II. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §

Vésztő Város Önkormányzata önállóan, demokratikus módon, széles nyilvánosságot teremtve, és más önkormányzatokkal szükség szerint együttműködve, Vésztő város sajátosságai figyelembevételével intézi a település közügyeit, gondoskodik a helyi közszolgáltatásokról a város fejlesztéséről és a helyi közhatalom önkormányzati tipusú gyakorlásáról.

2. §

(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:

VÉSZTŐ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

Székhelye: 5530 Vésztő, Kossuth Lajos u. 62.

Telefon: 66/477-011,66/477-058 Fax: 66/477-210

Internet: www.veszto.hu

(2)^[1] Az önkormányzat hivatalának megnevezése:

Vésztői Közös Önkormányzati Hivatal

Székhelye: 5530 Vésztő, Kossuth Lajos u. 62.

Telefon: 66/477-011, 66/477-058, Fax: 66/477-210

 (3) Vésztő Város Önkormányzat Képviselő-testületének működési területe Vésztő város közigazgatási területére terjed ki.

3. §

(1) Az önkormányzat hivatalos jelképei: a város címere és zászlója

(2) Vésztő város címere: A címer csúcsára állított egyenlő szárú háromszög alakú pajzs, két szára ívelt. A pajzs felső fele zöld színű mező, amelyben ezüstszínű kasza, ekevas és egy ezüstszínű, nyolcágú csillag van. A pajzs alsó része arany és kék mezőre oszlik. A két dombot ábrázoló arany mezőben egy vörös színű kőkereszt és kőbalta van ábrázolva. A kék színű mezőben hat sáscsomó látható. A pajzson ötágú korona (két ágán ezüst gömbökkel) helyezkedik el, az ágain két türkizkő között egy rubin, abroncsán két türkizkő, két rubin és egy smaragd virít. A foszlányok jobbról vörös és arany, balról kék és ezüst.

(3) Vésztő város zászlója: Vésztő város zászlója két, egyenlő szélességű sárga és zöld színű vízszintes sávból áll.

(4)^[2]      Vésztő város pecsétje negatív dombornyomással készül a település címeréről „VÉSZTŐ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA” felirattal.

(5) A város pecsétjéről készített gumibélyegző az (4) bekezdésben leírtak pozitív képe

(6)  Vésztő város címerének, zászlójának valamint pecsétjének használatát külön önkormányzati rendelet szabályozza.

III. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT FELADATA, HATÁSKÖRE

4. §

(1)^[3] Az önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében:

1. a településrendezés és településfejlesztés,
2. az épített és természeti környezet védelme,
3. a lakásgazdálkodás;
4. a vízrendezés, csapadékvíz-elvezetés és csatornázás,
5. a köztisztaság és településtisztaság biztosítása,
6. a helyi tűzvédelemről és a közbiztonság és
7. a gyermek-és ifjúságvédelem

feladatainak ellátásáról.

(2)^[4] Az önkormányzat közreműködik

1. az energiaszolgáltatás és
2. a foglalkoztatás

feladatainak megoldásában

(3)^[5] Az önkormányzat támogatja

1. a közművelődési tevékenységet,
2. a tudományos és művészeti tevékenységet és
3. a sportot.

(4)^[6] Az önkormányzat Vésztő - Körösújfalu Intézményfenntartó Társulás keretében látja el

1. az óvodai nevelés,
2. az általános iskolai oktatás,
3. a könyvtári

feladatokat.

(5)^[7] Az önkormányzat Szeghalom Kistérség Többcélú Társulás keretében ellátott szociális és gyermekjóléti feladatai:

1. bentlakásos idősek otthona intézményi ellátás,
2. házi segítségnyújtás,
3. szociális étkeztetés,
4. nappali szociális ellátás,
5. családsegítés,
6. gyermekjóléti szolgáltatás.

(6)^[8] Az egészségügyi alapellátás körébe tartozó háziorvosi felnőtt és gyermekorvosi sürgősségi ügyelet ellátását a Szeghalom Kistérség Többcélú Társulás végzi.

(7)^[9] Az önkormányzat belső ellenőrzési feladatait a Szeghalom Kistérség Többcélú Társulás végzi.

(8)^[10] Az önkormányzat önként vállalt feladatai:

1. a Vésztő városban működő civil szervezetek, alapítványok lehetőség szerinti anyagi támogatása az éves költségvetésben meghatározott keretösszeg erejéig,
2. az alapfokú művészeti oktatás biztosítása az önálló intézményként működő Bartók Béla Nevelési Központ közreműködésével,
3. Helyi kábeltelevízió üzemeltetése,
4. Helyi havi lap kiadása (Vésztői Újság) önkéntes munkát végző szerkesztő bizottság és felelős szerkesztő közreműködésével,
5. Vésztő - Mágor Történelmi Emlékhely rekonstrukciójában, fenntartásában, működtetésében és fejlesztésében való részvétel Békés Megye Képviselő-testületével, mint 1/2 részben társtulajdonossal együttműködve az éves költségvetés által meghatározott mértékben, valamint pályázati úton elnyert támogatások terhére,
6. Múzeumi Kiállítóhely fenntartása és működtetése Vésztő, Kossuth u. 39 sz. alatt,
7. szervezett gyermeküdültetés biztosítása a Szeghalom Kistérség Többcélú Társulás által fenntartott Káptalanfüredi Ifjúsági Tábor működtetéséhez való hozzájárulással,
8. egységes pedagógiai szakszolgálat működtetése a Bartók Béla Nevelési Központ, mint önálló intézmény keretei között,
9. ^[11]bölcsőde működtetése
10. ^[12]állatpiac állatvásár rendezése.

(9)^[13] Az önkormányzat a területén megalakult települési kisebbségi önkormányzatok részére

1. a működésükhöz helyiséget biztosít és
2. hozzájárul az ügyviteli feladatokkal járó költségek viseléséhez.

(10)^[14] Az önkormányzat a területén megalakult települési kisebbségi önkormányzatokkal együttműködési megállapodást köt.

(11)^[15] Az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak kormányzati funkció szerinti megjelölését jelen rendelet 5. számú melléklete tartalmazza.

5. §

(1)^[16]     Az önkormányzati feladatokat és hatásköröket a képviselő-testület és szervei:a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a közös önkormányzati hivatal, a jegyző és a Szeghalom Kistérség Többcélú Társulás látják el.

 (2)^{[17] [18]} A Mötv. 42. §-ában meghatározottakon túl át nem ruházható hatásköröket a képviselő-testület nem állapít meg.

(3)   Az átruházott hatáskör jogosultja az átruházott hatáskör gyakorlásáról folyamatosan beszámolni köteles. A képviselő-testület az átruházott hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, az átruházott hatáskörben hozott döntés végrehajtását felfüggesztheti, a döntést megsemmisítheti, ill. az átruházott hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

IV. Fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE

6. §

(1)^[19]     A képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt 9 fő. A képviselők névsorát az 1. számú melléklet tartalmazza.

(2)^[20]     A képviselő-testület munkaterv alapján, illetve szükség szerint, de  havonta legalább egyszer ülést tart. Az ülések időpontja a hónap utolsó keddi napja, kezdési időpontja: 14.00 óra. Az év december hónapjában tartandó ülés napja az ünnepek előtti utolsó keddi munkanap.

(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a képviselő-testület július hónapban ülésszünetet tart.

(4)^{[21] [22]} A (2) bekezdésben meghatározottakon túl az arra jogosultak indítványára az ülést a Mötv. 44. §-ában foglaltaknak megfelelően össze kell hívni.

(5) A (2)-(3) bekezdéstől eltérően - indokolt esetben - az ülések időpontjától a polgármester eltérhet.

(6)^[23]     A határozatképtelenség miatt meg nem tartott képviselő-testületi ülést az eredetileg kitűzött időpontot követő hetedik napra - azonos napirendi pontokkal - ismételten össze kell hívni.

6/A. §^[24]

Az alakuló ülés

(1)^{[25] [26]} Az alakuló ülés összehívására és vezetésére a Mötv. 43. §-a szerinti szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(2) Az alakuló ülésen - a korelnök felkérésére - a Helyi Választási Bizottság tájékoztatást ad a választás eredményéről, majd átadja a megbízóleveleket.

3. A megbízólevelek átadását követően a megválasztott polgármester és a képviselők esküt tesznek.

4. Az eskütétel után a polgármester átveszi az ülés vezetését és ismerteti programját.
5. A képviselő-testület az alakuló ülésen - saját tagjai közül a polgármester javaslata alapján, titkos szavazással - a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ. 
6. A választás lebonyolítására a 17/A. § rendelkezései az irányadók.
7. A minősített többséggel megválasztott alpolgármester e tisztségében esküt tesz a képviselő-testület előtt.
8. Az alakuló ülésen dönteni kell a polgármester illetményéről és a társadalmi megbízatású alpolgármester tiszteletdíjáról.

7. §

A munkaterv

(1)^[27] A képviselő-testület megbízatásának időtartamára szóló gazdasági programot, működésére vonatkozóan pedig éves munkatervet készít.

(2)A képviselő-testület működésének alapja az éves munkaterv. A munkaterv-javaslatot a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé jóváhagyás céljából.

(3) A polgármester a munkaterv-javaslatot a tárgyévet megelőző év decemberében köteles  a testületi ülés elé terjeszteni.

(4) A polgármester biztosítja a képviselő-testület és a bizottságok munkatervei közötti összhang megteremtését.

(5)A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni:

1. a képviselő-testület tagjaitól;
2. a képviselő-testület bizottságaitól;
3. mindazon intézményektől és társadalmi szervezetektől, amelyektől azt a polgármester szükségesnek tartja.

(6 ) A munkaterv tartalmazza:

1. a tárgyidőszak fő feladatainak felvázolását és az előző évről áthúzódó napirendeket;
2. a testületi ülések tervezett időpontját, napirendjét, a napirendek előadóit, az előkészítésben részt vevő szervek vagy személyek megjelölését és az előterjesztések elkészítésének ütemtervét;
3. azokat a témákat, amelyek előkészítésénél, tárgyalásánál közmeghallgatást kell tartani;
4. meghatározza azokat a témákat, amelyeket valamely bizottság nyújt be, illetve amelyhez bizottsági állásfoglalás szükséges.

(7)^[28]     A munkatervtől eltérő rendkívüli ülésekre - a jelen szabályzatban meghatározott kivételektől eltekintve - az általános szabályok vonatkoznak.

8. §^[29]

A meghívó

(1)^[30]A meghívót és az előterjesztéseket úgy kell elküldeni, hogy azokat a képviselők, meghívottak és az érintettek az ülés előtt legalább 5 nappal korábban megkapják. Rendkívüli képviselő-testületi ülés összehívása esetén e szabályoktól el lehet térni, azonban a meghívót és az előterjesztéseket legkésőbb az ülés előtt 24 órával el kell küldeni.

(2)   A meghívót és az előterjesztéseket a képviselők részére nyomtatott formában - tértivevényes küldeményként – valamint elektronikusan kell eljuttatni. A meghívottak és az egyéb érintettek a testületi ülés anyagát kizárólagosan elektronikus formában kapják meg. 

(3)  A meghívót a polgármester írja alá. A meghívó tartalmazza az ülés időpontját, helyét, a javasolt napirendi pontokat és azok előadóit.

(4)  A képviselő-testületi ülés időpontjáról, helyéről és tervezett napirendjeiről a hivatal hirdetőtábláján és a kábeltévén (képújságon) keresztül 5 nappal az ülés előtt értesíteni kell a lakosságot.

(5) Az ülésre tanácskozási joggal a képviselő-testület tagjain kívül meg kell hívni:

a) a napirendek előadóit,

b) a munkavállalók szélesebb körét érintő napirendekhez az érdekvédelmi, érdekképviseleti szervek képviselőit;

c) a nemzetiségi önkormányzatok elnökeit;

d) az intézményi, szakmai kérdéseket is érintő napirendekhez az érintett intézmények vezetőit;

e) az önkormányzati hivatal csoportvezetőit;

f) a választókerület országgyűlési képviselőjét,

g) az állandó bizottságok nem képviselő tagjait, valamint

 h) akit a polgármester, bizottság és a jegyző az a-g) pontokban foglaltakon túl   szükségesnek tart.

(6) A testületi ülésre tanácskozási jog nélkül meghívást kapnak:

1. helyi és megyei média szerkesztői,
2. a politikai pártok megbízólevéllel rendelkező helyi vezetői,
3. a helyi egyházak képviselői,

      d)   azok, akiknek jelenlétét a polgármester, bizottság szükségesnek tartja.”

9. §

Az előterjesztés

(1) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület elé terjesztett minden olyan írásbeli dokumentum, amely határozati javaslatot tartalmaz vagy döntést igényel.

Az előterjesztést írásban kell benyújtani.

(2)^[31]Az előterjesztések előkészítőit, és az előterjesztéseket megtárgyaló bizottságokat a polgármester, illetőleg a jegyző jelöli ki.

 (3)  Az előkészítő felelős, hogy az előterjesztés ne ütközzön hatályos jogszabályba, továbbá, hogy az előterjesztés pénzügyi fedezet igénye esetén köteles beszerezni az erre vonatkozó nyilatkozatot.

(4)   Az intézményi és hivatali előterjesztő felelős az általa készített előterjesztés szakszerűségéért, köteles gondoskodni annak törvényességi ellenőrzéséről.

(5)^[32]     A képviselő-testület ülése elé kerülő előterjesztések elkészítésének részletes eljárási rendjét, az ahhoz kapcsolódó határidőket az önkormányzati hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

(6)^[33]    A meghívóhoz csatolni kell az írásos előterjesztéseket, amelyek két részből állnak:

a)   az első részben ismertetni kell

aa) a testület – adott tárgyban hozott – korábbi döntéseit, állásfoglalásait,

ab) a korábbi intézkedések végrehajtásának eredményét,

ac) a lehetséges döntési alternatívákat, azok jellemzőit.

b)   a második rész a határozati javaslat, amely tartalmazza

ba) az előterjesztésből következő döntési javaslatot,

bb) a végrehajtás határidejére tett javaslatot,

bc) a végrehajtásért felelős személy megnevezését és beosztását.

(7)^[34]     A képviselő-testületnek előterjesztést nyújthat be az (1) bekezdésben foglaltak figyelembevételével:

a)    a polgármester,

b)    az alpolgármester (a polgármester által meghatározott körben);

c)    a jegyző;

d)    a bizottság (az általa felügyelt ágazat vonatkozásában);

e)    a nemzetiségi önkormányzat elnöke a polgármesterrel és a jegyzővel történt előzetes egyeztetést követően.

f)    a polgármesterrel és a jegyzővel történt előzetes egyeztetés után az önkormányzati, ill. nem önkormányzati szerv (intézmény, gazdasági társaság, társadalmi szervezet) vezetője, valamint a kistérségi társulás elnöke.

 (8) A költségvetési rendeletet és a képviselő-testület szmsz-ét a polgármester és a jegyző együttesen terjesztik a képviselő-testület elé.

(9)  A rendelet-tervezeteket az indokolással együtt és a napirendként tárgyalt előterjesztések határozati javaslatait kötelező írásban előterjeszteni. A rendelet-tervezetek indokolása tartalmazza a jogszabályalkotás szükségességét és az alapul szolgáló jogszabályokat valamint a konkrét szabályozások indokát.

(10)^[35] A meghívót – a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztésen és az önkormányzat honlapján való közzétételen túl – az írásos anyagokkal együtt - a zárt ülés anyaga kivételével – a városi könyvtárnak is meg kell küldeni, ahol azokba az érdeklődő választópolgárok betekinthetnek.

10. §

Sürgősségi indítvány

(1)  Sürgősségi indítvány minden olyan előterjesztés, amely az előzetesen meghirdetett napirend-tervezetben az előterjesztések között nem szerepel, és az előterjesztő írásban kifejtett indokolással támasztja alá az előterjesztés sürgős tárgyalását.

(2)^[36] A sürgősségi indítványt kezdeményezheti:

1. a polgármester,
2. az alpolgármester,
3. a bizottságok,
4. a kisebbségi önkormányzat elnöke,
5. a jegyző.

(3)  A sürgősségi indítványra az előterjesztésre vonatkozó formai követelményeket kell alkalmazni.

(4)  A sürgősségi indítvány napirendre tűzéséről a képviselő-testület minősített többséggel dönt. A sürgősség elfogadása esetén a képviselő-testület az indítványt első napirendként tárgyalja. Amennyiben a sürgősségi indítvány tárgyalása zárt ülést igényel, a képviselő-testület napirendjében a feltüntetett zárt ülésen tárgyalandó napirendi pontok között első napirendi pontként kell megtárgyalni.

(5)  A sürgősségi indítvány jegyzői ellenjegyzés nélkül nem tárgyalható, napirendi pontként a képviselő-testület ülésére nem vehető fel.

11. §^[37]

A képviselő-testület ülése, az ülésvezetés szabályai

(1)   A képviselő-testület ülése nyilvános, azon bármely állampolgár részt vehet.

(2)  A képviselő-testület zárt ülést tart a Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetekben, valamint minősített többséggel zárt ülést rendelhet el a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetekben

(3)  A zárt ülésen a Mötv. 46. § (3) bekezdésében meghatározott személyek vehetnek részt.

12. §

(1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze és vezeti.

(2)^[38]     A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg a polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatása esetén a képviselő-testületet a Pénzügyi, Ügyrendi, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(3)^[39] A polgármester feladata az ülés vezetésével kapcsolatban:

            a) megállapítja az ülés határozatképességét;

            b) megnyitja és berekeszti az ülést;

            c) javaslatot tesz az ülés napirendjeire;

d) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát, valamint figyelemmel kíséri az ülés határozatképességét;

            e) az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat   

              egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító,

              kiegészítő indítványról, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatról   

              döntsön a testület,

f) kihirdeti a határozatot;

            g) biztosítja a képviselők interpellációs jogának gyakorlását;

h) biztosítja az ülések zavartalan rendjét, figyelmezteti azt, aki eltér a tárgytól,  sértően fogalmaz, továbbá a hallgatóság köréből történő rendzavarás esetén kiutasíthatja a rendzavarót;

            i) biztosítja a képviselőknek a személyes megjegyzés jogát;

j) beszámol az előző testületi ülés óta a lakosságot érintő munkájáról, valamint a testület által átruházott hatáskörök gyakorlásáról;

            k) tájékoztatást ad a fontosabb eseményekről;

l) a negyedév első testületi ülésére jelentést tesz a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról.

(4)^[40]  Amennyiben a polgármester vagy az önkormányzati képviselők 1/3-da (3 fő) a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeire való tekintettel sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezhető a döntés ismételt megtárgyalása. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatják be, a testület a benyújtás napjától számított 15 napon belül dönt.

13. §

(1)  Az írásbeli előterjesztést az előadó a vita előtt szóban kiegészítheti, kijavíthatja, helyesbítheti.

(2) A tanácskozási joggal meghívottak a napirendi ponthoz a vita során egy alkalommal, legfeljebb 5 percig szólhatnak hozzá. Határozati javaslatot nem tehetnek.

(3)  A képviselő-testület kivételesen - egyszerű többséggel hozott döntésével - a tanácskozási jog nélkül meghívott vagy megjelent, s a hozzászólást indokoltan igénylő állampolgároknak is megengedheti, hogy a tárgyalt témával kapcsolatban 3 percben kifejtse véleményét. Egyébként a hallgatóság hozzászólásával, megjegyzésével, kérdésével, vélemény-nyilvánításával az ülés rendjét és menetét nem zavarhatja.

14. §^[41]

Az interpelláció és a kérdés

1. A képviselők a polgármesterhez (alpolgármesterhez), a jegyzőhöz, valamint a bizottság elnökéhez szóban vagy írásban interpellációt intézhetnek vagy kérdést tehetnek fel.
2. Kérdésnek minősül, ha a képviselő valamely települést érintő önkormányzati ügyben felvilágosítást, bővebb tájékoztatást, részletesebb indoklást kér.

3. Interpellációnak minősül az a kérdés, amelyben a képviselő valamilyen hibás, helytelen gyakorlatot jelez, és arra kér választ, hogy az miként szüntethető meg.

4. A testületi ülést legalább 6 nappal megelőzően írásban benyújtott interpellációra a testületi ülésen, az ezt követően, vagy szóban előterjesztett interpellációra az interpelláló képviselőnek 15 napon belül kell a választ megadni.

5. Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló képviselő igennel vagy nemmel nyilatkozik. Amennyiben a képviselő nyilatkozata nemleges, azt egy percben megindokolhatja, majd ezt követően a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt a válasz elfogadásáról, vagy elutasításáról.

6. Amennyiben az interpelláló képviselő nincs jelen az ülésen, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület dönt.

7. Ha a képviselő-testület sem fogadja el az interpellációra adott választ, megbízza a tárgy szerint illetékes vagy erre az esetre létrehozott bizottságot az ügy kivizsgálásával. A vizsgálatba az interpelláló képviselőt is be kell vonni.

8. A felvilágosítás céljából feltett kérdésre adott válaszról vitát nem kell nyitni, és elfogadásáról nem kell dönteni.

15. §

A szavazás

(1)  A képviselő-testület döntéseit rendszerint nyílt szavazással hozza meg. A képviselő esetenkénti, nyilvános ülésén képviselt álláspontjáról (döntéséről) a választópolgárok a jegyzőtől tájékoztatást kérhetnek.

(2) A határozathozatalhoz a jelenlévő képviselők több mint a felének, illetőleg minősített döntésnél a megválasztott képviselők többségének egybehangzó szavazata szükséges.

(3)^{[42] [43]}Minősített - 5 fő - szavazata szükséges a Mötv 50. §-ában meghatározottakon túl:

a) a gazdasági-program és az éves költségvetési koncepció elfogadásához;

b) hitel felvételéhez;

c) kötvény kibocsátásához;

d) az egymillió forint  értéket meghaladó korlátozottan forgalomképes önkormányzati  vagyon elidegenítéséhez;

e) a helyi népszavazás kiírásához;

f) eredményes döntéssel záruló napirendi pont ugyanazon ülésen történő ismételt napirendre tűzéséhez;

g)sürgősségi indítvány napirendre tűzéséhez.

(4)^{[44] [45]}Az önkormányzati képviselők egynegyedének indítványára a képviselő-testület név szerint szavaz.

 (5) Névszerinti szavazás esetén a jegyző egyenkét olvassa a képviselők nevét, akik a nevük felsorolásakor a 17. § (4) bekezdésben foglaltaknak megfelelően szavaznak (igen, nem, tartózkodás).

16. §

(1)   A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az a képviselő/polgármester, akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti.

(2)   Személyesen érintett az, aki a napirendi pont tárgyával maga, vagy - e § alkalmazásában meghatározott - hozzátartozója (egyeneságbeli rokon és ennek házastársa, testvér, házastárs, élettárs) bármilyen jogviszony keretében a napirend tárgyalásakor kapcsolatban áll, illetve gazdasági érdeke miatt felléphet.

(3)   A képviselő/polgármester köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére, vagy bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület minősített többséggel dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekintetni.

(4)^[46] A képviselő-testület bármely tagja javaslatára 6 havi időtartamra 20%-kal csökkenheti annak a települési képviselőnek a tiszteletdíját, aki a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja, és a képviselő-testület megállapítja, hogy a bejelentési kötelezettsége fennállt.

17. §

(1)   A határozati javaslatokat a polgármester - eltérő indítvány hiányában - egyenként, az előterjesztés szerinti sorrendben bocsátja szavazásra úgy, hogy határozatonként először az ülésen előterjesztett módosító indítványokat kell megszavaztatni, azok indítványozásának sorrendjében, majd a bizottságok által javasolt módosításokat.

Amennyiben a határozati javaslat több pontból áll, illetve egy-egy pont több választási lehetőséget tartalmaz, e bekezdés rendelkezéseit pontonként, illetve változatonként kell alkalmazni.

A módosító javaslatok szavazását követően – függetlenül a szavazati aránytól - az eredeti javaslatról is szavazni kell.

(2)   A polgármester a módosító indítványokat a végszavazás megkezdése előtt szó szerint ismerteti.

(3)   A több változatot tartalmazó javaslatokra történő szavazásra az eredeti előterjesztés szerinti szavazati arányok vonatkoznak.

(4)   A szavazás a szavazatszámláló gép szavazópultján lévő "igen", "nem", "tartózkodik" gombok valamelyikének megnyomásával történik.

(5)   A szavatszámláló gép meghibásodása esetén, vagy ha képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel úgy dönt, a szavazás kézfelemeléssel történik.

(6)^[47]

17/A. §^[48]

A titkos szavazás

(1)^[49] A képviselő-testület titkos szavazást tarthat a Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben.

2. A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat, továbbá az Ötv. 34. § (1) bekezdésében (alpolgármester választás) megjelölt ügyben.

(3)^[50]  A titkos szavazást kezdeményezheti:

a) a polgármester

b) a képviselőtestület valamely állandó bizottsága

c) települési képviselők egynegyede.

(4)  A titkos szavazás történhet a szavazógép segítségével gépi úton, valamint papíralapú formában.

(5)  A titkos szavazás elrendeléséről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt, és egyben meghatározza a titkos szavazás módját.

(6)  A szavazógéppel történő titkos szavazás lebonyolítása a „Mikrovoks” rendszer segítségével, az arra vonatkozó szabályok és kezelési útmutató alapján történik.

(7)^[51]     A papíralapú titkos szavazás lebonyolítása az Pénzügyi, Ügyrendi, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság feladata, amely a szavazás során szavazatszámláló bizottságként működik.

(8)  Ha a titkos szavazás lebonyolítását az ügyrendi bizottság kizárási ok(ok) vagy határozatképtelenség miatt nem láthatja el, a titkos szavazást a képviselő-testület által egyszerű szótöbbséggel esetenként megválasztott háromtagú ideiglenes bizottság, mint szavazatszámláló bizottság látja el.

(9)  A szavazatszámláló bizottság elnöke - a jegyző közreműködésével - köteles a titkos szavazás lebonyolítását oly módon megszervezni, hogy a titkosság feltételei minden körülmények között és a titkos szavazás minden fázisára kiterjedően biztosíthatók legyenek.

(10) A titkos szavazás lebonyolítása zárt borítékba helyezett szavazólapon történik, külön kijelölt helyiségben és zárt urnában. A szavazólapot - melyet a szavazatszámláló bizottság elnöke aláírásával hitelesített - az önkormányzat bélyegzőjével kell ellátni.

(11) Az érvényes szavazás módját, valamint a titkos szavazással összefüggő szabályokat a szavazatszámláló bizottság elnöke a szavazás előtt ismerteti.

(12) Érvénytelen a szavazat:

a) ha azt nem a hivatalos szavazólapon adták le,

b) ha nem lehet kétséget kizáró módon megállapítani a szavazó képviselő akaratát,

c) ha a szavazólapot ceruzával töltötték ki.

(13)^[52] A titkos szavazásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:

a) a szavazás helyét, napját, kezdő és befejező időpontját

   b) a szavazást lebonyolító szavazatszámláló bizottság jelenlévő tagjainak nevét és tisztségét, aláírásukat

c) a szavazás során felmerült körülményeket,

d) a szavazás eredményét.

(14)   A titkos szavazás eredményét a szavazatszámláló bizottság elnöke állapítja meg.

(15)   A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet a zárt ülési jegyzőkönyvekre vonatkozó szabályok szerint kell őrizni.

18. §

A képviselő-testület döntései

A képviselő-testület határozatot hoz és rendeletet alkot

19. §

A határozat

(1)  A Képviselő-testület a 21. § (1) bekezdésében foglaltak hatálya alá nem tartozó önkormányzati és önkormányzati hatósági ügyekben határozatot hoz.

(2)^[53] A határozat tartalmazza

a) a határozatot hozó szerv megnevezését,

b) a határozat évenként újrakezdődő számát és meghozatalának évét arab számmal,

c) zárójelben a határozat meghozatalának hónapját és napját,

d) a határozat megnevezést és tárgyát,

e) a határozat szövegét,

f) a határozat végrehajtásának határidejét és a végrehajtásért felelős nevét és beosztását.

(3)  Az önkormányzati hatósági ügyben hozott határozatokat a zárt ülésről készült jegyzőkönyv mellékleteként kell kezelni.

(4)  A zárt ülésen hozott határozatok jelölésére a (2) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a határozat keltét követően a „Z.” rövidítéssel kell utalni arra, hogy a döntés zárt ülésen született.

(5)  A határozatokat olyan formában kell nyilvántartani, hogy a felelősség és a végrehajtás nyomon követhető legyen.

(6) Nem kell a (2)-(3) bekezdés szerinti alakszerű határozatba foglalni:

            a) a feladat-meghatározást nem tartalmazó előterjesztés elfogadásáról,

            b) az informális jelentés elfogadásáról,

            c) az interpellációra adott válasz elfogadásáról és

            d) a következő ülés időpontjáról és napirendjének meghatározásáról

                szóló döntéseket, továbbá

            e) a szavazás formájáról (nyílt vagy titkos) hozott döntéseket, és

            f) az azonos napirendi előterjesztésen belül a részletkérdésekben hozott döntéseket

(7)   A képviselő-testület hatósági határozatára a Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv.  rendelkezéseit kell alkalmazni.

(8)^[54] A képviselő-testület nyílt ülésén meghozott valamint a zárt ülésen elfogadott külön törvény szerint közérdekű adatot és közérdekből nyilvános adatot tartalmazó határozatok megtekinthetők a polgármesteri hivatal titkárságán, az önkormányzat www.veszto.hu című internetes honlapján, valamint a városi könyvtárban.

20. §

A határozatok végrehajtása

(1)   A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról negyedévente írásos beszámolót kell a képviselő-testület elé terjeszteni, melynek elkészíttetéséről a polgármester gondoskodik. A beszámoló alapja a felelősök írásos jelentése.

(2)   A határozat végrehajtásáról a határidő lejártát követő képviselő-testületi ülésen kell beszámolni. Ha a határozatot azonnal végre kell hajtani, a végrehajtásról vagy annak helyzetéről a következő testületi ülésen kell számot adni.

(3) A beszámolónak tartalmaznia kell:

a)    a lejárt határidejű határozat szövegét,

b)    a határozat végrehajtásáért felelős személy nevét, beosztását,

c)    a határozat végrehajtása során tett intézkedések lényegét, azok eredményét,

d)    a végrehajtás akadályait, annak okait.

21.§

A rendelet

(1)  A Képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására rendeletet alkot. Az önkormányzati rendelet magasabb szintű jogszabályba nem ütközhet.

(2) Rendeletalkotást a törvényi előíráson túl kezdeményezhet a képviselő, a polgármester és a jegyző.

(3) A rendelet tervezetének előkészítésébe be kell vonni a bizottságokat is. A bizottság véleményezési körébe tartozó tervezetek csak a bizottság véleményével együtt kerülhetnek testületi tárgyalásra.

(4)^[55]     A rendelet kihirdetése – a testületi ülést követő első munkanapon – az önkormányzati hivatalban erre a célra rendszeresített hirdetőtáblán való kifüggesztéssel és az önkormányzat honlapján történő közzététellel valósul meg. A rendelet hivatalos szövegének elérhetőségét a jelen bekezdésben meghatározott felületeken legalább 15 napon át biztosítani kell. A rendelet kihirdetésének tényéről nyilvántartást kell vezeti.

(5)  A rendelet kihirdetésének napja a közszemlére tétel napja.

(6)  A rendelet hatálybalépésének időpontjáról a rendelet külön rendelkezik.

(7)^[56] A kihirdetett rendeletek egy példányát meg kell küldeni a, a mindenkori törvényességi ellenőrzési jogkört gyakorló szervnek egy példányt pedig a városi könyvtárban kell elhelyezni.

(8)^[57] Az önkormányzati rendeleteket a 32/2010. (XII.31.)KIM rendelet(továbbiakban KIM rendelet) szerinti formátumban kell megjelölni, melynek szöveg mintáját a KIM rendelet függeléke tartalmazza .

(9) Az elfogadott rendeletet a képviselő-testület által történt elfogadásának napjával (testületi ülés napjával) dátumozni kell.

(10)   A rendeletet a jegyzőkönyv mellékleteként kell kezelni és a jegyzőkönyvben hivatkozni kell a csatolás tényére.

(11)^[58]   Az önkormányzati rendeletek szükség szerinti felülvizsgálatát – a Közbeszerzési, Ügyrendi és Városfejlesztési Bizottság javaslata alapján- a jegyző készíti elő.

(12)^[59] Az egységes szerkezetbe foglalt önkormányzati rendeletek nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik. A rendeleteket

1. az önkormányzat honlapján és
2. a városi könyvtárban

folyamatosan hozzáférhetővé kell tenni.

21/A. §)^[60]

1) Vésztő Város Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat) a nyilvános működés erősítése, a település lakosságának bevonása érdekében biztosítja a rendelet-tervezetek társadalmi véleményezését.

2)  A rendelet-tervezetek társadalmi véleményezésének formái:

a) az Önkormányzat hivatalos honlapján (a továbbiakban: honlap) megadott elérhetőségen keresztül történő véleményezés ( a továbbiakban: online társadalmi véleményezés), és

b) a képviselő-testület javaslata alapján bevont személyek, szervezetek által történő véleményezés (a továbbiakban: társadalmi vita)

3) Nem kell társadalmi véleményezésre bocsátani:

a) a fizetési kötelezettségekről szóló rendeletek tervezeteit,

b) a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, az önkormányzat vagyonáról szóló rendeletek tervezetit,

c) az önkormányzat szervezetéről és működéséről szóló rendeletek tervezetit,

d) azt a rendelet-tervezetet, melynek elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik, és

f) azt a rendelet-tervezetet, melynek kapcsán lakossági fórumot tartanak.

4) Kiemelkedő közérdek az olyan körülmény, amelynek bekövetkezése esetén az önkormányzatot jelentős anyagi hátrány érné.

5) A képviselő-testület által tárgyalandó rendelet-tervezetet – a 3) bekezdésben foglalt kivétellel- az előterjesztést tárgyaló bizottsági üléseket megelőző két héttel a honlapon publikálni kell, és el kell indítani az online társadalmi véleményezést. 

6) Az online társadalmi véleményezés céljából közzétett rendelet-tervezetről a honlapon megadott elektronikus levélcímen keresztül bárki véleményt nyilváníthat a bizottsági ülést megelőző hét végéig.

      a) A beérkezett véleményeket a rendelet hatálybalépését követő 1 évig meg kell őrizni.

b) A beérkezett vélemények tekintetében az előterjesztőt egyedi válaszadási kötelezettség nem terheli.

7) A társadalmi vitára bocsátás keretében a képviselő-testület és az előterjesztő meghatározza, hogy mely civil és szakmai szervezetekkel, szakemberekkel javasolja a téma egyeztetését, valamint azt, hogy javasolja-e lakossági fórum tartását.

8)  A 7) bekezdés szerint meghatározott személyeknek, szervezeteknek a rendelet-tervezetet úgy kell megküldeni, hogy a véleményezőnek legalább 6 nap álljon rendelkezésére álláspontjuk kialakítására.

22. §

A jegyzőkönyv

(1)  A képviselő-testület üléséről hangfelvételt és jegyzőkönyvet, továbbá a nyilvános ülésről videó felvételt is kell készíteni. A hangfelvételt meg kell őrizni, a videó felvételt az ülést követő egy héten belül legalább két alkalommal, különböző napszakokban a kábeltévén közzé kell tenni.

(2)^{[61] [62]} A jegyzőkönyvnek - az Mötv. 52. § (1) bekezdésén túl - tartalmaznia kell:

1. az ülésről távolmaradt testületi tagok név szerinti felsorolását,
2. a határozatképesség szám szerinti megállapítását, az ülés megnyitását, a napirend tárgyalásánál a napirend tárgyát és előadóját.

(3)  Az írásbeli előterjesztéseket a jegyzőkönyvhöz kell csatolni és annak mellékleteként kell kezelni. A jegyzőkönyvben ilyenkor elegendő a napirend tárgyalásának megjelölését követően a csatolás tényét feltüntetni.

(4) A szóbeli előterjesztéseknél az előterjesztés lényegét kell rögzíteni.

(5)  Az önkormányzati rendeleteket és a hatósági ügyekben hozott testületi határozatokat a jegyzőkönyv mellékleteként kell kezelni.

(6)^[63]     A nyilvános ülésről 3 példányban kell jegyzőkönyvet készíteni, melyből az eredeti példányt a jegyző kezeli, s azt évente bekötteti. Az egyik másolati példányt 15 napon belül meg kell küldeni a mindenkori törvényességi ellenőrzési jogkört gyakorló szervnek, a harmadik példányt pedig a nyilvánosság tájékoztatására a városi könyvtárban kell elhelyezni. A jegyzőkönyv számítógépen készített és tárolt hiteles formáját a település honlapján közzé kell tenni.

(7) A könyvtárban elhelyezett jegyzőkönyv nem kölcsönözhető ki.

(8)  A zárt ülésről két példányban kell jegyzőkönyvet felvenni. A zárt ülésről készült jegyzőkönyv nem hozható nyilvánosságra.

(9)  A zárt ülésről készült jegyzőkönyvet a nyilvános ülésekről készült jegyzőkönyvektől elkülönítetten, biztonsági záras iratszekrényben kell őrizni.

(10)   A zárt ülésről készült jegyzőkönyvből az ügyfél, illetve meghatalmazott képviselője kizárólag az ügyében hozott döntés megtekintésére jogosult. A zárt ülésen hozott döntések közül a külön jogszabály által megjelölt ügyekben hozott döntést lehet nyilvánosságra hozni.

(11)   Amennyiben a zárt ülés jegyzőkönyve a külön törvény rendelkezése szerinti közérdekű adatot is tartalmaz, a betekintés kizárólag erre az adatra korlátozódhat, azt azonban bárki megismerheti.

23. §^[64]

A közmeghallgatás

1. A képviselő-testület évente egy alkalommal, a következő évi költségvetési koncepciót tárgyaló ülésen közmeghallgatást tart.
2. ^[65]Közmeghallgatást kell tartani akkor is ha a legalább a képviselők fele indítványozza.
3. A közmeghallgatáson a város polgárai és a helyi szervezetek képviselői a képviselő-testülethez közérdekű kérdéseket, javaslatokat tehetnek.
4. A közmeghallgatás helyét, időpontját és napirendjét legalább 15 nappal előbb meg kell hirdetni, az előterjesztést a lakosság által megismerhetővé kell tenni.
5. A közérdekű kérdéseket, javaslatokat a közmeghallgatás előtt postai úton, vagy személyesen írásban is el lehet juttatni a polgármesteri hivatal titkárságára.
6. A közmeghallgatást a polgármester vezeti.
7. A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvére irányuló szabályok vonatkoznak.
8. A közmeghallgatáson felvetődő közérdekű kérdésekre, javaslatokra lehetőleg helyben kell megadni a választ. Amennyiben érdemi választ az ülésen nem lehet adni, a polgármester intézkedik a szükséges teendőkről, és erről a felvetőt 15 napon belül tájékoztatja.

24. §

Városrész-gyűlések

(1)^[66] A képviselő-testület munkájáról - a választás évét követő év kivételével - évente egy-egy alkalommal

      a) a Kóti út 10 sz. alatti iskolában.

      b) a Művelődési Központban,

      c) a Békési út 36-38 sz. alatti óvodában

városrész-gyűlésen (továbbiakban: gyűlés) tájékoztatja a lakosságot, illetve kéri ki véleményét.

(2)  A gyűlések elé kerülő beszámolót a polgármester készíti el és terjeszti a képviselő-testület gyűléseket megelőző ülésére. A testület által jóváhagyott beszámolót a polgármester, vagy annak javaslatára a testület által megbízott képviselő tartja meg.

(3)  A gyűlésen felvetett kérdésekre és javaslatokra lehetőleg helyben kell megadni a választ. Ha a válaszhoz a testület döntése, illetve más szerv megkeresése szükséges, a döntést követő, illetve a válasz megérkezésétől számított 8 napon belül kell a választ megadni.

(4)  A gyűléseken elhangzott összefoglaló jelentést a képviselő-testület legkésőbb a gyűléseket követő második ülésén tárgyalja meg. A jelentés összeállításáról a polgármester gondoskodik.

V. Fejezet

A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐ

25. §

(1)^{[67] [68]} A települési képviselő a képviselő-testület alakuló ülésén, illetve a megválasztását követő ülésen esküt tesz.

 (2)^[69]

26. §

(1)   A települési képviselők jogai és kötelességei azonosak.

(2)   A képviselő főbb jogai:

       a.) részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében;

b.)   a képviselő-testület ülésén önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni;

c.)   kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, illetőleg kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben;

d.)   tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén, javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a települési képviselőt meg kell hívni. A nem bizottsági tag képviselőnek joga van kérdést feltenni, véleményt nyilvánítani, de a bizottság döntésében nem vehet részt.

e.)   kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, – a képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését;

f.)    megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet;

g.)   a képviselő-testület hivatalától igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést. Közérdekű ügyben kezdeményezheti a hivatal intézkedését. Az írásos kezdeményezésre a hivatal 3 napon belül érdemi választ köteles adni;

h.)^[70] a jegyzőn keresztül betekintési joga van az önkormányzati hivatal munkájába

i.)    a képviselő a köz érdekében végzett munkájáért megbízatása idejére a képviselő-testület által megállapított tiszteletdíjra jogosult, melyet külön önkormányzati rendelet állapít meg,

j.)    kérheti javaslatának napirendre vételét,

k.)   kezdeményezheti a képviselő-testület által el nem fogadott előterjesztés ismételt tárgyalását, amennyiben az ismételt megtárgyalásra irányuló kezdeményezést az ülést követő 3 napon belül írásban a polgármesternek címezve benyújtja. A polgármester a következő ülésen a kezdeményezést előterjeszti.

(3) A képviselő főbb kötelességei:

1. a képviselő-testület ülésén megjelenni, s munkájában annak egész tartama alatt tevékenyen részt venni. A testületi munkában való részvétel megjelenési, véleménynyilvánítási és a döntéshozatalban való részvételi kötelezettséget is jelent;
2. felkérés alapján részt venni a testületi ülés előkészítésében, különböző vizsgálatokban, ellenőrzésekben;
3. bejelenteni a személyes érintettséget;
4. a tudomására jutott állami és hivatali titkot megőrizni;
5. olyan magatartást tanúsítani, amely méltó a közéleti tevékenységéhez, a választók bizalmára;
6. kapcsolatot tartani az állampolgárokkal, illetve a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel.

27. §

Tiszteletdíj

(1)  A társadalmi megbízatású alpolgármester és a helyi képviselők tiszteletdíjra  jogosultak A Képviselő-testület a tiszteletdíj mértékéről - a törvényben meghatározott keretek között - az alpolgármester esetében határozattal dönt, a helyi képviselők tiszteletdíjáról pedig  rendeletet alkot.

2. Amennyiben a képviselő a részére megállapított tiszteletdíjáról valamelyik helyi alapítvány, vagy közalapítvány javára írásban lemond, annak járulékaival növelt összegét az esedékesség időpontjában a megjelölt alapítványnak kell átutalni.

VI. Fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI

28. §

(1)^{[71] [72]}A képviselő-testület állandó bizottságainak és azok tagjainak száma

a) Pénzügyi, Ügyrendi, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság (PÜVK)          5 fő

b) Szociális, Oktatási, Kulturális és Sportbizottság (SZOKS)                                 5 fő

(2) Az állandó bizottságok tagjainak névsorát a rendelet 2. számú függeléke tartalmazza.

29. §

A bizottságok működésének alapelvei

(1)  A bizottságok a képviselő-testület éves munkatervéhez igazodóan saját munkatervük szerint tartják ülésüket. A képviselő-testület munkatervében megjelöli a bizottság által benyújtandó, valamint a napirend előkészítésében való részvételt, és a bizottság állásfoglalását igénylő előterjesztéseket, tárgyköröket. A megjelölt előterjesztéseket a képviselő-testület csak akkor tárgyalja, ha a bizottság már véleményezte, kialakította állásfoglalását.

(2) A bizottság üléseit annak elnöke hívja össze és vezeti.

(3) A bizottságok tárgyalásukra szakértőket hívhatnak meg.

(4)  A bizottságok határozatképességéhez a bizottság tagjai több mint felének jelenléte szükséges, határozataikat egyszerű szótöbbséggel hozzák.

(5)  A bizottság munkáját annak elnöke vezeti, aki összefoglalja és szavazásra bocsátja a javaslatokat, kimondja a bizottság határozatát, valamint aláírja az ülésről készített jegyzőkönyvet és az egyedi hatósági ügyben hozott határozatokat. Az elnököt távolléte esetén a bizottság által esetenként kijelölt bizottsági tag képviselő helyettesíti.

(6)^{[73] [74]} A bizottságok ülésén a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, a nem bizottsági tag helyi képviselő, meghívott szakértő, illetőleg az önkormányzati hivatal tárgykörben illetékes dolgozója tanácskozási joggal részt vehet, ahol kötelesek a bizottságnak a szükséges felvilágosítást megadni.

(7) A bizottságok ülésein született döntésekről a képviselő-testület tagjait tájékoztatni kell.

(8)^[75] A bizottságok zárt ülésének tartására a Mötv. 46. §-ában foglaltakon túl a jelen rendelet 11. § (2)-(4) bekezdéseiben foglaltakat is alkalmazni kell azzal, hogy a képviselő-testület helyett bizottságot, a polgármester helyett pedig a bizottság elnökét kell érteni.

 (9) A bizottságok meghatározhatják működésük részletes szabályait.

(10)^{[76] [77]} A nemzetiségi önkormányzatok delegált tagját, a családsegítő központ vezetőjét, valamint a településen működő oktatási és szociális intézmények, egyházak képviselőjét tanácskozási joggal meg kell hívni a Szociális, Oktatási, Kulturális és Sportbizottság valamennyi ülésére.

(11)^{[78] [79]}A Roma és a Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke jogosult bármely bizottság kisebbséget érintő napirendjének tárgyalásán részt venni, ideértve a zárt üléseket is.

30. §

(1)     A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, melynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A jegyzőkönyv tartalmazza a jelenlévő bizottsági tagok és meghívottak nevét, a határozatképesség megállapítását, a tárgyalt napirendi pontokat, a döntést befolyásoló hozzászólások lényegét, az elnök összefoglalóját és a bizottság döntését.

(2)     A jegyzőkönyv mellékletét képezi a jelenléti ív, melyet minden résztvevőnek alá kell írnia. A bizottság határozatait a naptári év elejétől kezdően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni, jelölésénél fel kell tüntetni a határozatot hozó bizottság megnevezését, az ülés hónapját és napját, valamint a döntés rövid tárgyát.

(3)^[80]  A jegyzőkönyvet a jegyző az ülést követő 15 napon belül köteles megküldeni a Békés Megyei Kormányhivatalnak.

31. §

(1)     A bizottságok munkáját a jegyző által kijelölt hivatali dolgozók segítik.

(2)     A bizottságok döntéseiket együttes ülés keretében is meghozhatják. Ebben az esetben határozataik jelölése bizottságonként a következő sorszámmal történik.

(3)     Az együttes üléseket a bizottságok elnökei együtt hívják össze. Az ülés megkezdésekor a határozatképességet bizottságonként kell megállapítani. Az együttes ülés vezetésére egyszerű szótöbbséggel kell megválasztani a levezető elnököt a jelenlévő bizottsági elnökök közül.

(4)     Egyes feladatok elvégzésére a testület ad hoc bizottságot hozhat létre.

(5)     A bizottságok a tevékenységükről szükség szerint, de a megbízatásuk ideje alatt legalább egyszer beszámolnak a képviselő-testületnek.

32. §

A képviselő-testület bizottságainak általános feladat és hatásköre

A törvény és a képviselő-testület által meghatározott alábbi általános feladatokat és hatásköröket a képviselő-testület által megválasztott valamennyi bizottság egyformán látja el, illetve gyakorolja:

1.  előkészíti feladatkörében eljárva a képviselő-testület döntéseit,

2.  szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását;

3.   ellenőrzi feladatkörében eljárva - az önkormányzatokról szóló törvény és más jogszabályok felhatalmazása alapján - a képviselő-testület hivatalának a képviselő-testület döntésének előkészítésére, illetőleg végrehajtására irányuló munkáját;

4.  kezdeményezi:

- a polgármester intézkedését, ha a hivatal tevékenységében a képviselő-testület álláspontjától, céljától való eltérést, az önkormányzati érdekek sérelmét, vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észleli;

 - kezdeményezheti fegyelmi eljárás lefolytatását a polgármester ellen;

5.  dönt:

- a bizottsági döntéshozatalból való kizárásról;

           - az ágazatához tartozó mindazon ügyekben, melyek nem tartoznak a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe, ill. amelyekben való döntést részére a képviselő-testület meghatározta;

6.   benyújtja a képviselő-testület által meghatározott tárgykörű előterjesztéseket;

7.   megtárgyalja az ágazatához tartozó, képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket;

   8.   közreműködik a tevékenységi köréhez tartozó önkormányzati rendeletek és határozatok tervezetének kidolgozásában;

   9.   javaslatot tesz a képviselő-testület hatáskörébe tartozó és a bizottság feladatkörét érintő személyi kérdésekben;

 10.   havonta beszámol a képviselő-testületnek az átruházott hatáskörben hozott határozatairól

 11.   választási ciklusonként egy alkalommal beszámol a végzett tevékenységéről a képviselő-testületnek.

33. §^[81]

A bizottságok feladat és hatásköre

(1) Pénzügyi, Ügyrendi, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság (PÜVK):

a)           figyelemmel kíséri és ellenőrzi az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodást,

b)  javaslatot tesz hitelek felvételére és pénzügyi átcsoportosításra, a polgármester illetményére és egyéb javadalmazására,

c) véleményezi az olyan határozati javaslatokat, amelyek teljesítése a költségvetésre kihatással vannak,

            d) dönt a közösségi célok támogatásáról,

            e)  ellátja az önkormányzati vagyon hasznosításával, az önkormányzat javára történő ingatlan-vásárlással kapcsolatban hatáskörébe utalt, ill. a képviselő-testület által meghatározott  feladatokat.

f)    közreműködik az önkormányzati területrendezési és fejlesztési tervek kidolgozásában,

g)   figyelemmel kíséri a város fejlesztési célkitűzéseinek, területrendezési terveinek megvalósítását,

h)   vizsgálja és véleményezi a költségvetési koncepciót, valamint az éves költségvetésről, zárszámadásról és az önkormányzat vagyonáról szóló rendelet-tervezeteket,

i)    javaslatot tehet önkormányzati vagyon elidegenítésére, önkormányzat javára történő vagyonszerzésre,

j)    véleményezi a természeti- és az építészeti örökség védelméről szóló terveket, koncepciókat, a helyi építési szabályzatot,

k)   kezdeményezi a városfejlesztést, üzemeltetést is érintő helyi önkormányzati rendeletek alkotását, módosítását, véleményezi ezek tervezetét, figyelemmel kíséri érvényesülésüket,

l)    kezdeményezi a közterületek elnevezését, valamint az azok elnevezésével és használatával kapcsolatos szabályok módosítását.

m)  figyelemmel kíséri a város idegenforgalmát.

n)^[82]   a közbeszerzés keretében megvalósuló önkormányzati beruházások, felújítások és szolgáltatások tekintetében részt vesz az értékelési szempontrendszer kialakításában, a benyújtott pályázatok értékelésében, javaslatot tesz a nyertes pályázó(k)ra a képviselő-testületnek, ill. dönt a Közbeszerzési Szabályzattal hatáskörébe utalt közbeszerzési pályázatok  elbírálásáról.

o)   figyelemmel kíséri a város lakossága részére különböző közszolgáltatást nyújtó szervezetek, vállalkozók tevékenységét, részt vesz  a közszolgáltatások  minőségének elemzésében, értékelésében, a közszolgáltatások színvonalának javítása érdekében szükséges javaslatok kidolgozásában.

p)   megvizsgálja a képviselők összeférhetetlenségi ügyeit és erről jelentést tesz a testületnek,

r) nyilvántartja és ellenőrzi a polgármester és a képviselők vagyonnyilatkozatát, valamint eljár a képviselők, ill. a polgármester és alpolgármester vagyonnyilatkozatával kapcsolatos ügyekben.

s)   kidolgozza a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatát, javaslatot tesz a módosítására, új szabályzat, vagy más önkormányzati rendelet    elkészítésére,

t)    figyelemmel kíséri a képviselő-testület és a bizottságok szabályszerű működését,  valamint az önkormányzati hatósági munkát,

u)    előkészíti döntésre a jegyző kinevezésével kapcsolatos ügyeket, ezen belül:

      1. értékeli a pályázatokat érvényességi szempontból,

      2. előzetesen meghallgatja a pályázókat,

      3. javaslatot tesz a kinevezendő vezető személyére.

v)   a bizottság képviselő tagjai részvételével ellátja a képviselő-testületi üléseken a titkos szavazások lebonyolításával kapcsolatos teendőket.

(2) Szociális, Oktatási, Kulturális és Sportbizottság (SZOKS):

a)         ellátja a szociális törvény végrehajtásáról szóló helyi rendeletben meghatározott  hatásköröket,

            b)  dönt a lakáscélú helyi támogatásokról,

            c)  véleményt nyilvánít a tevékenysége szerinti hatósági munkáról,

d) véleményezi az éves költségvetési koncepciót, a költségvetési rendelet-tervezetet, valamint a feladatai körében készített rendelet-tervezeteket,

e) közreműködik a Szociális Kerekasztal működésében, a helyi szociális ellátó rendszer fejlesztési koncepciójának kidolgozásában, az ellátó-rendszer működési tapasztalatainak összegyűjtésében, a helyi szociális ellátás minőségének értékelésében.  

            f)  véleményezi a közoktatási, közművelődési intézmény létesítésére,  megszüntetésére, tevékenységének módosítására vonatkozó javaslatokat,

g)   véleményezi a közoktatási, ill. közművelődési intézmény más települési  önkormányzattal együtt történő fenntartására vonatkozó indítványt, valamint a  társulási megállapodás tervezetét,

h)   véleményezi a közoktatási, kulturális intézmény vezetői állásának betöltésére  érkező pályázatokat,

i)    véleményezi a közoktatási, kulturális intézmények szervezeti és működési szabályzatát, a közoktatási intézmények nevelési, ill. pedagógiai programját, valamint az ennek végrehajtásáról szóló előterjesztéseket,

j)    véleményezi a közoktatási és közművelődési intézmények vezetői által a képviselőtestület részére készített, s az intézmények működéséről szóló beszámolókat,

k)   jóváhagyja a település hagyományos kulturális rendezvényeinek naptárát, szervezi és koordinálja az abban szereplő rendezvények megtartását,

l) figyelemmel kíséri a közoktatási intézményekre vonatkozó önkormányzati  minőségirányítási program végrehajtását, valamint ezen intézmények eszköz- és felszerelési jegyzékében foglalt fejlesztési feladatok végrehajtását,

m) részt vesz az önkormányzat közoktatás-fejlesztéssel kapcsolatos programjának kidolgozásában, figyelemmel kíséri annak végrehajtását,

n)  folyamatosan elemzi, értékeli a városi szabadidő- és tömegsport, a diáksport és a versenysport helyzetét, részt vesz a sportolási lehetőségek fejlesztésére irányuló koncepció kidolgozásában, figyelemmel kíséri ennek megvalósulását,

• támogatja a városi szintű sportrendezvények megszervezését és lebonyolítását, kezdeményezheti ilyen rendezvények megszervezését,

p)  véleményezi a képviselő-testület elé kerülő, sporttal kapcsolatos előterjesztéseket, javaslatokat tesz a döntés tartalmára.

   34. §^[83]

VII. Fejezet

A VAGYONNYILATKOZATOK ÁTVÉTELE ÉS KEZELÉSE

35.§

(1)^[84] A Pénzügyi, Ügyrendi, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság (a továbbiakban: PÜVK) részére átadott vagyonnyilatkozatok átvételét annak elnöke igazolja.

(2)  Az átvett vagyonnyilatkozatokról nyilvántartást kell vezetni, s a nyilatkozatokat, továbbá bármely kapcsolódó iratot az egyéb iratoktól elkülönítetten kell kezelni.

(3)  A képviselők vagyonnyilatkozata - az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével - nyilvános, azok a jegyzőnél tekinthetők meg. A képviselő hozzátartozójának vagyonnyilatkozata nem nyilvános, abba csak az ellenőrző bizottság tagjai tekinthetnek be az ellenőrzés céljából.

(4)^[85] A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállás esetén van helye. Ha az eljárásra vonatkozó kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a PÜVK elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező nyolc napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a PÜVK elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést.

(5)^[86]     A PÜVK eljárásra a képviselő-testület zárt ülésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Az eljárás eredményéről a PÜVK elnöke a soron következő képviselőtestületi ülésen tájékoztatást ad.

 (6)^[87]    A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállást (adatot) tartalmaz. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló- új tényállás nélküli - ismételt kezdeményezést a PÜVK elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.

VIII. Fejezet

A POLGÁRMESTER, AZ ALPOLGÁRMESTER, A JEGYZŐ

36. §

A polgármester

(1)   A polgármester megbízatását főállásban látja el. Feladatait a képviselő-testület, hatósági hatáskörét törvény, vagy annak felhatalmazása esetén kormányrendelet állapítja meg.

(2)^[88] A polgármester feladatai:

a) Vésztő fejlődésének elősegítése;

b) a helyi közszolgáltatások fejlesztésének szervezése;

c) településgazdálkodás, Vésztő vagyonának megőrzése és gyarapítása;

d) demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülésének biztosítása;

e) a képviselő-testület működési feltételeinek megteremtése, munkájának megszervezése, összehangolása;

f) a képviselők, a bizottsági elnök munkájának segítése;

g) kapcsolattartás a lakosság önszerveződő közösségeivel, - a nyilvánosság megteremtése, helyi fórumok szervezése;

h)  a képviselő-testület döntéseinek előkészítése, a döntések végrehajtásának megszervezése, végrehajtása és ellenőrzése;

i) az önkormányzati intézmények működésének segítése;

j)^[89] az önkormányzati hivatal irányítása

k) a képviselő-testület, alpolgármester, jegyző és a bizottsági elnökök tájékoztatása.

(3)  A polgármester munkarendje a hivatal köztisztviselőivel azonos, azaz munkaideje hétfőtől csütörtökig 07.30-tól 16.00 óráig, pénteken 07.30 órától 13.30 óráig tart. A hivatal épületében tartózkodása alatt - előre egyeztetett tárgyalások kivételével - fogadóórát tart.

(4) A polgármester a tisztségéből eredő, a (3) bekezdésben foglalt munkaidején kívül végzett munkájáért túlmunka díjazásra nem jogosult.

(5) A polgármester köteles olyan magatartást tanúsítani, amely méltó a közéleti tevékenységéhez, a választók bizalmára.

(6)  A polgármester évente, az év első ülésére szabadságolási ütemtervet nyújt be a testületnek. A szabadságolási tervtől való eltérést - annak indokolásával és az új időpont megjelölésével - a testületnek legkésőbb az eredeti időpontot követő testületi ülésen be kell jelenteni.

(7) A polgármester szabadságára vonatkozó dokumentációkat az alpolgármester írja alá

(8)^[90] A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett halaszthatatlan esetben két ülés között dönthet olyan pályázat benyújtásáról, amely önkormányzati önerőt nem igényel, illetőleg benyújtott pályázatok olyan tartalmi módosításáról, amely többlet önerőt nem igényel.

37. §^[91]

Az alpolgármester

(1)^[92] A társadalmi megbízatású alpolgármester a Mötv. rendelkezései szerint helyettesíti a polgármestert.

(2) Vezeti a képviselő-testület ülését, ha a napirend, illetve eldöntendő kérdés a polgármestert személyesen érinti, s annak tárgyalásában a polgármester nem vehet részt, vagy nem kíván részt venni.

(3) A képviselő-testület ülésének napja kivételével hetente keddi napon 10-12 óra között fogadóórát tart a városháza erre a célra rendelkezésére bocsátott irodahelyiségében. Munkarendjét a polgármester az általa meghatározott feladatok ellátásához igazodóan állapítja meg.

38. §

A jegyző

(1)^[93]     Az önkormányzati hivatalt a jegyző vezeti.

(2)^[94]     A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról:

a)    előkészíti a képviselő-testület ülését és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,

b)    ellátja a képviselő-testület és a bizottságok szervezési, ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,

c)    tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testület és a bizottságok ülésein,

d)    az előterjesztés vitájában törvényességi észrevételt tehet mind a tanácskozás alatt, mind a szavazás előtt,

e)    gondoskodik a testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről, melyet a pol-gármesterrel együtt aláír,

f)^{[95]   [96]}önkormányzati ciklusonként tájékoztatja a polgármestert, az alpolgármestert, a képviselőket, és a bizottságokat az önkormányzati hivatal munkájáról,

g)^[97]  a döntés-előkészítés során vagy a szavazás előtt az előterjesztés vitájában köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha döntésük, működésük jogszabálysértő.

 (3)  A jegyző egyéb főbb feladatai:

a)    döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket,

b)    ellátja a hatáskörébe utalt államigazgatási feladatokat és hatásköröket, hatósági jogköröket,

c)    dönt a hatáskörébe tartozó ügyekben,

d)    feladat- és hatáskörében eljárva szabályozza a kiadmányozás rendjét,

e)    gyakorolja a munkáltatói jogokat a hivatal köztisztviselői tekintetében.

       Kinevezéshez, vezetői megbízáshoz és annak visszavonásához, felmentéshez, jutalmazáshoz - a polgármester által meghatározott körben - beszerzi a polgármester egyetértését;

f)     ellátja a közigazgatási tevékenység egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat;

g)    folyamatosan ellenőrzi a hivatal tevékenységét, különös tekintettel az ügyfélfogadásra.

(4)^[98]  A jegyzőt az igazgatási csoport vezetője helyettesíti és ellátja a jegyző által meghatározott feladatokat. Az igazgatási csoport vezetőjének akadályoztatása, illetőleg az igazgatási csoport vezetői álláshelyének betöltetlensége esetén a jegyzőt a pénzügyi csoport vezetője helyettesíti.

(5)^[99]      A helyettesítési feladatokat ellátó vezetőkre - a helyettesítési feladatok ellátása során - az (1)-(3) bekezdésében foglaltak értelemszerűen irányadók.

IX. Fejezet^[100]

AZ ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL

39. §

(1)       A Vésztői Közös Önkormányzati Hivatalt Vésztő Város Önkormányzata és Körösújfalu Község Önkormányzata hozta létre.

(2) A Vésztői Közös Önkormányzati Hivatal Körösújfalu községben állandó jelleggel „Vésztői Közös Önkormányzati Hivatal Körösújfalui Kirendeltsége” elnevezéssel kirendeltséget működtet a Körösújfalu községet érintő hatósági, önkormányzati és pénzügyi vonatkozású ügyek helyben történő intézése céljából.

(3)       Az önkormányzati hivatal jogi személy, költségvetési szerv. A hivatal működéséhez szükséges pénzügyi előirányzatokat az önkormányzat költségvetése határozza meg és biztosítja.

4. Az önkormányzati hivatal ügyfélfogadása:

Hétfő:              8.00-12.00 óráig

Kedd:              8.00-12.00 óráig

Szerda.            ügyfélfogadás nincs

Csütörtök::       8.00-12.00 óráig

Péntek:            8.00-12.00 óráig

40. §

Az önkormányzati hivatal:

a)    előkészíti a feladatkörébe tartozó ügyekben a képviselő-testület döntéseit,

b)    végrehajtja, illetve szervezi a képviselő-testület és a bizottságok döntéseit,

c)    megvizsgálja és intézi a képviselők interpellációit,

d)    ellátja a bizottságok tevékenységével összefüggő ügyviteli feladatokat,

e)    megbízott ügyintézői tanácskozási joggal kötelesek részt venni a képviselő-testület és a bizottságok ülésein.

41. §

(1)  A körösújfalui kirendeltség a Vésztői Közös Önkormányzati Hivatal szervezeti egységét képezi.    

(2) Az önkormányzati hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza a hivatal feladatait, a jegyző feladat- és hatásköreit, a hivatal belső szervezeti tagozódását, az egységek által ellátott részletes feladatokat, az egymáshoz való viszonyukat és együttműködésüket, a hivatal munkarendjét, az ügyfélfogadást, valamint a működéssel, költségvetéssel kapcsolatos egyéb feladatokat, szabályokat.

X. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁRSULÁSAI, EGYÜTTMŰKÖDÉS

42. §

(1) Az önkormányzat a 3. számú mellékletben felsorolt társulásoknak tagja.

(2)^[101]    Az önkormányzat megállapodás alapján együttműködik Igazfalva és Vargyas romániai települések önkormányzataival.

(3)^{[102] [103]} Az önkormányzat a Roma Nemzetiségi Önkormányzat és a Német Nemzetiségi Önkormányzat testületi működésének feltételeit a városháza épületében az önkormányzati hivatal közreműködésével biztosítja.

XI. Fejezet

NÉPSZAVAZÁS NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS

43. §^[104]

(1) A helyi népszavazás kiírását az Ötv. 47.§ (1) bekezdés a), b), c), pontjaiban foglaltak körén túl az érintett választópolgárok legalább 10%-a kezdeményezheti. 

(2) A képviselő-testület köteles kitűzni a helyi népszavazást, ha azt legalább választópolgárok 15 %-a kezdeményezte.     

(3)  Ha a kezdeményező választópolgárok aránya 10-15% között van, a népszavazásról a képviselő-testület minősített többségű szavazással dönt.

44. §^[105]

(1) A népi kezdeményezéshez a választópolgárok legalább 5 %-ának indítványa szükséges.

(2)  A képviselő-testület köteles megtárgyalni a helyi népi kezdeményezést, ha azt legalább a választópolgárok 10 %-a kezdeményezte.

(3)  Ha a kezdeményező választópolgárok aránya 5-10 % között van, a népi kezdeményezés napirendre vételéről a képviselő-testület dönt.

45. §

(1)^[106] A népszavazás, illetve a népi kezdeményezés tekintetében az aláírásgyűjtő ívnek tartalmaznia kell a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 118. §-ában foglaltakat.

(2) E fejezetben nem szabályozott kérdésekben a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvénynek, valamint a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvénynek a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló rendelkezései alkalmazandók.

XII. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI ALAPJAI

46. §

Az önkormányzat vagyona

Az önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felel.

47. §

Az önkormányzat költségvetése

(1)   A képviselő-testület az éves költségvetését és zárszámadását rendeletben állapítja meg.

3. Az éves költségvetést a képviselő-testület kétfordulós rendszerben tárgyalja meg. Az első fordulóban a várhatóan rendelkezésre álló bevételeket, valamint a költségvetés előkészítő szakaszában felvetődött intézményi és egyéb felújítási, fejlesztési (beruházási) igények és szükségletek összesített kiadási előirányzatát veti össze. Forráshiány esetén rangsorolja a kiadási oldal egyes elemeit, felülvizsgálja a bevételi oldal előirányzatait, s meghatározza a költségvetési egyensúly biztosításával kapcsolatos követelményeket.
4. A költségvetés tárgyalásának második fordulójában fogadja el az éves költségvetést, melyről rendeletet alkot.

(5)^[107]Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII tv.  és az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009 (XII.19.) Korm. rendelet szerinti féléves és éves gazdasági beszámolókhoz kapcsolódóan a helyi adók és az önkormányzatot illető egyéb, adók módjára behajtott követelések eredeti és módosított előirányzatai teljesítéséről is számot kell adni.

(6)^[108]A költségvetési rendelet-tervezet elkészítéséről a jegyző gondoskodik és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. Az előterjesztést a képviselő-testület bizottságai is kötelezően megtárgyalják.

(7)^[109]A zárszámadás rendelet-tervezetének elkészítésére és előterjesztésére az (5) bekezdésben írt szabályok az irányadók.

48. §

Az önkormányzat vagyona

(1)   Az önkormányzat vagyonára és az azzal való gazdálkodására vonatkozó legfontosabb rendelkezéseket külön helyi rendelet állapítja meg.

       E rendelet tartalmazza:

a)    a forgalomképtelen vagyontárgyak körét,

b)    a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyait, e vagyontárgyakkal való rendelkezés jogát és feltételeit,

c)    azoknak a vagyontárgyaknak a körét, melyek elidegenítéséről, megterheléséről, vállalkozásba való beviteléről, illetőleg más célú hasznosításáról csak népszavazással lehet dönteni.

(2)^[110]    Az önkormányzat - vagyonának növelése érdekében - a Mötv. rendelkezései szerint részt vehet különböző gazdasági vállalkozásokban.

49. §

Az önkormányzati gazdálkodás

 (1) ^[111]Az önkormányzat gazdálkodási feladatait az önkormányzati hivatal látja el.

50. §

(1) Az önkormányzat intézményei és az önkormányzat által alapított közalapítványok működésükről évente egy alkalommal beszámolnak a képviselő-testületnek.

(2)   Az önkormányzati intézmények és közalapítványok felsorolását az Szmsz. 4. számú melléklete tartalmazza. 

51. §

 (1)  A képviselő-testület által létrehozott és működtetett intézmények önállóan, illetve részben önállóan gazdálkodnak.

(2)   Az önkormányzati intézmény részére biztosított éves költségvetési keretet csak a képviselő-testület csökkentheti, illetve vonhatja el.

(3)   Az önkormányzati intézmény a térítési díjon és a képviselő-testület által kötelezően előírt bevételein felül képződött egyéb bevételeivel szabadon rendelkezik.

(4) Az intézmények gazdálkodásának ellenőrzését – a belső ellenőrök útján – a jegyző látja el.

52. §

A belső ellenőrzés

1. A képviselő-testület az önkormányzat - ezen belül az önkormányzati intézmények - gazdálkodásának szabályszerűségét, a rendelkezésre álló források szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználásának ellenőrzését belső ellenőrzés útján biztosítja.

(2)^[112] A képviselő-testület az (1) bekezdésben meghatározott belső ellenőrzést önkormányzati társulás útján látja el.

XIII. Fejezet

A FELTERJESZTÉSI JOG ÉS AZ ÖNKORMÁNYZAT ÉRDEKKÉPVISELETE

53. §

A felterjesztési jog

(1) A képviselő-testület az önkormányzati jogokat, illetőleg a feladat- és hatáskörét érintő bármely kérdésben a hatáskörrel rendelkező állami szerv vezetőjéhez fordulhat. A felterjesztést a polgármester, a jegyző, a bizottságok, vagy a képviselő kezdeményezhetik.

(2) A felterjesztési jog gyakorlásának eredményéről a polgármester a válasz megérkezését követő legközelebbi ülésén köteles tájékoztatni a képviselő-testületet.

54. §

Az önkormányzat érdekképviselete

Az önkormányzat tagja a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének, mely érdekképviseleti szervezetben a polgármester képviseli az önkormányzatot.

XIV. Fejezet

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

55. §

(1)  Jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba, mellyel egyidejűleg Vésztő Város Önkormányzat Képviselő-testületének a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 43/2005. (XII. 20.) számú, valamint az azt módosító 23/2006. (VIII. 29.), 28/2006. (XI. 28.) és 17/2007. (V.22.) számú önkormányzati rendeletek hatályukat veszítik.

(2)^[113] Az SZMSZ függelékei:

1. számú függelék: A képviselők névsora és lakcíme.
2. számú függelék: A bizottságok elnökeinek és tagjainak névsora és lakcíme.

Az SZMSZ mellékletei:

1. számú melléklet: Társulások felsorolása.
2. számú melléklet: Az önkormányzati intézmények és közalapítványok felsorolása.
3. számú melléklet: A képviselő-testület által átruházott hatáskörök jegyzéke.
4. számú melléklet: Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkakörök.
5. számú melléklet: Az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak kormányzati funkció szerinti megjelölése

     Molnár Sándor                                                            Dr. Petri Béla

             polgármester                                                                    jegyző