Szerkesztés...

Abony Város Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Abony Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) és 18. § (1) bekezdésében, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról szóló 1994. évi LXIII. törvény 62. § (5) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:[1]

I. fejezet

Általános rendelkezések

Az önkormányzati jogok

1. 1. §

(1)[2]      Abony Város Önkormányzata ellátja a törvényben előírt kötelező és önként vállalt helyi önkormányzati feladatokat.

(2)[3]      A helyi önkormányzat – a választott helyi képviselő-testület által, vagy helyi népszavazás döntésével – önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe. Az önként vállalt közügyekben a helyi önkormányzat mindent megtehet, ami jogszabályt nem sért. Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását, finanszírozása a saját bevételek, vagy az erre a célra biztosított külön források terhére lehetséges.

(3)  Önkormányzati döntést a helyi önkormányzat képviselő-testülete – annak felhatalmazására a képviselő-testület bizottságai, helyi nemzetiségi önkormányzat testülete[4], társulása, a polgármester –, illetőleg a népszavazás hozhat.

(4)[5]Abony Város Önkormányzata önként vállalt önkormányzati feladatainak jegyzékét
e rendelet 9. számú melléklete tartalmazza.

Értelmező rendelkezések[6]

1/A. §

1. Helyben szokásos mód: Abony Város Önkormányzat hirdetőtáblája valamint Abony Város Hivatalos Honlapján való megjelenítés.

2. Igazolt hiányzás:    a) önkormányzati érdekből való távollét

                             b) állampolgári kötelezettség teljesítése

                             c) különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét.

Hivatalos megnevezés, a képviselőtestület szervei

2. §

(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Abony Város Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat).

          (2) Az önkormányzat székhelye: 2740 Abony, Kossuth tér 1. szám.

(3) Az önkormányzat illetékességi területe: Abony város közigazgatási területe (a város bel- és külterülete együtt).

(4) Az önkormányzat jogállása: Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök Abony Város Képviselő-testületét (továbbiakban: képviselő-testület) illetik meg. A képviselő testületet a polgármester képviseli.

(5)[7] A képviselő-testületet a polgármester helyettesítő jogkörében az alpolgármester, illetve mindkettő akadályoztatása esetén az Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság elnöke képviseli.

3. §

(1)[8]A Képviselő-testület szervei:

a) a polgármester,

b)[9] a képviselő-testület bizottságai:

Oktatási, Sport és Kulturális Bizottság (5 fő);

Pénzügyi Bizottság (5 fő);

Szociális és Egészségügyi Bizottság (5 fő);

Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság (5 fő);

c) polgármesteri hivatal,

d) jegyző.[10]

(2) a képviselő-testület által a polgármesterre átruházott feladat és hatásköröket e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(3)Az átruházott hatáskör gyakorlója évente legalább egy alkalommal a képviselő-testületnek köteles írásban vagy szóban tevékenységéről beszámolni.

(4)Az átruházott hatáskörbe tartozó hatósági ügyekben előterjesztett fellebbezést a képviselőtestület a következő ülésén köteles megtárgyalni.

Az önkormányzat jelképei

4. §

(1)Az önkormányzat jelképei: Abony város címere és zászlaja, a helyi címerrel ellátott bélyegző.

(2) Az önkormányzat jelképeinek használata szabályairól külön rendelet rendelkezik.

II. fejezet

Képviselő-testület működése

Képviselő-testület ülései

5. §

(1) A képviselő-testület alakuló, és munkaterv szerinti (rendes) ülést tart, továbbá rendkívüli ülést tarthat.

          (2) A képviselő-testület munkaterv szerint évente legalább hat ülést tart.

(3) A képviselő-testület jeles évfordulók, jubileumok alkalmából ünnepi megemlékezést tarthat, melynek összehívására, levezetésére a képviselő-testület munkaterv szerinti és rendkívüli ülésére vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni.

(4)[11]

(5)  Képviselő-testület ülésein szavazati joggal vesznek részt a képviselő-testület tagjai.

(6)  A képviselő-testület ülésein tanácskozási joggal vesznek részt e rendelet 14.§ (9) bekezdésében foglaltak.

5/A. §[12]

1. (1) A képviselő-testület az üléseit a Városháza dísztermében tartja.

2. (2) Rendkívüli körülmények bekövetkezése esetében (Városháza alkalmatlanná válik) az ülés helyszínét a polgármester határozza meg, mely elsősorban a város közigazgatási területén lévő közintézmény lehet.

3. (3) A (2) bekezdéstől eltérő esetben kihelyezett ülés a képviselő-testület előzetesen hozzájárulásával tartható.

4. (4) Amennyiben a képviselő-testület kihelyezett ülést kíván tartani, az kizárólag a város közigazgatási területén belül tartható úgy, hogy arról ülés időpontját megelőzően 10 nappal a lakosságot a helyben szokásos módon értesíteni kell.

Az alakuló ülés, a képviselő-testület megalakulása, az alakuló ülés eljárási rendje[13]

6. §

(1)  A képviselő-testület alakuló ülését a választást követő 15 napon belül tartja meg, melyet az újonnan megválasztott polgármester hív össze. A meghívót az ülést megelőző 3 nappal kell kézbesíteni.

(2)[14]Az alakuló ülést a polgármester vezeti.

(3)  A polgármester[15] felkérésére a Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad a helyi önkormányzati képviselők választásának eredményeiről.

(4)  A települési képviselők esküt tesznek és aláírják az esküokmányt. Az eskü szövegét a Helyi Választási Bizottság elnöke olvassa elő. A képviselők esküokmányát e rendelet 1/A. függeléke tartalmazza.

(5)[16]      A polgármester felkérésére a Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad a  polgármester választás eredményéről.

(6)  A polgármester a képviselő-testület előtt esküt tesz, és aláírja az esküokmányt. Az eskü szövegét a Helyi Választási Bizottság elnöke olvassa elő. A polgármester esküokmányát e rendelet 1/B. függeléke tartalmazza.

Rendkívüli ülés

7. §

(1)  A polgármester szükség esetén rendkívüli ülést hívhat össze.

(2)[17]     A polgármester köteles rendkívüli ülést összehívni:

1. a.) a települési képviselők 1/4-nek,

2.  b.) a képviselő-testület bármely bizottságának,

3. c.) a kormányhivatal vezetőjének indítványára.

(3)  [18]A (2) bekezdés a.) és b.) pontja szerinti indítványt írásban, szükséges aláírásokkal ellátva a polgármesternél kell előterjeszteni. Az indítványhoz mellékelni kell a javasolt napirendi pont(ok) előterjesztésé(i)t, amelyeknek meg kell felelniük az e rendeletben támasztott követelményeknek.

(4)  [19]A polgármester köteles a (2) bekezdés szerint indítványozott rendkívüli ülést 15 napon belüli időpontra összehívni, lehetőleg az előterjesztésben javasolt időpontra.

(5)  A rendkívüli ülés összehívásáról szóló meghívóhoz mellékelni kell az indítványt, az előterjesztéseket és a határozati javaslatokat.

Képviselő-testület üléseinek nyilvánossága, a zárt ülésre vonatkozó szabályozások

8. §

(1)  A képviselő-testület ülései - a (3) bekezdés kivételével - nyilvánosak.

(2)  A képviselő-testület nyilvános ülésein megjelenő polgárok a részükre kijelölt helyen foglalhatnak helyet és a tanácskozást nem zavarhatják. Ha a hallgatóság az ülést zavarja, az ülést levezető elnök a rendzavarót, vagy ha annak személye nem állapítható meg, a teljes hallgatóságot rendre utasíthatja, felszólíthatja a rendzavarás megszüntetésére, végső esetben pedig az ülésről kiutasíthatja. A képviselő-testület ülésén csak a tanácskozási joggal rendelkezők szólalhatnak fel.

(3)  A képviselő-testület:

a)[20] zárt ülést tart: önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági és kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén, továbbá az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor.

b)[21]Zárt ülést rendelhet el: a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor és a pályázat elbírálásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.

(4)[22] A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, meghívása esetén az érintett, a szakértő, továbbá a jegyzőkönyvvezetők vehetnek részt. A nemzetiségi önkormányzat elnöke kizárólag az általa képviselt nemzetiséget érintő ügy napirendi tárgyalásakor vehet részt zárt ülésen.

(5)  Zárt ülés tartását indítványozhatják:

a)   polgármester, alpolgármester,

b)   képviselő-testület tagjai,

c)   jegyző.

(6)  A zárt ülés anyagát kizárólag a következő személyeknek lehet átadni:

a)   a képviselő-testület tagjainak,

b)   a jegyzőnek, az aljegyzőnek,

c)   napirendi pontot tárgyaló bizottságok tagjainak,

d)   a polgármester döntése szerint az előterjesztés tárgyalására meghívott személyeknek,

e)[23] a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletét ellátó szerv vezetője részére,

g)   a napirendi pontot előkészítő, valamint végrehajtó személynek.

(7)[24]     Zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe az tekinthet be, aki a zárt ülésen részt vehet valamint a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletét ellátó szerv vezetője.

Képviselő-testület tisztségviselőjének megválasztása

9. §

(1)  A képviselő-testület a saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített szótöbbséggel társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2)  [25]A képviselő-testület a polgármester, illetve bármely települési képviselő javaslata alapján az alakuló, de  legkésőbb az alakuló ülést követő soron következő ülésén nyílt szavazással dönt a bizottsági elnöki tisztségek betöltéséről.

(3)  A titkos szavazás lebonyolítására a képviselő-testület tagjai közül 3 tagú szavazatszámláló bizottságot választ. A választás eredményét a szavazatszámláló bizottság elnöke hirdeti ki.

(4)  [26]A képviselő-testület az alakuló ülést követő soros testületi ülésén dönt a polgármester illetményéről, az alpolgármester, bizottsági elnökök, a települési képviselők, külső bizottsági tagok tiszteletdíjáról.

Az ülések éves munkaterve

10. §

(1)  A képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel elfogadott éves munkatervének megfelelően ülésezik, ezen kívül szükség szerint rendkívüli ülést tart.

(2)  A képviselő-testület évente július 1-től augusztus 15-ig munkaterv szerinti ülést nem tart.

(3)  A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni:

a)   képviselő-testület tagjaitól,

b)   képviselő-testület bizottságaitól, bizottsági tagjaitól,

c)   jegyzőtől,

d)   országgyűlési képviselőtől,

e)   nemzetiségi[27]  önkormányzattól,

f)   önkormányzati intézmények vezetőitől,

g)   helyi társadalmi szervezetek vezetőitől,

h)   közszolgáltatást végző szervezetektől.

(4)  A munkaterv tervezetét a jegyző a hivatal közreműködésével állítja össze, és azt a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

(5)  A munkaterv tartalmazza:

a) az ülések időpontját (hónap és nap megjelölésével),

b) az ülések napirendjét, továbbá az előterjesztések előadóit,

c) az előterjesztés előkészítésében közreműködő szerv, vagy személy megnevezését,

d) az előterjesztést véleményező bizottság(ok) megjelölését,

e) azon témák megjelölését, amelyek előkészítésénél lakossági fórum összehívása szükséges.

(6)  A jegyző gondoskodik arról, hogy a munkaterv a város polgárai számára megismerhető legyen.

(7) A munkatervet meg kell küldeni mindazoknak, akiktől az előkészítés során javaslatot kért, illetve kapott a jegyző. 

Ciklusprogram

11. §

A polgármester az Önkormányzat ciklusprogramját a képviselő-testület megalakulását (alakuló ülés) követő fél éven belül terjeszti a képviselő-testület elé, amely a testület megbízatásának időtartamára a településfejlesztés, a helyi közszolgáltatások szervezésének főbb céljait, feladatait tartalmazza.

Az ülés összehívása

12. §

A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze. A polgármester tartós akadályoztatása esetén az ülést az alpolgármester hívja össze. A képviselő-testület ülését a polgármester és az alpolgármester egyidejű tartós akadályoztatása, illetőleg a polgármesteri és alpolgármesteri tisztség betöltetlensége esetén az Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság elnöke hívja össze.

13. §

(1) A képviselő-testület össze kell hívni:

a.) – a munkatervben meghatározott időpontra,

b.) – a képviselők egynegyedének,

c.) – a képviselő-testület valamely bizottságának,

d.) – a könyvvizsgáló,

e.)[28]–a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletét ellátó szerv vezetője kezdeményezésére.

(2) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell a javasolt napirendet.

(3) Az ülést a kezdeményezés átvételétől számított 8. napon belül össze kell hívni.

(4) A képviselő-testületet  határozatképtelensége esetén 8 napon belüli időpontra ugyanazon napirendi pontok megtárgyalására újra össze kell hívni.

14. §

(1) Az ülés összehívása írásbeli meghívóval történik. A képviselő-testület ülése halasztást nem tűrő indokolt esetben telefonon is összehívható, melynek szükségességéről a polgármester saját hatáskörben dönt.

1. a) A telefonon történő összehívás esetén írásos anyag nem kerül előzetesen megküldésre a képviselőknek.

2. b) A telefonon összehívott rendkívüli képviselő-testületi ülés napirendi témájához kapcsolódó írásos előterjesztést a képviselő-testület tagjai az ülést megelőzően kapják kézhez.

c) A képviselő-testület tagjainak 30 perc áll rendelkezésére az írásos előterjesztés áttanulmányozására.

(2)  A képviselő-testület ülésére szóló meghívót a napirendek írásos anyagaival együtt úgy kell kézbesíteni, hogy azt a települési képviselők rendes ülés esetén az ülés előtt 5 nappal, rendkívüli ülés esetén az ülés kezdete előtt 48 órával megkapják. A települési képviselő írásos kérésére a - zárt ülés anyagainak kivételével - az írásos anyagokat online módon is meg lehet küldeni.

(3)  A képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről – a rendes ülést megelőzően 5 nappal, a rendkívüli ülés előtt 48 órával - a város lakóit a hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel és a város honlapján való megjelenítéssel értesíteni kell.

(4)  A képviselő-testület elé kerülő írásos előterjesztéseket és határozati javaslatokat – a zárt ülés anyagának kivételével – meg kell küldeni a Városi Könyvtárnak, ahol azokba az érdeklődő állampolgárok betekinthetnek.

(5)  A meghívónak tartalmaznia kell:

a)   az ülés minősítését (rendes, rendkívüli ülés),

b)   az ülés helyét, napját, kezdési időpontját,

c)   a javasolt napirendi pontokat,

d)   a napirendek előadójának megjelölését,

e)   az ülést összehívó aláírását, bélyegző lenyomatát, dátumot.

(6)  A meghívóhoz mellékelni kell:

a)   a határozati javaslat teljes szövegét,

b)   az előterjesztéseket,

c)   az addig beérkezett interpellációk tárgyát.

(7)  A képviselő-testület ülésére minden esetben meg kell hívni a települési képviselőket.

(8)[29]     A képviselő-testületi ülésekre meg kell hívni:

a)   a jegyzőt, aljegyzőt,

b)   a hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit,

c)   a város egyéni választókerületi országgyűlési képviselőjét,

d)   a bizottságok nem képviselő tagjait,

            e)[30]helyi nemzetiségi önkormányzat elnökét,

f)   a város díszpolgárait, helyi társadalmi és civil szervezetek képviselőit,

g)   helyi intézmények vezetőit,

h)   akiknek a jelenlétét jogszabály kötelezővé teszi, valamint akiknek a jelenléte a napirendi pont alapos és körültekintő tárgyalásához elengedhetetlenül szükséges.

(9)[31] Az (8) bekezdésben megjelölt meghívottak közül az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan tanácskozási jog illeti meg:

• - jegyzőt,

• - akinek a részvétele a napirend tárgyalásához szükséges (előkészítésben közreműködő osztályvezetők, érintett intézmények, szervek, szervezetek képviselői),

• - a tárgyalt napirendhez kapcsolódóan a Abony városban működő társadalmi szervek közül azokat, amelyek tevékenységi köre a tárgyalt napirendhez kapcsolódik,

• - a bizottság nem képviselő tagját, abban az esetben, ha a napirendi pontot a bizottság előterjesztésként javaslattal ellátva tárgyalta.[32]

(10)     A (8) bekezdés d)-h).pontban meghatározott meghívottak részére írásos előterjesztést csak ahhoz a napirendi ponthoz kell megküldeni, amelynek tárgyalásában érintettek, illetve amelyikhez meghívásuk kapcsolódik. A város egyéni választókerületi országgyűlési képviselője részére írásos előterjesztést kérésére email formájában meg kell küldeni.

(11)[33] A (8) bekezdés e) – h) pontban meghatározott meghívottak részére a meghívó elektronikus úton is kézbesíthető.

Előterjesztések rendje

15. §

(1)  Előterjesztések előkészítésének rendjét e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

16. §

A képviselő-testület működési szabályai

A napirend elfogadása, az ülés vezetése, az ülés elnökének jogköre

A napirendi pontok tárgyalása, a hozzászólások rendje

(1)[34]     A Képviselő-testület tagjainak száma 12 fő. Az önkormányzati képviselők névjegyzékét a 3. számú melléklet tartalmazza.

(2)[35]A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselőknek több, mint a fele (7 fő) jelen van.

(3) Az ülést a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, együttes távollét esetén az Ügyrendi és Közbiztonsági bizottság elnöke vezeti.

(4) Az ülés napirendjére és azok sorrendjére a polgármester tesz javaslatot.

(5) Az előterjesztett javaslatról a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(6)[36] A javaslathoz bármely települési képviselő, vagy bizottság módosító indítványt, napirendi javaslatot terjeszthet elő azzal, hogy a rendelet-tervezethez módosító indítványt írásban, az ülés napját megelőző munkanap 12:00 óráig lehet benyújtani a polgármesterhez. A Képviselő-testületi ülésen kizárólag a rendelet-tervezet szövegében mutatkozó koherencia zavarok és jogszabályi ütközések megszüntetése érdekében terjeszthet elő módosító indítványt.

(7)[37] A meghívóban nem szereplő napirendi javaslat testületi ülésen napirendre tűzéséről – amennyiben jogszabályi előírás alapján a döntés a következő munkaterv szerinti ülésig nem halasztható, vagy az önkormányzatnak különösen fontos érdeke indokolja – a képviselő-testület minősített többségű szavazattal dönt. Amennyiben a napirendi ponthoz kapcsolódó előterjesztés a testületi ülésen kerül kiosztásra e rendelet 14. § (1) bekezdés c.) pontjának alkalmazásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(8) Módosító indítványról a napirendi javaslat elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(9) Képviselő-testület ülésén a napirendek sorrendje:

a) napirend elfogadása,

b) napirend előtti felszólalás,

c) interpellációk,

d) képviselői kérdések,

e) előterjesztések.

(10) Az ülésvezető

a) megnyitja a képviselő-testület ülését,

b) megállapítja, hogy a képviselő-testület ülését e rendelet szabályai szerint hívták-e össze,

c) a jelenléti ív alapján megállapítja a jelenlévő települési képviselők számát, az ülés határozatképességét,

d) ismerteti a távollétüket bejelentőket,

e)[38]

f) előterjeszti az ülés napirendjének javaslatát.

(11) [39]

(12) [40]

(13) Az ülés vezetője a napirendi pont tárgyalásakor

a) szót ad a napirendi pont előadójának szóbeli kiegészítésre,

b) szót ad az előterjesztést megtárgyaló bizottság előadójának a bizottság döntésének ismertetésére,

c) igény szerint szót ad a bizottsági kisebbségi vélemény előadójának,

d) megnyitja a napirend vitáját,

e) a bejelentkezés sorrendjében ad szót,

f) lezárja a vitát, ha a napirendi ponthoz nincs több hozzászólás, vagy ha a képviselő-testület a vita lezárásáról döntött,

g) ismét szót ad a napirendi pont előadójának, hogy válaszoljon a vitában elhangzott hozzászólásokra,

h) a szavazást megelőzően ismerteti a határozati javaslatot,

i) elrendeli a szavazást,

j) kimondja a határozatot.

(14) A polgármester a vita során minden felvilágosítást köteles megadni. Véleményét a vita során önálló hozzászólásban nyilváníthatja ki.

(15)[41] Az előadóhoz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, illetve a napirendi pont vitájához hozzászólhatnak. A hozzászólás a jelentkezés sorrendjében történik.

(16) A jegyző és a könyvvizsgáló a vitában soron kívül is felszólalhat.

(17) Az ülés vezetője a napirendi pontok tárgyalásakor szükség esetén szünetet rendel el.

(18) Az ülés vezetője köteles szünetet elrendelni, ha a képviselő-testület vita nélkül hozott határozatával erről dönt.

(19) Az ülés vezetője gondoskodik az ülés rendjének fenntartásáról és a tanácskozás méltóságának megőrzéséről. Ennek során: figyelmezteti azt a felszólalót, aki eltér a tárgyalt napirendi ponttól, valamint ha a tanácskozáshoz nem illő, sértő módon nyilatkozik.

(20)[42] A napirend előtti felszólalások során a képviselő-testület tagjai egy alkalommal legfeljebb 5 perc időtartamban tehetik meg hozzászólásukat.

(21)[43] Az idő túllépése vagy a tárgytól való eltérés miatt a polgármester megvonhatja a szót a képviselőtől.

17. §

Bizottság(ok) véleményezési jogkörébe tartozó előterjesztést az illetékes bizottság(ok) előzetes véleménye nélkül csak akkor tárgyalhat a képviselő-testület, ha jogszabályi előírás alapján a döntés a következő munkaterv szerinti ülésre nem halasztható, vagy az önkormányzatnak különösen fontos érdeke indokolja.

18. §

(1) A képviselő-testület elé kerülő döntési javaslat módosítását (szövegszerű módosítás, szövegrész törlés, kiegészítés) a polgármester az alpolgármester, a képviselők, és a  bizottságok kezdeményezhetik.

(2) A módosító javaslatot szövegszerűen, döntési javaslatba illeszthető módon kell megfogalmazni és ismertetni, ennek hiányában a módosító javaslat nem bocsátható vitára.

(3)[44] Ügyrendi hozzászólás a képviselő-testület levezetésével kapcsolatos kérdésekben soron kívül kezdeményezhető.

A vita lezárása, döntéshozatal és a szavazás szabályai

19. §

(1) A hozzászólások elhangzását követően az ülés elnöke a vitát lezárja. Ezt követően - ügyrendi hozzászólás kivételével - további hozzászólásra nincs lehetőség.

(2) A vita lezárása után az előterjesztő reagál a felvetésekre.

20. §

(1)[45] A képviselő-testület döntésével rendeletet alkot, határozatot hoz. A képviselő-testület számozott határozat nélkül jegyzőkönyvi rögzítéssel dönt: napirendi pontok elfogadásáról, szünet elrendeléséről, ügyrendi kérdésekben.

(2)[46] A képviselő-testület  döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére, vagy bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület vita nélkül köteles dönteni. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

(3) Ha törvény, vagy helyi rendelet mást nem ír elő, a javaslat elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

(4)   Minősített többség kell az alábbi ügyek elfogadásához:

a)   rendeletalkotáshoz,

b)[47]          a képviselő-testület és szervei szervezetének és működésének meghatározásához, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás, fegyelmi eljárás során hozott határozathozatalhoz,

c)[48] önkormányzati társulás létrehozásához, megszüntetéséhez, abból történő kiváláshoz, a társulási megállapodás módosításához, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozáshoz, abból való kiváláshoz,

d)[49]megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz, abból történő kiváláshoz,

e)   intézmény alapításához, átalakításához, megszüntetéséhez,

f)   alapítvány létrehozásához, alapítványhoz történő hozzájárulás esetén,

g)   a képviselő-testület hatáskörének átruházásához,

h)   kitüntetés, díszpolgári cím adományozásához,

i)    zárt ülés 8. § (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott elrendeléséhez,

j)    titkos szavazás elrendeléséhez,

          k)[50] Két Torony kötvénycsomag által biztosított forrás felhasználásáról szóló döntések,

l)[51]  a képviselő-testületi tag döntéshozatalból való kizárásához, az összeférhetetlenség, valamint méltatlanság megállapításához, a képviselői megbízatás megszűnéséről való döntéshez,

         m)[52] egyéb jogszabályokban meghatározott esetekben.

(5)[53] Minősített többséghez a megválasztott képviselőknek több, mint felének (7 fő) az igen szavazata szükséges.

(6) Ha a javaslat nem kapta meg a szükséges számú igen szavazatot, a javaslat elutasítottnak minősül. Ha az adott ügyben sürgős, halaszthatatlan érdemi döntés szükséges - és jogszabály másként nem rendelkezik - a képviselő-testület a polgármester, bármely képviselő, javaslatára egyszerű szótöbbséggel dönthet arról, hogy folytatja-e tovább a tárgyalást, vagy a témát későbbi időpontban újra tárgyalja.

21.§

(1)  Az előterjesztés vitájának lezárását követően az ülés vezetője szavazásra bocsátja a módosító indítványokat, valamint az előterjesztésben szereplő határozati javaslatokat és/vagy rendelettervezetet.

(2)  A képviselő-testület a módosító indítványokról külön-külön szavaz, amennyiben nem állnak ellentétben a már elfogadott módosító indítványokkal.

(3)  Végül az ülés vezetője a módosító indítványokkal korrigált határozati javaslatot vagy rendelet-tervezetet teszi fel szavazásra.

(4)  Azon napirendi pont esetében amelynek tárgyalása megtörtént, de döntéshozatalra határozatképtelenség miatt nem került sor, az ülés elnöke szünetet rendel el, és ha a szünet után a határozatképesség helyre áll, a napirendi pont döntéshozatalával folytatódik az ülés.

(5)  Amennyiben nem határozatképes az ülés, az ülést be kell zárni. A döntéssel le nem zárt napirendekkel kapcsolatos határozathozatalra a következő ülésen kerül sor. Ekkor a napirendet a szavazással kell folytatni.

22. §

(1) A képviselő-testület döntéseit - ha jogszabály mást nem ír elő - nyílt szavazással hozza.

(2) A szavazás gépi úton (számítógépi rögzítéssel), vagy kézfelemeléssel történik. A szavazat "igen", "nem", "tartózkodom" lehet.

(3)[54] Név szerinti szavazást kell tartani közbeszerzési eljárásban való testületi döntéshozatal során, ha azt egyéb jogszabály előírja, továbbá az önkormányzati képviselők egynegyedének indítványára. Név szerinti szavazás elrendelését a polgármester, az alpolgármester, és bármely képviselő kezdeményezheti. Ugyanazon döntési javaslat esetében egy alkalommal lehet név szerinti szavazást javasolni.

(4) Név szerinti szavazás elrendeléséről a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(5) Név szerinti szavazás esetén az ülés elnöke a névsor szerint szólítja a képviselőket, akik "igen", "nem", "tartózkodom" nyilatkozattal szavaznak.

(6) A jegyző a szavazatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét átadja az ülés elnökének, aki kihirdeti a szavazás eredményét. A név szerinti szavazás eredményét tartalmazó iratot az ülés elnöke és a jegyző írja alá.

22/A. §[55]

1.  (1) Amennyiben a képviselő-testületi tag a havonta, munkaterv szerint tartott ülésekre vonatkozóan a  testületi döntések meghozatalának legalább 50 %-ában nem vesz részt –     ide nem értve az igazolt távolléteket –, a következő két hónapban a   képviselői       minőségében megillető tiszteletdíjának 75 - 75 %-a illeti meg. 

2. 
   

(2)[56] A hiányzás jellegének igazolt vagy igazolatlan minősítése a polgármester feladata. A polgármester köteles igazolatlan távollétnek minősíteni azt az 1/A. § 2. b)-c) pont szerinti távollétet is, amelyet az érintett képviselő a mulasztásra okot adó körülményről való tudomásszerzését követő két munkanapon belül előzetesen jelezni elmulasztott. Az előzetes jelzést írásban a polgármester telefonjára SMS-ben, vagy az abony@abony.hu e-mail címre küldött elektronikus levélben kell megtenni.

(3)[57] Amennyiben a képviselő-testületi tag nem tesz eleget a 20. § (2) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettségének, az érintett képviselőt a következő 6 hónapban a képviselői minőségében megillető tiszteletdíjának a 75-75%-a illeti meg.

23.§

(1)[58] Titkos szavazás tartható az Mötv-ben meghatározott ügyekben. Titkos szavazást a képviselő-testületi ülésen bármely települési képviselő kezdeményezheti, melyről a testület - vita nélkül - minősített szótöbbséggel dönt.

(2) A titkos szavazás szavazólapok alkalmazásával történik

(3) A titkos szavazás lebonyolítására a képviselő-testület minősített többségű szavazatával tagjaiból 3 fős (1 elnök, 2 bizottsági tag) szavazatszámláló bizottságot hoz létre. A bizottság elnökének és tagjainak elsősorban az Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság képviselő tagjai közül kell javasolni.

(4)  A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, szavazófülke, illetve erre a célra rendszeresített és hitelesített urna igénybevételével történik.

(5)  A szavazás lebonyolításának technikai feltételeit a jegyző biztosítja.

(6)  A szavazatszámláló bizottság a szavazatok összeszámolása után megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, a szavazás eredményét. A szavazás eredményét a bizottság elnöke hirdeti ki.

(7)  A szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amelyet a szavazatszámláló bizottság tagjai írnak alá. A titkos szavazás felhasznált szavazólapjait a jegyzőkönyv mellett zárt borítékban 4 évig kell megőrizni.

Döntések kihirdetése

24. §

(1)[59]Az önkormányzati rendeleteket a helyben szokásos módon kell kihirdetni.

(2)  Hatályos rendeleteket és határozatokat a képviselők és a lakosság számára a Polgármesteri Hivatal Titkárságán[60] és a Városi Könyvtárban hozzáférhetővé kell tenni.

(3)[61] A rendeleteket és a határozatokat évente külön-külön növekvő sorrendben kell nyilvántartani. A nyílt és zárt ülésen hozott határozatokról külön nyilvántartást kell vezetni.

III. fejezet

Képviselői felvilágosítás-kérés

25. §

Interpelláció

(1)  Az interpelláció olyan önkormányzati ügyben benyújtott előterjesztés, amely problémát tár fel és arra kér választ, hogy az mikor szüntethető meg, vagy valamilyen mulasztás, helytelen gyakorlat, panasz orvoslását kéri.

(2)  A képviselő-testület ülésén a települési képviselő interpellációt intézhet a

a)   polgármesterhez,

b)   alpolgármesterhez,

c)   jegyzőhöz,

d)   a bizottságok elnökeihez,

e)[62]

(3)  Az interpellációt – az ülést megelőzően legalább 3 munkanappal - a polgármesternél kell írásban benyújtani.

(4)  Az interpellációnak tartalmaznia kell:

a)   az interpelláló nevét,

b)   az interpelláció címzettjét,

c)   az interpelláció tárgyát.

(5)  Az interpelláló interpellációja tartalmát a képviselő-testület ülésén szóban ismertetheti és kiegészítheti.

(6)  Az interpellációra a képviselő-testület ülésén kell érdemi választ adni. Az interpellált személy indokolt esetben 15 napon belül írásban is válaszolhat. Az írásbeli választ minden képviselőnek meg kell küldeni.

(7)  Írásban adott választ a következő rendes képviselő-testületi ülés napirendjére kell tűzni, melynek során az interpelláció címzettje írásbeli válaszának tartalmáról tájékoztatja a képviselő-testületet.

(8)  A válaszadást követően az interpelláló viszontválaszt adhat, melyben nyilatkozik arról, hogy a kapott választ elfogadja-e, majd a képviselőt-testület vita nélkül dönt a válasz elfogadásáról.

(9)  Ha az interpellációra adott választ a települési képviselő nem fogadja el, a képviselő-testület dönt annak elfogadásáról. Ha a választ a képviselő-testület sem fogadja el, az ügy további vizsgálat és javaslattétel céljára a képviselő-testület által kijelölt bizottság elé utalandó. A bizottság állásfoglalását és/vagy határozati javaslatát a következő ülésen terjeszti elő, amelyről a képviselő-testület határoz.

(10)     Az interpelláció kivizsgálásába az interpelláló képviselőt be kell vonni.

(11)     Az interpellációról a jegyző nyilvántartást vezet.

Képviselői kérdés

26. §

(1)  A kérdés önkormányzati hatáskörbe tartozó bármely (pl. szervezeti, működési,

          döntés-előkészítési stb.) ügyben történő felvetés vagy tudakozódás.

(2)  Települési képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottságok elnökeihez intézhet kérdést, amelyre az ülésen szóban vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni.

(3)  A kérdésre adott válasz elfogadásáról sem a képviselő, sem a képviselő-testület nem dönt.

IV. fejezet

A képviselő-testületi ülések dokumentálása

A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve

27. §

(1)     A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. Az ülésen elhangzottakat hangfelvételen is rögzíteni kell.

(2)     Jegyzőkönyv tartalmazza:

a)   jegyzőkönyv megnevezést, az ülés helyét, időpontját,

b)   a megjelent és igazoltan, vagy igazolatlanul távolmaradt települési képviselők nevét, meghívottak és az ülésen tanácskozási joggal résztvevők nevét, a jegyzőkönyvvezető nevét,

c)   az elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat,

d)   a képviselői hozzászólások, a képviselői kérdések rövid tartalmát,

e)   napirendi pontonként az előadó és felszólaló nevét, a felszólalás kivonatos tartalmát, a tanácskozás lényegét,

f)   bármely települési képviselő kérésére hozzászólása szószerinti rögzítését,

g)   a döntéshozatal módját,

h)   a hozott döntések pontos szövegét,

i)    a szavazás számszerű eredményét,

j)    az elnök intézkedéseit,

k)   a jegyző írásbeli és szóbeli jelzését,

l)    a képviselő-testület ülésén történt fontosabb eseményeket,

m)  a polgármester és a jegyző aláírását,

n)[63]

(3)     A jegyzőkönyvhöz csatolandó:

a)   meghívó,

b)   jelenléti ív,

c)   előterjesztések, interpellációk, képviselői kérdések,

d)   névszerinti szavazásról készült névsor,

e)   a jegyző törvényességi észrevételét,

f)   az interpellációra és a kérdésre utólag adott választ,

g)   a titkos szavazásról készül jegyzőkönyv,

h)[64]

i)    az írásba foglalt vélemény, javaslat, hozzászólás,

j)    az elfogadott  - a polgármester és jegyző sajátkezű aláírásával ellátott – rendeletet.

(4)     Zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül, melybe csak azok tekinthetnek bele, akik a képviselő-testület zárt ülésein részt vehetnek.

Jegyzőkönyv elkészítése és felterjesztése

28. §

(1)[65] A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá.

(2)[66]     A jegyzőkönyvet – mellékleteivel együtt – az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletét ellátó szervnek.

(3)  A jegyzőkönyv 1-1 példányát – zárt ülés jegyzőkönyvének kivételével – a lakosság számára a Városi Könyvtárban, a települési képviselők számára a Polgármesteri Hivatal Titkárságán[67] hozzáférhetővé kell tenni.

(4)[68]Az ülésen készült hangfelvételt a jegyzőkönyvekkel azonos ideig kell megőrizni, meghallgatására, másolat készítésére vonatkozóan a jegyzőkönyvre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(5)  A jegyzőkönyvet évente be kell köttetni és irattárba kell helyezni.

(6) Az előterjesztéstől eltérően hozott határozatokat a képviselő-testület tagjai részére ki kell adni a következő képviselő-testületi ülésen.

V. fejezet

A települési képviselő[69]

A képviselő-testület tagjainak jogállása

29.§

(1)[70]     A képviselő jogállását az Alaptörvény a Mötv. és a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény rendelkezései határozzák meg. A települési képviselők jogai és kötelességei azonosak.

(2)  A képviselő Abony Város egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választók érdekeit.

A települési képviselő jogai

30.§

(1)  Részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, meghozatalában, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében.

(2)  E rendeletben foglaltak szerint interpellációt, illetve kérdést nyújthat be.

(3)  Kérésére az írásban benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, illetőleg kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben.

(4)  Tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén. Javasolhatja bármely bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni, és tárgyalására a települési képviselőt is meg kell hívni. Kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek a helyi nemzetiségi[71]önkormányzat testületének – a képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését.

(5)  Megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet.

(6)  A képviselő-testület a hivataltól igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést. Közérdekű ügyekben kezdeményezheti a hivatal intézkedését, amelyre a hivatal 15 napon belül érdemi választ köteles adni. Amennyiben a válaszban leírt intézkedéseket nem tartja kielégítőnek a polgármester intézkedését igényelheti.

(7)  A képviselőt, a bizottság elnökét, a bizottság tagját, külön rendeletben meghatározott tiszteletdíj illeti meg.

A települési képviselő kötelessége

31.§

(1)    A települési képviselő köteles aktívan és felkészülten részt venni a képviselő-testület és a bizottságok munkájában.

(2) A személyével szemben felmerült összeférhetetlenségi ok, személyes érintettség bejelentése.

(3)    A települési képviselő köteles a tudomására jutott szolgálati és hivatali titkot megőrizni, mely kötelezettsége megbízatásának megszűnését követően is fennáll.

(4)    Köteles rendszeres kapcsolatot tartani választóival, a lakosság önszerveződő közösségeivel, társadalmi szervezetekkel.

(5)    Köteles előzetesen írásban, vagy szóban bejelenteni és indokolni a polgármesternek, ha a képviselő-testület vagy annak bizottsági ülésén való részvételében, vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van.

(6) A magánéletben olyan magatartás tanúsítása, amely összeegyeztethető a képviselői minőségével, közéleti tevékenységével.

A tanácsnok

32.§[72]

VI. fejezet

A képviselő-testület bizottságai

A bizottság jogállása és az állandó bizottság

33.§

(1)  A képviselő-testület feladatinak hatékonyabb, eredményesebb ellátása érdekében állandó és ad-hoc bizottságokat hoz létre.

(2)  A bizottságok általános feladata:

a)   feladatkörében előkészíti a képviselő-testület döntéseit, szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását,

b)   dönt a hatáskörébe utalt ügyek esetében,

c)   javaslatot tesz – saját szakterülete vonatkozásában – a költségvetési koncepció és az önkormányzat éves költségvetése összeállításához és figyelemmel kíséri azok végrehajtását,

d)   a képviselő-testület döntéseinek előkészítése érdekében megvitatja és állást foglal a feladatkörébe tartozó ügyekben,

e)   Véleményezi a bizottság feladatkörét érintő előterjesztéseket. A képviselő-testület munkatervében számára meghatározott feladatok tárgyában előterjesztést nyújt be.

f)   Közreműködik a feladatkörébe tartozó önkormányzati rendeletek és határozatok előkészítésében. Az egyes bizottságok feladatkörébe tartozó rendelet-tervezetet az érintett bizottság köteles véleményezni.

g)   Feladatkörében ellenőrzi a képviselő-testület hivatalának, a képviselő-testület döntéseinek az előkészítésére, illetőleg végrehajtására irányuló munkáját. Ha a bizottság a hivatal tevékenységében a képviselő-testület álláspontjától, céljaitól való eltérést, az önkormányzati érdek sérelmét, vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észleli, a polgármester intézkedését kezdeményezheti.

(3)  A bizottság önálló kapcsolatot létesíthet és tarthat fenn más önkormányzatok bizottságaival és szakterületéhez kapcsolódó intézményekkel, szervezetekkel.

34. §

(1)  A bizottságok létrehozásáról, megszüntetéséről, nevének meghatározásáról a bizottság létszámáról a képviselő-testület minősített többséggel dönt.

(2) A bizottság tagjainak több, mint felét a képviselők közül kell választani. A képviselő-testület a bizottság képviselő tagjai közül elnököt választ. A bizottságok a bizottság tagjai közül az elnök helyettesítésére elnök-helyettest választanak.

(3)  A bizottsági tagokra és elnökökre bármely települési képviselő javaslatot tehet. A bizottsági tagok és elnök megválasztásához, felmentéséhez minősített többség szükséges.

(4) A bizottság elnöke képviseli a bizottságot, összehívja és vezeti annak üléseit, megszervezi a bizottság munkáját. A bizottság elnöke a bizottság határozatképessége, döntéshozatala szempontjából bizottsági tagnak tekintendő.

(5)[73] A bizottság elnök-helyettese segíti a bizottság elnökének munkáját, felkérése alapján, illetve az elnök akadályoztatása esetén ellátja az elnöki feladatokat. A bizottság elnök-helyettese a bizottság határozatképessége, döntéshozatala szempontjából bizottsági tagnak tekintendő. Az elnök-helyettesi tisztség nem jár kiemelt tiszteltdíjjal.

         (6) A bizottság tagjának megbízatása megszűnik:

a) lemondással,

b) a képviselő-testület megbízatásának megszűnésével,

c) a képviselői mandátum megszűnésével,

d) összeférhetetlenség kimondásával,

e) visszahívással.

(7)  A bizottságok nem képviselő tagjai a képviselő-testület előtt esküt tesznek. A bizottság nem képviselő tagjainak esküokmányát e rendelet 1/C függeléke tartalmazza.

(8) A bizottságok tagjai kötelesek a tudomásukra jutott állami, szolgálati, illetőleg magán- és üzleti tikot megőrizni.

(9)  A bizottságra átruházott hatásköröket e rendelet 4.számú melléklete tartalmazza.

(10)[74] A bizottság nem képviselő tagja a választást követő 30 napon belül, majd ez követően kétévente, az esedékesség évében június 30-ig vagyonnyilatkozatot köteles tenni. A bizottság nem képviselő tagja saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élők vagyonnyilatkozatát.

Ideiglenes (ad-hoc) bizottság

35.§

(1)  A képviselő-testület az általa meghatározott célfeladatok elvégzésére ideiglenes (ad-hoc) bizottságot is létrehozhat.

(2)  A bizottság részletes feladatait a képviselő-testület határozza meg.

(3)  Az ad-hoc bizottságra egyebekben a bizottságokra vonatkozó szabályok irányadók.

(4)  Az ad-hoc bizottságban végzett munkáért külön díjazás nem jár.

Bizottság működésének szabályai

36.§

(1) [75]A Bizottság ülésének összehívására, működésére, nyilvánosságára, határozatképességére és határozathozatalára, döntésének végrehajtására, a bizottság tagjainak kizárására, a bizottság üléséről készült jegyzőkönyv tartalmára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kizárásról a bizottság dönt, továbbá a jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá. A jegyző tizenöt napon belül köteles a jegyzőkönyvet megküldeni a kormányhivatalnak.

2.  (2) A bizottság éves munkaterv alapján működik, amelyet a képviselő-testület éves munkatervének meghatározását követően 30 napon belül készít el.

3. (3) A bizottság ülését az elnök, illetve tartós akadályoztatása esetén az elnök-helyettes   

hívja össze és vezeti. Az előbbiek tartós akadályoztatása miatt a bizottság összehívásáról a polgármester gondoskodik, ha a bizottsági döntés elmaradása önkormányzati érdeksérelemmel járna.

(4) [76]A bizottságot a képviselő-testület határozatára, a bizottsági tagok egynegyedének indítványára, vagy más bizottság határozatában foglalt indítványra a megjelölt határidőre össze kell hívni. A polgármester indítványára történő összehívás esetén a bizottságot az indítvány kézhezvételétől számított nyolc napon belüli időpontra kell összehívni.

5. (5) A bizottság azon előterjesztéseket, amelyek e rendelet melléklete szerint véleményezési jogkörébe tartoznak köteles véleményezni.

6. (6) A települési képviselő, vagy a képviselő-testület más bizottságai kérésére bizottság feladatkörébe tartozó ügy tárgyalását a bizottság legközelebbi rendes ülése elé kell terjeszteni, s arra az indítványozót meg kell hívni.

7. (7) A bizottság ülései – a zárt ülésre vonatkozó rendelkezések szerinti kivételekkel – nyilvánosak.

8. (8) A bizottság üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni a polgármestert, alpolgármestert, jegyzőt, valamint a bizottság ügyrendjében megjelölt személyeket.

9. (9) A bizottsági ülésre meg kell hívni mindazon személyeket, akiknek a jelenléte a napirendi pont alapos és körültekintő tárgyalásához elengedhetetlenül szükséges.

10. (10) A bizottság ülésére szóló meghívót a napirendek írásos anyagaival együtt úgy kell kézbesíteni, hogy azt a bizottság tagjai rendes ülés esetén az ülés előtt legalább 5 nappal, rendkívüli ülés esetén az ülés kezdete előtt legalább 48 órával megkapják. A bizottsági ülés telefonon is összehívható, melyre a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a szükségesség kérdésében a bizottság elnöke dönt.

11. (11) A bizottsági ülés helyét, idejét és napirendjét tartalmazó meghívót a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján rendes ülés esetén 5 nappal, rendkívüli ülés esetén 48 órával az ülés kezdete előtt ki kell függeszteni. A tárgyalandó napirendek anyagait a települési képviselők számára hozzáférhetővé kell tenni a Polgármesteri Hivatal Titkárságán[77].

12. (12) A bizottság egyes napirendjeit más bizottsággal együttes ülésen is megtárgyalhatja. Az együttes ülés szabályait a rendelet 5. számú melléklete tartalmazza.

13. (13) Az együttes bizottsági ülés döntéshozatalát, határozatképességét bizottságonként külön kell vizsgálni.

14. (14) Az együttes bizottsági ülés vezetésében és jegyzőkönyv-vezetésében a bizottságok elnökei állapodnak meg.

15. (15) A bizottságok munkáját a jegyző segíti az alábbiak szerint:

    1. a) elkészíti a képviselőtestület munkaterve alapján a bizottságok munkatervét,

    2. b) gondoskodik az ülés meghívójának és előterjesztéseinek összeállításáról és kiküldéséről,

    3. c) az átruházott hatáskörben hozott határozatokat 3 napon belül – törvényességi ellenőrzés után – megküldi a polgármesternek, felfüggesztési jogának gyakorlása végett,

    4. d) elkészíti a bizottsági ülés jegyzőkönyvét.

36/A. §[78]

1. (1) Amennyiben a bizottsági tag a havonta, munkaterv szerint tartott ülésekre vonatkozóan a bizottsági döntések meghozatalának legalább 50 %-ában nem vesz részt – ide nem értve az igazolt távolléteket –, a következő két hónapban a bizottsági tagságával összefüggő tiszteletdíjának 75 - 75 %-a illeti meg.

(2) Az (1) pontban foglaltak a külsős bizottsági tagokra is érvényesek.

3. (3) A bizottsági elnök köteles írásban jelenteni a képviselő-testületnek, amennyiben a bizottságának bármely tagja a megelőző 3 hónapban a bizottsági döntéshozatalok 70 %-ában nem vett rész.

(4) [79]  A hiányzás jellegének igazolt vagy igazolatlan minősítése a bizottsági tagok tekintetében az elnök, az elnök tekintetben a polgármester feladata. Az elnök, illetve a polgármester köteles igazolatlan távollétnek minősíteni azt az 1/A. § 2. b)-c) pont szerinti távollétet is, amelyet az érintett képviselő a mulasztásra okot adó körülményről való tudomásszerzést követő két munkanapon belül előzetesen jelezni elmulasztott. Az előzetes jelzést írásban, a polgármester telefonjára SMS-ben, vagy az abony@abony.hu e-mail címre küldött elektronikus levélben kell megtenni.

(5) [80]Ha a bizottsági tag nem tesz eleget a 20. § (2) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettségének, az érintett tagot a bizottsági tagságával összefüggő tiszteletdíjának a 75-75%-a illeti meg átruházott hatáskörben való döntés esetén a követező 6 hónapban, egyéb döntés esetén a következő 3 hónapban.

VII. fejezet

Képviselő-testület tisztségviselői

A polgármester

37. §

(1)      A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő.

(2)     A polgármester foglalkoztatási jogviszonya választással létrejövő, sajátos főfoglalkozású közszolgálati jogviszony.

(3)      A polgármester a képviselő-testület elnöke, aki felelős az önkormányzat egészének működéséért.

(4)      A képviselő-testület a vonatkozó jogszabály keretei között:

a)   a Pénzügyi  és az Ügyrendi és Közbiztonsági  Bizottság javaslata alapján dönt az illetményéről,

          b)   bármely települési képviselő és bizottság kezdeményezésére a polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége vagy mulasztása miatt – az Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság véleményének előzetes kikérését követően –fegyelmi eljárást kezdeményezhet, melyben minősített többséggel dönt.

(5)      A polgármester a jogszabályban megjelölt összeférhetetlenségi okot két napon belül jelzi az Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság elnökének. A polgármester a külön jogszabályban meghatározott államigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felel.

           (6)       A polgármester fogadónapot tart.

A polgármester feladata

38.§

(1)   A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai különösen:

a)   összehívja és vezeti a képviselő-testület üléseit,

b)   biztosítja a képviselő-testület, demokratikus széles nyilvánosság melletti működését,

c)   képviseli a képviselő-testületet,

d)   az önkormányzati rendeleteket, valamint a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvet a jegyzővel együtt aláírja,

e)   segíti a települési képviselők munkáját.

(2)   A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő kiemelt feladatai:

a)   kötelező jelleggel indítványozza a bizottság összehívását,

b)   felfüggeszti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület  döntésével, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. Amennyiben a bizottság az érdeksérelmet nem állítja helyre, a felfüggesztett döntést a képviselő-testület soron következő rendes ülése elé kell terjeszteni.

c)   a bizottsági döntéshozatalnál a bizottsági elnök esetében dönt a kizárásról, ha az ügy a bizottság elnökét vagy hozzátartozóját érinti,

d)   feladategyeztető megbeszélést tart a bizottság elnökei részére,

e)   ellátja a bizottságok rendszeres tájékoztatását.

(3)   A polgármesternek a hivatal irányításával kapcsolatos kiemelt feladatai:

a)   a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait, az önkormányzat munkájának szervezésében a döntések előkészítésében és végrehajtásában,

b)   a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a polgármesteri hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására,

c)   az általa meghatározott körben egyetértési jogot gyakorol a jegyző hatáskörébe tartozó kinevezés, vezetői megbízás, felmentés, vezetői megbízás visszavonása, valamint a jutalmazás tekintetében.

(4)   A polgármesternek a saját feladatköre tekintetében különösen:

a)   dönt a jogszabályok által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatáskörei gyakorlását átruházhatja,

b)   a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét,

c)   gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat a jegyző és egyéb önkormányzati intézményvezetők tekintetében,

d)   szervezi a településfejlesztés és a közszolgáltatás feladatkörébe tartozó feladat megoldását.

           (5) [81]Amennyiben a Képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester a – a Mötv. 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével – döntést hozhat. A polgármester a döntésről a Képviselő-testületet a következő ülésén tájékoztatja.

            (6) [82]A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a Mötv 42.§-ban meghatározott ügyek kivételével dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:

a.) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 83. § (3) (4) bekezdései szerinti, az önkormányzat által működtetett oktatási intézmények feladatának megváltoztatásával és nevének megállapításával kapcsolatos véleményezés,

b.) önkormányzati támogató vélemény adása pályázat benyújtásához, beruházás megvalósításához, amennyiben nem igényel önkormányzati forrást,

c.) válasz adása előzetes vitarendezési eljárásban (Kbt. 79.§ (3) bek.).

       (7) [83]A polgármester részletes feladat és hatáskörét a jogszabályok és a képviselő-testület döntései határozzák meg.

Az alpolgármester

39.§

(1)      A képviselő-testület saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára, a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére alpolgármestert választ.

(2)      Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.

(3)      Az alpolgármester fogadónapot tart.

A jegyző, aljegyző

40.§

(1)[84] A polgármester – pályázat alapján határozatlan időre – a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki.

(2) A jegyző vezeti a Polgármesteri Hivatalt és gyakorolja - a hivatal dolgozói tekintetében - a munkáltatói jogokat.

(3) Gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról.

(4) Dönt a hatáskörébe utalt ügyekben, e körben szabályozza a kiadmányozás rendjét.

(5) Döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó közigazgatási ügyeket, és dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket neki a polgármester átad.

(6) Tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testület és a bizottságok ülésein.

(7) Jelzési kötelezettsége van, ha a képviselő-testület, a bizottság, valamint a polgármester döntésénél jogszabálysértést észlel.

41.§

(1)[85]A polgármester a jegyző javaslatára aljegyzőt nevez ki a jegyző helyettesítésére, a jegyző által meghatározott feladatok ellátására. A kinevezés határozatlan időre szól.

(2) Az aljegyző tekintetében az egyéb munkáltatói jogokat a jegyző gyakorolja.

(3) Az aljegyző a jegyző helyettesítése során a jegyző nevében jár el.

(4) Az aljegyző konkrét feladatait a jegyző külön határozza meg.

(5)[86] A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére a jegyzői feladatokat, legfeljebb hat hónap időtartamra – amennyiben a jegyzői képesítésre vonatkozó szabályoknak megfelel – a polgármesteri hivatal Titkárságának megbízott vezetője látja el.

VIII. fejezet

A Polgármesteri hivatal jogállása

42.§

(1) A képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint az közigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására egységes hivatalt hoz létre.

(2) A Polgármesteri Hivatal jogi személy. A hivatal az önkormányzat feladataihoz igazodó szervezeti tagozódással működik.

(3) A képviselő-testület a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódását, munka, valamint ügyfélfogadási rendjét e rendelet 6. sz. mellékletében foglaltak szerint határozza meg.

(4) A Polgármesteri Hivatal - állami költségvetés szakfeladat rendjének és szám-rendszerének megfelelő - alaptevékenységi körét a 7. sz. melléklet tartalmazza.

IX. fejezet

Lakossági kapcsolatok

43.§

(1) Szervezett formái:

- közmeghallgatás,

- lakossági fórum,

- polgármesteri, alpolgármesteri fogadónap,

- képviselői fogadónap,

- képviselő-testületi bizottságok ülései,

- Abonyi Napló,

- jegyzői fogadónap.

(2) A képviselő-testület évente egyszer közmeghallgatást tart a Városháza dísztermében.

(3) A képviselők és a Polgármesteri Hivatal szükség szerint lakossági fórumokat tarthatnak elsősorban városrendezési tervek elfogadása előtt, vagy egyes városrészeket érintő, közérdekű kérdések megtárgyalása előtt.

(4) A közmeghallgatás, lakossági fórum időpontját, helyét, témáját közhírelni kell. A közhírelést a közmeghallgatás, illetve a lakossági fórum előtt legalább 5 nappal korábban meg kell tenni.

(5) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(6)[87] A polgármester és az alpolgármester minden hétfőn 15-18-óráig fogadónapot tart.

(7) A képviselők az általuk bejelentett időpontban fogadónapot tarthatnak.

X. fejezet

Együttműködés a helyi nemzetiségi önkormányzattal[88]

44. §

(1) Abony Város Önkormányzata a nemzetiségi jogok[89] biztosítása, történelmi hagyományai, nyelvük ápolása és fejlesztése, tárgyi és szellemi kultúrájuk megőrzése és gyarapítása érdekében szorosan együttműködik a Helyi Nemzetiségi Önkormányzattal.

(2)[90] A képviselő-testület és a helyi nemzetiségi önkormányzat közötti együttműködésről szóló, Abony Város Önkormányzata és az Abony Város Roma Nemzetiségi Önkormányzat között létrejött megállapodást az SZMSZ 10. számú melléklete tartalmazza.

(3)[91] A helyi nemzetiségi önkormányzat a költségvetését határozatban állapítja meg.

(4)[92] Külön megállapítja az átruházandó feladat- és hatásköröket, valamint azokat az ügyköröket, amelyekben a Roma Nemzetiségi Önkormányzat előzetesen véleményt nyilvánít.

(5)[93] A polgármester és a jegyző szükség szerint egyeztető megbeszélést folytat a Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnökével.

(6)[94] Ha a nemzetiségi önkormányzat jogainak gyakorlásához a képviselő-testület döntése szükséges, a nemzetiségi önkormányzat erre irányuló kezdeményezését a képviselőtestület a következő ülésén napirendre tűzi. Amennyiben a döntés az önkormányzat más szervének hatáskörébe tartozik, akkor az a kezdeményezés benyújtásától számított 30 napon belül köteles döntést hozni.

(7)[95] A nemzetiségi önkormányzatot be kell vonni az őt érintő kérdésekben az előterjesztések előkészítésébe.

(8)[96] A képviselő- testület az együttműködés keretén belül, a helyi nemzetiségi önkormányzat részére biztosítja a testületi működésének feltételeit, különösen a működéshez szükséges helyiséghasználatot, a postai, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatok ellátását, ideértve az ezzel járó költségek viselését is. E feladatok végrehajtásáról a Polgármesteri Hivatal gondoskodik.

XI. fejezet

A Gazdálkodás alapkérdései

45.§

(1) Az önkormányzat feladatai ellátásának gazdasági alapja az önkormányzat saját tulajdona. Költségvetési bevételeivel, kiadásaival önállóan gazdálkodik.

(2) Az önkormányzat költségvetése az államháztartás része, ahhoz teljes pénzforgalmával kapcsolódik. Az önkormányzat költségvetése az állami költségvetéstől elkülönül, ahhoz az állami támogatásokkal és más költségvetési kapcsolatokkal kötődik.

(3) Az önkormányzat a képviselő-testület által jóváhagyott - programokra alapozott éves költségvetési rendelet alapján gazdálkodik.

(4) Feladatai ellátásához szükséges forrásokat saját bevételekből, átengedett központi adókból, gazdálkodó szervektől átvett bevételekből, központi költségvetési hozzájárulásokból, valamint támogatásokból - szükség esetén ideiglenes pénzforrásokból (hitel, kötvény) - teremti meg.

46. §.

(1) Az önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester a felelős.

(2) Az önkormányzat vagyona a tulajdonából és az őt megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják.

(3) Az önkormányzat tulajdonával való rendelkezés és a vagyonnal való gazdálkodás szabályait külön önkormányzati rendelet határozza meg.

(4) Az önkormányzat nevében kötelezettségvállalásra, továbbá a kiadások teljesítésének, és bevételek beszedésének az elrendelésére (utalványozására) a polgármester jogosult.

(5) A kötelezettségvállalás, utalványozás ellenjegyzője a jegyző.

(6) A kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés részletes szabályait a polgármester és a jegyző külön utasításban határozza meg.

(7) Abony Város Önkormányzat ellenőrzési szabályzatát e rendelet 8. számú melléklete tartalmazza.

XII. fejezet

Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

47. §

1. (1) A képviselő-testület külön rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és a népi kezdeményezés rendjét.

XIII. fejezet

Az önkormányzat együttműködései

48. §

1. (1) A képviselő-testület feladatai ellátása érdekében megállapodásos kapcsolatok létesítésére törekszik. Együttműködési megállapodás kötésére kizárólag a képviselő-testület jogosult. A megállapodást a polgármester írja alá.

XIV. fejezet

Záró rendelkezések

49.§

(1) A bizottságok e rendelet hatályba lépésétől számított 90 napon belül kötelesek ügyrendjeiket felülvizsgálni.

          (2) Jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Abony város Önkormányzata és szervei szervezeti és működési szabályairól szóló a 7/2001. (IV. 03.) sz., valamint az azt módosító 12/2002 (XI. 4.) sz. 7/2003.(V. 16.) sz., 12/2005. (V. 17.) sz. 20/2006. (X. 12.) sz., 22/2006. (XI. 02.) sz. 15/2007. (IV.12.) számú rendelete hatályát veszti.

(4)[97]A rendelet mellékletei:

1. számú melléklet[98]: A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott feladat- és hatáskörök

2. számú melléklet[99]: Az előterjesztések elkészítésének rendje

3. számú melléklet[100]: Névjegyzék az önkormányzati képviselőkről

4. sz. melléklet[101]: A képviselő-testületi bizottságok feladat- és hatáskörei

5. sz. melléklet[102]: Az együttes bizottsági ülések összehívásának, tanácskozásának, ügyvitelének rendje

6. számú melléklet[103]: A polgármesteri hivatal belső szervezeti tagozódása, munka-, valamint ügyfélfogadási rendje

7. számú melléklet[104]: Abony Város Önkormányzat szakfeladat rendje

8. számú melléklet: Abony Város Önkormányzatának Ellenőrzési Szabályzata

9. számú melléklet[105]: Abony Város Önkormányzata önként vállalt feladatai

(5) A rendelet függelékei:

1/A. számú Függelék: Képviselők esküokmánya

1/B. számú Függelék: Polgármester esküokmánya

1/C. számú Függelék: Bizottság nem képviselő tagjainak esküokmánya

2.[106] Többcélú kistérségi megállapodás