hivatal munkájáról, a közigazgatási közszolgáltatási feladatok ellátásának alakulásáról,
f) gondoskodik az önkormányzati rendelet-tervezetek elkészítéséről, helyi rendeletek kihirdetéséről és végrehajtásáról,
g) szervezi a jogi felvilágosító munkát,
h) gondoskodik a Közös Önkormányzati Hivatal dolgozóinak rendszeres továbbképzéséről,
i)
(2) Az aljegyző
a) az (1) bekezdés a), d), f) pontjában meghatározott feladatokat végzi Cák, Kőszegdoroszló, Kőszegszerdahely községek vonatkozásában,
b) A Közös Önkormányzati Hivatal Kőszegszerdahelyi Kirendeltségét vezeti.
(3) Az aljegyző a 44. § szerint tart fogadóórát.
40/A. §1 A jegyző és aljegyző egyidejű tartós akadályoztatása, vagy a tisztség betöltetlensége esetén feladatukat a Lukácsházi Közös Önkormányzati Hivatal lukácsházi székhelyén az anyakönyvi feladatok ellátásával megbízott igazgatási feladatokat ellátó ügyintéző látja el.
Közös Önkormányzati Hivatal
41. § (1) A képviselő-testület az önkormányzatok működésével, az önkormányzati igazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos, valamint a jogszabályokban meghatározott közigazgatási szolgáltatási feladatok ellátására Gyöngyösfalu, Kőszegdoroszló, Kőszegpaty, Kőszegszerdahely, Lukácsháza, Nemescsó, Pusztacsó községek képviselő-testületeivel történő megállapodás alapján Közös Önkormányzati Hivatalt hoz létre 2013. január 1-től. A Közös Önkormányzati Hivatal elnevezése: Lukácsházi Közös Önkormányzati Hivatal. Székhelye: 9724 Lukácsháza, Szombathelyi u. 2.
(2) A Közös Önkormányzati Hivatal ügyrend szerint működik, amely részletezi a hivatal feladatait és a belső munkamegosztást.
(3) a Közös Önkormányzati Hivatal Kőszegszerdahely községben a Kossuth Lajos u. 5. szám alatt állandó jelleggel „Lukácsházi Közös Önkormányzati Hivatal Kőszegszerdahelyi Kirendeltsége” elnevezéssel kirendeltséget működtet az összes Cák, Kőszegdoroszló, Kőszegszerdahely települést érintő hatósági, önkormányzati és részben pénzügyek helyben történő intézése céljából. A kirendeltség a Lukácsházi Közös Önkormányzati Hivatal részeként működik, mint szervezeti egység.
42. § A Közös Önkormányzati Hivatal fenntartásáról a Közös Önkormányzati Hivatalhoz tartozó települések képviselő-testületei közösen gondoskodnak az általuk elfogadott megállapodásnak megfelelően. Az éves költségvetését és a központi támogatáshoz szükséges hozzájárulás mértékét együttes ülésen határozzák meg.
43. § A „Lukácsházi Közös Önkormányzati Hivatal Kőszegszerdahelyi Kirendeltsége” ügyintéző köztisztviselői kéthetente helyszíni ügyintézést tartanak. Rendkívüli helyszíni ügyintézésre kerül sor, ha az érintett ügyfelek magas száma, vagy az ügy természete ezt indokolja. Az ügyfélfogadás rendjét a Szabályzat 3. számú melléklete tartalmazza.
Cáki Pincesor
43/A. § (1) Magyarország Kormánya által meghozott, a megyei múzeumok, könyvtárak és közművelődési intézmények fenntartásáról szóló 1311/2012. (VIII. 23.) Korm. határozat, valamint a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2012. évi CLII. törvény alapján a Vas Megyei Intézményfenntartó Központ felhatalmazást kapott arra, hogy a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Törvény) alapján állami fenntartásba került Cáki Pincesor szabadtéri néprajzi múzeum fenntartói joga és a hozzá kapcsolódó kötelezettségek megállapodás szerint az Cák község Önkormányzata részére átadásra kerüljenek 2013. január 1. napjától.
(2) Az Önkormányzat a Cáki Pincesort telephelyeként működteti, a vele kapcsolatos gazdasági eseményeket szakfeladaton tartja nyilván.
Társulások
44. § A képviselő-testület feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásban vesz részt.
45. §2 (1) A képviselő-testület a hulladékgazdálkodási feladatainak ellátása, valamint az ennek megvalósítását szolgáló közös pénzalap létrehozása érdekében 130 önkormányzattal együtt létrehozta a Nyugat-dunántúli Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulást (továbbiakban: Társulás).
(2) A társulás székhelye: 9700 Szombathely, Jászai Mari u. 2.
(3) A társulás tagjainak felsorolását a 3. számú függelék tartalmazza.
45/A. §3
45/A. § (1) A képviselő-testület az önkormányzatok óvodai, bölcsödei, iskolai gyermekétkeztetési feladatainak ellátása érdekében Lukácsháza, Cák, Pusztacsó, Nemescsó, Kőszegpaty, Gyöngyösfalu, Kőszegdoroszló községek képviselő-testületeivel óvódafenntartó társulást hozott létre.
(2) Az óvodafenntartó társulás elnevezése: Lukácsházi Óvodafenntartó Társulás. Székhelye: Lukácsháza.
46. § (1) A Társulás a Képviselő-testület által jóváhagyott és a Társulási Tanács által elfogadott Megállapodás és Szervezeti és Működési Szabályzat szerint működik. A képviselő-testü letet a polgármester szavazati joggal képviseli.
(2) A Társulás működéséről a polgármester a képviselő-testületnek évenként beszámol.
Az önkormányzat gazdasági alapjai
47. § (1) A képviselő-testület az éves költségvetését rendelettel állapítja meg.
(2) A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartási törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulások mértékét az állami költségvetési törvény határozzák meg.
48. § (1) A költségvetés tárgyalása két fordulóban történik.
(2) Az első fordulóban a kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelvek, az önkormányzatok kötelezően előírt és szabadon vállalt feladatainak alapos elemzése, helyzetfelmérése alapján a gazdasági koncepciót kell összeállítani, amely keretében:
a) számításba kell venni a bevételi forrásokat, a források bővítésének lehetőségeit,
b) meg kell határozni a kiadási szükségleteket, azok gazdaságos, célszerű megoldásait,
c) egyeztetni szükséges az igényeket, a célkitűzéseket a lehetőségekkel, megfogalmazható a szükségletek sorrendje.
(3) A második fordulóban – közmeghallgatás után – az államháztartási törvény és végrehajtási rendeletei által előírt részletezésben a polgármester által előterjesztett, az önkormányzat helyi költségvetési rendelet tervezetét tárgyalja a képviselő-testület.
49. § (1) A költségvetés tervezete a bevételeket forrásonként, a kiadásokat pedig célonként tartalmazza. Az esetleges forráskiesés, többletfeladatok, áremelkedések stb. fedezetéül kötelező tartalékot kell képezni.
(2)
50. § Az önkormányzat tulajdonosi jogosultként törzsvagyonnal, valamint egyéb vagyoncsoporto-sításhoz tartozó vagyonnal rendelkezik. A vagyonnal való gazdálkodás során vállalkozásban is részt vehet. Az önkormányzatot megillető tulajdonosi jogokat a képviselő-testület gyakorol-ja. A vagyongazdálkodás részletes szabályait külön önkormányzati rendeletben szabályozza.
51. § (1) Az önkormányzat vagyoni helyzetének alakulásáról a Képviselő-testület legalább évente 1 alkalommal közmeghallgatáson ad a lakosság részére tájékoztatást.
(2) A közmeghallgatás tartásáról, pontos helyéről, időpontjáról, napirendjéről a lakosságot a község hirdetőtábláján, és a Lukácsházi Közös Önkormányzati Hivatal Kőszegszerdahelyi Kirendeltségének hirdetőtábláján elhelyezett hirdetménnyel kell értesíteni.
(3) A közmeghallgatás tartását megelőzően lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a lakosság kérdéseit, javaslatait írásban vagy a Lukácsházi Közös Önkormányzati Hivatal Kőszegszerdahelyi Kirendeltségén, vagy a polgármesteri irodában ügyfélfogadási időben leadhassa. Erre a célra gyűjtőláda is kihelyezhető.
(4) Közmeghallgatást kell tartani, ha a helyi képviselők legalább fele indítványozza azt.
(5) Amennyiben az elhangzott javaslat, kérdés megválaszolására a közmeghallgatáson nem került sort, az azt követő tizenöt napon belül írásban kell választ adni, melynek megtörténtéről és a válaszról a soron következő képviselő-testületi ülésen a jegyző tájékoztatja a képviselő-testületet.
52. § (1) Az önkormányzat és intézményei gazdálkodásának, költségvetésének ellenőrzésére a Mötv. 119. § foglalt szabályok az irányadóak.
(2) A belső ellenőrzéshez tartozó közszolgáltatási feladatok ellátásáról a képviselő-testület Közös Önkormányzati Hivatalon keresztül gondoskodik.
Helyi népszavazás, népi kezdeményezés, lakossági fórumok
53. §
(1)
(2)
54. §
(1)
(2)
54/A. § (1) A képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével is lehetőséget teremt az állampolgárok és közösségeik számára a helyi ügyekben való részvételre, tájékozódásra.
(2) A képviselő-testület illetve a polgármester a lakossági fórumok szervezéséről (gyakoriságáról, a meghívandók köréről) szükség szerint dönt.
(3) A jegyző vagy képviselője a lakossági fórumokról emlékeztetőt készít, amely tartalmazza a fontosabb megállapításokat, észrevételeket és a kisebbségi véleményeket.
(4) A polgármester a lakossági fórumokon elhangzottakról a soron következő képviselő-testületi ülésen tájékoztatást ad.
Záró rendelkezések
55. § (1) Ez a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 8/2005.(X.27.) és a 9/2006.(X.11.) számú rendeletekkel módosított 4/2003./IV.27.) számú rendelete hatályát veszti.
(2) A jegyző és az aljegyző köteles gondoskodni a Szabályzat mellékleteinek vezetéséről, és kezdeményezi azok szükséges módosítását.
56. § A Szabályzat kihirdetés után a Lukácsházi Közös Önkormányzati Hivatal Kőszegszerdahelyi Kirendeltségén és a polgármesteri irodában ügyfélfogadási időben megtekinthető. Egy példányát a könyvtárban is el kell helyezni.
1. melléklet a 2/2007. (IV. 1.) önkormányzati rendelethez
2. melléklet a 2/2007. (IV. 1.) önkormányzati rendelethez4
1. Polgármesterre átruházott hatáskörök
1.1. A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak hasznosítására irányuló jogügyletek megkötése esetén a jognyilatkozat megtételére jogosult személy. (Cák község Önkormányzatának az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 6/2006. (IV.26.) sz. rendelet, 4. § alapján)
1.2. Ingatlan értékesítésére vonatkozó szerződés megkötésére jogosult. (Cák község Önkormányzatának az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 6/2006. (IV.26.) sz. rendelet, 5. § alapján)
1.3. Az önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél jogát a polgármester gyakorolja. Az önkormányzat jogi képviseletének biztosításáról gondoskodik. (Cák község Önkormányzatának az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 6/2006. (IV.26.) sz. rendelet, 7. § alapján)
1.4. A képviselő-testület nevében a következő esetekben mondhat le részben, vagy egészben az önkormányzatot megillető követelésről:
a) csődegyezségi megállapodásban;
b) bírói egyezség keretében;
c) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján az várhatóan nem térül meg;
d) ha a követelés bizonyítottan csak veszteséggel vagy aránytalanul nagy költségráfordítással érvényesíthető csak;
e) a kötelezett bizonyítottan nem lelhető fel
f) peren kívüli megállapodás során
g) a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott értékhatárt el nem érő kis összegű követelések esetén. (Cák község Önkormányzatának az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 6/2006. (IV.26.) sz. rendelet, 8. § alapján)
1.5. Az önkormányzat ingó vagyontárgyait használó egyéb szervezetek a feleslegessé váló ingóságok értékesítésére a polgármester engedélyét kell kérniük. (Cák község Önkormányzatának az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 6/2006. (IV.26.) sz. rendelet, 11. § alapján)
1.6. Kiadja a tulajdonosi hozzájárulásokat. (Cák község Önkormányzatának az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 6/2006. (IV.26.) sz. rendelet)
1.7. Dönt az egy évet meg nem haladó közterület-használati engedély tárgyában. (Cák község Önkormányzata Képviselő-testületének a közterületek használatáról és a közterületek rendjéről szóló 9/2008. (IX.30.) számú rendelet, 7. §)
1.8. Az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség teljesítésére a közterület használat jellegétől függő, de legfeljebb 15 napos halasztást adhat a jogosult kérelmére. (Cák község Önkormányzata Képviselő-testületének a közterületek használatáról és a közterületek rendjéről szóló 9/2008. (IX.30.) számú rendelet, 12. §)
1.9. Jogosult ellenőrizni a közterület-használati engedélyben foglaltak betartását. (Cák község Önkormányzata Képviselő-testületének a közterületek használatáról és a közterületek rendjéről szóló 9/2008. (IX.30.) számú rendelet, 13. §)
1.10. Eljár a közterületet engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon, illetve azt meghaladó mértékben használata esetén. (Cák község Önkormányzata Képviselő-testületének a közterületek használatáról és a közterületek rendjéről szóló 9/2008. (IX.30.) számú rendelet, 14. §)
1.11. Cák község Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat tulajdonában álló közterületek filmforgatási célú használatáról szóló 10/2013.(VIII.29.) önkormányzati rendelete szerinti hatáskörök.
1.12. Határozatban megállapítja a házszámozást. (Cák község Önkormányzata Képviselő-testületének a közterületek elnevezéséről és a házszámoz-megállapítás szabályairól szóló 6/2014. (VIII.13.) számú önkormányzati rendelet 11. §)
1.13. Különösen indokolt esetben a polgármester a Képviselő-testület ülései között – ha a késedelem súlyos hátránnyal járna – jelen rendelet 9.-16. §-ában szabályozott támogatást állapíthat meg az arra rászorulónak. (Cák község Önkormányzata Képviselő-testületének a települési támogatásról és az egyéb szociális ellátásokról szóló 2/2015. (II.27.) számú rendelete 3. §)
1.14. A polgármester külön eljárás nélkül, haladéktalanul köteles étkeztetést biztosítani annak a rászorulónak, akinek testi épségét, egészségi állapotát az ellátás elmaradása veszélyezteti. (Cák község Önkormányzata Képviselő-testületének a települési támogatásról és az egyéb szociális ellátásokról szóló 2/2015. (II.27.) számú rendelete 18. §)
1.15. Dönt az újszülöttek támogatásáról. (Cák község Önkormányzata Képviselő-testületének a települési támogatásról és az egyéb szociális ellátásokról szóló 2/2015. (II.27.) számú rendelete 16/A. §)
1.16. Közművelődési részfeladatokra a polgármester – a testület külön felhatalmazásával – tiszteletdíjas munkatársakat foglalkoztathat az éves munkatervben meghatározott feladatok szerint. (Cák község Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat közművelődési feladatairól, a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról szóló 3/2015. (IV.20.) számú rendelete 6. §)
1.17. A polgármester önállóan dönthet a Cák, Petőfi utca 31. szám alatt található, Kultúrház megnevezésű ingatlanban a nagyterem, színpad és vizes blokk térítés ellenében nem családi rendezvény céljából a hét bármely napján történő bérbeadásáról napi 10.000-50.000 Ft bérleti díj meghatározásával. (Cák község Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat közművelődési feladatairól, a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról szóló 3/2015. (IV.20.) számú rendelete)
1.18. A településfejlesztéssel, településrendezéssel és településkép-érvényesítéssel összefüggő partnerségi egyeztetéssel kapcsolatos hatáskörök. (Cák község Önkormányzatának a településfejlesztéssel, településrendezéssel és településkép-érvényesítéssel összefüggő partnerségi egyeztetés helyi szabályairól szóló 11/2017. (X.2.) önkormányzati rendelete alapján)
1.19. Cák Község Önkormányzata Képviselő-testületének Cák község településképének védelméről szóló 3/2019. (IV.11.) önkormányzati rendelete szerinti hatáskörök.
a) szakmai konzultációt biztosít a településkép követelményekről,
b) lefolytatja a településképi véleményezési eljárást,
c) lefolytatja a településképi bejelentési eljárást,
d) lefolytatja a településképi kötelezési eljárást.
1.20. a Magyar Államkincstár felé teljesítendő havi adatszolgáltatások megfelelő teljesítése érdekében a kiemelt előirányzatok között átcsoportosítást hajthat végre. (Költségvetési rendelet)
1.21. A polgármester két költségvetési rendeletmódosítás közötti időben, halaszthatatlan ügyekben, saját hatáskörében az önkormányzat költségvetésében ugyanazon célra, legfeljebb egy alkalommal 1 000 000 Forint egyedi értékhatárig előirányzat átcsoportosítást hajthat végre úgy, hogy az működési hiányt nem eredményezhet, és a csökkentéssel érintett feladat ellátását nem veszélyeztetheti. (költségvetési rendelet)
1.22. a Lukácsházi Közös Önkormányzati Hivatal közreműködésével az előírt bevételeket beszedi és a szükséges kiadásokat teljesíti. (Költségvetési rendelet)
1.23. Készpénzben történő kiadást teljesíteni 200 000 forint felett a polgármesteri engedéllyel lehet. (Költségvetési rendelet)
2. Jegyzőre átruházott hatáskörök
2.1. Kutyák futtatására külön területet jelölhet ki. (Cák község Önkormányzatának az ebek tartásáról szóló 4/1999. (VII.13.) sz. rendelet, 10. § alapján)
2.2. A közös önkormányzati hivatal használatában lévő ingatlan tekintetében a hasznosításra a jegyző jogosult (Cák község Önkormányzatának az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 6/2006. (IV.26.) sz. rendelet, 10. § alapján)
2.3. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 3.,7.,12.,14., 29/B.,35-37., 39.,41.,42.,42/A.,43. §-aiban 34. § (3)-(6) bekezdéseiben meghatározott hatáskörök. (Cák község Önkormányzata Képviselő-testületének a képviselő-testület közútkezelői hatáskörei átruházásáról szóló 7/2013. (V.15.) számú önkormányzati rendelet)
2.4. Az elhunyt köztisztviselőt a jegyző a polgármester egyetértésével közszolgálat halottjává nyilváníthatja. Dönt a Lukácsházi Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselőinek képzési támogatásáról. (Cák község Önkormányzata Képviselő-testületének a Lukácsházi Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselői juttatásainak, támogatásainak egyes kérdéseiről szóló 7/2014. (IX.25.) számú rendelete 4.,12. §)
2.5. Eljár a közműfejlesztési hozzájárulás fizetésére vonatkozó kötelezettség és annak mértékének megállapítása tárgyában. (Cák község Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat által a Cák 1281, 1283, 1284 hrsz. ingatlanok szennyvíz közműépítéshez kapcsolódó közműfejlesztési hozzájárulásról szóló 7/2017. (VII.10.) számú rendelete 3. §, Cák község Önkormányzata Képviselő-testületének a Hegyalja utcai szennyvíz viziközműre történő utólagos csatlakozás műszaki és pénzügyi feltételeiről, az utólagos csatlakozásért fizetendő hozzájárulás mértékéről szóló 7/2019. (X.1.) számú rendelete 4. §)
3. melléklet a 2/2007. (IV. 1.) önkormányzati rendelethez
4. melléklet a 2/2007. (IV. 1.) önkormányzati rendelethez
A 40/A. § a Cák Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2022. (XI. 30.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 45. § a Cák Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2022. (XII. 19.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 45/A. §-t a Cák Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2022. (XII. 19.) önkormányzati rendelete 3. §-a hatályon kívül helyezte.
A 2. melléklet a Cák Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2022. (XII. 19.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. melléklet a Cák Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2022. (XI. 30.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg. Az 5. melléklet a Cák Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2022. (XII. 19.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.