1. § (1) A jelen rendelet hatálya a Hernádszentandrás belterület 05 hrsz-ú, 1 ha 0808 m² térmértékű, a Hernádszentandrási Református Egyházközösség tulajdonát képező és külön megállapodás alapján Hernádszentandrás Önkormányzata által kezelt temetőre terjed ki, ahol az önkormányzat a köztemető fenntartására vonatkozó törvényi kötelezettségét teljesíti.

(2) E rendelet alkalmazása szempontjából

(3) Az Önkormányzat az (1) bekezdésben felsorolt temetőre vonatkozó fenntartási és üzemeltetési kötelezettségét polgármesteri hivatala útján teljesíti.

(4) A temetőben egyházi, valamint polgári szertartással történő temetés egyaránt lebonyolítható.

(5) A temetkezési szolgáltatásokat az erre engedéllyel rendelkező temetkezési szolgáltatók látják el.

2. § (1) A szabályozás célja, hogy a település területén a helyi viszonyok figyelembevételével biztosítsa - megkülönböztetés nélkül és az elhunyt végakarata szerint - az elhunytakat megillető jogokat, a végtisztesség megadása, az emberhez méltó temetés garantálása érdekében. A rendelet szabályozza a temetők használatának és működésének rendjét, a temetés lebonyolításának zavartalanságát.

(2) A rendelet hatálya a település közigazgatási területén található, az önkormányzat üzemeltetésében lévő temetőre és létesítményeire, illetve az ottani temetésekkel kapcsolatos temetkezési tevékenységre terjed ki.

3. § (1) A köztemetőben világi és egyházi szertartással történő temetés egyaránt lebonyolítható.

(2) A köztemetőbe felekezethez való tartozásra tekintet nélkül - a Tv. 1. § (1) bekezdésben foglaltakra tekintettel - csak az elhalálozásuk idején bejelentett hernádszentandrási lakcímmel rendelkező, valamint a település közigazgatási területén elhalt hajléktalan személyeket lehet temetni.

(3) A temetőnek és létesítményeinek alkalmasnak kell lennie az elhunytak felravatalozására, gyászszertartásuk lebonyolítására és eltemetésükre, ugyanakkor meg kell felelnie az elhaltak iránti kegyelet igényeinek, és lehetővé kell tennie a temetkezési tevékenység, temetkezési szolgáltatás korszerű lebonyolítását.

(4) Más településen bejelentett lakcímmel rendelkező elhunyt eltemetését a hozzátartozó kérésére kivételes méltányosságból a polgármester engedélyezheti, az elhunyt végakaratának teljesítését nem lehet megtagadni.

4. § A temető létesítésére, lezárására, megszüntetésére, újra használatba vételére a temetőkről és a temetkezésről szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

5. § (1) Temetni, illetőleg az elhamvasztottak maradványait tartalmazó urnákat elhelyezni csak temetkezés céljára kijelölt területen szabad.

(2) A köztemetőben az alábbi temetési helyek állnak rendelkezésre:

(3) A temetőben rendelkezésre álló sírhelyek méreteire vonatkozó előírásokat a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(4) Koporsós temetés esetén a temetési hely lehet egyes sírhely, kettős sírhely és sírbolt. Az egyes sírhely alapmérete egy koporsó, a kettős sírhely alapmérete két egymás melletti koporsó befogadására alkalmas sírgödör.

(5) A koporsó egy holttest elhelyezését szolgálja. Az eltemettető ettől eltérően rendelkezhet, ha az anya halása és az újszülött perinatális halála miatt az eltemetés egyidőben történik.

(6) A sírgödör mélysége 200 cm . Koporsós rátemetés esetén úgy kell mélyíteni, hogy a felülre kerülő koporsó aljzata legalább 160 cm mélységbe kerüljön. A sírgödröt az üzemeltető hozzájárulásával természetes – a talajban lebomló – anyaggal burkolni lehet.

(7) Oldalirányú üreggel ellátott egyes vagy kettős sírhelyet nem szabad létesíteni.

(8) A sírbolt (kripta) legalább kettő koporsó elhelyezését biztosító al- és felépítményből álló temetési hely. A sírbolt méretét a befogadó koporsók száma határozza meg. Sírbolt a temető tulajdonosának hozzájárulásával, építési engedéllyel építhető. A sírbolt temetőn belüli elhelyezését a temető tulajdonosa (üzemeltetője) jelöli ki. A tulajdonosnak a hozzájárulást meg kell adnia, ha az építtető a sírbolt helyét megváltotta.

(9) A sírboltok, a gyermek, a kettős és az urnasírhelyek részére az egységes gondozás céljából külön sorokat lehet kijelölni.

(10) Hamvasztásos temetés esetén az urnába helyezett hamvak temetési helye lehet urnafülke, urnasírhely, urnasírbolt. Az urna koporsós temetési helyre rátemethető.

(11) Az urnafülke és az urnasírbolt építésügyi hatósági engedéllyel építhető.

(12) Új urnafülke építésénél az urnát befogadó belső méret 30 cm x 30 cm lehet. Urnafülke építmények kialakításánál a temető tulajdonosa előírhatja a természetes anyagok és művészi formák alkalmazását. Az urnafülkét úgy kell kialakítani, hogy a fülke egyedi díszítése biztosítható legyen.

(13) A hamvakat tartalmazó urna földbe temetésére urnasírhely és urnasírbolt alakítható ki.

6. § (1) A temetési helyen elhelyezhető sírjelek helyben szokásos legnagyobb magassága: 1,2 méter. E magassági méreten belül sírjel az üzemeltető részére történő előzetes bejelentés után, külön engedély nélkül létesíthető.

(2) A (1) bekezdésben megadott méretnél magasabb sírjel tervezett létesítését az üzemeltető útján az építési hatóság részére be kell jelenteni.

(3) Amennyiben az építési hatóság a megadott határidőn belül nem nyilatkozik, azt úgy kell tekintetni, hogy az építési hatóság a tervezett magasság ellen kifogást nem emel.

(4) A temetési helyen túlterjeszkedő, közízlést sértő, vagy oda nem illő felirattal ellátott sírjelet elhelyezni nem szabad. E szabályt a meglévő sírjelek felújításánál is alkalmazni kell.

(5) A sírjel vagy sírbolt helyreállítására, felújítására a temető tulajdonosa (üzemeltetője) a temetési hely felett rendelkezni jogosultat felhívhatja, illetőleg az állékonyságot, az élet és a biztonságos használatot veszélyeztető állapot ( a továbbiakban: közvetlen veszély) fennállása esetén köteles felhívni.

(6) A közvetlen veszély fennállása esetén az építési engedély köteles sírjel helyreállítását a temető tulajdonosának kérésére az építésügyi hatóság elrendeli, illetve a kötelezés nem teljesítése esetén a vészhelyzetet hatósági úton – a temető tulajdonosának közreműködésével – megszünteti.

(7) A sírjel vagy sírbolt helyreállításáig a temetési helyre további temetkezés nem történhet.

7. § (1) Az elhunytat – ha az eltemettetőnek nincs a temetőben meglevő temetési hely felett rendelkezési joga – az elhalálozás ideje szerint sorrendben következő temetési helyre kell temetni.

8. § (1) A temetési hely feletti rendelkezési jog időtartamára vonatkozóan a temetőkről és temetkezésről szóló törvény végrehajtásáról rendelkező kormányrendeletben meghatározott minimum időtartam az irányadó.

(2) A sírhelyek feletti rendelkezési jog megszerzéséért, valamint újraváltásáért díjat kell fizetni, melynek összegét e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

(4) A rendelkezési jog gyakorlása a temetési helyre helyezhető személyek körének meghatározása, síremlék, sírjel állítására és mindezek gondozására terjed ki.

(5) A temetési hely újraváltásában elsőbbséget élvez az eltemettető, halála esetén pedig a törvényes öröklés rendje szerint soron következő közeli hozzátartozója.

(6) A meghosszabbítás nem tagadható meg, kivéve akkor, ha a temető tulajdonosa bizonyítja, hogy a területet átalakítja vagy más célra kívánja felhasználni. Erről a temetési hely felett rendelkezni jogosult nyilatkozatot kérhet.

(7) Megszűnik a rendelkezési jog gyakorlása, ha a használati idő meghosszabbítás hiányában lejár, illetve, ha a temetési hely megszűnik.

(8) A temetési helyre vonatkozó rendelkezési jog a temetési helyről kikerült holttest új temetési helyre történő áthelyezésével, illetve elhamvasztásával is megszűnik, kivéve, ha az urnát ugyanarra a temetési helyre rátemetéssel visszahelyezik.

(9) Ha a rendelkezési jog azért szűnik meg, mert a jogosult a holttestet más temetési helyen kívánja eltemetni, a jogosult részére a megváltási díj időarányos részét vissza kell téríteni.

9. § (1) Hernádszentandrás község Önkormányzata a temető fenntartói jogosítványa keretében a temető rendeltetésszerű használatához szükséges építmények, közművek, egyéb tárgyi és infrastrukturális létesítmények, valamint a közcélú zöldfelületek karbantartásáról, szükség szerinti felújításáról maga gondoskodik.

(2) Az önkormányzat a köztemetőben az alábbi infrastrukturális feltételeket biztosítja: ravatalozó, hűtőberendezés, vízvételi lehetőség, kijelölt hulladék-lerakóhely, kiépített úthálózat.

10. § (1) A 9. §‑ban felsorolt létesítmények közül

(2) A temetőben végzett vállalkozási tevékenység során keletkezett hulladék elhelyezéséről, elszállításáról a vállalkozó köteles gondoskodni.

(3) A temettetőknek a kegyeleti közszolgáltatásokért a rendelet 2. számú melléklete szerinti díjakat kell fizetnie az üzemeltető részére.

11. § (1) A halottat koporsós temetés esetén – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a halott-vizsgálati bizonyítvány kiállításától számított 72 órán túl, de 96 órán belül el kell temetni, kivéve, ha

(2) A halottat – hamvasztásos temetés esetén – a halott-vizsgálati bizonyítvány kiállításától számított 15 napon belül el kell hamvasztani. A holttestet a hamvasztásig hűteni kell.

12. § (1) A temetőbe szállított halottat az azonosság megállapítása és az okmányoknak az üzemeltető részére történő átadás után – a szállításnál használt külső koporsóval együtt – azonnal el lehet temetni, vagy gondoskodni kell a hűtőben, ravatalozóban való elhelyezéséről.

(2) Ha a temető üzemeltetője az azonosság vagy az okmányok tekintetében hiányosságot észlel, az átvételt felfüggeszti és a halott-vizsgálati bizonyítványt kiállító orvost, valamint az illetékes intézetet értesíti.

13. § (1) Temetni – ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik – hagyományos módon koporsóban (koporsós temetés), hamvasztás esetén az urnába helyezett hamvak eltemetése, illetve elhelyezése, szétszórása útján lehet.

(2) A koporsót temetés előtt véglegesen le kell zárni.

14. § (1) Az elhalt földbe temetéséhez az eltemetőnek jól zárható, környezetbarát anyagból készült, résmentes koporsóról kell gondoskodnia. Földbe temetéshez – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – fémből, üvegből, műanyagból készült termék nem használható.

(2) Földbe temetéshez olyan koporsóanyag vagy kegyeleti termék nem használható, amely – alapanyagként vagy adalékanyagként veszélyezteti a környezetet. Ha az elhunyt szállításához műanyag (pvc, polietilén fóliát) vagy más földben nem bomló anyagot használtak, azt az eltemetés során földbe helyezni nem szabad. A halottal érintkező nem lebomló anyagokat egészségügyi veszélyes hulladékként kell kezelni

(3) A (2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók a fertőző betegségben elhunytak, valamint a külföldről szállított holttestek szállításánál felhasznált anyagokra.

15. § A kolerában, pestisben, leprában, sárgalázban, kiütéses tifuszban, takonykórban, AIDS-ben, vírusos hemorrhagiás lázban elhunytak holttestét kellő szilárdságú, hézagmentesen kettős koporsóban kell elhelyezni.

16. § (1) Azt, aki törvény alapján a temetésre kötelezett és a kötelezettségét nem teljesíti, a jegyző felszólítja kötelezettsége 15 napon belüli teljesítésére. Ha a kötelezett a felszólításnak nem tesz eleget, az elhunytat közköltségen kell eltemetni.

(2) A közköltségen történő temetés esetén a temetésre kötelezett személyt a temetés helyéről és idejéről értesíteni kell.

(3) Az elhunytat a kötelezett kérelmére az általa megjelölt temetési helyre kell temetni, ha az elhalálozás helye szerinti település köztemetőjében megjelölt temetési hely felett a kérelmezőnek rendelkezési joga van.

17. § (1) A temető egy sírhelytábla alkotja (parcella), a sírhelytáblát pedig sorokra kell osztani. A sorokban a temetési helyeket a temető üzemeltetője jelöli ki.

(2) A temetőrendezési terv alapján az üzemeltető a köztemetőről térképet, nyilvántartást készít, amelyet naprakészen vezet.

(3) A sorokat és a temetési helyeket számozni kell. A temetési helyek nyilvántartással való azonosíthatóságát biztosítani kell.

(4) A sírhelytáblát a folyamatos temetésre elő kell készíteni.

18. § (1) Az eltemetés módja szerint a temetés hamvasztással vagy elhamvasztás nélkül történik, egyházi vagy világi szertartás szerint.

(2) Az eltemetés módjára és helyére nézve az elhunyt életében tett rendelkezése az irányadó, amennyiben ez nem ró az eltemettető személyére aránytalanul nagy terhet.

(3) Az elhunyt életében tett rendelkezése hiányában az eltemetés módját és helyét az határozza meg, aki a temetésről gondoskodik, vagy arra köteles lenne, de a temetésről más szerv vagy személy úgy gondoskodik, mintha az elhunyt saját halottja volna.

(4) Ha a temetésről több személy gondoskodik és közöttük az eltemetés módja tekintetében nincs megegyezés, a temetés csak elhamvasztás nélkül történhet. 19. § (1) A temetésről sorrendben a következők kötelesek gondoskodni:

(2) Ha temetésre kötelezett személy nincs, ismeretlen helyen tartózkodik, vagy a kötelezettségét nem teljesíti, a temetésről az elhalálozás helye szerint illetékes települési Önkormányzat – jogszabályban meghatározott időn belül – gondoskodik.

20. § A temetőben a sírok növényzettel való beültetését és gondozását a hozzátartozók kötelező előírások nélkül, szabad belátásuk szerint végezhetik, ezen kívül minden temetői tevékenységet be kell jelenteni a temető üzemeltetőjének (pad elhelyezése, fa ültetése stb.). A temető közhasználatú területein a növények telepítését önkormányzati engedéllyel és annak megfelelően szabad végezni.

21. § (1) A temető bejáratánál jól látható helyen tájékoztató táblát kell elhelyezni, amelyen fel kell tüntetni a temető nyitva tartási idejét, a temető rendjét, a tulajdonos és az üzemeltető megnevezését, pontos címét, valamint ki kell függeszteni a temető részletes térképét.

(2) A temető részletes térképét a változásokkal legalább évenként ki kell egészíteni.

(3) A köztemető nyitvatartási rendje:

(4) A temetőben csak a megjelölt nyitvatartási időben lehet tartózkodni.

22. § (1) A nyitva tartási idő alatt a temetőt bárki korlátozás nélkül látogathatja, a sírokat gondozhatja. 12 éven aluli gyermek a temetőben csak felnőtt személy felügyelete mellett tartózkodhat.

(2) A sírok gondozásán, díszítésén kívül minden egyéb tevékenységet – annak megkezdése előtt – a temető üzemeltetője részére be kell jelenteni.

(3) A temetőben munkáját végző vállalkozók működésük során az e rendeletben foglaltakat kötelesek betartani. Tevékenységükkel a szertartások rendjét nem zavarhatják, a látogatók kegyeleti érzéseit nem sérthetik, a szomszédos sírokban és a temető infrastrukturális létesítményeiben kárt nem okozhatnak.

(4) A temetőben munkát végző vállalkozók csak e rendelet mellékletében meghatározott mértékű temető fenntartási hozzájárulás ellenében hajthatnak be a temető területére gépjárművel és végezhetik tevékenységüket a temető területén.

23. § (1) A temetőben mindenki a hely csendjének, a kegyeletnek megfelelő magaviseletet tartozik tanúsítani.

(2) Tilos

(3) Aki e rendelet 19. § (2) bekezdésében foglalt tilalmakat megszegi, szabálysértést követ el, és 30 000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(4) A temetőben gyertyát, vagy mécsest gyújtani csak felügyelet mellett szabad. A tűzveszély elkerüléséhez szükséges intézkedéseket annak kell megtennie, aki a gyertyát vagy mécsest meggyújtotta.

24. § (1) A temető üzemeltetője köteles nyilvántartó- és sírboltkönyvet vezetni.

(2) A nyilvántartókönyvnek a kötelező adatokon kívül tartalmaznia kell az elhalálozás helyét is.

(3) A nyilvántartó könyvek mellett betűsoros névmutatót is kell vezetni.

25. § (1) A temetői nyilvántartásokba az eltemettető és a temetési hely felett rendelkezni jogosult személy betekinthet, részükre az üzemeltető köteles ingyenes adatszolgáltatást nyújtani.

(2) A nyilvántartó könyvbe minden temetést (urnaelhelyezést, urnakiadást, urnakiemelést, hamuszórást) időrend szerint kell bejegyezni.

(3) A holttestmaradványok közös sírba helyezése esetén a temetőben vezetett nyilvántartó könyv rovatába a közös sírba történő helyezést, időpontjának és a közös sírnak a megjelölésével be kell jegyezni.

(4) Az ismeretlen holttest esetében a nyilvántartó könyvbe be kell vezetni az eljáró hatóság nevét, az eljárás ügyszámát.

(5) Az üzemeltető a nyilvántartó könyv, illetve a sírbolt könyv adatai alapján a temető nyitvatartási ideje alatt felvilágosítást köteles adni az elhunyt személy temetési helye iránt érdeklődőknek.

26. § (1) A temetőben vállalkozásszerűen munkát végző (kőfaragó, sírgondozást végző, temetői szolgáltatást végző stb.) a temető használata után az 1. sz. melléklet szerinti temető fenntartási hozzájárulást köteles fizetni a temető üzemeltetőjének.

(2) A vállalkozó a (1) bekezdés szerinti díjat minden olyan megkezdett nap után köteles a temető üzemeltetőjének megfizetni, amelyen vállalkozási tevékenységet folytat.

(3) A temetőben vállalkozási tevékenység csak munkanapokon engedélyezhető, kivéve a halott-szállítással összefüggő szolgáltatást.

27. § (1) E rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

(2) A rendelet kihirdetéséről az SZMSZ szerinti, helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik.